62
-
T0nk #1 Köszönet a cikksorozatért! -
Omicron #2 Nagyon szép munka!
Köszönjük! -
#3
Köszike, kár hogy vége.
-
JTBM #4 Szerintem a kerámia hűtés megoldás lesz a jövő, az anyagtudomány rengeteget fejlődött az űrrepülők kora óta, lehetne egy második kört indítani.
Ma már valószínűleg nem téglákkal kellene szenvedni, hanem panelekben gondolkodni, tehát 10-20 db panelt építeni a teljes űrrepülőgépnek.
Az sem lenne szerintem egy őrült ötlet, hogy a panelekből tartsanak 1-1 db-ot az űrállomáson és ha eltörött a felszállás során, akkor cseréljék ki... -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#5
Ez az űrrepülőgépet bemutató rész végét jelenti. :)
Lesz még két vagy három rész, de tovább tényleg nem húzom. -
#6
Szerintem a kerámia hűtés megoldás lesz a jövő, az anyagtudomány rengeteget fejlődött az űrrepülők kora óta, lehetne egy második kört indítani.
Van olyan kerámia hővédő pajzs, amiről nem tudok ezek szerint?
Én az ablative (elégő) hővédő pajzsokat látom, mint a PICA, PICA-X, ami a SpaceX Dragon-nál is használnak. Illetve az Venture Star-nál merült fel a 'heat sink', vagyis a fémes hőpajzs, ami a hőelvezetés elvén működik.
Ma már valószínűleg nem téglákkal kellene szenvedni, hanem panelekben gondolkodni, tehát 10-20 db panelt építeni a teljes űrrepülőgépnek.
A téglák előnye az, hogy ha egy elveszik, nincs nagy vész (elviekben), annyira átfedik egymást, hogy egy-egy tégla hiánya még nem okozhat katasztrófát. Ha viszont nagy panelekkel dolgozol, akkor ott egy sérülés következményei katasztrófálisak.
Az sem lenne szerintem egy őrült ötlet, hogy a panelekből tartsanak 1-1 db-ot az űrállomáson és ha eltörött a felszállás során, akkor cseréljék ki...
Ez esetben viszont alapból célszerű lenne úgy tervezni és építeni az űrhajót / űrrepülőgépet, hogy a panelek gyorsan oldható kötésekkel és rögzítésekkel rendelkezzenek. -
EnxTheOne #7 Akkor a többi cikk ürálomásokrol fog szolni? :D
Illetve lehetne valami olyasmit hogy mi lesz a következö 20-30 évben? :):) -
KopaszIsten #8 Nekem is tetszik ez a sorozat. És szintén díjaznám, ha lenne jövőbe mutató rész is benne. -
#9
Anno volt egy XXI. századi űrverseny cikksorozat, az utolsó része erre található, azért az utolsó, mert ott van az elején a link a korábbi részekre. :)
De igen, ha erre (is) van igény, akkor lesz egy "milyen űrhajók várhatóak 2020-ig" cikksorozat. :) -
Major #10 Amíg az emberiség fejlődése ott tart, hogy elszenesedett állati és növényi maradékból nyerünk energiát mindenhez, addig nem is lesz továbblepés :) -
Kindred Blades #11 Képaláírás korrigálandó - olyan nincs, hogy "SSME hajtómű". Ezzel azt mondanánk: Űrsikló főhajtómű hajtómű.
Egyébként szórakoztató ez a sorozat. -
#12
Képaláírás korrigálandó - olyan nincs, hogy "SSME hajtómű". Ezzel azt mondanánk: Űrsikló főhajtómű hajtómű.
A nyelvészkedéstől távol maradnék alaphangon, mert azon a harctéren sűrűn megégetem magam, ám ezzel kapcsolatban már több véleményt is olvastam. Az SSME itt egy angol rövidítés, elnevezés. A hajtómű pedig magyar nyelvű jelző. Ez így (szerintem) nem helytelen, vagy rosszul látom? -
sanyicks #13 Én úgy tudom hogy a törzslap csak légkörbe lépés terhelősebb részein szolgál "magassági" kormányként (igazából az állásszög tartásra szolgál), "normál" sikló üzemmódban a kifutópálya megközelítésénél már magassági trimlapként szolgál, és az elsődleges magassági kormány a szárnyakon lévő lapok szinkronban való mozgása (mint minden külön vízszintes vezérsík nélküli deltaszárnyű repülőnél). -
#14
Ez így is van, de nem is állítottam a cikkben sem ennek ellentmondót.
-
Zolka #15 Én szívesen olvasnám a további cikkeket ilyen és hasonló témában... (és miután ezeket elolvasom, mindig nagy kedvem lenne Elite 2-3-at föltenni, és játszani egy kicsit.) -
Wharyoo #16 Jók a cikkek, grati Cifu, hogy van erre energiád és hajlandóságod is, viszont lenne egy észrevételem. Nem tudom, hogy az SGnél ezeket átolvassa-e valaki, gyanítom, hogy nem, de nem ártana egy korrektorral átnézetni, mert elég sok olyan hiba van benne, ami nekem legalábbis piszkálja a csöröm (lásd rögtön az elsö mondatot, egy szó és egy betü is kimaradt). Tartalmilag persze ez nem változtat, de ha a mondandó ilyen színvonalas, akkor lehetne a tálalás is :)
Amúgy szép munka, /deepbow. -
#17
Köszönöm az észrevételt és a dícséretet, igyekszem az ilyen fatális grammatikai hibákat elkerülni, a sokadik átolvasásnál azért ki szoktam szúrni az eféléket, de sajnos ezen most csúnyán átsiklottam. :( -
Wharyoo #18 Megesik a legjobbakkal is.
Amúgy pont ezért érdemes valaki mással átolvastatni, aki még nem látta és nem tudja mi van a szövegben, az hamarabb észreveszi az ilyeneket :)
Kiváncsian várom a folytatásokat ;) -
Bhalage #19 ujra egy nagyon erdekes, izgalmas cikk!
bigriszpekt+koszonet
ezek a cikkek adobbentenek milyen kúúúúúúúúúúúrva messze vagyunk mi a "hétköznapi", bolygóközi stb űrutazástól -
#20
Az igazán szomorú az, hogy nem is olyan nagyon messze. Természetesen nagyon sok pénzbe kerülne, de technológiai szinten semmi akadálya nincs ma (és nem volt az 1970-es, 80-as években sem) annak, hogy egy emberes Mars-űrutazást összehozzunk.
Nyilván ezernyi felmerülő problémát kell(ene) megoldani, de éppen ez a szépsége az űrkutatásnak számomra. -
KopaszIsten #21 "De igen, ha erre (is) van igény, akkor lesz egy "milyen űrhajók várhatóak 2020-ig" cikksorozat. :)"
Halleluja! :) Már várom a következő részt. Nagyon érdekel minden, ami űrhajózással, űrkutatással - ha már itt tartunk, ami hadászattal - kapcsolatos.
Major
"Amíg az emberiség fejlődése ott tart, hogy elszenesedett állati és növényi maradékból nyerünk energiát mindenhez, addig nem is lesz továbblepés :)"
Nagyjából egyetértek. Amíg a meglévő (főleg rakéta) technológiákat le nem tudjuk váltani valami hatékonyabbra, addig nem lesz komoly űrközlekedés...
Kindred Blades
"...olyan nincs, hogy "SSME hajtómű"
Cifunak adok igazat - annak ellenére, hogy nyelvtanilag igazad van. Ha nem írja oda, hogy hajtómű, akkor honnan a francból tudjam, hogy mi az az SSME. Biztos nem fogok utánanyomozni, vagy visszalapozni. -
Sárkányvölgy #22 Szerintem meg az lesz a megoldás, hogy szinkronpályán berepül a légtérbe, és nem beesik mint egy kő, mint per pillanat azt jelenleg teszik.
Persze ehhez már meghajtás kell ami per pillanat hiányzik a siklókból.
De amint meglesz, végre lesz űrhajónk is. Addig csak űrsikló. -
Sárkányvölgy #23 Köszönet a sorozatért. Sajnos pénz beszél....
Amíg nem lesz egy ígéretes célirányos költségvetés, addig csak álom marad a földi űrhajó.
De lassan elfogynak a nyersanyagok, és a bolygó tartalékai. Talán ez ösztönző hatással lesz az űrkutatásra.
Ha nem akkor háború-háború hátán és szép lassan felélve a készleteket mi leszünk az első?! faj, aki szép lassan kiirtotta önmagát. -
EnxTheOne #24 Egyébként ha lenne fuzios erömü, abbol lehetne valahogy hajtomüvet épiteni? :D -
EnxTheOne #25 Ugy értem hogy csupán elektromos áramal lehet müködtetni egy hajtomüvet? Mindenféle kémiai üzemanyag nélkül. -
#26
A fúziós- vagy ion-hajtóműveknél is van üzemanyag. A fúziósnál általában hidrogén (plusz a fúziós folyamathoz szükséges reakcióanyag, például Deutérium-Trícium), az ion-hajtóműhöz pedig általában xenon vagy higany. Ezeknél a hajtóműveknél a fő előny az, hogy adott üzemanyag-tömegből nagyobb hatékonyságot hoznak ki.
Ehhez egyébként nem kell fúziós reaktor, nukleáris reaktorral is tökéletesen működőképes, a legtöbb ilyen űrhajó terv nukleáris energiával is számol. Ilyen lett volna JIMO jupiter-űrszonda, amely nukleáris reaktorral táplált ion-hajtóművekkel lett volna hajtva. De végül nem került be a támogatott programok közé, így (egyelőre) nem valósul meg.
Olyan, hogy üzemanyag nélküli, csak elektromos energiára épülő meghajtás nem létezik. Ilyen mondjuk a napvitorla lehet, de ahhoz meg nem kell elektromos energia. :D -
gforce9 #27 Cifu, maximális tiszteletem, nemhogy nagyon színvonalasak a cikkek (amikből azt hiszem egy pdf-et kreálok is magamnak, ha szabad), de ha itt fórumon valami laikus mond valami nagyon nem okésat, arra is értelmesen, normálisan válaszolsz. Miért nem vesznek erről példát az olvasók... nem tudom :) -
Mozes #28 Köszönet a sorozatért! Nagyon jó volt, többször is átolvastam a cikkeket!
Gratulálok és még1szer köszi azt a sok munkát amit beletettél!
M. -
Thrawn #29 Nagy-nagy köszönet a cikkért!
Bármennyire is látszik, hogy alaposan mellélőttek ezzel a konstrukcióval, azért fantasztikus egy szerkezet. Talán nosztalgiából mondom. Annak idején éppen katona voltam, a Rezi melletti - azóta megszűnt - hegyi kiképzőtáborban "védtem a hazát", így az osztrák tévén - ami ott fogható - láthattam a Columbia első startját. Az utolsó shuttle startot majd a NASA tévén nézem.
Sajnos, ami most jön, csöppet sem egyértelműen előremutató. Hogy mást ne mondjak, az űrrepülőgépben lakni lehet, az új Orion meg csak egy lyuk, tán még elkülönített wc se lesz benne. A bulvármédia, meg sajnos néha az ismeretterjesztő oldalak is úgy akarják beállítani, mint amivel a Marsra lehet majd utazni. Röhejes. -
Shiny Copperpot #30 "De igen, ha erre (is) van igény, akkor lesz egy "milyen űrhajók várhatóak 2020-ig" cikksorozat. :)"
Há' igény, az vóna' rá! :)
Nagy gratula az egész sorozatért, és várjuk a folytatást! -
kvp #31 Eloszor is, nagyon jo lett ez a cikksorozat! Gratulalok!!!
"Ugy értem hogy csupán elektromos áramal lehet müködtetni egy hajtomüvet?"
Elvileg lehet, ami ezek utan csak fenyt bocsat ki magabol. Viszont a hatasfoka es a toloereje elenyeszo lenne.
Az alternativ hopajzs megoldasok kozzul a vassal szennyezett aluminum oxid (corundum/rubint) lenne jo megoldas. Nagyon szilard, viszonylag rugalmas, az olvadaspontja joval az urhajokat ero hoterheles folott van es meg csak nem is annyira draga. Tovabba szukseg eseten akar szerkezeti tartoelemeket is keszithetnek belole. Hatranya, hogy a keramiak kozzul az egyik legjobb hovezeto es ezert valoszinuleg a hasznalata eseten szukseg lenne a heatsink alapu technologiara is, bar ha habositjak akkor a hoszigetelo tulajdonsaga javulat (ekkor viszont ket reteg kell, egy kulso merev legzaro es egy alatta levo hoszigetelo). Jelenleg pl. olvasztokemencek belso burkolatat keszitik belole, tehat feltehetoleg alkalmas lenne ujhajok boritasara is. -
gombabácsi #32 legyen egy összefoglaló írás arról hogy az emberiség miért nem fogja soha meghódítani az űrt -
runny #33 Én is szeretném megköszönni ennek a remek tudományos cikksorozatnak a létrejöttét.
Élmény volt olvasni és remélem ezen elismerő hozzászólások ösztönzőleg hatnak majd egy hasonló volumenű, újabb cikksorozat megírásához.
-
Irasidus #34 Üdv!
Az Orion törölték, és helyette Multi-Purpose Crew Vehicle (MpCV) űrhajót építik, ami az lényegében az Orion újragondolása az új célok fényébe. Illetve mellette még 4(!) űrhajót fejlesztését támogatja a NASA, a CCDev2 program keretében. Ebből a SpaceX Dragonja lényegében készen van, csak az ülések, és mostanában divatos "PushUp" mentőrakéta kifejlesztése van hátra.
MpCv (Orion), strapabíróra építik meg, hogy kibírjon több hónapos vagy éves utakat az űrben. De nem lakóegységnek szánják, ezért a hosszú utak alatt természetesen nem ebben laknak, így wc sincs elkülönítve rajta. A túl sok rendszer egybeépítése megdrágítja az űrutazást, lényegében ez végzet az űrsiklókkal is. Az MpCv - biztonságosan vissza lehet térni a Földre ez a feladata, és nem több. Ezt valószínűleg sokszorta jobban biztosítja majd mint az űrsiklók.
Egyébiránt egyetértek sok újítás nincs ezekben a kapszulákban, de legbiztonságosabb visszatérésre a kapszulás megoldások a legmegbízhatóbbak egyenlőre. :(
-
Cef #35 Szerintem majd egy ehhez hasonló elgondolás lesz a jövő az űrhajók terén. -
Irasidus #36 Igen, az in-orbit refuelling típusú űrhajóké jövő, de csak a távoli jövő. :( Tervben volt a NASA-nal ilyen űrhajó építése, de a költségvetés úgy elkaszálta, hogy csak nyekkent... A NASA (mert a linkben róla volt szó), a "szenátus rakétáját", a volt Oriont pénzeli (no meg az ISS, Cost, CCDev2) és ez minden forrást leköt legalább 2020-ig vagy inkább 30'-ig. A hosszútávú tervek között szerepel a NASA-nal egy kisbolygó meglátogatás amire egy modul + MPcV konfiguráció a legvalószínűbb (és legolcsóbb). Persze ki tudja mit hoz a jövő, a SpaceX-et sem jósolt meg senki, lehet, hogy a kereskedelmi űrhajózás majd valami újat hoz, és nem kell 2050-ig várni a Marsra szállásra, vagy ilyen űrhajók megjelenésére. -
Cef #37 Én is nagy jövőt látok a kereskedelmi űrutazásban, de csak LEO űrállomások és Holdutazások terén. Szerintem az első Marsraszállás, vagy a holdbázis is megmarad az űrügynökségek privilégiumának. A kereskedelmi cégek pedig felhasználják és továbbfejlesztik a pénzhiány miatt törölt ötleteket. A Ha jól tudom eredetileg a Bigelow cég által használt transhab modul is NASA ötlet volt csak azt is elkaszálták. -
Irasidus #38 Egyetértek, a kereskedelmi cégek semmi újat nem mutattak (eddig), csak éppen töredékért képesek megcsinálni azt, amit a NASA költségvetésében lévő pénznyelő fekete lyuk miatt, 10x, 100x annyiért. A cégek tervei között Holdbázis építés is szerepel, csak a kapacitás hiányzik... még. Egyébként potom 150 millió dollárét, már most megkerülheted a Holdat egy Szojuzban, ha van rá kereted! (Enyergia vállalat jóvoltából.)
A Mars Utazás, az ISS-hez hasonló nemzetközi összefogásban a legéletképesebb, legmegvalósíthatóbb - és ebbe a kereskedelmi cégek kapacitása is beletartozik - minthogy olyan terveik vannak, amik NASA-nak, sőt egyetlen űrhivatalnak még csak hosszútávon sincs. Egy mondatban összefoglalva: mindenkinek össze kell fognia ha azt akarják, hogy még századunkban emberek tapicskoljanak a Marson. 2030-2050 között, talán... -
Kindred Blades #39 Kissé bizonytalan vagyok, hibrid nyelvű cikkben most találkozok vele először. Egy ízben fordítottam angol tudományos cikket, ott mindig SSME-ként hivatkoztak rá, az SSME engine ebben a formában soha nem 'hangzott' el az eredeti szövegben. Ez adta a kiindulási pontot, de hogy helytálló-e az észrevétel, azt igazából egy lektor tisztje eldönteni.
Egyébiránt örülök, hogy van igény ilyen cikkekre, engem foglalkoztat a téma, még ha csak érdekességként is tekintek rá, nem ásom bele magam. -
Doktor Kotász #40 "De lassan elfogynak a nyersanyagok, és a bolygó tartalékai. Talán ez ösztönző hatással lesz az űrkutatásra."
Már miért lenne ösztönző bármire is az űrbányászat? Meg úgy nagyjából mi értelme lenne? Maga a Föld úgy veszít nyersanyagot emberi tevékenység következtében, hogy ott maradt a spirit szonda a Marson. Na most ez mondjuk 100 kiló sincs. Minden amit itt felhasználunk, az itt marad a Földön. Mondjuk az atomreaktorokat kivéve, mert ott az urénium más elemekre hasad. Minden más emberi tevékenység nem veszejti el az elemeket, hanem csak átalakítja. Tehát minden felhasznált nyersanyag itt marad a Földön. Egy szeméttelepről biztos gazdaságosabb vasat guberálni, mint mondjuk a Plutóról. Azért nem fogunk odamenni, hogy kicsákányozzunk onnan pár tonna vasat.
Nem is értem, hogy gondolkodó ember miként gondolja azt, hogy dehogy nem...