Főként az angolszász média nem hisz a klímaváltozásban
← ElőzőOldal 2 / 2
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#38
A kommunális hulladéklerakó helyek igenis nyüzsögnek az élettõl. Csak nem a kis aranyos állatkáktól.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#37
Bakker elolvastad amit írtam? Mert mondjuk pont az ellenkezõjét írtam..... de mindegy neked ezek szerint.
#36
Na errõl beszélek. Csak az aranyos állatkák azok amik védelmet élveznek. A többi le van szarva. Téged se a természet érdekel, csak az esztétikus környezet.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#35
azért érzed ugye, hogy ez amit leírtál legalábbis gyenge lábakon áll?
esetleg a szeméttelepek majdhogynem az élet bölcsõje, annyi búvóhely van a fázós kicsi állatoknak?
mi elsõsorban semelyik részét nem védjük, szarunk rá hogy szúnyog vagy ezer ismeretlen gyógyszer hatóanyagát rejtõ õserdõ.
esetleg a szeméttelepek majdhogynem az élet bölcsõje, annyi búvóhely van a fázós kicsi állatoknak?
mi elsõsorban semelyik részét nem védjük, szarunk rá hogy szúnyog vagy ezer ismeretlen gyógyszer hatóanyagát rejtõ õserdõ.
#34
"lásd co2 brutális növekménye ennyi idõ alatt egyértelmû." Ez nem tény!
"mindent eltüzelünk = co2 + ugyanannyi hõ, atomból is hõ, fotoszintetizáló erdõk helyett háztetõket ér a nap, stb." Nézz utána, hogy a Napból mennyi energia érkezik a földre és hogy ehhez képest mennyi a mi általunk felszabadított energia.
"ez kábé az orosz rulett tematikája." Ha csak ülünk a seggünkön akkor se tudjuk hogy mi lesz. Bármit teszünk az élet orosz rulett.
"a rendszereink olyan törékenyek, hogy a legkisebb kitérésre kártyavárként omlanak össze." Ahogy azt te elképzeled. Mi volt japánban? Szó szerint katasztrófa a köbön. Összeomlott a gazdasága/társadalma? Dehogy. Pedig elõtte se ment neki valami fényesen. A harmadik legnagyobb gazdaságként bõven 200%-os GDP arányos államadóssággal és lassan két évtizede alig növekedõ gazdasággal a hátuk mögött kaptak három nagy pofont egy globális válság közepén. Csakhogy a világban szinte minden fontos dolog biztosítva van. Az ottani kár szétoszlott a világban és így nem igazán rengette meg õket. Ugyan ez lesz akkor is ha az EU államok becsõdölnek, mert az államadósság is biztosítva van. (CDS) Értelmesebb helyeken a devizaadósságot is biztosítják. Amerikában folyamatosan mennek csõdbe a bankok. De nem csak bankok, hanem hivatalok is. Még se omlik össze a rendszer, mert rengeteg helyen be van építve biztosítás. A becsõdölt bankban tartott pénz megkapják a betétesek (~200000 USD-ig). Ez a rendszer nagyon nem úgy néz ki mint ami éppen be akar dõlni. Ha végre az EU-s tisztségviselõk is kihúzzák a fejüket a seggükbõl és befejezik amit elkezdtek, az európai integrációt, akkor már el is tûnik a válság.
"mindent eltüzelünk = co2 + ugyanannyi hõ, atomból is hõ, fotoszintetizáló erdõk helyett háztetõket ér a nap, stb." Nézz utána, hogy a Napból mennyi energia érkezik a földre és hogy ehhez képest mennyi a mi általunk felszabadított energia.
"ez kábé az orosz rulett tematikája." Ha csak ülünk a seggünkön akkor se tudjuk hogy mi lesz. Bármit teszünk az élet orosz rulett.
"a rendszereink olyan törékenyek, hogy a legkisebb kitérésre kártyavárként omlanak össze." Ahogy azt te elképzeled. Mi volt japánban? Szó szerint katasztrófa a köbön. Összeomlott a gazdasága/társadalma? Dehogy. Pedig elõtte se ment neki valami fényesen. A harmadik legnagyobb gazdaságként bõven 200%-os GDP arányos államadóssággal és lassan két évtizede alig növekedõ gazdasággal a hátuk mögött kaptak három nagy pofont egy globális válság közepén. Csakhogy a világban szinte minden fontos dolog biztosítva van. Az ottani kár szétoszlott a világban és így nem igazán rengette meg õket. Ugyan ez lesz akkor is ha az EU államok becsõdölnek, mert az államadósság is biztosítva van. (CDS) Értelmesebb helyeken a devizaadósságot is biztosítják. Amerikában folyamatosan mennek csõdbe a bankok. De nem csak bankok, hanem hivatalok is. Még se omlik össze a rendszer, mert rengeteg helyen be van építve biztosítás. A becsõdölt bankban tartott pénz megkapják a betétesek (~200000 USD-ig). Ez a rendszer nagyon nem úgy néz ki mint ami éppen be akar dõlni. Ha végre az EU-s tisztségviselõk is kihúzzák a fejüket a seggükbõl és befejezik amit elkezdtek, az európai integrációt, akkor már el is tûnik a válság.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#33
"Sõt az a szemét más élõlények élelme vagy menedékhelye lehet."
Félve kérdezem meg, mikor láttál utoljára egy autópálya mellett eldobott pillepalackba beköltözni egy cinegecsaládot? 😊
Félve kérdezem meg, mikor láttál utoljára egy autópálya mellett eldobott pillepalackba beköltözni egy cinegecsaládot? 😊
#32
Nem tudom ezt honnan veszed én az erdõben sem dobom el a szemetet, pedig marharitkán járok arra. Ellenben az autóm belseje... no azt látnod kéne, elképesztõ 😊
Az erdõ nem a környezetem. Mégsem szórom tele szeméttel. Pusztán annyi, hogy tudom, az a nylonzacsit eldobni parasztság. Engem így neveltek. Az autóm az a környezetem, mégis letojom, hogy szemét van a padlóján, mert azzal nem szemetelem tele a természetet, hanem mikor összegyûlik, akkor kidobom egy hulledékgyûjtõbe. Nem tagadom vannak olyan emberek, akik környezetvédõk, de nem természetvédõk, de én mondjuk pont leszarom a városi környezetet, azon már rontani nem sokat lehet.
Az erdõ nem a környezetem. Mégsem szórom tele szeméttel. Pusztán annyi, hogy tudom, az a nylonzacsit eldobni parasztság. Engem így neveltek. Az autóm az a környezetem, mégis letojom, hogy szemét van a padlóján, mert azzal nem szemetelem tele a természetet, hanem mikor összegyûlik, akkor kidobom egy hulledékgyûjtõbe. Nem tagadom vannak olyan emberek, akik környezetvédõk, de nem természetvédõk, de én mondjuk pont leszarom a városi környezetet, azon már rontani nem sokat lehet.
#31
Ha már annyira különbséget akarsz tenni. Vedd már észre, hogy a természet nagy ívbe tesz rá, hogy eldobod a szemetet. Sõt az a szemét más élõlények élelme vagy menedékhelye lehet. Nem a természetet védjük amikor nem szemetelünk hanem a környezetünket tartjuk tisztán. Azért mert számunkra jelent veszélyt, ha a szemét hegyekben áll az utcán. De nem csak veszélyt jelent, hanem bántja az esztétikai érzékünket. Ennek semmi köze a természethez, vagy annak a védelméhez. Csakis a saját igényeinkhez.
Gondolkozz el azon, hogy miért van az, hogy elsõsorban a számunkra nem káros részét védjük a természetnek!
Gondolkozz el azon, hogy miért van az, hogy elsõsorban a számunkra nem káros részét védjük a természetnek!
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#30
igen. és az állatvilág felét se mi pusztítottuk ki, csak most épp ilyen kihalósdi van mi meg rosszkor vagyunk rossz helyen.
a mulyáknak nagyon jó pozíciói vannak.
akármerre is tart magától:
-elsõ tény hogy jelentõs mértékben befolyásoljuk. 1% akármilyen egyensúlyi rendszerben végzetes. de nem számoltam utána, lehet az 1% nem stimmel. attól még a jelentõs befolyás igen. lásd co2 brutális növekménye ennyi idõ alatt egyértelmû.
-második tény, hogy egy irányba befolyásoljuk (mindent eltüzelünk = co2 + ugyanannyi hõ, atomból is hõ, fotoszintetizáló erdõk helyett háztetõket ér a nap, stb.).
-harmadik tény, hogy fingunk sincs róla mi lesz a vége. ez kábé az orosz rulett tematikája. természetes szkepticizmusunk szerint nincs benne töltény. hurrá.
-negyedik tény, hogy a kínai hegyi paraszt nem fogja észrevenni a változást. de meg lehet nézni, hogy 1% változás a világgazdaságban milyen problémákat okoz. a rendszereink olyan törékenyek, hogy a legkisebb kitérésre kártyavárként omlanak össze.
a mulyáknak nagyon jó pozíciói vannak.
akármerre is tart magától:
-elsõ tény hogy jelentõs mértékben befolyásoljuk. 1% akármilyen egyensúlyi rendszerben végzetes. de nem számoltam utána, lehet az 1% nem stimmel. attól még a jelentõs befolyás igen. lásd co2 brutális növekménye ennyi idõ alatt egyértelmû.
-második tény, hogy egy irányba befolyásoljuk (mindent eltüzelünk = co2 + ugyanannyi hõ, atomból is hõ, fotoszintetizáló erdõk helyett háztetõket ér a nap, stb.).
-harmadik tény, hogy fingunk sincs róla mi lesz a vége. ez kábé az orosz rulett tematikája. természetes szkepticizmusunk szerint nincs benne töltény. hurrá.
-negyedik tény, hogy a kínai hegyi paraszt nem fogja észrevenni a változást. de meg lehet nézni, hogy 1% változás a világgazdaságban milyen problémákat okoz. a rendszereink olyan törékenyek, hogy a legkisebb kitérésre kártyavárként omlanak össze.
#29
Ki ruházza fel személyiséggel? Egyébként a te gondolatmeneted, kicsit sarkítva a következõ: Eldobtam 1 szemetet, naés, más meg ciánt önt a Dunába. Lehet így is hozzáállni. A másik dolog, hogy az embernek egyrészt vannak szükségletei, ami természetes, viszont vannak ezen kívülk igényei is, amelyeknek nagyon kevés köze van bármilyen természetes dologhoz. Szerintem nem árt a 2 között különbséget tenni.
#28
Hát igen. Elõbb kapunk széndioxid mérgezést, mint hogy oxigénhiányban meghalnánk.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#27
Attól a pontttól nagyon távol van a légkör, hogy te oxigénhiányos állapotba került.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#26
Kicsit elegem van abból, hogy a természetet személyiséggel ruházzák fel. Szó se rólan, ember nélkül is voltak szélsõségek már ezen a bolygón. Egy közepes méretû vulkánkitörés által kifejetett hatáshoz képest rövidtávon labdában nem rúgunk még ma sem.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#25
A vízgõz mennyiségét meg befolyásolja maga a hõmérséklet, mert az aboszlút páratartalom függ a hõmérséklettõl is.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#24
Röviden: ugyanazt mondom én is, csak objektíven, nem mint egy elfogult, érdekelt fél.
Egyszerû példa: a jegesmedvének szétcseszés, a meleg tengerek egyes élõlényeinek pedig létrehozás (új élõhely).
Az embert is a "természet" "csinálta", tehát amit az ember csinál, azt is a "természet" csinálja. Ennyire nem bonyolult. Az ember is csak egy dolog a megszámlálhatatlanul sok közül, ami a világegyetemben létrejött.
Az ember is egy állat, csak õ pl. nem a gallyakat csoportosítja egy helyre, hogy fészket készítsen belõle, hanem sok minden mást halmoz fel. Pl. agyagot, hogy téglát csináljon belõle. Vagy vasat, hogy gépjármûkasznit csináljon belõle. Vagy radioaktív anyagot, hogy atomerõmûvet mûködtessen vele...
Ahogy a fészeknek vannak mellékhatásai, (pl. hogy a fészekben lakó fiókák teleszarják az alattuk lévõ földet, és kipusztulnak a foszfortöbbletet nem igazán kedvelõ növények, velük együtt pedig a néhai társulást alkotó állatok, gombák, egyéb egysejtûek), úgy minden ember által létrehozott dolognak is vannak mellékhatásai. Pl. az autóknak, hogy telenyomják a légkört szén-dioxiddal és egyéb nagy mennyiségben sok mindenre károsan ható anyaggal. Csak mivel az ember egy kozmopolita, mindenhol elõforduló, civilizációt alkotó faj, ezért a hatása is lényegesen nagyobb, amely nagyobb volumenû következményekkel jár.
Persze tudom, a hagyományos nézet az, hogy amit ember csinál, azt hívják mesterségesnek, minden mást természetesnek neveznek. Csak az a baj, hogy lényegi különbség nincs köztük. Miért is lenne...
Azzal egyetértek, hogy az ember tud gondolkodni, ennek ellenére úgy tûnik, hogy tönkreteszi magát (azon keresztül, hogy számára hátrányosan változtatja meg a környezetét).
Egyszerû példa: a jegesmedvének szétcseszés, a meleg tengerek egyes élõlényeinek pedig létrehozás (új élõhely).
Az embert is a "természet" "csinálta", tehát amit az ember csinál, azt is a "természet" csinálja. Ennyire nem bonyolult. Az ember is csak egy dolog a megszámlálhatatlanul sok közül, ami a világegyetemben létrejött.
Az ember is egy állat, csak õ pl. nem a gallyakat csoportosítja egy helyre, hogy fészket készítsen belõle, hanem sok minden mást halmoz fel. Pl. agyagot, hogy téglát csináljon belõle. Vagy vasat, hogy gépjármûkasznit csináljon belõle. Vagy radioaktív anyagot, hogy atomerõmûvet mûködtessen vele...
Ahogy a fészeknek vannak mellékhatásai, (pl. hogy a fészekben lakó fiókák teleszarják az alattuk lévõ földet, és kipusztulnak a foszfortöbbletet nem igazán kedvelõ növények, velük együtt pedig a néhai társulást alkotó állatok, gombák, egyéb egysejtûek), úgy minden ember által létrehozott dolognak is vannak mellékhatásai. Pl. az autóknak, hogy telenyomják a légkört szén-dioxiddal és egyéb nagy mennyiségben sok mindenre károsan ható anyaggal. Csak mivel az ember egy kozmopolita, mindenhol elõforduló, civilizációt alkotó faj, ezért a hatása is lényegesen nagyobb, amely nagyobb volumenû következményekkel jár.
Persze tudom, a hagyományos nézet az, hogy amit ember csinál, azt hívják mesterségesnek, minden mást természetesnek neveznek. Csak az a baj, hogy lényegi különbség nincs köztük. Miért is lenne...
Azzal egyetértek, hogy az ember tud gondolkodni, ennek ellenére úgy tûnik, hogy tönkreteszi magát (azon keresztül, hogy számára hátrányosan változtatja meg a környezetét).
#23
Igazabol eleg abba belegondolni, hogy hany ev kellett amire a termeszet szepen kiszurte es eltemette azt a csomo szenet amit az elmult ketszaz evben elegettunk. Rendben, hogy valamikor a legkorben volt az osszes, de az akkori klimaban nem eltek volna meg az emberek. Aztan szepen lassan ez a szen eltunt a legkorbol, az emlosok meg megjelentek. Most ha ezt a mennyiseget rovid ido alatt visszakuldjuk a legkorbe, akkor hogy fogunk levegot venni?
#22
Körülnéztél már mostanában? 😊 Találj egy olyan helyet, ahol nem érezni a szmogot, nem hallani a város zaját és nincs teleszemetelve. Keresgélhetsz, de elég nehéz dolgod lesz. És az ember feje azért van, hogy használja. A te szavaiddal élve a természet egy egyenlet. És ha kis eszünk lenne, nem billentenénk el kényünk-kedvünk szerint. Az ember is természet? A mai társadalom? Amely bármilyen vackot képes legyártani és elfogyasztani aztán a szemétre vágni, csak azért, mert egy reklámban látta, hogy milyen kafa? Ez természet? Ez természetes? Ne haragudj nem igazán értek egyet. Az elõbbi tõmondat válaszomért bocsi. Valóban ki kellett volna fejtenem.
#21
714 karakter, 116 szó, 9 mondat megint teljesen feleslegesen. 😊 Méghogy a történelem nem ismétli önmagát... X)
#20
Bocsi, nem te, wraithLord-nak ment.
#19
Akkor te vakvagy.
#18
Nem hisznek? Nembaj, még pár hurrikán. óriáshóvihar, tornádó leghitetlenebb angolszász országba, és hinni fognak... vagy megdöglenek...
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#17
Nem szétcsesszük, csak gyorsabban változtatjuk meg, mint amilyen ütemben nélkülünk változna, és esetleg más irányba változtatjuk meg.
Ha ezzel a szóhasználattal élünk, akkor a környezet/természet/világ amióta létezik, folyamatosan cseszi szét magát, mert folyamatosan változik, mi csak segítünk neki gyorsabban változni. Max. nem arrafelé, amerre magától menne. De amióta létezik emberiség, azóta az is egy tényezõ, ami nem maradhat ki az "egyenletbõl". Az ember is a "természet", még ha sokan nem is tudják/akarják belátni.
Az relatív, hogy mi számít szétcseszésnek, és mi nem. Az ember szempontjából és azon élõlények, képzõdmények szempontjából, amelyek ennek hatására elpusztulnak, bizonyára szétcseszés. De ne felejtsük el, hogy emellett millió más dolog elõre tud törni, létre tud jönni, létrejön. Csak változás, semmi más.
Ha ezzel a szóhasználattal élünk, akkor a környezet/természet/világ amióta létezik, folyamatosan cseszi szét magát, mert folyamatosan változik, mi csak segítünk neki gyorsabban változni. Max. nem arrafelé, amerre magától menne. De amióta létezik emberiség, azóta az is egy tényezõ, ami nem maradhat ki az "egyenletbõl". Az ember is a "természet", még ha sokan nem is tudják/akarják belátni.
Az relatív, hogy mi számít szétcseszésnek, és mi nem. Az ember szempontjából és azon élõlények, képzõdmények szempontjából, amelyek ennek hatására elpusztulnak, bizonyára szétcseszés. De ne felejtsük el, hogy emellett millió más dolog elõre tud törni, létre tud jönni, létrejön. Csak változás, semmi más.
#16
Hát aki nem hiszi, hogy pillanatok alatt szétcsesszük azt a természetet ami soksok évszázad - évezred alatt alakul olyanná amilyen, az szerintem vak, károsult a szaglása és süket.
#15
Nem is kell "hinni" benne... X)
Ha esetleg nem is az ember* miatt, de a Föld klímája folyamatosan változik, mint ahogy eddig is tette az egy-két milliárd év alatt...
* Bár szerintem miatta is - viszont itt több szempontból is feltehetném a kérdést, hogy: "és akkor mi van?"...
Ha esetleg nem is az ember* miatt, de a Föld klímája folyamatosan változik, mint ahogy eddig is tette az egy-két milliárd év alatt...
* Bár szerintem miatta is - viszont itt több szempontból is feltehetném a kérdést, hogy: "és akkor mi van?"...
#14
Az egyik legerõsebb üvegházhatású anyag a légkörben a vízgõz.
http://noconsensus.wordpress.com/2010/04/19/radiative-physics-yes-co2-does-create-warming/
Érdemes megnézni, hogy a légkör teljes elnyelésének mekkora részét teszi ki a CO2 és mekkorát a vízgõz. Ráadásul vízgõzbõl két nagyságrenddel nagyobb mennyiség van a légkörben mint CO2-bõl.
Ezek tények mint ahogy a CO2 üvegházhatása is az. Arra a kérdésre viszont, hogy az üvegházhatást elsõsorban mi okozza, a CO2 vagy a vízgõz eddig még nem találtak egyértelmû választ. Ez is tény.
Jelenleg az ember az elsõdleges bruttó CO2 kibocsátó. Ez is tény.
Viszont arra se találtak választ, hogy régen a CO2 koncentrációnövekedése a hõmérséklet emelkedésnek kiváltó oka volt, vagy csak egy kísérõ jelenség és a felmelegedésnek valami más oka van.
Az is tény, hogy a felmelegedés növeli a CO2 koncentrációt: például a felmelegedõ vizekben összeomlik a tápláléklánc, eltûntek a planktonok amelyek a globális fotoszintézis feléért felelnek és ezzel kevesebb CO2-t tudtak megkötni. Az is tény, hogy az elsivatagosodás következtében a flórában raktározott CO2 kikerült a levegõbe. Az is tény, hogy a felmelegedõ vízbõl a CO2 a légkörbe került. A felmelegedés a metán légköri koncentrációját is növeli: a mélytengeri metánhidrátok felmelegedés okozta bomlása és a fagyos föld fölengedése.
Ezek között a folyamtok között bizonyítható ok-okozati összefüggéseket találni nagyon nehéz. A bizonyítások pedig ingatag lábakon állnak.
Az az igazság, hogy a szkeptikusoknak nagyon jó pozícióik vannak.
http://noconsensus.wordpress.com/2010/04/19/radiative-physics-yes-co2-does-create-warming/
Érdemes megnézni, hogy a légkör teljes elnyelésének mekkora részét teszi ki a CO2 és mekkorát a vízgõz. Ráadásul vízgõzbõl két nagyságrenddel nagyobb mennyiség van a légkörben mint CO2-bõl.
Ezek tények mint ahogy a CO2 üvegházhatása is az. Arra a kérdésre viszont, hogy az üvegházhatást elsõsorban mi okozza, a CO2 vagy a vízgõz eddig még nem találtak egyértelmû választ. Ez is tény.
Jelenleg az ember az elsõdleges bruttó CO2 kibocsátó. Ez is tény.
Viszont arra se találtak választ, hogy régen a CO2 koncentrációnövekedése a hõmérséklet emelkedésnek kiváltó oka volt, vagy csak egy kísérõ jelenség és a felmelegedésnek valami más oka van.
Az is tény, hogy a felmelegedés növeli a CO2 koncentrációt: például a felmelegedõ vizekben összeomlik a tápláléklánc, eltûntek a planktonok amelyek a globális fotoszintézis feléért felelnek és ezzel kevesebb CO2-t tudtak megkötni. Az is tény, hogy az elsivatagosodás következtében a flórában raktározott CO2 kikerült a levegõbe. Az is tény, hogy a felmelegedõ vízbõl a CO2 a légkörbe került. A felmelegedés a metán légköri koncentrációját is növeli: a mélytengeri metánhidrátok felmelegedés okozta bomlása és a fagyos föld fölengedése.
Ezek között a folyamtok között bizonyítható ok-okozati összefüggéseket találni nagyon nehéz. A bizonyítások pedig ingatag lábakon állnak.
Az az igazság, hogy a szkeptikusoknak nagyon jó pozícióik vannak.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#13
Számomra a klimatológiai modellek érdekesek egy kicsit.
A fizikára alapozva alkotnak egy közelítõ modellt, majd azt tesztelik (validálják) egy adatsoron. Ez az adatsor az elmúlt néhány évtizedbõl származik, mivel régebbrõl megfelelõen pontos mérések nincsenek. Ezt az idõszakot viszont egy emelkedõ hõmérsékleti trend uralta. Más adatsoron viszont (trendtörés, csökkenõ hõmérséklet) nem lettek tesztelve, hiszen ilyen nem áll a rendelkezésünkre. Nem kell túl kritikusnak lenni ahhoz, hogy az ilyen modellekkel a jövõbe végzett extrapolációt fenntartással fogadjuk. Lehet, hogy ezek a modellek egyszerûen csak egy felmelegedõ szakaszra lettek trenírozva ezért jövendölnek felmelegedést.
Ha megnézzük a klímakutatók által készített hõmérséklet/CO2 grafikonokat láthatjuk, hogy a trendek néha megugranak, majd hirtelen letörnek. Ezekrõl a trendfordulókról nem sokat tudunk, inkább csak feltételezések vannak. Az éghajlati modellek jó eséllyel nem jeleznék elõre, hiszen a modell alkotásához nem tudtak felhasználni trendfordulós adatokat.
Ha megfigyeljük az eddigi hõmérséklet/CO2 csúcsokat, azt tapasztaljuk, hogy a maximum után hirtelen törés következik be ami után a hõmérséklet meredeken elkezd csökkenni. Jelenleg a CO2 az eddigi maximumot áttörte, a hõmérséklet pedig az eddigi trendforduló határán mozog. Tény, hogy régen volt valami mechanizmus ami letörte a hõmérséklet növekedési trendet és ez a mechanizmus most is elindulhat.
Holnapután! 😊 mindmeghalunk...
A viccet félretéve, arra akartam kilyukadni, hogy a klimatológia egy rövid ideje létezõ tudomány. A terület amit vizsgál viszont hihetetlenül komplex és hosszú idõt fog át. Vannak elszórt adataink hosszú idõ idõskálára és vannak részletes adataink egy nagyon rövid idõskálára. Ebbõl azért én csodát nem várok. Meglehet nézni, hogy pl.: az egyes modellek jóslatai erõteljesen szórnak. Én azon se csodálkoznék, ha egyszer csak valami furcsa irányt vennének a folyamatok, hiszen a trendek jellemzõje, hogy soha nem tartanak örökké.
Sajnos a klimatológia egy ilyen terület. Viszont válaszokat várnak tõlük. De nem lehet jobban csinálni.
(A fenti gondolat menet nem az én fejembõl származik, egy konferencián egy klimatológussal tárgyaltuk meg ezt.)
A fizikára alapozva alkotnak egy közelítõ modellt, majd azt tesztelik (validálják) egy adatsoron. Ez az adatsor az elmúlt néhány évtizedbõl származik, mivel régebbrõl megfelelõen pontos mérések nincsenek. Ezt az idõszakot viszont egy emelkedõ hõmérsékleti trend uralta. Más adatsoron viszont (trendtörés, csökkenõ hõmérséklet) nem lettek tesztelve, hiszen ilyen nem áll a rendelkezésünkre. Nem kell túl kritikusnak lenni ahhoz, hogy az ilyen modellekkel a jövõbe végzett extrapolációt fenntartással fogadjuk. Lehet, hogy ezek a modellek egyszerûen csak egy felmelegedõ szakaszra lettek trenírozva ezért jövendölnek felmelegedést.
Ha megnézzük a klímakutatók által készített hõmérséklet/CO2 grafikonokat láthatjuk, hogy a trendek néha megugranak, majd hirtelen letörnek. Ezekrõl a trendfordulókról nem sokat tudunk, inkább csak feltételezések vannak. Az éghajlati modellek jó eséllyel nem jeleznék elõre, hiszen a modell alkotásához nem tudtak felhasználni trendfordulós adatokat.
Ha megfigyeljük az eddigi hõmérséklet/CO2 csúcsokat, azt tapasztaljuk, hogy a maximum után hirtelen törés következik be ami után a hõmérséklet meredeken elkezd csökkenni. Jelenleg a CO2 az eddigi maximumot áttörte, a hõmérséklet pedig az eddigi trendforduló határán mozog. Tény, hogy régen volt valami mechanizmus ami letörte a hõmérséklet növekedési trendet és ez a mechanizmus most is elindulhat.
Holnapután! 😊 mindmeghalunk...
A viccet félretéve, arra akartam kilyukadni, hogy a klimatológia egy rövid ideje létezõ tudomány. A terület amit vizsgál viszont hihetetlenül komplex és hosszú idõt fog át. Vannak elszórt adataink hosszú idõ idõskálára és vannak részletes adataink egy nagyon rövid idõskálára. Ebbõl azért én csodát nem várok. Meglehet nézni, hogy pl.: az egyes modellek jóslatai erõteljesen szórnak. Én azon se csodálkoznék, ha egyszer csak valami furcsa irányt vennének a folyamatok, hiszen a trendek jellemzõje, hogy soha nem tartanak örökké.
Sajnos a klimatológia egy ilyen terület. Viszont válaszokat várnak tõlük. De nem lehet jobban csinálni.
(A fenti gondolat menet nem az én fejembõl származik, egy konferencián egy klimatológussal tárgyaltuk meg ezt.)
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#12
Bocs, de ez így butaság. Ugyanis nem számolsz azzal, hogy egy adott komponens aránya mennyivel változik. Ki a túrót érdekel a légkör teljes tömege, mikor +70% nitrogén és más tök lényegtelen tulajdonságú anyag a klímaváltozából? Ellenben a CO2 és CH4 kibocsátás kibaszottul más, mint volt. És ezek kis %-os megváltozása iszonyatosan nagy szorzóval érzõdeik a térfogatukhoz képest.
A ciánból sem kell sok egy pohár vízbe, azt mégis megdöglesz.
A ciánból sem kell sok egy pohár vízbe, azt mégis megdöglesz.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#11
Azért kéne alaposan feltérképezni a helyzetet. Az valószínû, hogy az emberi tevékenység önmagában érdes kevés. Inkább olyan hatása lehet, mint egy hegy tetején lévõ sziklatömb lábánál rugdosni a kavicsokat.
Magyarán elindítunk -e olyan folyamatokat, amik késõbb egyre gyorsulva öngerjesztõvé válnak, vagy nem.
A legfontosabb kérdés, az emberi tevékenység átalakításával nyerünk idõt magunknak, vagy nem.
Lehet ez a lényegen nem változtat és ténylegesen a változásra kéne készülni, ahogy az elõzõ kommentnél írtad. Csak sajnos az emberiség szeret pepecselni, ilyen elvi kérdéseket jól körbejárni. Mert ha nincs felelõsség akkor a cselekvést se biztos, hogy meglépjük.
Magyarán elindítunk -e olyan folyamatokat, amik késõbb egyre gyorsulva öngerjesztõvé válnak, vagy nem.
A legfontosabb kérdés, az emberi tevékenység átalakításával nyerünk idõt magunknak, vagy nem.
Lehet ez a lényegen nem változtat és ténylegesen a változásra kéne készülni, ahogy az elõzõ kommentnél írtad. Csak sajnos az emberiség szeret pepecselni, ilyen elvi kérdéseket jól körbejárni. Mert ha nincs felelõsség akkor a cselekvést se biztos, hogy meglépjük.
#10
Persze hatalmas számok ezek, ha emberi léptékben nézzük elképzelhetetlenül hatalmasak. Ha a Föld természetes CO2 cirkulációját nézzük, akkor a légkör és a tengerek CO2 áramlásának kevesebb mint 1%-át adjuk extrában a rendszerhez. A rendszer elég bonyolult, szerencsés esetben ennek az 1 %-nak akár semmilyen hatása nem lenne. Fõleg, ha azt nézzük, hogy a szén/CO2 tárolók (talaj, légkör, tenger) által tárolt mennyiség kb 10 000 000X annyi, mint amit az ember egy évben kibocsájt. Ha az ember tényleg hatékonyan beavatkozott ebbe a rendszerbe, akkor ez egy nagyon is instabil rendszer volt eredetileg is!
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#9
senki nem mondta szerintem hogy az emberiség nem gyorsítja fel
#8
Nem az a kérdés valójában, hogy van-e klímaváltozás, és hogy mit tett vagy nem tett ezért az ember.
Hanem, hogy milyen világ következik és azért, hogy abban életben maradjunk mit tudunk és akarunk megtenni, vagy nem megtenni.
Hanem, hogy milyen világ következik és azért, hogy abban életben maradjunk mit tudunk és akarunk megtenni, vagy nem megtenni.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#7
És ezután számold bele azokat amik csökkentik (pl aeroszolok, lásd a tavalyi vulkánkitörés, vagy pár hete a Hudson)
Mente et Malleo
#6
A hitetlenkedõknek (azokank akik az emberi befolytásban kételkednek):
Vedd a föld teljes légkörének tömegézt (gogle + wiki) majd vedd az emberiség által kibocsájtott üvegház hatású gázok tömegét 1 évben (google + wiki)
Számolj egy %-ot (általános iskolais százalékszámítási példa)
Na most kapsz egy értéket, és ha ezután még mindíg azt hiszed hogy az emberi tevékenységnek nincs befolyása a klímára akkor leülhetsz 1-es.
Vedd a föld teljes légkörének tömegézt (gogle + wiki) majd vedd az emberiség által kibocsájtott üvegház hatású gázok tömegét 1 évben (google + wiki)
Számolj egy %-ot (általános iskolais százalékszámítási példa)
Na most kapsz egy értéket, és ha ezután még mindíg azt hiszed hogy az emberi tevékenységnek nincs befolyása a klímára akkor leülhetsz 1-es.
Common sense,based on a strict construction of the term,consists of what people in common would agree on:that which they\"sense\"(in common)as their common natural understanding. Go buy some!
#5
Nem mi okozzuk mi csak felgyorsítjuk
#4
meteorológusok, klímakutatók szerint 70-80% az antropogén hatás, szerintünk (geológusok) 20-30%, szóval ja van egy kis egyet nem értés. De inkább tenni is kéne, nem csak ezen vitatkozni. Mondjuk mi ehhez kevesek vagyunk.
Mente et Malleo
#3
Az oké, de ennyire gyorsan (alig 100 év alatt) egyik sem következett be vagy múlt el. Ráadásul amellett, hogy érezhetõen, és ma már bárki által megtapasztalhatóan melegszik a klíma (lásd állatok vándorlása, növények északabbra tolódása stb.), egyéb szempontok miatt is szenvedünk a környezetszennyezés miatt, és csak ezeket kell visszaszorítanunk a klímaváltozás okán is.
Tehát ha kevesebbet pöfékelnének az autók, környezetbarátabbak lennének az erõmûvek és a gyárak nem csak a Földnek, hanem bizonyíthatóan nekünk is jobb lenne. A másik alternatíva a kínai módszer, a szénerõmûveivel és a ma már szinte lakhatatlan nagyvárosaival, ahol ha kimész az utcára öt percre, és utána megtörlöd az arcod egy papirzsebkendõvel, az fekete lesz.
Tehát ha kevesebbet pöfékelnének az autók, környezetbarátabbak lennének az erõmûvek és a gyárak nem csak a Földnek, hanem bizonyíthatóan nekünk is jobb lenne. A másik alternatíva a kínai módszer, a szénerõmûveivel és a ma már szinte lakhatatlan nagyvárosaival, ahol ha kimész az utcára öt percre, és utána megtörlöd az arcod egy papirzsebkendõvel, az fekete lesz.
#2
Viszont az már baj, ha egy folyamat lezajlásához 5000 év kellett, de ez kis segítséggel végbemegy 200 év alatt.
Természetesen a felmelegedés végbe megy az ember nélkül is, ráadásul egyre gyorsuló ütemben. Minél több jég olvad el annál kevesebb napfényt vernek vissza, így gyorsabbá válik a felmelegedés.
Itt azt kéne meghatározni, hogy az emberiség ebben a folyamatban mennyire vesz részt. Mert ebben a kérdésben nincs egyetértés.
Még egy dolog. Ma, ha a környezetvédelmi témát feldobják akkor 90%-ban az üvegházhatásról van szó és ezzel kb ennyi. Pedig jó lenne ha nem csak errõl lenne szó.
Természetesen a felmelegedés végbe megy az ember nélkül is, ráadásul egyre gyorsuló ütemben. Minél több jég olvad el annál kevesebb napfényt vernek vissza, így gyorsabbá válik a felmelegedés.
Itt azt kéne meghatározni, hogy az emberiség ebben a folyamatban mennyire vesz részt. Mert ebben a kérdésben nincs egyetértés.
Még egy dolog. Ma, ha a környezetvédelmi témát feldobják akkor 90%-ban az üvegházhatásról van szó és ezzel kb ennyi. Pedig jó lenne ha nem csak errõl lenne szó.
Ettõl függetlenül tény, hogy az elmúlt 500 ezer évben volt kb. 4 jégkorszak és azt követõ felmelegedés, pedig ekkor az ember még nem sok vizet zavart.
← ElőzőOldal 2 / 2