• NEXUS6
    #52
    Nem feltétlenül tévedek. A gépnek van sebessége, a ritkább légrétegekben A Kármán-határ felett már remélhetőleg nagyobb. És igen egy jobbára ballisztikus pályán halad ettől kezdve, ahogy te is írod, mert nem termelődik már jelentős felhajtóerő, de ez nem azt jelenti, hogy függőlegesen zuhan és a "farkára kell állítani.
    A keringő jármű is folyamatosan zuhan (ettől van súlytalanság benne), csak a zuhanás közben nem keresztezi a légkört és a felszínt.
    Ennél a járműnél innen a rakétahajtás bekapcsolásával lehet tovább gyorsítani, illetve amikor esetleg még is visszatér a sűrűbb légkörbe azt is ki lehet használni, szinte kacsázni a sűrűbb légkörön, amíg el nem éri a kellő sebességet.

    "Pályára állásról meg nem is beszélhetünk, mert oda nem elég csak a gravitációt legyőzni, vízszintesben is gyorsításra van szükség."
    ????
    Ezt magyarázd már el!
    Ha a Föld felszínére érintőleges vektorral elindítunk egy tárgyat 8 km/s-cel az keringeni fog elvileg. Két dolog miatt nem fog ez gyakorlatilag működni. Az első a légkör, mert 28 000 km/h-nál egyszerűen elég, illetve lelassul. A másik meg, hogy ha 0-ról ekkora sebességre akarjuk felgyorsítani mondjuk 1 sec alatt akkor 800 g erő hat rá. Ezt az ember elég nehezen, meg a technikai eszközök sem igen viselik el.
    "Az űrhajók indításakor a folyamatos gyorsítási szakaszt több percnyire nyújtják, ezért terheli az űrhajósokat csak néhány g gyorsulás."
    Wikike

    Itt a gyorsítás nem percek, hanem esetleg órák alatt zajlik le, értelem szerűen még ennél is jelentősen kisebb gyorsulással.

    A légköri pálya repülőgépszerű lenne, egy booster-rel fel kéne gyorsítani valszeg majd 1 Mach-ra és felemelni a sztratoszférába, de ott jelentősen csökkene a légellenálás és a torlósugárhajtómű is hatékonyabban működhetne, itt többszörös hangsebességet ér el, majd tovább gyorsul és emelkedik. De mivel kicsi a tolóerő egy nagyon szűk repülési profillal lesz képes ezt megvalósítani akár több óra alatt. A lényeg, hogy a tolóerő mindig nagyobb legyen, mint ami az adott magasságon a légellenállás legyőzésével állandó sebességgel történő repüléshez szükséges. Amíg ez adott addig gyorsul. A Kármán-vonal közelében pedig áttér a rakéta hajtásra, vagy ballisztikus pályán visszatér és a légkörben gyorsít tovább.