Thrawn#21
Én azt hiszem, a jelenlegi elméletek csúfosan leszerepelnek az eseményhorizontnál. Habár ilyen extrém körülmények között a józan paraszti ész legtöbbször nem vezet eredményre, azért érdemes picit így szemlélni a fekete lyukakat. Mai tudásunk szerint nagyon úgy tűnik, hogy léteznek, épp a cikkben szereplő Cygnus X-1 volt az első lehetséges jelölt. Az is általánosan elfogadottá vált, hogy bizonyos típusú galaxisok középpontjában igen nagy, több millió naptömegnyi lyukak vannak. Na mármost, ekkora tömegű csillagok jelenlegi elméleteink és megfigyeléseink szerint nem léteznek, tehát a lyukak több "normál" tömegű lyuk és/vagy akkréció útján jönnek létre. Ha a külső megfigyelő számára a behulló anyag sosem éri el az eseményhorizontot, akkor ezen lyukak "felhizlalt" tömegét se lenne szabad észlelnünk. Márpedig a galaxismagok fekete lyukainak többmillió napnyi tömegét mégiscsak meg tudjuk becsülni a közelükben levő csillagok mozgása alapján. Tehát a külső megfigyelő számára igenis megfigyelhető a lyukak "hízása" következésképp legalábbis közvetetten az anyag behullása.