138
  • lotsopa #138
    Ez a nulla gravitáció annyit jelent hogy a rád ható erők egyensúlyban vannak, eredő zérus. NEM AZT JELENTI HOGY NEM HAT RÁD ERŐ!! Ezért szakad szét az ember amit két ló húz...
    Kiegészítés a nulla grav.-hoz. Nyilván nem nulla ha úgy képzeled hogy a téridő görbülete a gravitáció, hiszen azon az egy bolygón kívül még milliárdnyi test befolyásolja a gravitációs erő nagyságát.
    Az erők egyensúlyához még annyit hogy amitől fennáll az egyensúly attól még sok más is befolyásolja a kimenetelt, értem úgy hogy az anyag attól még deformálódik, kölcsönhat!
  • johnsmitheger #137
    Nem értek a témához, de van a téridő változásának, változási sebességének ismert korlátja? Ha nem igazán van, akkor nem fénnyel kellene üzengetni, hanem a teret rángatni. (Persze most még nem üzengetnék senkinek, amíg bénázunk az űrben:)
  • johnsmitheger #136
    "Egy bolygó magjában, pontosabban a közepén nulla a gravitáció"

    OK, de akkor az összes idióta görbetér ábrázolás hibás, mert a közepén a kis mélyedésnek éppen ki kellene csúcsosodni. Éppen azok adnak magyarázatot a gravitációra a primitíveknek, akik maguk sem értik rendesen. Vagy jó az ábra és a közepén a legmélyebb/legerősebb a gravitációs erő???

    Más szemmel: ha egy embert két ló húz ellentétes irányba, akkor megnyugodhat, mert mulla! a rá ható erő. Akkor viszont mitől szakad szét? hm.
  • gforce9 #135
    Elképzelhető, de általában nem ez szokott történni. A newtoni elmélet teljesen jó, teljesen következetes, jól használható, de vannak benne fehér foltok. Olyan helyek, ahol mind a kísérletek csődöt mondanak, mind pedig maga az elmélet. Például a fény terjedési sebességének állandósága, attól függetlenül, hogy a megfigyelő áll e egy helyben vagy mozog teljesen értelmezhetetlen dolog a newtoni elméleten belül. Ezt egyszerűen a newtoni kereteken belül nem lehet leírni. Ettől még senki sem mondta azt, hogy Newtonnak nincs igaza vagy hülye lenne. Csak hiányos volt az elmélete. Ekkor jött Einstein és egy zseniális elgondolással feloldotta ezt az ellentmondást ami a fény sebességének állandóságáról szólt.

    Vannak az ő elméletében is fehér foltok. Egyrészt a fekete lyukak, amiken belül nem értelmezhetőek az egyenletei. Másfelől a parányi méretű dolgoknál (atomok, elemi részecskék) kísérletileg is látszik, hogy nem stimmel az einsteini elmélet. Mindazonáltal van egy jól meghatározott terület (nagy testek, nagy távolságok, csillagászati léptékek), ahol az elmélete tökéletesen pontos és ezen területen belül az észlelések mindezidáig csak megerősítették a dolgot.

    Vannak olyan területek, amikre nem terjed ki a relativitás elmélet. Ezzel a területtel a kvantummechanika foglalkozik. Így igyekeznek kiegészíteni a tudósok, illetőleg egy elméletté gyúrni a meglévővel. Nem tartom valószínűnek, hogy megdőlne bármikor is a relativitás elmélet. Valószínű csak részét fogja képezni egy újabbnak.
  • bvalek2
    #134
    Ezt az új elmélet nélkül is tudjuk a régiről, a határokat maga az elmélet jelöli ki. Pl. Newton elméletének a gravitációról a távolhatás a gyengéje, és ezt Newton maga is megemlítette. Praktikusan állt hozzá, azt mondta hogy ameddig működik, használjuk nyugodtan, ez a fizika hozzáállása minden más elmélethez. Newton korában ennek nem is volt jelentősége, az akkori műszerek nem voltak képesek olyan jelenségeket észlelni, amiknél a gravitáció terjedésének a sebessége szerepet játszana.

    Ezek a kis kisiklások mind arra utalnak, hogy ott valami felfedezni való van, és amikor jött Einstein, és egy olyan elméletet állított fel, ami közelhatással értelmezte a gravitációs kölcsönhatást, új jelenségek egész sorát tudta vele megmagyarázni. Olyanokat is, amelyek nem a terjedési sebesség problémájával vannak összefüggésben, és Newton álmában sem gondolt rájuk. Az általános relativitáselmélet gyengéje a valódi szingularitások megjelenése, de megint az a helyzet, hogy a technikai színvonalunkon még évszázadokig nem lesz ennek jelentősége.

    a klasszikus kvantummechanikának az a gondja, hogy a teret és az időt nem együtt kezeli, erre jött megoldásnak a kvantumtérelmélet, aminek viszont a renormalizálással vannak gondjai, stb. így haladunk előre, lépésről lépésre.
  • morden #133
    Aztán majd egy pontosabb műszer, vagy új jelenség és jön a szokásos szöveg, hogy " az elmélet meglehetősen pontos, de bizonyos körülmények között nem igaz" és jöhet az újabb elmélet. Persze nagyrészt helyes, mint ahogy Newton elmélete is a kétköznapokban kikezdhetetlen.
  • gforce9 #132
    Olvass utána kicsit. Évtizedek óta nem kérdéses, hogy az einsteini elméletek igazak e.
    Amúgy ajánlom figyelmedbe:
    http://www.matud.iif.hu/08nov/08.html
    biztos hülye gyerek írta.....
  • Sir Ny #131
    A téridőt az idővel együtt kell kezelni, igen. A tér meg a téridő egy része.
  • bvalek2
    #130
    Einstein nagy szélhámos volt, még a mai napig bedőlnek neki sokan. Van sok bukfenc az elméletében.

    Légy szíves írj pár sort ezekről a bukfencekről, de ne csak annyit, hogy "A gravitációs hullám meg szintén szemfényvesztés", mert ennek a kijelentésnek nulla az információtartalma.
  • bvalek2
    #129
    Ezzel a teret, kitöltő közeget írja le. A lépték független 3D tér mindenkép végtelen.
    "tér" és "kitöltő közeg" nem szinonimák, meg sem tudom tippelni, hogy mit akartál ezzel. A léptékfüggetlenségnek ehhez nincs köze, 3D-térből nagyon sokféle lehet, de ha az euklideszi térre gondolsz, a világunk nem olyan, már írtam lentebb hogy milyen.
  • bvalek2
    #128
    Ne képzeletbeli egyenesekkel kötögess össze pontokat, hanem részletezd légy szíves a kísérletet, ami az állításod bizonyítja. Merthogy a kísérletekből adódó tapasztalat éppenséggel cáfolja hogy a tér mindenhol euklidészi lenne, továbbá az is kiderült, hogy az idővel együtt kell kezelni, és az a nagy büdös valóság, amit lentebb írtam.
  • Spheriot #127
    valami alapvető nagyon hiányzik a fizikából, itt van ez a sötét energia, ami kiteszi a 2/3-t az Univerzumunknak és a hatását a mi érzékszerveinkkel abszolút nem érezzük , vagy érezzük csak más erőnek tulajdonítjuk?
  • dronkZero
    #126
    Bagoly mondja...
  • willcox
    #125
    Micsoda komoly érvelés! Vicces fiú vagy te. Halmozod a hülyeséget. Értékelhetetlen. A gitározás talán jobban megy neked, maradj annál.
  • stain #124
    Köszönjük, leülhetsz, egyes.

    Amúgy persze rosszul írtam. A műholdak órája gyorsabban jár, mint a földi órák, és azt kell korrigálni.

    Amúgy most volt hír a napokban, hogy gravity probe b adataiból sikerült végre kihámozni a frame dragging bizonyítékát is. Erre is ki kéne találni valami magyar nevet végre.
  • Sir Ny #123
    Jelenleg olyan térben élünk, hogy ha valaki mutat két pontot, akkor én azt a két pontot össze tudom kötni egy egyenessel, a valaki meg nem tud találni az én egyenesemen kívüli másik egyenest a két ponton át. Ezt hívjuk euklidészi térnek. Ebben élünk.
  • willcox
    #122
    A #112-re ment.
  • willcox
    #121
    "Ami a GPS-t illeti, ott az idődilatáció jelenségét kell korrigálni. Az idődilatáció azt jelenti, hogy erősebb gravitációs térben lasabban telik az idő. A műholdak magasan haladnak, tehát az ő órájuk lasabban jár, és erre kell korrigálni, hogy pontos legyen a rendszer. Ezt a jelenséget csak az általános relativitás elmélet tudja leírni, és úgy tűnik, hogy megfelelően pontosan." - hülyeség ez is. A műholdak ugyanolyan magasan keringenek, tehát ha hatna rájuk bármi is, akkor ugyanúgy hat mindegyikre. Korrigálni meg azért kell, mert nem árt, ha mindegyik óra azonos időt mutat. Kis eltérésük akkor is lenne, ha a földön egymás mellett lennének.
    Einstein nagy szélhámos volt, még a mai napig bedőlnek neki sokan. Van sok bukfenc az elméletében.
  • willcox
    #120
    "Az általános relativitáselmélet téridejében ugyanúgy méterrudakkal és órákkal mérjük a távolságot és az időt. De ha minden pontjában megmérjük, egy görbült, hullámzó, táguló felület rajzolódik ki." - baromság. A méterrúd nem fog meggörbülni. A tér pedig igenis euklideszi. Persze felvehető tetszőleges vonatkoztatási rendszer, akár szinuszos is, de mennyivel egyszerűbb egyenesekkel dolgozni, nem? A gravitációs hullám meg szintén szemfényvesztés.
  • egyén #119
    „Ez nem hit meg tetszés kérdése.”
    „. Az általános relativitáselmélet olyan jelenségeket jósol meg, amiknek nem lenne szabad léteznie euklideszi térben. És még is léteznek, a "pocsék" könyvem egy kis matematikai bevezető után ezeket tárgyalja, de ha a szösszenetem nem tetszik, tudom javasolni Hraskó Péter tanár úr Általános Relativitáselmélet tankönyvét. Ezekből egyértelműen kiderül, hogy a teret és az időt együtt kell tárgyalni, és hogy pszeudo-Riemann téridőben élünk, ami ráadásul dinamikusan meg tud változni. Nem csak megszabja a testek pályáját, hanem követi is az anyageloszlást, hullámok tudnak kialakulni benne, és tágulni is tud.”
    Ezzel a teret, kitöltő közeget írja le. A lépték független 3D tér mindenkép végtelen.
  • JMáté #118
    Tudtommal nem. Sőt, állítólag még csak nem is végtelen a terünk.
  • ProgServ #117
    Végre működik ez a nyomorult FireFox is.
  • ProgServ #116
    Teszt
  • stain #115
    Abban csak spec rel van, nem?
  • Sir Ny #114
    "A Hraskó könyv mondjuk nem a legjobb. Sajna magyarul nincsen jó ált rel könyv, csak a Landau, de az meg nem amatőröknek való. "

    Sztem a Taylor-Wheeler Téridő fizika egész jó. Sőt. Van is belőle 2 itthon még a '74-esből.
  • bvalek2
    #113
    Félek hogy az én könyvem nem fogja pótolni a hiányt. Illetve attól függ, hogy mit keres az ember. Ismeretterjesztő könyv, amiben szép képek és tudománytörténeti érdekességek vannak, biztos van több is, de abból csak tájékozódni lehet, tanulni nem.

    Próbálok egy olyan könyvet összehozni, ami tele van kidolgozott példákkal, és hasznosan forgathatják az egyetemisták, de referenciaként a kutatók is. De ehhez az kell, hogy igazi egyetemisták és kutatók megnézzék, és megmondják nekem, hogy jónak tartják-e.

    Van néhány barátom, aki belenézett, és sok hasznos tanáccsal látott el. Végül megtaláltam Schrödinger könyvecskéjét a téridőről, aminek annyira megtetszett a bevezetése, hogy az alapján elkezdtem újraírni. Kezd épkézláb formát ölteni, de nagy szükségem van a kritikára, úgyhogy akinek kedve van, légy szíves nézze meg és véleményezze, hogy értelmes dolgokat írok-e, áttekinthető-e, lehet-e tanulni belőle?
  • stain #112
    A Hraskó könyv mondjuk nem a legjobb. Sajna magyarul nincsen jó ált rel könyv, csak a Landau, de az meg nem amatőröknek való. Van egy Inflációs kozmológia című typotex könyv, annak az első része valamennyire közérthető, a második fele viszont elég hardcore.

    Az univerzum, úgy általában véve, közel euklideszi, a tömegek által keltett torzulások nagy skálán nem nagyon számítanak, és lehet számolni a Newton-törvénnyel, legalább is ezt mondják, akik ehhez jobban értenek nálam.

    Ami a GPS-t illeti, ott az idődilatáció jelenségét kell korrigálni. Az idődilatáció azt jelenti, hogy erősebb gravitációs térben lasabban telik az idő. A műholdak magasan haladnak, tehát az ő órájuk lasabban jár, és erre kell korrigálni, hogy pontos legyen a rendszer. Ezt a jelenséget csak az általános relativitás elmélet tudja leírni, és úgy tűnik, hogy megfelelően pontosan.
  • bvalek2
    #111
    Ez nem hit meg tetszés kérdése. Az általános relativitáselmélet olyan jelenségeket jósol meg, amiknek nem lenne szabad léteznie euklideszi térben. És még is léteznek, a "pocsék" könyvem egy kis matematikai bevezető után ezeket tárgyalja, de ha a szösszenetem nem tetszik, tudom javasolni Hraskó Péter tanár úr Általános Relativitáselmélet tankönyvét. Ezekből egyértelműen kiderül, hogy a teret és az időt együtt kell tárgyalni, és hogy pszeudo-Riemann téridőben élünk, ami ráadásul dinamikusan meg tud változni. Nem csak megszabja a testek pályáját, hanem követi is az anyageloszlást, hullámok tudnak kialakulni benne, és tágulni is tud.

    Ilyenkor fel szokott merülni, hogy ez valami rugalmas anyag-e, de nem, ez benne az észvesztő. Az általános relativitáselmélet téridejében ugyanúgy méterrudakkal és órákkal mérjük a távolságot és az időt. De ha minden pontjában megmérjük, egy görbült, hullámzó, táguló felület rajzolódik ki. Például ha két porszem egymáshoz képest nyugalomban lebeg a világűrben, és gravitációs hullámok haladnak át azon a térrészen, akkor a két porszem közötti távolság periodikusan oszcillál, miközben mindkettő továbbra is súlytalan, és az égvilágon semmi sincs köztük, maga a téridő hullámzik.

    Már a gravitációs hullámok közvetett bebizonyításáért is Nobel-díjat adtak 1993-ban. Nemsokára felbocsátják a LISA szondákat, amik egy űrbeli gravitációs hullámdetektort fognak alkotni (nem távcső, inkább óriás mikrofonnak kéne nevezni), úgyhogy lesznek itt még Nobel-díjak.
  • WoodrowWilson #110
    Gondolom sokat megértettél belőle a gimis fizika- és matektudásoddal.:)
  • csimmasz #109
    A helymeghatározás elmélete analitikus geometriai módszereken nyugszik. A műholdas helymeghatározó rendszer időmérésre visszavezetett távolságmérésen alapul. Mivel ismerjük a rádióhullámok terjedési sebességét, és ismerjük a rádióhullám kibocsátásának és beérkezésének idejét, ezek alapján meghatározhatjuk a forrás távolságát. A háromdimenziós térben három ismert helyzetű ponttól mért távolság pontos ismeretében már meg tudjuk határozni a pozíciót. A további műholdakra mért távolságokkal pontosítani tudjuk ezt az értéket.
  • Sir Ny #108
    A könyved meg pocsék.
  • Sir Ny #107
    De.
  • bvalek2
    #106
    A világunk nem euklideszi tér.
  • Sir Ny #105
    "A rendszeres szinkronizálás nélkül a GPS műholdak kb semmit nem érnének, ugyanis a pontos pozíciószámításhoz elengedhetetlen az idő. Hogy jel mennyi idő alatt érkezik vissza."

    Ez momentán nem igaz. A GPS műholdba momentán telejesen felesleges az óra, az úgyis csak kimondottan deltaté időt mér, az abszolult földi időt a hajára kenheti, nem kell neki. A műhold pozíciójának a számításához meg elég 3 db fix földi pont. És ahoz sem kell abszolult idő.
  • egyén #104
    Az eukleidészi tér (párhuzamos egyenesek nem találkoznak) alapból végtelen.
  • dronkZero
    #103
    Kérdés, hogy valóban végtelen-e, és hogy ezt hogyan lehetne megállapítani?
  • egyén #102
    A vöröseltolódásra más magyarázat is adható, a teret kitöltő közeg ellenállása (szuperhurok, téridő, stb).
  • egyén #101
    Világunk, mint végtelen tér csak belülről értelmezhető. Végtelen térben minden csak benne lehet.
  • syn7h37ic #100
    Jajaja. Még eddig egyik szervezet sem vállalta magára.
  • nlght #99
    Nem tudom, hogy ki robbanthatta fel az univerzumot 13 milliárd évvel ezelőtt, de most kurva jól mulathat ha olvassa ezt a fórumot