89
  • ProgServ
    #49
    Érdekes elképzelés, ha igazad van, Nóbelt érhet!
    Tehát szerinted minden részecske ami "szivárog" / nem tökéletes a felépítése (az összes ilyen), az a "lyukacsain át" mintha kifelé sugározna, torzítja a téridőt?
  • ProgServ
    #48
    "Nem ők az elsők egyébként, akik hasonló jelenséget figyeltek meg: 2007-ben a MINOS kutatás (Main Incjector Neutrino Oscillation Search) Minnesota államban szintén azt tapasztalta, hogy a neutrínók gyorsabban haladnak, mint ezt a fénysebesség megengedné. Akkor azonban túl sok bizonytalansági tényező lépett fel, így nem volt alkalmuk igazolni a megfigyeléseket."
  • ProgServ
    #47
    Sziasztok! Ezt egy másik portálról idézem.

    "Az eredményt még nyilván sokféleképp meg kell erősíteni, a kutatók mindenesetre eléggé biztosak az eredményeikben ahhoz, hogy publikálják azokat. Mint elmondták, a 730 km-es utat 10 nanomásodperces pontossággal tudják mérni, és ezt a fénysebességnél gyorsabban történő megérkezést mintegy 16 000 alkalommal figyelték meg."

    Tehát nem arról van szó, hogy egyszer megnézték, aztán jól meglepődtek és nekiálltak publikálni, hanem egyszer meglepődtek...aztán nem értették, és 16 000-szer megismételték, és most sem értik! :D
  • Peetkiller
    #46
    Azt kell, hogy mondjam, ez a kísérlet teljes mértékben alátámasztja az elméletemet, amit itt az sg-n írtam, valamikor kb. egy évvel ezelőtt.
    Én egy magyarázatot adtam a gravitáció, a tér, és az anyag összefüggésére.
    Igazából nem is reméltem volna, hogy ilyen hamar kísérletileg is alátámasztják, de igazán örülök. Íme, a lényeg:

    "Kedves mindenki. Miért vonzza a fényt a gravitáció? Hisz nincs tömege.
    A válasz: nem vonzza.
    A fényelhajlást nagy tömegű égitestek esetén a téridő- görbület okozza.
    A gravitáció meggyűri a téridőt, a fény az időhullámokon egyenesen utazva számunkra elhajlik.
    Mi a gravitáció?
    EZ:
    Az atomot alkotó kvarkok és bozonok törexenek a kinetikai stabilitásra.
    De minthogy nem lehet kirakni egy tökéletes kör alakú tv-t sem maradéktalanul pixelekből, éppúgy az atomot sem lehet felépíteni planck hosszúságú részecskékből.
    Miért? A pí hányadosa miatt. Végtelen. Ellenben a tényleges planck hosszúság, ahol már minden szögletes, az csak 10-a mínusz39"-en, ha ezt megnézzük az eltérés valami iszonyatosan kicsi, Néhányszor tíz a mínusz negyvenediken.
    Mármint Pí és Planck között. De szorozzuk be ezt az atom alkotórészeinek számával,
    egyből egy valamivel nagyobb szám jön ki, ami még mindig szinte nulla, De ez a szám nem más, mint a gravitációs állandó. Ez a képlet matematikai oldala.
    A fizikai megoldás az atomok részéről az, hogyha kicsit meghajtva a teret, összehúzzák a planck miatt támadt rést, meggörbítve a teret, ezáltal az időt is.
    Ehhez mit szóltok?"

    Ez a térhajlítás miatt az anyagon belül haladó neutrínók sebessége nem növexik meg, csak az általuk bejárt út lesz rövidebb. Ez rögtön megmagyarázza azt is, miért nem észlelhetjük időben előbb a szupernova robbanásokat, lásd 1987b. A neutrínók minél sűrűbb anyagon haladnak át, annál gyorsabban érnek célba. Ezt mondjuk tudnánk használni nagyméretű objektumok anyagsűrűség-meghatározásánál.
  • gombost
    #45
    Sajnos nem értetted meg, amit írtam.
  • ddt500
    #44
    Még akár el is hinném ha nem 300 006 km/s-ot mértek volna. Ha létezik gyorsabb neutrinó annak kicsi a valószínűsége, hogy pont "mérési hibahatáron" belül lenne gyorsabb. 2 ezred százalék nevezhető annak. Mert ha mondjuk 320 000km/s mértek volna azt elhinném.
  • szasz85
    #43
    ideje lenne visszamenned a gumiszobába te "földműves"
  • Vers
    #42
    na ne mondjad okostojas
  • mcganyol
    #41
    Mint már mondták elöttem is, sem Einstein sem a rel. elmélet nem mondja, hogy nem lehet gyorsabban menni a fénynél. Aki ebben a témában bármi mást akar, mint kérdezni, az legalább ennyivel legyen már tisztában.
    Az elmélet csak annyit állapít meg tényszerűen, hogy nyugalmi tömeggel rendelkező test fénysebességre való gyorsításához végtelen energia szükségeltetik.

    A fénynél gyorsabb haladás lehetetlensége csak egy következtetés, ami arra épül, hogy a sebesség megváltoztatásának a módjának csak a gyorsítást ismerjük.

    Ha létezik olyan fizikai jelenség mely a sebesség ugrás szerű (értsd nem folyamatos) változását teszi lehetővé, elméletben képesek leszünk átlépni a fénysebességet (Igen, Einstein elmélete szerint is). De ez jelenleg csak fikció, mivel ilyen fizikai jelenséget nem ismerünk. Természetesen létezését nem zárhatjuk ki teljes bizonyossággal.

    Amit a csillagászok a fénynél gyorsabban haladó dolognak hittek egy darabig az alapvetően egy projekció volt. Kb úgy kell elképzelni, mintha a zseblámpával egy távoli falra világítanánk és a lámpát fordítanák el. a lámpa "fényfoltja" haladhat gyorsabban mint maga a fény, de ott valójában nem "halad" semmi, csak egy fénynél gyorsabb szögsebesség észleléséről van szó.
  • zpe
    #40
    Reméljük meg tudják majd pontosabban is mérni !
    Remélem a kvantumteleportációt is meg tudjuk majd magyarázni :)
  • Caro
    #39
    Fizikus, aki ért a kapáláshoz jelentkezik!
  • Caro
    #38
    Ez annyira nem közismert, de a fénykúp mögé be lehet menni, alagúteffektussal.
    Nagy tömegű részecskék hullámfüggvénye elég jól lokalizált térben (azonos sebességek mellett), ezért ott ez a jelenség nem játszik túl nagy szerepet, de egy olyan könnyű részecske esetén, mint a neutrínó, amiről mindeddig csak azt sikerült kimutatni, hogy csak minél kisebb a tömege, ez a kiszélesedés jelentős lehet.
    Persze ez úgy jelentkezne, hogy lennének korábbi és későbbi események, de az átlag nem tolódhatna el a valós sebességtől.
    Esetleg lehetséges lenne, hogy a neutrínó végül is a keresett tachyon? Azt nem tudom, hogy ez mennyire bolygatná a részecskefizikát.
    Rendkívül izgalmas eredmény lenne, ha ez tényleg igaz lenne, de sajnos én is attól tartok, hogy csak valamilyen mérési hiba lesz.
    Már abba is borzalmas belegondolni, hogy 60 ns, a cikk is említi, 1 ns = 30 cm fénynek.
    A távolságuk >700 km, ezen belül beszélünk 18 MÉTER különbségről. Ha nem tudják 20 méter pontosság alatt megállapítani a két hely távolságát, akkor az egész mérés kuka. És még nem beszéltünk az általános relativitás (Föld gravitációs tere) által okozott eltérésről sem.
  • Kelta
    #37
    Elolvasnád mekkora hülyeséget írtál?
    foton maga a fény alkotó eleme..maga a fény :) nem mehet gyorsabban önmagánál :)
    Fényt gyorsítani?? a fénynek állandó a vakumban a sebessége, maximum lassítani lehet, azzal, hogy valami olyan közegen vezetik át ami lassítja...

    de gyorsítani???? ezt a hülyeséget hol olvastad??
    és nem elméleti, hanem gyakorlatilag ennyi a sebessége :) 299.792.458 km/sec
    Ennél csak lassabban mehet.. :)
  • Vers
    #36
    pocs fizukosok menjetek a foldekre kapalni, igaz ahhoz se ertetek :XDDDDDDDD
  • Deus Ex
    #35
    #34: Pontosan erről van szó, minden fizikai modellnek megvan a maga értelmezési tartománya, ezen belül fog a kísérletekkel a mérési hibán belül egyező jóslatokat adni. Ha egy évszázadig jól működő modellnek sikerül végre lassacskán kitapogatni a határait, az mindenképpen örvendetes, mert megmutatja a továbblépés útját.
    De, ez semmit sem von le a modell és megalkotója értékéből és érdemeiből.
  • Talgi
    #34
    Vicces ez a "nagyot tévedett" kifejezés.
    Ha egy elméletet számtalan kísérlet, tapasztalat alapján évtizedekig használunk, az ha "megdől", akkor sem lehet rá mondani, hogy tévedés. Lehet, hogy a tudomány akkori állása nem teszi lehetővé a tökéletes modell megalkotását, de ennyi.
    Ugyanaz, mintha azt mondanánk, hogy Newton nagyot tévedett...
  • gombost
    #33
    Pár éve talán pont itt az sg-n olvastam egy cikket, hogy vízbe lőtt fotonokat sikerült fénysebességnél nagyobb sebességre gyorsítani. Mert ugye az elméleti maximum ez a 300.000km/s, de a vízben a fény is lelassul, viszont valami gyorsítóval sikerült elérni ezt a sebességet.
  • sanyicks
    #32
    Hát nemtudom én több éve is hallottam ilyen fénysebességnél gyorsabb részecskékről, az egyik pont a neutrínó volt a másik meg a müon talán?
    És valami japán mélyen földalatti detektorteremmel tudták észlelni...
  • Deus Ex
    #31
    Olvassatok a sörök között: "föld alatt" "féregjárat".

    Na, gyengébbek kedvéért: eltalálták a Csillagkapu Parancsnokságot, és ettől kezdtek a neutrínók cigánykerekezni.
  • Kelta
    #30
    Meséld már el, miben is tévedtek nagyot???
  • Kelta
    #29
    Az tévedés, hogy Einstein szerint nem lehet a fénynél gyorsabb dolog.
    Ő azt mondta, nem lehet a fénysebességet átlépni, gyorsítással.
    Olyan lehet hogy valami alapból gyorsabb mint a fény, de az meg nem tud "alálassulni"
    Ez nem mond ellent a relativitás elméletnek

    Szerintem is mérési hiba lehet a dolog.....bár az tény hogy a fizika törvényeinek valszeg csak felét ha ismerjük :)
  • zpe
    #28
    Lehet, hogy neked van igazad, de szerintem egy kicsit túl standard :) a gondolkodásod.
    A féreglyukas elképzelés igenis adhat magyarázatot néhány jelenségre, akár az alagúthatásra is.
    Talán esetleg lehet, hogy nem kell Planch hossz alá menni, hogy néhány jelenséget észleljünk.
    A bizonyíthatatlan húrelméletre gondoltam, ami éppen nem a standard modell és nem is sarlatánok művelik.
  • NEXUS6
    #27
    Einstein nem tévedett, nem feltétlenül. Amit csinált az annyi, hogy csak leírt egy olyan modellt, amiben a fénysebesség olyan határsebesség, amit a rendszer elemi nem lépnek át. Nem magyarázta meg, hogy ez miért van így, sőt nem zárta ki azt sem, hogy ez alól van kivétel. A rel. elm érvényességére bizonyíték volt jó pár olyan dolog, amit ez megmagyarázott, pl Merkúr pályája, meg hasonlók.
    Értelemszerűen nem magyarázott viszont olyan jelenségeket, amiket akkor még nem is tudtak érzékelni.
  • NEXUS6
    #26
    Amit a CERN-nel, LHC-vel kapcsolatban azt utóbbi években művelnek az kő kemény tudománypolitika, de még inkább show-biznic.

    Havonta feldobnak egy ilyen gumicsontot, de természetesen a tudományos szakfolyóiratokban meg ott lesz a levezetés a jelenség "helyes" értelmezéséről. Ami valahogy marhára nem fog ellenkezni a standard modell-től.

    A tudomány, mint a társadalom annyi más területe igen is válságban van, sajnos azok a mechanizmusok, amelyek a demokrarikus rendszerben biztosíthatnák az új, hatékonyabb és célravezető paradigmák érvényesülését itt is folyamatosan blokkolva vannak.

    A társadalomban feldobják azokat az elemeket amelyek az új folyamatok hatását jelzik, eddig úgy tűnik, hogy minden rendben van. Aztán ezeket az elemeket megbélyegzik, mint válságjelenséget, mint olyan dolgokat, amelyek az emberek biztonságát veszélyeztetik, majd a kormányok a nép teljes egyetértésével válságintézkedéseket hoznak. Ami igaz hogy szűkíti a demokráciát, de legalább fenntartja az eddigi rendet, azok uralmát, akik eddig is hatalmon voltak.

    A szenzáció ipar termékei, kvázi hírek csak arra jók, hogy az emberek bizonytalanság érzetét mélyítsék és ha nem is lelkesen de legalább kényszerűségből, mert jobb nincs szót fogadjanak az aktuális kurzus képviselőinek.

    Ez a társadalom működése a XXI. szd elején.
  • Moondom
    #25
    http://www.zarandok.hu/index.php?m_id=45&m_op=view&id=6946

    Einstein nagyot tévedett. Nincs egyedül; Darwin is.
  • thsanyi5
    #24
    A hülyeség pl képes gyorsabban terjedni mint a fény. Nagyon súlyos dolgok amik gyorsan haladnak és mégsem esett még szét miattuk a világ.
  • Artus58
    #23
    Ezerháromszáz tonna és nem 1.3.
  • Sárkányvölgy
    #22
    Már mióta szajkózóm én ezt...
    A fénynél lehet gyorsabban haladni. Nem azt mondom, hogy Einstein hülye volt, csak azt, hogy van amit ő sem értett meg igazán, pedig igazi nagy koponya volt a maga idejében.
  • Crane
    #21
    Lehet hülyeség, de ha a neutrínó csomag észleléséhez szükséges berendezés 1.3t súlyú, akkor műhold formájában talán pályára lehetne állítani pl. a Hold körül. Az már elég nagy távolság lenne a mérések pontosítása végett. Persze amit nem tudok, hogy a műszer kiszolgálásához kell-e más egység, illetve mennyire fókuszálható a neutrínó nyaláb az űrszondára.
  • Chocho
    #20
    Pedig a hozzászólásaid alapján meg vagyok győződve róla, hogy a majmoktól származol.
  • Chocho
    #19
    "Eistein nem kidobta, hanem kiegészítette a modellt..."

    Tévedsz, Einstein új tudományos paradigmát alkotott -- tehát egyiket sem tette. ;)
  • gombabácsi
    #18
    tévedsz, az az égő, hogy az ún. civilizált világ az űr meghódításábal látja az emberiség nagy reményét
  • gombabácsi
    #17
    már hogy ne lennének tabuk a tudományban...
    mondanék is párat, csakhogy azok tényleg olyan tabuk, hogy ki se lehet mondani
    sőt, megkockáztatom, hogy örökké tabuk maradnak, mivel a tudománynak pár évtizede van hátra és már nem lesz idő ezeket kivonni a tabuság hatásköréből
  • Doktor Kotász
    #16
    Te ezzel azt kompenzálod, hogy nem érted a gyökkettőt?

    Tök fölösleges neked magyarázni, hogy a modell bővülése nem azonos a modell összeomlásával. A newtoni fizika simán működik, miközben tudjuk, hogy nem igaz, mert bizonyos tartományokban bizonyos jelenségek felerősödnek. Eistein nem kidobta, hanem kiegészítette a modellt, az alacsony sebességtartományban azonos eredményt ad, mint a newtoni. Most maximum kibővülne a modell. Ez nem bukás lenne, hanem siker.
  • Asperot
    #15
    Pl a fény sebessége is csak egy mértékegység, amit át lehet lépni, és talán az időre sincs hatással.
  • Doktor Kotász
    #14
    "Elkepeszto lenne, es mindent felforgatna, ha igazolni tudnak. Fizikan tul a tudomanyhoz valo hozzaallasunk is alapjaiban valtozna. Onantol nem volnanak tobbe tabuk, amire barmikor hivatkozni, lehet, ha cafolni kell egy-egy uj elmeletet."

    Hogy a fizikában (a tudományban) tabuk lennének, azt csak az ezoterikus tenyérjósok, jövőbe látók, kézrátétellel gyógytók propagálják teljes sikerrel.

    Már önmagában, ahogyan a CERN közzé tesz ilyen adatokat, azt bizonyítja, hogy nincsenek tabuk.

    A tudomány csak a szélhámosok, őrültek áltudományos maszlaga elől zárkózik el.

    Például örökmozgók, kanapé mögötti dimenziókapuból huhogó fénylények, stb.

    Persze tehetetlensége van minden elméletnek, így elterjeszteni vagy megdönteni egyet, nem könynű feladat. De nem dogmatikus a rendszer.

    Jó, mondjuk az üvegházhatás az, de az zöldhippi média propaganda. Nem azért mondom, hogy ezen vitázzak majd, csak ez jutott eszembe példának.
  • Molnibalage
    #13
    Pl...?
  • Vers
    #12
    LOLLLLLLLLLLLLL
    a sok atomtudos most pofara esik :XDDDDD

    az evolucio elmeletet mikor cafoljak, itt lenne mar az ideje

    lopocsok
  • zpe
    #11
    Amúgy ez a féreglyukas elmélet elég érdekes .
    Nekem speciel tetszik.
  • Vamp17
    #10
    Nem volt teves, inkabb tevedes :) Van a csillagaszatban egy jelenseg, pontosan en sem ismerem, de olyasmi a lenyege, hogy a fenynek bizonyos korulmenyek kozott a latszolagos sebessege nagyobb, mint a fenysebesseg. De ez csak optikai csalodas.