Az idegenek hallgatnak
Oldal 1 / 3Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#148
Troll.
#147
Az idegenek figyelemmel kísérik az emberi faj fejlõdését. Ami a legmeglepõbb az az hogy amióta megszülettünk hazugságokkal tömik és mossák az emberek agyát. Mert már több mint 50 éve hogy egy idegen civilizáció felvette a kapcsolatot az úgynevezett vezetõinkkel, remélem ezzel nem mondtam újat. Másrészt meg ezek mind hazugságok,mert a naprendszerünk sûrûn lakott terület. A Marson már emberek vannak, a holdról nem is beszélve. Ajánlom mindenkinek hogy kicsit nézzen utána a HOLD SÖTÉT OLDALÁNAK. Sokkoló az igazság. Az idegenek itt vannak közöttünk, másrészt meg tudják hogy mi folyik itt a Földön. Õk készen állnak arra hogy "felszabadítsák" az emberiséget, itt találtok egy üzenetet amit õk küldtek a Földre hogy az emberek szemét felnyissák.
AZ ÜZENET ITT TEKINTHETÕ MEG:
http://www.prenoszilsandor.eoldal.hu/cikkek/galaktikus-testvereink-uzenete-2-_az-uzenet_.html
Egy üzenet az idegenektõl a Fény Galaktikus Szövetségétõl: http://www.youtube.com/watch?v=Q1c0zcxWAig&list=FLPSKsdeZzYyMCyk3o6ZZ_1Q&index=5&feature=plpp_video
AZ ÜZENET ITT TEKINTHETÕ MEG:
http://www.prenoszilsandor.eoldal.hu/cikkek/galaktikus-testvereink-uzenete-2-_az-uzenet_.html
Egy üzenet az idegenektõl a Fény Galaktikus Szövetségétõl: http://www.youtube.com/watch?v=Q1c0zcxWAig&list=FLPSKsdeZzYyMCyk3o6ZZ_1Q&index=5&feature=plpp_video
#146
nem hiszem vagyis csak mondok egy elgondolkdotató dolgot...
hány éve is létezünk?
és ebbõl maximum az utolsó 100 és kb 60-70 éve lehetett mikor eljutottunk a szomszédunkba lévõ holdra...
De még simán szennyezük a földünket, holott azért már elég tudásunk van, hogy ez mit segít elõ és már rengeteg jó alternatíva van csak épp bizonyos köröknek abból nem származna pénz....
Kérdem én egy ilyen anyagias civilizáci képes galaktikus civilizációvá vállni?
Hát nem tartom elképzelhetõnek.
És ahhoz, hogy galaktikus szintre jussunk ahhoz pár száz év kell.
Szinte biztos hogy azok a civilizációk akik már eljutottak erre a szintre azok jóval fejlettebbek tõlünk társadalmi/spirituális szinten.
hány éve is létezünk?
és ebbõl maximum az utolsó 100 és kb 60-70 éve lehetett mikor eljutottunk a szomszédunkba lévõ holdra...
De még simán szennyezük a földünket, holott azért már elég tudásunk van, hogy ez mit segít elõ és már rengeteg jó alternatíva van csak épp bizonyos köröknek abból nem származna pénz....
Kérdem én egy ilyen anyagias civilizáci képes galaktikus civilizációvá vállni?
Hát nem tartom elképzelhetõnek.
És ahhoz, hogy galaktikus szintre jussunk ahhoz pár száz év kell.
Szinte biztos hogy azok a civilizációk akik már eljutottak erre a szintre azok jóval fejlettebbek tõlünk társadalmi/spirituális szinten.
"Mi egy bankrablás egy bankalapításhoz képest?"
#145
A jelenlegi keresés módszerek eredményéhez az kellene, hogy valaki évezredeken (vagy legalábbis nem néhány órán) keresztül erõs jelet sugározzon, alacsony zaj szintû tartományokban. Ez a koncepció. Amit elég sokan támadnak, mert nem életszerû. Olyat várunk el másoktól amit mi sem csinálunk. Mi sem ezeket a frekvenciát használjuk, és nem küldünk jeleket elég sokáig. Próbálkozás volt, de csak néhány órás idõtartammal...
#144
Pontosan, és tudjuk milyen frekin keressünk. Ha nem tudnák, akkor a zajban nagyon szépen elveszne.
#143
"Szerintem nem az a lényeg ki mondta, hanem hogy nagy igazság van benne.....
Nem a vélemény ellen van kifogásom, hanem a puszta kijelentéseken alapuló ítéleten."
Látszik, hogy nem érted a nagy igauágot, ha szó szerint veszed.
Nem a vélemény ellen van kifogásom, hanem a puszta kijelentéseken alapuló ítéleten."
Látszik, hogy nem érted a nagy igauágot, ha szó szerint veszed.
#142
Na jó, de a Pioneer milliós nagyságrendekkel közelebb van.
#141
"Az hogy amit írtam hülyeség az a te véleményed (érvek nélküli) nem az igazság.
Az hogy amit írtam önostorozó baromság az szintén a te véleményed (szintén érvek nélküli, önkényes kijelentés ha úgy tetszik ítélet) és nem az igazság.
Tudod lehet egyet érteni és lehet nem egyet érteni, de akárhogy is ha csak kijelentesz valamit, de nem érvelsz, hogy miért, akkor csak önkényesen ítélkezel valaki fölött és nem vitázol. "
Egyrészt valaki tök más személynek írtam az övéhez kapcsolódót, míg te egy "hehe te nem vagy naív?" megszólítással indítottál felém. Amit folytattál egy logikailag nem odaillõ tahókocsmaszintû prolifilozófálgatással divatos témákat boncolgató mellédumával.
Már miért veszed ezek után zokon, hogy nem érdekelnek az önostorozó baromságaid?
Az hogy amit írtam önostorozó baromság az szintén a te véleményed (szintén érvek nélküli, önkényes kijelentés ha úgy tetszik ítélet) és nem az igazság.
Tudod lehet egyet érteni és lehet nem egyet érteni, de akárhogy is ha csak kijelentesz valamit, de nem érvelsz, hogy miért, akkor csak önkényesen ítélkezel valaki fölött és nem vitázol. "
Egyrészt valaki tök más személynek írtam az övéhez kapcsolódót, míg te egy "hehe te nem vagy naív?" megszólítással indítottál felém. Amit folytattál egy logikailag nem odaillõ tahókocsmaszintû prolifilozófálgatással divatos témákat boncolgató mellédumával.
Már miért veszed ezek után zokon, hogy nem érdekelnek az önostorozó baromságaid?
#140
"Fogalmam sincs ki vagy de ha meg engeded nekem Einstein szavai többet nyomnak a latba mint a tied (egy láthatatlan, érvek nélküli fórumozóé aki csak úgy ki jelenti, hogy ez meg ez hülyeség, az meg az nem)"
Mondom, szó szerint hülyeség. Ez alatt azt értem, hogy a gondolat ami mögötte van nem azonos a szü szerinti jelentésével. Merem feltételezni, hogy érted mit jelent ez. Tehát, ha Einstein azt mondja, hogy nem beszélhetünk fejlõdésrõl, amígg van egy gyerek is a Földön, aki nem boldog, akkor nem a fejlõdést vonja kétségbe, hanem a gyermekek problémájára hívja fel a figyelmet.
Tehát, a relativitás-elmélet jelentõsége nem azon múlik, hogy Afrikában gyerekkatonák vannak vagy nincsenek, és egy plazmatévé sem attól modernebb, mint a CRT-s, hogy háborút néznek rajta vagy mélyfilozófiai önmarcangolást.
Konklúzió, aki híres emberek szállóigéit, kiragadott idézeteit szó szerint képes csak értelmnezni, az túlságosan hülye ahhoz, hogy megértse azok üzenetét.
Mondom, szó szerint hülyeség. Ez alatt azt értem, hogy a gondolat ami mögötte van nem azonos a szü szerinti jelentésével. Merem feltételezni, hogy érted mit jelent ez. Tehát, ha Einstein azt mondja, hogy nem beszélhetünk fejlõdésrõl, amígg van egy gyerek is a Földön, aki nem boldog, akkor nem a fejlõdést vonja kétségbe, hanem a gyermekek problémájára hívja fel a figyelmet.
Tehát, a relativitás-elmélet jelentõsége nem azon múlik, hogy Afrikában gyerekkatonák vannak vagy nincsenek, és egy plazmatévé sem attól modernebb, mint a CRT-s, hogy háborút néznek rajta vagy mélyfilozófiai önmarcangolást.
Konklúzió, aki híres emberek szállóigéit, kiragadott idézeteit szó szerint képes csak értelmnezni, az túlságosan hülye ahhoz, hogy megértse azok üzenetét.
#139
Én egyébként a vízmolekula frekvenciáján (~6,12 gigaherz) figyelném, hogy van e értelmesnek számító adás, és én is ezen a frekvencián küldenék.
#138
Nem lehetetlen a dolog, elég érzékenyek a vevõink.
A Pioneer jeleit is fogjuk, pedig igencsak gyenge jeleket küld.
Irányított jeleket küldenének úgyis.
(Érdekességképpen ismét leírom, hogy amióta rádiótávcsövekkel pásztázzuk az eget -közel nyolcvan éve, a Föld összes rádiótávcsöve annyi energiát gyûjtött be az égboltról a rádiótartományban, amennyi egy pohár víz hõmérsékletét egy fokkal tudja megemelni).
A Pioneer jeleit is fogjuk, pedig igencsak gyenge jeleket küld.
Irányított jeleket küldenének úgyis.
(Érdekességképpen ismét leírom, hogy amióta rádiótávcsövekkel pásztázzuk az eget -közel nyolcvan éve, a Föld összes rádiótávcsöve annyi energiát gyûjtött be az égboltról a rádiótartományban, amennyi egy pohár víz hõmérsékletét egy fokkal tudja megemelni).
#137
Szerintem nem az a lényeg ki mondta, hanem hogy nagy igazság van benne.....
Nem a vélemény ellen van kifogásom, hanem a puszta kijelentéseken alapuló ítéleten.
Nem a vélemény ellen van kifogásom, hanem a puszta kijelentéseken alapuló ítéleten.
#136
Estein szavait könyvekbõl elolvashatjuk, egy fórumozó véleményét pedig nem. Eistein is ember volt, tévedhetett bizonyos dolgokkal kapcsolatban. Saját bevallása szerint is tévedett többször fizikával kapcsolatos dolgokban is. Mindenki tévedhet, aki gondolkodik. Hallgassunk meg más véleményeket is, attól lesz bõvebb a szemléletünk.
#135
Egyet értek. Egy ábránd mentes, a tudomány által (is) felismert tényezõk (az anyagi, fizikai jellemzõk és az anyagi, fizikai törvények együtthatója) elfogadása.
#134
Az hogy amit írtam hülyeség az a te véleményed (érvek nélküli) nem az igazság.
Az hogy amit írtam önostorozó baromság az szintén a te véleményed (szintén érvek nélküli, önkényes kijelentés ha úgy tetszik ítélet) és nem az igazság.
Tudod lehet egyet érteni és lehet nem egyet érteni, de akárhogy is ha csak kijelentesz valamit, de nem érvelsz, hogy miért, akkor csak önkényesen ítélkezel valaki fölött és nem vitázol.
Az hogy amit írtam önostorozó baromság az szintén a te véleményed (szintén érvek nélküli, önkényes kijelentés ha úgy tetszik ítélet) és nem az igazság.
Tudod lehet egyet érteni és lehet nem egyet érteni, de akárhogy is ha csak kijelentesz valamit, de nem érvelsz, hogy miért, akkor csak önkényesen ítélkezel valaki fölött és nem vitázol.
#133
Fogalmam sincs ki vagy de ha meg engeded nekem Einstein szavai többet nyomnak a latba mint a tied (egy láthatatlan, érvek nélküli fórumozóé aki csak úgy ki jelenti, hogy ez meg ez hülyeség, az meg az nem)
#132
Csak mondtam egy szórakoztatóiparból (talán) jól ismert példát. Azt talán többen ismerik, mint az etológiát.
#131
Nem fordítva, és a Borg mûködik úgy mint a hangya? :D Nem, a hangya nem olyan Borg, a Borg kitaláció. Te a fikcióból próbálod meg a valóságot megérteni? Sajnos ma már nincsenek egymillió egyedet is meghaladó bölénycsordák, mert az ember kiirtotta, és még sok fajt lehetne mondani ami képes volt, vagy van nagy tömegben élni. Sajnálom, ha nem tetszik. :(
#130
Bármi lehetséges, csak az eddigi tapasztalatainkból kiindulva (másból nem lehet) nem mindennek nagy a valószínûsége, és végtelen számú dolognak nagyon pici a valószínûsége.
#129
Az csak bennem merult fel, hogy lehet van egy olyan szabaly amire meg nem leltunk ra, hogy egy galaxis egy inteligens faj?
Annyi a valtozo az egyenletben, hogy siman beleferne.
Annyi a valtozo az egyenletben, hogy siman beleferne.
#128
A hangyák, méhek, termeszek stb. úgy mûködnek, mint a Borg (Star Trek). Az egyes egyedek egy minden szinten összehangolt rendszer (közösség) részei, nincs egyéniségük, az egyéni igényeik nem számítanak, a közösség érdekében történik minden. Gyakorlatilag a méhkas, hangyaboly, termeszvár stb. egyetlen élõlénynek is felfogható.
(Hasonlóan a kommunizmus eszméjéhez... ami ezért nem mûködik a gyakorlatban. Az emberek önálló egyének, nem pedig társadalomalkotó rovarok/ízeltlábúak - ez csak egy kis kitérõ volt, nem ez a lényeg...)
A növények pedig igen agresszívak egymással szemben, csak nincs idegrendszerük és mozgásszervrendszerük, ebbõl kifolyólag a verekedés helyett náluk ez máshogy nyilvánul meg...
A növények pedig igen agresszívak egymással szemben, csak nincs idegrendszerük és mozgásszervrendszerük, ebbõl kifolyólag a verekedés helyett náluk ez máshogy nyilvánul meg...
#127
Egyébként egy rádiojelet akkor észlelnbénk ekkora tévolságból, ha nagyon nagy energiája van. Mondjuk nagyobb, mint egy atombombáé, ami még a légkört is felhevíti. Mert még egy atomrobbanást sem tudnánk kimutatni ekkora távolságból. Mekkora a valószínûsége, hogy kommunikációs céllal egy olyan rádióadót mûködtetnek, aminek az energiája nagyobb egy atomvillanásénál, és az adótoromy x lm-es körzete egy állandó tûzgolyó? Ami mellékesen le is árnyékolja az adást magát. Tehát, ha lenne egy akkora energiával mûködõ rádióadójuk, amit észrevehetnénk, abból nem érzékeljetnénk semmit, mert a környéjén úgy ionizálná a légkört, higy az rögtön le is árnyékolná az adást.
Vagy hülyeségeket beszélek?
Mert ugye a mikrosütõ is egy rádióadó... Az meg ugye melegíti a saját környezetét.
Vagy hülyeségeket beszélek?
Mert ugye a mikrosütõ is egy rádióadó... Az meg ugye melegíti a saját környezetét.
#126
Dehogy találtuk volna meg. Na mindegy, hagyjuk ezt a parttalan vitát. Reméljük ha egyszer találkozunk idegenekkel akkor azok békések lesznek, de ha nem akkor szopás van.
#125
"Ha feltételezzük, hogy nem rendelkeznek valami korlátlan energiaforrással, és halálcsillag méretû mûbolygókkal, akkor nem fognak gyártósorokat magukkal hurcolni az ûrhajóikon, hanem azt hasznosítják, ami az útjukba esik, pl. minket."
Nem kell hurcolni, a gyártósor az csak egy példa. Valószínûleg egy technikát használó fajnak már van hatékony termelési módszere, amibõl a technikáját létrehozta. Nyilván el fogja dobni ezt, és visszatérni a nem túl hatékony rabszolgatartó társadalomhoz. Ez nagyon életszerû.
Nem kell hurcolni, a gyártósor az csak egy példa. Valószínûleg egy technikát használó fajnak már van hatékony termelési módszere, amibõl a technikáját létrehozta. Nyilván el fogja dobni ezt, és visszatérni a nem túl hatékony rabszolgatartó társadalomhoz. Ez nagyon életszerû.
#124
"Mibõl gondolod, hogy attól hogy egy faj képes csillagközi utazásra akkor az már azt is jelenti hogy korlát mennyiségü utazást képes megtenni korlátlan távolságra?"
Semmibõl. Hülye a kérdésed. A saját naprendszerén belül valószínûleg mindent megtalál, ha mégsem - akkor a legközelebbi helyre megy érte (és nem a legtávolabbi helyere). A közelünkben meg nincs ilyen civilizáció. Ha lenne akkor már megtaláltuk volna egymást - optimista becslés szerint 100-500 fényévet jelent, pesszimista szerint 1000-3000 fényéven belül nincs ûrutazást használó faj.
Semmibõl. Hülye a kérdésed. A saját naprendszerén belül valószínûleg mindent megtalál, ha mégsem - akkor a legközelebbi helyre megy érte (és nem a legtávolabbi helyere). A közelünkben meg nincs ilyen civilizáció. Ha lenne akkor már megtaláltuk volna egymást - optimista becslés szerint 100-500 fényévet jelent, pesszimista szerint 1000-3000 fényéven belül nincs ûrutazást használó faj.
#123
Reagálva az elõttem elhangzott eléggé színe véleményekhez mindenféle részrehajlás nélkül és maradva elméleti síkon.
Egy olyan civilizáció és szándékosan mondtam civilizációt nem pedig idegen fajt erre vetõdne vagy így vagy úgy, feltételezhetõ, hogy van olyan inteligens, hogy megtanulta a több ezer esetleg több év alatt, hogy az élet mennyire értékes kozmoszban, ezért kicsi a valószínûsége, hogy ártó szándékkal jönnének.
Ha nyersanyagokért való háború meg úgy ahogy van sci-fi, tényleg nincs semmi olyan ezen a bolygón ami máshol ne lenne fellelhetõ. Eseteleg a Helium-3 amibõl viszont rengeted van a Jupiterben.
Egy olyan civilizáció és szándékosan mondtam civilizációt nem pedig idegen fajt erre vetõdne vagy így vagy úgy, feltételezhetõ, hogy van olyan inteligens, hogy megtanulta a több ezer esetleg több év alatt, hogy az élet mennyire értékes kozmoszban, ezért kicsi a valószínûsége, hogy ártó szándékkal jönnének.
Ha nyersanyagokért való háború meg úgy ahogy van sci-fi, tényleg nincs semmi olyan ezen a bolygón ami máshol ne lenne fellelhetõ. Eseteleg a Helium-3 amibõl viszont rengeted van a Jupiterben.
#122
Mivel még nem kolonizáltunk idegen bolygót ezért nem tudjuk, hogy az hogyan zajlik.
Ha a kolonizálás nem úgy történik, ahogy mi tennénk, hogy jön a bombázó ûrhajó és mindenkit lebombáz, majd jön a bankár ûrhajó és mindenkit megvesz, akkor szopni fogunk. Miért is?
Pont azért amit írsz! Mert hogyan is történhet logikusan egy gyarmatosítás?
A bombázó ûrhajó helyett, jön a kis költséghatékony kutatóûrhajó, kis genetikus manócskákkal, csinálják a hibridejeiket, akik hozzájuk mentálisan hasonlóak, szépen csendben befolyásolják valahogy az embereket, akik átalakítják a társadalmukat, akik erre nem vevõk azokat meg szépen mi magunk "hagyjuk" kipusztulni.
aztán eltellik 100-200 év és az eredmény egy olyan kultúra, ami pont olyan mint az övüké.
Sokan azt hiszik, hogy az indiánok pl. kipusztultak. Hát nem a mayák még mindg ott élnek amerikában, mexikóban meg akárhol és néha túristákat kapnak el és ködös szabadságharcos elveket nyomatnak a CNN-en keresztül. de a többségi mayák meg szépen beolvadtak a nagy magasságos mulltikulti civilizációba.
Hát ezért hallgatnak azok a kis idegen csákók. Helyesbben nem hallgatnak, sunyítanak!
De egyszer lesz, hogy kérnek tõlünk valamit Pelikán elvtárs!
;)
Ha a kolonizálás nem úgy történik, ahogy mi tennénk, hogy jön a bombázó ûrhajó és mindenkit lebombáz, majd jön a bankár ûrhajó és mindenkit megvesz, akkor szopni fogunk. Miért is?
Pont azért amit írsz! Mert hogyan is történhet logikusan egy gyarmatosítás?
A bombázó ûrhajó helyett, jön a kis költséghatékony kutatóûrhajó, kis genetikus manócskákkal, csinálják a hibridejeiket, akik hozzájuk mentálisan hasonlóak, szépen csendben befolyásolják valahogy az embereket, akik átalakítják a társadalmukat, akik erre nem vevõk azokat meg szépen mi magunk "hagyjuk" kipusztulni.
aztán eltellik 100-200 év és az eredmény egy olyan kultúra, ami pont olyan mint az övüké.
Sokan azt hiszik, hogy az indiánok pl. kipusztultak. Hát nem a mayák még mindg ott élnek amerikában, mexikóban meg akárhol és néha túristákat kapnak el és ködös szabadságharcos elveket nyomatnak a CNN-en keresztül. de a többségi mayák meg szépen beolvadtak a nagy magasságos mulltikulti civilizációba.
Hát ezért hallgatnak azok a kis idegen csákók. Helyesbben nem hallgatnak, sunyítanak!
De egyszer lesz, hogy kérnek tõlünk valamit Pelikán elvtárs!
;)
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#121
Szerintem az idegenek félnek valamitõl, amit mi még nem ismerünk, vagy éppen tõlünk, és ezért igyekeznek elbújni, ezért nem fogunk értelmes lényekre utaló jeleket.
#120
"Jobb lenne nem küldeni semmilyen jelet magunkról, mert hogy van x százalék esély, hogy gonosz idegenek kapják meg? Ahhoz hogy elõrehaladhassunk ,kockáztatni kell."
Elõször is nem mondtam hogy ne küldjük jelet. Pusztán annyit mondtam, hogy jelenlegi tudásunk alapján egy idegen fajnál nagyobb az esélye hogy veszélyes ránk, mint hogy békések.
Egyébként a kockázat felmérhetetlen, az elõrehaladás pedig kétséges. Egy nálunk jóval fejletebb faj valószinüleg nem avatkozna be és nem segitene minket hogy ne tudjuk elbaszni magunkat (képzeld el pl. az 1910-es években idejöttek volna és atomreaktort adtak volna a németeknek, 1 hónap múlva már dobáltuk volna az atombombákat egymásra). Viszont a fejlettségük miatt amúgy sem foglalkoznának velünk, mert nekik aztán tényleg nincs szükségük a nyersanyagainkra mert pl. õk egész csillagokat használnak fel.
Viszont, egy nálunk csak kicsit fejletebb faj viszont komoly konkurenciát látna bennünk cserébe nem állnának azon a szinten hogy az esetlegesen szükséges nyersanyagokat stb máshonnan szerezzék be. Ha láttad az Avatar cimü filmet, az ennek egy nagyon jó megközelítése, csak ott mi voltunk az idegen faj. Ja és a valóságban nem lenne happy end.
Elõször is nem mondtam hogy ne küldjük jelet. Pusztán annyit mondtam, hogy jelenlegi tudásunk alapján egy idegen fajnál nagyobb az esélye hogy veszélyes ránk, mint hogy békések.
Egyébként a kockázat felmérhetetlen, az elõrehaladás pedig kétséges. Egy nálunk jóval fejletebb faj valószinüleg nem avatkozna be és nem segitene minket hogy ne tudjuk elbaszni magunkat (képzeld el pl. az 1910-es években idejöttek volna és atomreaktort adtak volna a németeknek, 1 hónap múlva már dobáltuk volna az atombombákat egymásra). Viszont a fejlettségük miatt amúgy sem foglalkoznának velünk, mert nekik aztán tényleg nincs szükségük a nyersanyagainkra mert pl. õk egész csillagokat használnak fel.
Viszont, egy nálunk csak kicsit fejletebb faj viszont komoly konkurenciát látna bennünk cserébe nem állnának azon a szinten hogy az esetlegesen szükséges nyersanyagokat stb máshonnan szerezzék be. Ha láttad az Avatar cimü filmet, az ennek egy nagyon jó megközelítése, csak ott mi voltunk az idegen faj. Ja és a valóságban nem lenne happy end.
#119
Erre nehez valaszolni amig nem tudunk eleget a terraformalasrol meg a csillagkozi utazasrol.
De akar melyik lehet az egyszerubb.
Ha letezek feregjaratok es hasznalhato urutazasra akkor lehet, hogy egyszerubb utazni, de lehet a jaratok korlatozott szama miatt csak meghatarozott helyekre, ez gond lehet ha pont ide a kozelbe van egy, maris a metro kozelebn levo ingatlanuk egy aranybanya.
A terraformalas meg lehet megoldhatatlan rovid ido alatt, kitudja ezt meg manapsag.
De akar melyik lehet az egyszerubb.
Ha letezek feregjaratok es hasznalhato urutazasra akkor lehet, hogy egyszerubb utazni, de lehet a jaratok korlatozott szama miatt csak meghatarozott helyekre, ez gond lehet ha pont ide a kozelbe van egy, maris a metro kozelebn levo ingatlanuk egy aranybanya.
A terraformalas meg lehet megoldhatatlan rovid ido alatt, kitudja ezt meg manapsag.
#118
"Az hiszem ebben egyetérthetünk. Tehát ha a Föld elpusztul - vagyis egy darab nem maradna belõle - még mindig egyszerûbb terraformálni egy naprendszerbéli bolygót, mint a 1000 fényévet utazni egy számára csak részben lakható bolygóért, hogy aztán elõbb az õslakosokkal leszámolva, ismételten terraformálja."
Már ameddig ez lehetséges. Vannak bizonyos alapfeltételek, például a lakható övezet, mely korlátozza a dolgokat. Mi (viszonylag) egyszerûen terraformálhatnánk a Marsot, esetleg talán még a Vénuszt(?) is, nagyon nagyon extrém esetben pedig néhány holdat és talán a Merkúrt is, de a gázóriásokkal nem tudunk mit kezdeni, és bár ebben nem vagyok biztos, de valószínüleg még egy fejlett civilizációnak is könnyebb pár tucat fényévre néhány millió tagját elküldeni, mint egy egész bolygót a naprendszer külsõ részébõl a lakható övezetbe szállítani vagy aszteroidákból felépíteni.
Már ameddig ez lehetséges. Vannak bizonyos alapfeltételek, például a lakható övezet, mely korlátozza a dolgokat. Mi (viszonylag) egyszerûen terraformálhatnánk a Marsot, esetleg talán még a Vénuszt(?) is, nagyon nagyon extrém esetben pedig néhány holdat és talán a Merkúrt is, de a gázóriásokkal nem tudunk mit kezdeni, és bár ebben nem vagyok biztos, de valószínüleg még egy fejlett civilizációnak is könnyebb pár tucat fényévre néhány millió tagját elküldeni, mint egy egész bolygót a naprendszer külsõ részébõl a lakható övezetbe szállítani vagy aszteroidákból felépíteni.
#117
Sajnos minnel "civilizaltabbak" vagyunk annal gyengebbek is, eleg megnezni, hogy lassan egy bunozonek tobb joga van mint egy rendes embernek, jogai mindenkinek meg egy sorozatgyilkosnak vagy haborus bunosnek is van.
Ha ez igy megy tovabb elkepzelheto milesz olyan szinten lesznek, vannak farkas torvenyek,hogy aki nem tiporja el a masikat nem jut elore.
Pedig nalunk demokracia meg szabadsag meg mifene van.
Ugyan igy lehet egy olyan nagyon fejlett nagyon demokratikus civilizacio ahol csak egyes egyedek csoportok jonnek fosztogatni attol fuggetlenul , hogy maga a tarsadalom nagy resze elitelne az efele beavatkozast.
Ha egy civilizacio eleri a csillagkozi utazast akkor nem csak a jofiuk, de a rosszandekuak is hasznalhatjak.
Miert kell egy civilizaciot egy egysegkent kezelni.
Az emberek kozott is van aki siman kiirtana egy masik civilizaciot szemrebbenes nelkul, csak mert olyanja van, pedig nalunk is van torveny aki elvileg ved mindenkit.
Ha ez igy megy tovabb elkepzelheto milesz olyan szinten lesznek, vannak farkas torvenyek,hogy aki nem tiporja el a masikat nem jut elore.
Pedig nalunk demokracia meg szabadsag meg mifene van.
Ugyan igy lehet egy olyan nagyon fejlett nagyon demokratikus civilizacio ahol csak egyes egyedek csoportok jonnek fosztogatni attol fuggetlenul , hogy maga a tarsadalom nagy resze elitelne az efele beavatkozast.
Ha egy civilizacio eleri a csillagkozi utazast akkor nem csak a jofiuk, de a rosszandekuak is hasznalhatjak.
Miert kell egy civilizaciot egy egysegkent kezelni.
Az emberek kozott is van aki siman kiirtana egy masik civilizaciot szemrebbenes nelkul, csak mert olyanja van, pedig nalunk is van torveny aki elvileg ved mindenkit.
#116
"Még egyszer kérdezem mi van itt ami máshol nincs?"
Mi az, ami az új világban volt, de európában nem? Arany? Termõföld? Élelem?
Mindegyik volt, csak egyszerûen olcsóbb volt onnan elvenni. Ha egy indiánnak tetted volna fel ezt a kérdést, õ ugyanúgy nem lett volna képes úgy biztos választ adni rá, ahogy most mi.
Mi az, ami az új világban volt, de európában nem? Arany? Termõföld? Élelem?
Mindegyik volt, csak egyszerûen olcsóbb volt onnan elvenni. Ha egy indiánnak tetted volna fel ezt a kérdést, õ ugyanúgy nem lett volna képes úgy biztos választ adni rá, ahogy most mi.
#115
Szerintem, ha nem barátságosak, akkor sem támadnának, csak azért mert szeretnek pusztítani (bár ez sem elképzelhetetlen). A természet törvénye, hogy azok a fajok a legsikeresebbek, akik képesek hatékonyan kihasználni a környezetükben fellelhetõ erõforrásokat. Egy iparosodott civilizáció pedig ilyen erõforrásnak minõsül galaktikus viszonylatban.
#114
"Egyáltalán nem állna fel, hogy szüksgük lenne a bioszféránkra. Csak az élettelen objektumok érdekelhetik õket, mert a föld fertõzött a mi életünkkel, és ha leradíroznák szuperfegyverekkel, a maradványok mérgezõk lennének nekik."
Ezt én is így gondolom, amit írtam azt arra értettem, hogy a saját környezetükön belül egymással versengenének a nekik szükséges táplálékért/erõforrásokért, ezért valószínû, hogy õk is "agresszívak" lennének mint a földi élõlények. Tehát a dzsungel törvénye valószínûleg náluk is fennállna.
Ezt én is így gondolom, amit írtam azt arra értettem, hogy a saját környezetükön belül egymással versengenének a nekik szükséges táplálékért/erõforrásokért, ezért valószínû, hogy õk is "agresszívak" lennének mint a földi élõlények. Tehát a dzsungel törvénye valószínûleg náluk is fennállna.
#113
Ha feltételezzük, hogy nem rendelkeznek valami korlátlan energiaforrással, és halálcsillag méretû mûbolygókkal, akkor nem fognak gyártósorokat magukkal hurcolni az ûrhajóikon, hanem azt hasznosítják, ami az útjukba esik, pl. minket.
#112
Nem hiszem, hogy bármilyen nyersanyagért érdemes lenne csillagközi utazásokat végezni. Ugyanis ahhoz annyi sok energia kell, hogy annyiból gyorsítóban is elõállítható bármilyen elem.
Vagy ha mégis csillagközi utazásra szánná a fejét valami lény, akkor a legközelebbi (feltehetõen nem lakott) helyrõl is elhozhatja. Még mindig egyszerûbb tíz-a-minusz-tizedikanas koncentrációból elõállítani, mint 200 fényévvel többet utazni.
A másik értelmes faj elsõsorban -- amennyiben az kevésbé fejlett -- potenciális veszélyforrás, konkurrencia.
Bármely faj (ország, stb) uralkodó elitje a saját faját (országát) fogja elsõsorban bebiztosítani.
Ennek pedig az az ára, hogy a másik fajt -- mint fejlett, veszélyes tényezõt -- ki kell iktatni. Ahogy a himoroszlán is kiiktatja a másik himtõl született kölyköket, vagy ahogyan az atomfegyverrel már rendelkezõ hatalmak se nézik jó szemmel ha mások épp fejlesztgetnek
Én bizony nem kürtölném a világba hogy itt vagyunk... nehogy úgy járjunk, mint az aztékok, inkák, sziuk, Karthago, stb.
Ha meg már felfedeztek minket akkor bizony ráb**tunk. Ez van.
Vagy ha mégis csillagközi utazásra szánná a fejét valami lény, akkor a legközelebbi (feltehetõen nem lakott) helyrõl is elhozhatja. Még mindig egyszerûbb tíz-a-minusz-tizedikanas koncentrációból elõállítani, mint 200 fényévvel többet utazni.
A másik értelmes faj elsõsorban -- amennyiben az kevésbé fejlett -- potenciális veszélyforrás, konkurrencia.
Bármely faj (ország, stb) uralkodó elitje a saját faját (országát) fogja elsõsorban bebiztosítani.
Ennek pedig az az ára, hogy a másik fajt -- mint fejlett, veszélyes tényezõt -- ki kell iktatni. Ahogy a himoroszlán is kiiktatja a másik himtõl született kölyköket, vagy ahogyan az atomfegyverrel már rendelkezõ hatalmak se nézik jó szemmel ha mások épp fejlesztgetnek
Én bizony nem kürtölném a világba hogy itt vagyunk... nehogy úgy járjunk, mint az aztékok, inkák, sziuk, Karthago, stb.
Ha meg már felfedeztek minket akkor bizony ráb**tunk. Ez van.
#111
De te most felsorolsz minden lehetséges negatívumot. Ugyanennyi okot fel lehetne sorolni ami miatt barátságosak lennének. Jobb lenne nem küldeni semmilyen jelet magunkról, mert hogy van x százalék esély, hogy gonosz idegenek kapják meg? Ahhoz hogy elõrehaladhassunk ,kockáztatni kell.
#110
Nem igazán értetted meg, amit mondtam: azért kutatjuk az eget rádiójelek után, mert azt feltételezzük, hogy más idegen civilizációk rádióhullámok segítségével adnak jelt magukról.
Ha mindezt párszáz évvel ezelõtt tették volna, akkor a legjobb esetben is fényjeleket kerestek volna, mert nem ismertek olyat, hogy rádióhullám.
Az ókorban is azért hitték a bolygókat isteneknek, mert hajlamosak voltak a többi csillaggal ellentétes irányba mozogni, szal az akkori megfigyeléseknek és korszellemnek megfelelõen nagyon is érthetõ feltételezéssel éltek.
Ez ma sincs másként: számunkra észlelhetõ és érthetõ jeleket keresünk és a korszellemnek megfelelõen próbáljuk értelmezni azokat.
Így simán elõfordulhat, hogy párszáz vagy ezer év múlva az akkoriak úgy gondolnak majd a seti programra, mint mi most az ókori görögökre.
(Kivéve persze, ha mindmeghalunk.)
Ha mindezt párszáz évvel ezelõtt tették volna, akkor a legjobb esetben is fényjeleket kerestek volna, mert nem ismertek olyat, hogy rádióhullám.
Az ókorban is azért hitték a bolygókat isteneknek, mert hajlamosak voltak a többi csillaggal ellentétes irányba mozogni, szal az akkori megfigyeléseknek és korszellemnek megfelelõen nagyon is érthetõ feltételezéssel éltek.
Ez ma sincs másként: számunkra észlelhetõ és érthetõ jeleket keresünk és a korszellemnek megfelelõen próbáljuk értelmezni azokat.
Így simán elõfordulhat, hogy párszáz vagy ezer év múlva az akkoriak úgy gondolnak majd a seti programra, mint mi most az ókori görögökre.
(Kivéve persze, ha mindmeghalunk.)
#109
"Ebben az esetben vele értek egyet, az eddigi tapasztalataink alapján minden élõlény agresszívan harcol a saját fennmaradásáért (még a növények is). Persze nem biztos, hogy egy idegen élet hasonlóan mûködik, de nagy valószínûséggel igen. Az élethez szükséges erõforrások mindenhol végesek, harcolni kell a megszerzésükért."
Ehhez fontos tudni, hogy a biológiánk aminosavakból épül fel, és nem sokból. Mondjuk 20 félébõl? A lehetséges aminosavak száma meg milliós ehhez képest. Mit jelent ez? Hogy mi azt tudjuk megenni, ami földi. Már az is meglepõ lenne, ha azonos elven mûködne egy idegen biológia. De az a meglepõbbnél is meglepõbb lenne, ha ugyanezekbõl az aminosavalból építkeznének a sejtjeik. Már, ha ugyanúgy sejtjeik lennének, ugyanúgy aminosavakból. Szóval olyan tápértékkel rendelkeznénk egymás felfalásakor, mintha gumiabroncsot falatoznánk. És még jól is járnánk, ha nem pusztulnánk el azonnal mérgezésben. Ez az UDO-al is ugyanígy lehet, ha mi lennénk a táplálék. Vagy mondjuk bármi földi élõlény. A föld biológiája azért ilyen, mert az elsõ baktériumok elõtti lényeink ezekbõl épültek fel. Azóta a növények is ugyanezekbõl az aminosavakból "rakják" össze magukat, a többi lény meg ezeket fogyasztja a táplálékláncban elfoglalt helyük szerint. Mondjuk homokot meg követ nem tudunk enni, csak élõlényeket. Szóval a mi biológiánk alapja az, hogy évmilliárdikkal ezelõtt milyen egysejtûek alakultak ki. Na egy másik bolygó miért lenne azonos, amikor az alap építõelemeinket a véletlennek köszönhetjük?
Egyáltalán nem állna fel, hogy szüksgük lenne a bioszféránkra. Csak az élettelen objektumok érdekelhetik õket, mert a föld fertõzött a mi életünkkel, és ha leradíroznák szuperfegyverekkel, a maradványok mérgezõk lennének nekik.
Ehhez fontos tudni, hogy a biológiánk aminosavakból épül fel, és nem sokból. Mondjuk 20 félébõl? A lehetséges aminosavak száma meg milliós ehhez képest. Mit jelent ez? Hogy mi azt tudjuk megenni, ami földi. Már az is meglepõ lenne, ha azonos elven mûködne egy idegen biológia. De az a meglepõbbnél is meglepõbb lenne, ha ugyanezekbõl az aminosavalból építkeznének a sejtjeik. Már, ha ugyanúgy sejtjeik lennének, ugyanúgy aminosavakból. Szóval olyan tápértékkel rendelkeznénk egymás felfalásakor, mintha gumiabroncsot falatoznánk. És még jól is járnánk, ha nem pusztulnánk el azonnal mérgezésben. Ez az UDO-al is ugyanígy lehet, ha mi lennénk a táplálék. Vagy mondjuk bármi földi élõlény. A föld biológiája azért ilyen, mert az elsõ baktériumok elõtti lényeink ezekbõl épültek fel. Azóta a növények is ugyanezekbõl az aminosavakból "rakják" össze magukat, a többi lény meg ezeket fogyasztja a táplálékláncban elfoglalt helyük szerint. Mondjuk homokot meg követ nem tudunk enni, csak élõlényeket. Szóval a mi biológiánk alapja az, hogy évmilliárdikkal ezelõtt milyen egysejtûek alakultak ki. Na egy másik bolygó miért lenne azonos, amikor az alap építõelemeinket a véletlennek köszönhetjük?
Egyáltalán nem állna fel, hogy szüksgük lenne a bioszféránkra. Csak az élettelen objektumok érdekelhetik õket, mert a föld fertõzött a mi életünkkel, és ha leradíroznák szuperfegyverekkel, a maradványok mérgezõk lennének nekik.
#108
"Bárki bármit is mond, ha az embert a többi állathoz hasonlítjuk viszonylag jámbornak mondható. Nagyjából semmilyen más élõlény nem képes ilyen népsûrûségben ilyen viszonylag kevés konfliktussal/agresszióval élni."
Én azon döbbenek meg rajtad, hogy nagyon sok dolgot tökéletesen látsz, tiszta a logikád, mint például most ezzel a kijelentéssel, máskor meg olyanokat írsz, hogy ledöbbenek, hogy ki ez a "bolond".
Tényleg minden élõlény agresszívan territoriorális, ha lehetõsége van rá, tehát a nyúl, mondjuk az oroszlánnal szemben nem. Van is erre egy kifejezésünk, hogy farkastörvény, önostorozás meg megy ezerrel, hogy az ember ilyen gonosz meg olyan gonosz, de csak mi vagyuunk humánusak akkor is, ha az ellenérdekünk. Tehát a delfinnek nem tápláléka és nem természetes konkurense az ember, tehát a delfin nem látja azt, hogy az ember valójában a konkurense, ífy fütyörészve lubickol mellettünk, de kérdezzünk már meg egy tonhalat. Na õ nem mesélne szépeket a delfinekrõl...
Nem tudom, most ezzel mit akartam konkrétan mondani, de valami olyasmit, hogy az ember tudatosan is tud jó lenni, ami nem jellemzõ az élõvilágra.
Én azon döbbenek meg rajtad, hogy nagyon sok dolgot tökéletesen látsz, tiszta a logikád, mint például most ezzel a kijelentéssel, máskor meg olyanokat írsz, hogy ledöbbenek, hogy ki ez a "bolond".
Tényleg minden élõlény agresszívan territoriorális, ha lehetõsége van rá, tehát a nyúl, mondjuk az oroszlánnal szemben nem. Van is erre egy kifejezésünk, hogy farkastörvény, önostorozás meg megy ezerrel, hogy az ember ilyen gonosz meg olyan gonosz, de csak mi vagyuunk humánusak akkor is, ha az ellenérdekünk. Tehát a delfinnek nem tápláléka és nem természetes konkurense az ember, tehát a delfin nem látja azt, hogy az ember valójában a konkurense, ífy fütyörészve lubickol mellettünk, de kérdezzünk már meg egy tonhalat. Na õ nem mesélne szépeket a delfinekrõl...
Nem tudom, most ezzel mit akartam konkrétan mondani, de valami olyasmit, hogy az ember tudatosan is tud jó lenni, ami nem jellemzõ az élõvilágra.
#107
Mégegyszer kérdezem mert úgy tünik hülyének tetteted magad:
Mibõl gondolod, hogy attól hogy egy faj képes csillagközi utazásra akkor az már azt is jelenti hogy korlát mennyiségü utazást képes megtenni korlátlan távolságra?
Mert bár a világegyetemben szinte korlátlan mennyiségü nyersanyag található, viszont ezzel egyidõben a világegyetem k.rva nagy is ám. Hogy egyszerü példát mondjak, egy az afrikai sivatagban élõ bennszülöttet sem vigasztal hogy a Földfelszin 75%-a viz, mert az pont nem ott van ahol õ, hanem néhány ezer kilométerrel odébb. És szépen szomjanhal, vagy agyonüti a társát akinél van pár deci viz. Szóval a nyersanyag mennyisége meg azok elérhetõsége az két teljesen különbözõ dolog.
Bármi, ismétlem bármi lehet a Naprendszerünkbe amire neki szüksége van _és_ -kiemelem mert ez fontos- a mi Naprendszerünk van hozzá a legközelebb vagy ez érhetõ el számára a legolcsóbban és máris szopóágon vagyunk. Arról nem is beszélve amirõl a többi fórumozó beszél, hogy nem csak a nyersanyag miatt jöhetnek ide. Szimplán tekinthetik a Földet egyfajta nyaralónak, épp itt megy el az autópályájuk stb, ezer meg egy oka lehet. Vagy épp csak a vallásuk szerint õk az egyedüli teremények a galaxisban és mi nem illeszkedünk ebbe a világképe ezért a legegyszerübb megoldás ha szépen eltüntetnek minket. Stb stb.
Mibõl gondolod, hogy attól hogy egy faj képes csillagközi utazásra akkor az már azt is jelenti hogy korlát mennyiségü utazást képes megtenni korlátlan távolságra?
Mert bár a világegyetemben szinte korlátlan mennyiségü nyersanyag található, viszont ezzel egyidõben a világegyetem k.rva nagy is ám. Hogy egyszerü példát mondjak, egy az afrikai sivatagban élõ bennszülöttet sem vigasztal hogy a Földfelszin 75%-a viz, mert az pont nem ott van ahol õ, hanem néhány ezer kilométerrel odébb. És szépen szomjanhal, vagy agyonüti a társát akinél van pár deci viz. Szóval a nyersanyag mennyisége meg azok elérhetõsége az két teljesen különbözõ dolog.
Bármi, ismétlem bármi lehet a Naprendszerünkbe amire neki szüksége van _és_ -kiemelem mert ez fontos- a mi Naprendszerünk van hozzá a legközelebb vagy ez érhetõ el számára a legolcsóbban és máris szopóágon vagyunk. Arról nem is beszélve amirõl a többi fórumozó beszél, hogy nem csak a nyersanyag miatt jöhetnek ide. Szimplán tekinthetik a Földet egyfajta nyaralónak, épp itt megy el az autópályájuk stb, ezer meg egy oka lehet. Vagy épp csak a vallásuk szerint õk az egyedüli teremények a galaxisban és mi nem illeszkedünk ebbe a világképe ezért a legegyszerübb megoldás ha szépen eltüntetnek minket. Stb stb.
#106
Megtisztelõ, hogy az emberi munkaerõt és termelékenységet egy automata gépsornál többre tartod. De azért mégsem. Ezek szerint, te úgy gondolod gazdaságosabb 1000 fényéveket utazni az kész acélért, mint kitermelni és legyártani? Wow.
#105
Iparosodott civilizáció, akik némi "rábaszélés" hatására, esetleg minimális technológiai segítséggel occon legyártják amire szükséged van. Illetve kitermelve, finomítva mindenféle alapanyag, pl fémek, amire ha sürgõsen szüksége van valakinek (pl. háború van, nincs idõ bányászgatni), itt készen megkaphatja.
#104
sg. fórum
#103
Aki tud a csillagközi térben közlekedni, az el tud jutni más helyekre - aki el tudni jutni máshova, az oda is el tud jutni ahol számára hasznos nyersanyagok vannak! A Föld (Kopernikusz óta) nem kitüntet hely, a fizika és kémia törvényei azonosak az egész Világegyetemben, a Föld anyagai bárhol megtalálhatók az univerzumban. Még egyszer kérdezem mi van itt ami máshol nincs? Elhelyezkedés? Mihez képeset?
#102
"Az, amirõl mi most azt hisszük hogy az emberiség történelme, valójában csak az a szünet amíg a galaktikus bank, az ingatlaniroda, és az új bérlõ megegyeztek a fizetési feltételekben. De hamarosan megjön a végrehajtó és a jogosulatlan lakásfoglalókat szépen kilakoltathatja.
Képletesen..."
<#smile>#smile>
Lehet majd az uj lakok hivjak a rovarirtokat aztan csak nezunk.
Esetleg aranyosnak talalnak aztan meg hazi kedvencek is lehetunk, kitudja.
Mint a macskak, enni kapunk majd neha egy kis cirogatas csak dorombolni kelll meg figyelni az ifjoncokra nehogy a farkunknal fogva porgessenek minket.<#nevetes1>#nevetes1>
Képletesen..."
<#smile>#smile>
Lehet majd az uj lakok hivjak a rovarirtokat aztan csak nezunk.
Esetleg aranyosnak talalnak aztan meg hazi kedvencek is lehetunk, kitudja.
Mint a macskak, enni kapunk majd neha egy kis cirogatas csak dorombolni kelll meg figyelni az ifjoncokra nehogy a farkunknal fogva porgessenek minket.<#nevetes1>#nevetes1>
#101
Pont ez a lenyeg, hogy nem a nyersanyagra megy a hajsza hanem valami masra.
Erre mondtam peldanak a bolygo elhelyezkedeset de mondhattam volna barmi mast mert lenyegtelen, honnan tudnank mire van szuksege egy masik fajnak egy masik bolygon.
Viszont azt kikialtani, hogy aki az urben kozlekedik mondjuk naprendszerek kozott annak meg van mindene es nem kellhet semmi amit mi ertelmes dolognak tartunk.
Nyilvan nem olajert fognak jonni vagy banyaszni de attol meg nem biztos hogy nincs itt valami amiert elzavarnak vagy kiirtanak minket.
Erre mondtam peldanak a bolygo elhelyezkedeset de mondhattam volna barmi mast mert lenyegtelen, honnan tudnank mire van szuksege egy masik fajnak egy masik bolygon.
Viszont azt kikialtani, hogy aki az urben kozlekedik mondjuk naprendszerek kozott annak meg van mindene es nem kellhet semmi amit mi ertelmes dolognak tartunk.
Nyilvan nem olajert fognak jonni vagy banyaszni de attol meg nem biztos hogy nincs itt valami amiert elzavarnak vagy kiirtanak minket.
#100
"Ja. És ki mondja meg hogy kinek mi az kellõen nagy lépték? Szegény indiánok is igy gondolkozhattak, minek jönne ide valaki is, amikor itt nincs semmi csak egy csomó értéktelen arany ami annyira értéktelen hogy már a járdát is abból csináltuk..."
Figyelj, ha tudsz mondani olyan nyersanyagot ami csak a Földön van, mondjuk a Naprendszeren belül (tessék a lépték), akkor szólj.
"Nem mellesleg, jelenlegi tudásunk szerint a Föld tipusú bolygók nem túl gyakoriak cserébe azt feltételezzük hogy az élet kialakulásához hasonló feltételek kellenek mint ami a Földön a van. Ha ez igaz, és egyszer idetalál egy idegen faj aki hasonló hozzánk és ebbõl következõen a Föld egy ideális bolygó neki, akkor bizony simán letúr innen minket ha pl. a saját bolygójukat már szétcseszték. Mi leszünk az új világ nekik, remélem nem kell elmondanom hogy a földi "új világ" õslakóival mi lett mára..."
Ezt honnan veszed?
Figyelj, ha tudsz mondani olyan nyersanyagot ami csak a Földön van, mondjuk a Naprendszeren belül (tessék a lépték), akkor szólj.
"Nem mellesleg, jelenlegi tudásunk szerint a Föld tipusú bolygók nem túl gyakoriak cserébe azt feltételezzük hogy az élet kialakulásához hasonló feltételek kellenek mint ami a Földön a van. Ha ez igaz, és egyszer idetalál egy idegen faj aki hasonló hozzánk és ebbõl következõen a Föld egy ideális bolygó neki, akkor bizony simán letúr innen minket ha pl. a saját bolygójukat már szétcseszték. Mi leszünk az új világ nekik, remélem nem kell elmondanom hogy a földi "új világ" õslakóival mi lett mára..."
Ezt honnan veszed?
#99
"Es mi van ha pont a lakhato bolygok a legnagyobb kincs az univerzumban pont mert mind foglalt? Ha nekunk egyszer mennunk kell mert valami olyan katasztrofa tortenik ami elpusztitja a bolygot, hova mennenk, foleg ha minden szamunkra megfelelo bolygo foglalt?"
Nyilván az a lakható bolygó egy élõlények, amihez alkalmazkodott. És egy másik bolygón élõ - lény, nem a Földi körülményekhez alkalmazkodott. Az hiszem ebben egyetérthetünk. Tehát ha a Föld elpusztul - vagyis egy darab nem maradna belõle - még mindig egyszerûbb terraformálni egy naprendszerbéli bolygót, mint a 1000 fényévet utazni egy számára csak részben lakható bolygóért, hogy aztán elõbb az õslakosokkal leszámolva, ismételten terraformálja.
"Elfoglaljuk, vagy megegyezunk arrol, hogy kibereljuk a fel bolygot.
Szerintem ez eleg meresz gondolat, hogy aki utazni tud az urben annak kimerithetetlen forrasai lennenek. Ez csak anyit jelent hogy a prioritasok valtoznak,nem a nyersanyag lesz az amiert megy majd a harc hanem valami mas."
Milyen erõforrás, nyersanyag van itt a Földön ami máshol nincs?
Nyilván az a lakható bolygó egy élõlények, amihez alkalmazkodott. És egy másik bolygón élõ - lény, nem a Földi körülményekhez alkalmazkodott. Az hiszem ebben egyetérthetünk. Tehát ha a Föld elpusztul - vagyis egy darab nem maradna belõle - még mindig egyszerûbb terraformálni egy naprendszerbéli bolygót, mint a 1000 fényévet utazni egy számára csak részben lakható bolygóért, hogy aztán elõbb az õslakosokkal leszámolva, ismételten terraformálja.
"Elfoglaljuk, vagy megegyezunk arrol, hogy kibereljuk a fel bolygot.
Szerintem ez eleg meresz gondolat, hogy aki utazni tud az urben annak kimerithetetlen forrasai lennenek. Ez csak anyit jelent hogy a prioritasok valtoznak,nem a nyersanyag lesz az amiert megy majd a harc hanem valami mas."
Milyen erõforrás, nyersanyag van itt a Földön ami máshol nincs?
Oldal 1 / 3Következő →