A Higgs-el megegyezõ részecskére bukkant a CERN
Oldal 1 / 3Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#141
,,Megfeleloen mahinalva minden bebizonyithato es az ellenkezoje is."
Sõt, pusztán egyetlen hibás állításból levezethetõ minden. ( természetesen ésszerû keretek között, mondjuk olyan rendszerben, ahol van nullelem, stb )
Sõt, pusztán egyetlen hibás állításból levezethetõ minden. ( természetesen ésszerû keretek között, mondjuk olyan rendszerben, ahol van nullelem, stb )
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#140
Erre adjál már valami forrást, mert szerintem ez egy Urbanlegend amit beszoptál. Mint a dongó nem repülhet, meg a levegõnél nehezebb tárgy nem emelkedhet a levegõbe... Bullshit!
#139
Szinte biztos, hogy ez így van, ahogy írod. Olvastam már 3 évvel ezelõtt is, hogy 125 GeV-körül sejtik a Higgs-bozont, és most elõááltak a nagy eredménnyel, hogy 125-126 körül van igen nagy valószínûséggel. Túl sokba kerül ez a kísérlet, és vagy valami mást csinálnak ott, vagy nem jött be a számításuk és nem találtak semmit. De majd kb. 30-50 év múlva kiderül...
#138
Annak idejen tudomanyosan elfogadott teny volt, hogy 100km/ora felett meghal az ember.
Gondol te az autopalyan is 20 al mesz...
Gondol te az autopalyan is 20 al mesz...
#137
Az egyebbkent "tetszik" amikor igy irogato emberek leugatjak a masikat.
Es igy tudjak a tutit, mint te pl.
Csak az a, vicc hogy annyi elmelet van meg a komoly tudomanyos korokben is, hogy papirra kinyomtatva lerakva az atlanti ocenba, szarazlabbal el lehetne jutni New-yorkig.
Mert is nem kerdeznek meg teged ...
Nem ertem.
Es igy tudjak a tutit, mint te pl.
Csak az a, vicc hogy annyi elmelet van meg a komoly tudomanyos korokben is, hogy papirra kinyomtatva lerakva az atlanti ocenba, szarazlabbal el lehetne jutni New-yorkig.
Mert is nem kerdeznek meg teged ...
Nem ertem.
#136
De ertettem.
Csak soxor tevednek is, lasd fenynel gyorsabb reszecske.
Az most tokmindegy, hogy jottek ra.
Csak soxor tevednek is, lasd fenynel gyorsabb reszecske.
Az most tokmindegy, hogy jottek ra.
#135
Természetesen csak neked gond a "rakás képlet". Ezek szerint nem értetted meg az iskolában, hogy a képletek a fizika törvényeit írják le. Ha hibáznak az ki fog derülni, mint ahogy a fénynél gyorsabb neutrínó esetében is képletek segítségével határozták meg a hibás kábel jelvesztéségét... Jelen esetben azonban ez kizárható, minthogy minden más kalibrációs mérés hibátlan volt.
Nem, ez nem lehet a sötét energia.
Nem, ez nem lehet a sötét energia.
#134
Nem vagyok biztos benne hogy 1-2 honap mulva nem jelentkeznek ezek a kuattok hogy ja elmertunk valamit mer nem jol allitottunk be egy muszert.
Ott az a tobbmilliardos kutyu es baszogatjak oket, hogy nincs eredmeny ezek meg anniyra talalni akartak mar valamit ...
Ott az a tobbmilliardos kutyu es baszogatjak oket, hogy nincs eredmeny ezek meg anniyra talalni akartak mar valamit ...
#133
Az ok.
Csak nekem az a gondom ezzel hogy leirnak egy rakas kepletet.
Aztan valami hibadzik.
Beletolnak nehany allandot meg valtozot most tokmindegy.
Aztan elkezdik kutatni.
Nem tom ertheto e mire akarok kilyukadni?
Lehet mar eleve hiba volt az alapgondolat.
Megfeleloen mahinalva minden bebizonyithato es az ellenkezoje is.
Attol meg nem biztos hogy barmelyeik helyes.
Lehet hogy igy nagyon kodos mire gondolok.
Laviolette konyveben felvazolt elmelet sokkal egyszerubb kezenfekvobb.
Tudom eterrol magyaraz, de az nem lehet pl a sotet energia?
Csak nekem az a gondom ezzel hogy leirnak egy rakas kepletet.
Aztan valami hibadzik.
Beletolnak nehany allandot meg valtozot most tokmindegy.
Aztan elkezdik kutatni.
Nem tom ertheto e mire akarok kilyukadni?
Lehet mar eleve hiba volt az alapgondolat.
Megfeleloen mahinalva minden bebizonyithato es az ellenkezoje is.
Attol meg nem biztos hogy barmelyeik helyes.
Lehet hogy igy nagyon kodos mire gondolok.
Laviolette konyveben felvazolt elmelet sokkal egyszerubb kezenfekvobb.
Tudom eterrol magyaraz, de az nem lehet pl a sotet energia?
#132
Azt, hogy a fizika jó irányba tapogatózik-e a kísérletek döntik el. Ha egy elmélet megjósol egy eredményt, és a kísérlet végeredménye ezt megerõsíti, akkor az elmélet helyes. Ha az elõrejelzéssel ellentétes eredmény születik, akkor az elmélet nem helyes, és elvetik. Ilyen egyszerû.
A standard modell összefoglaló neve több elméletnek, melyek az elemi részecskék világát írják le. Közös bennük hogy az anyag legalapvetõbb alkotórészeivel foglalkoznak, és az is hogy hasonló matematikai nyelvezetet használnak.
Az az elmélet, amelyik a részecskék tömegének eredetével foglalkozik, megjósol egy új részecskét, a Higgs-bozont. Ezt a részecskék most minden jel szerint megtalálták. Még meg kell vizsgálni néhány tulajdonságát, hogy valóban úgy viselkedik-e ahogy az elmélet jósolja, de ha az is sikerrel zárul, akkor elmondhatjuk, hogy az elmélet valamilyen mély igazságot értett meg a természet mûködésérõl.
Az a másik elmélet ami a neutrínók tulajdonságaival foglalkozik konkrétan éppen válságban van. A részecskefizikában sem mindenhol rózsás a helyzet.
A standard modell összefoglaló neve több elméletnek, melyek az elemi részecskék világát írják le. Közös bennük hogy az anyag legalapvetõbb alkotórészeivel foglalkoznak, és az is hogy hasonló matematikai nyelvezetet használnak.
Az az elmélet, amelyik a részecskék tömegének eredetével foglalkozik, megjósol egy új részecskét, a Higgs-bozont. Ezt a részecskék most minden jel szerint megtalálták. Még meg kell vizsgálni néhány tulajdonságát, hogy valóban úgy viselkedik-e ahogy az elmélet jósolja, de ha az is sikerrel zárul, akkor elmondhatjuk, hogy az elmélet valamilyen mély igazságot értett meg a természet mûködésérõl.
Az a másik elmélet ami a neutrínók tulajdonságaival foglalkozik konkrétan éppen válságban van. A részecskefizikában sem mindenhol rózsás a helyzet.
Általános relativitáselmélet kézikönyv: http://valek.webs.com/ chatszoba a Freenode-on: #generalrelativity
#131
Szerintem total rossz fele tapogatozik a fizika.
Ha egy haz alapja nem jo az egesz epulet osszedol egy ido utan a francba.
Szerintem most huztak fel ra a kemenyt..
Ha egy haz alapja nem jo az egesz epulet osszedol egy ido utan a francba.
Szerintem most huztak fel ra a kemenyt..
#130
Ez a megatalalt higgs bozon(t) is olyan mint arzenalapu elet.
A tobbi cumi...
A tobbi cumi...
#129
9. Te meg jössz azzal hogy a felmérések nem tesznek különbséget az I.D. hívei és a kreacionisták között (az angol felmérés tesz: "9% opted for creationism, 12% intelligent design", az amerikai is különveszi a "Humans evolved with God guiding" - I.D. - illetve a "God created humans in present form" - kreacionizmus) - miközben igen, tesznek.
Nem ezekrõl beszéltem. Filozófiai szempontból a kettõ egy és ugyanaz, egy olyan istent feltételez, aki a tervezõasztalon döntötte el, hogy a zsiráfnak három füle legyen vagy kettõ, csak a "legyártás" módjában térnek el egymástól. Egész más tészta az arisztotelészi Eredendõ Ok, amely az elsõdleges oka az univerzum létének, de nem minden részletbe menõ megtervezõje, ilyen többek között a katolikusok istenképe is (az Iszlámban is megtalálhatóak ezek az irányzatok, sõt cifrábbak is). Az általad idézett közvélemény-kutatásokat ezek szerint hozzád hasonlóan tudatlan emberek készítették, akik nem értik a különbségeket az egyes vallások és kultúrák között (ha esetleg valaki ezt is félreértené, nem a deizmusról és teizmusról beszélek, ezek megint teljesen más tészta, és önmagukban nem alkalmazhatók egyetlen világvallás jellemzésére sem).
CSAK a Higgs-bozon isteni részecskézését és az ez miatti álfelháborodásokat neveztem "angolszász hisztinek", és hozzá példának hoztam a többi tipikusan angolszász butaságot, persze közülük van ami jellemzõ más népekre is, meg van ami jóval kevésbé (de pl. a klímaváltozás tagadásának gyakorlatilag nincs sajtója az angolul beszélõ országokon kívül, míg a Frozen Planet sorozat utolsó, klímaváltozással foglalkozó részét sokáig nem merték leadni Amerikában, még a hazájában Angliában is voltak tiltakozások ellene).
Bill O'Reilly-tõl Bill Maher-ig, Neil deGrasse Tyson-tól Lawrence Krauss-ig rengeteg közéleti véleményformáló, politikai és tudományos hátterû amerikai médiaszereplõ tett már szóvá a tömegtájékoztatásban lévõ lehetetlen állapotokat, és mutatott rá ezek kulturális hátterére, a jellegzetesen amerikai anti-intellektualizmusra, aminek jól kimutatható brit gyökerei vannak.
Az általam belinkelt cikk egy lényegtelen részletén rágódsz, pedig a tény tény marad: amíg az amerikai vallásos ill. ateista fanatikusok egymást marják hogy isteni-e vagy sem ez a részecske, Magyarországon ez abszolút fel sem merült, még a katolikus internetes újság is egy nagyjából helyes képet fest a felfedezés jelentõségérõl, és a tudomány tiszteletére és megbecsülésére ösztönzi a "híveket" (olvasókat).
Automatikusan feltételezed, hogy összefüggés van a republikánusok és a kreacionista eszmék népszerûsége között. Azt például tudtad, hogy az utóbbi évtizedekben a NASA-nak és több más szövetségi tudományos szervezetnek leginkább republikánus adminisztrációk növelték meg legjobban a költségvetésüket? A világ az óceán túlsó partján sem fekete-fehér.
Becsülendõ dolog, hogy az állításaidat alapos kutatással próbálod alátámasztani, de sajnos fogalmad sincs mirõl van szó, ezért a linkek amiket összeszedtél irrelevánsak. Engem meg már kezd ez a szélmalomharc fárasztani. További jó szórakozást, de nélkülem.
Nem ezekrõl beszéltem. Filozófiai szempontból a kettõ egy és ugyanaz, egy olyan istent feltételez, aki a tervezõasztalon döntötte el, hogy a zsiráfnak három füle legyen vagy kettõ, csak a "legyártás" módjában térnek el egymástól. Egész más tészta az arisztotelészi Eredendõ Ok, amely az elsõdleges oka az univerzum létének, de nem minden részletbe menõ megtervezõje, ilyen többek között a katolikusok istenképe is (az Iszlámban is megtalálhatóak ezek az irányzatok, sõt cifrábbak is). Az általad idézett közvélemény-kutatásokat ezek szerint hozzád hasonlóan tudatlan emberek készítették, akik nem értik a különbségeket az egyes vallások és kultúrák között (ha esetleg valaki ezt is félreértené, nem a deizmusról és teizmusról beszélek, ezek megint teljesen más tészta, és önmagukban nem alkalmazhatók egyetlen világvallás jellemzésére sem).
CSAK a Higgs-bozon isteni részecskézését és az ez miatti álfelháborodásokat neveztem "angolszász hisztinek", és hozzá példának hoztam a többi tipikusan angolszász butaságot, persze közülük van ami jellemzõ más népekre is, meg van ami jóval kevésbé (de pl. a klímaváltozás tagadásának gyakorlatilag nincs sajtója az angolul beszélõ országokon kívül, míg a Frozen Planet sorozat utolsó, klímaváltozással foglalkozó részét sokáig nem merték leadni Amerikában, még a hazájában Angliában is voltak tiltakozások ellene).
Bill O'Reilly-tõl Bill Maher-ig, Neil deGrasse Tyson-tól Lawrence Krauss-ig rengeteg közéleti véleményformáló, politikai és tudományos hátterû amerikai médiaszereplõ tett már szóvá a tömegtájékoztatásban lévõ lehetetlen állapotokat, és mutatott rá ezek kulturális hátterére, a jellegzetesen amerikai anti-intellektualizmusra, aminek jól kimutatható brit gyökerei vannak.
Az általam belinkelt cikk egy lényegtelen részletén rágódsz, pedig a tény tény marad: amíg az amerikai vallásos ill. ateista fanatikusok egymást marják hogy isteni-e vagy sem ez a részecske, Magyarországon ez abszolút fel sem merült, még a katolikus internetes újság is egy nagyjából helyes képet fest a felfedezés jelentõségérõl, és a tudomány tiszteletére és megbecsülésére ösztönzi a "híveket" (olvasókat).
Automatikusan feltételezed, hogy összefüggés van a republikánusok és a kreacionista eszmék népszerûsége között. Azt például tudtad, hogy az utóbbi évtizedekben a NASA-nak és több más szövetségi tudományos szervezetnek leginkább republikánus adminisztrációk növelték meg legjobban a költségvetésüket? A világ az óceán túlsó partján sem fekete-fehér.
Becsülendõ dolog, hogy az állításaidat alapos kutatással próbálod alátámasztani, de sajnos fogalmad sincs mirõl van szó, ezért a linkek amiket összeszedtél irrelevánsak. Engem meg már kezd ez a szélmalomharc fárasztani. További jó szórakozást, de nélkülem.
Általános relativitáselmélet kézikönyv: http://valek.webs.com/ chatszoba a Freenode-on: #generalrelativity
#128
leírom mi van:
svájc energetikai nagyhatalom akar lenni, ezért keresi a módot az olcsó energia elõállításához
le van szarva minden más, csak ezért csinálják.
le van szarva minden más, csak ezért csinálják.
#127
,,Az angolszászok mégis miféle alkalmazható tudása váltaná ki belõlük a klimaváltozás tagadását?"
Nocsak, de magabiztos itt valaki.
Nocsak, de magabiztos itt valaki.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#126
Ja és mielõtt azt mondanád, hogy "látod Amerikában is alacsony az evolúcionisták aránya", de akkor mi van az Egyesült Királysággal, ahol 2010-ben 65% volt az evolúcionisták részaránya? "Angolszász hiszti" - mi?
Illetve: Peter Huggs ateista (a riportokban nem rajong az "Isteni részecske"-kifejezésekért), Lederman pedig - orosz emigráns zsidó gyökerekkel - Istenvertének emlegeti ezt a részecskét. Hol az angolszász hiszti? Egy könyv kiadója által kreált címben? Na ne már!
Illetve: Peter Huggs ateista (a riportokban nem rajong az "Isteni részecske"-kifejezésekért), Lederman pedig - orosz emigráns zsidó gyökerekkel - Istenvertének emlegeti ezt a részecskét. Hol az angolszász hiszti? Egy könyv kiadója által kreált címben? Na ne már!
#125
"Nem csak részecskékrõl beszéltem"
1. A cikk témája az "Isteni részecskérõl", a Higgs-bozonról szól.
2. Te is említed az "Isteni részecskét" egyfajta "angolszász-hisztiként" (mint a kreacionizmus illetve a globális felmelegedés/éghajlatváltozás tagadása):
3. Belinkelsz egy cikket, amiben - nem teljesen helyesen - Lederman-nak tulajdonítják az "Isteni részecske"-elnevezést:
4. Én cikkekkel/könyvidézettel alátámasztva elmondom:
- Lederman nem Isteninek, hanem Istenvertének hívta
- A könyv kiadója nevezte el Isteninek
5. Te megemlíted, hogy nem ez az elsõ részecske amit Isteninek hívnak, hamnem a neutrínó is. Erre bizonyítékot nem mutattál be.
6. Az általad felvetett kreacionizmusra - mint angolszász hisztire - válaszként írom, hogy a világ többi felén is dívik a kreacionizmus, az általad "mûveltebb és barátságosabb" iszlám országokban is.
7. Te továbbra is kötöd az ebet a karóhoz: "õrültek mindenhol vannak, és amint te is említed, rögtön hozzá is tettem, hogy máshol nem veszik õket ennyire komolyan, illetve nem követik õket ilyen sokan. Az angolszász kultúrával bajok vannak" - ebbõl arra következtetendõ, hogy az angolszász kreacionista õrólt hisztigépek többen vannak, a többi országban nem veszik komolyan õket.
8. Ennek ellenére:
- 2010, USA: 40% a kreacionisták (38% I. D.) aránya
- 2010, UK: 9% a kreacionisták (12% I. D.) aránya
- 2007, iszlám országok: 25% alatti evolucionisták aránya
9. Te meg jössz azzal hogy a felmérések nem tesznek különbséget az I.D. hívei és a kreacionisták között (az angol felmérés tesz: "9% opted for creationism, 12% intelligent design", az amerikai is különveszi a "Humans evolved with God guiding" - I.D. - illetve a "God created humans in present form" - kreacionizmus) - miközben igen, tesznek.
"Ja nem, csak a politikai széljárás szerint csapódnak az emberek ehhez vagy ahhoz a táborhoz"
Azt várnánk, hog egy adott politikai elit megerõsedésekor az egyik tábor szignifikánsan növekszik. De nem, ezektõl független:
+-----------+------------------+-----------------+--------+------------------+
| Felm. éve | Párt (vál. éve) | Kreacionisták % | I.D. % | Evolúcionisták % |
+-----------+------------------+-----------------+--------+------------------+
| 1982 | Republ. (1988) | 44 % | 38 % | 9 % |
| 1993 | Demokr. (1992) | 47 % | 35 % | 11 % |
| 1998 | Demokr. (1996) | 44 % | 39 % | 10 % |
| 1999 | Demokr. (1996) | 47 % | 40 % | 9 % |
| 2001 | Republ. (2000) | 45 % | 37 % | 12 % |
| 2005 | Republ. (2005) | 45 % | 38 % | 13 % |
| 2007 1. | Republ. (2005) | 46 % | 36 % | 13 % |
| 2007 2. | Republ. (2005) | 43 % | 38 % | 14 % |
| 2009 | Demokr. (2008) | 44 % | 36 % | 14 % |
| 2010 | Demokr. (2008) | 40 % | 38 % | 16 % |
+-----------+------------------+-----------------+--------+------------------+
Forrás:
* Gallup
* Wikipedia - United States presidential election
1. A cikk témája az "Isteni részecskérõl", a Higgs-bozonról szól.
2. Te is említed az "Isteni részecskét" egyfajta "angolszász-hisztiként" (mint a kreacionizmus illetve a globális felmelegedés/éghajlatváltozás tagadása):
"Ez az mostani "isteni részecske" hiszti is szinte kizárólag rájuk jellemzõ, de ide sorolhatnánk a kreacionizmust és az éghajlatváltozás tagadását is. A világ nem-angolul beszélõ országaiban sehol sem vesznek ilyen bolondokat komolyan, és a lakosság sem támogatja õket."
3. Belinkelsz egy cikket, amiben - nem teljesen helyesen - Lederman-nak tulajdonítják az "Isteni részecske"-elnevezést:
"Ledermann Nobel-díjas fizikus „isteni részecskének” nevezte, hogy kiemelje a felfedezés jelentõségét."
4. Én cikkekkel/könyvidézettel alátámasztva elmondom:
- Lederman nem Isteninek, hanem Istenvertének hívta
- A könyv kiadója nevezte el Isteninek
5. Te megemlíted, hogy nem ez az elsõ részecske amit Isteninek hívnak, hamnem a neutrínó is. Erre bizonyítékot nem mutattál be.
6. Az általad felvetett kreacionizmusra - mint angolszász hisztire - válaszként írom, hogy a világ többi felén is dívik a kreacionizmus, az általad "mûveltebb és barátságosabb" iszlám országokban is.
7. Te továbbra is kötöd az ebet a karóhoz: "õrültek mindenhol vannak, és amint te is említed, rögtön hozzá is tettem, hogy máshol nem veszik õket ennyire komolyan, illetve nem követik õket ilyen sokan. Az angolszász kultúrával bajok vannak" - ebbõl arra következtetendõ, hogy az angolszász kreacionista õrólt hisztigépek többen vannak, a többi országban nem veszik komolyan õket.
8. Ennek ellenére:
- 2010, USA: 40% a kreacionisták (38% I. D.) aránya
- 2010, UK: 9% a kreacionisták (12% I. D.) aránya
- 2007, iszlám országok: 25% alatti evolucionisták aránya
9. Te meg jössz azzal hogy a felmérések nem tesznek különbséget az I.D. hívei és a kreacionisták között (az angol felmérés tesz: "9% opted for creationism, 12% intelligent design", az amerikai is különveszi a "Humans evolved with God guiding" - I.D. - illetve a "God created humans in present form" - kreacionizmus) - miközben igen, tesznek.
"Ja nem, csak a politikai széljárás szerint csapódnak az emberek ehhez vagy ahhoz a táborhoz"
Azt várnánk, hog egy adott politikai elit megerõsedésekor az egyik tábor szignifikánsan növekszik. De nem, ezektõl független:
+-----------+------------------+-----------------+--------+------------------+
| Felm. éve | Párt (vál. éve) | Kreacionisták % | I.D. % | Evolúcionisták % |
+-----------+------------------+-----------------+--------+------------------+
| 1982 | Republ. (1988) | 44 % | 38 % | 9 % |
| 1993 | Demokr. (1992) | 47 % | 35 % | 11 % |
| 1998 | Demokr. (1996) | 44 % | 39 % | 10 % |
| 1999 | Demokr. (1996) | 47 % | 40 % | 9 % |
| 2001 | Republ. (2000) | 45 % | 37 % | 12 % |
| 2005 | Republ. (2005) | 45 % | 38 % | 13 % |
| 2007 1. | Republ. (2005) | 46 % | 36 % | 13 % |
| 2007 2. | Republ. (2005) | 43 % | 38 % | 14 % |
| 2009 | Demokr. (2008) | 44 % | 36 % | 14 % |
| 2010 | Demokr. (2008) | 40 % | 38 % | 16 % |
+-----------+------------------+-----------------+--------+------------------+
Forrás:
* Gallup
* Wikipedia - United States presidential election
#124
Nem csak részecskékrõl beszéltem, nem terelek, te nem olvastad el figyelmesen az elsõ hozzászólásomat. Hit a teremtésben illetve speciálisan a Genezis szó szerinti olvasásán alapuló kreacionizmus nem ugyanaz. Nem látom hogy ezek a közvélemény-kutatások figyelembe vennék a különbséget. 2006: 46%, 2010: 40%. Tehát az USA oktatási rendszere 4 év alatt 6% = 18 millió tudományosan mûvelt embert termelt? Ja nem, csak a politikai széljárás szerint csapódnak az emberek ehhez vagy ahhoz a táborhoz, miközben fogalmuk sincs róla mit kérdezett a közvélemény-kutató. Kár volt ennyit kutatnod, ha nem is érted mit jelent amit találsz.
Általános relativitáselmélet kézikönyv: http://valek.webs.com/ chatszoba a Freenode-on: #generalrelativity
#123
"máshol nem veszik õket ennyire komolyan"
Lehet hogy komolyan veszik, csak nincs neki akkora hírértéke.
Tehát az említett iszlám országokban (Egyiptom, Malájzia, Pakisztán, Indonézia, Törökország) egy 2007-es felmérés szerint 25%-nál kisebb hányada fogadja el az evolúciót.
illetve:
Egyiptomban bár tanítják, de Szaud-Arábiában és Szudánban az evolúció tanítása tiltott.
Az USA-ban 2010-re a kreacionizmusban "hívõk" száma a 2006-os 46%-ról 40%-ra esett vissza.
Egyesült Királyság, 2010-es felmérés: 9% kreacionista, 12% intelligens tervezettség, 65% evolúcionista, 13% nem tudja.
Wikipedia
"Elõször ilyen természetfölötti jelzõket a neutrínó kapott, csak akkor nem volt internet"
De most már van (és a régi dokumentumokat archiválják). Forrást!
"Amúgy meg ismerõs kifejezés "Isten egyenlete"? Van belõle is több tucatnyi."
Részecskérõl beszélünk - "meg részecskét neveztek már isteninek" - (ne terelj!), szóval az "isteni részecske" kifejezésre kérnénk egy Lederman elõtti publikációt.
Lehet hogy komolyan veszik, csak nincs neki akkora hírértéke.
"A 2007 study of religious patterns found that only 8% of Egyptians, 11% of Malaysians, 14% of Pakistanis, 16% of Indonesians, and 22% of Turks agree that Darwin's theory is probably or most certainly true, and a 2006 survey reported that about a quarter of Turkish adults agreed that human beings evolved from earlier animal species"
Tehát az említett iszlám országokban (Egyiptom, Malájzia, Pakisztán, Indonézia, Törökország) egy 2007-es felmérés szerint 25%-nál kisebb hányada fogadja el az evolúciót.
illetve:
"Currently in Egypt, evolution is taught in schools but Saudi Arabia and Sudan have both banned the teaching of evolution in schools. In recent times, creationism has become more widespread in other Islamic countries."
Egyiptomban bár tanítják, de Szaud-Arábiában és Szudánban az evolúció tanítása tiltott.
"A Gallup poll reported that percentage of people in the US that believe in a strict interpretation of creationism had fallen to 40% in 2010 after a high of 46% in 2006"
Az USA-ban 2010-re a kreacionizmusban "hívõk" száma a 2006-os 46%-ról 40%-ra esett vissza.
"A subsequent 2010 YouGov poll on the Origin of Humans found that 9% opted for creationism, 12% intelligent design, 65% evolutionary theory and 13% didn't know."
Egyesült Királyság, 2010-es felmérés: 9% kreacionista, 12% intelligens tervezettség, 65% evolúcionista, 13% nem tudja.
Wikipedia
"Elõször ilyen természetfölötti jelzõket a neutrínó kapott, csak akkor nem volt internet"
De most már van (és a régi dokumentumokat archiválják). Forrást!
"Amúgy meg ismerõs kifejezés "Isten egyenlete"? Van belõle is több tucatnyi."
Részecskérõl beszélünk - "meg részecskét neveztek már isteninek" - (ne terelj!), szóval az "isteni részecske" kifejezésre kérnénk egy Lederman elõtti publikációt.
#122
Ez butaság. Ha a Higgs-bozon az elemi részecskének ad tömeget, az elemi részecskék pedig a nem elemi részecskéknek, akkor a Higgs-bozon felel a nem elemi részecskék tömegéért is.
#121
Azzal kezdtem hogy õrültek mindenhol vannak, és amint te is említed, rögtön hozzá is tettem, hogy máshol nem veszik õket ennyire komolyan, illetve nem követik õket ilyen sokan. Az angolszász kultúrával bajok vannak, és ezt a benne élõ értelmiségiek tudják a legjobban. Érdemes ismerkedni a saját társadalomkritikájukkal.
Elõször ilyen természetfölötti jelzõket a neutrínó kapott, csak akkor nem volt internet hogy ekkora hiszti lehessen belõle. De természetesen már akkor is voltak kóklerek, akik mindenféle spirituális marhaságot asszociáltak a tudomány akkori felfedezéseihez. Amúgy meg ismerõs kifejezés "Isten egyenlete"? Van belõle is több tucatnyi.
Elõször ilyen természetfölötti jelzõket a neutrínó kapott, csak akkor nem volt internet hogy ekkora hiszti lehessen belõle. De természetesen már akkor is voltak kóklerek, akik mindenféle spirituális marhaságot asszociáltak a tudomány akkori felfedezéseihez. Amúgy meg ismerõs kifejezés "Isten egyenlete"? Van belõle is több tucatnyi.
Általános relativitáselmélet kézikönyv: http://valek.webs.com/ chatszoba a Freenode-on: #generalrelativity
#120
"de ide sorolhatnánk a kreacionizmust és az éghajlatváltozás tagadását is"
Az evolúció tézisét alkotó Charles Darwin angolszász illetõségû.
Az üvegházhatás felfedezõje - Joseph Fourier - tézisének megerõsítõje - Claude Pouillet - pedig francia. Aki kísérletileg igazolta - John Tyndall - angolszász, aki még pontosabban tette mindezt - Svante Arrhenius - pedig svéd.
A "globális felmelegedés" elnevezés "kitalálója" - Wallace Smith Broecker - amerikai.
Peter Higgs angol, Leon Lederman amerikai.
Miért ez az eloszlás? Mert a tudományos világ ezen iránybeli központjai akkor-/ekkortájt ezen területeken voltak/vannak, ott volt/van több pénz erre.
Kreacionizmus? Világszerte van. Még az általad "mûveltebb és barátságosabb" iszlám országokban is. Csak Amerikában nagyobb a média szerepe, több hírt hallasz róla, az egyházaknak ott van erre kifejezett "marketingtevékenységük".
Éghajlatváltozás tagadása? Hol van több autó? Hol van ebbõl több bevétel? A gazdaságilag fejlett országokban, vagy a fejletlenebbekben? Melyik oldalnak nagyobb problémát okoz a közlekedési eszközök leváltása?
"Kezdjük ott, hogy ez egy túl triviális jelzõ ahhoz, hogy bárki a szerzõségével páváskodjon"
Kezdjük ott, hogy az "isteni részecske" megnevezés publikált megjelenése az általam említett 1993-as könyvhöz köthetõ. Elõtte csak Higgs-bozonként említették, mivel Peter Higgs 1960-ban jósolta elõre meglétét.
"rengeteg fontos felfedezés meg részecskét neveztek már isteninek."
Melyik részecskét neveztek Isteninek még? Forrást!
Az evolúció tézisét alkotó Charles Darwin angolszász illetõségû.
Az üvegházhatás felfedezõje - Joseph Fourier - tézisének megerõsítõje - Claude Pouillet - pedig francia. Aki kísérletileg igazolta - John Tyndall - angolszász, aki még pontosabban tette mindezt - Svante Arrhenius - pedig svéd.
A "globális felmelegedés" elnevezés "kitalálója" - Wallace Smith Broecker - amerikai.
Peter Higgs angol, Leon Lederman amerikai.
Miért ez az eloszlás? Mert a tudományos világ ezen iránybeli központjai akkor-/ekkortájt ezen területeken voltak/vannak, ott volt/van több pénz erre.
Kreacionizmus? Világszerte van. Még az általad "mûveltebb és barátságosabb" iszlám országokban is. Csak Amerikában nagyobb a média szerepe, több hírt hallasz róla, az egyházaknak ott van erre kifejezett "marketingtevékenységük".
Éghajlatváltozás tagadása? Hol van több autó? Hol van ebbõl több bevétel? A gazdaságilag fejlett országokban, vagy a fejletlenebbekben? Melyik oldalnak nagyobb problémát okoz a közlekedési eszközök leváltása?
"Kezdjük ott, hogy ez egy túl triviális jelzõ ahhoz, hogy bárki a szerzõségével páváskodjon"
Kezdjük ott, hogy az "isteni részecske" megnevezés publikált megjelenése az általam említett 1993-as könyvhöz köthetõ. Elõtte csak Higgs-bozonként említették, mivel Peter Higgs 1960-ban jósolta elõre meglétét.
"rengeteg fontos felfedezés meg részecskét neveztek már isteninek."
Melyik részecskét neveztek Isteninek még? Forrást!
#119
Kezdjük ott, hogy ez egy túl triviális jelzõ ahhoz, hogy bárki a szerzõségével páváskodjon, rengeteg fontos felfedezés meg részecskét neveztek már isteninek. A cikk legföljebb ott hibázik, hogy bárkit is megnevez eredetként. Ez egy nemlétezõ dilemma, egy sekélyes kultúrában <#levele>
Általános relativitáselmélet kézikönyv: http://valek.webs.com/ chatszoba a Freenode-on: #generalrelativity
#118
"Ledermann Nobel-díjas fizikus „isteni részecskének” nevezte, hogy kiemelje a felfedezés jelentõségét."
Nem. Leon Lederman "goddamn particle", azaz Istenverte részecskének nevezte el.
Amikor ennek a részecskének a kutatásáról szóló könyvét adták volna ki, a kiadó keresett a könyvnek egy frappáns címet - így lett Isteni részecske (God Particle).
Bõvebben >>
Meg itt >>
Idézet a könyvbõl:
"Why God Particle? Two reasons. One, the publisher wouldn't let us call it the Goddamn Particle, though that might be a more appropriate title, given its villainous nature and the expense it is causing. And two, there is a connection, of sorts, to another book, a much older one ..."
#117
Pedig így van (csak egyszerûen van megfogalmazva). Miért szólsz hozzá ha fogalmad sincs mirõl van szó?
Az angolszászok mégis miféle alkalmazható tudása váltaná ki belõlük a klimaváltozás tagadását?
Az angolszászok mégis miféle alkalmazható tudása váltaná ki belõlük a klimaváltozás tagadását?
Általános relativitáselmélet kézikönyv: http://valek.webs.com/ chatszoba a Freenode-on: #generalrelativity
#116
,,Higgs-részecskék láthatatlan energiamezõt teremtenek, amely a többi anyagi részecskének tömeget adva, lehetõvé teszi, hogy azok nagyobb egységeket – molekulákat vagy éppen égitesteket – alkossanak. "
lol. láthatatlan? energiamezõ? muhahaha. molekulák? fogadok, hogy a midikloriánért is a higgs-bozon a felelõs. eddig olvasva a cikk.
az angolszászoknál meg lehet, hogy pusztán másmilyen a lexikális tudás / alkalmazható tudás aránya. nem hiszem hogy ebbõl lényegesebb gondolatokat kéne levonni.
lol. láthatatlan? energiamezõ? muhahaha. molekulák? fogadok, hogy a midikloriánért is a higgs-bozon a felelõs. eddig olvasva a cikk.
az angolszászoknál meg lehet, hogy pusztán másmilyen a lexikális tudás / alkalmazható tudás aránya. nem hiszem hogy ebbõl lényegesebb gondolatokat kéne levonni.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#115
Ott a 10 pont..
#114
Õrültek mindig is voltak, vannak és lesznek, minden táborban. Érdekes hogy az angolszász világban mennyivel nagyobb koncentrációban fordulnak elõ. Ez az mostani "isteni részecske" hiszti is szinte kizárólag rájuk jellemzõ, de ide sorolhatnánk a kreacionizmust és az éghajlatváltozás tagadását is. A világ nem-angolul beszélõ országaiban sehol sem vesznek ilyen bolondokat komolyan, és a lakosság sem támogatja õket. Azért elképesztõ, hogy elmaradott iszlám országok mennyivel mûveltebbek és barátságosabbak a tudománnyal, mint a Holdra embert küldõ USA...
Nálunk Magyarországon is reagáltak olyan sajtótermékek, amit elsõsorban nem tudományos cikkeket közölnek le, nekem pl. nagyon tetszik a Magyar Kurír cikke: Az „Isteni részecske” szerepe a világmindenség megértésében.
Szépen elmagyarázza a helyzetet az egyszeri olvasóknak, hogy mi is a jelentõsége ennek a felfedezésnek, és hogy általában a tudomány miért jó dolog. Annyit javítanék csak ki benne, hogy ez így nem igaz: A Katolikus Egyház ma már azt hangsúlyozza, hogy nincs, nem lehet ellentét a Szentírásra támaszkodó teológia igazsága és a tudományok igazsága között. Ezt az egyház nem "ma már" hangsúlyozza, már Aquinói szent Tamás is azt tanította, hogy tudomány és teológia között nem lehet ellentét, és ha van látszólagos ellentét, akkor a teológia hibázott (a katolikusok amúgy sohasem értelmezték a Teremtés könyvét szó szerint, már szent Ágoston korában sem).
A rómaiak korában a világ vezetõ kultúrája volt a legfejlettebb, Amerika korában a világ vezetõ kultúrája a legprimitívebb... <#shakehead>
Nálunk Magyarországon is reagáltak olyan sajtótermékek, amit elsõsorban nem tudományos cikkeket közölnek le, nekem pl. nagyon tetszik a Magyar Kurír cikke: Az „Isteni részecske” szerepe a világmindenség megértésében.
Szépen elmagyarázza a helyzetet az egyszeri olvasóknak, hogy mi is a jelentõsége ennek a felfedezésnek, és hogy általában a tudomány miért jó dolog. Annyit javítanék csak ki benne, hogy ez így nem igaz: A Katolikus Egyház ma már azt hangsúlyozza, hogy nincs, nem lehet ellentét a Szentírásra támaszkodó teológia igazsága és a tudományok igazsága között. Ezt az egyház nem "ma már" hangsúlyozza, már Aquinói szent Tamás is azt tanította, hogy tudomány és teológia között nem lehet ellentét, és ha van látszólagos ellentét, akkor a teológia hibázott (a katolikusok amúgy sohasem értelmezték a Teremtés könyvét szó szerint, már szent Ágoston korában sem).
A rómaiak korában a világ vezetõ kultúrája volt a legfejlettebb, Amerika korában a világ vezetõ kultúrája a legprimitívebb... <#shakehead>
Általános relativitáselmélet kézikönyv: http://valek.webs.com/ chatszoba a Freenode-on: #generalrelativity
#113
Ez nem igaz. A Higgs-bozon az elmei részekék tömegét adja, nem a t-ö-m-e-g-e-t. Ez egy félre értés! minden nem elemei részecskének saját tömege van, a Higgstõl-függetlenûl. A Higgs-bozon által adott tömeg makroszkopikusan kimutathatatlan.
#112
Ez valahogy ide kívánkozott.
<#falbav>
<#falbav>
#111
A Higgs bozon megértése magával vonja a gravitáció teljes megismerését, ami magával vonja, hogy majd valaki rá fog jönni, hogy hogyan lehet azt becsapni, megfordítani, irányítani, és millió-millió eddig elképzelhetetlen módon felhasználni. Ez, barátocskám, fogja biztosítani, hogy neked is csak a fejvakargatás jusson osztályrészül öregkorodra, mint ahogy mai nagyapáinknak, és szerencsésebb dédapáinknak.
.Vajon mi volt előbb? Az ember vagy a hülyeség?
#110
Körülbelül valami ilyesmit kérdezhetett az az elõember is, aki elõször látta a társát szikrát pattintani két kõ összeütésével.
.Vajon mi volt előbb? Az ember vagy a hülyeség?
#109
"LOL és akkor mi van? Ezzel mit halad elõre az emberiség?"
A #3-as hozzászólásban ott a válasz is:
"Alapkutatásnál haszonról beszélni értelmetlen, olyan távolságban realizálódik, és olyan bizonytalanul.
De épp elég haszon az, hogy kiszolgálja az emberiség vágyát a világ megismerésére."
Meg egy másik fórumtopikban említettem már:
"Faraday-rõl van egy anekdota, miszerint az angol pénzügyminiszter megkérdezte a fizikust, hogy mi értelme van elektromágneses kísérleteinek, a tudós így válaszolt: "Miniszter úr, ön ezt egyszer még meg fogja adóztatni.”
Szóval ez a helyzet a Higgs-bozonnal is. Alapkutatás, aminek a tömegek számára hasznos gyakorlati hasznát per pillanat még nem élvezhetjük, de ami késik, nem múlik. Új anyagokat, energiatermelési, gyógyászati módszereket eredményezhet - de ez még a jövõ zenéje.
A tudomány szempontjából a standard modell kap egy eddig csak elméletben feltételezett részecskéje kísérleti megerõsítést így még teljesebbé téve azt."
#108
"A Higgs-szel megegyezõ részecskére bukkant a CERN"
LOL és akkor mi van? Ezzel mit halad elõre az emberiség?
LOL és akkor mi van? Ezzel mit halad elõre az emberiség?
LZ forever
#107
Nah, akkor Orbán nem a Higgs-bozon, hanem a test aminek tömege van?
#106
Hátha nem volt még:
,,Hogy a komolyság, amit a téma jelentõsége megkövetel, megmaradjon, a Higgs-mechanizmus díjnyertesen leegyszerûsített magyarázatát fogjuk megismerni. Történt ugyanis, hogy egy William Waldegrave nevû angol férfi észrevette, milyen sokat is költ az állam valami olyasmire, amirõl igazából fogalma sem volt, hogy pontosan mit is jelent. Több volt ez egyszerû kíváncsiságnál, Waldegrave történetesen a tudományokért felelõs miniszter is volt egyben, így 1993-ban díjat ajánlott fel annak a tudósnak, aki a legtalálóbb és legközérthetõbb módon magyarázza el az adófizetõknek, mire is megy el sok lélegeztetõgép ára. A felhívás címe nagyjából össze is foglalta mindazt, amire az átlagember kíváncsi lehet: mi az a Higgs-bozon, és miért akarjuk megtalálni? A választ egy David J. Miller nevû fizikus adta meg, és az alig egyoldalas megoldás egy üveg pezsgõt ért.
Miller magyarázata szerint képzeljünk egy termet, tele nagyjából arányosan eloszló, egymással beszélgetõ konzervatív politikusokkal. Az eredeti példában most az jönne, hogy képzeljük el, mi történik, mikor Margaret Thatcher belép a terembe, de fordítsuk le ezt az egészet magyarra, és képzeljük el, hogy Orbán Viktor belép egy Fidesz-KDNP-s politikusokkal teli terembe azzal a céllal, hogy elérje a túloldalon lévõ ajtót. Ahogy elhalad az emberek mellett, arra ösztönzi a közelében állókat, hogy köré gyûljenek. Aki mellett elmegy, az a miniszterelnök felé fordul, akit otthagyott, az visszatér az eredeti tevékenységéhez. A köré gyûlõ csoport miatt Orbán a szokásosnál nagyobb tömeget képvisel. A példában szereplõ politikusok a Higgs-mezõ szerepét töltötték be, vagyis egy olyan térét, ami meghatározza a benne haladó részecskék tömegét, és ami átmenetileg eltorzul a benne haladó részecske környékén. Ez a torzulás (vagyis a felgyûlõ politikusok) adja meg a részecske tömegét. Ez a mezõ mindenhol ott van, és szükség is van rá, különben nincs semmi, ami egyben tartaná az univerzum anyagát. Kell azonban valami, ami közvetíti ezt a teret.
Ez a valami lesz a Higgs-bozon. Vegyünk most egy teremnyi átlagos politikust, és azt a helyzetet, amikor a terem egyik felébõl terjedni kezd egy szaftos pletyka. Akik a kiindulási pont mellett állnak, megfordulnak, és továbbadják az információkat a közelükben állóknak, így kialakul egy emberekbõl álló hullám, ami aztán számtalan módon bejárhatja a szobát, elérheti a sarkokat, esetleg egy csoportba tömörülve, vonalban viheti végig az információt, a lényeg, hogy ez az összetartó erõ is tömeget képvisel, és ezt az összetartó, közvetítõ erõt nevezzük Higgs-bozonnak."
,,Hogy a komolyság, amit a téma jelentõsége megkövetel, megmaradjon, a Higgs-mechanizmus díjnyertesen leegyszerûsített magyarázatát fogjuk megismerni. Történt ugyanis, hogy egy William Waldegrave nevû angol férfi észrevette, milyen sokat is költ az állam valami olyasmire, amirõl igazából fogalma sem volt, hogy pontosan mit is jelent. Több volt ez egyszerû kíváncsiságnál, Waldegrave történetesen a tudományokért felelõs miniszter is volt egyben, így 1993-ban díjat ajánlott fel annak a tudósnak, aki a legtalálóbb és legközérthetõbb módon magyarázza el az adófizetõknek, mire is megy el sok lélegeztetõgép ára. A felhívás címe nagyjából össze is foglalta mindazt, amire az átlagember kíváncsi lehet: mi az a Higgs-bozon, és miért akarjuk megtalálni? A választ egy David J. Miller nevû fizikus adta meg, és az alig egyoldalas megoldás egy üveg pezsgõt ért.
Miller magyarázata szerint képzeljünk egy termet, tele nagyjából arányosan eloszló, egymással beszélgetõ konzervatív politikusokkal. Az eredeti példában most az jönne, hogy képzeljük el, mi történik, mikor Margaret Thatcher belép a terembe, de fordítsuk le ezt az egészet magyarra, és képzeljük el, hogy Orbán Viktor belép egy Fidesz-KDNP-s politikusokkal teli terembe azzal a céllal, hogy elérje a túloldalon lévõ ajtót. Ahogy elhalad az emberek mellett, arra ösztönzi a közelében állókat, hogy köré gyûljenek. Aki mellett elmegy, az a miniszterelnök felé fordul, akit otthagyott, az visszatér az eredeti tevékenységéhez. A köré gyûlõ csoport miatt Orbán a szokásosnál nagyobb tömeget képvisel. A példában szereplõ politikusok a Higgs-mezõ szerepét töltötték be, vagyis egy olyan térét, ami meghatározza a benne haladó részecskék tömegét, és ami átmenetileg eltorzul a benne haladó részecske környékén. Ez a torzulás (vagyis a felgyûlõ politikusok) adja meg a részecske tömegét. Ez a mezõ mindenhol ott van, és szükség is van rá, különben nincs semmi, ami egyben tartaná az univerzum anyagát. Kell azonban valami, ami közvetíti ezt a teret.
Ez a valami lesz a Higgs-bozon. Vegyünk most egy teremnyi átlagos politikust, és azt a helyzetet, amikor a terem egyik felébõl terjedni kezd egy szaftos pletyka. Akik a kiindulási pont mellett állnak, megfordulnak, és továbbadják az információkat a közelükben állóknak, így kialakul egy emberekbõl álló hullám, ami aztán számtalan módon bejárhatja a szobát, elérheti a sarkokat, esetleg egy csoportba tömörülve, vonalban viheti végig az információt, a lényeg, hogy ez az összetartó erõ is tömeget képvisel, és ezt az összetartó, közvetítõ erõt nevezzük Higgs-bozonnak."
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#105
Köszi Dj Faustus
Nem mernék rá mérgezett pezsgõt inni, hogy értem, de nagyon közel vagyok a megértéshez, és az viszont biztos, hogy kapisgálom...
<#taps>
Nem mernék rá mérgezett pezsgõt inni, hogy értem, de nagyon közel vagyok a megértéshez, és az viszont biztos, hogy kapisgálom...
<#taps>
http://www.tradeximp.com/
#104
"miért a Higgs bozon-tól van tömege mindennek, ha a Higgs bozon amúgy rögtön lebomlik"
Csak laikusként: mert a Higgs-bozon közvetítõként "csak" végighalad a Higgs-téren, így nem szükséges hosszútávú megléte?
"Hogy a komolyság, amit a téma jelentõsége megkövetel, megmaradjon, a Higgs-mechanizmus díjnyertesen leegyszerûsített magyarázatát fogjuk megismerni. Történt ugyanis, hogy egy William Waldegrave nevû angol férfi észrevette, milyen sokat is költ az állam valami olyasmire, amirõl igazából fogalma sem volt, hogy pontosan mit is jelent. Több volt ez egyszerû kíváncsiságnál, Waldegrave történetesen a tudományokért felelõs miniszter is volt egyben, így 1993-ban díjat ajánlott fel annak a tudósnak, aki a legtalálóbb és legközérthetõbb módon magyarázza el az adófizetõknek, mire is megy el sok lélegeztetõgép ára. A felhívás címe nagyjából össze is foglalta mindazt, amire az átlagember kíváncsi lehet: mi az a Higgs-bozon, és miért akarjuk megtalálni? A választ egy David J. Miller nevû fizikus adta meg, és az alig egyoldalas megoldás egy üveg pezsgõt ért.
Miller magyarázata szerint képzeljünk egy termet, tele nagyjából arányosan eloszló, egymással beszélgetõ konzervatív politikusokkal. Az eredeti példában most az jönne, hogy képzeljük el, mi történik, mikor Margaret Thatcher belép a terembe, de fordítsuk le ezt az egészet magyarra, és képzeljük el, hogy Orbán Viktor belép egy Fidesz-KDNP-s politikusokkal teli terembe azzal a céllal, hogy elérje a túloldalon lévõ ajtót. Ahogy elhalad az emberek mellett, arra ösztönzi a közelében állókat, hogy köré gyûljenek. Aki mellett elmegy, az a miniszterelnök felé fordul, akit otthagyott, az visszatér az eredeti tevékenységéhez. A köré gyûlõ csoport miatt Orbán a szokásosnál nagyobb tömeget képvisel. A példában szereplõ politikusok a Higgs-mezõ szerepét töltötték be, vagyis egy olyan térét, ami meghatározza a benne haladó részecskék tömegét, és ami átmenetileg eltorzul a benne haladó részecske környékén. Ez a torzulás (vagyis a felgyûlõ politikusok) adja meg a részecske tömegét. Ez a mezõ mindenhol ott van, és szükség is van rá, különben nincs semmi, ami egyben tartaná az univerzum anyagát. Kell azonban valami, ami közvetíti ezt a teret.
Ez a valami lesz a Higgs-bozon. Vegyünk most egy teremnyi átlagos politikust, és azt a helyzetet, amikor a terem egyik felébõl terjedni kezd egy szaftos pletyka. Akik a kiindulási pont mellett állnak, megfordulnak, és továbbadják az információkat a közelükben állóknak, így kialakul egy emberekbõl álló hullám, ami aztán számtalan módon bejárhatja a szobát, elérheti a sarkokat, esetleg egy csoportba tömörülve, vonalban viheti végig az információt, a lényeg, hogy ez az összetartó erõ is tömeget képvisel, és ezt az összetartó, közvetítõ erõt nevezzük Higgs-bozonnak."
Forrás: Index - Szinte biztos: megvan a Higgs-bozon
Eredeti: David J. Miller - A quasi-political Explanation of the Higgs Boson; for Mr Waldegrave, UK Science Minister 1993.
Csak laikusként: mert a Higgs-bozon közvetítõként "csak" végighalad a Higgs-téren, így nem szükséges hosszútávú megléte?
Miller magyarázata szerint képzeljünk egy termet, tele nagyjából arányosan eloszló, egymással beszélgetõ konzervatív politikusokkal. Az eredeti példában most az jönne, hogy képzeljük el, mi történik, mikor Margaret Thatcher belép a terembe, de fordítsuk le ezt az egészet magyarra, és képzeljük el, hogy Orbán Viktor belép egy Fidesz-KDNP-s politikusokkal teli terembe azzal a céllal, hogy elérje a túloldalon lévõ ajtót. Ahogy elhalad az emberek mellett, arra ösztönzi a közelében állókat, hogy köré gyûljenek. Aki mellett elmegy, az a miniszterelnök felé fordul, akit otthagyott, az visszatér az eredeti tevékenységéhez. A köré gyûlõ csoport miatt Orbán a szokásosnál nagyobb tömeget képvisel. A példában szereplõ politikusok a Higgs-mezõ szerepét töltötték be, vagyis egy olyan térét, ami meghatározza a benne haladó részecskék tömegét, és ami átmenetileg eltorzul a benne haladó részecske környékén. Ez a torzulás (vagyis a felgyûlõ politikusok) adja meg a részecske tömegét. Ez a mezõ mindenhol ott van, és szükség is van rá, különben nincs semmi, ami egyben tartaná az univerzum anyagát. Kell azonban valami, ami közvetíti ezt a teret.
Ez a valami lesz a Higgs-bozon. Vegyünk most egy teremnyi átlagos politikust, és azt a helyzetet, amikor a terem egyik felébõl terjedni kezd egy szaftos pletyka. Akik a kiindulási pont mellett állnak, megfordulnak, és továbbadják az információkat a közelükben állóknak, így kialakul egy emberekbõl álló hullám, ami aztán számtalan módon bejárhatja a szobát, elérheti a sarkokat, esetleg egy csoportba tömörülve, vonalban viheti végig az információt, a lényeg, hogy ez az összetartó erõ is tömeget képvisel, és ezt az összetartó, közvetítõ erõt nevezzük Higgs-bozonnak."
Forrás: Index - Szinte biztos: megvan a Higgs-bozon
Eredeti: David J. Miller - A quasi-political Explanation of the Higgs Boson; for Mr Waldegrave, UK Science Minister 1993.
#103
Erre én is kíváncsi lennék.
#102
Nahát ezért én nem adtam volna egy pezsgõt. Mondjuk engem a tehetetlen tömeg természete jobban érdekel.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#101
Én meg az egészet nem értem :/
#100
"Ismét megkérdezem:
Valaki elmagyarázná, miért a Higgs bozon-tól van tömege mindennek, ha a Higgs bozon amúgy rögtön lebomlik, nem is beszélve, hogy "csupán" 126 GeV környékén létezik, de ott is éppen csak rövid ideig..... "
JÓÓÓÓÓÓ a kérdés !!!
Elmagyarázni nem tudom,de bennem is hasonló kérdések motoszkálnak.<#nemtudom>
Valaki elmagyarázná, miért a Higgs bozon-tól van tömege mindennek, ha a Higgs bozon amúgy rögtön lebomlik, nem is beszélve, hogy "csupán" 126 GeV környékén létezik, de ott is éppen csak rövid ideig..... "
JÓÓÓÓÓÓ a kérdés !!!
Elmagyarázni nem tudom,de bennem is hasonló kérdések motoszkálnak.<#nemtudom>
#99
Ismét megkérdezem:
Valaki elmagyarázná, miért a Higgs bozon-tól van tömege mindennek, ha a Higgs bozon amúgy rögtön lebomlik, nem is beszélve, hogy "csupán" 126 GeV környékén létezik, de ott is éppen csak rövid ideig.....
Valaki elmagyarázná, miért a Higgs bozon-tól van tömege mindennek, ha a Higgs bozon amúgy rögtön lebomlik, nem is beszélve, hogy "csupán" 126 GeV környékén létezik, de ott is éppen csak rövid ideig.....
http://www.tradeximp.com/
#98
252 GeV -nél is fognak találni egy részecskét.
#97
Hát nincs benned semmi könyörület?<#whatever>
#96
#33 : a szigma a valószínûséget méri
#70 : azt írod, hogy a szigma szórást mér, de logaritmusos
#90 : a szigma logaritmusos, de elmísmásolod, hogy mit jelöl ( ez ugye egy betû, ami valamit jelöl )
#93 : azt írod, hogy a szigma szórást jelöl, és a valószínûség logaritmusos.
Miközben már négyöthat hszje azt az egyszerû összvefüggést keresed, hogy p(szigma)= ln(szigma)/const, hogy a valószínûség a szigma függvényében logaritmusos. Ezt nem sikerült leírnod valamiért. ( nem tudom, hogy ez a képlet mennyire igaz, nem értek ehhez, de ezt keresed, miközben nagyon furcsa dolgokat írsz ( mármint nagyon furcsa dolgokat jelent nyelvtanilag, még ha tudjuk is, hogy mi az amit nem sikerül leírnod ))
#70 : azt írod, hogy a szigma szórást mér, de logaritmusos
#90 : a szigma logaritmusos, de elmísmásolod, hogy mit jelöl ( ez ugye egy betû, ami valamit jelöl )
#93 : azt írod, hogy a szigma szórást jelöl, és a valószínûség logaritmusos.
Miközben már négyöthat hszje azt az egyszerû összvefüggést keresed, hogy p(szigma)= ln(szigma)/const, hogy a valószínûség a szigma függvényében logaritmusos. Ezt nem sikerült leírnod valamiért. ( nem tudom, hogy ez a képlet mennyire igaz, nem értek ehhez, de ezt keresed, miközben nagyon furcsa dolgokat írsz ( mármint nagyon furcsa dolgokat jelent nyelvtanilag, még ha tudjuk is, hogy mi az amit nem sikerül leírnod ))
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#95
<#eljen><#taps>
#94
egyrészt ez sem jó :) másrészt eddig nem ezt írtad, de közelít :)
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
Mert miért? A szigma értéke valószínûséget fejez ki, hogy mennyivel valószínûbb az, hogy helyes az eredmény, mint azt, hogy helytelen. Márpedig ezt logaritmikusan teszi, hiszen a szórás mértékével fejezi ki a valószínûséget.
#92
ha már ilyen jó kedvem lett: a tér kifejezést gyakrabban használják a fizikában is, mint a mezõt, pedig teljesen ugyanazt jelenti ( és egyébként sem létezik )
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
Oldal 1 / 3Következő →