Valós a sötét energia
Oldal 1 / 3Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#138
Ez a nulla gravitáció annyit jelent hogy a rád ható erõk egyensúlyban vannak, eredõ zérus. NEM AZT JELENTI HOGY NEM HAT RÁD ERÕ!! Ezért szakad szét az ember amit két ló húz...
Kiegészítés a nulla grav.-hoz. Nyilván nem nulla ha úgy képzeled hogy a téridõ görbülete a gravitáció, hiszen azon az egy bolygón kívül még milliárdnyi test befolyásolja a gravitációs erõ nagyságát.
Az erõk egyensúlyához még annyit hogy amitõl fennáll az egyensúly attól még sok más is befolyásolja a kimenetelt, értem úgy hogy az anyag attól még deformálódik, kölcsönhat!
Kiegészítés a nulla grav.-hoz. Nyilván nem nulla ha úgy képzeled hogy a téridõ görbülete a gravitáció, hiszen azon az egy bolygón kívül még milliárdnyi test befolyásolja a gravitációs erõ nagyságát.
Az erõk egyensúlyához még annyit hogy amitõl fennáll az egyensúly attól még sok más is befolyásolja a kimenetelt, értem úgy hogy az anyag attól még deformálódik, kölcsönhat!
#137
Nem értek a témához, de van a téridõ változásának, változási sebességének ismert korlátja? Ha nem igazán van, akkor nem fénnyel kellene üzengetni, hanem a teret rángatni. (Persze most még nem üzengetnék senkinek, amíg bénázunk az ûrben😊
#136
"Egy bolygó magjában, pontosabban a közepén nulla a gravitáció"
OK, de akkor az összes idióta görbetér ábrázolás hibás, mert a közepén a kis mélyedésnek éppen ki kellene csúcsosodni. Éppen azok adnak magyarázatot a gravitációra a primitíveknek, akik maguk sem értik rendesen. Vagy jó az ábra és a közepén a legmélyebb/legerõsebb a gravitációs erõ???
Más szemmel: ha egy embert két ló húz ellentétes irányba, akkor megnyugodhat, mert mulla! a rá ható erõ. Akkor viszont mitõl szakad szét? hm.
OK, de akkor az összes idióta görbetér ábrázolás hibás, mert a közepén a kis mélyedésnek éppen ki kellene csúcsosodni. Éppen azok adnak magyarázatot a gravitációra a primitíveknek, akik maguk sem értik rendesen. Vagy jó az ábra és a közepén a legmélyebb/legerõsebb a gravitációs erõ???
Más szemmel: ha egy embert két ló húz ellentétes irányba, akkor megnyugodhat, mert mulla! a rá ható erõ. Akkor viszont mitõl szakad szét? hm.
#135
Elképzelhetõ, de általában nem ez szokott történni. A newtoni elmélet teljesen jó, teljesen következetes, jól használható, de vannak benne fehér foltok. Olyan helyek, ahol mind a kísérletek csõdöt mondanak, mind pedig maga az elmélet. Például a fény terjedési sebességének állandósága, attól függetlenül, hogy a megfigyelõ áll e egy helyben vagy mozog teljesen értelmezhetetlen dolog a newtoni elméleten belül. Ezt egyszerûen a newtoni kereteken belül nem lehet leírni. Ettõl még senki sem mondta azt, hogy Newtonnak nincs igaza vagy hülye lenne. Csak hiányos volt az elmélete. Ekkor jött Einstein és egy zseniális elgondolással feloldotta ezt az ellentmondást ami a fény sebességének állandóságáról szólt.
Vannak az õ elméletében is fehér foltok. Egyrészt a fekete lyukak, amiken belül nem értelmezhetõek az egyenletei. Másfelõl a parányi méretû dolgoknál (atomok, elemi részecskék) kísérletileg is látszik, hogy nem stimmel az einsteini elmélet. Mindazonáltal van egy jól meghatározott terület (nagy testek, nagy távolságok, csillagászati léptékek), ahol az elmélete tökéletesen pontos és ezen területen belül az észlelések mindezidáig csak megerõsítették a dolgot.
Vannak olyan területek, amikre nem terjed ki a relativitás elmélet. Ezzel a területtel a kvantummechanika foglalkozik. Így igyekeznek kiegészíteni a tudósok, illetõleg egy elméletté gyúrni a meglévõvel. Nem tartom valószínûnek, hogy megdõlne bármikor is a relativitás elmélet. Valószínû csak részét fogja képezni egy újabbnak.
Vannak az õ elméletében is fehér foltok. Egyrészt a fekete lyukak, amiken belül nem értelmezhetõek az egyenletei. Másfelõl a parányi méretû dolgoknál (atomok, elemi részecskék) kísérletileg is látszik, hogy nem stimmel az einsteini elmélet. Mindazonáltal van egy jól meghatározott terület (nagy testek, nagy távolságok, csillagászati léptékek), ahol az elmélete tökéletesen pontos és ezen területen belül az észlelések mindezidáig csak megerõsítették a dolgot.
Vannak olyan területek, amikre nem terjed ki a relativitás elmélet. Ezzel a területtel a kvantummechanika foglalkozik. Így igyekeznek kiegészíteni a tudósok, illetõleg egy elméletté gyúrni a meglévõvel. Nem tartom valószínûnek, hogy megdõlne bármikor is a relativitás elmélet. Valószínû csak részét fogja képezni egy újabbnak.
#134
Ezt az új elmélet nélkül is tudjuk a régirõl, a határokat maga az elmélet jelöli ki. Pl. Newton elméletének a gravitációról a távolhatás a gyengéje, és ezt Newton maga is megemlítette. Praktikusan állt hozzá, azt mondta hogy ameddig mûködik, használjuk nyugodtan, ez a fizika hozzáállása minden más elmélethez. Newton korában ennek nem is volt jelentõsége, az akkori mûszerek nem voltak képesek olyan jelenségeket észlelni, amiknél a gravitáció terjedésének a sebessége szerepet játszana.
Ezek a kis kisiklások mind arra utalnak, hogy ott valami felfedezni való van, és amikor jött Einstein, és egy olyan elméletet állított fel, ami közelhatással értelmezte a gravitációs kölcsönhatást, új jelenségek egész sorát tudta vele megmagyarázni. Olyanokat is, amelyek nem a terjedési sebesség problémájával vannak összefüggésben, és Newton álmában sem gondolt rájuk. Az általános relativitáselmélet gyengéje a valódi szingularitások megjelenése, de megint az a helyzet, hogy a technikai színvonalunkon még évszázadokig nem lesz ennek jelentõsége.
a klasszikus kvantummechanikának az a gondja, hogy a teret és az idõt nem együtt kezeli, erre jött megoldásnak a kvantumtérelmélet, aminek viszont a renormalizálással vannak gondjai, stb. így haladunk elõre, lépésrõl lépésre.
Ezek a kis kisiklások mind arra utalnak, hogy ott valami felfedezni való van, és amikor jött Einstein, és egy olyan elméletet állított fel, ami közelhatással értelmezte a gravitációs kölcsönhatást, új jelenségek egész sorát tudta vele megmagyarázni. Olyanokat is, amelyek nem a terjedési sebesség problémájával vannak összefüggésben, és Newton álmában sem gondolt rájuk. Az általános relativitáselmélet gyengéje a valódi szingularitások megjelenése, de megint az a helyzet, hogy a technikai színvonalunkon még évszázadokig nem lesz ennek jelentõsége.
a klasszikus kvantummechanikának az a gondja, hogy a teret és az idõt nem együtt kezeli, erre jött megoldásnak a kvantumtérelmélet, aminek viszont a renormalizálással vannak gondjai, stb. így haladunk elõre, lépésrõl lépésre.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#133
Aztán majd egy pontosabb mûszer, vagy új jelenség és jön a szokásos szöveg, hogy " az elmélet meglehetõsen pontos, de bizonyos körülmények között nem igaz" és jöhet az újabb elmélet. Persze nagyrészt helyes, mint ahogy Newton elmélete is a kétköznapokban kikezdhetetlen.
#132
Olvass utána kicsit. Évtizedek óta nem kérdéses, hogy az einsteini elméletek igazak e.
Amúgy ajánlom figyelmedbe:
http://www.matud.iif.hu/08nov/08.html
biztos hülye gyerek írta.....
Amúgy ajánlom figyelmedbe:
http://www.matud.iif.hu/08nov/08.html
biztos hülye gyerek írta.....
#131
A téridõt az idõvel együtt kell kezelni, igen. A tér meg a téridõ egy része.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#130
Einstein nagy szélhámos volt, még a mai napig bedõlnek neki sokan. Van sok bukfenc az elméletében.
Légy szíves írj pár sort ezekrõl a bukfencekrõl, de ne csak annyit, hogy "A gravitációs hullám meg szintén szemfényvesztés", mert ennek a kijelentésnek nulla az információtartalma.
Légy szíves írj pár sort ezekrõl a bukfencekrõl, de ne csak annyit, hogy "A gravitációs hullám meg szintén szemfényvesztés", mert ennek a kijelentésnek nulla az információtartalma.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#129
Ezzel a teret, kitöltõ közeget írja le. A lépték független 3D tér mindenkép végtelen.
"tér" és "kitöltõ közeg" nem szinonimák, meg sem tudom tippelni, hogy mit akartál ezzel. A léptékfüggetlenségnek ehhez nincs köze, 3D-térbõl nagyon sokféle lehet, de ha az euklideszi térre gondolsz, a világunk nem olyan, már írtam lentebb hogy milyen.
"tér" és "kitöltõ közeg" nem szinonimák, meg sem tudom tippelni, hogy mit akartál ezzel. A léptékfüggetlenségnek ehhez nincs köze, 3D-térbõl nagyon sokféle lehet, de ha az euklideszi térre gondolsz, a világunk nem olyan, már írtam lentebb hogy milyen.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#128
Ne képzeletbeli egyenesekkel kötögess össze pontokat, hanem részletezd légy szíves a kísérletet, ami az állításod bizonyítja. Merthogy a kísérletekbõl adódó tapasztalat éppenséggel cáfolja hogy a tér mindenhol euklidészi lenne, továbbá az is kiderült, hogy az idõvel együtt kell kezelni, és az a nagy büdös valóság, amit lentebb írtam.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#127
valami alapvetõ nagyon hiányzik a fizikából, itt van ez a sötét energia, ami kiteszi a 2/3-t az Univerzumunknak és a hatását a mi érzékszerveinkkel abszolút nem érezzük , vagy érezzük csak más erõnek tulajdonítjuk?
#126
Bagoly mondja...
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#125
Micsoda komoly érvelés! Vicces fiú vagy te. Halmozod a hülyeséget. Értékelhetetlen. A gitározás talán jobban megy neked, maradj annál.
#124
Köszönjük, leülhetsz, egyes.
Amúgy persze rosszul írtam. A mûholdak órája gyorsabban jár, mint a földi órák, és azt kell korrigálni.
Amúgy most volt hír a napokban, hogy gravity probe b adataiból sikerült végre kihámozni a frame dragging bizonyítékát is. Erre is ki kéne találni valami magyar nevet végre.
Amúgy persze rosszul írtam. A mûholdak órája gyorsabban jár, mint a földi órák, és azt kell korrigálni.
Amúgy most volt hír a napokban, hogy gravity probe b adataiból sikerült végre kihámozni a frame dragging bizonyítékát is. Erre is ki kéne találni valami magyar nevet végre.
Canon EOS 5D | Canon EOS-1 | Bronica SQ-A | Fender Deluxe Stratocaster | Martin DC-15E
#123
Jelenleg olyan térben élünk, hogy ha valaki mutat két pontot, akkor én azt a két pontot össze tudom kötni egy egyenessel, a valaki meg nem tud találni az én egyenesemen kívüli másik egyenest a két ponton át. Ezt hívjuk euklidészi térnek. Ebben élünk.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#122
A #112-re ment.
#121
"Ami a GPS-t illeti, ott az idõdilatáció jelenségét kell korrigálni. Az idõdilatáció azt jelenti, hogy erõsebb gravitációs térben lasabban telik az idõ. A mûholdak magasan haladnak, tehát az õ órájuk lasabban jár, és erre kell korrigálni, hogy pontos legyen a rendszer. Ezt a jelenséget csak az általános relativitás elmélet tudja leírni, és úgy tûnik, hogy megfelelõen pontosan." - hülyeség ez is. A mûholdak ugyanolyan magasan keringenek, tehát ha hatna rájuk bármi is, akkor ugyanúgy hat mindegyikre. Korrigálni meg azért kell, mert nem árt, ha mindegyik óra azonos idõt mutat. Kis eltérésük akkor is lenne, ha a földön egymás mellett lennének.
Einstein nagy szélhámos volt, még a mai napig bedõlnek neki sokan. Van sok bukfenc az elméletében.
Einstein nagy szélhámos volt, még a mai napig bedõlnek neki sokan. Van sok bukfenc az elméletében.
#120
"Az általános relativitáselmélet téridejében ugyanúgy méterrudakkal és órákkal mérjük a távolságot és az idõt. De ha minden pontjában megmérjük, egy görbült, hullámzó, táguló felület rajzolódik ki." - baromság. A méterrúd nem fog meggörbülni. A tér pedig igenis euklideszi. Persze felvehetõ tetszõleges vonatkoztatási rendszer, akár szinuszos is, de mennyivel egyszerûbb egyenesekkel dolgozni, nem? A gravitációs hullám meg szintén szemfényvesztés.
#119
„Ez nem hit meg tetszés kérdése.” <#eljen>
„. Az általános relativitáselmélet olyan jelenségeket jósol meg, amiknek nem lenne szabad léteznie euklideszi térben. És még is léteznek, a "pocsék" könyvem egy kis matematikai bevezetõ után ezeket tárgyalja, de ha a szösszenetem nem tetszik, tudom javasolni Hraskó Péter tanár úr Általános Relativitáselmélet tankönyvét. Ezekbõl egyértelmûen kiderül, hogy a teret és az idõt együtt kell tárgyalni, és hogy pszeudo-Riemann téridõben élünk, ami ráadásul dinamikusan meg tud változni. Nem csak megszabja a testek pályáját, hanem követi is az anyageloszlást, hullámok tudnak kialakulni benne, és tágulni is tud.”
Ezzel a teret, kitöltõ közeget írja le. A lépték független 3D tér mindenkép végtelen.
„. Az általános relativitáselmélet olyan jelenségeket jósol meg, amiknek nem lenne szabad léteznie euklideszi térben. És még is léteznek, a "pocsék" könyvem egy kis matematikai bevezetõ után ezeket tárgyalja, de ha a szösszenetem nem tetszik, tudom javasolni Hraskó Péter tanár úr Általános Relativitáselmélet tankönyvét. Ezekbõl egyértelmûen kiderül, hogy a teret és az idõt együtt kell tárgyalni, és hogy pszeudo-Riemann téridõben élünk, ami ráadásul dinamikusan meg tud változni. Nem csak megszabja a testek pályáját, hanem követi is az anyageloszlást, hullámok tudnak kialakulni benne, és tágulni is tud.”
Ezzel a teret, kitöltõ közeget írja le. A lépték független 3D tér mindenkép végtelen.
Infinitum non creata.
#118
Tudtommal nem. Sõt, állítólag még csak nem is végtelen a terünk.
#117
Végre mûködik ez a nyomorult FireFox is.
#116
Teszt
#115
Abban csak spec rel van, nem?
Canon EOS 5D | Canon EOS-1 | Bronica SQ-A | Fender Deluxe Stratocaster | Martin DC-15E
#114
"A Hraskó könyv mondjuk nem a legjobb. Sajna magyarul nincsen jó ált rel könyv, csak a Landau, de az meg nem amatõröknek való. "
Sztem a Taylor-Wheeler Téridõ fizika egész jó. Sõt. Van is belõle 2 itthon még a '74-esbõl.
Sztem a Taylor-Wheeler Téridõ fizika egész jó. Sõt. Van is belõle 2 itthon még a '74-esbõl.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#113
Félek hogy az én könyvem nem fogja pótolni a hiányt. Illetve attól függ, hogy mit keres az ember. Ismeretterjesztõ könyv, amiben szép képek és tudománytörténeti érdekességek vannak, biztos van több is, de abból csak tájékozódni lehet, tanulni nem.
Próbálok egy olyan könyvet összehozni, ami tele van kidolgozott példákkal, és hasznosan forgathatják az egyetemisták, de referenciaként a kutatók is. De ehhez az kell, hogy igazi egyetemisták és kutatók megnézzék, és megmondják nekem, hogy jónak tartják-e.
Van néhány barátom, aki belenézett, és sok hasznos tanáccsal látott el. Végül megtaláltam Schrödinger könyvecskéjét a téridõrõl, aminek annyira megtetszett a bevezetése, hogy az alapján elkezdtem újraírni. Kezd épkézláb formát ölteni, de nagy szükségem van a kritikára, úgyhogy akinek kedve van, légy szíves nézze meg és véleményezze, hogy értelmes dolgokat írok-e, áttekinthetõ-e, lehet-e tanulni belõle?
Próbálok egy olyan könyvet összehozni, ami tele van kidolgozott példákkal, és hasznosan forgathatják az egyetemisták, de referenciaként a kutatók is. De ehhez az kell, hogy igazi egyetemisták és kutatók megnézzék, és megmondják nekem, hogy jónak tartják-e.
Van néhány barátom, aki belenézett, és sok hasznos tanáccsal látott el. Végül megtaláltam Schrödinger könyvecskéjét a téridõrõl, aminek annyira megtetszett a bevezetése, hogy az alapján elkezdtem újraírni. Kezd épkézláb formát ölteni, de nagy szükségem van a kritikára, úgyhogy akinek kedve van, légy szíves nézze meg és véleményezze, hogy értelmes dolgokat írok-e, áttekinthetõ-e, lehet-e tanulni belõle?
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#112
A Hraskó könyv mondjuk nem a legjobb. Sajna magyarul nincsen jó ált rel könyv, csak a Landau, de az meg nem amatõröknek való. Van egy Inflációs kozmológia címû typotex könyv, annak az elsõ része valamennyire közérthetõ, a második fele viszont elég hardcore.
Az univerzum, úgy általában véve, közel euklideszi, a tömegek által keltett torzulások nagy skálán nem nagyon számítanak, és lehet számolni a Newton-törvénnyel, legalább is ezt mondják, akik ehhez jobban értenek nálam.
Ami a GPS-t illeti, ott az idõdilatáció jelenségét kell korrigálni. Az idõdilatáció azt jelenti, hogy erõsebb gravitációs térben lasabban telik az idõ. A mûholdak magasan haladnak, tehát az õ órájuk lasabban jár, és erre kell korrigálni, hogy pontos legyen a rendszer. Ezt a jelenséget csak az általános relativitás elmélet tudja leírni, és úgy tûnik, hogy megfelelõen pontosan.
Az univerzum, úgy általában véve, közel euklideszi, a tömegek által keltett torzulások nagy skálán nem nagyon számítanak, és lehet számolni a Newton-törvénnyel, legalább is ezt mondják, akik ehhez jobban értenek nálam.
Ami a GPS-t illeti, ott az idõdilatáció jelenségét kell korrigálni. Az idõdilatáció azt jelenti, hogy erõsebb gravitációs térben lasabban telik az idõ. A mûholdak magasan haladnak, tehát az õ órájuk lasabban jár, és erre kell korrigálni, hogy pontos legyen a rendszer. Ezt a jelenséget csak az általános relativitás elmélet tudja leírni, és úgy tûnik, hogy megfelelõen pontosan.
Canon EOS 5D | Canon EOS-1 | Bronica SQ-A | Fender Deluxe Stratocaster | Martin DC-15E
#111
Ez nem hit meg tetszés kérdése. Az általános relativitáselmélet olyan jelenségeket jósol meg, amiknek nem lenne szabad léteznie euklideszi térben. És még is léteznek, a "pocsék" könyvem egy kis matematikai bevezetõ után ezeket tárgyalja, de ha a szösszenetem nem tetszik, tudom javasolni Hraskó Péter tanár úr Általános Relativitáselmélet tankönyvét. Ezekbõl egyértelmûen kiderül, hogy a teret és az idõt együtt kell tárgyalni, és hogy pszeudo-Riemann téridõben élünk, ami ráadásul dinamikusan meg tud változni. Nem csak megszabja a testek pályáját, hanem követi is az anyageloszlást, hullámok tudnak kialakulni benne, és tágulni is tud.
Ilyenkor fel szokott merülni, hogy ez valami rugalmas anyag-e, de nem, ez benne az észvesztõ. Az általános relativitáselmélet téridejében ugyanúgy méterrudakkal és órákkal mérjük a távolságot és az idõt. De ha minden pontjában megmérjük, egy görbült, hullámzó, táguló felület rajzolódik ki. Például ha két porszem egymáshoz képest nyugalomban lebeg a világûrben, és gravitációs hullámok haladnak át azon a térrészen, akkor a két porszem közötti távolság periodikusan oszcillál, miközben mindkettõ továbbra is súlytalan, és az égvilágon semmi sincs köztük, maga a téridõ hullámzik.
Már a gravitációs hullámok közvetett bebizonyításáért is Nobel-díjat adtak 1993-ban. Nemsokára felbocsátják a LISA szondákat, amik egy ûrbeli gravitációs hullámdetektort fognak alkotni (nem távcsõ, inkább óriás mikrofonnak kéne nevezni), úgyhogy lesznek itt még Nobel-díjak.
Ilyenkor fel szokott merülni, hogy ez valami rugalmas anyag-e, de nem, ez benne az észvesztõ. Az általános relativitáselmélet téridejében ugyanúgy méterrudakkal és órákkal mérjük a távolságot és az idõt. De ha minden pontjában megmérjük, egy görbült, hullámzó, táguló felület rajzolódik ki. Például ha két porszem egymáshoz képest nyugalomban lebeg a világûrben, és gravitációs hullámok haladnak át azon a térrészen, akkor a két porszem közötti távolság periodikusan oszcillál, miközben mindkettõ továbbra is súlytalan, és az égvilágon semmi sincs köztük, maga a téridõ hullámzik.
Már a gravitációs hullámok közvetett bebizonyításáért is Nobel-díjat adtak 1993-ban. Nemsokára felbocsátják a LISA szondákat, amik egy ûrbeli gravitációs hullámdetektort fognak alkotni (nem távcsõ, inkább óriás mikrofonnak kéne nevezni), úgyhogy lesznek itt még Nobel-díjak.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#110
Gondolom sokat megértettél belõle a gimis fizika- és matektudásoddal.😊
#109
A helymeghatározás elmélete analitikus geometriai módszereken nyugszik. A mûholdas helymeghatározó rendszer idõmérésre visszavezetett távolságmérésen alapul. Mivel ismerjük a rádióhullámok terjedési sebességét, és ismerjük a rádióhullám kibocsátásának és beérkezésének idejét, ezek alapján meghatározhatjuk a forrás távolságát. A háromdimenziós térben három ismert helyzetû ponttól mért távolság pontos ismeretében már meg tudjuk határozni a pozíciót. A további mûholdakra mért távolságokkal pontosítani tudjuk ezt az értéket.
#108
A könyved meg pocsék.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#107
De.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#106
A világunk nem euklideszi tér.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#105
"A rendszeres szinkronizálás nélkül a GPS mûholdak kb semmit nem érnének, ugyanis a pontos pozíciószámításhoz elengedhetetlen az idõ. Hogy jel mennyi idõ alatt érkezik vissza."
Ez momentán nem igaz. A GPS mûholdba momentán telejesen felesleges az óra, az úgyis csak kimondottan deltaté idõt mér, az abszolult földi idõt a hajára kenheti, nem kell neki. A mûhold pozíciójának a számításához meg elég 3 db fix földi pont. És ahoz sem kell abszolult idõ.
Ez momentán nem igaz. A GPS mûholdba momentán telejesen felesleges az óra, az úgyis csak kimondottan deltaté idõt mér, az abszolult földi idõt a hajára kenheti, nem kell neki. A mûhold pozíciójának a számításához meg elég 3 db fix földi pont. És ahoz sem kell abszolult idõ.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#104
Az eukleidészi tér (párhuzamos egyenesek nem találkoznak) alapból végtelen.
Infinitum non creata.
#103
Kérdés, hogy valóban végtelen-e, és hogy ezt hogyan lehetne megállapítani?
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#102
A vöröseltolódásra más magyarázat is adható, a teret kitöltõ közeg ellenállása (szuperhurok, téridõ, stb).
Infinitum non creata.
#101
Világunk, mint végtelen tér csak belülrõl értelmezhetõ. Végtelen térben minden csak benne lehet.
Infinitum non creata.
#100
Jajaja. Még eddig egyik szervezet sem vállalta magára.<#eplus2>
#99
Nem tudom, hogy ki robbanthatta fel az univerzumot 13 milliárd évvel ezelõtt, de most kurva jól mulathat ha olvassa ezt a fórumot <#eplus2>
#98
Ez biztos nem az az Isten lenne, akiben a katolikusok hisznek, mert az nem része a világnak, hanem rajta kívül áll.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#97
Az általános relativitáselmélet háromféle vöröseltolódást ismer:
1: a nagy sebességgel haladó testek sugárzásának doppler eltolódása, mivel az általuk mért idõ másképp telik, a bennük zajló periodikus jelenségek frekvenciája is megváltozik, mire elér a kibocsátó testrõl a megfigyelõre
2: a gravitációs vöröseltolódás, ami abból adódik, hogy a téridõ különbözõ pontjain másképpen telik az ott lévõ megfigyelõk sajátideje
3: a kozmológiai vöröseltolódás, aminek nem a különbözõ sajátidõk az oka, hanem hogy miközben a fény eljut hozzánk, megváltozik a távolság amit meg kell tennie, és ez egy periodikus jelenségben megint megbabrálja a mért frekvenciát.
Szóval nem a galaxisok távolodnak, hanem a távolság nõ köztük és közöttünk, az intergalaktikus távolságskála nõ, vagy pongyolás fogalmazva, a téridõ tágul, és viszi magával a nagyjából mozdulatlan galaxisokat. Ezért lehetséges, hogy a látóhatáron túli galaxisok a fénysebességnél gyorsabban távolodjanak tõlünk, mivel nem a galaxisok olyan gyorsak hozzánk képest, hanem a köztük és köztünk lévõ téridõ tágul annyira, ott meg nincs sebességkorlát.
A tágulás üteme gyorsuló, ami arra utal, hogy nem csak a téridõ görbülete befolyásolja a sebességét. Nem tudjuk hogy mi az, de sötét energia a beceneve.
1: a nagy sebességgel haladó testek sugárzásának doppler eltolódása, mivel az általuk mért idõ másképp telik, a bennük zajló periodikus jelenségek frekvenciája is megváltozik, mire elér a kibocsátó testrõl a megfigyelõre
2: a gravitációs vöröseltolódás, ami abból adódik, hogy a téridõ különbözõ pontjain másképpen telik az ott lévõ megfigyelõk sajátideje
3: a kozmológiai vöröseltolódás, aminek nem a különbözõ sajátidõk az oka, hanem hogy miközben a fény eljut hozzánk, megváltozik a távolság amit meg kell tennie, és ez egy periodikus jelenségben megint megbabrálja a mért frekvenciát.
Szóval nem a galaxisok távolodnak, hanem a távolság nõ köztük és közöttünk, az intergalaktikus távolságskála nõ, vagy pongyolás fogalmazva, a téridõ tágul, és viszi magával a nagyjából mozdulatlan galaxisokat. Ezért lehetséges, hogy a látóhatáron túli galaxisok a fénysebességnél gyorsabban távolodjanak tõlünk, mivel nem a galaxisok olyan gyorsak hozzánk képest, hanem a köztük és köztünk lévõ téridõ tágul annyira, ott meg nincs sebességkorlát.
A tágulás üteme gyorsuló, ami arra utal, hogy nem csak a téridõ görbülete befolyásolja a sebességét. Nem tudjuk hogy mi az, de sötét energia a beceneve.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#96
Igazából ez a kozmológiai modell tényleg valami termodinamikai dologból indult ki. Látták a galaxisok vöröseltolódását, ami arra utalt, hogy távolodnak, magyarázat a doppler effektus. Ha viszont távolodnak, ráadásul minden mindentõl, akkor ugye régebben közel egy helyen voltak, ami így nagyon sûrû és forró állapot volt. A gondok akkor jöttek, amikor ez az elmélet eljutott oda, hogy megpróbálták összevetni a relativitás elmélettel, majd a kvantummechanikával, amelyek szerint ebbõl a szingularitásból a világnak soha nem szabadott volna kiszabadulni. És ekkor jöttek a nagyon érdekes kis elméletek.
A vöröseltolódásra, ahonnan talán indult az egész mondjuk a relativitás elmélet is adhat más magyarázatot, pl a gravitációs vöröseltolódás formájában.
A vöröseltolódásra, ahonnan talán indult az egész mondjuk a relativitás elmélet is adhat más magyarázatot, pl a gravitációs vöröseltolódás formájában.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#95
Általában csak Nagy Bummnak hívja mindenki.
Canon EOS 5D | Canon EOS-1 | Bronica SQ-A | Fender Deluxe Stratocaster | Martin DC-15E
Miért kéne utolérnie? Nem úgy mûködik, hogy kibocsátod a fényt, aztán meg utánaküldesz egy kis gravitációt. A fekete lyuk már ott van eleve, a tér görbült, ezért kattogtathatod az elemlámpádat összevissza, nem fog kijutni a fény.
#93
az egesz egy fantazmagoria, ha a fekete lyukbol fenyt bocsatunk ki akkor hogy erhetne mar utol a fenysebesseggel meno gravitacio, a barom hat nem is tudja visszahuzni
ezert a gravitacio nem vomzo hatas , hanem a lathatatlan feny , ami mindenre nyomast gyakorol , es az univerzum minden pontjabol aramlik
ezert a gravitacio nem vomzo hatas , hanem a lathatatlan feny , ami mindenre nyomast gyakorol , es az univerzum minden pontjabol aramlik
Mi van, bamba paraszt, még most sem buzog föl benned Árpád vére?” (McSzéchenyi)
#92
"Az õsrobbanás nem olyan robbanás volt mint, ahogy egy gránát felrobban és szanaszét röpülnek a szilánkok. Az õsrobbanás során maga a tér tágult, "
Ja ma mar inkabb felfuvodasrol beszelnek, mert az jobban leirja mi is tortent. Vagyis OsFelfuvodas. <#hamm>
A masik forumban, meg javaban folyik az isten nem isten vita. Ha belegondolok, hogy az egesz univerzumnak csak a 4 %-rol van egy csekej tudasunk, es a maradek 96 %-rol, semmit sem tudunk, meg neve sincs, akkor ehhez kepest, valami istent feltetelezni mar nem tunik olyan nagy dolognak.
A nevtelen 96 %-ba, akar meg isten is beleferhet, de legalabb is biztos, hogy senki nem rendelkezik olyan megalapozott tudassal, hogy azt biztosan cafolhatna.
Ja ma mar inkabb felfuvodasrol beszelnek, mert az jobban leirja mi is tortent. Vagyis OsFelfuvodas. <#hamm>
A masik forumban, meg javaban folyik az isten nem isten vita. Ha belegondolok, hogy az egesz univerzumnak csak a 4 %-rol van egy csekej tudasunk, es a maradek 96 %-rol, semmit sem tudunk, meg neve sincs, akkor ehhez kepest, valami istent feltetelezni mar nem tunik olyan nagy dolognak.
A nevtelen 96 %-ba, akar meg isten is beleferhet, de legalabb is biztos, hogy senki nem rendelkezik olyan megalapozott tudassal, hogy azt biztosan cafolhatna.
#91
Szóval.
Ha a világunk 9 dimenziós, (nem véve dimenziónak az idõt), és a primitív módon egy 9 dimenziós kockának vesszük, akkor az elsõ 3 dimenzió a teljes világ 4,6416%-a, és ezt látjuk mi. A sötét anyag világa ezek szerint a teljes világ 21,5443%-a, így a maradék a sötét energiának jut, ami 73,8141%.
Mindez úgy jön ki, hogy a dimenziók éleit egyenlõ nagyságúnak, konkrétan 1,6681% nagynak vesszük.
Mellesleg a sötét energia is anyag, (E=m*c*c) de mivel nem érintkezik a mi 3d világunkkal, mi már csak energiaként érzékeljük. Illetve, annak csupán a hatását tudjuk mérni.
Ha a világunk 9 dimenziós, (nem véve dimenziónak az idõt), és a primitív módon egy 9 dimenziós kockának vesszük, akkor az elsõ 3 dimenzió a teljes világ 4,6416%-a, és ezt látjuk mi. A sötét anyag világa ezek szerint a teljes világ 21,5443%-a, így a maradék a sötét energiának jut, ami 73,8141%.
Mindez úgy jön ki, hogy a dimenziók éleit egyenlõ nagyságúnak, konkrétan 1,6681% nagynak vesszük.
Mellesleg a sötét energia is anyag, (E=m*c*c) de mivel nem érintkezik a mi 3d világunkkal, mi már csak energiaként érzékeljük. Illetve, annak csupán a hatását tudjuk mérni.
http://www.tradeximp.com/
#90
Bár a fene tudja, lehet 😄
#89
Eszerint jelenleg egy kozmikus robbanásban vagyok benne? körülöttem mind éppen robban ? nem hinném, hogy ez az elmélet elkéozelhetõ lenne.
Oldal 1 / 3Következő →