Az űrrepülőgép sarokpontja, a visszatérés
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#62
He? Ez bolygóközi ûratáznás, a II. kozmikus sebesség leküzdésénél okés, hogy segít, de a Földrõl való induláskor (a léghajó ott játszhat legfejebb) nem igazán.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#61
"A dolog ott kezdõdik, hogy az ûrhajót fel kell gyorsítani az elsõ kozmikus sebességre, tehát léghajó alapú ûrhajót elég nehéz elképzelni. "
A holdról, vagy egy ûrállomásról kéne kilõni az ûrhajókat.
A holdról, vagy egy ûrállomásról kéne kilõni az ûrhajókat.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#60
A dolog ott kezdõdik, hogy az ûrhajót fel kell gyorsítani az elsõ kozmikus sebességre, tehát léghajó alapú ûrhajót elég nehéz elképzelni.
Igen, a világûrbe jutni nem egyszerû dolog, nem véletlen, hogy még mindig rakétákat használunk erre a célra, ugyanúgy, mint 60 éve. Vannak olyan alternatívák, amik mûködhetnek (elektromágneses gyorsítás (egyfajta hatalmas ágyú), ûrlift és hasonlóak, ám egyszerûen annyira komoly technikai problémák és fõleg anyagi befektetések lennének ezeknek a megvalósítására, ami alapból megtorpedózza ezek megvalósítását.
Igen, a világûrbe jutni nem egyszerû dolog, nem véletlen, hogy még mindig rakétákat használunk erre a célra, ugyanúgy, mint 60 éve. Vannak olyan alternatívák, amik mûködhetnek (elektromágneses gyorsítás (egyfajta hatalmas ágyú), ûrlift és hasonlóak, ám egyszerûen annyira komoly technikai problémák és fõleg anyagi befektetések lennének ezeknek a megvalósítására, ami alapból megtorpedózza ezek megvalósítását.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#59
Köszönöm az információkat.
Azt tudtam, hogy a bolygók hatnak egymásra.
Ha jól emlékszem Neptunuszt is így találták meg.
Elõbb kiszámolták hol kell lennie, csak így látták meg.
Szóval egy léghajó héliuma csak nehezék lenne, ha nem használnák fel üzemanyagnak a világ ûrben.😊 Most már kezdem felfogni, milyen kemény dió ez.
Azt tudtam, hogy a bolygók hatnak egymásra.
Ha jól emlékszem Neptunuszt is így találták meg.
Elõbb kiszámolták hol kell lennie, csak így látták meg.
Szóval egy léghajó héliuma csak nehezék lenne, ha nem használnák fel üzemanyagnak a világ ûrben.😊 Most már kezdem felfogni, milyen kemény dió ez.
#58
Huhu... Na, ezt elõrõl kell akkor kezdeni. Az alant olvashatóak nagyon-nagyon elnagyoltak, de a lényeget tartalmazzák:
Az égitesteknek van egy "gravitációs kútja", a gravitációs ereje az, amit le kell küzdened, ha el akarod hagyni. Ennek elsõ lépcsõfoka az égitest körüli pálya elérése, az elsõ kozmikus sebesség. Itt a gravitációs erõ és a sebességbõl adódó centripetális (jól írom?) erõ kiegyenlíti egymást. A Föld esetében ez 7,91km/s (km per másodperc), vagyis ha ennél kisebb sebességgel keringesz a Föld körül, akkor elõbb-utóbb a Föld légkörébe érsz, és ott a légellenállás miatt további sebességet vesztesz (mellesleg pedig ha nincs hõvédõ pajzsod, akkor elégsz). Ezt a sebességet elérve még nem tudsz elszakadni az adott égitest gravitációs kútjából, csak keringeni tudsz körülötte.
Ha el akarsz szakadni az adott égitesttõl, mert például a Holdra akarsz eljutni, akkor a második kozmikus sebességet kell elérned, ami azonos az égitest gravitációs ereje által megadott erõvel. A Föld esetében ez 11,9km/s (ismét, kilométer per másodperc). Ezt a sebességet kell tehát elérned.
Hogy a dolog még bonyolultabb legyen, az összes égitestnek van gravitációs kútja, így egy bonyolult rendszert kell elképzelni, ahol minden égitest befolyásol minden más objektumot, beleértve a többi égitestet is. Például talán már hallottál róla, hogy a Plútót is úgy találták meg, hogy figyelték a Neptunusz pályáját, és abban furcsa anomáliákat észleltek, amit a Plutó okozott - vagyis annak gravitációs ereje.
Na most hiába szakadtál el a Föld gravitáció kútjától, mert továbbra is egy nagy gravitációs kút hat rád, mégpedig a Napé. Ha a Naprendszert is el akarod hagyni, akkor jön a harmadik kozmikus sebesség, ez a Nap esetében 40,1km/s...
Szóval tömören: a Föld körüli pálya csak egy "trükk", hogy legyõzzük a Föld gravitációs erejét, de elszakadni nem szakadunk el tõle. Ha a Holdhoz akarsz eljutni, akkor még nagyobb sebességet kell elérned...
Az égitesteknek van egy "gravitációs kútja", a gravitációs ereje az, amit le kell küzdened, ha el akarod hagyni. Ennek elsõ lépcsõfoka az égitest körüli pálya elérése, az elsõ kozmikus sebesség. Itt a gravitációs erõ és a sebességbõl adódó centripetális (jól írom?) erõ kiegyenlíti egymást. A Föld esetében ez 7,91km/s (km per másodperc), vagyis ha ennél kisebb sebességgel keringesz a Föld körül, akkor elõbb-utóbb a Föld légkörébe érsz, és ott a légellenállás miatt további sebességet vesztesz (mellesleg pedig ha nincs hõvédõ pajzsod, akkor elégsz). Ezt a sebességet elérve még nem tudsz elszakadni az adott égitest gravitációs kútjából, csak keringeni tudsz körülötte.
Ha el akarsz szakadni az adott égitesttõl, mert például a Holdra akarsz eljutni, akkor a második kozmikus sebességet kell elérned, ami azonos az égitest gravitációs ereje által megadott erõvel. A Föld esetében ez 11,9km/s (ismét, kilométer per másodperc). Ezt a sebességet kell tehát elérned.
Hogy a dolog még bonyolultabb legyen, az összes égitestnek van gravitációs kútja, így egy bonyolult rendszert kell elképzelni, ahol minden égitest befolyásol minden más objektumot, beleértve a többi égitestet is. Például talán már hallottál róla, hogy a Plútót is úgy találták meg, hogy figyelték a Neptunusz pályáját, és abban furcsa anomáliákat észleltek, amit a Plutó okozott - vagyis annak gravitációs ereje.
Na most hiába szakadtál el a Föld gravitáció kútjától, mert továbbra is egy nagy gravitációs kút hat rád, mégpedig a Napé. Ha a Naprendszert is el akarod hagyni, akkor jön a harmadik kozmikus sebesség, ez a Nap esetében 40,1km/s...
Szóval tömören: a Föld körüli pálya csak egy "trükk", hogy legyõzzük a Föld gravitációs erejét, de elszakadni nem szakadunk el tõle. Ha a Holdhoz akarsz eljutni, akkor még nagyobb sebességet kell elérned...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#57
Köszi. 😊
Azt gondoltam önerõbõl nem menne ki. Meg azt is, hogy utána bent is kéne tartani a héliumot. Most már tudom mennyire nem vagyok képben, de pár dolog legalább helyre került. És, ha nem az a cél, hogy pályára állj, hanem a hold? feljebb még mindig akkora a gravitáció, hogy sok üzemanyag kellene?
Bocsi, hogy ilyenekkel nyúzlak, de te érthetõen tudsz válaszolni.
Azt gondoltam önerõbõl nem menne ki. Meg azt is, hogy utána bent is kéne tartani a héliumot. Most már tudom mennyire nem vagyok képben, de pár dolog legalább helyre került. És, ha nem az a cél, hogy pályára állj, hanem a hold? feljebb még mindig akkora a gravitáció, hogy sok üzemanyag kellene?
Bocsi, hogy ilyenekkel nyúzlak, de te érthetõen tudsz válaszolni.
#56
Lenne egy kérdésem, lassan nem lehet be ereszkedni a légkörbe?
Természetesen lehet(ne) csökkenteni a sebességet még a légkörbe való visszatérés elõtt. Csak ehhez üzemanyag kell, nem is kevés. Azt meg fel is kell vinni, vagyis a hasznos teher helyett vihetsz fel üzemanyagot. Tehát nem igazán járható ez az út.
Lehet nagyon hülye ötlet, de léghajóval nem lehetne ki jutni?
Nem igazán. A léghajó a légkörben az eltérõ sûrûségû anyagok fizikáját használja ki. Ha valami kisebb sûrûségû, mint a légkör, akkor emelkedhet benne. A baj csak annyi, hogy a légkör ahogy emelkedsz, egyre ritkább, természetesen fel lehet emelkedni viszonylag magasra, akár 34 km magasra, de ennél feljebb nem nagyon lehetséges.
Ez az egyik probléma.
A másik az, hogy ahhoz, hogy Föld körli pályára állj, ahhoz egy adott sebességet kell elérned, hozzávetõleg 27 000 km/h-t. Ezt ballonnal nem vagy képes elérni.
Ami pár fejben megfordult, az az, hogy egy ballon viszi fel 20-30km-es magasságba a rakétát, aféle elsõ fokozatként, ott leoldja, így a rakétának a legsûrûbb légrétegek felett kell csak elindulnia.
Természetesen lehet(ne) csökkenteni a sebességet még a légkörbe való visszatérés elõtt. Csak ehhez üzemanyag kell, nem is kevés. Azt meg fel is kell vinni, vagyis a hasznos teher helyett vihetsz fel üzemanyagot. Tehát nem igazán járható ez az út.
Lehet nagyon hülye ötlet, de léghajóval nem lehetne ki jutni?
Nem igazán. A léghajó a légkörben az eltérõ sûrûségû anyagok fizikáját használja ki. Ha valami kisebb sûrûségû, mint a légkör, akkor emelkedhet benne. A baj csak annyi, hogy a légkör ahogy emelkedsz, egyre ritkább, természetesen fel lehet emelkedni viszonylag magasra, akár 34 km magasra, de ennél feljebb nem nagyon lehetséges.
Ez az egyik probléma.
A másik az, hogy ahhoz, hogy Föld körli pályára állj, ahhoz egy adott sebességet kell elérned, hozzávetõleg 27 000 km/h-t. Ezt ballonnal nem vagy képes elérni.
Ami pár fejben megfordult, az az, hogy egy ballon viszi fel 20-30km-es magasságba a rakétát, aféle elsõ fokozatként, ott leoldja, így a rakétának a legsûrûbb légrétegek felett kell csak elindulnia.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#55
Nagyon tetszett a cikk sorozat.
Lenne egy kérdésem, lassan nem lehet be ereszkedni a légkörbe?
Lehet nagyon hülye ötlet, de léghajóval nem lehetne ki jutni?
Persze nem kerekkel, vagy szivarral, hanem csupa szárny kinézetûvel.
Lenne egy kérdésem, lassan nem lehet be ereszkedni a légkörbe?
Lehet nagyon hülye ötlet, de léghajóval nem lehetne ki jutni?
Persze nem kerekkel, vagy szivarral, hanem csupa szárny kinézetûvel.
#54
Na pénteken meg megy a Zatlantisz utószor.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#53
Az afrikai éhezõk legalább is!
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#52
A héliumtartalékunk így is, úgy is elfogy a közeljövõben, kimerülõben vannak a közép-usában a mezõk.
A hidrogén meg ugye fõleg a vízben, meg ásványokban van lekötve, azt nem tudjuk elveszteni.
Viszont, ha meg akarsz halni, hát tõlem...De csedbe csináld, nem kell a hisztivel másokat zargatni!!!
A hidrogén meg ugye fõleg a vízben, meg ásványokban van lekötve, azt nem tudjuk elveszteni.
Viszont, ha meg akarsz halni, hát tõlem...De csedbe csináld, nem kell a hisztivel másokat zargatni!!!
#51
Ez azt jelenti, hogy egy idõ múlva elvesztjük H és He tartalékunkat, és ha nem kezdünk el ûrbányászni, minmeghalunk!
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#50
Van olyan kerámia hõvédõ pajzs, amirõl nem tudok ezek szerint?
Van, csak nem hõvédõ pajzsnak fejlesztették ki.
Az iparban rengeteg új, különleges anyag van, amit az utóbbi évtizedekben fejlesztettek ki.
A téglák elõnye az, hogy ha egy elveszik, nincs nagy vész (elviekben), annyira átfedik egymást, hogy egy-egy tégla hiánya még nem okozhat katasztrófát. Ha viszont nagy panelekkel dolgozol, akkor ott egy sérülés következményei katasztrófálisak.
A téglákat jóval egyszerûbb és olcsóbb volt gyártani is régen.
Ma már a paneleket is le tudják gyártani, ráadásul megbízhatóan.
A paneleket lehet mechanikusan rögzíteni, mert kicsi az emiatti extra súly. A téglákat ragasztani kellett.
Ez esetben viszont alapból célszerû lenne úgy tervezni és építeni az ûrhajót / ûrrepülõgépet, hogy a panelek gyorsan oldható kötésekkel és rögzítésekkel rendelkezzenek.
Így van. Mechanikusan kell õket rögzíteni, úgy, hogy gáz esetén az ûrben lehessen cserélni a panelt.
Megsérülni felszállás során szokott a panel, ha jól tudom. Ezt lehetne javítani fent.
Van, csak nem hõvédõ pajzsnak fejlesztették ki.
Az iparban rengeteg új, különleges anyag van, amit az utóbbi évtizedekben fejlesztettek ki.
A téglák elõnye az, hogy ha egy elveszik, nincs nagy vész (elviekben), annyira átfedik egymást, hogy egy-egy tégla hiánya még nem okozhat katasztrófát. Ha viszont nagy panelekkel dolgozol, akkor ott egy sérülés következményei katasztrófálisak.
A téglákat jóval egyszerûbb és olcsóbb volt gyártani is régen.
Ma már a paneleket is le tudják gyártani, ráadásul megbízhatóan.
A paneleket lehet mechanikusan rögzíteni, mert kicsi az emiatti extra súly. A téglákat ragasztani kellett.
Ez esetben viszont alapból célszerû lenne úgy tervezni és építeni az ûrhajót / ûrrepülõgépet, hogy a panelek gyorsan oldható kötésekkel és rögzítésekkel rendelkezzenek.
Így van. Mechanikusan kell õket rögzíteni, úgy, hogy gáz esetén az ûrben lehessen cserélni a panelt.
Megsérülni felszállás során szokott a panel, ha jól tudom. Ezt lehetne javítani fent.
#49
Mármint ugyanúgy elvesztenénk a légkörünket, mint a Mars.
#48
Fölmegy a légkör tetejére, és a termoszférából elszökik. Akár a hidrogén. Ha nem lenne a Föld mágneses tere, ugyanúgy elvesztenénk a légkörünket, csak a nagyobb gravitáció miatt lassabban.
#47
Nem tudom, mi lesz pl a héliummal, ha elengedjük? Megmarad a légkör legtetején, vagy elszáll az ûrbe?
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#46
Persze csak évek múlva tudjuk meg, hogy a szuborbit 2.0 elindul-e a közeljövõben, vagy sem. Viszont igény van rá, nem mellékesen már régóta létezik és virágzik ez az ágazat, csak éppen emberek nélkül viszik a kísérleteket az ûrbe. Elsõsorban ne VG-re gondolj, (bár igaz ami igaz, nekik készült el elsõnek az emberszálírásra is alkalmas suborbit gépük, de) felsorolni is nehéz lenne hány (sokkal komolyabb) szakosodott ûrvállalatnál foglalkoznak ûrugrásokkal, és terveznek, fejlesztenek olyan ûrugrókat ahol már a kutató is repülhet... A fejlesztés lassú mert mindet, úgy értsd, hogy a rakétától az életfenetartó rendszerig mindent saját maguknak kell kifejleszteni. Túlságosan magától értetõdõnek és egyszerûnek tekintjük az emberes-ûrutazást, holott egyáltalán nem az, mert életben is kell maradniuk. 😊
#45
Igen, én is olvastam ilyen irányú cikkeket, de eddig csak egy konkrét szerzõdésrõl tudok, amely az amerikai oceonogárfiai intézettel köttetet. Szóval én arra vagyok / leszek kíváncsi, hogy gazdaságilag megtérül-e a Virgin Galactic befektetése... Ezt pedig majd évek múlva tudjuk megállapítani...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#44
Vasat talán nem éri meg ma még bányászni, de mint az elõttem szóló is utalt rá (Cifu), van olyan - a Földön ritka - nyersanyag ami viszont megéri a kockázatot, és pénzt. És ez a jövõben hatványozottan érvényes lesz...
#43
Kereslet lesz, vagyis már van, csak gyõzzék. Nagy kereslet van az ûrugrók iránt fõleg _kutatók_ részérõl. A legfrissebb hírek szerint úgy tûnik a turistáskodás másodlagos dolog lesz ezen a piacon. Megjegyzem talán nem is baj!
#42
Az ûrbányászat terén a leginkább felmerülõ nyersanyag a He3 ugye, ami fúziós erõmûvekben lehetne hasznos - ha lenne egyáltalán mûködõképes energiatermelõ fúziós erõmûvûnk.
Egy másik lehetséges pont ugye az energiatermelés, napenergia által, és azt a Földre eljuttatni.
Ezt leszámítva az ûrbányászat valóban inkább arra lenne használható, hogy egy Földön kívüli kolónia nyersanyag-szükségleteit biztosítsa.
Egy másik lehetséges pont ugye az energiatermelés, napenergia által, és azt a Földre eljuttatni.
Ezt leszámítva az ûrbányászat valóban inkább arra lenne használható, hogy egy Földön kívüli kolónia nyersanyag-szükségleteit biztosítsa.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#41
A gond továbbra is az, hogy ki fizeti meg ezeknek az árát. Nagyon kiváncsi leszek, hogy üzletileg sikeres lesz-e a Virgin Galactic, hogy lesz-e komoly kereslet az ûrugrásra 200 000 $-ért, vagy akár 50 000 $-ért évek múlva.
A Bigelow-féle állomással kapcsolatban nem árt arra is emlékezni, hogy Bigelow indított egy SpaceX-szerû versenyt, az America's Space Price-t, ami 50 millió dollárt igért annak, aki képes ûrhajót feljuttatni a Bigelow-féle ûrállomáshoz. Még csak teszt-repülés sem volt.
Továbbra is csak tyúklépésekkel haladunk a civil ûrhajózás felé...
A Bigelow-féle állomással kapcsolatban nem árt arra is emlékezni, hogy Bigelow indított egy SpaceX-szerû versenyt, az America's Space Price-t, ami 50 millió dollárt igért annak, aki képes ûrhajót feljuttatni a Bigelow-féle ûrállomáshoz. Még csak teszt-repülés sem volt.
Továbbra is csak tyúklépésekkel haladunk a civil ûrhajózás felé...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
"De lassan elfogynak a nyersanyagok, és a bolygó tartalékai. Talán ez ösztönzõ hatással lesz az ûrkutatásra."
Már miért lenne ösztönzõ bármire is az ûrbányászat? Meg úgy nagyjából mi értelme lenne? Maga a Föld úgy veszít nyersanyagot emberi tevékenység következtében, hogy ott maradt a spirit szonda a Marson. Na most ez mondjuk 100 kiló sincs. Minden amit itt felhasználunk, az itt marad a Földön. Mondjuk az atomreaktorokat kivéve, mert ott az urénium más elemekre hasad. Minden más emberi tevékenység nem veszejti el az elemeket, hanem csak átalakítja. Tehát minden felhasznált nyersanyag itt marad a Földön. Egy szemétteleprõl biztos gazdaságosabb vasat guberálni, mint mondjuk a Plutóról. Azért nem fogunk odamenni, hogy kicsákányozzunk onnan pár tonna vasat.
Nem is értem, hogy gondolkodó ember miként gondolja azt, hogy dehogy nem...
Már miért lenne ösztönzõ bármire is az ûrbányászat? Meg úgy nagyjából mi értelme lenne? Maga a Föld úgy veszít nyersanyagot emberi tevékenység következtében, hogy ott maradt a spirit szonda a Marson. Na most ez mondjuk 100 kiló sincs. Minden amit itt felhasználunk, az itt marad a Földön. Mondjuk az atomreaktorokat kivéve, mert ott az urénium más elemekre hasad. Minden más emberi tevékenység nem veszejti el az elemeket, hanem csak átalakítja. Tehát minden felhasznált nyersanyag itt marad a Földön. Egy szemétteleprõl biztos gazdaságosabb vasat guberálni, mint mondjuk a Plutóról. Azért nem fogunk odamenni, hogy kicsákányozzunk onnan pár tonna vasat.
Nem is értem, hogy gondolkodó ember miként gondolja azt, hogy dehogy nem...
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
Kissé bizonytalan vagyok, hibrid nyelvû cikkben most találkozok vele elõször. Egy ízben fordítottam angol tudományos cikket, ott mindig SSME-ként hivatkoztak rá, az SSME engine ebben a formában soha nem 'hangzott' el az eredeti szövegben. Ez adta a kiindulási pontot, de hogy helytálló-e az észrevétel, azt igazából egy lektor tisztje eldönteni.
Egyébiránt örülök, hogy van igény ilyen cikkekre, engem foglalkoztat a téma, még ha csak érdekességként is tekintek rá, nem ásom bele magam.
Egyébiránt örülök, hogy van igény ilyen cikkekre, engem foglalkoztat a téma, még ha csak érdekességként is tekintek rá, nem ásom bele magam.
#38
Egyetértek, a kereskedelmi cégek semmi újat nem mutattak (eddig), csak éppen töredékért képesek megcsinálni azt, amit a NASA költségvetésében lévõ pénznyelõ fekete lyuk miatt, 10x, 100x annyiért. A cégek tervei között Holdbázis építés is szerepel, csak a kapacitás hiányzik... még. Egyébként potom 150 millió dollárét, már most megkerülheted a Holdat egy Szojuzban, ha van rá kereted! (Enyergia vállalat jóvoltából.)
A Mars Utazás, az ISS-hez hasonló nemzetközi összefogásban a legéletképesebb, legmegvalósíthatóbb - és ebbe a kereskedelmi cégek kapacitása is beletartozik - minthogy olyan terveik vannak, amik NASA-nak, sõt egyetlen ûrhivatalnak még csak hosszútávon sincs. Egy mondatban összefoglalva: mindenkinek össze kell fognia ha azt akarják, hogy még századunkban emberek tapicskoljanak a Marson. 2030-2050 között, talán...
A Mars Utazás, az ISS-hez hasonló nemzetközi összefogásban a legéletképesebb, legmegvalósíthatóbb - és ebbe a kereskedelmi cégek kapacitása is beletartozik - minthogy olyan terveik vannak, amik NASA-nak, sõt egyetlen ûrhivatalnak még csak hosszútávon sincs. Egy mondatban összefoglalva: mindenkinek össze kell fognia ha azt akarják, hogy még századunkban emberek tapicskoljanak a Marson. 2030-2050 között, talán...
#37
Én is nagy jövõt látok a kereskedelmi ûrutazásban, de csak LEO ûrállomások és Holdutazások terén. Szerintem az elsõ Marsraszállás, vagy a holdbázis is megmarad az ûrügynökségek privilégiumának. A kereskedelmi cégek pedig felhasználják és továbbfejlesztik a pénzhiány miatt törölt ötleteket. A Ha jól tudom eredetileg a Bigelow cég által használt transhab modul is NASA ötlet volt csak azt is elkaszálták.
#36
Igen, az in-orbit refuelling típusú ûrhajóké jövõ, de csak a távoli jövõ. 😞 Tervben volt a NASA-nal ilyen ûrhajó építése, de a költségvetés úgy elkaszálta, hogy csak nyekkent... A NASA (mert a linkben róla volt szó), a "szenátus rakétáját", a volt Oriont pénzeli (no meg az ISS, Cost, CCDev2) és ez minden forrást leköt legalább 2020-ig vagy inkább 30'-ig. A hosszútávú tervek között szerepel a NASA-nal egy kisbolygó meglátogatás amire egy modul + MPcV konfiguráció a legvalószínûbb (és legolcsóbb). Persze ki tudja mit hoz a jövõ, a SpaceX-et sem jósolt meg senki, lehet, hogy a kereskedelmi ûrhajózás majd valami újat hoz, és nem kell 2050-ig várni a Marsra szállásra, vagy ilyen ûrhajók megjelenésére.
#35
Szerintem majd egy ehhez hasonló elgondolás lesz a jövõ az ûrhajók terén.
#34
Üdv!
Az Orion törölték, és helyette Multi-Purpose Crew Vehicle (MpCV) ûrhajót építik, ami az lényegében az Orion újragondolása az új célok fényébe. Illetve mellette még 4(!) ûrhajót fejlesztését támogatja a NASA, a CCDev2 program keretében. Ebbõl a SpaceX Dragonja lényegében készen van, csak az ülések, és mostanában divatos "PushUp" mentõrakéta kifejlesztése van hátra.
MpCv (Orion), strapabíróra építik meg, hogy kibírjon több hónapos vagy éves utakat az ûrben. De nem lakóegységnek szánják, ezért a hosszú utak alatt természetesen nem ebben laknak, így wc sincs elkülönítve rajta. A túl sok rendszer egybeépítése megdrágítja az ûrutazást, lényegében ez végzet az ûrsiklókkal is. Az MpCv - biztonságosan vissza lehet térni a Földre ez a feladata, és nem több. Ezt valószínûleg sokszorta jobban biztosítja majd mint az ûrsiklók.
Egyébiránt egyetértek sok újítás nincs ezekben a kapszulákban, de legbiztonságosabb visszatérésre a kapszulás megoldások a legmegbízhatóbbak egyenlõre. 😞
Az Orion törölték, és helyette Multi-Purpose Crew Vehicle (MpCV) ûrhajót építik, ami az lényegében az Orion újragondolása az új célok fényébe. Illetve mellette még 4(!) ûrhajót fejlesztését támogatja a NASA, a CCDev2 program keretében. Ebbõl a SpaceX Dragonja lényegében készen van, csak az ülések, és mostanában divatos "PushUp" mentõrakéta kifejlesztése van hátra.
MpCv (Orion), strapabíróra építik meg, hogy kibírjon több hónapos vagy éves utakat az ûrben. De nem lakóegységnek szánják, ezért a hosszú utak alatt természetesen nem ebben laknak, így wc sincs elkülönítve rajta. A túl sok rendszer egybeépítése megdrágítja az ûrutazást, lényegében ez végzet az ûrsiklókkal is. Az MpCv - biztonságosan vissza lehet térni a Földre ez a feladata, és nem több. Ezt valószínûleg sokszorta jobban biztosítja majd mint az ûrsiklók.
Egyébiránt egyetértek sok újítás nincs ezekben a kapszulákban, de legbiztonságosabb visszatérésre a kapszulás megoldások a legmegbízhatóbbak egyenlõre. 😞
#33
Én is szeretném megköszönni ennek a remek tudományos cikksorozatnak a létrejöttét.
Élmény volt olvasni és remélem ezen elismerõ hozzászólások ösztönzõleg hatnak majd egy hasonló volumenû, újabb cikksorozat megírásához.
Élmény volt olvasni és remélem ezen elismerõ hozzászólások ösztönzõleg hatnak majd egy hasonló volumenû, újabb cikksorozat megírásához.
#32
legyen egy összefoglaló írás arról hogy az emberiség miért nem fogja soha meghódítani az ûrt
#31
Eloszor is, nagyon jo lett ez a cikksorozat! Gratulalok!!!
"Ugy értem hogy csupán elektromos áramal lehet müködtetni egy hajtomüvet?"
Elvileg lehet, ami ezek utan csak fenyt bocsat ki magabol. Viszont a hatasfoka es a toloereje elenyeszo lenne.
Az alternativ hopajzs megoldasok kozzul a vassal szennyezett aluminum oxid (corundum/rubint) lenne jo megoldas. Nagyon szilard, viszonylag rugalmas, az olvadaspontja joval az urhajokat ero hoterheles folott van es meg csak nem is annyira draga. Tovabba szukseg eseten akar szerkezeti tartoelemeket is keszithetnek belole. Hatranya, hogy a keramiak kozzul az egyik legjobb hovezeto es ezert valoszinuleg a hasznalata eseten szukseg lenne a heatsink alapu technologiara is, bar ha habositjak akkor a hoszigetelo tulajdonsaga javulat (ekkor viszont ket reteg kell, egy kulso merev legzaro es egy alatta levo hoszigetelo). Jelenleg pl. olvasztokemencek belso burkolatat keszitik belole, tehat feltehetoleg alkalmas lenne ujhajok boritasara is.
"Ugy értem hogy csupán elektromos áramal lehet müködtetni egy hajtomüvet?"
Elvileg lehet, ami ezek utan csak fenyt bocsat ki magabol. Viszont a hatasfoka es a toloereje elenyeszo lenne.
Az alternativ hopajzs megoldasok kozzul a vassal szennyezett aluminum oxid (corundum/rubint) lenne jo megoldas. Nagyon szilard, viszonylag rugalmas, az olvadaspontja joval az urhajokat ero hoterheles folott van es meg csak nem is annyira draga. Tovabba szukseg eseten akar szerkezeti tartoelemeket is keszithetnek belole. Hatranya, hogy a keramiak kozzul az egyik legjobb hovezeto es ezert valoszinuleg a hasznalata eseten szukseg lenne a heatsink alapu technologiara is, bar ha habositjak akkor a hoszigetelo tulajdonsaga javulat (ekkor viszont ket reteg kell, egy kulso merev legzaro es egy alatta levo hoszigetelo). Jelenleg pl. olvasztokemencek belso burkolatat keszitik belole, tehat feltehetoleg alkalmas lenne ujhajok boritasara is.
"De igen, ha erre (is) van igény, akkor lesz egy "milyen ûrhajók várhatóak 2020-ig" cikksorozat. 😊"
<#fejvakaras>Há' igény, az vóna' rá! 😊
Nagy gratula az egész sorozatért, és várjuk a folytatást!
<#fejvakaras>Há' igény, az vóna' rá! 😊
Nagy gratula az egész sorozatért, és várjuk a folytatást!
"We have our own place in the universe, and it is a dark, cruel role we play: We are the revolutionaries, we are the usurpers to the heavenly thrones. We are the enemies of the gods."
#29
Nagy-nagy köszönet a cikkért!
Bármennyire is látszik, hogy alaposan mellélõttek ezzel a konstrukcióval, azért fantasztikus egy szerkezet. Talán nosztalgiából mondom. Annak idején éppen katona voltam, a Rezi melletti - azóta megszûnt - hegyi kiképzõtáborban "védtem a hazát", így az osztrák tévén - ami ott fogható - láthattam a Columbia elsõ startját. Az utolsó shuttle startot majd a NASA tévén nézem.
Sajnos, ami most jön, csöppet sem egyértelmûen elõremutató. Hogy mást ne mondjak, az ûrrepülõgépben lakni lehet, az új Orion meg csak egy lyuk, tán még elkülönített wc se lesz benne. A bulvármédia, meg sajnos néha az ismeretterjesztõ oldalak is úgy akarják beállítani, mint amivel a Marsra lehet majd utazni. Röhejes.
Bármennyire is látszik, hogy alaposan mellélõttek ezzel a konstrukcióval, azért fantasztikus egy szerkezet. Talán nosztalgiából mondom. Annak idején éppen katona voltam, a Rezi melletti - azóta megszûnt - hegyi kiképzõtáborban "védtem a hazát", így az osztrák tévén - ami ott fogható - láthattam a Columbia elsõ startját. Az utolsó shuttle startot majd a NASA tévén nézem.
Sajnos, ami most jön, csöppet sem egyértelmûen elõremutató. Hogy mást ne mondjak, az ûrrepülõgépben lakni lehet, az új Orion meg csak egy lyuk, tán még elkülönített wc se lesz benne. A bulvármédia, meg sajnos néha az ismeretterjesztõ oldalak is úgy akarják beállítani, mint amivel a Marsra lehet majd utazni. Röhejes.
#28
Köszönet a sorozatért! Nagyon jó volt, többször is átolvastam a cikkeket!
Gratulálok és még1szer köszi azt a sok munkát amit beletettél!
M.
Gratulálok és még1szer köszi azt a sok munkát amit beletettél!
M.
#27
Cifu, maximális tiszteletem, nemhogy nagyon színvonalasak a cikkek (amikbõl azt hiszem egy pdf-et kreálok is magamnak, ha szabad), de ha itt fórumon valami laikus mond valami nagyon nem okésat, arra is értelmesen, normálisan válaszolsz. Miért nem vesznek errõl példát az olvasók... nem tudom 😊
#26
A fúziós- vagy ion-hajtómûveknél is van üzemanyag. A fúziósnál általában hidrogén (plusz a fúziós folyamathoz szükséges reakcióanyag, például Deutérium-Trícium), az ion-hajtómûhöz pedig általában xenon vagy higany. Ezeknél a hajtómûveknél a fõ elõny az, hogy adott üzemanyag-tömegbõl nagyobb hatékonyságot hoznak ki.
Ehhez egyébként nem kell fúziós reaktor, nukleáris reaktorral is tökéletesen mûködõképes, a legtöbb ilyen ûrhajó terv nukleáris energiával is számol. Ilyen lett volna JIMO jupiter-ûrszonda, amely nukleáris reaktorral táplált ion-hajtómûvekkel lett volna hajtva. De végül nem került be a támogatott programok közé, így (egyelõre) nem valósul meg.
Olyan, hogy üzemanyag nélküli, csak elektromos energiára épülõ meghajtás nem létezik. Ilyen mondjuk a napvitorla lehet, de ahhoz meg nem kell elektromos energia. 😄
Ehhez egyébként nem kell fúziós reaktor, nukleáris reaktorral is tökéletesen mûködõképes, a legtöbb ilyen ûrhajó terv nukleáris energiával is számol. Ilyen lett volna JIMO jupiter-ûrszonda, amely nukleáris reaktorral táplált ion-hajtómûvekkel lett volna hajtva. De végül nem került be a támogatott programok közé, így (egyelõre) nem valósul meg.
Olyan, hogy üzemanyag nélküli, csak elektromos energiára épülõ meghajtás nem létezik. Ilyen mondjuk a napvitorla lehet, de ahhoz meg nem kell elektromos energia. 😄
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#25
Ugy értem hogy csupán elektromos áramal lehet müködtetni egy hajtomüvet? Mindenféle kémiai üzemanyag nélkül.
"I am the man who surpasses God!" "Kill me and become a hero, or die by my hand and become one of my victims."" "See you space cowboy..." "Roger, roger."
#24
Egyébként ha lenne fuzios erömü, abbol lehetne valahogy hajtomüvet épiteni? 😄
"I am the man who surpasses God!" "Kill me and become a hero, or die by my hand and become one of my victims."" "See you space cowboy..." "Roger, roger."
#23
Köszönet a sorozatért. Sajnos pénz beszél....
Amíg nem lesz egy ígéretes célirányos költségvetés, addig csak álom marad a földi ûrhajó.
De lassan elfogynak a nyersanyagok, és a bolygó tartalékai. Talán ez ösztönzõ hatással lesz az ûrkutatásra.
Ha nem akkor háború-háború hátán és szép lassan felélve a készleteket mi leszünk az elsõ?! faj, aki szép lassan kiirtotta önmagát.
Amíg nem lesz egy ígéretes célirányos költségvetés, addig csak álom marad a földi ûrhajó.
De lassan elfogynak a nyersanyagok, és a bolygó tartalékai. Talán ez ösztönzõ hatással lesz az ûrkutatásra.
Ha nem akkor háború-háború hátán és szép lassan felélve a készleteket mi leszünk az elsõ?! faj, aki szép lassan kiirtotta önmagát.
#22
Szerintem meg az lesz a megoldás, hogy szinkronpályán berepül a légtérbe, és nem beesik mint egy kõ, mint per pillanat azt jelenleg teszik.
Persze ehhez már meghajtás kell ami per pillanat hiányzik a siklókból.
De amint meglesz, végre lesz ûrhajónk is. Addig csak ûrsikló.
Persze ehhez már meghajtás kell ami per pillanat hiányzik a siklókból.
De amint meglesz, végre lesz ûrhajónk is. Addig csak ûrsikló.
#21
"De igen, ha erre (is) van igény, akkor lesz egy "milyen ûrhajók várhatóak 2020-ig" cikksorozat. 😊"
Halleluja! 😊 Már várom a következõ részt. Nagyon érdekel minden, ami ûrhajózással, ûrkutatással - ha már itt tartunk, ami hadászattal - kapcsolatos.
Major
"Amíg az emberiség fejlõdése ott tart, hogy elszenesedett állati és növényi maradékból nyerünk energiát mindenhez, addig nem is lesz továbblepés 😊"
Nagyjából egyetértek. Amíg a meglévõ (fõleg rakéta) technológiákat le nem tudjuk váltani valami hatékonyabbra, addig nem lesz komoly ûrközlekedés...
Kindred Blades
"...olyan nincs, hogy "SSME hajtómû"
Cifunak adok igazat - annak ellenére, hogy nyelvtanilag igazad van. Ha nem írja oda, hogy hajtómû, akkor honnan a francból tudjam, hogy mi az az SSME. Biztos nem fogok utánanyomozni, vagy visszalapozni.
Halleluja! 😊 Már várom a következõ részt. Nagyon érdekel minden, ami ûrhajózással, ûrkutatással - ha már itt tartunk, ami hadászattal - kapcsolatos.
Major
"Amíg az emberiség fejlõdése ott tart, hogy elszenesedett állati és növényi maradékból nyerünk energiát mindenhez, addig nem is lesz továbblepés 😊"
Nagyjából egyetértek. Amíg a meglévõ (fõleg rakéta) technológiákat le nem tudjuk váltani valami hatékonyabbra, addig nem lesz komoly ûrközlekedés...
Kindred Blades
"...olyan nincs, hogy "SSME hajtómû"
Cifunak adok igazat - annak ellenére, hogy nyelvtanilag igazad van. Ha nem írja oda, hogy hajtómû, akkor honnan a francból tudjam, hogy mi az az SSME. Biztos nem fogok utánanyomozni, vagy visszalapozni.
Az élet egy sz@r játék, de a grafikája nagyon ott van. ;)
#20
Az igazán szomorú az, hogy nem is olyan nagyon messze. Természetesen nagyon sok pénzbe kerülne, de technológiai szinten semmi akadálya nincs ma (és nem volt az 1970-es, 80-as években sem) annak, hogy egy emberes Mars-ûrutazást összehozzunk.
Nyilván ezernyi felmerülõ problémát kell(ene) megoldani, de éppen ez a szépsége az ûrkutatásnak számomra.
Nyilván ezernyi felmerülõ problémát kell(ene) megoldani, de éppen ez a szépsége az ûrkutatásnak számomra.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#19
ujra egy nagyon erdekes, izgalmas cikk!
bigriszpekt+koszonet
ezek a cikkek adobbentenek milyen kúúúúúúúúúúúrva messze vagyunk mi a "hétköznapi", bolygóközi stb ûrutazástól
bigriszpekt+koszonet
ezek a cikkek adobbentenek milyen kúúúúúúúúúúúrva messze vagyunk mi a "hétköznapi", bolygóközi stb ûrutazástól
anti hero
#18
Megesik a legjobbakkal is.
Amúgy pont ezért érdemes valaki mással átolvastatni, aki még nem látta és nem tudja mi van a szövegben, az hamarabb észreveszi az ilyeneket 😊
Kiváncsian várom a folytatásokat 😉
Amúgy pont ezért érdemes valaki mással átolvastatni, aki még nem látta és nem tudja mi van a szövegben, az hamarabb észreveszi az ilyeneket 😊
Kiváncsian várom a folytatásokat 😉
#17
Köszönöm az észrevételt és a dícséretet, igyekszem az ilyen fatális grammatikai hibákat elkerülni, a sokadik átolvasásnál azért ki szoktam szúrni az eféléket, de sajnos ezen most csúnyán átsiklottam. 😞
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#16
Jók a cikkek, grati Cifu, hogy van erre energiád és hajlandóságod is, viszont lenne egy észrevételem. Nem tudom, hogy az SGnél ezeket átolvassa-e valaki, gyanítom, hogy nem, de nem ártana egy korrektorral átnézetni, mert elég sok olyan hiba van benne, ami nekem legalábbis piszkálja a csöröm (lásd rögtön az elsö mondatot, egy szó és egy betü is kimaradt). Tartalmilag persze ez nem változtat, de ha a mondandó ilyen színvonalas, akkor lehetne a tálalás is 😊
Amúgy szép munka, /deepbow.
Amúgy szép munka, /deepbow.
#15
Én szívesen olvasnám a további cikkeket ilyen és hasonló témában... (és miután ezeket elolvasom, mindig nagy kedvem lenne Elite 2-3-at föltenni, és játszani egy kicsit.)
#14
Ez így is van, de nem is állítottam a cikkben sem ennek ellentmondót. <#fejvakaras>
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#13
Én úgy tudom hogy a törzslap csak légkörbe lépés terhelõsebb részein szolgál "magassági" kormányként (igazából az állásszög tartásra szolgál), "normál" sikló üzemmódban a kifutópálya megközelítésénél már magassági trimlapként szolgál, és az elsõdleges magassági kormány a szárnyakon lévõ lapok szinkronban való mozgása (mint minden külön vízszintes vezérsík nélküli deltaszárnyû repülõnél).
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
Oldal 1 / 2Következő →