Cygnus X-1: parányi méret, gigászi tömeg

Oldal 1 / 2Következő →

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#84
jo kis beszelgetes, igy tovabb...

#83
A gravitációs energiának is van tömege? (itt pl. 15szörös naptömeg😊 És a plazmakilövellés, amit az itt mellékelt fotón is a középpontból kiindulva ábrázolnak, nem a fekete lyukból lökõdik ki? Na csak azért kérdezgetek, hátha írtok még valamit a fekete lyukakról és lesz újabb olvasnivalóm .. :-)
#82
Ezek nem "ideális megoldások", hanem "megoldások". Az energia-impulzus tenzor nem idealizálja az anyagot, hanem teljesen leírja azokat a makroszkopikus tulajdonságait, amik befolyásolhatják a téridõ alakját.

Nem az összes gravitációs jelenség köthetõ anyaghoz, a gravitációs hullámok pl. a forrásuktól elszakadva terjednek tovább, vagy itt vannak barátaink a fekete-lyukak, amik anyagmentes téridõk. Az Einstein-egyenletek nemlineáris természete miatt a gravitációs mezõ önmagával is kölcsön tud hatni (mellesleg az erõs kölcsönhatás is ilyen).

Gondold végig mi megy végbe... te meg elõbb olvass utána hogy mi a téma, és utána gondold végig, olyan messze vagy tõle mint Makó Jeruzsálemtõl. Tipp: kezd guglizással az "interior Schwarzschild solution" kifejezésre.

Minden modellnek vannak korlátai, ez eléggé evidens, viszont nincs köze a témához. A sikeres modelleknek is vannak határterületei, ez is evidencia. Nyilván az általános relativitáselmélet esetén is érnek majd minket meglepetések. A különbség csak annyi, hogy én egy mûködõ elmélet alapján állítom amit állítok, te pedig ismeretek nélkül, minden alap nélkül ötletelsz.

Elég sokat elárul a gondolkozásmódodról hogy egy ködös mindenség elméletétõl várod a kérdés végleges tisztázását a csillagászati megfigyelések helyett...

Általános relativitáselmélet kézikönyv: http://valek.webs.com/ chatszoba a Freenode-on: #generalrelativity

#81
Na ez a baj, hogy te az Einstein-egyenletek vákuummegoldásairól (meg néhány ideális anyag megoldásról) beszélsz. Tudod a valóságban vannak (reális) anyagok is és az összes eddig ismert gravitációs jelenség anyaghoz köthetõ. Még az eddig ki nem mutatott gravitációs hullámok is anyaghoz köthetõk, a fekete lyukak pedig pláne. Az egy másik kérdés, hogy az egyes vákuummegoldások ezekhez jó modellt szolgáltatnak, de ezek akkor is csak modellek amiknek vannak korlátai.

"Természetesen teljesen komolyan gondolom, hogy a valódi fekete-lyukakban nincs anyag. Ez a rendkívül sikeres általános relativitáselmélet jósolja meg, és a fekete-lyukak makroszkopikus tulajdonságait nagy valószínûséggel helyesen írja le." Igen és a rendkívül sikeres klasszikus statisztikus mechanika meg ultraibolya katasztrófát jósolt. Egy rendkívül sikeres elmélet egy jelzésértékû el nem tüntethetõ végtelennel.

"A végtelen nyomáshoz vezetõ út semmilyen egyszerûsítést nem tartalmaz, és végképp nem jön ide kvantummechanika."
Gondold végig mi megy végbe szubatomi szinten amikor ennyire összenyomod az anyagot és ezek után mond, hogy nincs ott semmilyen kvantumos hatás. Nagyon jól tudom, hogy ideális anyagokkal dolgoztok, ami viszont közelítés. Azt is tudom, hogy ezt kényszerûségbõl teszitek és ezt meg is értem. Azt viszont elvárom, hogy az így nyert eredményeket ennek megfelelõen kritikusan kezeld, mert az ált. rel.-nek nagyon komoly hiányossága van, önmagában a négy alapvetõ kölcsönhatásból csak eggyel foglalkozik! Ne felejtsd el, hogy van egy másik hasonlóan sikeres elmélet ami mind a négy kölcsönhatással foglalkozik és ennek a jóslata az, hogy nagy energiákon nem a gravitáció az ami dominál. Egy "végtelen nyomás" hatására összeomló csillagban pedig a folyamatok jellemzõen nagy energiákon mennek végbe.

Majd ha a mindenség elméletére hivatkozva mondod, hogy a fekete lyukban nincs anyag akkor elhiszem.

Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#80
A gravitációs mezõnek van energiája, csak nem az energia-impulzus tenzor tartalmazza, ez ugyanis csak a téridõben lévõ anyagot jellemzi, ami vákuumban nincs. Tehát az Einstein-egyenletek vákuummegoldásai esetén az energia-impulzus tenzor nulla. Ilyenek a sík téridõ, a fekete-lyukak, és a gravitációs sugárzás térideje. Leírhatom neked még százszor, de talán jobb lenne ha utánanéznél, mert kezdesz fárasztó lenni.

Természetesen teljesen komolyan gondolom, hogy a valódi fekete-lyukakban nincs anyag. Ez a rendkívül sikeres általános relativitáselmélet jósolja meg, és a fekete-lyukak makroszkopikus tulajdonságait nagy valószínûséggel helyesen írja le. Legalább is eddig egymás után bizonyították be a megfigyelések az elmélet helyességét.

A végtelen nyomáshoz vezetõ út semmilyen egyszerûsítést nem tartalmaz, és végképp nem jön ide kvantummechanika. Ebbõl is jól látszik, hogy még nem is hallottál róla, de máris okoskodsz. Olvass utána a homogén gömb alakú égitestek belsõ téridejének.

Általános relativitáselmélet kézikönyv: http://valek.webs.com/ chatszoba a Freenode-on: #generalrelativity

#79
javítom:
Ha a gravitációs mezõnek van energiája, akkor az energia-impulzus tenzorja nem nulla, lévén az elsõ tag benne az energiasûrûséget jelenti.

Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#78
Ha a gravitációs mezõnek lenne energiája, akkor az energia-impulzus tenzorja nem lenne nulla, lévén az elsõ tag benne E/c^2.

Te is kiemelted, hogy ezek a megoldások vákuum megoldások. Azt ugye te se gondolod komolyan, hogy csak azért mert ezekben a modellekben nem szerepel anyag, a valódi fekete lyukakban sem lehet.

"Egyébként pedig egy bizonyos tömeg/átmérõ arány fölött az összeomló csillag belsõ nyomása végtelenné válik, és elkerülhetetlen az összeomlás, még azelõtt, hogy a fekete-lyuk létrejönne."
Ehhez a végtelen nyomáshoz vezetõ út elég sok egyszerûsítést tartalmaz. Például meg kellene kérdezni a kvantummechanikát, hogy mit szól ehhez az egész összeroskadáshoz. (Csak ugye nehezen értenek szót egymással.) Kitelik tõle, hogy õ is produkál egy szép nagy ellenkezõ elõjelû végtelent ami megállítja az összeroskadást. Mert ugye kb 100 évvel ezelõtt már láttunk olyat, hogy egy egyébként jól mûködõ egyenlet bizonyos határesetben végteleneket dobált, míg a kvantálás után szép és értelmezhetõ eredményeket jöttek ki.

Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#77
Ez erre emlékeztetett: The Spanish Inquisition <#vigyor>

A modern fizikában az "anyag"-nak nincs általánosan elfogadott jelentése, hanem az egyes területek mást és mást értenek alatta. Az általános relativitáselméletben anyag az, aminek nullától különbözõ energia-impulzus tenzora van. Ez pl. igaz az atomos anyagra, elektromágneses mezõre, de nem igaz a gravitációs mezõre, pedig energiája annak is van.

Két fekete-lyuk vákuummegoldás létezik, a Schwarzschild-megoldás statikus és gömbszimmetrikus fekete-lyukat ír le, a Kerr-megoldás stacionárius és forgásszimmetrikus fekete-lyukat. Mindkettõ leírja az eseményhorizont mögötti tartományt is, megfelelõ koordinátarendszerrel a teljes téridejüket le lehet fedni.

Tegyük föl, hogy a Nap által létrehozott téridõ görbületet akarjuk leírni. Ehhez semmi szükségünk a Nap anyagára, elég a nap tömegének megfelelõ energiával számolni.
Ezt csak statikus gömbszimmetrikus esetben lehet megtenni a Birkhoff tételnek köszönhetõen, általános esetben nem. De már pl. forgásszimmetrikus esetben is az eseményhorizonton kívüli Kerr-vákuummegoldás különbözik a Tomimatsu-Sato megoldásoktól, melyek forgó égitestek külsõ téridejét írják le.

Egyébként pedig egy bizonyos tömeg/átmérõ arány fölött az összeomló csillag belsõ nyomása végtelenné válik, és elkerülhetetlen az összeomlás, még azelõtt, hogy a fekete-lyuk létrejönne. Tehát a fekete-lyuk belsejében biztosan nincs stabil égitest, de ez a fent említett fekete-lyuk modellekkel is ellenkezne, amikben a fekete-lyuk teljes téridejében vákuum van.

Általános relativitáselmélet kézikönyv: http://valek.webs.com/ chatszoba a Freenode-on: #generalrelativity

#76
Három tényre hívnám fel a figyelmedet:
- Az a megoldás semmit! nem mond az eseményhorizont mögötti részrõl, tehát nem lehet belõle semmi következtetést levonni az eseményhorizont mögötti részrõl.
- A megoldás egy stacionárius állapotot ír le, nem mond semmit a fekete lyukak változásáról arról, hogy a hozzá közel kerülõ anyaggal mi is történik, mivé is alakul. Kizárólag azt adja meg, hogy milyen körülmények esetén beszélhetünk eseményhorizontról.
- A téridõ görbületet tényként kezeli és nem mond semmit a görbület okáról. Azt a téridõgörbületet okozhatja a horizonton belül lévõ megfelelõ anyagelrendezõdés is.

&#292;|&#936;>&#8776;i&#295;&#8706;|&#936;>/&#8706;t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#75
Igen mert elírtam, tömeg-energia ekvivalencia akart lenni. Ezt mixeltem össze véletlenül az anyag-hullám kettõs természettel. Az keverés tényleg hibás, hiszen az egyik egy állapot a másik pedig egy extenzív mennyiség. De ez nem nagyobb fogalomzavar, mint hogy az anyag energiává alakul.

Két tényre hívnám fel a figyelmedet:
- Az a megoldás semmit! nem mond az eseményhorizont mögötti részrõl, tehát nem lehet belõle semmi következtetést levonni az eseményhorizont mögötti részrõl.
- A megoldás egy stacionárius állapotot ír le, nem mond semmit a fekete lyukak változásáról arról, hogy a hozzá közel kerülõ anyaggal mi is történik, mivé is alakul. A téridõ görbületet tényként kezeli és nem mond semmit a görbület okáról. Kizárólag azt adja meg, hogy milyen körülmények szükségesek az eseményhorizont kialakulásához.
- Azt a téridõgörbületet okozhatja egy a horizonton belül lévõ megfelelõ anyagelrendezõdés is.

Tegyük föl, hogy a Nap által létrehozott téridõ görbületet akarjuk leírni. Ehhez semmi szükségünk a Nap anyagára, elég a nap tömegének megfelelõ energiával számolni. Az egyenletekben nem fog szerepelni semmilyen anyag, mégis ott van a Nap.

&#292;|&#936;>&#8776;i&#295;&#8706;|&#936;>/&#8706;t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

Kelta
#74
mondod te, és pár elmélet 😊 de hogy mi van az eseményhorizonton túl...senki se tudja..csak elméletek sokasága van..konkrétum nem sok...😊
és ha minden feketelyuk egy saját kis világegyetem?..ha mi is egy feketelyukban éldegélünk? egy bazinagy univerzum naagy feketelyukában?? hehe😊
bármi lehet 😊

Olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó...

#73
A korábbi eseményhorizont az új mögé kerül. Az esemény horizont mögötti részrõl viszont nem mondhatunk semmit. Még elméleti szinten se. Tehát azt se mondhatjuk, hogy az a mi bekerült az ott bent egy helyben áll. Csak annyit mondhatunk, hogy a külsõ megfigyelõ számára az ami bekerült az valahol valamilyen formában az eseményhorizont által határolt térrészben található.

&#292;|&#936;>&#8776;i&#295;&#8706;|&#936;>/&#8706;t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#72
Most hogy benne van, vagy csak a felszínén. Egyáltalán mi van benne. Egyáltalán van-e olyan hogy a fekete lyuk belseje. Ezek olyan kérdések amelyekkel nem igazán tudunk mit kezdeni.
De lényegében igen.

&#292;|&#936;>&#8776;i&#295;&#8706;|&#936;>/&#8706;t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#71
Még sosem hallottam anyag-energia ekvivalenciáról életemben. Itt valami tévedés lehet, az E=m*c^2 semmi ilyesmit nem jelent.

A fekete-lyukak az Einstein-egyenletek vákuummegoldásai. Nincs bennük anyag egy szem sem, tiszta görbült téridõ az egész. Ami belehullik, annak az energiája hozzájárul a téridõgörbülethez, nem tömörödik a közepén.

Általános relativitáselmélet kézikönyv: http://valek.webs.com/ chatszoba a Freenode-on: #generalrelativity

#70
Nekem az a kép ragadta meg a fantáziámat, hogy mi fog történni jópár milliárd év múlva az univerzummal, mikor már a csillagok elégtek, nagyjából csak fekete lyukak maradtak, és azután...? Miután már a fekete lyukak is elpárologtak? Aztán vajon mi marad?
És mi lenne akkor, ha ezt a valahány milliárd évet valaki megélné(hipotetikus eset) mi lenne az univerzumba? Õ maga tudna egyáltalán létezni egy ilyen "üres" univerzumba?

Irrelevant... Your appeals to my humanity is pointless - Seven Of Nine, Star Trek Voyager - Skorpion

#69
A jövüt azért lehetetlen megjósolni, mert lehet több jelenség is dolgozik egyszerre, de az egyik annyi nagyságrenddel erõsebb a másiknál, hogy azt elfedi, így nem látjuk. Tényleg lehetséges, hogy ma tágul az univerzum, holnap reggel meg hirtelen elkezd összemenni, így érthetõ mit mondasz.

De a legvalószínûbb az, hogy egyre tágul, egyre ritkább lesz, a galaxisok úgy elszakadnak egymástól, hogy a fénynél gyorsabban távolodnak, így hatással sem lesznek egymásra többé. A csillagok felélik az energiájukat, nem lesz mibõl újaknak kialakulnia, az elemi részecskék is sorban elbomlanak, mert azoknak is van felezési idejük, és az egész világegyetem csak ritka fotonokból fog álni, ahogyan elhagyják a galaxisokat, de nem érnek el sehova, mert repülnek bele a semmibe, a galaxisok maradványai is szétszóródnak, másik galaxist már soha nem érnek el, és csak a feketelyukak maradnak, amik lassan elpárolognak, és nem marad semmi a világból, csak az egymástól független fotonok száguldása a nagy semmiben...

Mondjuk 10 a hatszázhuszonnyolcadikon év múlva. Vagy a nyolcvanadikon, de ez már tökmindegy...

Szomorú vég, de mi a másik?
Minden visszazuhan egy pontba, és minden eltûnik egy pontban...

Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!

#68
A Philcsy válaszolt egy dilemmámra, arra volt egy kérdõ válasz, úgy magában értelmetlen, de Philcsy mondandójához kapcsolódik. :-)

Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!

#67
"Ami valahogy csak a gravitáció ellen hat olyan szinten, hogy ma is egyre nagyobb tempóval tágul. És ha a tágulás így folytatódik a legvégén legyûri a fekete lyukakat is. Jobban mondva szét szaggatja õket."

A tágulás a távolsággal arányos, de egy feketelyuk mérete ehhez képest kicsi. Mondjuk egy év alatt nõne három nanométert, észrevenné, hogy ja, nagyobb lettem, és közben össze is megy, hogy pont akkora legyen, mint az eseményhorizontja. Ez olyan, mintha az univerzum egy gumiszõnyeg lenne, az objektumok meg rajta sok kis merev valami. A szõnyeget kinyújtod, de a merev objektumok alatt elcsúszik a szõnyeg minden irányban kifele, így minden messzebb kerül egymástól, de ugyanakkorák maradnak.

Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!

Kelta
#66
Nincs magyarázat, csak elméletek..ez egy a sok közül 😊

lehet minden anyag egy végtelen kis pontba esik össze 😊

Olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó...

#65
De ami így az eseményhorizonton belülre kerül, az miért maradna egyhelyben a korábbi eseményhorizonton?

Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!

#64
Nem, hogy megemelnéd a kalapod? :-)

Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!

Kelta
#63
<#taps><#nevetes1><#nevetes1><#nevetes1>

bocs de jót nevettem 😊

Olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó...

#62
Oké, tehát a magyarázat az, hogy amikor egy csillag összeomlik feketelyukká, akkor ami benne volt, az benne marad, de ami utána esik bele, az felkenõdik az eseményhorizontra, és utána minden csak az eseményhorizont felszínét hízlalja?
És ahogyan az eseményhorizont változik, ránõ arra, ami egyhelyben áll?

Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!

#61
Visszavonva.

Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!

#60
"Csak képzeld el h két azonos méretû gömb alakú gyurmát összegyúrsz egy gömbbé, és nem lesz duplája a sugara, tehát nem egyenes arányban, hanem köbös arányban áll.
Ebbõl a hülyeségbõl valaki már kiokumlálta, h a 10MRD naptömegû feketelyuk eseményhorizontja a plútón túl van, és ez rohadt vicces, neki azt üzenem h ugyan nem számoltam utána, de még a Merkúr pályályát se érné el!"

Ez egy alapvetõ tévedés. Két feketelyuk közül annak kisebb az eseményhorizontja, amelyiknek nagyobb a tömege.

Ez azért van, mert a nagyobb tömegünek nagyobb a gravitációja, ezért jobban vonzza a fotont, és a belõle kiszabadulni akaró fotont hamarabb visszarántja magába.

Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!

#59
Ez az egyenes arányosság elsõre tényleg meglepõ, de elég könnyen levezethetõ.
Az eseményhorizontnak a szökési sebesség szerinti definíciójából kell kiindulni:
Eseményhorizont az a felület amely mentén a szökési sebesség egyenlõ a fénysebességgel.
Ezután a szökési sebesség (v=gyök(G*M/R)) képletébe behelyettesítve a fénysebességet:
c=gyök(G*m/r)
négyzetre emelve:
c^2=G*m/r
r-et kifejezve:
r=G*m/c^2
,ami a Schwarzschild-sugár képlete.

&#292;|&#936;>&#8776;i&#295;&#8706;|&#936;>/&#8706;t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#58
Ezt valamelyik neutrínó mondta neked?

&#292;|&#936;>&#8776;i&#295;&#8706;|&#936;>/&#8706;t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#57
Viszont a vég nélküli tágulás elõbb utóbb azt eredményezi, hogy elfogy az ELÉRHETÕ a szabad anyag/energia ...

&#292;|&#936;>&#8776;i&#295;&#8706;|&#936;>/&#8706;t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#56
Az anyag-energia ekvivalencia miatt, szerintem értelmetlen arról beszélni, hogy a fekete lyuk nem anyag hanem energia.

&#292;|&#936;>&#8776;i&#295;&#8706;|&#936;>/&#8706;t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#55
A gyorsuló tágulás nem jelenti azt, hogy a gyorsulást okozó erõhatás növekszik.
Szabadesésnél állandó erõ hatására gyorsulsz.

A sötét energiáról egy dolgot tudunk csak biztosan, rövid távon a hatása oly mértékben elhanyagolható, hogy ki se tudjuk mutatni. A fekete lyukak mérete kicsi az õt összetartó erõk viszont nagyok. Ebbõl sehogy se jön ki a fekete lyukak széttépése.

A folyamatosan táguló világegyetem másként intézi el a fekete lyukakat. A fekete lyukak folyamatosan párolognak így a tömegük csökken. Addig amíg a berekülõ anyag és energia pótolja ezt nincs baj. Viszont a vég nélküli tágulás elõbb utóbb azt eredményezi, hogy elfogy a szabad anyag/energia és a fekete lyukak elkezdenek fogyni, aminek a következménye az, hogy elõbb utóbb eltûnnek. Ráadásul a párolgás sebessége a méret csökkenésével együtt nõ.

&#292;|&#936;>&#8776;i&#295;&#8706;|&#936;>/&#8706;t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#54
Nem olyan nagy az a dilemma.
Éppen elég, ha az eseményhorizontot véges idõn belül tetszõlegesen mértékben meg tudja közelíteni az anyag.
Amikor az anyag az eseményhorizonthoz már nagyon közel van, az õ általa létrehozott térgörbület a fekete lyukéhoz hozzáadódva már elég ahhoz, hogy az eseményhorizontot kitágítsa.

(A fekete lyukak létrejötte szintén hasonló. Ha a térgörbület átlép egy határt akkor létrejön az eseményhorizont.)

Nézzük egy kicsit nagyobb léptékben. Ha a galaxis középpontját vizsgálod még könnyebben megérthetõ az egész. Tegyük fel, hogy az anyag nem hull bele a fekete lyukba, hanem a belassuló idõ miatt annak a közvetlen közelében megáll. Az anyag természetesen folyamatosan áramlik be, így ez a héj egyre nagyobb tömegû lesz és elõbb utóbb a fekete lyuk és a héj közös tömegéhez tartozó Schwarzschild-sugár nagyobb lesz mint a héj külsõ átmérõje, tehát a héj már az eseményhorizonton belülre került.

Tehát a helyes az, hogy nem az eseményhorizonton halad keresztül az anyag, hanem az eseményhorizont jön el érte.

&#292;|&#936;>&#8776;i&#295;&#8706;|&#936;>/&#8706;t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!

#53
és nem pontosan ez történik? Valami egyre gyorsítja a tágulást jelenlegi tudásunk szerint. Ami ráadásnak a gravitáció ellen hat. Sötét energiának nevezik és ott van mindenhol. Még a fekete lyukakban is.

#52
Igazatok van! Nem tudtam az egyenes arányról, de elég érdekesnek tartom, mert bár a képlet szerint a horizont a plútó pályájának 7szerese, ha létez(het)ne ilyen csillag normál (H égetõ)csillag állapotban, akkor "csak" 2,9MRD km lenne átmérõje, ami a plútó-nap fele, én ezt képzeltem el bõven merkúr alatt, de utánajártam hülyeségemnek! na ezt ki csinálja utánam? <#vigyor4>
#51
A Schwarzschild-sugár képlete még a Négyjegyû Függvénytáblázatban is benne van, ne röhögtesd ki magad... <#rolleyes>

Általános relativitáselmélet kézikönyv: http://valek.webs.com/ chatszoba a Freenode-on: #generalrelativity

Kelta
#50
Hát mivel én írtam, nem árt ha ideidézem a cikket..és igazad van, nem hogy a plutónál lenne, hanem 7x messzebb lenne mint a plutó pályája..!!
merkurt se érné el?? ne röhögtesd már ki magad....
feketelyuk

olvasgass kicsit 😊

Olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó...

#49
Az égitestek csak akkor szakadnának szét, ha a gyorsuló tágulást hajtó kozmikus állandó megnõne. Ha a kozmikus állandó marad annyi amennyi most, akkor a galaxiscsoportok elérhetetlen távolságra távolodnak tõlünk, egy idõ után a lokális csoport galaxisaiból fog állni a megfigyelhetõ Univerzum.

Általános relativitáselmélet kézikönyv: http://valek.webs.com/ chatszoba a Freenode-on: #generalrelativity

#48
, hogy öszinte legyek biztosra nem tudom neked mondani 😄 De nekem a Nagy Sutty elmélet a leglogikusabb. Aszerint pedig még a fekete lyukak is szét fognak szakadni.

#47
Nem szaggatja õket szét. Az univerzum tágul, nem a benne lévõ égitestek.

Általános relativitáselmélet kézikönyv: http://valek.webs.com/ chatszoba a Freenode-on: #generalrelativity

#46
"Az õsrobbanásban nem robbant fel semmi, a téridõ tágul."

Ami valahogy csak a gravitáció ellen hat olyan szinten, hogy ma is egyre nagyobb tempóval tágul. És ha a tágulás így folytatódik a legvégén legyûri a fekete lyukakat is. Jobban mondva szét szaggatja õket.





#45
Sok hülyeséget olvasok itt, de a tied tovább bontakozott:
"Tévedés, a fekete-lyuk tömegével egyenesen arányosan nõ az eseményhorizont sugara is."
Csak képzeld el h két azonos méretû gömb alakú gyurmát összegyúrsz egy gömbbé, és nem lesz duplája a sugara, tehát nem egyenes arányban, hanem köbös arányban áll.
Ebbõl a hülyeségbõl valaki már kiokumlálta, h a 10MRD naptömegû feketelyuk eseményhorizontja a plútón túl van, és ez rohadt vicces, neki azt üzenem h ugyan nem számoltam utána, de még a Merkúr pályályát se érné el! <#nevetes1>
#44
Annak nincsen semmi jelentõsége. Az univerzum jelenlegi sûrûsége nagyságrendileg ugyanannyi, mint egy ugyanakkora fekete-lyuk "sûrûsége", amikor pedig csak 1 milliárd éves volt, jócskán meg is haladta a megegyezõ méretû fekete-lyuk sûrûségét. Az õsrobbanásban nem robbant fel semmi, a téridõ tágul.

Általános relativitáselmélet kézikönyv: http://valek.webs.com/ chatszoba a Freenode-on: #generalrelativity

#43
A fekete-lyuk tiszta téridõ-görbület, nincs benne anyag. A teljes energiája graviációs.

Általános relativitáselmélet kézikönyv: http://valek.webs.com/ chatszoba a Freenode-on: #generalrelativity

qetuol
#42
fú, mennyi fizikus és kozmológus van itt.. -.-'

: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant

#41
Az hülyeség, hogy a fekete lyukból semmi nem jöhet ki. Erre cáfolat az õsrobbanás, akkor picikét több anyag volt minimális helyen. Akkorát szólt, hogy még ma is lehet mérni. Tehát kijelenthetõ az, hogy van az a robbanás ami le tudja gyûrni egy fekete lyuk gravitációs vonzását.

#40
érdekes nyelvezete van ennek a cikknek... <#idiota>

#39
Max a mi torvenyeink tiltjak, nem a termeszete.
Es a fekete lyuk lehet nem olvasta a torvenyeinket.
#38
Az elobbit ugy ertettem, hogy a fekete lyukhoz hasonloan viselkedo objektumok letezhetnek, viszont az esemenyhorizont letrejottet megtilthatjak a termeszet torvenyei.

Szerintem nem teljesen biztos, hogy fekete lyukakat figyelenek meg.
A fekete lyuknak esemenyhorizontja is van. Mi meg csak annyit latunk, hogy a semmi korul kering egy csillag es nemi sugarzas erkezik onnan.

#37
Bananturmixbol.
#36
Én azt szeretném kérdezni, hogy egy ilyen 44 kilóméter átmérõjû feketelyuk ez mibõl van? milyen anyagból?

Irrelevant... Your appeals to my humanity is pointless - Seven Of Nine, Star Trek Voyager - Skorpion

#35
Ahhoz képest hogy elméletben léteznek, egész jól meg tudják már figyelni a feketelyukakat..
Oldal 1 / 2Következő →