A Higgs-el megegyezõ részecskére bukkant a CERN
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#91
ez eddig a legnagyobb gyökérség amit ebben a hónapban olvastam ( pedig belenéztem az internet bugyrai alá néha véletlen, zsidózós-náci-áltudományos portálokon jártam, de ez überel mindent )
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
"Itt azért álljunk meg egy picit. Maga a jel kiemelkedése a háttér fluktuációiból az lineáris, nem logaritmikus."
Miért kell mindent elmagyarázni?
A szigmáról beszéltem, hogy logaritmikus. Hogy az egyes szigmánál a kettes nem kétszer nagyobb.
Mint a földrengésnél. Az ötösnél a hatos harmincszor nagyobb, annál a hetes harmincszor nagyobb, és így tovább, tehát az ötösnél a hetes kilencszázszor nagyobb.
Miért kell mindent elmagyarázni?
A szigmáról beszéltem, hogy logaritmikus. Hogy az egyes szigmánál a kettes nem kétszer nagyobb.
Mint a földrengésnél. Az ötösnél a hatos harmincszor nagyobb, annál a hetes harmincszor nagyobb, és így tovább, tehát az ötösnél a hetes kilencszázszor nagyobb.
#89
olvass vissza
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#88
Nem a téma zavaros ember, amit te írsz az a zavaros. Láthatólag nem érted mirõl van szó. Így már érted?
#87
"Ne vitatkozz hülyékkel, mert lehúznak a szintjükre és legyõznek a rutinjukkal.". Ez alapján járok el.
#86
Itt azért álljunk meg egy picit. Maga a jel kiemelkedése a háttér fluktuációiból az lineáris, nem logaritmikus.
Itt azt látják, hogy 125 GeV energiánál van egy olyan rezonancia, ami úgy magyarázható meg, ha létezik egy ilyen tömegû részekcse! Vagyis ha nem tesszük fel egy ilyen részecske létezését, akkor is van ott valami háttér, aminek a nagysága viszont elméletileg meghatározható a többi részecske ismeretében.
Pontosan arról van szó, hogy van egy ütköztetés, ugye 7-8 TeV energián. Itt mindenféle dolog keletkezhet, aminek a nyugalmi tömege kisebb ennél az energiánál. Ezeknek a keletkezett részecskéknek az élettartama különbözik, a bomlástermékeiket veszik fel a detektorok.
Nem mindig sikerül minden bomlástermék teljes energiáját elcsípni, de a lényeg, hogy van olyan eset amikor igen! És abból hogy több olyan eseményt észlelnek, ahol az eredeti részecske energiája 125 GeV, lehet arra következtetni, hogy tényleg van is ott valami, és nem csak a háttér fluktuációiról van szó.
Namost a statisztika pedig a következõ: van a háttérnek egy fluktuációja, hiszen itt nagyon kis beütésszámokról van szó, ez jelentõs lehet. A szórás alatt itt a következõt kell érteni:
Végezzük el a mérést egyszer, kijön valami görbe (beütésszám az energia függvényében, ezt hívják spektrumnak). Mivel statisztikus folyamatról van szó, ha többször elvégezzük ugyanazt a mérést, nem pontosan ugyanazt fogjuk visszakapni, hanem valami mást, de hasonlítani fog az elõzõre. Az állítás az, hogy ha végtelenszer megcsinálnánk a mérést, akkor kapnánk meg a pontos spektrumot, és ehhez a pontos spektrumhoz képest egy-egy mérés során eltéréseket tapasztalunk.
Azonban - feltéve hogy a jel eloszlása a Gauss eloszlást követi, ami egy igencsak szûkítõ, de nagyon sok esetben helyes feltevés - a méréseink 67%-ában a szóráson belül lesznek az eredmények. 95%-ban a kétszeres szóráson belül, és 99.7%-ban a háromszoros szóráson belül.
Itt azt látják, hogy a jel több mint 5 szórásnyira eltér attól a háttértõl, amit a Higgs jelenléte nélkül kapnának, és erre a valószínûség igen csekély, ha nincs ott részecske. Ha elvégzik ezt a mérést újra és újra, és ugyanezt kapják, az nagyon valószínûvé teszi az eredményt, hiszen 99,9999%-on kívülre esni kétszer, azt el lehet képzelni mennyire valószínûtlen.
Viszont mindig benne van a pakliban, hogy rossz a mérés. Tehát nem azért mérnek ott valami különlegeset, mert tényleg van is ott valami, hanem mert rossz a detektor, és pl. azon az energián jobb hatásfokkal mûködik, amit eddig nem vettek észre. Mivel itt nem ilyen közvetlen a megfigyelés, több hibának kellene halmozódnia ahhoz, hogy ez ténylegesen bekövetkezzen, ami szintén valószínûtlen.
De mivel a CMS és az ATLAS, két külön detektor, más adatokon dolgozva is látja ezt, elég valószínû, hogy ténylegesen van is ott valami.
Itt azt látják, hogy 125 GeV energiánál van egy olyan rezonancia, ami úgy magyarázható meg, ha létezik egy ilyen tömegû részekcse! Vagyis ha nem tesszük fel egy ilyen részecske létezését, akkor is van ott valami háttér, aminek a nagysága viszont elméletileg meghatározható a többi részecske ismeretében.
Pontosan arról van szó, hogy van egy ütköztetés, ugye 7-8 TeV energián. Itt mindenféle dolog keletkezhet, aminek a nyugalmi tömege kisebb ennél az energiánál. Ezeknek a keletkezett részecskéknek az élettartama különbözik, a bomlástermékeiket veszik fel a detektorok.
Nem mindig sikerül minden bomlástermék teljes energiáját elcsípni, de a lényeg, hogy van olyan eset amikor igen! És abból hogy több olyan eseményt észlelnek, ahol az eredeti részecske energiája 125 GeV, lehet arra következtetni, hogy tényleg van is ott valami, és nem csak a háttér fluktuációiról van szó.
Namost a statisztika pedig a következõ: van a háttérnek egy fluktuációja, hiszen itt nagyon kis beütésszámokról van szó, ez jelentõs lehet. A szórás alatt itt a következõt kell érteni:
Végezzük el a mérést egyszer, kijön valami görbe (beütésszám az energia függvényében, ezt hívják spektrumnak). Mivel statisztikus folyamatról van szó, ha többször elvégezzük ugyanazt a mérést, nem pontosan ugyanazt fogjuk visszakapni, hanem valami mást, de hasonlítani fog az elõzõre. Az állítás az, hogy ha végtelenszer megcsinálnánk a mérést, akkor kapnánk meg a pontos spektrumot, és ehhez a pontos spektrumhoz képest egy-egy mérés során eltéréseket tapasztalunk.
Azonban - feltéve hogy a jel eloszlása a Gauss eloszlást követi, ami egy igencsak szûkítõ, de nagyon sok esetben helyes feltevés - a méréseink 67%-ában a szóráson belül lesznek az eredmények. 95%-ban a kétszeres szóráson belül, és 99.7%-ban a háromszoros szóráson belül.
Itt azt látják, hogy a jel több mint 5 szórásnyira eltér attól a háttértõl, amit a Higgs jelenléte nélkül kapnának, és erre a valószínûség igen csekély, ha nincs ott részecske. Ha elvégzik ezt a mérést újra és újra, és ugyanezt kapják, az nagyon valószínûvé teszi az eredményt, hiszen 99,9999%-on kívülre esni kétszer, azt el lehet képzelni mennyire valószínûtlen.
Viszont mindig benne van a pakliban, hogy rossz a mérés. Tehát nem azért mérnek ott valami különlegeset, mert tényleg van is ott valami, hanem mert rossz a detektor, és pl. azon az energián jobb hatásfokkal mûködik, amit eddig nem vettek észre. Mivel itt nem ilyen közvetlen a megfigyelés, több hibának kellene halmozódnia ahhoz, hogy ez ténylegesen bekövetkezzen, ami szintén valószínûtlen.
De mivel a CMS és az ATLAS, két külön detektor, más adatokon dolgozva is látja ezt, elég valószínû, hogy ténylegesen van is ott valami.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#85
nemcsak hogy troll vagy, de még segghülye is 😛
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#84
"Attól az még logaritmikus te süket. Mivel, hogy szórásról van szó."
Szóval szerinted, mivel szórásról van szó, ezért logaritmikus??...?...
Szóval szerinted, mivel szórásról van szó, ezért logaritmikus??...?...
#83
PM ment.
#82
,,Magyar nyelvû irodalomban, néha még a szakmai igényességû irományokban is a tér és a mezõ egymás szinonimájaként van használva."
Nem vagyok nagy nyelvész, de tudtommal a ,,helyes" definíciója nagyjából annyi, hogy elterjedt. Pláne szakmai terminológia esetén.
Nem vagyok nagy nyelvész, de tudtommal a ,,helyes" definíciója nagyjából annyi, hogy elterjedt. Pláne szakmai terminológia esetén.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#81
nincs elektromágneses, higgs, gravitációs mezõ. Folyamatos eloszlású mezõ nem látezik. Ezt látta be planck 1900 -ben részecskékre, majd késõbb Einstein(?) az addig folyamatosnak gondolt ,,mezõkre". Lsd. foton ugye.
( mezõ elvileg sem létezhet, nem csak gyakorlatilag nem létezik, ha elvileg létezne mezõ, continnum, vagy annál több lenne a szabadsági foka ( de akár lehet alef0 is, mindegy, végtelen ), és az ekviparticio tétel értelmében a véges számú részecska véges számú szabadsági foka és a mezõ végtelen szabadsági foka közti energiamegosztás kissé furi lenne ( azaz a részecskéknek nem lehetne energiájuk ) ( egyensúlyban persze ) )
részecskék vannak, errõl szól a higgs-elmélet, ami leváltja a gravitációs mezõt. ( vagy csúnyán tévedek )
( mezõ elvileg sem létezhet, nem csak gyakorlatilag nem létezik, ha elvileg létezne mezõ, continnum, vagy annál több lenne a szabadsági foka ( de akár lehet alef0 is, mindegy, végtelen ), és az ekviparticio tétel értelmében a véges számú részecska véges számú szabadsági foka és a mezõ végtelen szabadsági foka közti energiamegosztás kissé furi lenne ( azaz a részecskéknek nem lehetne energiájuk ) ( egyensúlyban persze ) )
részecskék vannak, errõl szól a higgs-elmélet, ami leváltja a gravitációs mezõt. ( vagy csúnyán tévedek )
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#80
Nincs Higgs tér, sem elektromágneses tér, sem más egyéb tér, viszont van Higgs mezõ, elektromágneses mezõ, stb. A mezõ itt folytonos eloszlású anyagot jelent, a tér pedig jelen kontextusban az, amit ez a mezõ kitölt. Nincs vízszivacs, van a szivacs, meg a víz, amit felszív. A kettõ különbözõ. Magyar nyelvû irodalomban, néha még a szakmai igényességû irományokban is a tér és a mezõ egymás szinonimájaként van használva.
#79
A higgs bozon a közvetitõje a higgs térnek, amitõl valami módon tömeget kapnak a részecskék, ez a Higgs tér kitölt mindent úgy mint ahogy korábban az éterrõl feltételezték, vagyis eléggé jogos a hasonlat: 100 éve elteltével visszajön majd szép lassqan az éter fogalma csak úgy hívjuk: Higgs tér.
#78
Ténymegállapítás, tudod?
Mellesleg, téged mikor trolloztak le utoljára? Ennyire hiányzik már?
Mellesleg, téged mikor trolloztak le utoljára? Ennyire hiányzik már?
#77
Õk sem ismerik....
#76
Másik portálon olyan infók voltak, hogy jó ez a szigma 5 (98%?), de igaziból szigma 7 hitelesítés kéne, mert a múltkori felsülés a "fénysebesség fölötti" kísérletben szigma 6 volt a pontosság. Khm.
Ellenben valami olyasmivel zárták a cikket, hogy másik csapat is be akar jelenteni eredményeket a témában ...
Ellenben valami olyasmivel zárták a cikket, hogy másik csapat is be akar jelenteni eredményeket a témában ...
#75
Valaki elmagyarázná, miért a Higgs bozon-tól van tömege mindennek, ha a Higgs bozon amúgy rögtön lebomlik, nem is beszélve, hogy "csupán" 126 GeV környékén létezik, de ott is éppen csak rövid ideig.....
http://www.tradeximp.com/
#74
Ez jó érzés?
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#73
Pedig nem az.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#72
"Tehát nem egy az öthöz az ötös szigma, mint ahogyan írtad."
A jel 5-szöröse a zaj szórásának, de nincs kedvem már jobban a szádba rágni.
"Kigugliztad, örüljél neki."
Ez a mondat kompenzálná az önbecsüléseden esett csorbát?
<#nevetes1>
A jel 5-szöröse a zaj szórásának, de nincs kedvem már jobban a szádba rágni.
"Kigugliztad, örüljél neki."
Ez a mondat kompenzálná az önbecsüléseden esett csorbát?
<#nevetes1>
Egyébként foglalkozik még valaki az Egelyvel?
Lassan 10 éve egy állásinterjún a HR-es csajnak felcsillant a szeme, hogy érdekel a fizika. Egelyrõl kérdezett, mire mondtam neki, hogy nem tudom eldönteni, hogy bolond vagy szélhámos. Hamar vége lett az interjúnak, de nem érdekelt, mert a HR-es szava semmit nem ért ebben az esetben, ugyanis már ismertem a fõnökét, meg azt is, aki alá kerültem utána, tehát csak formalitás volt az egész. Leeshetett volna neki, hogy aznapra nem is szervezett interjúkat, csak vagy a fõnöke vagy a leendõ fõnököm az outlook kalendáriumába berakott egy idõpontot neki.
Lassan 10 éve egy állásinterjún a HR-es csajnak felcsillant a szeme, hogy érdekel a fizika. Egelyrõl kérdezett, mire mondtam neki, hogy nem tudom eldönteni, hogy bolond vagy szélhámos. Hamar vége lett az interjúnak, de nem érdekelt, mert a HR-es szava semmit nem ért ebben az esetben, ugyanis már ismertem a fõnökét, meg azt is, aki alá kerültem utána, tehát csak formalitás volt az egész. Leeshetett volna neki, hogy aznapra nem is szervezett interjúkat, csak vagy a fõnöke vagy a leendõ fõnököm az outlook kalendáriumába berakott egy idõpontot neki.
Attól az még logaritmikus te süket. Mivel, hogy szórásról van szó.
Egyébként én úgy jegyeztem meg anno, hogy az 1, az a kicsit több, mint kétharmad, a kettõ az a 95, mint a Windows, az ötösnél meg ennyi a 99 egész után, de amint látom, kigugliztad valahonnan, és csak négy.
Tökmindegy, a négyjegyûben elvileg benne van.
A lényeg, hogy az adott szám nem akkora valószínûséget jelent, mint amekkora. Tehát nem egy az öthöz az ötös szigma, mint ahogyan írtad. Kigugliztad, örüljél neki.
Egyébként én úgy jegyeztem meg anno, hogy az 1, az a kicsit több, mint kétharmad, a kettõ az a 95, mint a Windows, az ötösnél meg ennyi a 99 egész után, de amint látom, kigugliztad valahonnan, és csak négy.
Tökmindegy, a négyjegyûben elvileg benne van.
A lényeg, hogy az adott szám nem akkora valószínûséget jelent, mint amekkora. Tehát nem egy az öthöz az ötös szigma, mint ahogyan írtad. Kigugliztad, örüljél neki.
Titkos irat, a középiskolás fizika tankönyv. Ez nagyon LOL. :-)
#68
"Ha meg igazuk van akkor Nóbel."
Láttam a videót, ahol Egelyék szénbõl gyártottak vasat.
El ne hidd már, hogy van ilyen.
Saját elmondásuk alapján saccolva 1 napi fûtésre elegendõ energiát termeltek kb 1 perc alatt. Kb 1400 szoros teljesítmény egy gázkazánhoz képest, de még csak le sem izzadtak a "fúziós erõmûjük" mellett ácsorogva. <#vigyor2>
Mennyiért veszed a mágnest?
Láttam a videót, ahol Egelyék szénbõl gyártottak vasat.
El ne hidd már, hogy van ilyen.
Saját elmondásuk alapján saccolva 1 napi fûtésre elegendõ energiát termeltek kb 1 perc alatt. Kb 1400 szoros teljesítmény egy gázkazánhoz képest, de még csak le sem izzadtak a "fúziós erõmûjük" mellett ácsorogva. <#vigyor2>
Mennyiért veszed a mágnest?
#67
"Hagyd, nem csak matek analfabéta, de még troll is."
<#vigyor2>
Megbuktál matekból.<#nevetes1>
Gratulálok!<#taps>
A szigma a matematikában a szórást jelenti.
(Innentõl fõleg neked megy Bannedusermail #63 )
Minden mérésnél van valamilyen alapzaj. A jel intenzitása ugrándozik egy érték körül. Ebbõl számolják ki az 1 szigmát, azaz az alapjel szórását.
Ezután jön a mérés.
Kapunk egy jelet ötszöröse a szórásnak.
A vak is látja. Batár nagy jel.
Na most, amiket te itt valószínûségre váltottál az az, hogy mekkora a valószínûsége annak, hogy a véletlen zaj úgy szuperponálódik, hogy egy 5 szigmás jelet ad.
A szigma az nem valószínûségérték.
Szerintem te ezt fordítottad le saját szavaiddal:
"Minél nagyobb a szigma értéke, annál valószínûbb, hogy a mért érték helyes. Ha a szigma értéke 1, az például azt jelenti, a 68,27 százalékos valószínûséggel helyes, 2 szigma pedig már 95,45 százalékot jelent. A Fermilab most 2,9 szigmát jelentett be, ez elég nagy valószínûségnek tûnik, de a részecskefizikusok közti megegyezés szerint azonban ez nem elég. „Konzervatívak vagyunk, mert tartunk attól, hogy nem biztos, hogy jól becsüljük a szigmát. Volt erre már több eset is, például kalibrációs hibákból adódóan, és ezeket az elõre nem látható hibákkal is számolnunk kell” – mondta Horváth. „Éppen ezért az a megállapodás, hogy akkor figyeltünk meg egy jelenséget, ha azt 5-nél nagyobb szigmával figyeltük meg.”
Öt szigma elvben azt jelenti, hogy a mérés bizonyossága 99,99994267 százalék..."
Láthatod: "Öt szigma elvben azt jelenti..." - elvben...<#heureka>
Ezért mondtam, hogy nem tudod mirõl beszélsz, mert a szigma az a szórás és az X szigmás jel megmutatja hányszorosa a jel a szórásnak.
Példa.
Exobolygókutatás:
Látod, itt nincs 1 szigmás se a jel mégis nagyon jól látszik, hogy van ott valami:
<#vigyor2>
Megbuktál matekból.<#nevetes1>
Gratulálok!<#taps>
A szigma a matematikában a szórást jelenti.
(Innentõl fõleg neked megy Bannedusermail #63 )
Minden mérésnél van valamilyen alapzaj. A jel intenzitása ugrándozik egy érték körül. Ebbõl számolják ki az 1 szigmát, azaz az alapjel szórását.
Ezután jön a mérés.
Kapunk egy jelet ötszöröse a szórásnak.
A vak is látja. Batár nagy jel.
Na most, amiket te itt valószínûségre váltottál az az, hogy mekkora a valószínûsége annak, hogy a véletlen zaj úgy szuperponálódik, hogy egy 5 szigmás jelet ad.
A szigma az nem valószínûségérték.
Szerintem te ezt fordítottad le saját szavaiddal:
"Minél nagyobb a szigma értéke, annál valószínûbb, hogy a mért érték helyes. Ha a szigma értéke 1, az például azt jelenti, a 68,27 százalékos valószínûséggel helyes, 2 szigma pedig már 95,45 százalékot jelent. A Fermilab most 2,9 szigmát jelentett be, ez elég nagy valószínûségnek tûnik, de a részecskefizikusok közti megegyezés szerint azonban ez nem elég. „Konzervatívak vagyunk, mert tartunk attól, hogy nem biztos, hogy jól becsüljük a szigmát. Volt erre már több eset is, például kalibrációs hibákból adódóan, és ezeket az elõre nem látható hibákkal is számolnunk kell” – mondta Horváth. „Éppen ezért az a megállapodás, hogy akkor figyeltünk meg egy jelenséget, ha azt 5-nél nagyobb szigmával figyeltük meg.”
Öt szigma elvben azt jelenti, hogy a mérés bizonyossága 99,99994267 százalék..."
Láthatod: "Öt szigma elvben azt jelenti..." - elvben...<#heureka>
Ezért mondtam, hogy nem tudod mirõl beszélsz, mert a szigma az a szórás és az X szigmás jel megmutatja hányszorosa a jel a szórásnak.
Példa.
Exobolygókutatás:
Látod, itt nincs 1 szigmás se a jel mégis nagyon jól látszik, hogy van ott valami:
#66
Ajánlanám figyelmedbe azt a titkos iratot, ami különbözõ címek alatt fut. Lényege, fizika középiskolásoknak.
Ha elolvastad, és még inkább megértetted, akkor magad is rájössz, hogy Egely megint hülyeségeket beszél.
Ha elolvastad, és még inkább megértetted, akkor magad is rájössz, hogy Egely megint hülyeségeket beszél.
#65
Hagyd, nem csak matek analfabéta, de még troll is.
#64
"A porfúzióról hallottál? Nagyon naaaaagy! 😊))) Csak félek bukta. Most rendeltem ritkaföldfém mágneseket..elég erõsek, arra vagyok kíváncsi, hogy effektive a ceruzabelet vonzza-e a mágnes?"
Ha például hematit (vörösvasérc, Fe2O3) van benne, az nem mágnesezhetõ. Viszont szén jelenlétében vassá alakul:
2 Fe2O3 + 3 C -> 4 Fe + 3 CO2
Na az már mágnesezhetõ.
De önmagában kálium-rodaniddal, kálium-ferrocianiddal (E536, borászatban is használatos) kimutatható. Bõvebben itt >>. Meg itt >>.
Ha például hematit (vörösvasérc, Fe2O3) van benne, az nem mágnesezhetõ. Viszont szén jelenlétében vassá alakul:
2 Fe2O3 + 3 C -> 4 Fe + 3 CO2
Na az már mágnesezhetõ.
De önmagában kálium-rodaniddal, kálium-ferrocianiddal (E536, borászatban is használatos) kimutatható. Bõvebben itt >>. Meg itt >>.
Kérdeztél valamit, amire válaszoltam, nem olvastad vagy nem értetted, erre meg jön egy ilyen durcás izé. Azt a fáradtságot vedd már, hogy megnézzed mit írtam.
Abból kiderül, hogy valószínûségrõl van szó. Az 5-ös szigma olyan 1 a 10-20 millióhoz valószínûséget jelent. A 4,9 meg 1 a 7-8 millióhoz valószínûséget. Tehát nem a 4,9 szeres meg ötszörös valószínûségeket. Nem tudom, most ezen mit pattogsz. Te kérdezted, hogy mit jelent a szigma 5. Válaszoltam, most meg leugatsz.
Normális vagy?
Abból kiderül, hogy valószínûségrõl van szó. Az 5-ös szigma olyan 1 a 10-20 millióhoz valószínûséget jelent. A 4,9 meg 1 a 7-8 millióhoz valószínûséget. Tehát nem a 4,9 szeres meg ötszörös valószínûségeket. Nem tudom, most ezen mit pattogsz. Te kérdezted, hogy mit jelent a szigma 5. Válaszoltam, most meg leugatsz.
Normális vagy?
#62
Fogalmad sincs mirõl beszélsz.
#61
Vagy a felsõ légkör kitolásával ügyeskednek...sok sok verzió van.
"Semmi UFO meg világvége fegyver, meg földrengés masina nincs ott, amit semmihez nem értõ hülye gyerekek okoskodnak ki."
Ezen jót mosolyogtam. A porfúzióról hallottál? Nagyon naaaaagy! 😊))) Csak félek bukta. Most rendeltem ritkaföldfém mágneseket..elég erõsek, arra vagyok kíváncsi, hogy effektive a ceruzabelet vonzza-e a mágnes?
Szerintem amit a videóban használtak fel (youtube-> porfúzió), abban a rotring bélben van némi vas szerûség is. 😊 De cirka 2 hét és kiderült az igazság.
Ha meg igazuk van akkor Nóbel.
"Semmi UFO meg világvége fegyver, meg földrengés masina nincs ott, amit semmihez nem értõ hülye gyerekek okoskodnak ki."
Ezen jót mosolyogtam. A porfúzióról hallottál? Nagyon naaaaagy! 😊))) Csak félek bukta. Most rendeltem ritkaföldfém mágneseket..elég erõsek, arra vagyok kíváncsi, hogy effektive a ceruzabelet vonzza-e a mágnes?
Szerintem amit a videóban használtak fel (youtube-> porfúzió), abban a rotring bélben van némi vas szerûség is. 😊 De cirka 2 hét és kiderült az igazság.
Ha meg igazuk van akkor Nóbel.
A HAARP-nak elég közismert a funkciója. Olyan alacsony frekvenciás rádiójeleket bocsát ki, amit a tengerek mélyén is lehet érzékelni, ahová a magasabb frekvemciák már nem hatolnak le. Ennek mondjuk ott lehet hasznát venni, hogy azt tudja fogni egy atomtengeralatjáró. Tehát egy katonai adó a tengeralatjáró flottáknak.
Semmi UFO meg világvége fegyver, meg földrengés masina nincs ott, amit semmihez nem értõ hülye gyerekek okoskodnak ki.
Semmi UFO meg világvége fegyver, meg földrengés masina nincs ott, amit semmihez nem értõ hülye gyerekek okoskodnak ki.
"Visszatérve az kiindulási ponthoz, az, hogy a jel, 4,9-szer vagy 5-ször akkora, mint a zaj, szinte lényegtelen."
Már írtam, hogy logaritmikus, tehát nem 4,9-szer vagy 5-ször.
Már írtam, hogy logaritmikus, tehát nem 4,9-szer vagy 5-ször.
Nem. A politikusnak sem mondja senki, hogy menjen smúzolni a fõnökhöz, megy az magától, ez neki alaptulajdonsága vagy, ha úgy jobban tetszik, alap viselkedésmintája.
"We have our own place in the universe, and it is a dark, cruel role we play: We are the revolutionaries, we are the usurpers to the heavenly thrones. We are the enemies of the gods."
Nomen est omen 😊
"We have our own place in the universe, and it is a dark, cruel role we play: We are the revolutionaries, we are the usurpers to the heavenly thrones. We are the enemies of the gods."
#56
Nagyjabol?
Igen.
Igen.
#55
Ezt en is tudom .
Szarkazmus akart lenni.
Latom nem jott at ...
Szarkazmus akart lenni.
Latom nem jott at ...
Nagyon jó, és milyen következtetést akarsz velünk levonatni ebbõl? Hogy ezentúl semmilyen részecskefizikai felfedezést nem szabad elhinni?
#53
"Par honapja talaltak olyan resdzecsket ami gyorsabban megy mint a feny."
Rossz fiokban talaltak... plusz be is bizonyosodott rola, hogy meresi hiba 😊
Rossz fiokban talaltak... plusz be is bizonyosodott rola, hogy meresi hiba 😊
#52
Par honapja talaltak olyan resdzecsket ami gyorsabban megy mint a feny.
Errol szerintem ennyit ...
Errol szerintem ennyit ...
#51
Az eter fogalmat nem Einstein vezette be, es nem latom mi koze van a Higgs bozonhoz.
http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89ter_%28fizika%29
http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89ter_%28fizika%29
#50
Hát pár mondatban érhetõen nehéz elmagyarázni azt amivel tudósok tömege évekig foglalkozik...nézd el nekem. 😊 És ezen eredmények egy része publikus csak sajnos.
Mindíg minden helyzetben a hadiipar élvez elsõbbséget a felfedezések terén is.
Érhetõen úgy nézne ki a dolog, hogy a Higgs tér az Univerzum 3 (vagy 4, amennyiben idõben változik) dimenziós szövete, a közvetítõ közege a Higgs bozon.
Einstein ezt a "szövetet" megjósolta, és éternek nevezte, majd elvetette a létezését...kár volt, mert igaza lett volna. De ez csak egy kis gondolat kitérõ, bocsi érte. 😊
Mindíg minden helyzetben a hadiipar élvez elsõbbséget a felfedezések terén is.
Érhetõen úgy nézne ki a dolog, hogy a Higgs tér az Univerzum 3 (vagy 4, amennyiben idõben változik) dimenziós szövete, a közvetítõ közege a Higgs bozon.
Einstein ezt a "szövetet" megjósolta, és éternek nevezte, majd elvetette a létezését...kár volt, mert igaza lett volna. De ez csak egy kis gondolat kitérõ, bocsi érte. 😊
#49
Zavaros amit írsz.
#48
Nem jó a hasonlat, mert nem a mûködését keresik, hanem azt a "részét" ami mûködteti.
#47
Józan paarszti ésszel nekem ez olyan mintha nagy sebeséggel autókat ütköztetnének és aztán az 1-2 mm-es részekbõl próbálnák megmondani hogyan is mûködött az ABS.. vagy a fedélzeti komputer...
#46
Az lehet. De hát ez a baj az "egyszerû" magyarázatokkal, hogy a célközönség úgyis többet gondol hozzá, mint kéne. "Sajna" a fizikának ez már olyan foka, ami nem fogható fel csak a józan paraszti ésszel, a bonyolult matematikai háttér és az alapos részecskefizikai ismeretek nélkül nem érthetõ. Ezért is van olyan sok tagadója.
#45
Igen de ez a példa már korábban sem tetszett, mivel nem jó modell, mintha tudatot adnánk a részecskéknek, hogy te figyelj neked nincs tömeged menj már oda a higgs-hez...
#44
😊
Hogy a komolyság, amit a téma jelentõsége megkövetel, megmaradjon, a Higgs-mechanizmus díjnyertesen leegyszerûsített magyarázatát fogjuk megismerni. Történt ugyanis, hogy egy William Waldegrave nevû angol férfi észrevette, milyen sokat is költ az állam valami olyasmire, amirõl igazából fogalma sem volt, hogy pontosan mit is jelent. Több volt ez egyszerû kíváncsiságnál, Waldegrave történetesen a tudományokért felelõs miniszter is volt egyben, így 1993-ban díjat ajánlott fel annak a tudósnak, aki a legtalálóbb és legközérthetõbb módon magyarázza el az adófizetõknek, mire is megy el sok lélegeztetõgép ára. A felhívás címe nagyjából össze is foglalta mindazt, amire az átlagember kíváncsi lehet: mi az a Higgs-bozon, és miért akarjuk megtalálni? A választ egy David J. Miller nevû fizikus adta meg, és az alig egyoldalas megoldás egy üveg pezsgõt ért.
Miller magyarázata szerint képzeljünk egy termet, tele nagyjából arányosan eloszló, egymással beszélgetõ konzervatív politikusokkal. Az eredeti példában most az jönne, hogy képzeljük el, mi történik, mikor Margaret Thatcher belép a terembe, de fordítsuk le ezt az egészet magyarra, és képzeljük el, hogy Orbán Viktor belép egy Fidesz-KDNP-s politikusokkal teli terembe azzal a céllal, hogy elérje a túloldalon lévõ ajtót. Ahogy elhalad az emberek mellett, arra ösztönzi a közelében állókat, hogy köré gyûljenek. Aki mellett elmegy, az a miniszterelnök felé fordul, akit otthagyott, az visszatér az eredeti tevékenységéhez. A köré gyûlõ csoport miatt Orbán a szokásosnál nagyobb tömeget képvisel. A példában szereplõ politikusok a Higgs-mezõ szerepét töltötték be, vagyis egy olyan térét, ami meghatározza a benne haladó részecskék tömegét, és ami átmenetileg eltorzul a benne haladó részecske környékén. Ez a torzulás (vagyis a felgyûlõ politikusok) adja meg a részecske tömegét. Ez a mezõ mindenhol ott van, és szükség is van rá, különben nincs semmi, ami egyben tartaná az univerzum anyagát. Kell azonban valami, ami közvetíti ezt a teret.
Ez a valami lesz a Higgs-bozon. Vegyünk most egy teremnyi átlagos politikust, és azt a helyzetet, amikor a terem egyik felébõl terjedni kezd egy szaftos pletyka. Akik a kiindulási pont mellett állnak, megfordulnak, és továbbadják az információkat a közelükben állóknak, így kialakul egy emberekbõl álló hullám, ami aztán számtalan módon bejárhatja a szobát, elérheti a sarkokat, esetleg egy csoportba tömörülve, vonalban viheti végig az információt, a lényeg, hogy ez az összetartó erõ is tömeget képvisel, és ezt az összetartó, közvetítõ erõt nevezzük Higgs-bozonnak.
Hogy a komolyság, amit a téma jelentõsége megkövetel, megmaradjon, a Higgs-mechanizmus díjnyertesen leegyszerûsített magyarázatát fogjuk megismerni. Történt ugyanis, hogy egy William Waldegrave nevû angol férfi észrevette, milyen sokat is költ az állam valami olyasmire, amirõl igazából fogalma sem volt, hogy pontosan mit is jelent. Több volt ez egyszerû kíváncsiságnál, Waldegrave történetesen a tudományokért felelõs miniszter is volt egyben, így 1993-ban díjat ajánlott fel annak a tudósnak, aki a legtalálóbb és legközérthetõbb módon magyarázza el az adófizetõknek, mire is megy el sok lélegeztetõgép ára. A felhívás címe nagyjából össze is foglalta mindazt, amire az átlagember kíváncsi lehet: mi az a Higgs-bozon, és miért akarjuk megtalálni? A választ egy David J. Miller nevû fizikus adta meg, és az alig egyoldalas megoldás egy üveg pezsgõt ért.
Miller magyarázata szerint képzeljünk egy termet, tele nagyjából arányosan eloszló, egymással beszélgetõ konzervatív politikusokkal. Az eredeti példában most az jönne, hogy képzeljük el, mi történik, mikor Margaret Thatcher belép a terembe, de fordítsuk le ezt az egészet magyarra, és képzeljük el, hogy Orbán Viktor belép egy Fidesz-KDNP-s politikusokkal teli terembe azzal a céllal, hogy elérje a túloldalon lévõ ajtót. Ahogy elhalad az emberek mellett, arra ösztönzi a közelében állókat, hogy köré gyûljenek. Aki mellett elmegy, az a miniszterelnök felé fordul, akit otthagyott, az visszatér az eredeti tevékenységéhez. A köré gyûlõ csoport miatt Orbán a szokásosnál nagyobb tömeget képvisel. A példában szereplõ politikusok a Higgs-mezõ szerepét töltötték be, vagyis egy olyan térét, ami meghatározza a benne haladó részecskék tömegét, és ami átmenetileg eltorzul a benne haladó részecske környékén. Ez a torzulás (vagyis a felgyûlõ politikusok) adja meg a részecske tömegét. Ez a mezõ mindenhol ott van, és szükség is van rá, különben nincs semmi, ami egyben tartaná az univerzum anyagát. Kell azonban valami, ami közvetíti ezt a teret.
Ez a valami lesz a Higgs-bozon. Vegyünk most egy teremnyi átlagos politikust, és azt a helyzetet, amikor a terem egyik felébõl terjedni kezd egy szaftos pletyka. Akik a kiindulási pont mellett állnak, megfordulnak, és továbbadják az információkat a közelükben állóknak, így kialakul egy emberekbõl álló hullám, ami aztán számtalan módon bejárhatja a szobát, elérheti a sarkokat, esetleg egy csoportba tömörülve, vonalban viheti végig az információt, a lényeg, hogy ez az összetartó erõ is tömeget képvisel, és ezt az összetartó, közvetítõ erõt nevezzük Higgs-bozonnak.
#43
Semmi baj, én sem vagyok az, de a cikkbõl illetve a többi ehhez kapcsolódó cikkbõl az jön le, hogy az LHC-t pont ezért építették, mert a többi gyorsító (pl. TEVATRON FERMILAB USA) nem mûködik akkora energia szinten ami lehetõvé teszi az adott, egyenlõre még csak elméletben létezõ részecske megtalálását. Mindenesetre érdekes. 😊
#42
Epic comment volt.