141
-
ProgServ #61 Vagy a felső légkör kitolásával ügyeskednek...sok sok verzió van.
"Semmi UFO meg világvége fegyver, meg földrengés masina nincs ott, amit semmihez nem értő hülye gyerekek okoskodnak ki."
Ezen jót mosolyogtam. A porfúzióról hallottál? Nagyon naaaaagy! :)))) Csak félek bukta. Most rendeltem ritkaföldfém mágneseket..elég erősek, arra vagyok kíváncsi, hogy effektive a ceruzabelet vonzza-e a mágnes?
Szerintem amit a videóban használtak fel (youtube-> porfúzió), abban a rotring bélben van némi vas szerűség is. :) De cirka 2 hét és kiderült az igazság.
Ha meg igazuk van akkor Nóbel. -
Bannedusermail #60 A HAARP-nak elég közismert a funkciója. Olyan alacsony frekvenciás rádiójeleket bocsát ki, amit a tengerek mélyén is lehet érzékelni, ahová a magasabb frekvemciák már nem hatolnak le. Ennek mondjuk ott lehet hasznát venni, hogy azt tudja fogni egy atomtengeralatjáró. Tehát egy katonai adó a tengeralatjáró flottáknak.
Semmi UFO meg világvége fegyver, meg földrengés masina nincs ott, amit semmihez nem értő hülye gyerekek okoskodnak ki. -
Bannedusermail #59 "Visszatérve az kiindulási ponthoz, az, hogy a jel, 4,9-szer vagy 5-ször akkora, mint a zaj, szinte lényegtelen."
Már írtam, hogy logaritmikus, tehát nem 4,9-szer vagy 5-ször. -
Shiny Copperpot #58 Nem. A politikusnak sem mondja senki, hogy menjen smúzolni a főnökhöz, megy az magától, ez neki alaptulajdonsága vagy, ha úgy jobban tetszik, alap viselkedésmintája. -
Shiny Copperpot #57 Nomen est omen :) -
ugh #56 Nagyjabol?
Igen. -
ugh #55 Ezt en is tudom .
Szarkazmus akart lenni.
Latom nem jott at ... -
WoodrowWilson #54 Nagyon jó, és milyen következtetést akarsz velünk levonatni ebből? Hogy ezentúl semmilyen részecskefizikai felfedezést nem szabad elhinni? -
Papichulo #53 "Par honapja talaltak olyan resdzecsket ami gyorsabban megy mint a feny."
Rossz fiokban talaltak... plusz be is bizonyosodott rola, hogy meresi hiba :) -
ugh #52 Par honapja talaltak olyan resdzecsket ami gyorsabban megy mint a feny.
Errol szerintem ennyit ... -
nextman #51 Az eter fogalmat nem Einstein vezette be, es nem latom mi koze van a Higgs bozonhoz.
http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89ter_%28fizika%29 -
ProgServ #50 Hát pár mondatban érhetően nehéz elmagyarázni azt amivel tudósok tömege évekig foglalkozik...nézd el nekem. :) És ezen eredmények egy része publikus csak sajnos.
Mindíg minden helyzetben a hadiipar élvez elsőbbséget a felfedezések terén is.
Érhetően úgy nézne ki a dolog, hogy a Higgs tér az Univerzum 3 (vagy 4, amennyiben időben változik) dimenziós szövete, a közvetítő közege a Higgs bozon.
Einstein ezt a "szövetet" megjósolta, és éternek nevezte, majd elvetette a létezését...kár volt, mert igaza lett volna. De ez csak egy kis gondolat kitérő, bocsi érte. :) -
Irasidus #49 Zavaros amit írsz. -
Artyy #48 Nem jó a hasonlat, mert nem a működését keresik, hanem azt a "részét" ami működteti. -
Spheriot #47 Józan paarszti ésszel nekem ez olyan mintha nagy sebeséggel autókat ütköztetnének és aztán az 1-2 mm-es részekből próbálnák megmondani hogyan is működött az ABS.. vagy a fedélzeti komputer... -
#46
Az lehet. De hát ez a baj az "egyszerű" magyarázatokkal, hogy a célközönség úgyis többet gondol hozzá, mint kéne. "Sajna" a fizikának ez már olyan foka, ami nem fogható fel csak a józan paraszti ésszel, a bonyolult matematikai háttér és az alapos részecskefizikai ismeretek nélkül nem érthető. Ezért is van olyan sok tagadója. -
Spheriot #45 Igen de ez a példa már korábban sem tetszett, mivel nem jó modell, mintha tudatot adnánk a részecskéknek, hogy te figyelj neked nincs tömeged menj már oda a higgs-hez... -
#44
:)
Hogy a komolyság, amit a téma jelentősége megkövetel, megmaradjon, a Higgs-mechanizmus díjnyertesen leegyszerűsített magyarázatát fogjuk megismerni. Történt ugyanis, hogy egy William Waldegrave nevű angol férfi észrevette, milyen sokat is költ az állam valami olyasmire, amiről igazából fogalma sem volt, hogy pontosan mit is jelent. Több volt ez egyszerű kíváncsiságnál, Waldegrave történetesen a tudományokért felelős miniszter is volt egyben, így 1993-ban díjat ajánlott fel annak a tudósnak, aki a legtalálóbb és legközérthetőbb módon magyarázza el az adófizetőknek, mire is megy el sok lélegeztetőgép ára. A felhívás címe nagyjából össze is foglalta mindazt, amire az átlagember kíváncsi lehet: mi az a Higgs-bozon, és miért akarjuk megtalálni? A választ egy David J. Miller nevű fizikus adta meg, és az alig egyoldalas megoldás egy üveg pezsgőt ért.
Miller magyarázata szerint képzeljünk egy termet, tele nagyjából arányosan eloszló, egymással beszélgető konzervatív politikusokkal. Az eredeti példában most az jönne, hogy képzeljük el, mi történik, mikor Margaret Thatcher belép a terembe, de fordítsuk le ezt az egészet magyarra, és képzeljük el, hogy Orbán Viktor belép egy Fidesz-KDNP-s politikusokkal teli terembe azzal a céllal, hogy elérje a túloldalon lévő ajtót. Ahogy elhalad az emberek mellett, arra ösztönzi a közelében állókat, hogy köré gyűljenek. Aki mellett elmegy, az a miniszterelnök felé fordul, akit otthagyott, az visszatér az eredeti tevékenységéhez. A köré gyűlő csoport miatt Orbán a szokásosnál nagyobb tömeget képvisel. A példában szereplő politikusok a Higgs-mező szerepét töltötték be, vagyis egy olyan térét, ami meghatározza a benne haladó részecskék tömegét, és ami átmenetileg eltorzul a benne haladó részecske környékén. Ez a torzulás (vagyis a felgyűlő politikusok) adja meg a részecske tömegét. Ez a mező mindenhol ott van, és szükség is van rá, különben nincs semmi, ami egyben tartaná az univerzum anyagát. Kell azonban valami, ami közvetíti ezt a teret.
Ez a valami lesz a Higgs-bozon. Vegyünk most egy teremnyi átlagos politikust, és azt a helyzetet, amikor a terem egyik feléből terjedni kezd egy szaftos pletyka. Akik a kiindulási pont mellett állnak, megfordulnak, és továbbadják az információkat a közelükben állóknak, így kialakul egy emberekből álló hullám, ami aztán számtalan módon bejárhatja a szobát, elérheti a sarkokat, esetleg egy csoportba tömörülve, vonalban viheti végig az információt, a lényeg, hogy ez az összetartó erő is tömeget képvisel, és ezt az összetartó, közvetítő erőt nevezzük Higgs-bozonnak. -
#43
Semmi baj, én sem vagyok az, de a cikkből illetve a többi ehhez kapcsolódó cikkből az jön le, hogy az LHC-t pont ezért építették, mert a többi gyorsító (pl. TEVATRON FERMILAB USA) nem működik akkora energia szinten ami lehetővé teszi az adott, egyenlőre még csak elméletben létező részecske megtalálását. Mindenesetre érdekes. :) -
nextman #42 Epic comment volt. -
Tau Tang Wou #41 "Bocs a sok rizsáért, nem szívtam semmit eskü! :D"
Mire esküszöl?
-
ProgServ #40 Sziasztok!
Én csak így hallomásból sejtem mi az a Higgs, és miért lehet fontos.
A Higgs egy olyan izé, ami mindent "áthat", és viszonylag stabil...annyira stabil jószág, hogy navigációra is alkalmas, mert egy háló szerű valamit képvisel a térben...tehát pl űrhajók esetében nem a Naphoz kell viszonyítani.
Ilyesmit hallottam. Meg olyasmit is, hogy a Haarp projekt egy háromszögelésre használt antenna rendszer...és nem Józsi bácsi traktorát háromszögelik vele, hanem az űrbe kifelé valamit...talán űrhajókat, talán mást, talán nem is létezik az egész.
Viszont ha a Haarp rendszert összekötjük a Higgs.es dologgal, akkor egy érdekes kép alakulhat ki, összeesküvés hívők előnyben.
Egyébként, hogy van vagy nincs Higgs bozon az egy dolog...de nemrég derült ki, hogy vannak szuperhúrok (1980 körül).... aztán hogy áááá...de ezek a húrok egy nagyobb egységet képviselnek...membránokat...nade egy membrán egy komplett Univerzum....hány membrán lehet?
2 biztosan....aztán lett 9 aztán 11, most ott tartunk hogy végtelenszámú membrán világ van, velünk azonos térben, csak lövésünk sincs (hivatalosan), hogy ezeket hogy lehetne elérni...no kb itt tart a tudomány.
at
Tehát végtelenszámú világ, adott esetben teljesen eltérő fizikával....ez azt eredményezi természetesen, hogy ami a mi világunkban lehetőség..az valójában más világokban meg is történik....nagyon vadul hangzik, vadabb, mint a legkeményebb scifi...mi most a dolgok felszínét karcolgatjuk.
Bocs a sok rizsáért, nem szívtam semmit eskü! :D
-
Turdus #39 @immovable: lehetséges, hogy keverem, nem vagyok fizikus, de azt tudom, hogy több gyorsító is van, ahol a jelenség vizsgálható, nemcsak az LHC (ami egyébként jelenleg csökkentett módban üzemel, majd 2015-re éri el a teljes kapacitását, aminek már megközelítőleg sem lesz párja) -
Artyy #38 Az lenne a mellékes, hogy találtak-e valamit vagy sem, merthogy találtak az biztos, dehogy a Higgs e az már nem mellékes. -
Krumplipuska #37 "Nem lett bejelentve, hogy megvan a Higgs kár a szigmán vitatkozni. :) "
Na az itt mellékes hogy mi lett bejelentve :)
Mellesleg én már láttam a Bozon-tost,de ma már általában kopasz :)
-
Tau Tang Wou #36 Visszatérve az kiindulási ponthoz, az, hogy a jel, 4,9-szer vagy 5-ször akkora, mint a zaj, szinte lényegtelen. -
Tau Tang Wou #35 meg a #33 -ra is.
Én azt a megfejtést vártam volna, hogy: jel/zaj viszony.
-
Bannedusermail #34 Persze, mert az első lépés az, hogy találtak egy részecskét a jósolt tömegen. A következő, hogy kielemzik a tulajdonságait, ami a következő lépcső. Lehet, hogy nincs is higgs-bozon, csak ez egy újabb kvark vagy akármi, aminek pont ott van a tömege, ahová a higgset várták. -
Bannedusermail #33 Logaritmikus mértéke a valószínűségnek. Az 1 szigma olyan 65-70%-os, a 2 már olyan 95% körüli az 5 szigma pedig a 99 egész után 5 tizedesig 9-es. Tehát tízmilliószor valószínűbb, mint nem. Mondjuk akkor nem tízmilliószor valószínűbb, hanem csak 9 vagy 8 milliószor. Nagyjából ez a különbség a 4,9-es szigma és az 5-ös között.
A képletre már nem emlékszem. Az olyan felejtős, ha nem használja az ember. Nézz utána a matematika valószínűségszámítási területén. Lehet, hogy a négyjegyű függvénytáblázatban is benne van. -
Artyy #32 Nem lett bejelentve, hogy megvan a Higgs kár a szigmán vitatkozni. :) -
#31
Minden részecskefizikai kísérletnek van egy szórása, kísérleti bizonytalansága, amit szigmával jelölnek. A végső kombinált szigma szám több összetevőből jön össze, és minél nagyobb, annál biztosabb a mért eredmény. A részecskefizikában a megegyezés szerint akkor figyeltek meg egy jelenséget, ha a szigma értéke 5 vagy több. -
#30
Kevered a bozon lehetséges tömegét (GeV) és a létrejöttéhez szükséges ütköztetési energiát (TeV), valamint 5 szigma kell nem 6. -
Tau Tang Wou #29 A kérdés az volt, hogy mi a szigma?
Úgy, hogy az egyszerű ember is megértse.
-
Turdus #28 @Annorax: nem a két helyszín hibázik, hanem a 6-nál kisebb sigma.
@Caro: igen, igazad van. Most novemberre saccolják, hogy addigra lesz elég adat a végleges bejelentéshez.
@Bannedusermail: nem kell hozzá több TeV, "csak" 125GeV, ilyenből van több is. Már évekkel ezelőtt megpróbálták ezt, de akkor 110GeV-nél leálltak, hogy nincs itt semmiféle bozon. Nem kellett volna sokkal több kraft. Amcsik el is érték.
@Tau Tang Wou: az a helyzet, hogy 5 alatt nem számít érvényes megfigyelésnek. Plusz, mivel eléggé becsült értékről van szó, ezért megegyezés alapján 6-os érték kell egy bejelentéshez.
-
Katalizátor #27 Érdekes kommentek...
Mindenesetre én csak szeretnék szívem mélyéből gratulálni fizikusainknak! -
trymeee #26 van hovercraft VR -- a svédek csinálják. Demo. És ingyenes...
![]()
-
trymeee #25 csak eredetiben ollóztam azon szövegeket, melyek arról adnak tanúbizonyságot, hogyha valaki arra adná a fejét, hogy ilyesmin dolgozna, akkor számítson arra, hogy fennáll a lehetősége annak, hogy nem fog a nyugatiakkal egyenlő bánásmódban részesülni, még azonos mértékű munka mellett sem. -
Tau Tang Wou #24 Mit tudod te, hogy én mit gondolok?
Ugye nem vagy gondolatolvasó?
-
Bannedusermail #23 Nem akkora, mint gondolnád. -
Bannedusermail #22 Leszakadna a veséd, ha máshonnan idézett idegennyelvű szövegek helyett legépelnéd magyarul a közlendődet?
