62
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#62
He? Ez bolygóközi űratáznás, a II. kozmikus sebesség leküzdésénél okés, hogy segít, de a Földről való induláskor (a léghajó ott játszhat legfejebb) nem igazán. -
Sir Ny #61 "A dolog ott kezdődik, hogy az űrhajót fel kell gyorsítani az első kozmikus sebességre, tehát léghajó alapú űrhajót elég nehéz elképzelni. "
A holdról, vagy egy űrállomásról kéne kilőni az űrhajókat. -
#60
A dolog ott kezdődik, hogy az űrhajót fel kell gyorsítani az első kozmikus sebességre, tehát léghajó alapú űrhajót elég nehéz elképzelni.
Igen, a világűrbe jutni nem egyszerű dolog, nem véletlen, hogy még mindig rakétákat használunk erre a célra, ugyanúgy, mint 60 éve. Vannak olyan alternatívák, amik működhetnek (elektromágneses gyorsítás (egyfajta hatalmas ágyú), űrlift és hasonlóak, ám egyszerűen annyira komoly technikai problémák és főleg anyagi befektetések lennének ezeknek a megvalósítására, ami alapból megtorpedózza ezek megvalósítását. -
Rozgo #59 Köszönöm az információkat.
Azt tudtam, hogy a bolygók hatnak egymásra.
Ha jól emlékszem Neptunuszt is így találták meg.
Előbb kiszámolták hol kell lennie, csak így látták meg.
Szóval egy léghajó héliuma csak nehezék lenne, ha nem használnák fel üzemanyagnak a világ űrben.:) Most már kezdem felfogni, milyen kemény dió ez.
-
#58
Huhu... Na, ezt előről kell akkor kezdeni. Az alant olvashatóak nagyon-nagyon elnagyoltak, de a lényeget tartalmazzák:
Az égitesteknek van egy "gravitációs kútja", a gravitációs ereje az, amit le kell küzdened, ha el akarod hagyni. Ennek első lépcsőfoka az égitest körüli pálya elérése, az első kozmikus sebesség. Itt a gravitációs erő és a sebességből adódó centripetális (jól írom?) erő kiegyenlíti egymást. A Föld esetében ez 7,91km/s (km per másodperc), vagyis ha ennél kisebb sebességgel keringesz a Föld körül, akkor előbb-utóbb a Föld légkörébe érsz, és ott a légellenállás miatt további sebességet vesztesz (mellesleg pedig ha nincs hővédő pajzsod, akkor elégsz). Ezt a sebességet elérve még nem tudsz elszakadni az adott égitest gravitációs kútjából, csak keringeni tudsz körülötte.
Ha el akarsz szakadni az adott égitesttől, mert például a Holdra akarsz eljutni, akkor a második kozmikus sebességet kell elérned, ami azonos az égitest gravitációs ereje által megadott erővel. A Föld esetében ez 11,9km/s (ismét, kilométer per másodperc). Ezt a sebességet kell tehát elérned.
Hogy a dolog még bonyolultabb legyen, az összes égitestnek van gravitációs kútja, így egy bonyolult rendszert kell elképzelni, ahol minden égitest befolyásol minden más objektumot, beleértve a többi égitestet is. Például talán már hallottál róla, hogy a Plútót is úgy találták meg, hogy figyelték a Neptunusz pályáját, és abban furcsa anomáliákat észleltek, amit a Plutó okozott - vagyis annak gravitációs ereje.
Na most hiába szakadtál el a Föld gravitáció kútjától, mert továbbra is egy nagy gravitációs kút hat rád, mégpedig a Napé. Ha a Naprendszert is el akarod hagyni, akkor jön a harmadik kozmikus sebesség, ez a Nap esetében 40,1km/s...
Szóval tömören: a Föld körüli pálya csak egy "trükk", hogy legyőzzük a Föld gravitációs erejét, de elszakadni nem szakadunk el tőle. Ha a Holdhoz akarsz eljutni, akkor még nagyobb sebességet kell elérned... -
Rozgo #57 Köszi. :)
Azt gondoltam önerőből nem menne ki. Meg azt is, hogy utána bent is kéne tartani a héliumot. Most már tudom mennyire nem vagyok képben, de pár dolog legalább helyre került. És, ha nem az a cél, hogy pályára állj, hanem a hold? feljebb még mindig akkora a gravitáció, hogy sok üzemanyag kellene?
Bocsi, hogy ilyenekkel nyúzlak, de te érthetően tudsz válaszolni. -
#56
Lenne egy kérdésem, lassan nem lehet be ereszkedni a légkörbe?
Természetesen lehet(ne) csökkenteni a sebességet még a légkörbe való visszatérés előtt. Csak ehhez üzemanyag kell, nem is kevés. Azt meg fel is kell vinni, vagyis a hasznos teher helyett vihetsz fel üzemanyagot. Tehát nem igazán járható ez az út.
Lehet nagyon hülye ötlet, de léghajóval nem lehetne ki jutni?
Nem igazán. A léghajó a légkörben az eltérő sűrűségű anyagok fizikáját használja ki. Ha valami kisebb sűrűségű, mint a légkör, akkor emelkedhet benne. A baj csak annyi, hogy a légkör ahogy emelkedsz, egyre ritkább, természetesen fel lehet emelkedni viszonylag magasra, akár 34 km magasra, de ennél feljebb nem nagyon lehetséges.
Ez az egyik probléma.
A másik az, hogy ahhoz, hogy Föld körli pályára állj, ahhoz egy adott sebességet kell elérned, hozzávetőleg 27 000 km/h-t. Ezt ballonnal nem vagy képes elérni.
Ami pár fejben megfordult, az az, hogy egy ballon viszi fel 20-30km-es magasságba a rakétát, aféle első fokozatként, ott leoldja, így a rakétának a legsűrűbb légrétegek felett kell csak elindulnia. -
Rozgo #55 Nagyon tetszett a cikk sorozat.
Lenne egy kérdésem, lassan nem lehet be ereszkedni a légkörbe?
Lehet nagyon hülye ötlet, de léghajóval nem lehetne ki jutni?
Persze nem kerekkel, vagy szivarral, hanem csupa szárny kinézetűvel. -
#54
Na pénteken meg megy a Zatlantisz utószor. -
#53
Az afrikai éhezők legalább is! -
teddybear #52 A héliumtartalékunk így is, úgy is elfogy a közeljövőben, kimerülőben vannak a közép-usában a mezők.
A hidrogén meg ugye főleg a vízben, meg ásványokban van lekötve, azt nem tudjuk elveszteni.
Viszont, ha meg akarsz halni, hát tőlem...De csedbe csináld, nem kell a hisztivel másokat zargatni!!! -
Sir Ny #51 Ez azt jelenti, hogy egy idő múlva elvesztjük H és He tartalékunkat, és ha nem kezdünk el űrbányászni, minmeghalunk! -
JTBM #50 Van olyan kerámia hővédő pajzs, amiről nem tudok ezek szerint?
Van, csak nem hővédő pajzsnak fejlesztették ki.
Az iparban rengeteg új, különleges anyag van, amit az utóbbi évtizedekben fejlesztettek ki.
A téglák előnye az, hogy ha egy elveszik, nincs nagy vész (elviekben), annyira átfedik egymást, hogy egy-egy tégla hiánya még nem okozhat katasztrófát. Ha viszont nagy panelekkel dolgozol, akkor ott egy sérülés következményei katasztrófálisak.
A téglákat jóval egyszerűbb és olcsóbb volt gyártani is régen.
Ma már a paneleket is le tudják gyártani, ráadásul megbízhatóan.
A paneleket lehet mechanikusan rögzíteni, mert kicsi az emiatti extra súly. A téglákat ragasztani kellett.
Ez esetben viszont alapból célszerű lenne úgy tervezni és építeni az űrhajót / űrrepülőgépet, hogy a panelek gyorsan oldható kötésekkel és rögzítésekkel rendelkezzenek.
Így van. Mechanikusan kell őket rögzíteni, úgy, hogy gáz esetén az űrben lehessen cserélni a panelt.
Megsérülni felszállás során szokott a panel, ha jól tudom. Ezt lehetne javítani fent. -
teddybear #49 Mármint ugyanúgy elvesztenénk a légkörünket, mint a Mars. -
teddybear #48 Fölmegy a légkör tetejére, és a termoszférából elszökik. Akár a hidrogén. Ha nem lenne a Föld mágneses tere, ugyanúgy elvesztenénk a légkörünket, csak a nagyobb gravitáció miatt lassabban. -
Sir Ny #47 Nem tudom, mi lesz pl a héliummal, ha elengedjük? Megmarad a légkör legtetején, vagy elszáll az űrbe? -
Irasidus #46 Persze csak évek múlva tudjuk meg, hogy a szuborbit 2.0 elindul-e a közeljövőben, vagy sem. Viszont igény van rá, nem mellékesen már régóta létezik és virágzik ez az ágazat, csak éppen emberek nélkül viszik a kísérleteket az űrbe. Elsősorban ne VG-re gondolj, (bár igaz ami igaz, nekik készült el elsőnek az emberszálírásra is alkalmas suborbit gépük, de) felsorolni is nehéz lenne hány (sokkal komolyabb) szakosodott űrvállalatnál foglalkoznak űrugrásokkal, és terveznek, fejlesztenek olyan űrugrókat ahol már a kutató is repülhet... A fejlesztés lassú mert mindet, úgy értsd, hogy a rakétától az életfenetartó rendszerig mindent saját maguknak kell kifejleszteni. Túlságosan magától értetődőnek és egyszerűnek tekintjük az emberes-űrutazást, holott egyáltalán nem az, mert életben is kell maradniuk. :) -
#45
Igen, én is olvastam ilyen irányú cikkeket, de eddig csak egy konkrét szerződésről tudok, amely az amerikai oceonogárfiai intézettel köttetet. Szóval én arra vagyok / leszek kíváncsi, hogy gazdaságilag megtérül-e a Virgin Galactic befektetése... Ezt pedig majd évek múlva tudjuk megállapítani... -
Irasidus #44 Vasat talán nem éri meg ma még bányászni, de mint az előttem szóló is utalt rá (Cifu), van olyan - a Földön ritka - nyersanyag ami viszont megéri a kockázatot, és pénzt. És ez a jövőben hatványozottan érvényes lesz... -
Irasidus #43 Kereslet lesz, vagyis már van, csak győzzék. Nagy kereslet van az űrugrók iránt főleg _kutatók_ részéről. A legfrissebb hírek szerint úgy tűnik a turistáskodás másodlagos dolog lesz ezen a piacon. Megjegyzem talán nem is baj! -
#42
Az űrbányászat terén a leginkább felmerülő nyersanyag a He3 ugye, ami fúziós erőművekben lehetne hasznos - ha lenne egyáltalán működőképes energiatermelő fúziós erőművűnk.
Egy másik lehetséges pont ugye az energiatermelés, napenergia által, és azt a Földre eljuttatni.
Ezt leszámítva az űrbányászat valóban inkább arra lenne használható, hogy egy Földön kívüli kolónia nyersanyag-szükségleteit biztosítsa. -
#41
A gond továbbra is az, hogy ki fizeti meg ezeknek az árát. Nagyon kiváncsi leszek, hogy üzletileg sikeres lesz-e a Virgin Galactic, hogy lesz-e komoly kereslet az űrugrásra 200 000 $-ért, vagy akár 50 000 $-ért évek múlva.
A Bigelow-féle állomással kapcsolatban nem árt arra is emlékezni, hogy Bigelow indított egy SpaceX-szerű versenyt, az America's Space Price-t, ami 50 millió dollárt igért annak, aki képes űrhajót feljuttatni a Bigelow-féle űrállomáshoz. Még csak teszt-repülés sem volt.
Továbbra is csak tyúklépésekkel haladunk a civil űrhajózás felé... -
Doktor Kotász #40 "De lassan elfogynak a nyersanyagok, és a bolygó tartalékai. Talán ez ösztönző hatással lesz az űrkutatásra."
Már miért lenne ösztönző bármire is az űrbányászat? Meg úgy nagyjából mi értelme lenne? Maga a Föld úgy veszít nyersanyagot emberi tevékenység következtében, hogy ott maradt a spirit szonda a Marson. Na most ez mondjuk 100 kiló sincs. Minden amit itt felhasználunk, az itt marad a Földön. Mondjuk az atomreaktorokat kivéve, mert ott az urénium más elemekre hasad. Minden más emberi tevékenység nem veszejti el az elemeket, hanem csak átalakítja. Tehát minden felhasznált nyersanyag itt marad a Földön. Egy szeméttelepről biztos gazdaságosabb vasat guberálni, mint mondjuk a Plutóról. Azért nem fogunk odamenni, hogy kicsákányozzunk onnan pár tonna vasat.
Nem is értem, hogy gondolkodó ember miként gondolja azt, hogy dehogy nem... -
Kindred Blades #39 Kissé bizonytalan vagyok, hibrid nyelvű cikkben most találkozok vele először. Egy ízben fordítottam angol tudományos cikket, ott mindig SSME-ként hivatkoztak rá, az SSME engine ebben a formában soha nem 'hangzott' el az eredeti szövegben. Ez adta a kiindulási pontot, de hogy helytálló-e az észrevétel, azt igazából egy lektor tisztje eldönteni.
Egyébiránt örülök, hogy van igény ilyen cikkekre, engem foglalkoztat a téma, még ha csak érdekességként is tekintek rá, nem ásom bele magam. -
Irasidus #38 Egyetértek, a kereskedelmi cégek semmi újat nem mutattak (eddig), csak éppen töredékért képesek megcsinálni azt, amit a NASA költségvetésében lévő pénznyelő fekete lyuk miatt, 10x, 100x annyiért. A cégek tervei között Holdbázis építés is szerepel, csak a kapacitás hiányzik... még. Egyébként potom 150 millió dollárét, már most megkerülheted a Holdat egy Szojuzban, ha van rá kereted! (Enyergia vállalat jóvoltából.)
A Mars Utazás, az ISS-hez hasonló nemzetközi összefogásban a legéletképesebb, legmegvalósíthatóbb - és ebbe a kereskedelmi cégek kapacitása is beletartozik - minthogy olyan terveik vannak, amik NASA-nak, sőt egyetlen űrhivatalnak még csak hosszútávon sincs. Egy mondatban összefoglalva: mindenkinek össze kell fognia ha azt akarják, hogy még századunkban emberek tapicskoljanak a Marson. 2030-2050 között, talán... -
Cef #37 Én is nagy jövőt látok a kereskedelmi űrutazásban, de csak LEO űrállomások és Holdutazások terén. Szerintem az első Marsraszállás, vagy a holdbázis is megmarad az űrügynökségek privilégiumának. A kereskedelmi cégek pedig felhasználják és továbbfejlesztik a pénzhiány miatt törölt ötleteket. A Ha jól tudom eredetileg a Bigelow cég által használt transhab modul is NASA ötlet volt csak azt is elkaszálták. -
Irasidus #36 Igen, az in-orbit refuelling típusú űrhajóké jövő, de csak a távoli jövő. :( Tervben volt a NASA-nal ilyen űrhajó építése, de a költségvetés úgy elkaszálta, hogy csak nyekkent... A NASA (mert a linkben róla volt szó), a "szenátus rakétáját", a volt Oriont pénzeli (no meg az ISS, Cost, CCDev2) és ez minden forrást leköt legalább 2020-ig vagy inkább 30'-ig. A hosszútávú tervek között szerepel a NASA-nal egy kisbolygó meglátogatás amire egy modul + MPcV konfiguráció a legvalószínűbb (és legolcsóbb). Persze ki tudja mit hoz a jövő, a SpaceX-et sem jósolt meg senki, lehet, hogy a kereskedelmi űrhajózás majd valami újat hoz, és nem kell 2050-ig várni a Marsra szállásra, vagy ilyen űrhajók megjelenésére. -
Cef #35 Szerintem majd egy ehhez hasonló elgondolás lesz a jövő az űrhajók terén. -
Irasidus #34 Üdv!
Az Orion törölték, és helyette Multi-Purpose Crew Vehicle (MpCV) űrhajót építik, ami az lényegében az Orion újragondolása az új célok fényébe. Illetve mellette még 4(!) űrhajót fejlesztését támogatja a NASA, a CCDev2 program keretében. Ebből a SpaceX Dragonja lényegében készen van, csak az ülések, és mostanában divatos "PushUp" mentőrakéta kifejlesztése van hátra.
MpCv (Orion), strapabíróra építik meg, hogy kibírjon több hónapos vagy éves utakat az űrben. De nem lakóegységnek szánják, ezért a hosszú utak alatt természetesen nem ebben laknak, így wc sincs elkülönítve rajta. A túl sok rendszer egybeépítése megdrágítja az űrutazást, lényegében ez végzet az űrsiklókkal is. Az MpCv - biztonságosan vissza lehet térni a Földre ez a feladata, és nem több. Ezt valószínűleg sokszorta jobban biztosítja majd mint az űrsiklók.
Egyébiránt egyetértek sok újítás nincs ezekben a kapszulákban, de legbiztonságosabb visszatérésre a kapszulás megoldások a legmegbízhatóbbak egyenlőre. :(
-
runny #33 Én is szeretném megköszönni ennek a remek tudományos cikksorozatnak a létrejöttét.
Élmény volt olvasni és remélem ezen elismerő hozzászólások ösztönzőleg hatnak majd egy hasonló volumenű, újabb cikksorozat megírásához.
-
gombabácsi #32 legyen egy összefoglaló írás arról hogy az emberiség miért nem fogja soha meghódítani az űrt -
kvp #31 Eloszor is, nagyon jo lett ez a cikksorozat! Gratulalok!!!
"Ugy értem hogy csupán elektromos áramal lehet müködtetni egy hajtomüvet?"
Elvileg lehet, ami ezek utan csak fenyt bocsat ki magabol. Viszont a hatasfoka es a toloereje elenyeszo lenne.
Az alternativ hopajzs megoldasok kozzul a vassal szennyezett aluminum oxid (corundum/rubint) lenne jo megoldas. Nagyon szilard, viszonylag rugalmas, az olvadaspontja joval az urhajokat ero hoterheles folott van es meg csak nem is annyira draga. Tovabba szukseg eseten akar szerkezeti tartoelemeket is keszithetnek belole. Hatranya, hogy a keramiak kozzul az egyik legjobb hovezeto es ezert valoszinuleg a hasznalata eseten szukseg lenne a heatsink alapu technologiara is, bar ha habositjak akkor a hoszigetelo tulajdonsaga javulat (ekkor viszont ket reteg kell, egy kulso merev legzaro es egy alatta levo hoszigetelo). Jelenleg pl. olvasztokemencek belso burkolatat keszitik belole, tehat feltehetoleg alkalmas lenne ujhajok boritasara is. -
Shiny Copperpot #30 "De igen, ha erre (is) van igény, akkor lesz egy "milyen űrhajók várhatóak 2020-ig" cikksorozat. :)"
Há' igény, az vóna' rá! :)
Nagy gratula az egész sorozatért, és várjuk a folytatást! -
Thrawn #29 Nagy-nagy köszönet a cikkért!
Bármennyire is látszik, hogy alaposan mellélőttek ezzel a konstrukcióval, azért fantasztikus egy szerkezet. Talán nosztalgiából mondom. Annak idején éppen katona voltam, a Rezi melletti - azóta megszűnt - hegyi kiképzőtáborban "védtem a hazát", így az osztrák tévén - ami ott fogható - láthattam a Columbia első startját. Az utolsó shuttle startot majd a NASA tévén nézem.
Sajnos, ami most jön, csöppet sem egyértelműen előremutató. Hogy mást ne mondjak, az űrrepülőgépben lakni lehet, az új Orion meg csak egy lyuk, tán még elkülönített wc se lesz benne. A bulvármédia, meg sajnos néha az ismeretterjesztő oldalak is úgy akarják beállítani, mint amivel a Marsra lehet majd utazni. Röhejes. -
Mozes #28 Köszönet a sorozatért! Nagyon jó volt, többször is átolvastam a cikkeket!
Gratulálok és még1szer köszi azt a sok munkát amit beletettél!
M. -
gforce9 #27 Cifu, maximális tiszteletem, nemhogy nagyon színvonalasak a cikkek (amikből azt hiszem egy pdf-et kreálok is magamnak, ha szabad), de ha itt fórumon valami laikus mond valami nagyon nem okésat, arra is értelmesen, normálisan válaszolsz. Miért nem vesznek erről példát az olvasók... nem tudom :) -
#26
A fúziós- vagy ion-hajtóműveknél is van üzemanyag. A fúziósnál általában hidrogén (plusz a fúziós folyamathoz szükséges reakcióanyag, például Deutérium-Trícium), az ion-hajtóműhöz pedig általában xenon vagy higany. Ezeknél a hajtóműveknél a fő előny az, hogy adott üzemanyag-tömegből nagyobb hatékonyságot hoznak ki.
Ehhez egyébként nem kell fúziós reaktor, nukleáris reaktorral is tökéletesen működőképes, a legtöbb ilyen űrhajó terv nukleáris energiával is számol. Ilyen lett volna JIMO jupiter-űrszonda, amely nukleáris reaktorral táplált ion-hajtóművekkel lett volna hajtva. De végül nem került be a támogatott programok közé, így (egyelőre) nem valósul meg.
Olyan, hogy üzemanyag nélküli, csak elektromos energiára épülő meghajtás nem létezik. Ilyen mondjuk a napvitorla lehet, de ahhoz meg nem kell elektromos energia. :D -
EnxTheOne #25 Ugy értem hogy csupán elektromos áramal lehet müködtetni egy hajtomüvet? Mindenféle kémiai üzemanyag nélkül. -
EnxTheOne #24 Egyébként ha lenne fuzios erömü, abbol lehetne valahogy hajtomüvet épiteni? :D -
Sárkányvölgy #23 Köszönet a sorozatért. Sajnos pénz beszél....
Amíg nem lesz egy ígéretes célirányos költségvetés, addig csak álom marad a földi űrhajó.
De lassan elfogynak a nyersanyagok, és a bolygó tartalékai. Talán ez ösztönző hatással lesz az űrkutatásra.
Ha nem akkor háború-háború hátán és szép lassan felélve a készleteket mi leszünk az első?! faj, aki szép lassan kiirtotta önmagát.