89
  • Peetkiller #89
    Így is fogalmazhatunk, de a probléma nem ilyen egyszerű. Ezzel a képlettel, és a neutrínók segítségével ki lehet számítani az abszolút tér értékeit, és értelmet nyer a Lorentz-transzformáció is két inerciarendszeren belül. Bár hogy ezt bizonyítsák, még jó pár év hátravan...
  • Crane #88
    A probléma megoldódott. Még sem gyorsabb a fénynél, csak a tudósok benézték kicsit a számításokat. Elfelejtettek kalkulálni a GPS műhold és a Föld közötti mozgás eltérésből fakadó különbséggel (már ha jól értettem).

    ... mert persze minden relaítv. ;)
  • dorje #87
    Te megnyomod a rúd végén elhelyezkedő molekulákat, azok menyomák a mellettük állót, azok a mellettük állót, azok meg a tüttürüttü...
    Tehát a 10 cm-es rúgon is lasabban fog az információ végighaladni akártkit bökdösöl vele, mint a fénysebesség, csak ezt a hétköznapi rúdhasználatnál - pl. egy hamis kutya, debil szpmszéd vagy anyós szájonvágása a lapátnyéllel - nem érzékeljük, és a hatása elhanyagolható.
    Ha belegondolsz, hogy a Föld-Nap közti rudat meglóbálod, akkor a Nap felőli vége az első miliszekundumban átlépné a fénysebességet, ami akkora centrifugális erőt adna, hogy elszállna a bot, majd átszelvén az űrt szétcsapna egy bolygót, amin értelmes lények élnek, kiirtván őket a rákba azonnalilag...
  • Jawarider #86
    Köszönöm az infót. Egy elméleti kérdés. Tételezzük fel, hogy a rúd átmérője így tömege is nagyon kicsi. Mozdítok rajta egy nagyon nagyon kevest, ehhez mondjuk 1 sec szükséges. Ha a rúd egyik vége itt van a Földön, a másik mondjuk a napnál, akkor fenn áll e a következő helyzet ? A jel átvitel valóban 1 s-ig tart, de a távolság nagysága miatt azt érzékeljük, hogy hamarabb vittük a jelet mintha pl. fénnyel csináltuk volna?

    Köszi.
  • Dj Faustus #85
    "De véleményem szerint t=s/v -nél a t azért nulla mert a rúd 2 végpontja egyszerre mozog. "
    A v=s/t képletből következik a t=s/v.
    Az elmozdulás ideje akkor és csak akkor lehet nulla, ha a sebesség (v) végtelen - ami képtelenség.

    Másrészt: ahhoz hogy sebessége legyen a rúdat fel kell gyorsítani. A gyorsulás ugyancsak függ az időtől, ugyanis:
    a=v/t
    ebből következik:
    t=v/a
    a gyorsulás ideje ugyancsak akkor lehet 0, ha a gyorsulás végtelen.

    Kis érdekesség:
    Néhány érdekes számszerű adat, teljesen rugalmas golyók ütközése esetére. Két, kb. biliárdgolyó méretű acélgolyó 1 m/s sebességgel egymásnak ütközve 15000N erővel nyomódik egymáshoz. Annak a körnek a sugara pedig, amely mentén a golyók érintkeznek az ütközés során az 1,2 mm. Az ütközés időtartama pedig 1/5000 másodperc. Ha viszont bolygó nagyságú gömbök ütköznek (a sugár kb. 10000km) 1 cm/s sebességgel, akkor az ütközés ideje 40 óra! Az érintkezés körének sugara 12,5 km, az őket összenyomó erő pedig elképzelhetetlenül nagy!
    Forrás
  • Jawarider #84
    Abszolút igazad van a képletekkel. De véleményem szerint t=s/v -nél a t azért nulla mert a rúd 2 végpontja egyszerre mozog. A rudat nagyon pici sebességgel is elég mozgatni. Nem a rúd sebessége a lényeg(mert éppen csak elmozdítjuk) hanem az, hogy a 2 vége ugyanabban az időben azonos fázisban van. Szerintem.
  • Dj Faustus #83
    Az impulzusmegmaradás törvénye szerint
    m1*v1=m2*v2
    ahol
    m1: a kéz tömege
    v1: a kéz sebessége
    m2: a rúd tömege
    v2: a rúd sebessége

    És mivel v=s/t, ebből következőleg: t=s/v, így t==0, ha v=végtelen. Erre a rudat nyomó kéz képtelen.
  • SgtPepper #82
    Biztos vagy te abban, hogy ha megnyomsz egy fémrudat, akkor annak a másik vége 0 idő alatt mozdul el?
  • Jawarider #81
    Ok, akkor egy másik példa. Ülök egy irodában és a feladatom, hogy a tőlem 350m-re lévő gyáregységbe kell adatokat továbbítanom, pl. 1-5ig számot ami bármit jelenthet. Oda ordíthatok(ekkor 1s a jel átviteli sebessége), oda szólhatok telefonon( ekkor nagyon kicsi már) vagy az megnyomhatom az irodát összektötő 5 db. 350m hosszú rúd egyikét amit a másik oldalon észlelnek. Elméletileg ( kihagyva, hogy nyomódik a bőröm, stb) egy külső vizsgáló nem azt látja, hogy az általam adott küldött utasítás gyakorlatilag 0 idő alatt jut el a gyárba? Túlragozva: van egy ilyen Föld-Nap tengely ha a földön nyomogatom , pl. Morse-zom, akkor a napnál azonnal észlelik a változást ellenben pl. a fény 8 percig menne oda. Gyakorlatban: egy vezérműtengelyen lévő bütyök a szelepet idő veszteség nélkül vezérli, azaz a bütyök "utasítása" azonnal megjelenik a szelep vezérlésében. Nem ?
  • dorje #80
    Az nem információátvitel a két kapcsoló közt, hanem két dolgot egyszerre csináltál.
    Vagyis nem megy info az egyik kapcsolóból a másikba, hanem a kezeden keresztül mindkettőbe.
  • Mayorah #79
    "Még egy cikk inne n az sg.hu-ról:"

    Előre leszögezem, hogy nem vagyok fizikus, csupán sokat olvasok ebben a témában. A lényeg itt annyi, hogy attól, hogy elindították a jelet, az nem "egyszerre" érkezik meg, hanem képzelj el egy hullámot, aminek a teteje nagyon meg van nyúlva előre, és emiatt, a húllám teteje előbb odaér mint maga a hullám, de ez valójában nem fénysebességnél gyorsabb haladás. Mivel semmilyen információ/anyag nem érkezett a hullám csúcsával. (Próbáltam konyhanyelven megfogalmazni.)
  • Jawarider #78
    Azt tanultuk suliban, hogy anyagi test nem mehet gyorsabban a fénynél. MOst azt olvasom, hogy információ sem. Egy rövid kérdés : ha én egyszerre lenyomok két kapcsolót, akkor egy kivülálló gép szerint 0 idő alatt átvittem a jelet, nem ?

    Még egy cikk inne n az sg.hu-ról:

    http://www.sg.hu/cikkek/24226/egyszeru_felszerelessel_leptek_at_a_fenysebesseget
  • Peetkiller #77
    A kérdés: miként lehet egy háromdimenziós teret meghajlítani? A válasz: Három térdimenzióban sehogy. Eddig volt egy nagy hiba az elméletemben, mégpedig, mindent a fényhez viszonyítunk, és mindent a háromdimenziós térben mérünk. Így nem volt mit kiszámolnom, hiszen egy rossz viszonyítási alapra építkezve csak hibás értékeket kaphatok. Véleményem szerint a problémának egy megoldása van: Ha a háromdimenziós teret belehelyezzük egy másik térbe. Nevezzük, mondjuk Hipertérnek. Ez az abszolút tér, abszolút értékekkel, amivel már lehet modellezni a térgörbület létét. (a szokványos modell, a gumiasztalon guruló billiárdgolyó nem megfelelő)
    A tér belesimul a Hipertérbe, azzal teljesen azonos irányokat, méreteket, véve fel, ezáltal közvetlenül nincs semmilyen észlelhető különbség egészen addig, amíg az anyagot bele nem helyezzük. Az anyag gravitációja hullámokat indukál a térben, ezek fénysebességgel terjedve meghajlítják azt, miközben a Hipertér érintetlen marad. A fény és az idő a térben marad, ezáltal minimális különbséget hoz létre a tér és a Hipertér között. Mi maradunk a normál térben, méréseink mindig ahhoz viszonyulnak, ezért nem is érzékeljük a kettő közötti eltérést, ami amúgy is oly csekély, hogy szinte mérni sem tudjuk.
    Úgy tűnik azonban, hogy a neutrínók nem a térben, hanem a Hipertérben mozognak természetesen az abszolút fénysebességgel, ami nem más, mint a 299 792 458 m/s. mivel ők nem azt az utat követik, amit a fény a gravitáció által torzított térben megtesz, így a távolságot valamivel gyorsabban szelik át, ezért érkeznek meg a fénynél előbb. Tehát mégsem sérült a relativitás.
    Összegezve: minél erősebb a G-érték, annál gyorsabban szelik át a neutrínók, hisz valójában annál rövidebb utat kell megtenniük.
    Bizonyíték: az 1987b-jelű szupernova robbanásnál mért adatok szerint nem volt mérhető különbség az érkező neutrínók és a fény érkezési ideje közt. Miért? Mert az utat a csillagközi térben megtéve nem voltak kitéve jelentős gravitációs tértorzításnak. Ellenben a föld felszínén végrehajtott kísérlet során végig ki voltak téve ennek a hatásnak. Ezt a különbséget viszont már mérni is tudjuk;
    V{
    : tdiff=(t/s2)*g2*t
    Ahol is t a távolság a két térbeli pont között, g2 a térrészben ható gravitációs érték négyzete, s négyzet pedig a fény által megtett úthoz szükséges idő négyzete. A képletet a kísérletben használt adatokkal behelyettesítve a következőt kapjuk:
    T=734000 m
    S2=0.000005994
    G2=96.2361
    Tehát TDiff=423.399 méter. Ez azt jelenti, hogy a távolság növekszik 0,0577%-al.
    A kutatók által elvégzett kísérletben a neutrínók „állítólag” 0.06923037%-al mentek gyorsabban, mint a fény… Érdekes… Azt hiszem, ez így már jócskán a mérési hibahatár közé teszi a mért értékeket.

  • Krumplipuska #76
    Elnézést,de már létezik fénylapú élet is,hiszen vannak akik fénnyel táplálkoznak :)
  • Mayorah #75
    "Nem mellékesen, mér a relativitás elméletét is megdöntötték!! "

    Arra azért kíváncsi lennék, hogy mi a búbánat köze van a relativitáselméletnek a kénbaktériumokhoz? Tudtommal einstein egyetlen szóval sem beszélt a kénbaktériumokról, és a relativitás elméletben sem esik szó róluk. Amennyiben meg a relativitás elmélet megdőlése és a kénbaktériumok között nem volt összefüggés (nem is nagyon lehet), akkor írd már le, hogy mikor döntögették azt a szerencsétlen elméletet, mert én még nem hallottam róla, egy kis forrással, hogy had okosodjak.
  • pinokkio #74
    A fizikás részhez nem szóltam hozzá, mert nem a szakterületem, de előkerült a biológia...
    hammerjoe, röviden és tömören: baromságot beszélsz.

    1. észrevétel: kénbaktérium != nem szén alapú élet
    2. észrevétel: agy != fehérje
    3. észrevétel: chaperonok segítségével a fehérjéket meg lehet óvni a 'kicsapódástól' (bár inkább a denaturálódás kifejezést használjuk), ezért nem lesz a 42 fokos lázzal bíró emberből sülthús.

    Ráadás:

    neutrínó != atom
    Azt pedig űruld már el, hogy a 7-es számrendszerben számolás miért is lenne pontosabb a 10-esnél? Persze a pontosságot is definiáld nekem, ha lehet. Köszönöm.
  • hammerjoe #73
    Azon azért el lehet gondolkozni, hogy az eddigi tudással azt mondták: a fénysebességnél nincs gyorsabb, mert 0 a tömege,...stb!! Ha mérési hiba is történt, akkor is fantasztikus, hogy egy tömeggel rendelkező atom is képes, közel erre a sebességre. Nem mellékesen, mér a relativitás elméletét is megdöntötték!! Van kén alapú életforma (eddig úgy gondolták, hogy csak szén alapú létezhet, és hoppácska egyszer csak találnak egy baktériumot -itt a földön-, ami ezt cáfolja), halak élnek közel 70C-os vulkáni tóban(pedig a fehérje(lsd. agy) elméletileg 42C-on kicsapódik, és el kellene pusztulniuk, de ők tesznek erre), és még sorolhatnám. Kis óvodások vagyunk mi még ehhez, hiszen még a saját testünket sem ismerjük, hogy mire képes, mit miért csinál(rák, és hasonló betegségek). És azt is tudjuk, hogy a számításaink sem a legpontosabbak(itt a 10-es számrendszerre gondolok, ha átállnánk a 7-re sokkal pontosabb lenne). Rengeteget kell még tanulni, és nem csak azért, hogy mi megértsük, hanem azért is, hogy az utódainknak könnyebb legyen, ne onnan induljanak, ahonnan mi!!
  • Doktor Kotász #72
    A Mars jóval előbb lett sivár és ritka légkörű, mint az emberiség megjelent a Földön.
  • matrix22 #71
    Ezzel is elorehaladhatunk az emberiseg kis toredekenek a megmenteseben. A toredezett tudasunkkal is mar sejthetjuk, hogy egesszen a szomszedsagunkban is vannak utalo jelek, mint pl. a Marson is, hogy ottan is volt a foldhoz hasonlo tevekenyseg. Ne eleg az is ha a sajat foldi egitestunkon az egyiptomi vagy indiai kepirasos rejtejekre gondolunk.
  • kevingold #70
    És erre hogyan jöttek rá, hogy létezik ilyen? Lemérték fénytraffipaxszal?
  • STomika #69
    Kíváncsian várom hogy mi lesz a vége ennek az egésznek. Biztos hogy rengeteg időbe fog telni mire bebizonyítják hogy most lehetséges-e vagy sem. Én bízom benne hogy jól mértek és igaz, mert akkor tényleg rengeteg minden fog megváltozni majd, persze nem manapság de majd 30-40 év múlva, mert ezt valamilyen téren képesek lesznek hasznosítani!
  • Doktor Kotász #68
    Én ugyanerre a következtetésre jutottam, és pont egy monitor pixeleiként szemléltettem a részecskéket, ahol a részecskék mozgása csak a szomszédos pixelek közötti állapotváltás.
  • xrt #67
    Falnak mentem vagy csak én érzem úgy a valóság érzékelését addig látjuk hogy a fény nem megy át falon?
  • xrt #66
    Azé milyen az hogy millió fényévekre levő bolyókról jönnek hírek, meg mindenféle fénysebességet meghaladó részecskéről de a sötét anyag még mindig sehol pedig kell a képletekhez. Felejthető hogy ez a tudomány az ami egy műhold viselkedését nem tudja modellezni...
  • Kelta #65
    Ekkora hülyeséget rég olvastam..kösz hogy reggel így megröhögtettél...

    Te, tényleg komolyan gondolod amit írtál??? Csak hogy értsd..semmilyen felszíni dolog nem volt..és nem a földben haladt a neutrino sugár....anyám :):)
    A föld alatt egy zárt rendszerben, és teljesen egyenesen....te komolyan gondoltad, hogy a felszínen a levegőbe,két épület közt (WTF????) vagy a földbe küldték a neutrino sugarat???? hát ez marha jó.....bocs de megint röhögnöm kell, rendesen.sorry.... :):)
  • globint #64
    Azt honnan veszed, hogy mit nem vettek figyelembe?
  • kvp #63
    Igy elsore ugy nez ki, hogy a ket pont felszini tavolsagat mertek, mig a jel legvonalban a felszinen at haladt. Mar ilyen kis tavolsagoknal is szamolni kellett volna a Fold sugaraval es a ket labor tengerszint feletti magassagaval is. Tovabba nem vettek figyelembe a Fold nem homogen tomegeloszlasa miatti gravitacios tertorzulasokat sem.
  • Mayorah #62
    "Pedig a fénynél gyorsabb részecske felfedezése beláthatatlan újdonságok felfedezésének első lépcsője lenne."

    Azért ami a szubatomi részecskékre igaz, nem feltétlenül fog változást okozni emberi léptékben. Viszont ha dől az elmélet az érdekes lesz, a világegyetemünkről alkotott kép változni fog az biztos.

    "Annyi mindent hittünk már szilárd tudásnak, amiről később bebizonyosodott, hogy tévedés."

    500 éve azt hitték az emberek, hogy a föld lapos, most lehet valami új dolog fog kiderülni.

    "Hamarosan új energiaforrást fedezünk fel"

    Ebbe ne éld bele magad, nemigen lesz végtelen energia:P Hacsak nem kötsz egy macska hátára egy vajas kenyeret azt meg egy generátorra (egyébként a kenyér nem mindig a vajas oldalával esik le, sőt teljesen véletlenszerű hogy melyik oldalára esik:))

    "Ezzel most vagy azt bizonyítottak"

    Még nem bizonyították.

    "Egyébként a relativitás-elmélet nem zárja ki a fénysebességnél gyorsabb részecskék létét"

    Ez más tészta, mivel az elméleti! fénysebességnél gyorsabb részecskék, sehogy sem lassulhatnak le fénysebesség alá (végtelen mennyiségü energia kellene a lelassításukhoz), valamint a fénysebességnél gyorsabb részecskék fénysebesség fölé, viszont itt most arról van szó, hogy egy alapvetően tömeggel rendelkező részecske (ami ugye elvileg nem mozoghatna fénysebességnél gyorsabban) gyorsabban mozgott mint a fénysebesség. (Ha nem mérési hiba!)

    "az evolucio elmeletet mikor cafoljak, itt lenne mar az ideje"

    Minek? Olyan ez mintha azt mondám, hogy nem volt ükanyád. Mindketten tudjuk, hogy kellett, hogy legyen, de se te sem én nem láttad.

    "tévedsz, az az égő, hogy az ún. civilizált világ az űr meghódításábal látja az emberiség nagy reményét"

    Ez tény, és nem égő, hogy az emberiség fennmaradásához szükséges a világűr meghodítása, a nap előbb utóbb kimúlik, de valószínűleg 1 milliárd éven belül a föld lakhatatlanná válik, ha pedig most azt mondod, hogy az hol van még, akkor az pont a te szűklátókörűséged, és önzőséged, hogy nem a jövőre gondolsz, hanem a jelenre:P Igaz azonban, hogy előbb nem ártana legalább kihúzni az emberiségnek a következő ezer évet, vagy akár 100 évet. Sajnos az emberek nagyrésze nem távlatokban gondolkodik, csak a saját kis elcseszett életével törődik.

    "Lehet hülyeség, de ha a neutrínó csomag észleléséhez szükséges berendezés"

    Azért teszik a föld alá, mert az űrben rengeteg neutrinó van és mérhetetlenek lennének. A föld pedig "megszűri" őket.

  • TreDoR #61
    "Mert valójában nincs haladás, hanem a tér egyik pontján megjelenő részecske úgy módosítja a teret, hogy mellette egy másik másik pontban megjelenjen a saját ikerpárja, majd megszűnik."

    Wait... What?!?
  • Kelta #60
    Ez nagyon jó elmélet..... nyilván lenne magas tudásu fizikusok, akik csomó ellenérvet hoznának...
    Pl: Ha az atom összehúzza a teret (rést)akkor lehet megváltozna az elektronok pályája
    vagy: ha az út rövidül meg, akkor a megtételéhez is kevesebb idő kell..nem arányosan csökken mindkettő?

  • dyra #59
    Borul a bili. Hoppácska. Elméletek és teóriák garmadája mehet a kukába. Ezek tömeggel rendelkező részecskék amik csak gyorsabban mennek mint a fény (persze ha igaz). Miközben ugye ehhez végtelen energia m eg még annál is több kellene Einstein szerint. Svácj meg Olasz között van valami extra energia forrás? :D Ááááá na ha ez így van hamarosan hatalmas változások lesznek a Fizika világában.
  • zpe #58
    Ez most jó volt :)
    Ha nem csak néha látnánk érdekességeket és még azt is tudnánk miért vannak, akkor az már nem csak statisztika lenne :)
  • Vers #57
    a ter egy szamitogep, apro kis magokbol all, amelyek fizikai tulajdonsagot atadjak szomszedaiknak , nincs itt semmifel einsteini tergorbulet
    persze szerencsetlen azt se tudta miaz a computer, csoda ha vakvaganyra futott, Heisenberg meg a masik csodapocs
  • shamanist #56
    Ha ennyire biztos a dolgában, tuti hogy a jövőből jött...

    (Ha komoly a kérdésed: kell neki a reklám)
  • SzGabor89 #55
    Mi a véleményetek erről egy magyar rapper szájából?
  • SzGabor89 #54
    Nem szoktam kommentelni nagyon, de szeretem olvasni őket viszont most ezt ki kell irnom ide:
    Facebook Fankadeli a hungarista rapper? ... irta ki:
    Einstein persze, hogy tévedett. Sőt Hawking is téved, napjainkban is. Ki vagyok én ahhoz, hogy ilyet mondjak? Ugyan! Csak látni kell egy kicsit a világot! Bár az orvostudománynak nevezett furcsaságnál nagyobbat soha nem tévedett az emberiség, az elmúlt 70.000 évben. Egyre modernebb eszközök mellett, egyre több ember hal meg kínzó fájdalmak közepette, fiatalon, "egészségesen". Klasszikustól idézek: "fogtok ti még csodálkozni"
  • NEXUS6 #53
    Először is szerintem nem tudjuk, hogy mi is a tér valójában. A tér tele van ugye virtuális részecskékkel, amelyeknek az energiája hosszabb idő átlagát nézve nulla. Vagy is ma így gondoljuk.
    A részecskék sem valami legyártott kis golyók, hanem gyakorlatilag a tér olyan pontjai, ahol a virtuális részecskék nem adják vissza az esetleg nyert energiájukat, hanem hosszabb időn keresztül is megtartják. Ha a tér alapállapota az, hogy az energia átlagolódik, akkor viszont részecskének nevezzük a tér olyan fázishibáját, ahol valami miatt az átlagolódás milliárd virtuális/valós átalakulás után sem történik meg.

    Na most a sebesség valami módon összefügghet azzal, hogy a virtuális részecskék milyen gyorsan tudnak bomlani átalakulni. Mert valójában nincs haladás, hanem a tér egyik pontján megjelenő részecske úgy módosítja a teret, hogy mellette egy másik másik pontban megjelenjen a saját ikerpárja, majd megszűnik. Ennek a folyamatnak van egy maximális sebessége, mint pl az LCD monitoroknál a pixelek kigyújtási ideje, Ha a képernyőn levő mozgás viszonylag lassú, akkor folyamatosnak látjuk a pixel vándorlását a képernyőn. Ha egy sebességet elér, akkor elmosódottnak látjuk, sőt azt, hogy a piyrl elkezd ugrálni, mert a köztes fázisokat nem tudja a rendszer kigyújtani.

    Ez az analógia, ha valamennyire igaz, akkor egy csomó dolgot magyaráz. Pl valójában minden mozgás "alagút effektust" jelent. A részecske nem folyamatosan, hanem ugrás szerűen jut át egyik kvantumállapotpól egy másikba, egyik helyről egy másikba. Csak éppen statisztikailag a legtöbb ilyen kvantumugrás a szomszédos kvantumállapotok között zajlik le, de néha nem és ekkor azt hisszük új jelenséget látunk, az un alagút effektust.

    Na elég standard voltam?
  • Peetkiller #52
    Igen, valahogy úgy. Ezt elég nehéz elképzelni, de a lényeg, hogy az atomokkal telített térrész kisebb, mint az ugyanolyan méretű üres tér. Persze ez az eltérés nem mérhető, nemcsak azért, mert olyan kicsi a hatás, de azért is, mert mindent a fényhez viszonyítunk, (mértékegység, sebesség) viszont a téridő a fényt is becsapja. A fényt mindössze a téridő indikátorának tekinthetjük, mert a téridő hullámain utazik. Viszonyítási alapnak nem jó. Úgy látszik, a neutrínók igen...
  • Irasidus #51
    Nem gyorsítottak, csak létrehoztak egy nemtriónyalábot. Idézet a cikkből: "energiájú protonnyalábot lőnek rá egy vastag céltárgyra a Genfben lévő laboratóriumban"

    Pont ez az, olyan kicsi az eltérés, hogy lehet mérési hiba is, vagy egy új jelenesség ami miatt úgy tűnik mintha (nem ez lenne az első ilyen), és valóban lehet, hogy gyorsabb volt a fénynél, csak az eltérés minden esetben olyan kicsit, hogy elég valószínűtlen. Mellesleg supernovákánl és más természetes neutrinó forrásoknál ezt nem soha nem sikerült kimutatni, sőt! Így nagyon valószínű, hogy valamit elnézetek a fiuk...
  • edios #50
    sziasztok,

    teljesen laikus vagyok, nem is szeretnék okoskodni, csupán egy kérdésem van.

    hogy ha feltesszük, hogy tényleg felgyorsították fénynél nagyobb sebességre, akkor nem lehetne még jobban felgyorsítani, hogy ne ilyen nanoszekundumos különbség legyen a várt és a mért adatok között, hanem mondjuk másodperc?