Cygnus X-1: parányi méret, gigászi tömeg

Az nem lehet, hogy a fekete lyukak is csak elmeletben leteznek? Pl mert az erosen gorbult terben olyan QM-i hatasok lepnenek fel, amik megakadalyoznak az esemenyhorizont kialakulasat.

Sehogy nem tudjuk értelmezni, és nemcsak a téridõt, hanem valszeg semmit sem.
Az hogy mivé alakult, márha alakult, csak egy elmélet a sok közül..vagy igaz...vagy nem 😊
nem hiszem, hogy bármi konkrétat bármikor is megtudunk arról mi folyik az eseményhorizonton túl.....

Annak a 10 milliárd naptömegnyi anyagnak az energiája, amibõl a fekete-lyuk keletkezett, mindenestül gravitációs energiává változott. Hozzájárult a teljes térgörbülethez, nem a fekete-lyuk közepén lévõ szingularitásban tömörül. Nem tudjuk jól értelmezni a szingularitásban a téridõt, és ezért fogalmunk sincs mi történik egy megfigyelõvel amikor eléri, ez itt a gond.

Most fedeztek fel egy 10milliárd!!! naptömegû fekete lyukat..annak az eseményhorizontja jóval a plutó pályáján kivûlre esne..úgyhogy minél nagyobb a feketelyuk, annál nagyobb az esemény horizontja..
Szerintem kb fogalmunk sincs milyen fizikai törvények, (márha vannak) uralkodnak egy feketelyuk eseményhorizontján belül.
Emberi értelemmel, és "normál" fizikával felfoghatatlan, hogy egy végtelen kis pontba 10 milliárd naptömegû anyag koncentrálodjon... nincs valós, érelmes modellezése a dolognak..csak elméletek tömege...
de az elképzelhetetlent nem véletlenül hívják így 😊

Ahogy a #19-es hozzászólásban leírtam, a külsõ megfigyelõ szempontjából véges rövid idõ alatt Planck-távolságon belül megközelíti az eseményhorizontot a zuhanó test, úgyhogy szerintem a gravitáció kvantumelméletére lesz szükség, hogy a fekete-lyukba zuhanást helyesen le tudjuk írni. Ilyen kis távolságokon az általános relativitáselmélet már nem mûködik.

Az általános relativitáselméletben nincs anyag a fekete-lyukban. Az összeomlott csillag anyagának teljes energiája átalakul gravitációs energiává, a Schwarzschild és a Kerr téridõk az Einstein-egyenletek vákuummegoldásai (elõbbi a statikus, utóbbi a forgó fekete-lyukak téridejét írja le).

Tévedés, a fekete-lyuk tömegével egyenesen arányosan nõ az eseményhorizont sugara is.

Miért lesz kisebb? A nagyobb gravitáció miatt egyre nagyobb sugarú gömbbõl nem tud megszökni a fény, nem?

Ez igy hülyeség. Amit mondasz az az hogy ami egy fekete lyukban történik, azt késõbb vesszük észre, de ennek semmi köze az esemény idõtartamához. Attól hogy valamit egy millió év mulva veszünk észre nem azt jelenti hogy az esemény 1 millió évig történt pedig te ezt mondod...

Egyszerüen ott tényleg lelassul az idõ és egy adott esemény külsõ szemlélõ számára tényleg évmilliókig tarthat.

Viszont a kérdés adott, ha az idõ egyre jobban lelassul ahogy növekszik a gravitáció, akkor hogy lesz a fekete lyuk? Merthogy ez alapján az anyag egyre lassabban fog beleesni ahogy annak egyre jobban nö a gravitációja

Akkor a nagy dilemma:
Hogyan nyelné el az anyagot a feketelyuk, egyáltalán hogyan jöhetne létre, és hogyan lehetne egyre nagyobb tömegû?
Mert a galaxisok közepén a szupermasszív feketelyukak jóval nagyobbak, mint ez, illetve kisebbek, ha már az eseményhorizont térfogatát vesszük figyelembe, mert az gondolom alap, hogy ha nõ a feketelyuk tömege, akkor kisebb lesz az eseményhorizontja.

Doktor Kotász: "Ami zuhan a lyukba, annak látszólagosan megáll az idõ.
De ettõl függetlenül, aki kívülrõl nézi az látná, hogy zsupsz, ez beleszáguldott a feketelyukba."

Hát pont fordítva. Ha te elindulsz a fekete lyukba és közben kintrõl néznek téged, akkor te a saját idõddel mérve véges idõn belül bepottyansz. Hiszen vonz téged a lyuk, méghozzá egyre erõsebben, minné közelebb érsz. Amikor átérsz az eseményhorizonton, akkor számodra semmi nem változik, csupán az, hogy onnan már nincs menekvés. Magad elõtt egy nagy fekete korongot látsz, merthogy a lyukbõl nem jön semmi, magad mögött viszont láthatsz pár anomáliát valószínüleg nem sok ideig, mert pár ezredmásodpercen belül neked annyi. Gravitáció a lábadnál erõsebb mint a fejednél, és ez spagettizál, szétszaggat.
Viszont azért szokták mondani, hogy a fekete lyukba esés végtelen ideig tart, mert akik téged kintrõl (ahol a téridõ nagyjából sík)lesnek azt látják, hogy egyre lassabban esel be a lyukba és végül az eseményhorizontnál megálsz. Ez pedig amiatt van, hogy a rólad kifele induló fénysugár egyre lassabban ér ki, mivel egyre nagyobb gravitációs kútból kell kimásznia. Az eseményhorizont elõtti utolsó fénysugár esetleg sokmillió év múlva ér ki, ezért a kintiek folyamatosan lassulónak látnak. De hangsúlyozom, hogy amit látnak, az az általad korábban kibocsátott fény, hiszen te már véges idõn belül beestél, csak a fénysugarak jönnek ki lasabban.

bvalek:
"az általános relativitáselmélet nem képes kezelni az eseményhorizont közelében fellépõ kvantumeffektusokat"
Hát azt biztos nem, mert az áltrelnek semmi köze a kvantumfizikához. A fekete lyukaknál teljesen jól mûködik az áltrel, egyedül a 0 pontban vannak gondjaink, hiszen ott kéne egyesíteni az általad felsorolt 2 elméletet.

Hiába adod itt az agyad, akkor is tény, hogy a feketelyuk térfogataként az eseményhorizont által képzett gömb felszínét venni marhaság, ugyanis az egy a fényre vonatkozó határfelület. Az anyag jóval kisebb térfogatban összpontosul.

Verheted a nyálad, hogy a tudósok jobban tudják, csak ezt a cikket nem egy tudós írta, hanem valami kommunikációs fõiskolán ruhatár és büfészakon végzett újságíró.

Hát az könnyen lehet. Irigylem is õket. 😄

Egyetértek, az általános relativitáselmélet nem képes kezelni az eseményhorizont közelében fellépõ kvantumeffektusokat, a kvantumfizikai elméletek (kvantummechanika, kvantumtérelmélet) pedig nincsenek felkészülve olyan erõs gravitációs mezõkre, amelyek befolyásolni tudják a részecskék kvantumtulajdonságait.

Vannak jól mûködõ közelítések, pl. Hawking úgy találta meg a fekete-lyukak párolgását, hogy az ált.rel. által leírt görbült téridõt használta statikus háttérnek, és azon végzett kvantumtérelméleti számításokat. De ez a módszer nem tudja leírni az anyag és a téridõ kölcsönhatását, szóval pont a lényeg hiányzik.

Én azt hiszem, a jelenlegi elméletek csúfosan leszerepelnek az eseményhorizontnál. Habár ilyen extrém körülmények között a józan paraszti ész legtöbbször nem vezet eredményre, azért érdemes picit így szemlélni a fekete lyukakat. Mai tudásunk szerint nagyon úgy tûnik, hogy léteznek, épp a cikkben szereplõ Cygnus X-1 volt az elsõ lehetséges jelölt. Az is általánosan elfogadottá vált, hogy bizonyos típusú galaxisok középpontjában igen nagy, több millió naptömegnyi lyukak vannak. Na mármost, ekkora tömegû csillagok jelenlegi elméleteink és megfigyeléseink szerint nem léteznek, tehát a lyukak több "normál" tömegû lyuk és/vagy akkréció útján jönnek létre. Ha a külsõ megfigyelõ számára a behulló anyag sosem éri el az eseményhorizontot, akkor ezen lyukak "felhizlalt" tömegét se lenne szabad észlelnünk. Márpedig a galaxismagok fekete lyukainak többmillió napnyi tömegét mégiscsak meg tudjuk becsülni a közelükben levõ csillagok mozgása alapján. Tehát a külsõ megfigyelõ számára igenis megfigyelhetõ a lyukak "hízása" következésképp legalábbis közvetetten az anyag behullása.

Igen, de ez esetben hogy jön létre a fekete lyuk?

Pont fordítva van. Kukacos írta helyesen.

Ha nem vesszük figyelembe a fekete-lyuk párolgását, akkor a külsõ megfigyelõ nézõpontjából a zuhanó ûrhajós lelassul és csak végtelen idõ múlva éri el az eseményhorizontot. A zuhanó ûrhajós szempontjából viszont véges idõ alatt lépi át az eseményhorizontot, és rövidesen el is éri a fekete lyuk középpontját. Ha a fekete-lyukak párolognak, akkor a lyuk elpárolog a zuhanó ûrhajós alól, sosem éri el.

Egyébként pedig a külsõ megfigyelõ szempontjából véges rövid idõ alatt Planck-távolságon belül megközelíti az eseményhorizontot a zuhanó test, úgyhogy szerintem a gravitáció kvantumelméletére lesz szükség, hogy a fekete-lyukba zuhanást helyesen le tudjuk írni.

Ezek szerint, páran már ki/bejártak néhány fekete lyukban és fikázhatják a cikket...

Cygnus X-1
És a NASA cikke.

Még szerencse, hogy képzett ûrkutató úr megmagyarázza más szavakkal ugyanazt. Az okoskodás mindig itt a legjobb az összes oldal közül.

Nem értesz hozzá, de szerinted, rossz a cikk. Értem.

Oszt a "parallixis" fel se tûnt?

Ellenkezõleg. Távoli szemlélõ számára úgy tûnik az eseményhorizont felé zuhanó testek folyamatosan lassulnak, és végtelen idõ alatt érik csak el azt.

Bocs, de ez a cikk borzalmas. Nincs benne egyetlen mondat amibe ne tudnék valamiért belekötni. Pedig nem is értek hozzá, de sajna úgy fest, a szerzõ még rajtam is túltesz etéren.

"Én úgy hallottam, nincs rá ideje, így értelme sincs igazán arról beszélni, mit csinál az anyag odabent. Az eseményhorizontot ebbõl az Univerzumból nézve semmi sem érheti el a gravitációs idõdilatáció miatt. Ha zuhannál a fekete lyuk felé, azt látnád, hogy körülötted végtelenül felgyorsul az Univerzum ideje, és a fekete lyuk azelõtt elpárolog, hogy elérnéd."

Ez csak okoskodás. Téves mellesleg, a fazon keverése a szezonnal. Ami zuhan a lyukba, annak látszólagosan megáll az idõ.
De ettõl függetlenül, aki kívülrõl nézi az látná, hogy zsupsz, ez beleszáguldott a feketelyukba.

Pont ezt mondom, hogy egy feketelyuk mérete alatt az eseményhorizontot értik, de egy laikusnak nem kellene hülye megjegyzésekkel fûszerezni a nyílván máshonnan ollózott cikkei végét.

Mert az eseményhorizontról azt hiszi, hogy abba a térfogatba sûrüsödött a teljes tömeg. A valóságban meg egy tû hegye is nagyobb annál, amibe tömörül az anyag egy fekete lyukban.

Csakhogy a cikkben mi van:

**************************
44 kilométeres átmérõ társul, ami némi jó indulattal egy aszteroida méretének felel meg. Egy ekkora tömeg egy ilyen parányi területre bezsúfolva gyakorlatilag felfoghatatlan egy Földön edzõdött ember számára, viszont pontosan ennek köszönheti a fekete lyuk páratlan gravitációs képességeit.
*******************************

És ez baromság. Az eseményhorizontot keveri azzal a térfogattal, amibe az anyag omlik egy feketelyuknál.

Ugye nem lepõdnél meg, ha kiderülne, hogy zérus térfogatba omlik az anyag a feketelyukban? Ha csak 44 kilométerbe sûrítenénk ekkora tömeget, az még egy neutron vagy kvarkcsillag lenne, nem feketelyuk.

Úgyhogy egyáltalán nem helyes, hogy egy tudományos magazinban hülyeségeket beszélnek a cikkírók.Vagy ez a Nõk Lapja?

de a fekete lyuk a szart is beszívja!!! 😊

Arról volt-e már szó, hogy pl a neutrínók leszarják a fekete lyukakat?

<#nevetes1>

44 kilométeres (tegyük fel gömbhöz) 15 Napnyi tömeg.
Az annyi mint: 44600 km^3-re jut 1,9891*10^30 kg
Akkor 1 m^3: 4,459*10^16 T. Ez még igencsak messze van a kritikus tömegtõl, ami 8,89*10^33 T/m^3-tõl.

A cikk amúgy egész jó.

Én úgy hallottam, nincs rá ideje, így értelme sincs igazán arról beszélni, mit csinál az anyag odabent. Az eseményhorizontot ebbõl az Univerzumból nézve semmi sem érheti el a gravitációs idõdilatáció miatt. Ha zuhannál a fekete lyuk felé, azt látnád, hogy körülötted végtelenül felgyorsul az Univerzum ideje, és a fekete lyuk azelõtt elpárolog, hogy elérnéd.

A Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ csillagászai Mark Reid vezetésével, valamint a kiváló rádió-látással felfegyverkezve...

<#wow1><#gun><#gonosz1><#banplz>

A fekete lyuk mérete alatt az eseményhorizont méretét szokták érteni, miután onnan kezdve "fekete", semmi hiba nincs a cikkíró megállapításában. Hogy az alatt mi van, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ eredményei - és így a cikk szempontjából is - teljesen érdektelen.

Jó nehéz. Biztos van benne pár kiló színesfém is.
Szerintem csináljunk egy ûrhajót aztán küldjünk oda színesfémgyûjtõket. Na de mivel hosszú az út családostól menjenek 😄
Szerintem megérné az országnak beruház ni rá 😄

A Cikkírónak nem kellene laikus megjegyzéseket hozzáfûzni a végén.

A 44 kilométer az eseményhorizont. Azaz az a távolság a feketelyuk középpontjától, ahonnan a fény nem tud megszökni. Nem akkora térfogatba van sûrítve a feketelyuk anyaga, hanem annál kisebbe.

Még az is elképzelhetõ, hogy egyetlen kiterjedés nélküli szuperelemi részecskévé válik minden anyag, ami belehullik.
Mármint egy olyan szuperrészecske, ami minden belehullott anyag kvantumtulajdonságainak szummáját mutatja.
Vagy bármi, de az eseményhorizont után még simán zuhanhat tovább egy részecske.

sötét lyuk?

Cím alapján azt hittem, hogy egy mobiltelefon. <#rolleyes>