186
-
Tau Tang Wou #146 "Akkor magyarul te most azt állítod, hogy ősember nem létezett,..."
Ki lenne az ősember?
Félig majom, félig ember?
Olyan szerintem nem volt.
Kőbaltás ember?
Olyan szerintem volt, de a mai ember intelligenciájával rendelkezett és ma simán elvegyülne a tömegben.
"Ha az embernek nem lenne ekkora technicai tudása, hogy gyak. szarunk a természetes szelekcióra, akkor szerintem evolúciós szempontból hosszútávon kik maradnának fent? Akik erősek és jól tudnak vadászni, valamint ellenálóak a betegségekkel szemben, vagy azok akik hajlamosak a hízásra, könnyen törik a csontjuk, nem tudnak vadászni, rosszul látnak, stb. Segítek, az előbbi mint ahogy ez az ősidőkben történt is."
Ez egyáltalán nem mond ellent az én elméletemnek, miszerint a természetes szelekció biztosítja a faj génállományának minél jobb és minél hosszabb távú túlélését.
"Gondolom te is hallottál már a sarlósejtes vérszegénységről ami egy betegség, és most jön a lényeg: viszont nagyfokú védettséget nyújt a malária ellen. Ezért maláriás területeken ez evolúciós előny és sarlósejtes vérszegénységet okozó gén előfordulása a 10%-ot is meghaladja. (Máshol ez a szám nullához közeli)."
Ugye nem gondolod, hogy egyszer a sarlósejtes vérszegények lesznek többségben?
Rossz példát hoztál evolúciós előnyre.
"a négereknek a bőrében található nagyobb mennyiségű melanin"
Többet izzadni, szőrösebbnek lenni, több melanint termelni, nem makroevolúciós lépés. Egyik sem új tulajdonság, amihez új géneket kellett kifejleszteni.
-
Tau Tang Wou #145 Akkor olvasd el az ottani 132-es hozzászólásomat, ahol elkezdtem ezt a témát boncolgatni.
Én nyertem.
-
Merces #144 itt http://www.sg.hu/listazas.php3?id=1339675525&index=2 a 147.hsz előtte fel sem merült benned csak a javitó mechanizmusokkal jöttél orrba szájba....Trollolo.... -
Tau Tang Wou #143 Bocs, nem tudtam jönni 
, ahogy ígértem, mert közbe jöttek dolgok.
De, holnap estefelé már tényleg megpróbálok válaszolni, mert hogy most sem érek rá. -
Tau Tang Wou #142 "...az öröklött viselkedés problémáját is tőlem tanulta..."
Mit arcoskodsz?
Linkeld már be mit tanultam tőled és mikor?
Most jól beégetted magad, látod, mert nem fogod tudni bizonyítani a rágalmaidat.
-
Merces #141 ..trollkodik a szentem, elvétve hoz fel érveket, az öröklött viselkedés problémáját is tőlem tanulta és most ezzel jön mindenkinek,oda próbál ellentmondást bemagyarázni ahol nincs ,önnáló gondolkodásra meg nem lehet rákényszeriteni, tudja hogy nincs igaza de ha belátja akkor nem foglalkoznak vele ,uj témát meg nem tud kitalállni, kár rá bitet pazarolni..... -
#140
Majd felnézek, de ne essünk már megint odáig vissza, hogy te általad is látható napi tényeket kezdesz el megkérdőjelezni... -
#139
Áááááá! Már olyan jól haladtunk és most puff vissza a kiinduló pontra. Kérlek használd a fejedet egy kicsit és egy csomó ilyen kérdést meg tudsz válaszolni nélkülem is...
"Tedd hozzá, hogy az evolúciós elmélet szerint.
Szerintem meg pont, hogy a génállomány megőrzéséről szól."
Akkor magyarul te most azt állítod, hogy ősember nem létezett, a modern ember egyszer csak idecsöppent az ősember meg pont akkor hoppá eltűnt hiszen a folyamatos átalakulást (és gén változást) az evolúciós elmélet mondja, de szerinted a fajok egyszer csak hoppsz és itt teremnek, a régi csontvázakat meg Móriczka rakta oda, hogy jól összezavarjon minket. Nemmáááá, ennél azért okosabb vagy!
"Evolúciós mantra.
Miért hozna létre génváltozat előnyösebb tulajdonsággal bíró egyedet?"
Gzmbrgfhd+%!" No nemár, hirtelen nagyon mélyre süllyedtünk. Azért mert az egész természet a szaporodásról és a fajfenttartásról szól.
"Láttál már ilyet?"
Igen rengeteget. Ha az embernek nem lenne ekkora technicai tudása, hogy gyak. szarunk a természetes szelekcióra, akkor szerintem evolúciós szempontból hosszútávon kik maradnának fent? Akik erősek és jól tudnak vadászni, valamint ellenálóak a betegségekkel szemben, vagy azok akik hajlamosak a hízásra, könnyen törik a csontjuk, nem tudnak vadászni, rosszul látnak, stb. Segítek, az előbbi mint ahogy ez az ősidőkben történt is. És te is látsz rengeteget folyamatosan csak most valamiért megint nem használod az agyadat mert valaki (akinek szintén fingja sincs az evolúcióról bemagyarázott valamit)
"A természetes szelekció célja pont ezeknek a selejteknek a kiszűrése, nehogy kipusztuljon az adott faj."
Ha a mutáció negatív tulajdonságot hordoz akkor azok az egyedek kipusztulnak. Lásd mondjuk rossz szemű vadászni nem tudó ősember, vagy szívgyengeségben született oroszlán, stb stb. Megint azt gondolom, hogy te magad is tudsz rengeteg példát.
Azonban még ez sem ilyen egyszerű mert negatív mutáció is okozhat evolúciós előnyt helytől függően. Gondolom te is hallottál már a sarlósejtes vérszegénységről ami egy betegség, és most jön a lényeg: viszont nagyfokú védettséget nyújt a malária ellen. Ezért maláriás területeken ez evolúciós előny és sarlósejtes vérszegénységet okozó gén előfordulása a 10%-ot is meghaladja. (Máshol ez a szám nullához közeli).
Teljesen más evolúciós előnyt jelent a négereknek a bőrében található nagyobb mennyiségű melanin - persze neked ez sem tűnt fel, hiszen bár kézenfekvő és bizonyított, nálad a tervező gondolta úgy, hogy legyen már fekete fószer is ne csak ilyen sápadt :) -
#138
Mindkettőre tudnál te is ezer példát mondani ha kinyitod a szemed, nekem hirtelen ezek jutottak eszembe
1.-re példa. Emberi születés. Az emberi csecsemő feje egyre nagyobb és nagyobb lett míg már odáig eljutott, hogy nem fért ki a nő medence csontjainál. Ehhez úgy alkalmazkodott, hogy a csecsemők feje puha és születéskor benyomódik így kifér (és minden embernél így működik).
2.-ra példa: Darwin pintyek (egyeten pintyfajból több faj) -
Tau Tang Wou #137 Maj hónap folytattyuk, ha benne vagy.
-
Tau Tang Wou #136 "Hát nem teljesen értem hiszen a természetes kiválasztódásnak semmi köze az eredeti génállomány megőrzéséhez, hiszen ennek ellenkezőjéről szól."
Tedd hozzá, hogy az evolúciós elmélet szerint.
Szerintem meg pont, hogy a génállomány megőrzéséről szól.
"Amennyiben egy gén változása előnyősebb tulajdonságokkal bíró egyedet hoz létre..."
Evolúciós mantra.
Miért hozna létre génváltozat előnyösebb tulajdonsággal bíró egyedet?
Láttál már ilyet?
A természetes szelekció célja pont ezeknek a selejteknek a kiszűrése, nehogy kipusztuljon az adott faj. -
Tau Tang Wou #135 Soroljad a bizonyítékokat.
A #129 -ben csak állítottál. -
#134
Hát nem teljesen értem hiszen a természetes kiválasztódásnak semmi köze az eredeti génállomány megőrzéséhez, hiszen ennek ellenkezőjéről szól. Amennyiben egy gén változása előnyősebb tulajdonságokkal bíró egyedet hoz létre mint az azelőtti, akkor ez elterjedhet. És innentől már nem érvényes az, hogy megőrizte az eredeti génállományát. -
#133
Hogyne lenne már bizonyíték. Ezek mind bizonyított tények. Melyik részére nincs szerinted bizonyíték? -
#132
"Nem azt mondtam, hogy nincs ilyen tudós, hanem azt, hogy az evolúciós tudósok szerint sem épül be a tanult tudás a DNS-be."
Ezt már kifejtettem; ha a blökit megtanítod karikán átugrani akkor nem építődik be hiszen semmilyen szinten nincs köze a szelekcióhoz. És ezt próbáltam folyamatosan elmagyarázni, hogy azonban nem minden tanult tudás ami annak látszik. Azaz amire te lentebb rá szeretnéd húzni a tanult tudás öröklődését az valójában természetes szelekció útján öröklődés.
Tehát ide is azt tudom írni amit eddig, hogy nincs igazad abban, hogy az ösztön állandó, az ösztön folyamatosan változik csakúgy mint maga az egyed. -
Tau Tang Wou #131 Ezekre meg nincs bizonyíték, csak az evolúciós elméletben működnek.
Elméletet sose kezelj tényként.
-
Tau Tang Wou #130 Tök mindegy mit hogy nevezi a evolúciós tanítás.
Amit én mondtam, arra ugyanúgy alkalmas a természetes szelekció. -
#129
És amiről az én példám szólt:
1. egyes öröklődő változatok gyakorisága tendenciózusan növekszik generációról generációra addig, amíg csak egyetlen változat marad a populációban (előnyős változatok elterjedésének esete),
2. egyes öröklődő változatok gyakorisága tendenciózusan növekszik generációról generációra addíg, míg két szaporodásilag izolált, egymástól különböző populáció jön létre (fajképződés, divergenciára folyó szelekció)
Az adaptációk, azaz a természetes szelekció mechanizmusainak MEGÉRTÉSE a modern biológia alapja. -
#128
"A szelekció szerepe a fajok eredeti génállományának a minél hosszabb távú és minél tökéletesebb megőrzése."
A természetes szelekció vagy természetes kiválasztódás egyedekhez rendelhető, egyedekre jellemző tulajdonságokra vonatkozik. Az előnyösebb tulajdonsággal rendelkező organizmusok nagyobb valószínűséggel maradnak életben vagy nagyobb valószínűséggel szaporodnak, mint azok az egyedek, melyek kevésbé előnyös fenotípussal rendelkeznek. Ha az előnyös tulajdonság öröklődik, akkor a kialakításáért felelős allélok (gén változatok) gyakorisága az esetek többségében magasabb lesz a következő nemzedékben. A szelekciós folyamatot magát adaptációnak, a szelekciós folyamat során elterjedő előnyös tulajdonságokat pedig adaptív tulajdonságoknak nevezik. -
#127
Hehhe :) Van tanári diplomám bár soha nem használtam :P
(illetve asszem egyszer azzal csaptam le egy lepjét éjszaka :D) -
caius marius #126 #124@narumon
Ez valamiért lemaradt.
-
Tau Tang Wou #125 Látod, aki tud gondolkozni, az vitatkozni is tud.
Neked ez nem jött össze, de pom-pom lánynak még megfelelsz.
"Hajrá narumon....hej, hej!"
-
caius marius #124 Egészen biztos vagyok benne, hogy Te, gyógypedagógus vagy! Ilyen türelmet apàm nem semmi....
:)
Én màr azon kiborulok, hogy ez a majom, (Tau...) azt sem érti meg amit ötvenegyedjére magyaràz neki mindenki. Te meg türelmesen még magyaràzol neki annak ellenére, hogy tutti nem fogja megérteni. Nem azért mert nem akarja, hanem mert szellemileg nem ér idàig. Gratula a türelmedhez!
Egyébként a Narumon bogaras példa nagyon tetszett. -
Tau Tang Wou #123 "...és főleg mivel magyarázod a szelekciót."
A szelekció szerepe a fajok eredeti génállományának a minél hosszabb távú és minél tökéletesebb megőrzése. -
Tau Tang Wou #122 "Mhmm mondjuk mutass már nekem olyan evolúciós elméletet támogató tudóst aki szerint nincs természetes szelekció..."
Nem azt mondtam, hogy nincs ilyen tudós, hanem azt, hogy az evolúciós tudósok szerint sem épül be a tanult tudás a DNS-be. -
#121
Bazi kíváncsi lennék, hogy a te evolúció ellenes felfogásod szerint akkor hogy tőrténnek a dolgok és főleg mivel magyarázod a szelekciót. -
#120
"Ugyan miért?
Nem evolúcióval fejlődtek ki a fajok."
Jah igen megint elérkeztünk oda, hogy alap BIZONYÍTOTT TÉNYEKET nem tudsz felfogni ezért nem úgy működik.
"Pedig de."
"Pedig nem."
Mhmm mondjuk mutass már nekem olyan evolúciós elméletet támogató tudóst aki szerint nincs természetes szelekció... -
Tau Tang Wou #119 "Ha ez így működne akkor a földön ma elég sívár és steril élet lenne."
Ugyan miért?
Nem evolúcióval fejlődtek ki a fajok.
"Pedig de."
Pedig nem. -
#118
"Szerintem meg az eltévedt madarad egyszerűen kipusztul, mert az utódai is a genetikai kódjuk szerint próbálnának fészket rakni, ha egyáltalán valamelyik felnőne. Aztán a megcsappant eltévedettek rövid úton kipusztulnának."
Ha ez így működne akkor a földön ma elég sívár és steril élet lenne.
"Az evolúciós tudósok szerint sem"
Pedig de. -
Tau Tang Wou #117 Mindegy, azt hittem ilyen hülye vagy. -
Tau Tang Wou #116 "Madárnál ugyanez - ha elvándorol az élőhelyről ahol korábban kőrísből rakott fészket, az új helyen meg fa sincs, akkor az ösztöntől függően fog cselekedni. Ha csak a fészekrakás ösztöne elég erős benne akkor a földön fogja ezt megtenni (és ha nem alkalmas - rosszul csinálja, utódra káros, vagy ragadozó megeszi, akkor ezen a területen kihal - legalábbis addig még újra nem terjeszkedik ez a faj arra), ha az is, hogy ezt magasban kell megtennie akkor sziklára, ha egyikhez sem képes adaptálódni akkor következmény, hogy szintén kihal. "
Szerintem meg az eltévedt madarad egyszerűen kipusztul, mert az utódai is a genetikai kódjuk szerint próbálnának fészket rakni, ha egyáltalán valamelyik felnőne. Aztán a megcsappant eltévedettek rövid úton kipusztulnának.
""Az utódaik génjeibe nem került be a találmány. Az utód ugyanúgy rakta fészket, ahogy az előd, hiába talált fel az előd valamit 5 éves korában."
Dehogynem!"
Az evolúciós tudósok szerint sem.
-
#115
Ha esetleg nem tűnt volna fel, az egész leírás ellentmondásban van az általad idézett mondatommal, nem csak az az egy mondat. Nem is tudom, talán irónia lehet? :)
-
#114
"Miért a bogarad hány generáció alatt jött rá a fáramászásra?
Elmondásod szerint 1."
Ösztönösen nem. Ahhoz több generáció kell, hogy egy alternatív allélból domináns allél (vagy allélok) legyen.
"Megnézném én azt a bogarat, amelyik egy(? nem tudom elég e) genetikai mutáció miatt rögtön tökéletesen tud fára mászni és nem pottyan vissza a földre, mielőtt bármelyik gyümölcsöt is elérte volna. Egy földönjáró bogár egyszerűen nincs felkészülve a famászásra. Kapaszkodás, szél, ragadozók..."
Komolyan most megint a példába kötsz bele? A lényeget azért remélem érted, mert megint kicsinyesen belekötni a háttéranyagba elég gyerekesnek tűnik nekem.
"Hogy a kutya ugatásának gyakorisága szerintem rossz példa. Azért a fészekrakás egy kicsit bonyolultabb program, mint az ugatás."
Nem mondtam, hogy nem bonyolultabb de az elv ugyanaz. A mostani robbanó motor is sokkal bonyolultabb mint a múlt századiak de az elv ugyanaz és kellett hozzá egy MESTERSÉGES evolúció.
"Az ugatásnak elég, ha van egy bejövő inger, mindig ugatás a válasz."
No itt a tévedés. Nem feltétlenül ez megint csak ösztön kérdése. Most azt próbálod állítani, hogy ugatásra ugatás a válasz kutyáknál? Láttál te már több fajta kutyát?
"Ugatni nem túl bonyolult dolog."
Bármilyen hihetetlen, elég bonyolult. Nézőpont kérdése.
"Viszont a fészekrakásnál már nem mindegy, hogy miből , mikor és hogyan készít a madár fészket."
Erre készült a példabeszédem de látom nem sikerült feldolgozni.
"Itt valóban fel kellett találni új anyagokat, új fészekrakási módokat, amely találmányok a feltaláló egyeddel a sírba szálltak."
Pontosan ezt hívják természetes szelekciónak, az adott faj vagy tud alkalmazkodni vagy kihal.
"Az utódaik génjeibe nem került be a találmány. Az utód ugyanúgy rakta fészket, ahogy az előd, hiába talált fel az előd valamit 5 éves korában."
Dehogynem! Mondom az alapok hiányoznak nálad. Ha már madár akkor madaraknál elvégzett kísérlet; Adott két fajta papagájfaj, az egyik a csőrében szállítja a fészek építéséhez az anyagot a másik a tollai között a hátán. Ezeket a madarakat keresztezve hibrid madarak jönnek létre amelyik a szülők mindkét ösztön viselkedését tartalmazzák. Azaz bizonyos gyerekeik a hátukon, mások a csőrükben szállítják ezután a fészket, megint mások pedig nem tudják eldönteni, többször ismétlik a mozdulatsort és vagy a hátukon, vagy a csőrükben szállítják el. A következő generációk határozzák meg, hogy ezután melyik lesz számukra az ösztönös, attól függ kivel párosodnak.
"Így most minden madárnak az ősmadár" fészekrakási technikáját kellene alkalmaznia. És már csak az lenne a kérdés, az "ősmadár", hogy találta fel a fészekrakást."
Nemáááár! Belekötöttél a példámba és ezért el sem olvastad? Vagy szándékosan figyelmen kívül hagyod? Esetleg nem tudsz a Narumon bogártól elvonatkoztatni és más környezetbe helyezni?
Egyáltalán nem kell az ősmadár fészekrakási technikáját alkalmaznia hiszen azóta számtalan faj kialakult számtalan mutációval. Ha a mutáció előnyős az egyed számára akkor fentmarad és továbbörökíti (ami befolyásolhatja! az ösztönt), ha hátrányos akkor kipusztul. Az én példámban maradva, ha a Narumon bogár a fára mászva nem éri el valami folytán a gyümölcsöt, nem lesz jóllakott erős példány, ezért megdöglik és ami fontosabb a génjeit sem tudja tövább örökíteni. Természetes szelekció.
Madárnál ugyanez - ha elvándorol az élőhelyről ahol korábban kőrísből rakott fészket, az új helyen meg fa sincs, akkor az ösztöntől függően fog cselekedni. Ha csak a fészekrakás ösztöne elég erős benne akkor a földön fogja ezt megtenni (és ha nem alkalmas - rosszul csinálja, utódra káros, vagy ragadozó megeszi, akkor ezen a területen kihal - legalábbis addig még újra nem terjeszkedik ez a faj arra), ha az is, hogy ezt magasban kell megtennie akkor sziklára, ha egyikhez sem képes adaptálódni akkor következmény, hogy szintén kihal. Ez egy ennyire egyszerű játék.
Az ősmadarad is pontosan így működött. Csak gondolkodj nagyban, mert leragatsz ott hogy jött Józsi madár fészket rakott és mindenki happi volt. Nem így történt. A természetes szelekció végezte el a piszkos munkát itt is, valószínűleg nagyon kis lépésekben. Az egyik ősmadár bokor alatt tojt mert már csak ott volt hely (PÉLDA!!! NEHOGY EBBE KÖSS BELE!), és mikor jöttek a ragadozók akkor az ő tojásait nem bántották mert nem találták meg - következmény - több utódot hozott létre akik mivel bokor alatt keltek ki, bokor alá csinálták a fészküket, megint ők nyertek több utóddal így lassan az egész populáció ebből került ki. Node, hogy nem ennyire egyenes azt tudd, hogy közben keletkezett számtalan mutáció ami életképes volt az megmaradt - az is lehet hogy csak rövid ideig, ami hátrányos az kihalt, vagy nagyon rövid ideig maradt meg. Stb. Stb. Teccikérteni? -
Tau Tang Wou #113 "Hát pont itt nem értünk egyet, mert te tanult viselkedés alatt csak az egygenerációs oktatást érted, "
Miért a bogarad hány generáció alatt jött rá a fáramászásra?
Elmondásod szerint 1.
"Egyszercsak egy genetikai mutáció folytán az egyik meggajdult ..."
Megnézném én azt a bogarat, amelyik egy(? nem tudom elég e
) genetikai mutáció miatt rögtön tökéletesen tud fára mászni és nem pottyan vissza a földre, mielőtt bármelyik gyümölcsöt is elérte volna. Egy földönjáró bogár egyszerűen nincs felkészülve a famászásra. Kapaszkodás, szél, ragadozók...
Hogy a kutya ugatásának gyakorisága szerintem rossz példa. Azért a fészekrakás egy kicsit bonyolultabb program, mint az ugatás.
Ráadásul az ugatni minden kutya tud.
Az ugatásnak elég, ha van egy bejövő inger, mindig ugatás a válasz. Ugatni nem túl bonyolult dolog.
Viszont a fészekrakásnál már nem mindegy, hogy miből , mikor és hogyan készít a madár fészket.
Itt valóban fel kellett találni új anyagokat, új fészekrakási módokat, amely találmányok a feltaláló egyeddel a sírba szálltak.
Az utódaik génjeibe nem került be a találmány. Az utód ugyanúgy rakta fészket, ahogy az előd, hiába talált fel az előd valamit 5 éves korában.
Így most minden madárnak az ősmadár" fészekrakási technikáját kellene alkalmaznia. És már csak az lenne a kérdés, az "ősmadár", hogy találta fel a fészekrakást.
-
#112
"Tanult viselkedés nem épül be a DNS-be. Eddig gondolom egyet értünk.
De akkor hogyan fejlődtek ki az egyes fajok eltérő viselkedései?"
Hát pont itt nem értünk egyet, mert te tanult viselkedés alatt csak az egygenerációs oktatást érted, és ha jól értem akkor azt akarod mondani, hogy az ösztön nem változik.
Ez természetesen nem igaz, az ösztönös viselkedés folyamatosan változik (részint) ezt hívják természetes szelekciónak tudtommal. Ha már kutya akkor pont ezért tudnak kitenyészteni házőrző kutyát amelyik folyamatosan ugat amint lát valamit (ezt diktálják az ösztönei) és szelid csendes kutyát amelyik egy évben egyszer ha vakkant (mert ezt diktálják az ösztönei).
"Honnan tudja egyik madár, hogy fára kell rakni a fészket gallyakból, vagy a másik, hogy homokfalba kell vájni, esetleg sárból tapasztani esőtől védett helyre?"
Nos erre mondtam én azt, hogy az evolúció alap téziseivel nem vagy tisztában (vagy csak szimplán megint elbeszélünk egymás mellett)!
Példabeszéd: Adott egy bogárfaj, nevezzük el Narumon-nak. Ez a Narumon bogár gyümölcsökkel táplálkozik de nem tud repülni. Ezért a lehulló gyümölcsökkel táplálkozik, az aljnövényzetben kutat. Egyszercsak egy genetikai mutáció folytán az egyik meggajdult Narumon (a hibás gének miatt), nem az aljnövényzetben kutat, hanem nekiáll és felmászik egy fára ahol mázlijára friss gyümölcsöt talál. Kurvára belakmározik hiszen nincs vetélytársa a többiek lent várják a leeső gyümölcsöket. Ezt minden nap megismétli és egészséges jóllakot bogárként könnyedén párosodik folyamatosan. Mivel a nőstény Narumon bogár a földön mászkált gyümölcs után kutatva, ezért az öröklődés szabályai szerint az utódokból lesz aki a földön mászkál és lesz aki a hibás gént örökölve nekiáll és mászik a fára, ez így megy tovább évekig, aztán évtizedekig, majd évszázadokig. Eddigre már (csúnya szóval a bogár genetikai sebességének megfelelően), rengeteg Narumon bogár mászik fel a fára és az ott lelt gyümölcsökkel táplálkozik. Még alig észrevehető de azért már látszik, hogy a mászás miatt igénybe vett első végtagjaik megnagyobbodtak, hogy könnyebben másszannak a fára. Eltelik még néhány száz, esetleg néhány ezer év és mit látunk? Az eredeti Narumon bogárra csak kismértékben hasonlító, attól viselkedésben lényegesen eltérő, fizikálisan is különböző Narumon2 egyedeket látunk, ahogy a fákon másznak és gyümölcsökkel táplálkoznak. Egyikük génjeiben sincs benne az, hogy nekik a földön kéne túlérett gyümölcsök után kutatni, sőt lehet, hogy már az is benne van az ösztönös viselkedésükben, hogy le sem jönnek a fáról, hanem a fa ágai között párosodnak, a fák kérgeiben találnak menedéket. Igen eltérő viselkedést mutatnak mint az eredeti faj. Erről szól az evolúció. -
Tau Tang Wou #111 Az ösztön-viselkedés vitát én lezárnám azzal, hogy mindenki értse jól.
Nem túl izgalmas.
Csak jött ez a troll, tudod...
"Ez egy szimpla tanult viselkedés, ..."
Tanult viselkedés nem épül be a DNS-be. Eddig gondolom egyet értünk.
De akkor hogyan fejlődtek ki az egyes fajok eltérő viselkedései?
Honnan tudja egyik madár, hogy fára kell rakni a fészket gallyakból, vagy a másik, hogy homokfalba kell vájni, esetleg sárból tapasztani esőtől védett helyre? -
#110
"A belinkelt idézet bizonyítja, hogy ami szerinted nem viselkedés, hanem ösztön, az a tudomány szerint viselkedés kategória. Külön tudományág, a neve: Etológia."
Azért ez megint nem ilyen egyszerű, mert még arról is vita van, hogy hányfelé osszák a viselkedést. Ugye ezt én még úgy tanultam, hogy van ösztönös és tanult viselkedés, de ez nem két külön csoport, mert (és itt jön az evolúció) a tanult viselkedés felül írhatja az ösztönöst, és az ösztön is módosíthatja a tanulást, és ez viszont már egy külön csoport hisz egyikbe sem illik.
Ráadásul az evolúciónak ezzel nincs is baja, hiszen az ösztönös viselkedés is változhat a környezetnek és a tanultaknak megfelelően. Ez ismerős?
"Na most, ha jól számolom ez volt a harmadik eset, amivel dilettentizmusodat fényesen bizonyítottad (lásd még #80 , #82 ), így nem tudom van e értelme téged komolyan venni?"
Hát lehet, hogy dilettáns vagyok ha nem fogalmazod meg hogy mire gondolsz akkor nem tudom kitaláni, sajnálom. Nem is kell, hogy komolyan vegyél.
"Igen ezt."
Akkor sajnos nagyon rosszul gondolod.
"Vagy szerinted, ha kutyádnak megtanítod, hogy ugorjon át egy karikán, amikor csettintesz, akkor a kutyád utódainak már csak csettinteni kellesz és átugranak a karikán?"
KOmolyan és én vagyok dilettáns? Ez egy szimpla tanult viselkedés, ráadásul meglehetősen korlátozott (evolúciós szempontból semmit nem nyer vele a kutya), de ha már kutya és ösztön módosulás akkor erre viszont remek példa a kutya háziasítása, akinek a mostani ösztöneiben már olyan dolgok szerepelnek amik néhány százezer évvel ezelőtt még nem.
Te is ugyanazt a hibát követed el amit már lentebb is írtam egy erősen sarkos példával; ha 1-2 generáció alatt nem változik semmi akkor az evolúció már nem is létezik. -
Tau Tang Wou #109 Szerintem hagyjuk ezt a wraithlord nevű trollt és fejezzük be a beszélgetésünket.
Ez volt a kérdés:
Szerinted, ha kutyádnak megtanítod, hogy ugorjon át egy karikán, amikor csettintesz, akkor a kutyád utódainak már csak csettinteni kell majd és átugranak a karikán? -
Tau Tang Wou #108 Egyébként e a két mondat ellentmondását hogyan oldanád fel?
1. "(Nem, nem ám genetikailag öröklődő viselkedésmintázatok...
)"
2. "Thorpe szerint: öröklött összehangoló rendszer, amely a faj valamennyi azonos nemű egyedénél megtalálható, genetikailag öröklődő és belsőleg ellenőrzött." -
Tau Tang Wou #107 Ezt beszéld már meg @wraithlord professzor úrral.