141
-
Yodafon #101 Én meg az egészet nem értem :/ -
Krumplipuska #100 "Ismét megkérdezem:
Valaki elmagyarázná, miért a Higgs bozon-tól van tömege mindennek, ha a Higgs bozon amúgy rögtön lebomlik, nem is beszélve, hogy "csupán" 126 GeV környékén létezik, de ott is éppen csak rövid ideig..... "
JÓÓÓÓÓÓ a kérdés !!!
Elmagyarázni nem tudom,de bennem is hasonló kérdések motoszkálnak.
-
#99
Ismét megkérdezem:
Valaki elmagyarázná, miért a Higgs bozon-tól van tömege mindennek, ha a Higgs bozon amúgy rögtön lebomlik, nem is beszélve, hogy "csupán" 126 GeV környékén létezik, de ott is éppen csak rövid ideig..... -
mizar1 #98 252 GeV -nél is fognak találni egy részecskét. -
Tau Tang Wou #97 Hát nincs benned semmi könyörület? 
-
Sir Ny #96 #33 : a szigma a valószínûséget méri
#70 : azt írod, hogy a szigma szórást mér, de logaritmusos
#90 : a szigma logaritmusos, de elmísmásolod, hogy mit jelöl ( ez ugye egy betû, ami valamit jelöl )
#93 : azt írod, hogy a szigma szórást jelöl, és a valószínûség logaritmusos.
Miközben már négyöthat hszje azt az egyszerû összvefüggést keresed, hogy p(szigma)= ln(szigma)/const, hogy a valószínûség a szigma függvényében logaritmusos. Ezt nem sikerült leírnod valamiért. ( nem tudom, hogy ez a képlet mennyire igaz, nem értek ehhez, de ezt keresed, miközben nagyon furcsa dolgokat írsz ( mármint nagyon furcsa dolgokat jelent nyelvtanilag, még ha tudjuk is, hogy mi az amit nem sikerül leírnod )) -
Tau Tang Wou #95 
-
Sir Ny #94 egyrészt ez sem jó :) másrészt eddig nem ezt írtad, de közelít :) -
Bannedusermail #93 Mert miért? A szigma értéke valószínűséget fejez ki, hogy mennyivel valószínűbb az, hogy helyes az eredmény, mint azt, hogy helytelen. Márpedig ezt logaritmikusan teszi, hiszen a szórás mértékével fejezi ki a valószínűséget. -
Sir Ny #92 ha már ilyen jó kedvem lett: a tér kifejezést gyakrabban használják a fizikában is, mint a mezõt, pedig teljesen ugyanazt jelenti ( és egyébként sem létezik ) -
Sir Ny #91 ez eddig a legnagyobb gyökérség amit ebben a hónapban olvastam ( pedig belenéztem az internet bugyrai alá néha véletlen, zsidózós-náci-áltudományos portálokon jártam, de ez überel mindent ) -
Bannedusermail #90 "Itt azért álljunk meg egy picit. Maga a jel kiemelkedése a háttér fluktuációiból az lineáris, nem logaritmikus."
Miért kell mindent elmagyarázni?
A szigmáról beszéltem, hogy logaritmikus. Hogy az egyes szigmánál a kettes nem kétszer nagyobb.
Mint a földrengésnél. Az ötösnél a hatos harmincszor nagyobb, annál a hetes harmincszor nagyobb, és így tovább, tehát az ötösnél a hetes kilencszázszor nagyobb. -
Sir Ny #89 olvass vissza -
Irasidus #88 Nem a téma zavaros ember, amit te írsz az a zavaros. Láthatólag nem érted miről van szó. Így már érted? -
senki687 #87 "Ne vitatkozz hülyékkel, mert lehúznak a szintjükre és legyőznek a rutinjukkal.". Ez alapján járok el.
-
Caro #86 Itt azért álljunk meg egy picit. Maga a jel kiemelkedése a háttér fluktuációiból az lineáris, nem logaritmikus.
Itt azt látják, hogy 125 GeV energiánál van egy olyan rezonancia, ami úgy magyarázható meg, ha létezik egy ilyen tömegű részekcse! Vagyis ha nem tesszük fel egy ilyen részecske létezését, akkor is van ott valami háttér, aminek a nagysága viszont elméletileg meghatározható a többi részecske ismeretében.
Pontosan arról van szó, hogy van egy ütköztetés, ugye 7-8 TeV energián. Itt mindenféle dolog keletkezhet, aminek a nyugalmi tömege kisebb ennél az energiánál. Ezeknek a keletkezett részecskéknek az élettartama különbözik, a bomlástermékeiket veszik fel a detektorok.
Nem mindig sikerül minden bomlástermék teljes energiáját elcsípni, de a lényeg, hogy van olyan eset amikor igen! És abból hogy több olyan eseményt észlelnek, ahol az eredeti részecske energiája 125 GeV, lehet arra következtetni, hogy tényleg van is ott valami, és nem csak a háttér fluktuációiról van szó.
Namost a statisztika pedig a következő: van a háttérnek egy fluktuációja, hiszen itt nagyon kis beütésszámokról van szó, ez jelentős lehet. A szórás alatt itt a következőt kell érteni:
Végezzük el a mérést egyszer, kijön valami görbe (beütésszám az energia függvényében, ezt hívják spektrumnak). Mivel statisztikus folyamatról van szó, ha többször elvégezzük ugyanazt a mérést, nem pontosan ugyanazt fogjuk visszakapni, hanem valami mást, de hasonlítani fog az előzőre. Az állítás az, hogy ha végtelenszer megcsinálnánk a mérést, akkor kapnánk meg a pontos spektrumot, és ehhez a pontos spektrumhoz képest egy-egy mérés során eltéréseket tapasztalunk.
Azonban - feltéve hogy a jel eloszlása a Gauss eloszlást követi, ami egy igencsak szűkítő, de nagyon sok esetben helyes feltevés - a méréseink 67%-ában a szóráson belül lesznek az eredmények. 95%-ban a kétszeres szóráson belül, és 99.7%-ban a háromszoros szóráson belül.
Itt azt látják, hogy a jel több mint 5 szórásnyira eltér attól a háttértől, amit a Higgs jelenléte nélkül kapnának, és erre a valószínűség igen csekély, ha nincs ott részecske. Ha elvégzik ezt a mérést újra és újra, és ugyanezt kapják, az nagyon valószínűvé teszi az eredményt, hiszen 99,9999%-on kívülre esni kétszer, azt el lehet képzelni mennyire valószínűtlen.
Viszont mindig benne van a pakliban, hogy rossz a mérés. Tehát nem azért mérnek ott valami különlegeset, mert tényleg van is ott valami, hanem mert rossz a detektor, és pl. azon az energián jobb hatásfokkal működik, amit eddig nem vettek észre. Mivel itt nem ilyen közvetlen a megfigyelés, több hibának kellene halmozódnia ahhoz, hogy ez ténylegesen bekövetkezzen, ami szintén valószínűtlen.
De mivel a CMS és az ATLAS, két külön detektor, más adatokon dolgozva is látja ezt, elég valószínű, hogy ténylegesen van is ott valami.
-
Sir Ny #85 nemcsak hogy troll vagy, de még segghülye is :P -
senki687 #84 "Attól az még logaritmikus te süket. Mivel, hogy szórásról van szó."
Szóval szerinted, mivel szórásról van szó, ezért logaritmikus??...?... -
Deus Ex #83 PM ment. -
Sir Ny #82 ,,Magyar nyelvű irodalomban, néha még a szakmai igényességű irományokban is a tér és a mező egymás szinonimájaként van használva."
Nem vagyok nagy nyelvész, de tudtommal a ,,helyes" definíciója nagyjából annyi, hogy elterjedt. Pláne szakmai terminológia esetén. -
Sir Ny #81 nincs elektromágneses, higgs, gravitációs mezõ. Folyamatos eloszlású mezõ nem látezik. Ezt látta be planck 1900 -ben részecskékre, majd késõbb Einstein(?) az addig folyamatosnak gondolt ,,mezõkre". Lsd. foton ugye.
( mezõ elvileg sem létezhet, nem csak gyakorlatilag nem létezik, ha elvileg létezne mezõ, continnum, vagy annál több lenne a szabadsági foka ( de akár lehet alef0 is, mindegy, végtelen ), és az ekviparticio tétel értelmében a véges számú részecska véges számú szabadsági foka és a mezõ végtelen szabadsági foka közti energiamegosztás kissé furi lenne ( azaz a részecskéknek nem lehetne energiájuk ) ( egyensúlyban persze ) )
részecskék vannak, errõl szól a higgs-elmélet, ami leváltja a gravitációs mezõt. ( vagy csúnyán tévedek ) -
Deus Ex #80 Nincs Higgs tér, sem elektromágneses tér, sem más egyéb tér, viszont van Higgs mező, elektromágneses mező, stb. A mező itt folytonos eloszlású anyagot jelent, a tér pedig jelen kontextusban az, amit ez a mező kitölt. Nincs vízszivacs, van a szivacs, meg a víz, amit felszív. A kettő különböző. Magyar nyelvű irodalomban, néha még a szakmai igényességű irományokban is a tér és a mező egymás szinonimájaként van használva. -
Spheriot #79 A higgs bozon a közvetitője a higgs térnek, amitől valami módon tömeget kapnak a részecskék, ez a Higgs tér kitölt mindent úgy mint ahogy korábban az éterről feltételezték, vagyis eléggé jogos a hasonlat: 100 éve elteltével visszajön majd szép lassqan az éter fogalma csak úgy hívjuk: Higgs tér.
-
teddybear #78 Ténymegállapítás, tudod?
Mellesleg, téged mikor trolloztak le utoljára? Ennyire hiányzik már? -
teddybear #77 Ők sem ismerik.... -
Inquisitor #76 Másik portálon olyan infók voltak, hogy jó ez a szigma 5 (98%?), de igaziból szigma 7 hitelesítés kéne, mert a múltkori felsülés a "fénysebesség fölötti" kísérletben szigma 6 volt a pontosság. Khm.
Ellenben valami olyasmivel zárták a cikket, hogy másik csapat is be akar jelenteni eredményeket a témában ... -
#75
Valaki elmagyarázná, miért a Higgs bozon-tól van tömege mindennek, ha a Higgs bozon amúgy rögtön lebomlik, nem is beszélve, hogy "csupán" 126 GeV környékén létezik, de ott is éppen csak rövid ideig..... -
Sir Ny #74 Ez jó érzés? -
Sir Ny #73 Pedig nem az. -
Tau Tang Wou #72 "Tehát nem egy az öthöz az ötös szigma, mint ahogyan írtad."
A jel 5-szöröse a zaj szórásának, de nincs kedvem már jobban a szádba rágni.
"Kigugliztad, örüljél neki."
Ez a mondat kompenzálná az önbecsüléseden esett csorbát?
-
Bannedusermail #71 Egyébként foglalkozik még valaki az Egelyvel?
Lassan 10 éve egy állásinterjún a HR-es csajnak felcsillant a szeme, hogy érdekel a fizika. Egelyről kérdezett, mire mondtam neki, hogy nem tudom eldönteni, hogy bolond vagy szélhámos. Hamar vége lett az interjúnak, de nem érdekelt, mert a HR-es szava semmit nem ért ebben az esetben, ugyanis már ismertem a főnökét, meg azt is, aki alá kerültem utána, tehát csak formalitás volt az egész. Leeshetett volna neki, hogy aznapra nem is szervezett interjúkat, csak vagy a főnöke vagy a leendő főnököm az outlook kalendáriumába berakott egy időpontot neki. -
Bannedusermail #70 Attól az még logaritmikus te süket. Mivel, hogy szórásról van szó.
Egyébként én úgy jegyeztem meg anno, hogy az 1, az a kicsit több, mint kétharmad, a kettő az a 95, mint a Windows, az ötösnél meg ennyi a 99 egész után, de amint látom, kigugliztad valahonnan, és csak négy.
Tökmindegy, a négyjegyűben elvileg benne van.
A lényeg, hogy az adott szám nem akkora valószínűséget jelent, mint amekkora. Tehát nem egy az öthöz az ötös szigma, mint ahogyan írtad. Kigugliztad, örüljél neki. -
Bannedusermail #69 Titkos irat, a középiskolás fizika tankönyv. Ez nagyon LOL. :-) -
Tau Tang Wou #68 "Ha meg igazuk van akkor Nóbel."
Láttam a videót, ahol Egelyék szénből gyártottak vasat.
El ne hidd már, hogy van ilyen.
Saját elmondásuk alapján saccolva 1 napi fűtésre elegendő energiát termeltek kb 1 perc alatt. Kb 1400 szoros teljesítmény egy gázkazánhoz képest, de még csak le sem izzadtak a "fúziós erőműjük" mellett ácsorogva.
Mennyiért veszed a mágnest? -
Tau Tang Wou #67 "Hagyd, nem csak matek analfabéta, de még troll is."
Megbuktál matekból.
Gratulálok!
A szigma a matematikában a szórást jelenti.
(Innentől főleg neked megy Bannedusermail #63 )
Minden mérésnél van valamilyen alapzaj. A jel intenzitása ugrándozik egy érték körül. Ebből számolják ki az 1 szigmát, azaz az alapjel szórását.
Ezután jön a mérés.
Kapunk egy jelet ötszöröse a szórásnak.
A vak is látja. Batár nagy jel.
Na most, amiket te itt valószínűségre váltottál az az, hogy mekkora a valószínűsége annak, hogy a véletlen zaj úgy szuperponálódik, hogy egy 5 szigmás jelet ad.
A szigma az nem valószínűségérték.
Szerintem te ezt fordítottad le saját szavaiddal:
"Minél nagyobb a szigma értéke, annál valószínűbb, hogy a mért érték helyes. Ha a szigma értéke 1, az például azt jelenti, a 68,27 százalékos valószínűséggel helyes, 2 szigma pedig már 95,45 százalékot jelent. A Fermilab most 2,9 szigmát jelentett be, ez elég nagy valószínűségnek tűnik, de a részecskefizikusok közti megegyezés szerint azonban ez nem elég. „Konzervatívak vagyunk, mert tartunk attól, hogy nem biztos, hogy jól becsüljük a szigmát. Volt erre már több eset is, például kalibrációs hibákból adódóan, és ezeket az előre nem látható hibákkal is számolnunk kell” – mondta Horváth. „Éppen ezért az a megállapodás, hogy akkor figyeltünk meg egy jelenséget, ha azt 5-nél nagyobb szigmával figyeltük meg.”
Öt szigma elvben azt jelenti, hogy a mérés bizonyossága 99,99994267 százalék..."
Láthatod: "Öt szigma elvben azt jelenti..." - elvben...
Ezért mondtam, hogy nem tudod miről beszélsz, mert a szigma az a szórás és az X szigmás jel megmutatja hányszorosa a jel a szórásnak.
Példa.
Exobolygókutatás:
Látod, itt nincs 1 szigmás se a jel mégis nagyon jól látszik, hogy van ott valami:
![]()
-
teddybear #66 Ajánlanám figyelmedbe azt a titkos iratot, ami különböző címek alatt fut. Lényege, fizika középiskolásoknak.
Ha elolvastad, és még inkább megértetted, akkor magad is rájössz, hogy Egely megint hülyeségeket beszél. -
teddybear #65 Hagyd, nem csak matek analfabéta, de még troll is. -
#64
"A porfúzióról hallottál? Nagyon naaaaagy! :)))) Csak félek bukta. Most rendeltem ritkaföldfém mágneseket..elég erősek, arra vagyok kíváncsi, hogy effektive a ceruzabelet vonzza-e a mágnes?"
Ha például hematit (vörösvasérc, Fe2O3) van benne, az nem mágnesezhető. Viszont szén jelenlétében vassá alakul:
2 Fe2O3 + 3 C -> 4 Fe + 3 CO2
Na az már mágnesezhető.
De önmagában kálium-rodaniddal, kálium-ferrocianiddal (E536, borászatban is használatos) kimutatható. Bővebben itt >>. Meg itt >>. -
Bannedusermail #63 Kérdeztél valamit, amire válaszoltam, nem olvastad vagy nem értetted, erre meg jön egy ilyen durcás izé. Azt a fáradtságot vedd már, hogy megnézzed mit írtam.
Abból kiderül, hogy valószínűségről van szó. Az 5-ös szigma olyan 1 a 10-20 millióhoz valószínűséget jelent. A 4,9 meg 1 a 7-8 millióhoz valószínűséget. Tehát nem a 4,9 szeres meg ötszörös valószínűségeket. Nem tudom, most ezen mit pattogsz. Te kérdezted, hogy mit jelent a szigma 5. Válaszoltam, most meg leugatsz.
Normális vagy? -
Tau Tang Wou #62 Fogalmad sincs miről beszélsz.
