47
-
alien47 #47 Mi lenne, ha a világ kormányai nem ilyen szarokra szórnák el a pénzt. Egy ilyen flotta(USA) árából simán ki lehetne fejleszteni az Enterprise űrhajót vagy a USG Ishimurat is. Földi dolgoknál maradva, elég lenne az AIDS, rák ellenszerére, hidegfuzióra vagy sokkal hatékonyabb zöldenergia termelésre.Plusz a MÉH is jó pénzt fizetne értük :)
-
#46
A melegebb víz egy módos segíthet a nyomvonalat megállapítani. A melegebb víz ugyanis máshogy vezeti a hangot, lokálisan más a sűrűsége Abban viszont erősen kételkedek, hogy ilyen kis eltérés kimérése és '3d-ítése' -e menne. Nagyon hosszú ideig kellhet mérni és kell valami zajforrás, ami folyamatosan átmegy a nyomvonalon. A víz meg szerintem igen jól keveredik, a delta T a meleg és hideg víz köztött nem lehet túl nagy. -
#45
Pont 82-ben adták ki a könyvet amiben szerepelt, köszönöm a felvilágosítást. -
Sir Cryalot #44 most olyat fejlesztenek, hogy lézersugár fentről eléri a vízfelszínt, összeszűkül, továbbhalad, a lézer víz kölcsönhatásból lesz pár 220 decibeles buborék, és azalapján betájolnak neked bármit szvsz. -
Sir Cryalot #43 h-i-d-e-g-f-ú-z-i-ó -
teddybear #42 Ami viszont jó tengeralattjárók nyomkövetésére, az az előre telepített passzív hanglokátor-érzékelők.
Ha igaz, akkor egy ilyen érzékelőkkel teli övezet van a Grönland-Izland-Brit-szigetek vonalon, hogy a támadó orosz tengókat el lehessen kapni. -
teddybear #41 Hiába keresed, mert nincs is ilyen.
Az infrakép a tenger legfelsőbb pár milliméterének a hőmérsékletét mutatja. Azaz akkor látod a tengó által felmelegített vizet, ha amúgy is a felszínen halad.
Ha mélyebben van, akkor amire az általa megmelegített víz a felszínre kerül annyira eloszlik, hogy megkülönböztethetetlenen lesz más, melegebb foltoktól. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#40
Mondasz nekem egy olyan rendszert amely képes egy, akár több száz méter mélyen lévő, a környezeténél melegebb víz-csíkot követni? Én ilyenről nem tudok, pedig hidd el, nagyon kutakodok ilyen téren. :)
Igen, ez anno az 1980-as években több könyvben is feltűnt, nekem is rémlik egy kép a Haditechnika Fiataloknak sorozat Atom-tengeralattjárókkal foglalkozó füzetéből, ahol műholddal követnék ílyen módon a tengeralattjáró hőkibocsátását. Csakhogy én nem tudok arról, hogy ilyen módon követkhetőek lennének a tengeralattjárók a gyakorlatban. Egyetlen tengós fórunmban sem tesznek említést eféle rendszerről, a szakmai oldalakról már nem is szólva. Hozzáteszem, az nagy atomhatalmak mind nukleáris meghajtású tengeralattjáróra telepített rakétákra bízzák a nukleáris elrettentés eredjét. A jövőben is. Ha valóban létezne ilyen rendszer, akkor a boomereknek ki se lenne értelme futni a kikötőből...
Szóval én urban legendnek tekintem ezt a dolgot... -
Sir Cryalot #39 Cifu nem számol vele hogy ez hidegfúzióval is mehet :D -
#38
* cikk :D
Amúgy van is egy jó könyv egy ilyenről : http://legeza.oszk.hu/sendpage.php?rec=li1561 -
#37
Mehh, értelmes vicc SG-n.
Amúgy atomtengeralattjárónak még az a hatalmas hátránya, hogy hűtővíz miatt eléggé lekövethető éppen merre jár. -
kissssss #36 máshol is ugyan ez a helyzet. -
37lz55 #35 egyáltalán minek milliárdokat beleölni ilyesmikbe?..
fele oroszország meg nyomorú retekben él -
#34
Csak hogy mennyire fontosak a civilcégeknél a kockázatkezelés, környezeti szempontok meg ilyesmi. Lazán kapcsolódik a témához, de azért jelzi miről is van szó.
Szóval most olvastam a BBC-Históriás újságában egy cikket a szomáliai kalózokról, hogy hogy is indult a dolog.
Csak úgy, hogy a nyugati (főleg nyugat-európai) civil cégek a veszélyeshulladékot, nukleáris hulladékot kb 1/10 árért át tudták passzolni olyan cégeknek, akik vállalták, hogy ennyiért is megszabadulnak tőle. Ezek a cégek alapvetően a maffiával voltak kapcsolatban, szal gondolhatod, hogy mennyire legális volt a hulladékkezelésnek ez a módja, bár ugye az árérzékenységre, költséghatékonységra roppant jó választ jelent ez a megoldás.
Ezek a cégek aztán az anyagokat szépen elvitték a szomáliaia partokhoz (természetesen valami libériai zászló alatt működő lélekvesztőn) és mivel ott évtizedek óta nincs kormány így partiőrség sem, szépen beszorták a tengerbe. Amikor volt az előző nagy cunami, akkor egy részük szépen ki is jött, több száz ember betegedett meg, akkor hirtelen, de elötte is rendesen. Meg azért hullottak is. A helyi halászok, mert hgy hajójuk meg csak nekik volt jóformán meg felszívták magukat és elkezdték abajgatni ezeket a nyugati hajókat.
Persze aztán az ottani bűnszövetkezetek is látták, hogy ez jó buli és ma már messze nem a helyi lakosságról szól ez a történet.
Szal OK az biztos, hogy az állami megrendeléseknél soxor iszonyat vastagon fog az a ceruza. Másrészt meg a civil szektorban ott rabolják le a környezetet, emésztik fel a tőkének nem pénzben kifejezett részét (emberi kapcsolatok, környezeti erőforrások) hogy az iszonyat. Így könnyű költséghatékonynak lenni, pedig van amit egyszerűen nem lehet megspórolni. -
#33
A Google segít ;) -
WilliamMcKinley #32 Miklós, a cikked nincsenek valahol összegyűjtve? Nem mindig van időm elvolasni őket és mire lenne már eltünnek az sg bugyraiban. Pedig nagyon szivesen olvasnám őket. -
#31
Ok. Másik példa:
Charles de Gaulle hajózó legénység: 1350 fő
Queen Elizabeth hajózó legénység: 600 fő
Még ha 30 év is választja el őket egymástól... -
#30
Egy gázturbinának meg olyan segédrenszeri vannak mindenféle bizbasszhal, hogy padlót fogsz. -
kisemlős #29 "3.: A nukleáris hulladékkezelés drága mulatság"
persze, bele az óceán több kilóméter mély mélységeibe...
Amúgy nagyon jó a czikk! Köszönjük Cifu! -
#28
A civil gazdaságban a kockázatkezelés igen fontos
A civil hajózásban, ahol a hajók harmada panamai, ciprusi vagy hasonló paradicsompüré állagú joggyakorlattal rendelkező államok zászlaja alatt járják a világot a kockázatkezelés viszonylagos fogalom. :)
Egy azonos teljesítményű gűzturbina és atomreaktor szerintem nem igazán igényel nagyobb kiszolgáló személyzetet.
Egy diesel-motor vagy gázturbina kiszolgálási igénye minimális. Egy nyomottvizes reaktornál azért más a tészta. Primes és szekunder kör, gözturbinák, hőcserélők... stb.
Sajnos nem találok személyzeti listát, de árulkodó, hogy például a francia Rubis osztály 62 fős személyzettel bírt 1980-ban, míg a nem sokkal kisebb (jó, cirka 25%-al kisebb vízkiszorítású), szintén francia Agosta osztály 41 főssel... -
#27
A civil gazdaságban a kockázatkezelés igen fontos. Minek kísérletezennek minimális számú méregdrága és igen kétes haszonkulcsú dologgal. Ma már a fegyveres erők is árérzékenyek, de adott képességekért kis túlzással bámilyen vastagon foghat az a bizonyos ceruza.
Egy azonos teljesítményű gűzturbina és atomreaktor szerintem nem igazán igényel nagyobb kiszolgáló személyzetet. A gőztermelésen kívül gyakorlatilag minden támogató rendszer ugyanazt a fő technológiai folyamatban. -
#26
1.: Személyzet. Egy gázturbinához kell mondjuk 3 gépészmérnök. Egy nukleáris reaktorhoz kell 9 gépészmérnök és 6 reaktormérnök. Csak hasracsapás, de valami ilyesmi a helyzet. A reaktormérnököket kiképezni pedig drága dolog, és a fizetési csekkjükön lévő összeg a hajó kapitányáéval vetekszik (érdekesség: az NS Savannah esetén a reaktormérnökök voltak / lettek volna a legjobban fizetett legénységi tagok a kapitány után - ám a tradiciók szerint ez a fedélzetmester/első tiszt fölé helyezte volna őket, amit nem tűrtek el, tehát a szakszervezet bő egy évig hátráltatta a hajó kifutását, amíg erre megoldást, kompromisszumot nem találtak...). Ez pedig csak a kezdet. A nukleáris sérülés veszélye miatt olyan járulékos költségek is fellépnek, mint a sugárzásmérő berendezések ára, illetve a hajón nem csak tűzoltó, de nukleáris kármentési gyakorlatok és eszközök is szükségesek.
2.: A reaktor és a kiszolgáló rendszerek ára magas. Magasabb, mint egy gázturbináé vagy diesel-motoré. Tehát a hajó ára magasabb.
3.: A nukleáris hulladékkezelés drága mulatság.
4.: Nem, nyilván ebben nincs benne az olajtankerek költsége. De ezzel együtt is figyelemre méltó, hogy a katonaságon kívül legfeljebb Oroszország használ nukleáris civil hajót (északi-tenger) illetve energiaellátásra (úszó erőmű). Ennyi. Pedig hát a civil világban a gazdaságosság a minden. Najó, volt, Fukusimáig... -
#25
Na szóval.
Van neki két reaktora, két 70'000 lóerős gőzturbinája, van olajkazánja, amellyel a reaktorok leállítása után is képes 17 csomós sebességre (és 1'000 tengeri mérföldes hatótávra), továbbá négy 3'000 kW-os gőzturbinája (nukleáris meghajtás esetére), illetve négy 1'500kW-os gázturbinája (nem-nukleáris meghajtás esetére) amely elektromos áramot termel. A kettős meghajtás lényegét kvp leírta, amár műszaki hiba, akár találat következtében fellépett meghibásodás/rongálódás ellenére is harc- és mozgásképes maradhat a hajó. -
#24
Nem igazán értem miért lenne ennyivel drágább az atommeghajtású hajók üzemeltetése. A sima olajosoknál vajon hozzászámolták a tanker üzemköltségeit is?
A hajó elsüllyedésénél meg szerintem elég nagy az esély, hogy egyben marad a reaktor, ellenben a hagyományos üzemanyag biztosan elkezd szivárogni és 100T nehézolaj nem igazán tesz jót a környezetnek. Talán még egy sugárzó reaktor is kevésbé szennyező. -
kvp #23 "Valójában két felépítmény, közöttük egy függőhíd szerű résszel, érdekes elgondolás, de nem tudni mi az indok mögötte"
A hid alatt van a harmadik lift amit a hangarok elrendezese miatt nem igazan lehetett volna mashova rakni.
"A Wikipedia szerint a Kirov osztály vegyes meghajtással rendelkezik, atom és olajtüzeléses gázturbina. Tényleg így van-e, és ha így van ennek mi értelme?"
Atomreaktor eseten jol jon ha meghibasodaskor legalabb a hutest el tudjak latni valamilyen pot aramforrasrol. Ez meg katonai rendszereknel is fontos, mert mi van akkor ha eppen nem atomhaboru kozben robban le a hajo. Ilyenkor jo ha van egy pot generator amivel nem csak a reaktorokat lehet stabilan tartani, de meg haladni is tudnak vele egy kikoto fele. -
jonsilver #22 A Wikipedia szerint a Kirov osztály vegyes meghajtással rendelkezik, atom és olajtüzeléses gázturbina. Tényleg így van-e, és ha így van ennek mi értelme? -
Abysmal #21 Mondjuk ezt sejtettem, csak nem voltam benne biztos, hogy azok egy ütősebb viharban képesek megtartani őket. Köszönöm a válaszod! :) -
#20
Le vannak nyűgözve kábelekkel a fedélzetre + keréktuskók is vannak. -
Abysmal #19 Ez lehet hülye kérdés, de a fedélzeten tárolt repülők egy nagyobb viharban nem esnek le a hordozóról? -
#18
A briteknél eredetileg egy felépítményes tervekkel ültek le, aztán ez lett belőle. A stabilitás esetén én arra gondoltam, hogy egy nagyobb felépítmény okozhat gondot, de jobban belegondolva ez rossz érv volt, hiszen a meghajtás is "asszimetrikusan" van elosztva. A QE-nek két hatalmas gázturbina adja majd az energiát, ezek a közvetlenül a két felépítmény alatt lesznek megtalálhatóak. A gázturbinák generátorokat hajtanak meg, a hajócsavarokat elektromotorok forgatják majd. Az elrendezés előnye az, hogy nincs szükség hosszú és sok helyet foglaló kéményre. Hátránya az, hogy a gázturbinák a hangárfedélzet szintjére kerülnek, annak a területéből foglalnak el - igaz viszonylag kevés - helyett.
[center]
1999 - BAe CVF terv - Egy hosszúkás felépítmény
![]()
Érdemes megfigyelni a SAMPSON lokátor mögött látható ASTER 15 légvédelmi VLS rakétaindítókat
![]()
2001 - BAe CVF terv - Hosszúkás felépítmény
![]()
Valójában két felépítmény, közöttük egy függőhíd szerű résszel, érdekes elgondolás, de nem tudni mi az indok mögötte -
Rue East #17 miért egyszerűbb két, ugyanazon a hossztengelyen elhelyezkedő torony egy nagyobbnál?
hosszirányú stabilitásban ez vajmi keveset számít (ha egyáltalán számít), keresztirányban meg semmivel se jobb ez, sőt... jó, nyilván egy magasabbal könnyebben borulna, de ha súlyt nézzük, mindkettőt ki kell balanszírozni ugyanúgy
én mindenesetre majdnem annyira csodálkozva nézek ezekre a két tornyos szörnyekre, mint a felépítmény nélküli tervekre... -
leeloodallas #16 Nálam a Bismarck a non plus ultra. -
Cat #15 Akkor az Iowa osztály a te kedvenced :D
![]()
-
#14
Olyan üresnek tünnek ezek a hajók, nekem a VH-s időkbeli hajók jobban bejöttek a rengeteg nagy ágyúval. -
#13
1.: Két elszeparált munkahely a két feladatkörnek (hajóirányítás illetve a repülőfedélzet irányítása), ezáltal nem zavarják egymást.
2.: Hogy ha azonos méretű munkaterületről lenne szó, akkor egy sokkal nagyobb toronyra lenne szükség a két kisebb helyett. A nagyobb torony pedig több hátránnyal jár, első sorban nagyobb a radarkeresztmetszete, másfelől stabilitási téren egyszerűbb (a hordozók tornya általában könnyűfém, vagy hasonlóan trükköznek a tömeggel).
Ez az elmélet... -
#12
A fő kérdés a gazdasági oldal. Mennyibe fog kerülni a szintetikus üzemanyag, avagy az alternatívái. Jelenleg a szintetikus üzemanyag ára jelenleg sokkal magasabb még mindig, mint a kőolaj alapú hagyományos... -
#11
Miért jó a 2 torony az anyahajókon? -
#10
Nézem őket. Ahogy látom van még a bioüzemanyagos verzió is. -
#9
Van több is, csak nem volt kedven linkelni.
-
#8
Tök jó cikket találtam a HTKA oldalon erről:
LINK
:)
Ahogy olvasom az egész alapja továbbra is a szintézis gáz (syngas), vagy is H2 + CO. Ez azért is érdekes, mert ha már szén sem lesz (amiből most állítják elő), akkor viszont ugye akár az akkora már meglevő létesítményekben vízből és a légkör CO2-jének a felhasználásával elektromos árammal gyak szintén előálítható szintetikus üzemanyag. Gondolom.
Azon kívül ugye, ha az USA elkezdi nagytételben gyártani és felhasználni a szintetikus üzemanyagot, akkor ez egy új iparág lesz. Ez megváltoztathatja azokat a trendeket a közlekedésre vonatkozóan, amiket ma gondolunk: elektromos meghajtás, vagy H2 mint üzemanyag, és maradnak a jó öreg szénhidrogének továbbra is ebben a műfajban.
