Jön nukleáris meghajtású hadihajók reneszánsza?
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#47
Mi lenne, ha a világ kormányai nem ilyen szarokra szórnák el a pénzt. Egy ilyen flotta(USA) árából simán ki lehetne fejleszteni az Enterprise ûrhajót vagy a USG Ishimurat is. Földi dolgoknál maradva, elég lenne az AIDS, rák ellenszerére, hidegfuzióra vagy sokkal hatékonyabb zöldenergia termelésre.Plusz a MÉH is jó pénzt fizetne értük :)
#46
A melegebb víz egy módos segíthet a nyomvonalat megállapítani. A melegebb víz ugyanis máshogy vezeti a hangot, lokálisan más a sûrûsége Abban viszont erõsen kételkedek, hogy ilyen kis eltérés kimérése és '3d-ítése' -e menne. Nagyon hosszú ideig kellhet mérni és kell valami zajforrás, ami folyamatosan átmegy a nyomvonalon. A víz meg szerintem igen jól keveredik, a delta T a meleg és hideg víz köztött nem lehet túl nagy.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#45
Pont 82-ben adták ki a könyvet amiben szerepelt, köszönöm a felvilágosítást.
“A distributed system is one in which the failure of a computer you didn't even know existed can render your own computer unusable” _____/|_____\o/___ Cápatámadás
#44
most olyat fejlesztenek, hogy lézersugár fentrõl eléri a vízfelszínt, összeszûkül, továbbhalad, a lézer víz kölcsönhatásból lesz pár 220 decibeles buborék, és azalapján betájolnak neked bármit szvsz.
#43
h-i-d-e-g-f-ú-z-i-ó
#42
Ami viszont jó tengeralattjárók nyomkövetésére, az az elõre telepített passzív hanglokátor-érzékelõk.
Ha igaz, akkor egy ilyen érzékelõkkel teli övezet van a Grönland-Izland-Brit-szigetek vonalon, hogy a támadó orosz tengókat el lehessen kapni.
Ha igaz, akkor egy ilyen érzékelõkkel teli övezet van a Grönland-Izland-Brit-szigetek vonalon, hogy a támadó orosz tengókat el lehessen kapni.
#41
Hiába keresed, mert nincs is ilyen.
Az infrakép a tenger legfelsõbb pár milliméterének a hõmérsékletét mutatja. Azaz akkor látod a tengó által felmelegített vizet, ha amúgy is a felszínen halad.
Ha mélyebben van, akkor amire az általa megmelegített víz a felszínre kerül annyira eloszlik, hogy megkülönböztethetetlenen lesz más, melegebb foltoktól.
Az infrakép a tenger legfelsõbb pár milliméterének a hõmérsékletét mutatja. Azaz akkor látod a tengó által felmelegített vizet, ha amúgy is a felszínen halad.
Ha mélyebben van, akkor amire az általa megmelegített víz a felszínre kerül annyira eloszlik, hogy megkülönböztethetetlenen lesz más, melegebb foltoktól.
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#40
Mondasz nekem egy olyan rendszert amely képes egy, akár több száz méter mélyen lévõ, a környezeténél melegebb víz-csíkot követni? Én ilyenrõl nem tudok, pedig hidd el, nagyon kutakodok ilyen téren. :)
Igen, ez anno az 1980-as években több könyvben is feltûnt, nekem is rémlik egy kép a Haditechnika Fiataloknak sorozat Atom-tengeralattjárókkal foglalkozó füzetébõl, ahol mûholddal követnék ílyen módon a tengeralattjáró hõkibocsátását. Csakhogy én nem tudok arról, hogy ilyen módon követkhetõek lennének a tengeralattjárók a gyakorlatban. Egyetlen tengós fórunmban sem tesznek említést eféle rendszerrõl, a szakmai oldalakról már nem is szólva. Hozzáteszem, az nagy atomhatalmak mind nukleáris meghajtású tengeralattjáróra telepített rakétákra bízzák a nukleáris elrettentés eredjét. A jövõben is. Ha valóban létezne ilyen rendszer, akkor a boomereknek ki se lenne értelme futni a kikötõbõl...
Szóval én urban legendnek tekintem ezt a dolgot...
Igen, ez anno az 1980-as években több könyvben is feltûnt, nekem is rémlik egy kép a Haditechnika Fiataloknak sorozat Atom-tengeralattjárókkal foglalkozó füzetébõl, ahol mûholddal követnék ílyen módon a tengeralattjáró hõkibocsátását. Csakhogy én nem tudok arról, hogy ilyen módon követkhetõek lennének a tengeralattjárók a gyakorlatban. Egyetlen tengós fórunmban sem tesznek említést eféle rendszerrõl, a szakmai oldalakról már nem is szólva. Hozzáteszem, az nagy atomhatalmak mind nukleáris meghajtású tengeralattjáróra telepített rakétákra bízzák a nukleáris elrettentés eredjét. A jövõben is. Ha valóban létezne ilyen rendszer, akkor a boomereknek ki se lenne értelme futni a kikötõbõl...
Szóval én urban legendnek tekintem ezt a dolgot...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#39
Cifu nem számol vele hogy ez hidegfúzióval is mehet :D
#38
* cikk :D
Amúgy van is egy jó könyv egy ilyenrõl : http://legeza.oszk.hu/sendpage.php?rec=li1561
Amúgy van is egy jó könyv egy ilyenrõl : http://legeza.oszk.hu/sendpage.php?rec=li1561
“A distributed system is one in which the failure of a computer you didn't even know existed can render your own computer unusable” _____/|_____\o/___ Cápatámadás
#37
Mehh, értelmes vicc SG-n.
Amúgy atomtengeralattjárónak még az a hatalmas hátránya, hogy hûtõvíz miatt eléggé lekövethetõ éppen merre jár.
Amúgy atomtengeralattjárónak még az a hatalmas hátránya, hogy hûtõvíz miatt eléggé lekövethetõ éppen merre jár.
“A distributed system is one in which the failure of a computer you didn't even know existed can render your own computer unusable” _____/|_____\o/___ Cápatámadás
#36
máshol is ugyan ez a helyzet.
Mackószanitéc! ignored list: pares,tetsuo,
#35
egyáltalán minek milliárdokat beleölni ilyesmikbe?..
fele oroszország meg nyomorú retekben él
fele oroszország meg nyomorú retekben él
#34
Csak hogy mennyire fontosak a civilcégeknél a kockázatkezelés, környezeti szempontok meg ilyesmi. Lazán kapcsolódik a témához, de azért jelzi mirõl is van szó.
Szóval most olvastam a BBC-Históriás újságában egy cikket a szomáliai kalózokról, hogy hogy is indult a dolog.
Csak úgy, hogy a nyugati (fõleg nyugat-európai) civil cégek a veszélyeshulladékot, nukleáris hulladékot kb 1/10 árért át tudták passzolni olyan cégeknek, akik vállalták, hogy ennyiért is megszabadulnak tõle. Ezek a cégek alapvetõen a maffiával voltak kapcsolatban, szal gondolhatod, hogy mennyire legális volt a hulladékkezelésnek ez a módja, bár ugye az árérzékenységre, költséghatékonységra roppant jó választ jelent ez a megoldás.
Ezek a cégek aztán az anyagokat szépen elvitték a szomáliaia partokhoz (természetesen valami libériai zászló alatt mûködõ lélekvesztõn) és mivel ott évtizedek óta nincs kormány így partiõrség sem, szépen beszorták a tengerbe. Amikor volt az elõzõ nagy cunami, akkor egy részük szépen ki is jött, több száz ember betegedett meg, akkor hirtelen, de elötte is rendesen. Meg azért hullottak is. A helyi halászok, mert hgy hajójuk meg csak nekik volt jóformán meg felszívták magukat és elkezdték abajgatni ezeket a nyugati hajókat.
Persze aztán az ottani bûnszövetkezetek is látták, hogy ez jó buli és ma már messze nem a helyi lakosságról szól ez a történet.
Szal OK az biztos, hogy az állami megrendeléseknél soxor iszonyat vastagon fog az a ceruza. Másrészt meg a civil szektorban ott rabolják le a környezetet, emésztik fel a tõkének nem pénzben kifejezett részét (emberi kapcsolatok, környezeti erõforrások) hogy az iszonyat. Így könnyû költséghatékonynak lenni, pedig van amit egyszerûen nem lehet megspórolni.
Szóval most olvastam a BBC-Históriás újságában egy cikket a szomáliai kalózokról, hogy hogy is indult a dolog.
Csak úgy, hogy a nyugati (fõleg nyugat-európai) civil cégek a veszélyeshulladékot, nukleáris hulladékot kb 1/10 árért át tudták passzolni olyan cégeknek, akik vállalták, hogy ennyiért is megszabadulnak tõle. Ezek a cégek alapvetõen a maffiával voltak kapcsolatban, szal gondolhatod, hogy mennyire legális volt a hulladékkezelésnek ez a módja, bár ugye az árérzékenységre, költséghatékonységra roppant jó választ jelent ez a megoldás.
Ezek a cégek aztán az anyagokat szépen elvitték a szomáliaia partokhoz (természetesen valami libériai zászló alatt mûködõ lélekvesztõn) és mivel ott évtizedek óta nincs kormány így partiõrség sem, szépen beszorták a tengerbe. Amikor volt az elõzõ nagy cunami, akkor egy részük szépen ki is jött, több száz ember betegedett meg, akkor hirtelen, de elötte is rendesen. Meg azért hullottak is. A helyi halászok, mert hgy hajójuk meg csak nekik volt jóformán meg felszívták magukat és elkezdték abajgatni ezeket a nyugati hajókat.
Persze aztán az ottani bûnszövetkezetek is látták, hogy ez jó buli és ma már messze nem a helyi lakosságról szól ez a történet.
Szal OK az biztos, hogy az állami megrendeléseknél soxor iszonyat vastagon fog az a ceruza. Másrészt meg a civil szektorban ott rabolják le a környezetet, emésztik fel a tõkének nem pénzben kifejezett részét (emberi kapcsolatok, környezeti erõforrások) hogy az iszonyat. Így könnyû költséghatékonynak lenni, pedig van amit egyszerûen nem lehet megspórolni.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
Miklós, a cikked nincsenek valahol összegyûjtve? Nem mindig van idõm elvolasni õket és mire lenne már eltünnek az sg bugyraiban. Pedig nagyon szivesen olvasnám õket.
#31
Ok. Másik példa:
Charles de Gaulle hajózó legénység: 1350 fõ
Queen Elizabeth hajózó legénység: 600 fõ
Még ha 30 év is választja el õket egymástól...
Charles de Gaulle hajózó legénység: 1350 fõ
Queen Elizabeth hajózó legénység: 600 fõ
Még ha 30 év is választja el õket egymástól...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#30
Egy gázturbinának meg olyan segédrenszeri vannak mindenféle bizbasszhal, hogy padlót fogsz.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#29
"3.: A nukleáris hulladékkezelés drága mulatság"
persze, bele az óceán több kilóméter mély mélységeibe...
Amúgy nagyon jó a czikk! Köszönjük Cifu!
persze, bele az óceán több kilóméter mély mélységeibe...
Amúgy nagyon jó a czikk! Köszönjük Cifu!
http://vakond.hu/
#28
A civil gazdaságban a kockázatkezelés igen fontos
A civil hajózásban, ahol a hajók harmada panamai, ciprusi vagy hasonló paradicsompüré állagú joggyakorlattal rendelkezõ államok zászlaja alatt járják a világot a kockázatkezelés viszonylagos fogalom. :)
Egy azonos teljesítményû gûzturbina és atomreaktor szerintem nem igazán igényel nagyobb kiszolgáló személyzetet.
Egy diesel-motor vagy gázturbina kiszolgálási igénye minimális. Egy nyomottvizes reaktornál azért más a tészta. Primes és szekunder kör, gözturbinák, hõcserélõk... stb.
Sajnos nem találok személyzeti listát, de árulkodó, hogy például a francia Rubis osztály 62 fõs személyzettel bírt 1980-ban, míg a nem sokkal kisebb (jó, cirka 25%-al kisebb vízkiszorítású), szintén francia Agosta osztály 41 fõssel...
A civil hajózásban, ahol a hajók harmada panamai, ciprusi vagy hasonló paradicsompüré állagú joggyakorlattal rendelkezõ államok zászlaja alatt járják a világot a kockázatkezelés viszonylagos fogalom. :)
Egy azonos teljesítményû gûzturbina és atomreaktor szerintem nem igazán igényel nagyobb kiszolgáló személyzetet.
Egy diesel-motor vagy gázturbina kiszolgálási igénye minimális. Egy nyomottvizes reaktornál azért más a tészta. Primes és szekunder kör, gözturbinák, hõcserélõk... stb.
Sajnos nem találok személyzeti listát, de árulkodó, hogy például a francia Rubis osztály 62 fõs személyzettel bírt 1980-ban, míg a nem sokkal kisebb (jó, cirka 25%-al kisebb vízkiszorítású), szintén francia Agosta osztály 41 fõssel...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#27
A civil gazdaságban a kockázatkezelés igen fontos. Minek kísérletezennek minimális számú méregdrága és igen kétes haszonkulcsú dologgal. Ma már a fegyveres erõk is árérzékenyek, de adott képességekért kis túlzással bámilyen vastagon foghat az a bizonyos ceruza.
Egy azonos teljesítményû gûzturbina és atomreaktor szerintem nem igazán igényel nagyobb kiszolgáló személyzetet. A gõztermelésen kívül gyakorlatilag minden támogató rendszer ugyanazt a fõ technológiai folyamatban.
Egy azonos teljesítményû gûzturbina és atomreaktor szerintem nem igazán igényel nagyobb kiszolgáló személyzetet. A gõztermelésen kívül gyakorlatilag minden támogató rendszer ugyanazt a fõ technológiai folyamatban.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#26
1.: Személyzet. Egy gázturbinához kell mondjuk 3 gépészmérnök. Egy nukleáris reaktorhoz kell 9 gépészmérnök és 6 reaktormérnök. Csak hasracsapás, de valami ilyesmi a helyzet. A reaktormérnököket kiképezni pedig drága dolog, és a fizetési csekkjükön lévõ összeg a hajó kapitányáéval vetekszik (érdekesség: az NS Savannah esetén a reaktormérnökök voltak / lettek volna a legjobban fizetett legénységi tagok a kapitány után - ám a tradiciók szerint ez a fedélzetmester/elsõ tiszt fölé helyezte volna õket, amit nem tûrtek el, tehát a szakszervezet bõ egy évig hátráltatta a hajó kifutását, amíg erre megoldást, kompromisszumot nem találtak...). Ez pedig csak a kezdet. A nukleáris sérülés veszélye miatt olyan járulékos költségek is fellépnek, mint a sugárzásmérõ berendezések ára, illetve a hajón nem csak tûzoltó, de nukleáris kármentési gyakorlatok és eszközök is szükségesek.
2.: A reaktor és a kiszolgáló rendszerek ára magas. Magasabb, mint egy gázturbináé vagy diesel-motoré. Tehát a hajó ára magasabb.
3.: A nukleáris hulladékkezelés drága mulatság.
4.: Nem, nyilván ebben nincs benne az olajtankerek költsége. De ezzel együtt is figyelemre méltó, hogy a katonaságon kívül legfeljebb Oroszország használ nukleáris civil hajót (északi-tenger) illetve energiaellátásra (úszó erõmû). Ennyi. Pedig hát a civil világban a gazdaságosság a minden. Najó, volt, Fukusimáig...
2.: A reaktor és a kiszolgáló rendszerek ára magas. Magasabb, mint egy gázturbináé vagy diesel-motoré. Tehát a hajó ára magasabb.
3.: A nukleáris hulladékkezelés drága mulatság.
4.: Nem, nyilván ebben nincs benne az olajtankerek költsége. De ezzel együtt is figyelemre méltó, hogy a katonaságon kívül legfeljebb Oroszország használ nukleáris civil hajót (északi-tenger) illetve energiaellátásra (úszó erõmû). Ennyi. Pedig hát a civil világban a gazdaságosság a minden. Najó, volt, Fukusimáig...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#25
Na szóval.
Van neki két reaktora, két 70'000 lóerõs gõzturbinája, van olajkazánja, amellyel a reaktorok leállítása után is képes 17 csomós sebességre (és 1'000 tengeri mérföldes hatótávra), továbbá négy 3'000 kW-os gõzturbinája (nukleáris meghajtás esetére), illetve négy 1'500kW-os gázturbinája (nem-nukleáris meghajtás esetére) amely elektromos áramot termel. A kettõs meghajtás lényegét kvp leírta, amár mûszaki hiba, akár találat következtében fellépett meghibásodás/rongálódás ellenére is harc- és mozgásképes maradhat a hajó.
Van neki két reaktora, két 70'000 lóerõs gõzturbinája, van olajkazánja, amellyel a reaktorok leállítása után is képes 17 csomós sebességre (és 1'000 tengeri mérföldes hatótávra), továbbá négy 3'000 kW-os gõzturbinája (nukleáris meghajtás esetére), illetve négy 1'500kW-os gázturbinája (nem-nukleáris meghajtás esetére) amely elektromos áramot termel. A kettõs meghajtás lényegét kvp leírta, amár mûszaki hiba, akár találat következtében fellépett meghibásodás/rongálódás ellenére is harc- és mozgásképes maradhat a hajó.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#24
Nem igazán értem miért lenne ennyivel drágább az atommeghajtású hajók üzemeltetése. A sima olajosoknál vajon hozzászámolták a tanker üzemköltségeit is?
A hajó elsüllyedésénél meg szerintem elég nagy az esély, hogy egyben marad a reaktor, ellenben a hagyományos üzemanyag biztosan elkezd szivárogni és 100T nehézolaj nem igazán tesz jót a környezetnek. Talán még egy sugárzó reaktor is kevésbé szennyezõ.
A hajó elsüllyedésénél meg szerintem elég nagy az esély, hogy egyben marad a reaktor, ellenben a hagyományos üzemanyag biztosan elkezd szivárogni és 100T nehézolaj nem igazán tesz jót a környezetnek. Talán még egy sugárzó reaktor is kevésbé szennyezõ.
Hide and fear, Cobra Commander is here !
#23
"Valójában két felépítmény, közöttük egy függõhíd szerû résszel, érdekes elgondolás, de nem tudni mi az indok mögötte"
A hid alatt van a harmadik lift amit a hangarok elrendezese miatt nem igazan lehetett volna mashova rakni.
"A Wikipedia szerint a Kirov osztály vegyes meghajtással rendelkezik, atom és olajtüzeléses gázturbina. Tényleg így van-e, és ha így van ennek mi értelme?"
Atomreaktor eseten jol jon ha meghibasodaskor legalabb a hutest el tudjak latni valamilyen pot aramforrasrol. Ez meg katonai rendszereknel is fontos, mert mi van akkor ha eppen nem atomhaboru kozben robban le a hajo. Ilyenkor jo ha van egy pot generator amivel nem csak a reaktorokat lehet stabilan tartani, de meg haladni is tudnak vele egy kikoto fele.
A hid alatt van a harmadik lift amit a hangarok elrendezese miatt nem igazan lehetett volna mashova rakni.
"A Wikipedia szerint a Kirov osztály vegyes meghajtással rendelkezik, atom és olajtüzeléses gázturbina. Tényleg így van-e, és ha így van ennek mi értelme?"
Atomreaktor eseten jol jon ha meghibasodaskor legalabb a hutest el tudjak latni valamilyen pot aramforrasrol. Ez meg katonai rendszereknel is fontos, mert mi van akkor ha eppen nem atomhaboru kozben robban le a hajo. Ilyenkor jo ha van egy pot generator amivel nem csak a reaktorokat lehet stabilan tartani, de meg haladni is tudnak vele egy kikoto fele.
#22
A Wikipedia szerint a Kirov osztály vegyes meghajtással rendelkezik, atom és olajtüzeléses gázturbina. Tényleg így van-e, és ha így van ennek mi értelme?
#21
Mondjuk ezt sejtettem, csak nem voltam benne biztos, hogy azok egy ütõsebb viharban képesek megtartani õket. Köszönöm a válaszod! :)
#20
Le vannak nyûgözve kábelekkel a fedélzetre + keréktuskók is vannak.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#19
Ez lehet hülye kérdés, de a fedélzeten tárolt repülõk egy nagyobb viharban nem esnek le a hordozóról?
#18
A briteknél eredetileg egy felépítményes tervekkel ültek le, aztán ez lett belõle. A stabilitás esetén én arra gondoltam, hogy egy nagyobb felépítmény okozhat gondot, de jobban belegondolva ez rossz érv volt, hiszen a meghajtás is "asszimetrikusan" van elosztva. A QE-nek két hatalmas gázturbina adja majd az energiát, ezek a közvetlenül a két felépítmény alatt lesznek megtalálhatóak. A gázturbinák generátorokat hajtanak meg, a hajócsavarokat elektromotorok forgatják majd. Az elrendezés elõnye az, hogy nincs szükség hosszú és sok helyet foglaló kéményre. Hátránya az, hogy a gázturbinák a hangárfedélzet szintjére kerülnek, annak a területébõl foglalnak el - igaz viszonylag kevés - helyett.
1999 - BAe CVF terv - Egy hosszúkás felépítmény
Érdemes megfigyelni a SAMPSON lokátor mögött látható ASTER 15 légvédelmi VLS rakétaindítókat
2001 - BAe CVF terv - Hosszúkás felépítmény
Valójában két felépítmény, közöttük egy függõhíd szerû résszel, érdekes elgondolás, de nem tudni mi az indok mögötte
1999 - BAe CVF terv - Egy hosszúkás felépítmény
Érdemes megfigyelni a SAMPSON lokátor mögött látható ASTER 15 légvédelmi VLS rakétaindítókat
2001 - BAe CVF terv - Hosszúkás felépítmény
Valójában két felépítmény, közöttük egy függõhíd szerû résszel, érdekes elgondolás, de nem tudni mi az indok mögötte
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#17
miért egyszerûbb két, ugyanazon a hossztengelyen elhelyezkedõ torony egy nagyobbnál?
hosszirányú stabilitásban ez vajmi keveset számít (ha egyáltalán számít), keresztirányban meg semmivel se jobb ez, sõt... jó, nyilván egy magasabbal könnyebben borulna, de ha súlyt nézzük, mindkettõt ki kell balanszírozni ugyanúgy
én mindenesetre majdnem annyira csodálkozva nézek ezekre a két tornyos szörnyekre, mint a felépítmény nélküli tervekre...
hosszirányú stabilitásban ez vajmi keveset számít (ha egyáltalán számít), keresztirányban meg semmivel se jobb ez, sõt... jó, nyilván egy magasabbal könnyebben borulna, de ha súlyt nézzük, mindkettõt ki kell balanszírozni ugyanúgy
én mindenesetre majdnem annyira csodálkozva nézek ezekre a két tornyos szörnyekre, mint a felépítmény nélküli tervekre...
#16
Nálam a Bismarck a non plus ultra.
#15
Akkor az Iowa osztály a te kedvenced :D
#14
Olyan üresnek tünnek ezek a hajók, nekem a VH-s idõkbeli hajók jobban bejöttek a rengeteg nagy ágyúval.
#13
1.: Két elszeparált munkahely a két feladatkörnek (hajóirányítás illetve a repülõfedélzet irányítása), ezáltal nem zavarják egymást.
2.: Hogy ha azonos méretû munkaterületrõl lenne szó, akkor egy sokkal nagyobb toronyra lenne szükség a két kisebb helyett. A nagyobb torony pedig több hátránnyal jár, elsõ sorban nagyobb a radarkeresztmetszete, másfelõl stabilitási téren egyszerûbb (a hordozók tornya általában könnyûfém, vagy hasonlóan trükköznek a tömeggel).
Ez az elmélet...
2.: Hogy ha azonos méretû munkaterületrõl lenne szó, akkor egy sokkal nagyobb toronyra lenne szükség a két kisebb helyett. A nagyobb torony pedig több hátránnyal jár, elsõ sorban nagyobb a radarkeresztmetszete, másfelõl stabilitási téren egyszerûbb (a hordozók tornya általában könnyûfém, vagy hasonlóan trükköznek a tömeggel).
Ez az elmélet...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#12
A fõ kérdés a gazdasági oldal. Mennyibe fog kerülni a szintetikus üzemanyag, avagy az alternatívái. Jelenleg a szintetikus üzemanyag ára jelenleg sokkal magasabb még mindig, mint a kõolaj alapú hagyományos...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#10
Nézem õket. Ahogy látom van még a bioüzemanyagos verzió is.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#9
Van több is, csak nem volt kedven linkelni.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#8
Tök jó cikket találtam a HTKA oldalon errõl:
LINK
:)
Ahogy olvasom az egész alapja továbbra is a szintézis gáz (syngas), vagy is H2 + CO. Ez azért is érdekes, mert ha már szén sem lesz (amibõl most állítják elõ), akkor viszont ugye akár az akkora már meglevõ létesítményekben vízbõl és a légkör CO2-jének a felhasználásával elektromos árammal gyak szintén elõálítható szintetikus üzemanyag. Gondolom.
Azon kívül ugye, ha az USA elkezdi nagytételben gyártani és felhasználni a szintetikus üzemanyagot, akkor ez egy új iparág lesz. Ez megváltoztathatja azokat a trendeket a közlekedésre vonatkozóan, amiket ma gondolunk: elektromos meghajtás, vagy H2 mint üzemanyag, és maradnak a jó öreg szénhidrogének továbbra is ebben a mûfajban.
LINK
:)
Ahogy olvasom az egész alapja továbbra is a szintézis gáz (syngas), vagy is H2 + CO. Ez azért is érdekes, mert ha már szén sem lesz (amibõl most állítják elõ), akkor viszont ugye akár az akkora már meglevõ létesítményekben vízbõl és a légkör CO2-jének a felhasználásával elektromos árammal gyak szintén elõálítható szintetikus üzemanyag. Gondolom.
Azon kívül ugye, ha az USA elkezdi nagytételben gyártani és felhasználni a szintetikus üzemanyagot, akkor ez egy új iparág lesz. Ez megváltoztathatja azokat a trendeket a közlekedésre vonatkozóan, amiket ma gondolunk: elektromos meghajtás, vagy H2 mint üzemanyag, és maradnak a jó öreg szénhidrogének továbbra is ebben a mûfajban.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#7
Több Navy és USAF gép is repült már szintetikus üzemanyaggal. USAF-tól asszem F-22 Raptor, A-10, B-1B és C-17 már volt. Navy-nél meg Super Hornet.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#6
A modern reaktorok már akár 20-30 évig is elmennek utántöltés nélkül, viszont a nukleáris hulladék is olyan probléma, amit kezelni kell...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#5
Azon is érdemes elgondolkodni, hogy az USA pl szintetikus üzemanyagot állít elõ, egyelõre asszem a haditengerészeti repülõkhöz, kísérleti jelleggel.
És ez igazából nem annyira újszerû, hiszen a németek mûbenzin ipara is jelentõs volt a II. VH-ban. Csak azt akarom mondani, hogy az olajár fokozatos emelkedése egy csomó technológia életképességét, gazdaságosságát is elhozhatja a nukleárison kívül, a helyet.
És ez igazából nem annyira újszerû, hiszen a németek mûbenzin ipara is jelentõs volt a II. VH-ban. Csak azt akarom mondani, hogy az olajár fokozatos emelkedése egy csomó technológia életképességét, gazdaságosságát is elhozhatja a nukleárison kívül, a helyet.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
A CO2 kibocsátás csökkentése valahogy soha nem volt a hadsereg elsõdleges célja egy egy új berendezésnél. Az már ellenben meggondolandó még nekik is, hogy ha egy elsüllyed egy találat miatt akkor a reaktor milyen környezeti problémákat okoz. A nép hirtelen dönthet a hadsereg ünneplése után egy háborúellenes tüntetésre a zöldek kezdeményezésével.
#3
Jó és érdekes írás. Cifu minõségben :) Pörfekt.
Fejlõdik az atom technika is, a Bill Gates féle reaktort nem volna érdemes beletenni ilyen (meg mindenféle hosszú járatú) hajóba?
Fejlõdik az atom technika is, a Bill Gates féle reaktort nem volna érdemes beletenni ilyen (meg mindenféle hosszú járatú) hajóba?
Teppik Amon, Dzsel-völgy, Piramisok
#2
Gazdaságosabbak az atommeghajtású hajók mert 10-15 évente kell csak "tankolni" õket és co2 se bocsájtanak ki.
#1
CiFu! <#eljen>