62
  • Sárkányvölgy
    #22
    Szerintem meg az lesz a megoldás, hogy szinkronpályán berepül a légtérbe, és nem beesik mint egy kő, mint per pillanat azt jelenleg teszik.
    Persze ehhez már meghajtás kell ami per pillanat hiányzik a siklókból.
    De amint meglesz, végre lesz űrhajónk is. Addig csak űrsikló.
  • KopaszIsten
    #21
    "De igen, ha erre (is) van igény, akkor lesz egy "milyen űrhajók várhatóak 2020-ig" cikksorozat. :)"

    Halleluja! :) Már várom a következő részt. Nagyon érdekel minden, ami űrhajózással, űrkutatással - ha már itt tartunk, ami hadászattal - kapcsolatos.

    Major
    "Amíg az emberiség fejlődése ott tart, hogy elszenesedett állati és növényi maradékból nyerünk energiát mindenhez, addig nem is lesz továbblepés :)"

    Nagyjából egyetértek. Amíg a meglévő (főleg rakéta) technológiákat le nem tudjuk váltani valami hatékonyabbra, addig nem lesz komoly űrközlekedés...

    Kindred Blades
    "...olyan nincs, hogy "SSME hajtómű"

    Cifunak adok igazat - annak ellenére, hogy nyelvtanilag igazad van. Ha nem írja oda, hogy hajtómű, akkor honnan a francból tudjam, hogy mi az az SSME. Biztos nem fogok utánanyomozni, vagy visszalapozni.
  • [NST]Cifu
    #20
    Az igazán szomorú az, hogy nem is olyan nagyon messze. Természetesen nagyon sok pénzbe kerülne, de technológiai szinten semmi akadálya nincs ma (és nem volt az 1970-es, 80-as években sem) annak, hogy egy emberes Mars-űrutazást összehozzunk.

    Nyilván ezernyi felmerülő problémát kell(ene) megoldani, de éppen ez a szépsége az űrkutatásnak számomra.
  • Bhalage
    #19
    ujra egy nagyon erdekes, izgalmas cikk!
    bigriszpekt+koszonet

    ezek a cikkek adobbentenek milyen kúúúúúúúúúúúrva messze vagyunk mi a "hétköznapi", bolygóközi stb űrutazástól
  • Wharyoo
    #18
    Megesik a legjobbakkal is.
    Amúgy pont ezért érdemes valaki mással átolvastatni, aki még nem látta és nem tudja mi van a szövegben, az hamarabb észreveszi az ilyeneket :)
    Kiváncsian várom a folytatásokat ;)
  • [NST]Cifu
    #17
    Köszönöm az észrevételt és a dícséretet, igyekszem az ilyen fatális grammatikai hibákat elkerülni, a sokadik átolvasásnál azért ki szoktam szúrni az eféléket, de sajnos ezen most csúnyán átsiklottam. :(
  • Wharyoo
    #16
    Jók a cikkek, grati Cifu, hogy van erre energiád és hajlandóságod is, viszont lenne egy észrevételem. Nem tudom, hogy az SGnél ezeket átolvassa-e valaki, gyanítom, hogy nem, de nem ártana egy korrektorral átnézetni, mert elég sok olyan hiba van benne, ami nekem legalábbis piszkálja a csöröm (lásd rögtön az elsö mondatot, egy szó és egy betü is kimaradt). Tartalmilag persze ez nem változtat, de ha a mondandó ilyen színvonalas, akkor lehetne a tálalás is :)
    Amúgy szép munka, /deepbow.
  • Zolka
    #15
    Én szívesen olvasnám a további cikkeket ilyen és hasonló témában... (és miután ezeket elolvasom, mindig nagy kedvem lenne Elite 2-3-at föltenni, és játszani egy kicsit.)
  • [NST]Cifu
    #14
    Ez így is van, de nem is állítottam a cikkben sem ennek ellentmondót.
  • sanyicks
    #13
    Én úgy tudom hogy a törzslap csak légkörbe lépés terhelősebb részein szolgál "magassági" kormányként (igazából az állásszög tartásra szolgál), "normál" sikló üzemmódban a kifutópálya megközelítésénél már magassági trimlapként szolgál, és az elsődleges magassági kormány a szárnyakon lévő lapok szinkronban való mozgása (mint minden külön vízszintes vezérsík nélküli deltaszárnyű repülőnél).
  • [NST]Cifu
    #12
    Képaláírás korrigálandó - olyan nincs, hogy "SSME hajtómű". Ezzel azt mondanánk: Űrsikló főhajtómű hajtómű.

    A nyelvészkedéstől távol maradnék alaphangon, mert azon a harctéren sűrűn megégetem magam, ám ezzel kapcsolatban már több véleményt is olvastam. Az SSME itt egy angol rövidítés, elnevezés. A hajtómű pedig magyar nyelvű jelző. Ez így (szerintem) nem helytelen, vagy rosszul látom?
  • Kindred Blades
    #11
    Képaláírás korrigálandó - olyan nincs, hogy "SSME hajtómű". Ezzel azt mondanánk: Űrsikló főhajtómű hajtómű.
    Egyébként szórakoztató ez a sorozat.
  • Major
    #10
    Amíg az emberiség fejlődése ott tart, hogy elszenesedett állati és növényi maradékból nyerünk energiát mindenhez, addig nem is lesz továbblepés :)
  • [NST]Cifu
    #9
    Anno volt egy XXI. századi űrverseny cikksorozat, az utolsó része erre található, azért az utolsó, mert ott van az elején a link a korábbi részekre. :)

    De igen, ha erre (is) van igény, akkor lesz egy "milyen űrhajók várhatóak 2020-ig" cikksorozat. :)
  • KopaszIsten
    #8
    Nekem is tetszik ez a sorozat. És szintén díjaznám, ha lenne jövőbe mutató rész is benne.
  • EnxTheOne
    #7
    Akkor a többi cikk ürálomásokrol fog szolni? :D

    Illetve lehetne valami olyasmit hogy mi lesz a következö 20-30 évben? :):)
  • [NST]Cifu
    #6
    Szerintem a kerámia hűtés megoldás lesz a jövő, az anyagtudomány rengeteget fejlődött az űrrepülők kora óta, lehetne egy második kört indítani.

    Van olyan kerámia hővédő pajzs, amiről nem tudok ezek szerint?

    Én az ablative (elégő) hővédő pajzsokat látom, mint a PICA, PICA-X, ami a SpaceX Dragon-nál is használnak. Illetve az Venture Star-nál merült fel a 'heat sink', vagyis a fémes hőpajzs, ami a hőelvezetés elvén működik.

    Ma már valószínűleg nem téglákkal kellene szenvedni, hanem panelekben gondolkodni, tehát 10-20 db panelt építeni a teljes űrrepülőgépnek.

    A téglák előnye az, hogy ha egy elveszik, nincs nagy vész (elviekben), annyira átfedik egymást, hogy egy-egy tégla hiánya még nem okozhat katasztrófát. Ha viszont nagy panelekkel dolgozol, akkor ott egy sérülés következményei katasztrófálisak.

    Az sem lenne szerintem egy őrült ötlet, hogy a panelekből tartsanak 1-1 db-ot az űrállomáson és ha eltörött a felszállás során, akkor cseréljék ki...

    Ez esetben viszont alapból célszerű lenne úgy tervezni és építeni az űrhajót / űrrepülőgépet, hogy a panelek gyorsan oldható kötésekkel és rögzítésekkel rendelkezzenek.
  • [NST]Cifu
    #5
    Ez az űrrepülőgépet bemutató rész végét jelenti. :)

    Lesz még két vagy három rész, de tovább tényleg nem húzom.
  • JTBM
    #4
    Szerintem a kerámia hűtés megoldás lesz a jövő, az anyagtudomány rengeteget fejlődött az űrrepülők kora óta, lehetne egy második kört indítani.

    Ma már valószínűleg nem téglákkal kellene szenvedni, hanem panelekben gondolkodni, tehát 10-20 db panelt építeni a teljes űrrepülőgépnek.

    Az sem lenne szerintem egy őrült ötlet, hogy a panelekből tartsanak 1-1 db-ot az űrállomáson és ha eltörött a felszállás során, akkor cseréljék ki...
  • NEXUS6
    #3
    Köszike, kár hogy vége.
  • Omicron
    #2
    Nagyon szép munka!
    Köszönjük!
  • T0nk
    #1
    Köszönet a cikksorozatért!