84
  • bvalek
    #44
    Annak nincsen semmi jelentősége. Az univerzum jelenlegi sűrűsége nagyságrendileg ugyanannyi, mint egy ugyanakkora fekete-lyuk "sűrűsége", amikor pedig csak 1 milliárd éves volt, jócskán meg is haladta a megegyező méretű fekete-lyuk sűrűségét. Az ősrobbanásban nem robbant fel semmi, a téridő tágul.
  • bvalek
    #43
    A fekete-lyuk tiszta téridő-görbület, nincs benne anyag. A teljes energiája graviációs.
  • qetuol
    #42
    fú, mennyi fizikus és kozmológus van itt.. -.-'
  • dyra
    #41
    Az hülyeség, hogy a fekete lyukból semmi nem jöhet ki. Erre cáfolat az ősrobbanás, akkor picikét több anyag volt minimális helyen. Akkorát szólt, hogy még ma is lehet mérni. Tehát kijelenthető az, hogy van az a robbanás ami le tudja gyűrni egy fekete lyuk gravitációs vonzását.

  • szasz85
    #40
    érdekes nyelvezete van ennek a cikknek...
  • nextman
    #39
    Max a mi torvenyeink tiltjak, nem a termeszete.
    Es a fekete lyuk lehet nem olvasta a torvenyeinket.
  • Regeaux
    #38
    Az elobbit ugy ertettem, hogy a fekete lyukhoz hasonloan viselkedo objektumok letezhetnek, viszont az esemenyhorizont letrejottet megtilthatjak a termeszet torvenyei.

    Szerintem nem teljesen biztos, hogy fekete lyukakat figyelenek meg.
    A fekete lyuknak esemenyhorizontja is van. Mi meg csak annyit latunk, hogy a semmi korul kering egy csillag es nemi sugarzas erkezik onnan.

  • Regeaux
    #37
    Bananturmixbol.
  • Locutos
    #36
    Én azt szeretném kérdezni, hogy egy ilyen 44 kilóméter átmérőjű feketelyuk ez miből van? milyen anyagból?
  • Spheriot
    #35
    Ahhoz képest hogy elméletben léteznek, egész jól meg tudják már figyelni a feketelyukakat..
  • Regeaux
    #34
    Az nem lehet, hogy a fekete lyukak is csak elmeletben leteznek? Pl mert az erosen gorbult terben olyan QM-i hatasok lepnenek fel, amik megakadalyoznak az esemenyhorizont kialakulasat.
  • Kelta
    #33
    Sehogy nem tudjuk értelmezni, és nemcsak a téridőt, hanem valszeg semmit sem.
    Az hogy mivé alakult, márha alakult, csak egy elmélet a sok közül..vagy igaz...vagy nem :)
    nem hiszem, hogy bármi konkrétat bármikor is megtudunk arról mi folyik az eseményhorizonton túl.....
  • bvalek
    #32
    Annak a 10 milliárd naptömegnyi anyagnak az energiája, amiből a fekete-lyuk keletkezett, mindenestül gravitációs energiává változott. Hozzájárult a teljes térgörbülethez, nem a fekete-lyuk közepén lévő szingularitásban tömörül. Nem tudjuk jól értelmezni a szingularitásban a téridőt, és ezért fogalmunk sincs mi történik egy megfigyelővel amikor eléri, ez itt a gond.
  • Kelta
    #31
    Most fedeztek fel egy 10milliárd!!! naptömegű fekete lyukat..annak az eseményhorizontja jóval a plutó pályáján kivűlre esne..úgyhogy minél nagyobb a feketelyuk, annál nagyobb az esemény horizontja..
    Szerintem kb fogalmunk sincs milyen fizikai törvények, (márha vannak) uralkodnak egy feketelyuk eseményhorizontján belül.
    Emberi értelemmel, és "normál" fizikával felfoghatatlan, hogy egy végtelen kis pontba 10 milliárd naptömegű anyag koncentrálodjon... nincs valós, érelmes modellezése a dolognak..csak elméletek tömege...
    de az elképzelhetetlent nem véletlenül hívják így :)
  • bvalek
    #30
    Ahogy a #19-es hozzászólásban leírtam, a külső megfigyelő szempontjából véges rövid idő alatt Planck-távolságon belül megközelíti az eseményhorizontot a zuhanó test, úgyhogy szerintem a gravitáció kvantumelméletére lesz szükség, hogy a fekete-lyukba zuhanást helyesen le tudjuk írni. Ilyen kis távolságokon az általános relativitáselmélet már nem működik.
  • bvalek
    #29
    Az általános relativitáselméletben nincs anyag a fekete-lyukban. Az összeomlott csillag anyagának teljes energiája átalakul gravitációs energiává, a Schwarzschild és a Kerr téridők az Einstein-egyenletek vákuummegoldásai (előbbi a statikus, utóbbi a forgó fekete-lyukak téridejét írja le).

    Tévedés, a fekete-lyuk tömegével egyenesen arányosan nő az eseményhorizont sugara is.
  • WoodrowWilson
    #28
    Miért lesz kisebb? A nagyobb gravitáció miatt egyre nagyobb sugarú gömbből nem tud megszökni a fény, nem?
  • torreadorz
    #27
    Ez igy hülyeség. Amit mondasz az az hogy ami egy fekete lyukban történik, azt később vesszük észre, de ennek semmi köze az esemény időtartamához. Attól hogy valamit egy millió év mulva veszünk észre nem azt jelenti hogy az esemény 1 millió évig történt pedig te ezt mondod...

    Egyszerüen ott tényleg lelassul az idő és egy adott esemény külső szemlélő számára tényleg évmilliókig tarthat.

    Viszont a kérdés adott, ha az idő egyre jobban lelassul ahogy növekszik a gravitáció, akkor hogy lesz a fekete lyuk? Merthogy ez alapján az anyag egyre lassabban fog beleesni ahogy annak egyre jobban nö a gravitációja
  • Doktor Kotász
    #26
    Akkor a nagy dilemma:
    Hogyan nyelné el az anyagot a feketelyuk, egyáltalán hogyan jöhetne létre, és hogyan lehetne egyre nagyobb tömegű?
    Mert a galaxisok közepén a szupermasszív feketelyukak jóval nagyobbak, mint ez, illetve kisebbek, ha már az eseményhorizont térfogatát vesszük figyelembe, mert az gondolom alap, hogy ha nő a feketelyuk tömege, akkor kisebb lesz az eseményhorizontja.
  • CollerbladE
    #25
    Doktor Kotász: "Ami zuhan a lyukba, annak látszólagosan megáll az idő.
    De ettől függetlenül, aki kívülről nézi az látná, hogy zsupsz, ez beleszáguldott a feketelyukba."

    Hát pont fordítva. Ha te elindulsz a fekete lyukba és közben kintről néznek téged, akkor te a saját időddel mérve véges időn belül bepottyansz. Hiszen vonz téged a lyuk, méghozzá egyre erősebben, minné közelebb érsz. Amikor átérsz az eseményhorizonton, akkor számodra semmi nem változik, csupán az, hogy onnan már nincs menekvés. Magad előtt egy nagy fekete korongot látsz, merthogy a lyukből nem jön semmi, magad mögött viszont láthatsz pár anomáliát valószínüleg nem sok ideig, mert pár ezredmásodpercen belül neked annyi. Gravitáció a lábadnál erősebb mint a fejednél, és ez spagettizál, szétszaggat.
    Viszont azért szokták mondani, hogy a fekete lyukba esés végtelen ideig tart, mert akik téged kintről (ahol a téridő nagyjából sík)lesnek azt látják, hogy egyre lassabban esel be a lyukba és végül az eseményhorizontnál megálsz. Ez pedig amiatt van, hogy a rólad kifele induló fénysugár egyre lassabban ér ki, mivel egyre nagyobb gravitációs kútból kell kimásznia. Az eseményhorizont előtti utolsó fénysugár esetleg sokmillió év múlva ér ki, ezért a kintiek folyamatosan lassulónak látnak. De hangsúlyozom, hogy amit látnak, az az általad korábban kibocsátott fény, hiszen te már véges időn belül beestél, csak a fénysugarak jönnek ki lasabban.

    bvalek:
    "az általános relativitáselmélet nem képes kezelni az eseményhorizont közelében fellépő kvantumeffektusokat"
    Hát azt biztos nem, mert az áltrelnek semmi köze a kvantumfizikához. A fekete lyukaknál teljesen jól működik az áltrel, egyedül a 0 pontban vannak gondjaink, hiszen ott kéne egyesíteni az általad felsorolt 2 elméletet.


  • Doktor Kotász
    #24
    Hiába adod itt az agyad, akkor is tény, hogy a feketelyuk térfogataként az eseményhorizont által képzett gömb felszínét venni marhaság, ugyanis az egy a fényre vonatkozó határfelület. Az anyag jóval kisebb térfogatban összpontosul.

    Verheted a nyálad, hogy a tudósok jobban tudják, csak ezt a cikket nem egy tudós írta, hanem valami kommunikációs főiskolán ruhatár és büfészakon végzett újságíró.
  • NIBI
    #23
    Hát az könnyen lehet. Irigylem is őket. :D
  • bvalek
    #22
    Egyetértek, az általános relativitáselmélet nem képes kezelni az eseményhorizont közelében fellépő kvantumeffektusokat, a kvantumfizikai elméletek (kvantummechanika, kvantumtérelmélet) pedig nincsenek felkészülve olyan erős gravitációs mezőkre, amelyek befolyásolni tudják a részecskék kvantumtulajdonságait.

    Vannak jól működő közelítések, pl. Hawking úgy találta meg a fekete-lyukak párolgását, hogy az ált.rel. által leírt görbült téridőt használta statikus háttérnek, és azon végzett kvantumtérelméleti számításokat. De ez a módszer nem tudja leírni az anyag és a téridő kölcsönhatását, szóval pont a lényeg hiányzik.
  • Thrawn
    #21
    Én azt hiszem, a jelenlegi elméletek csúfosan leszerepelnek az eseményhorizontnál. Habár ilyen extrém körülmények között a józan paraszti ész legtöbbször nem vezet eredményre, azért érdemes picit így szemlélni a fekete lyukakat. Mai tudásunk szerint nagyon úgy tűnik, hogy léteznek, épp a cikkben szereplő Cygnus X-1 volt az első lehetséges jelölt. Az is általánosan elfogadottá vált, hogy bizonyos típusú galaxisok középpontjában igen nagy, több millió naptömegnyi lyukak vannak. Na mármost, ekkora tömegű csillagok jelenlegi elméleteink és megfigyeléseink szerint nem léteznek, tehát a lyukak több "normál" tömegű lyuk és/vagy akkréció útján jönnek létre. Ha a külső megfigyelő számára a behulló anyag sosem éri el az eseményhorizontot, akkor ezen lyukak "felhizlalt" tömegét se lenne szabad észlelnünk. Márpedig a galaxismagok fekete lyukainak többmillió napnyi tömegét mégiscsak meg tudjuk becsülni a közelükben levő csillagok mozgása alapján. Tehát a külső megfigyelő számára igenis megfigyelhető a lyukak "hízása" következésképp legalábbis közvetetten az anyag behullása.
  • torreadorz
    #20
    Igen, de ez esetben hogy jön létre a fekete lyuk?
  • bvalek
    #19
    Pont fordítva van. Kukacos írta helyesen.

    Ha nem vesszük figyelembe a fekete-lyuk párolgását, akkor a külső megfigyelő nézőpontjából a zuhanó űrhajós lelassul és csak végtelen idő múlva éri el az eseményhorizontot. A zuhanó űrhajós szempontjából viszont véges idő alatt lépi át az eseményhorizontot, és rövidesen el is éri a fekete lyuk középpontját. Ha a fekete-lyukak párolognak, akkor a lyuk elpárolog a zuhanó űrhajós alól, sosem éri el.

    Egyébként pedig a külső megfigyelő szempontjából véges rövid idő alatt Planck-távolságon belül megközelíti az eseményhorizontot a zuhanó test, úgyhogy szerintem a gravitáció kvantumelméletére lesz szükség, hogy a fekete-lyukba zuhanást helyesen le tudjuk írni.
  • IMYke2.0.0.0
    #18
    Ezek szerint, páran már ki/bejártak néhány fekete lyukban és fikázhatják a cikket...

    Cygnus X-1
    És a NASA cikke.
  • mad mind
    #17
    Még szerencse, hogy képzett űrkutató úr megmagyarázza más szavakkal ugyanazt. Az okoskodás mindig itt a legjobb az összes oldal közül.
  • mad mind
    #16
    Nem értesz hozzá, de szerinted, rossz a cikk. Értem.
  • Mirador
    #15
    Oszt a "parallixis" fel se tűnt?
  • blessyou
    #14
    Ellenkezőleg. Távoli szemlélő számára úgy tűnik az eseményhorizont felé zuhanó testek folyamatosan lassulnak, és végtelen idő alatt érik csak el azt.
  • Lucy in the Sky
    #13
    Bocs, de ez a cikk borzalmas. Nincs benne egyetlen mondat amibe ne tudnék valamiért belekötni. Pedig nem is értek hozzá, de sajna úgy fest, a szerző még rajtam is túltesz etéren.
  • Doktor Kotász
    #12
    "Én úgy hallottam, nincs rá ideje, így értelme sincs igazán arról beszélni, mit csinál az anyag odabent. Az eseményhorizontot ebből az Univerzumból nézve semmi sem érheti el a gravitációs idődilatáció miatt. Ha zuhannál a fekete lyuk felé, azt látnád, hogy körülötted végtelenül felgyorsul az Univerzum ideje, és a fekete lyuk azelőtt elpárolog, hogy elérnéd."

    Ez csak okoskodás. Téves mellesleg, a fazon keverése a szezonnal. Ami zuhan a lyukba, annak látszólagosan megáll az idő.
    De ettől függetlenül, aki kívülről nézi az látná, hogy zsupsz, ez beleszáguldott a feketelyukba.
  • Doktor Kotász
    #11
    Pont ezt mondom, hogy egy feketelyuk mérete alatt az eseményhorizontot értik, de egy laikusnak nem kellene hülye megjegyzésekkel fűszerezni a nyílván máshonnan ollózott cikkei végét.

    Mert az eseményhorizontról azt hiszi, hogy abba a térfogatba sűrüsödött a teljes tömeg. A valóságban meg egy tű hegye is nagyobb annál, amibe tömörül az anyag egy fekete lyukban.

    Csakhogy a cikkben mi van:

    **************************
    44 kilométeres átmérő társul, ami némi jó indulattal egy aszteroida méretének felel meg. Egy ekkora tömeg egy ilyen parányi területre bezsúfolva gyakorlatilag felfoghatatlan egy Földön edződött ember számára, viszont pontosan ennek köszönheti a fekete lyuk páratlan gravitációs képességeit.
    *******************************

    És ez baromság. Az eseményhorizontot keveri azzal a térfogattal, amibe az anyag omlik egy feketelyuknál.

    Ugye nem lepődnél meg, ha kiderülne, hogy zérus térfogatba omlik az anyag a feketelyukban? Ha csak 44 kilométerbe sűrítenénk ekkora tömeget, az még egy neutron vagy kvarkcsillag lenne, nem feketelyuk.

    Úgyhogy egyáltalán nem helyes, hogy egy tudományos magazinban hülyeségeket beszélnek a cikkírók.Vagy ez a Nők Lapja?
  • gombabácsi
    #10
    de a fekete lyuk a szart is beszívja!!! :)
  • TERMlNUS
    #9
    Arról volt-e már szó, hogy pl a neutrínók leszarják a fekete lyukakat?
  • TERMlNUS
    #8


    44 kilométeres (tegyük fel gömbhöz) 15 Napnyi tömeg.
    Az annyi mint: 44600 km^3-re jut 1,9891*10^30 kg
    Akkor 1 m^3: 4,459*10^16 T. Ez még igencsak messze van a kritikus tömegtől, ami 8,89*10^33 T/m^3-től.

    A cikk amúgy egész jó.
  • kukacos
    #7
    Én úgy hallottam, nincs rá ideje, így értelme sincs igazán arról beszélni, mit csinál az anyag odabent. Az eseményhorizontot ebből az Univerzumból nézve semmi sem érheti el a gravitációs idődilatáció miatt. Ha zuhannál a fekete lyuk felé, azt látnád, hogy körülötted végtelenül felgyorsul az Univerzum ideje, és a fekete lyuk azelőtt elpárolog, hogy elérnéd.
  • Pares
    #6
    A Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ csillagászai Mark Reid vezetésével, valamint a kiváló rádió-látással felfegyverkezve...

  • Thrawn
    #5
    A fekete lyuk mérete alatt az eseményhorizont méretét szokták érteni, miután onnan kezdve "fekete", semmi hiba nincs a cikkíró megállapításában. Hogy az alatt mi van, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ eredményei - és így a cikk szempontjából is - teljesen érdektelen.