Bannedusermail#61
"Egyébként, ha egy jármű végig csak függőlegesen emelkedve távolodik a földtől, akkor mindig visszahullana? Akkor is, ha egészen a geostacionárius pályáig megy? (ahol ugye a vízszintes sebesség megegyezik a Föld forgásával, az pedig eleve megvolt a gépnek induláskor) Vagy azt el sem érheti?
Gondolok itt egy ilyen elméleti hajtóműre, ami nagyon sokáig tudna folyamatos tolóerőt leadni, ami épp ellesúlyozza a Föld gravitációjának erejét és ezenfelül egy kevés pluszt is ad, így emelkedhetne elvileg akármeddig."
Visszapottyanna. A Geostac pályán a kerületisebességnek vagy 30-szor nagyobbnak kell lennie, mint az egyenlítő kerületi sebességének. A föld sugara 6500 km. A geostac pálya meg 36000 km magasan van. Ha a felszínnel látszólagosan együtt halad, akkor a földsugár plusz geostac pélya per földsugár a négyzetenszer nagyobb a kerületi sebessége. Hiszen csak a szögsebesség azonos, a kerületi nem, mert jóval nagyobb sugár mentén halad.
Visszatérve a kérdésedre, az űrállomáson is hat a gravitáció. Azért érzékeljük látszólagosan súlytalanságnak, mert az űrállomás folyamatosan zuhan, pont ugyanúgy, ahogyan a belsejében egy tárgy. AZ űrhajó azért kering, mert a földfelszín nem sak, hanem görbe. Pont annyit repül arrébb, hogy hogy amennyit zuhan, annyit mélyül alatta a felszín. Ez most nem volt elég szakszerű, de legalább érthető. Tehát azért kering egy úrhajó, mert marha gyorsan repül oldalra. Ha egy ilyen liftszerűen emelkedő szerkezetet építenénk, mint egy űrléghajó, ami nem ballonnal emelkedne, hanem a gravitáción felül termelne egy kis tolóerőt, mondjuk valami antigravitációs elméleti szerkentyűvel, akkor annak nem lenne oldalirányú sebessége, ami a pályára álláshoz kell. Ha elérnénk a szökési sebességet, mert addig gyorsítaná a járművet, akkor már nem esne vissza, de nem is állna pályára, hanem eltűnne a végtelenben, vagy amíg neki nem megy valami égitestnek. Ha fix sebességgel emelkedne, úgy haladna, mint egy bicikli, akkor viszont addig emelkedne, míg a hajtóműve működne, utána zuhanna.