Valós a sötét energia

Soha nem értettem hogyan tudják az egész galaxis tágulását lemélreni ha egyszer minden csak max fénysebességgel mozoghat. Ez alatt azt értem hogy egy galaxisnak sem ismerjük az aktuális sebességét és állapotát. Pl egy 100fényévre lévõ galaxist nem lehet 100000 fényévre lévõhöz viszonyítani mert nem az azonos idõpillanatban látjuk az állapotát. Ezt tovább bonyolitja hogy maga a gravitáció is csak fénysebességgel halad vagy.

Egy extrém példa. Vegyük azt, hogy hirtelen eltünik a nap. Amikor ezt meglátjuk akkor már a 0 gravitáció is ideér, és kijelentjük hogy igen, 8 perccel ezelõtt eltünt a nap. Viszont ha hátranézünk, mondjuk a jupiterre azt fogjuk látni hogy az még mindig kering. Vagyis ha csak a jupitert néznék akkor azt hihetnénk, hogy a nap még mindig ott van. Ha valaki a 9 percben jelenne meg a földön akkor nem érthetné meg, hogy mi az isten kerül kering a Jupiter. Mert nem rendelkezik minden információval. És lehet hogy ez van velünk is. Mi már lehet nem látjuk azt ami miatt úgy viselkedik az univerzum ahogy.

Na, várjál! Azt állítod hogy nem volt õsrobbanás, vagy félreértek valamit?

Hát hogyne. A hülye tudósok nem látják a fától az erdõt, és pont egy SG-s hülyegyerek kell a mindentudáshoz XD

Teljesen jó a grafika. Megjeleníti a téridõt amit meggörbít a benne lévõ anyag és ábrázolja a sötét energiát, mint konstans, mindenütt jelenlévõ erõt.

Ez nem egy scifi film ez csak szemléltetés.

De a bolygónak nem elég erõs a gravitációja. Az csak egy kicsit tudja elhajlítani a fénysugarat. De a feketelyukak körül például remekül körpályára tud állni egy fénysugár.

A rajzról meg még annyit hogy jó, hát nehéz a sokdimenziós függvényeket két dimenzióban ábrázolni. Nekik most így sikerült.

@egynyari urom: azért einseteinnel szembemenni már nem jelent akkora expertséget

Nem csak elméletileg számolták ki, hogy itt valami nem stimmel.
Teljesen konkrét adatokra támaszkodva az jött ki, hogy 10% anyaggal tudnak elszámolni a kutatók.
Effektive 90% hiányzik.
Ez 1970 körül már világos volt, hogy van valamilyen nagy tömegû valami..vagy sok kis tömegû valami...de valami van.

Azt mondták, hogy lehet..nagyon nagyon sokfelé van feketelyuk...csak ez nem stimmel mert ennek igen erõs a vonzó hatása, és egész konkrétan látni lehetne, a bolygó mozgásokat.

Jó..akkor ez kuka, jött a másik ötlet, hogy ááá...barna törpe..szuper sûrû alig látni...de szintén a mozgásokból látni lehetne, hogy van ott valami ami a mozgást eltéríti.

Aztán jött az, hogy gravitációs hullámok...ez lehetséges...csak ez meg mennyiségében 10%-os hatás lehet (mert jobb esetben pont annyi van belõle mint anyagból...anyag nélkül csak úgy nincs gravitációs hullám),még nincs bizonyítva, de legyen 10%, akkor hol a maradék 80?

Akkor azt mondták, hogy akkor legyen ilyen ûrben lebegõ valami gáz, amibõl jó sok van mindenfelé...csak ezzel meg annyi a bökkenõ, hogy ameddig ellátunk, nem ez tapasztalható, mellesleg mivel van a gáznak is tömege, sûrûsödni fog valamilyen ködbe, vagy valamilyen gázbolygót hoz létre, amit eléggé lehetne látni.

És az a helyzet, hogy eléggé fogynak a lehetõségek, na innét a fekete anyag...nem fekete, csak egyszerûen nincs rá tipp, hogy mi lehet az.

Most vannak olyan elméletek, hogy ez a valami lehet a neutrínó is...mindenen átmegy, szupernagy a tömege, szupernagy energiát hordoz...de nagyon nehéz megmérni, hogy mennyi van belõlük, de amennyit sikerült, az még mindíg nem adja ki a 80%-ot...ugye X idõ alatt ennyi darab itt...megmérik 500km-el arrébb is ott is annyi...meg megérik még 2000 helyen, ebbõl azért valamire lehet következtetni.

Szóval itt nem hasra csapkodás van, hanem ködkamrákkal, meg mindenféle trükkös cuccal megmérik...és mellesleg elég érdekes dolgok ezek.

Más dolog, hogy a híradóban errõl nincs szó...sajnos, pedig lehet lenne annyira érdekes, mint, hogy épp kit vertek agyon, vagy megint ki és mennyit lopott.

Pont, hogy a tudománynak nem bátorságról kell/kellene szólnia. Ha meg tudnak valamit cáfolni, akkor cáfolják meg.

Tekintve, hogy a saját két szép szemünkkel látjuk, hogy nem mûködik, így azért ehhez nem kell túl nagy bátorság.

A matematika az nem tudomány, az matematika. 😄

bocsi: én arra gondoltam, hogy ha nem tud elszakadni, akkor fel kell tekerednie a bolygó köré a végtelenségig nyúlva.

hát ez az, hogy nem
ui. az ábrán a 2D háló meg sem közelíti az égitestet.
Viszont tudjuk, hogy ilyen nincs. Továbbá a másik kérdésem is ide kapcsolódott: hol erõsebb a gravitáció, mert ennek megfelelõen torzúlna a térháló.

szerintem nagy bátorság szembemenni a gravitációs erõ alapvetõnek tartott tulajdonságaival, tényleg annyira expertek ezek a kutatók, hogy megcáfolják Einsteint? ezt azért meghallgatnám bõvebben is kifejtve

"Az mas kerdes h a fizikai (itt a kucsszo) vilagunkba nem tudjuk oket teljes pontossaggal athozni." Ez a másik vetülete a gondolatomnak. Tehát eggyet õrtünk. 😊

Na te mondod tökéletesen! 😊

A matematikai Pí teljesen pontos. Ha mondjuk a Pí/2 kepletet felhasznalod egy hatarertek szamitashoz, akkor a vegeredmeny meg siman lehet pl egy egyész szám, mondjuk 3. De ha ugyanezt megprobalod fiziakilag megvalositani, mondjuk egy aramkorrel pl, akkor soha az eletben nem kapsz pont 3-at, hiszen a dolog mar ott megbukik, hogy az aramkor nem tud pontos pí-t elõállítani.( hiszen az lehetetlen)

Mellesleg, a matematikai fuggvenyek is teljesen pontosak. Az mas kerdes h a fizikai (itt a kucsszo) vilagunkba nem tudjuk oket teljes pontossaggal athozni.

Amíg csak beszélünk addig nincs gond. Az meg hogy végtelen nem szakaszos tizedestörtek nehezen ábrázolhatóak a mi kvantált világunkban már nem a szegény pi hibája.

Nézõpont kérdése hogy pontos e. A világ hullámokból épül fel. Addig igaz hogy egy alma, az egy alma. Da ha PI-rõl, függvényekrõl, stb beszõlünk már mindjárt nem olyan pontos, csak amennyie szeretnénk. 😊

Pontosabban a fizika mukodik igy 😊 Van olyan tudomany ami pontos, pl a matematika.

"számomra ott bukik meg a dolog, hogy honnan veszik azt, hogy mennyi anyagnak/energiának kellene lennie... Lemérték? Kiszámolták? Mibõl, hogyan? Mi volt a kiindulási állapot? Ott mennyi energia volt stb... Tehát ezek csak fikciók, ebbõl következik, hogy a ráépéített elméletek ugyan logikusak és érthetõk, csak hát egy fikcióra építenek, szinte biztos, hogy sok köze nincs a tényleges eseményekhez. sztem."

Nyilván elméleti síkon számították ki, és mivel eddig nem bizonyították az adatok hamisságát, az elmélet erõs maradt és dolgoznak vele. A tudomány már csak így mûködik, semmire sem mondhatjuk, hogy 100%.

Bár azt azért hozzá kell tenni hogy a Nap "körbetekerni" nem fogja a fényt, ahhoz nem elég erõs a gravitációja. De a fektelyukak pontosan ezt teszik.

Újra...😛

"amennyiben viszont tekeredik, úgy ennek megfelelõen erõsen tórzúlna a látó tárgyak alakja ui. a fény meg a megtekeredett téren jönn keresztûl. Ha ez mûködik akkor meg könnyen lehet, hogy a Nap mellett nincs is csillag, hanem mögöttünk van, csak hát a csavarodott tér."

Ez meg pontosan így van. Gravitációs lencse effektus. Napfogyatkozáskor a legkönnyebb megfigyelni, és az általános relativitás elmélet egy egyszerû bizonyítéka. Te tehetséges vagy ember. Feltalálod itt az egész modern fizikát!

A galaxisok forgása nem stimmel. A gravitációt leíró egyenletek alapján túl gyorsan forognak, ekkora sebességnél szét kellene szóródniuk az ûrben, de nem teszik.

A szemléltetõ ábrákat meg szerintem ne bántsd, az olyanoknak készül, akik nem értik a differenciálegyenleteket. Ha te tudod, hogy ennek így semmi értelme, az dicséretes, de az emberek nagy része még ezek segítségével is képtelen felfogni a dolgot...

"További kérdés: egy bolygó felszinén vagy a magjában erõsebb a gravitáció, mert amennyiben a magjában akkor a tér igencsak érdekesen nézhet ki arrafele"

Egy bolygó magjában, pontosabban a közepén nulla a gravitáció, mert onnan nézve szimmetrikus a bolygó, azaz minden egyes vonzást gyakorló pontra jut egy ellentétes vonzást kiváltó pont, azaz kioltják egymást. Például te pont annyira vonzod a bolygó közepét, mint amennyire egy a föld túloldalán áldogáló kínai.

"A fenit kép meg hülyeség, mint minden olyan törekvés, hogy a térgörbületet ábrázolja... Mert a terünk amit érzékelünk az 3D és nem egy 2D sík valami.
3D-ben meg minden megváltozik. Pl. elõszeretettel kihagyják a rajzokból, hogy pl. a bolygó nem a téren helyetzkedik el hanem benne, ergo: az egész testet átjárja a tér teljesen másképpen néz ki a 3D görbûlt tér mint a 2Ds tér amit egy 3D test görbít. További kérdés: egy bolygó felszinén vagy a magjában erõsebb a gravitáció, mert amennyiben a magjában akkor a tér igencsak érdekesen nézhet ki arrafele, gy.k. egyre "sûrûbb lesz vagy hogy mondjam"

Itt meg is válaszoltada saját kérdésedet. Ha nem csak egy síkot rajzolnának fel, hanme a teljes térrácsot, akkor a végeredmény olyan érdekes lesz vagy hogy mondjam 😊 Nehezen átlátható. Erre mondják hogy néha a kevesebb több.

Sajnos ezekkel a dolgokkal nem az a baj, hogy elméletileg lehetetlenek, hanem hogy a hatásosságuk pontosan nulla. Úgyhogy akármi is derül ki a fizikában, attól még ezeknek a pofátlan csalóknak nem lesz igazuk.

számomra ott bukik meg a dolog, hogy honnan veszik azt, hogy mennyi anyagnak/energiának kellene lennie... Lemérték? Kiszámolták? Mibõl, hogyan? Mi volt a kiindulási állapot? Ott mennyi energia volt stb... Tehát ezek csak fikciók, ebbõl következik, hogy a ráépéített elméletek ugyan logikusak és érthetõk, csak hát egy fikcióra építenek, szinte biztos, hogy sok köze nincs a tényleges eseményekhez. sztem.

A fenit kép meg hülyeség, mint minden olyan törekvés, hogy a térgörbületet ábrázolja... Mert a terünk amit érzékelünk az 3D és nem egy 2D sík valami.
3D-ben meg minden megváltozik. Pl. elõszeretettel kihagyják a rajzokból, hogy pl. a bolygó nem a téren helyetzkedik el hanem benne, ergo: az egész testet átjárja a tér teljesen másképpen néz ki a 3D görbûlt tér mint a 2Ds tér amit egy 3D test görbít. További kérdés: egy bolygó felszinén vagy a magjában erõsebb a gravitáció, mert amennyiben a magjában akkor a tér igencsak érdekesen nézhet ki arrafele, gy.k. egyre "sûrûbb lesz vagy hogy mondjam hiszen a gravitáció egyre jobban húzza magához. Továbbá forgó/keringõ égitestek gravitációs mezeje kissé megtekeri a teret elvileg. Ui. gyakorlatilag ez elöbb vagy utóbb a tér szakadásához vezet, ha csak nem tud a tér a végtelenségig tekeredni mind ezt komolyabb látható eredmény nélkûl. (amit látunk az az, hogy a csillagok pl. a Nap mellett nem ott vannak ahhol mi érzékeljük). Nem vagyok csillagász, de ez a tér görbületes ökörség ami a fenti ábrán van nagyon mókás. Akinek van affinitása és kedve az modelleze le, én megtettem.
a) a tér végtelenségig tekeredig az égitest köré
b) elszakad <-- ez ugye marhaság, mert akkor ott mi lesz?

amennyiben viszont tekeredik, úgy ennek megfelelõen erõsen tórzúlna a látó tárgyak alakja ui. a fény meg a megtekeredett téren jönn keresztûl. Ha ez mûködik akkor meg könnyen lehet, hogy a Nap mellett nincs is csillag, hanem mögöttünk van, csak hát a csavarodott tér. Sõt tovább megyek: ha csak a Nap korát nézem, akkor olyan csomó lehet a körülötte lévõ téren, hogy mire a fény kijutt belõle addíg lehet több évet keringett ott, tehát eléggé érdekes információt hordozhat.

Van még egy megoldás ami sztem értelmetlen válasznak: a nagytömegû testek nem tudják megtekerni a teret. De akkor, hogyan lehetséges, hogy csak meggörbítik?

És jó lenne ha valaki 1x ábrázolná a 3D görbûlt teret pl. a Nap körûl... érdekesen nézne ki 😊 Hiszen 360fokban minden irányból a Nap felé hajolna. Ilyen rajt van valahol?

"A GPS-nek nem sok köze van Einsteinhez."
Abban azért megegyezhetünk hogy az idõdilatációt Einstein óta ismerjük?

"A GPS-nek nem sok köze van Einsteinhez."

Na ne mond már. Mond az neked valamit, hogy idõdilatáció? link
Ez Einstein speciális relativitáselméletébõl következik. És pontosan e miatt a GPS mûholdakon lévõ atomórát minden nap szinkronizálni kell, mert ott azon körülmények között ahogy a mûholdak keringenek már érzékelhetõ ez a jelenség.
A rendszeres szinkronizálás nélkül a GPS mûholdak kb semmit nem érnének, ugyanis a pontos pozíciószámításhoz elengedhetetlen az idõ. Hogy jel mennyi idõ alatt érkezik vissza.
Így ha nincs Einstein, nincs a képlet se, amivel ki lehet számolni a rendszeres szinkronizációhoz szükséges adatokat, vagyis nincs GPS se.

A GPS-nek nem sok köze van Einsteinhez.

Viszont elgondolkodtató, hogy van ez a "sötét" energia, ami mindenhol ott van, sokkal erõsebb mint bármi más és kvázi energiát pumpál a rendszerbe és mindeközben kinevetjük a scifi filmeket (star-wars stb) vagy az egyéb alternativ dolgokat (agykontroll stb) és a végén még kiderül hogy nekik lesz igazuk.

Vagy 1902 ( lehet tévedek ) E=M*c(négyzet) 1945 felrobban 2 atombomba 1954 elsõ atomerõmû.

Ja pl:

"Kenje a hajára a sötét anyagot! Garantált hatás!"

Vagy

"A globális energiaéhség miatt elviselhetetlenül drága ûrhajójába a sötét vagy az antianyag? Ne habozzon cserélje azonnal egy környezetbarát sötét energia meghajtásúra! Töltõállomásaink minden fekete lyuk mellet megtalálhatóak!"

Nu most majd erre jöhetnek új elméletek és 20-100 éven belül a kezünkbe foghatjuk azokat a cuccokat amikor ebbõl az új elméletbõl indulnak ki (mint a GPS Einstein után)