Lassíthatja a súlytalanság az öregedést?

"Hát nem teljesen értem hiszen a természetes kiválasztódásnak semmi köze az eredeti génállomány megõrzéséhez, hiszen ennek ellenkezõjérõl szól."

Tedd hozzá, hogy az evolúciós elmélet szerint.<#wink>

Szerintem meg pont, hogy a génállomány megõrzésérõl szól.

"Amennyiben egy gén változása elõnyõsebb tulajdonságokkal bíró egyedet hoz létre..." <#nevetes1>

Evolúciós mantra.
Miért hozna létre génváltozat elõnyösebb tulajdonsággal bíró egyedet?
Láttál már ilyet?
A természetes szelekció célja pont ezeknek a selejteknek a kiszûrése, nehogy kipusztuljon az adott faj.

Soroljad a bizonyítékokat.

A #129 -ben csak állítottál.

Hát nem teljesen értem hiszen a természetes kiválasztódásnak semmi köze az eredeti génállomány megõrzéséhez, hiszen ennek ellenkezõjérõl szól. Amennyiben egy gén változása elõnyõsebb tulajdonságokkal bíró egyedet hoz létre mint az azelõtti, akkor ez elterjedhet. És innentõl már nem érvényes az, hogy megõrizte az eredeti génállományát.

Hogyne lenne már bizonyíték. Ezek mind bizonyított tények. Melyik részére nincs szerinted bizonyíték?

"Nem azt mondtam, hogy nincs ilyen tudós, hanem azt, hogy az evolúciós tudósok szerint sem épül be a tanult tudás a DNS-be."

Ezt már kifejtettem; ha a blökit megtanítod karikán átugrani akkor nem építõdik be hiszen semmilyen szinten nincs köze a szelekcióhoz. És ezt próbáltam folyamatosan elmagyarázni, hogy azonban nem minden tanult tudás ami annak látszik. Azaz amire te lentebb rá szeretnéd húzni a tanult tudás öröklõdését az valójában természetes szelekció útján öröklõdés.
Tehát ide is azt tudom írni amit eddig, hogy nincs igazad abban, hogy az ösztön állandó, az ösztön folyamatosan változik csakúgy mint maga az egyed.

Ezekre meg nincs bizonyíték, csak az evolúciós elméletben mûködnek.

Elméletet sose kezelj tényként.

Tök mindegy mit hogy nevezi a evolúciós tanítás.

Amit én mondtam, arra ugyanúgy alkalmas a természetes szelekció.

És amirõl az én példám szólt:
1. egyes öröklõdõ változatok gyakorisága tendenciózusan növekszik generációról generációra addig, amíg csak egyetlen változat marad a populációban (elõnyõs változatok elterjedésének esete),
2. egyes öröklõdõ változatok gyakorisága tendenciózusan növekszik generációról generációra addíg, míg két szaporodásilag izolált, egymástól különbözõ populáció jön létre (fajképzõdés, divergenciára folyó szelekció)

Az adaptációk, azaz a természetes szelekció mechanizmusainak MEGÉRTÉSE a modern biológia alapja.

"A szelekció szerepe a fajok eredeti génállományának a minél hosszabb távú és minél tökéletesebb megõrzése."

A természetes szelekció vagy természetes kiválasztódás egyedekhez rendelhetõ, egyedekre jellemzõ tulajdonságokra vonatkozik. Az elõnyösebb tulajdonsággal rendelkezõ organizmusok nagyobb valószínûséggel maradnak életben vagy nagyobb valószínûséggel szaporodnak, mint azok az egyedek, melyek kevésbé elõnyös fenotípussal rendelkeznek. Ha az elõnyös tulajdonság öröklõdik, akkor a kialakításáért felelõs allélok (gén változatok) gyakorisága az esetek többségében magasabb lesz a következõ nemzedékben. A szelekciós folyamatot magát adaptációnak, a szelekciós folyamat során elterjedõ elõnyös tulajdonságokat pedig adaptív tulajdonságoknak nevezik.

Hehhe 😊 Van tanári diplomám bár soha nem használtam 😛
(illetve asszem egyszer azzal csaptam le egy lepjét éjszaka 😄)

#124@narumon
Ez valamiért lemaradt.

Látod, aki tud gondolkozni, az vitatkozni is tud.

Neked ez nem jött össze, de pom-pom lánynak még megfelelsz.
"Hajrá narumon....hej, hej!" <#nevetes1>

Egészen biztos vagyok benne, hogy Te, gyógypedagógus vagy! Ilyen türelmet apàm nem semmi....
😊
Én màr azon kiborulok, hogy ez a majom, (Tau...) azt sem érti meg amit ötvenegyedjére magyaràz neki mindenki. Te meg türelmesen még magyaràzol neki annak ellenére, hogy tutti nem fogja megérteni. Nem azért mert nem akarja, hanem mert szellemileg nem ér idàig. Gratula a türelmedhez!
Egyébként a Narumon bogaras példa nagyon tetszett.

"...és fõleg mivel magyarázod a szelekciót."

A szelekció szerepe a fajok eredeti génállományának a minél hosszabb távú és minél tökéletesebb megõrzése.

"Mhmm mondjuk mutass már nekem olyan evolúciós elméletet támogató tudóst aki szerint nincs természetes szelekció..."

Nem azt mondtam, hogy nincs ilyen tudós, hanem azt, hogy az evolúciós tudósok szerint sem épül be a tanult tudás a DNS-be.

Bazi kíváncsi lennék, hogy a te evolúció ellenes felfogásod szerint akkor hogy tõrténnek a dolgok és fõleg mivel magyarázod a szelekciót.

"Ugyan miért?
Nem evolúcióval fejlõdtek ki a fajok."

Jah igen megint elérkeztünk oda, hogy alap BIZONYÍTOTT TÉNYEKET nem tudsz felfogni ezért nem úgy mûködik.

"Pedig de."

"Pedig nem."

Mhmm mondjuk mutass már nekem olyan evolúciós elméletet támogató tudóst aki szerint nincs természetes szelekció...

"Ha ez így mûködne akkor a földön ma elég sívár és steril élet lenne."

Ugyan miért?
Nem evolúcióval fejlõdtek ki a fajok.


"Pedig de."

Pedig nem.

"Szerintem meg az eltévedt madarad egyszerûen kipusztul, mert az utódai is a genetikai kódjuk szerint próbálnának fészket rakni, ha egyáltalán valamelyik felnõne. Aztán a megcsappant eltévedettek rövid úton kipusztulnának."

Ha ez így mûködne akkor a földön ma elég sívár és steril élet lenne.

"Az evolúciós tudósok szerint sem"

Pedig de.

Mindegy, azt hittem ilyen hülye vagy.

"Madárnál ugyanez - ha elvándorol az élõhelyrõl ahol korábban kõrísbõl rakott fészket, az új helyen meg fa sincs, akkor az ösztöntõl függõen fog cselekedni. Ha csak a fészekrakás ösztöne elég erõs benne akkor a földön fogja ezt megtenni (és ha nem alkalmas - rosszul csinálja, utódra káros, vagy ragadozó megeszi, akkor ezen a területen kihal - legalábbis addig még újra nem terjeszkedik ez a faj arra), ha az is, hogy ezt magasban kell megtennie akkor sziklára, ha egyikhez sem képes adaptálódni akkor következmény, hogy szintén kihal. "

Szerintem meg az eltévedt madarad egyszerûen kipusztul, mert az utódai is a genetikai kódjuk szerint próbálnának fészket rakni, ha egyáltalán valamelyik felnõne. Aztán a megcsappant eltévedettek rövid úton kipusztulnának.



""Az utódaik génjeibe nem került be a találmány. Az utód ugyanúgy rakta fészket, ahogy az elõd, hiába talált fel az elõd valamit 5 éves korában."

Dehogynem!"

Az evolúciós tudósok szerint sem.<#heureka>

Ha esetleg nem tûnt volna fel, az egész leírás ellentmondásban van az általad idézett mondatommal, nem csak az az egy mondat. Nem is tudom, talán irónia lehet? 😊

"Miért a bogarad hány generáció alatt jött rá a fáramászásra?
Elmondásod szerint 1."

Ösztönösen nem. Ahhoz több generáció kell, hogy egy alternatív allélból domináns allél (vagy allélok) legyen.

"Megnézném én azt a bogarat, amelyik egy(? nem tudom elég e) genetikai mutáció miatt rögtön tökéletesen tud fára mászni és nem pottyan vissza a földre, mielõtt bármelyik gyümölcsöt is elérte volna. Egy földönjáró bogár egyszerûen nincs felkészülve a famászásra. Kapaszkodás, szél, ragadozók..."

Komolyan most megint a példába kötsz bele? A lényeget azért remélem érted, mert megint kicsinyesen belekötni a háttéranyagba elég gyerekesnek tûnik nekem.

"Hogy a kutya ugatásának gyakorisága szerintem rossz példa. Azért a fészekrakás egy kicsit bonyolultabb program, mint az ugatás."

Nem mondtam, hogy nem bonyolultabb de az elv ugyanaz. A mostani robbanó motor is sokkal bonyolultabb mint a múlt századiak de az elv ugyanaz és kellett hozzá egy MESTERSÉGES evolúció.

"Az ugatásnak elég, ha van egy bejövõ inger, mindig ugatás a válasz."

No itt a tévedés. Nem feltétlenül ez megint csak ösztön kérdése. Most azt próbálod állítani, hogy ugatásra ugatás a válasz kutyáknál? Láttál te már több fajta kutyát?

"Ugatni nem túl bonyolult dolog."

Bármilyen hihetetlen, elég bonyolult. Nézõpont kérdése.

"Viszont a fészekrakásnál már nem mindegy, hogy mibõl , mikor és hogyan készít a madár fészket."

Erre készült a példabeszédem de látom nem sikerült feldolgozni.

"Itt valóban fel kellett találni új anyagokat, új fészekrakási módokat, amely találmányok a feltaláló egyeddel a sírba szálltak."

Pontosan ezt hívják természetes szelekciónak, az adott faj vagy tud alkalmazkodni vagy kihal.

"Az utódaik génjeibe nem került be a találmány. Az utód ugyanúgy rakta fészket, ahogy az elõd, hiába talált fel az elõd valamit 5 éves korában."

Dehogynem! Mondom az alapok hiányoznak nálad. Ha már madár akkor madaraknál elvégzett kísérlet; Adott két fajta papagájfaj, az egyik a csõrében szállítja a fészek építéséhez az anyagot a másik a tollai között a hátán. Ezeket a madarakat keresztezve hibrid madarak jönnek létre amelyik a szülõk mindkét ösztön viselkedését tartalmazzák. Azaz bizonyos gyerekeik a hátukon, mások a csõrükben szállítják ezután a fészket, megint mások pedig nem tudják eldönteni, többször ismétlik a mozdulatsort és vagy a hátukon, vagy a csõrükben szállítják el. A következõ generációk határozzák meg, hogy ezután melyik lesz számukra az ösztönös, attól függ kivel párosodnak.

"Így most minden madárnak az õsmadár" fészekrakási technikáját kellene alkalmaznia. És már csak az lenne a kérdés, az "õsmadár", hogy találta fel a fészekrakást."

Nemáááár! Belekötöttél a példámba és ezért el sem olvastad? Vagy szándékosan figyelmen kívül hagyod? Esetleg nem tudsz a Narumon bogártól elvonatkoztatni és más környezetbe helyezni?
Egyáltalán nem kell az õsmadár fészekrakási technikáját alkalmaznia hiszen azóta számtalan faj kialakult számtalan mutációval. Ha a mutáció elõnyõs az egyed számára akkor fentmarad és továbbörökíti (ami befolyásolhatja! az ösztönt), ha hátrányos akkor kipusztul. Az én példámban maradva, ha a Narumon bogár a fára mászva nem éri el valami folytán a gyümölcsöt, nem lesz jóllakott erõs példány, ezért megdöglik és ami fontosabb a génjeit sem tudja tövább örökíteni. Természetes szelekció.
Madárnál ugyanez - ha elvándorol az élõhelyrõl ahol korábban kõrísbõl rakott fészket, az új helyen meg fa sincs, akkor az ösztöntõl függõen fog cselekedni. Ha csak a fészekrakás ösztöne elég erõs benne akkor a földön fogja ezt megtenni (és ha nem alkalmas - rosszul csinálja, utódra káros, vagy ragadozó megeszi, akkor ezen a területen kihal - legalábbis addig még újra nem terjeszkedik ez a faj arra), ha az is, hogy ezt magasban kell megtennie akkor sziklára, ha egyikhez sem képes adaptálódni akkor következmény, hogy szintén kihal. Ez egy ennyire egyszerû játék.

Az õsmadarad is pontosan így mûködött. Csak gondolkodj nagyban, mert leragatsz ott hogy jött Józsi madár fészket rakott és mindenki happi volt. Nem így történt. A természetes szelekció végezte el a piszkos munkát itt is, valószínûleg nagyon kis lépésekben. Az egyik õsmadár bokor alatt tojt mert már csak ott volt hely (PÉLDA!!! NEHOGY EBBE KÖSS BELE!), és mikor jöttek a ragadozók akkor az õ tojásait nem bántották mert nem találták meg - következmény - több utódot hozott létre akik mivel bokor alatt keltek ki, bokor alá csinálták a fészküket, megint õk nyertek több utóddal így lassan az egész populáció ebbõl került ki. Node, hogy nem ennyire egyenes azt tudd, hogy közben keletkezett számtalan mutáció ami életképes volt az megmaradt - az is lehet hogy csak rövid ideig, ami hátrányos az kihalt, vagy nagyon rövid ideig maradt meg. Stb. Stb. Teccikérteni?

"Hát pont itt nem értünk egyet, mert te tanult viselkedés alatt csak az egygenerációs oktatást érted, "

Miért a bogarad hány generáció alatt jött rá a fáramászásra?
Elmondásod szerint 1.
"Egyszercsak egy genetikai mutáció folytán az egyik meggajdult ..."

Megnézném én azt a bogarat, amelyik egy(? nem tudom elég e<#fejvakaras>) genetikai mutáció miatt rögtön tökéletesen tud fára mászni és nem pottyan vissza a földre, mielõtt bármelyik gyümölcsöt is elérte volna. Egy földönjáró bogár egyszerûen nincs felkészülve a famászásra. Kapaszkodás, szél, ragadozók...

Hogy a kutya ugatásának gyakorisága szerintem rossz példa. Azért a fészekrakás egy kicsit bonyolultabb program, mint az ugatás.
Ráadásul az ugatni minden kutya tud.
Az ugatásnak elég, ha van egy bejövõ inger, mindig ugatás a válasz. Ugatni nem túl bonyolult dolog.
Viszont a fészekrakásnál már nem mindegy, hogy mibõl , mikor és hogyan készít a madár fészket.
Itt valóban fel kellett találni új anyagokat, új fészekrakási módokat, amely találmányok a feltaláló egyeddel a sírba szálltak.
Az utódaik génjeibe nem került be a találmány. Az utód ugyanúgy rakta fészket, ahogy az elõd, hiába talált fel az elõd valamit 5 éves korában.

Így most minden madárnak az õsmadár" fészekrakási technikáját kellene alkalmaznia. És már csak az lenne a kérdés, az "õsmadár", hogy találta fel a fészekrakást.<#wink>

"Tanult viselkedés nem épül be a DNS-be. Eddig gondolom egyet értünk.
De akkor hogyan fejlõdtek ki az egyes fajok eltérõ viselkedései?"

Hát pont itt nem értünk egyet, mert te tanult viselkedés alatt csak az egygenerációs oktatást érted, és ha jól értem akkor azt akarod mondani, hogy az ösztön nem változik.
Ez természetesen nem igaz, az ösztönös viselkedés folyamatosan változik (részint) ezt hívják természetes szelekciónak tudtommal. Ha már kutya akkor pont ezért tudnak kitenyészteni házõrzõ kutyát amelyik folyamatosan ugat amint lát valamit (ezt diktálják az ösztönei) és szelid csendes kutyát amelyik egy évben egyszer ha vakkant (mert ezt diktálják az ösztönei).

"Honnan tudja egyik madár, hogy fára kell rakni a fészket gallyakból, vagy a másik, hogy homokfalba kell vájni, esetleg sárból tapasztani esõtõl védett helyre?"

Nos erre mondtam én azt, hogy az evolúció alap téziseivel nem vagy tisztában (vagy csak szimplán megint elbeszélünk egymás mellett)!
Példabeszéd: Adott egy bogárfaj, nevezzük el Narumon-nak. Ez a Narumon bogár gyümölcsökkel táplálkozik de nem tud repülni. Ezért a lehulló gyümölcsökkel táplálkozik, az aljnövényzetben kutat. Egyszercsak egy genetikai mutáció folytán az egyik meggajdult Narumon (a hibás gének miatt), nem az aljnövényzetben kutat, hanem nekiáll és felmászik egy fára ahol mázlijára friss gyümölcsöt talál. Kurvára belakmározik hiszen nincs vetélytársa a többiek lent várják a leesõ gyümölcsöket. Ezt minden nap megismétli és egészséges jóllakot bogárként könnyedén párosodik folyamatosan. Mivel a nõstény Narumon bogár a földön mászkált gyümölcs után kutatva, ezért az öröklõdés szabályai szerint az utódokból lesz aki a földön mászkál és lesz aki a hibás gént örökölve nekiáll és mászik a fára, ez így megy tovább évekig, aztán évtizedekig, majd évszázadokig. Eddigre már (csúnya szóval a bogár genetikai sebességének megfelelõen), rengeteg Narumon bogár mászik fel a fára és az ott lelt gyümölcsökkel táplálkozik. Még alig észrevehetõ de azért már látszik, hogy a mászás miatt igénybe vett elsõ végtagjaik megnagyobbodtak, hogy könnyebben másszannak a fára. Eltelik még néhány száz, esetleg néhány ezer év és mit látunk? Az eredeti Narumon bogárra csak kismértékben hasonlító, attól viselkedésben lényegesen eltérõ, fizikálisan is különbözõ Narumon2 egyedeket látunk, ahogy a fákon másznak és gyümölcsökkel táplálkoznak. Egyikük génjeiben sincs benne az, hogy nekik a földön kéne túlérett gyümölcsök után kutatni, sõt lehet, hogy már az is benne van az ösztönös viselkedésükben, hogy le sem jönnek a fáról, hanem a fa ágai között párosodnak, a fák kérgeiben találnak menedéket. Igen eltérõ viselkedést mutatnak mint az eredeti faj. Errõl szól az evolúció.

Az ösztön-viselkedés vitát én lezárnám azzal, hogy mindenki értse jól.
Nem túl izgalmas.
Csak jött ez a troll, tudod...<#wink>

"Ez egy szimpla tanult viselkedés, ..."

Tanult viselkedés nem épül be a DNS-be. Eddig gondolom egyet értünk.
De akkor hogyan fejlõdtek ki az egyes fajok eltérõ viselkedései?

Honnan tudja egyik madár, hogy fára kell rakni a fészket gallyakból, vagy a másik, hogy homokfalba kell vájni, esetleg sárból tapasztani esõtõl védett helyre?

"A belinkelt idézet bizonyítja, hogy ami szerinted nem viselkedés, hanem ösztön, az a tudomány szerint viselkedés kategória. Külön tudományág, a neve: Etológia."

Azért ez megint nem ilyen egyszerû, mert még arról is vita van, hogy hányfelé osszák a viselkedést. Ugye ezt én még úgy tanultam, hogy van ösztönös és tanult viselkedés, de ez nem két külön csoport, mert (és itt jön az evolúció) a tanult viselkedés felül írhatja az ösztönöst, és az ösztön is módosíthatja a tanulást, és ez viszont már egy külön csoport hisz egyikbe sem illik.
Ráadásul az evolúciónak ezzel nincs is baja, hiszen az ösztönös viselkedés is változhat a környezetnek és a tanultaknak megfelelõen. Ez ismerõs?

"Na most, ha jól számolom ez volt a harmadik eset, amivel dilettentizmusodat fényesen bizonyítottad (lásd még #80 , #82 ), így nem tudom van e értelme téged komolyan venni?"

Hát lehet, hogy dilettáns vagyok ha nem fogalmazod meg hogy mire gondolsz akkor nem tudom kitaláni, sajnálom. Nem is kell, hogy komolyan vegyél.

"Igen ezt."

Akkor sajnos nagyon rosszul gondolod.

"Vagy szerinted, ha kutyádnak megtanítod, hogy ugorjon át egy karikán, amikor csettintesz, akkor a kutyád utódainak már csak csettinteni kellesz és átugranak a karikán?"

KOmolyan és én vagyok dilettáns? Ez egy szimpla tanult viselkedés, ráadásul meglehetõsen korlátozott (evolúciós szempontból semmit nem nyer vele a kutya), de ha már kutya és ösztön módosulás akkor erre viszont remek példa a kutya háziasítása, akinek a mostani ösztöneiben már olyan dolgok szerepelnek amik néhány százezer évvel ezelõtt még nem.
Te is ugyanazt a hibát követed el amit már lentebb is írtam egy erõsen sarkos példával; ha 1-2 generáció alatt nem változik semmi akkor az evolúció már nem is létezik.

Szerintem hagyjuk ezt a wraithlord nevû trollt és fejezzük be a beszélgetésünket.

Ez volt a kérdés:

Szerinted, ha kutyádnak megtanítod, hogy ugorjon át egy karikán, amikor csettintesz, akkor a kutyád utódainak már csak csettinteni kell majd és átugranak a karikán?

Egyébként e a két mondat ellentmondását hogyan oldanád fel?

1. "(Nem, nem ám genetikailag öröklõdõ viselkedésmintázatok...<#idiota> )"

2. "Thorpe szerint: öröklött összehangoló rendszer, amely a faj valamennyi azonos nemû egyedénél megtalálható, genetikailag öröklõdõ és belsõleg ellenõrzött."

Ezt beszéld már meg @wraithlord professzor úrral.<#wave>

"Gondoltam most, rendes leszek, és kijavítalak. 😊 Nem kell megköszönni."

Elõször meg kell tanulnod szöveget értelmezni, de most rendes leszek és segítek.<#wink>

Ezen buzdultál fel, gondolom #100 :

"Ezt írtad:
"...mi van kódolva a DNS-edben? A viselkedésed? Azt nem hinném. Esetleg az ösztönre gondolsz?"

A belinkelt idézet bizonyítja, hogy ami szerinted nem viselkedés, hanem ösztön, az a tudomány szerint viselkedés kategória. Külön tudományág, a neve: Etológia."

Szövegértelmezés:
@narumon feltett 2 kérdést, majd megválaszolta, hogy: "nem hinném".
Majd ezt követõen feltett még egy irreleváns kérdést, ami megzavart téged.

Ezután én elmagyaráztam neki, hogy amit nem hinne, az úgy van.

Remélem már minden világos.
Talán az is hozzájárult a félreértelmezésedhez, hogy én a 3. kérdést is idéztem, de azt csak azért, hogy @narumon lássa menyire el van tévedve a fogalmakkal.

Nem az ösztön a téma? Akkor már megint lemaradtam. Bocs nem tudlak követni, és ezt írhatod akkor a hiányos ismereteim számára is.

Nyugi, nem etetni jöttelek. Csak benéztem, és láttam, hogy megint hülyeségeket írogatsz, mint az esetek 80-90 %-ában. Gondoltam most, rendes leszek, és kijavítalak. 😊 Nem kell megköszönni.

Mind meghalunk ha Tau tovább fog szaporodni

Te már egyszer megbuktál ebben a vitában.<#nevetes1>
Jönnél kompenzálni?

Egyáltalán nem az ösztön a téma, csak az evolúció hívõ kollegád kissé hiányos ismeretekkel rendelkezik.

Csak gondoltam, beleszólok, de nem is, viszont itt egy kis idézet arról, hogy mik azok az ösztönök. (Nem, nem ám genetikailag öröklõdõ viselkedésmintázatok... <#idiota>)

Ösztön:

A viselkedéstudományokban (etológiában, pszichológiában) használt fogalom. Nincs egyértelmûen elfogadott definíciója, de a meghatározásokban ált. közös, hogy fajspecifikusnak, veleszületettnek és rögzítettnek tartják az ösztönös viselkedésmintákat.
Tinbergen szerint: hierarchikusan szervezett idegi mechanizmus, amely érzékeny bizonyos külsõ vagy belsõ felszabadító ingerekre, és ezekre válaszolni képes az egyén vagy a faj fenntartásához szükséges koordinált mozgásokkal.
Thorpe szerint: öröklött összehangoló rendszer, amely a faj valamennyi azonos nemû egyedénél megtalálható, genetikailag öröklõdõ és belsõleg ellenõrzött. Az ösztönnek általában összetett, tanult elemeket is tartalmazó viselkedésformákat neveztek, mint pl. anyai ösztön. Az etológiában kerülik az ösztön fogalmát, és inkább a viselkedésmintázat öröklõdési tényezõkre visszavezethetõ részét, amelyet öröklött mozgásmintázatnak (ÖMM) neveznek, használják. Az ÖMM jellemzõi: 1. fajspecifikus, 2. a mozgásmintázat formaállandó, 3. lefutása a kiváltódás után megszakíthatatlan, 4. kivitelezésekor az állatot nem befolyásolja tevékenységének eredménye, nincsen visszacsatolás a környezet felõl az ÖMM szabályozására. Pl. ha egy pók belekezd hálója szövésébe, és közben áthelyezzük egy félig kész hálóra, nem vesz tudomást róla, hanem a fajra jellemzõ mozdulatsort, azaz hálójának megszövését elejétõl a végéig végrehajtja, befejezi. Az ösztönös mozgásminták öröklött, genetikailag meghatározott voltát bizonyítja, hogy gyakorlás vagy tanulás nélkül is elvégezhetõ cselekvéssorok. Ilyen pl. a madarak fészeképítése, a rókák táplálékrejtõ viselkedése vagy az emlõsöknek az a tulajdonsága, ami az emberre is jellemzõ, hogy evés közben idõnként körülnéznek. Vannak olyan ösztönös mozgásminták, amelyek megjelenéséhez érési folyamatok szükségesek (pl. udvarlási, párzási viselkedés).
A törzsfejlõdés magasabb fokán lévõ fajoknál a tanult viselkedésformák jelentõsége megnõ az ösztönös viselkedésekével szemben. Az embernél is találunk ösztönös viselkedésmintákat, pl. az újszülött szopóreflexe, kapaszkodóreflexe, sírása és más jeladásai a gondozó személy felé, azonban más fajokhoz képest a tanulásnak van elsõdleges szerepe (szocializáció) a viselkedés kialakításában. 2. A korai spekulatív pszichológia (XIX. sz. vége) már foglalkozott az ösztönnel. Mc Dougall elmélete szerint az ösztön mögöttes viselkedési diszpozíció, mely a legkülönfélébb tárgyak preferenciájában és a velük való sajátos viselkedésekben nyilvánul meg, és közp.-i részét képezi az érzelem. Az emberi társas viselkedés formáit az általa felállított ösztönkategóriák kombinációjának tekinti. Elméletében az ösztön fogalma azonban misztikus, és a freudi értelmezéshez hasonlít abban a tekintetben, hogy az ösztönök mûködését hidraulikus elvûnek képzeli. Az ösztönös viselkedés értelmezését késõbb az etológia tisztítja meg a misztikától. ? Az ösztön, ill. ösztöntörekvés a pszichoanalízis által használt fogalmak.

Remélem kielégítõ volt. Igaz, részben out of date, de nagyjából korrekt.

"Attól, hogy belinkelsz dolgokat még nem leszünk elõrébb."

Nem gondoltam, hogy jobban a szádba kell rágni.<#nevetes1>

Ezt írtad:
"...mi van kódolva a DNS-edben? A viselkedésed? Azt nem hinném. Esetleg az ösztönre gondolsz?"

A belinkelt idézet bizonyítja, hogy ami szerinted nem viselkedés, hanem ösztön, az a tudomány szerint viselkedés kategória. Külön tudományág, a neve: Etológia.

Szóval, amit te "nem hinnél", az a valóság. Bármennyire is fáj.<#rinya>

Na most, ha jól számolom ez volt a harmadik eset, amivel dilettentizmusodat fényesen bizonyítottad (lásd még #80 , #82 ), így nem tudom van e értelme téged komolyan venni?

"Magyarul azt akartad mondani, hogy az öröklött viselkedés minták nem alakulhattak ki az evolúció által?"

Igen ezt.
Vagy szerinted, ha kutyádnak megtanítod, hogy ugorjon át egy karikán, amikor csettintesz, akkor a kutyád utódainak már csak csettinteni kellesz és átugranak a karikán?<#conf>

(Bár ez utóbbit is biztos még hosszan magyaráznom kell még, mert tuti nem fogod érteni hogyan jön ide. De hátha... 😊 )

Hogy hívják a kábszeres nyuszit? Drugs Bunny.

Mivan? Kezdem nem érteni mit hablatyolsz. Attól, hogy belinkelsz dolgokat még nem leszünk elõrébb.

Magyarul azt akartad mondani, hogy az öröklött viselkedés minták nem alakulhattak ki az evolúció által?
Ajjaj. Igazad van valószínûbb, hogy valaki beprogramozta. Már csak az a kérdés, hogy a programozót ki programozta? És õt?

"...és mellesleg elgondolkodhatnál rajta hogy hogyan a válltozatosság kedvéért, mert nekem ötletem sincs....."

Azt hittem te biztos vagy benne, hogy evolúció útján.
Tévedtem volna?

..hát nem is, de valahogy csak odakerült, és mellesleg elgondolkodhatnál rajta hogy hogyan a válltozatosság kedvéért, mert nekem ötletem sincs.....

<#vigyor2>

Ajjaj...
Már megint kezded az okoskodást...

"Az etológia a biológiának az állatok viselkedésével foglalkozó ága.<1> Az elnevezés a görög ethos (ήθος😉, szokás szóból származik. A viselkedés definíciója kutatók körében is vita tárgya, mindazonáltal a jelenségek megértéséhez általában elegendõ a viselkedést köznapi értelemben figyelembe venni. Tehát a viselkedés egy állat mozgásában, anyagcseréjében, testfelépítésében megjelenõ változás, amelyet a megfigyelõ szabad szemmel vagy különbözõ vizsgálati módszerekkel képes érzékelni. Az állatok viselkedési komponenseit hagyományosan két nagy csoportra szokás bontani: öröklött (genetikailag rögzült) és tanult elemekre."

<#nevetes1>

Mármint mi van kódolva a DNS-edben? A viselkedésed? Azt nem hinném. Esetleg az ösztönre gondolsz?

Miért?

Az nem elég neked elsõ lépésnek, hogy mutációk sorozata útján nem kerülhetett oda?

azért jó lenne ha kifejtenéd, hogy szerinted ki tette oda...........

Látom nem tudsz a kérdésre válaszolni, így maradsz a mellébeszélésnél.
Gratulálok!<#taps>

"Mi van, ha azokkal csak elõkészítettem a terepet egy csõbehúzásnak?"
Hülye vagy Te ahhoz. Erröl max. csak àbràndozol... :-)

Hatàrtalanul fàrasztó vagy!
Hasonlítasz azokhoz a majmokhoz akiket Carl Sagan "annyira szeretett", hogy majd mindegyik könyvében megemlítette öket. Neked bàrki bàrmit fog mondani az nem lesz jó.
Érdekes, hogy van ember még aki beleszalad a veled való vitàba.

Mondom.
Fogjunk egy témát, beszéljük meg.

Most becsöppentél itt ebbe a témába és másokkal folytatott vitáimból ragadsz ki mondatokat.
Mi van, ha azokkal csak elõkészítettem a terepet egy csõbehúzásnak?

Na meg állításod szerint te lennél itt az élõ példája annak, hogy nem lehet mindig totál brutál egzaktul fogalmazni.<#wink>

Szóval, szerinted, hogyan lehetséges az, hogy a fajok viselkedése (már amelyik tud viselkedni<#nevetes1>) kódolva van a DNS-ükben?
Hogy került az a kód oda bele a DNS-be?<#fejvakaras>

Ha valamennyire vágod a témát akkor ilyeneket miért írsz be?

"Oszt ezt evolúcióval mégis, hogy a fenébe?"

"A párnapja még a delfinek agyát vezérelték a hasonló területért felelõs emberi génekhez megdöbbentõen hasonlító gének, most meg ez a fonalféreg lett a "megdöbbentõ" rokonunk."

"Jól látszik, hogy a tudomány fejlõdése és az információk gyûlése megállíthatatlanul ki fogja végezni az evolúciós elméletet."

"A legszebb az egészben, hogy az evolúcióban hívõ tudósok fogják elvégezni a munka dandárját"

"Ugye nem azt akarod mondani, hogy ez a fonalféreg az ember õse?"

"Hogy lehetnek egy fonalféregnek az emberhez megdöbbentõen(!) hasonló biológiai folyamatai?"

"Ha a fonalféreg génjei azért egyeznek olyan jól az emberével, mert a fonalféreg az ember õse, ezek a gének meg még akkor fejlõdtek ki, amikor az élet a fonalférgek szintjén tengõdött, akkor miért nincsenek az összes többi fejlettebb lénynek is ugyanilyen "megdöbbentõen" emberi génjei?"

"Ha akarom vemhes, ha akarom nem.
Minden, és mindennek az ellenkezõje igaz"

sötöbö sötöbö. Hiszen tudod te mindre a választ (vagy eleve fel sem tedted volna a rossz kérdést)