138
  • morden
    #1
    Nu most majd erre jöhetnek új elméletek és 20-100 éven belül a kezünkbe foghatjuk azokat a cuccokat amikor ebből az új elméletből indulnak ki (mint a GPS Einstein után)
  • lamer the true
    #2
    Ja pl:

    "Kenje a hajára a sötét anyagot! Garantált hatás!"

    Vagy

    "A globális energiaéhség miatt elviselhetetlenül drága űrhajójába a sötét vagy az antianyag? Ne habozzon cserélje azonnal egy környezetbarát sötét energia meghajtásúra! Töltőállomásaink minden fekete lyuk mellet megtalálhatóak!"
  • morden
    #3
    Vagy 1902 ( lehet tévedek ) E=M*c(négyzet) 1945 felrobban 2 atombomba 1954 első atomerőmű.
  • torreadorz
    #4
    A GPS-nek nem sok köze van Einsteinhez.

    Viszont elgondolkodtató, hogy van ez a "sötét" energia, ami mindenhol ott van, sokkal erősebb mint bármi más és kvázi energiát pumpál a rendszerbe és mindeközben kinevetjük a scifi filmeket (star-wars stb) vagy az egyéb alternativ dolgokat (agykontroll stb) és a végén még kiderül hogy nekik lesz igazuk.

  • Dany007
    #5
    "A GPS-nek nem sok köze van Einsteinhez."

    Na ne mond már. Mond az neked valamit, hogy idődilatáció? link
    Ez Einstein speciális relativitáselméletéből következik. És pontosan e miatt a GPS műholdakon lévő atomórát minden nap szinkronizálni kell, mert ott azon körülmények között ahogy a műholdak keringenek már érzékelhető ez a jelenség.
    A rendszeres szinkronizálás nélkül a GPS műholdak kb semmit nem érnének, ugyanis a pontos pozíciószámításhoz elengedhetetlen az idő. Hogy jel mennyi idő alatt érkezik vissza.
    Így ha nincs Einstein, nincs a képlet se, amivel ki lehet számolni a rendszeres szinkronizációhoz szükséges adatokat, vagyis nincs GPS se.
  • JMáté
    #6
    "A GPS-nek nem sok köze van Einsteinhez."
    Abban azért megegyezhetünk hogy az idődilatációt Einstein óta ismerjük?
  • MacropusRufus
    #7
    számomra ott bukik meg a dolog, hogy honnan veszik azt, hogy mennyi anyagnak/energiának kellene lennie... Lemérték? Kiszámolták? Miből, hogyan? Mi volt a kiindulási állapot? Ott mennyi energia volt stb... Tehát ezek csak fikciók, ebből következik, hogy a ráépéített elméletek ugyan logikusak és érthetők, csak hát egy fikcióra építenek, szinte biztos, hogy sok köze nincs a tényleges eseményekhez. sztem.

    A fenit kép meg hülyeség, mint minden olyan törekvés, hogy a térgörbületet ábrázolja... Mert a terünk amit érzékelünk az 3D és nem egy 2D sík valami.
    3D-ben meg minden megváltozik. Pl. előszeretettel kihagyják a rajzokból, hogy pl. a bolygó nem a téren helyetzkedik el hanem benne, ergo: az egész testet átjárja a tér teljesen másképpen néz ki a 3D görbűlt tér mint a 2Ds tér amit egy 3D test görbít. További kérdés: egy bolygó felszinén vagy a magjában erősebb a gravitáció, mert amennyiben a magjában akkor a tér igencsak érdekesen nézhet ki arrafele, gy.k. egyre "sűrűbb lesz vagy hogy mondjam hiszen a gravitáció egyre jobban húzza magához. Továbbá forgó/keringő égitestek gravitációs mezeje kissé megtekeri a teret elvileg. Ui. gyakorlatilag ez elöbb vagy utóbb a tér szakadásához vezet, ha csak nem tud a tér a végtelenségig tekeredni mind ezt komolyabb látható eredmény nélkűl. (amit látunk az az, hogy a csillagok pl. a Nap mellett nem ott vannak ahhol mi érzékeljük). Nem vagyok csillagász, de ez a tér görbületes ökörség ami a fenti ábrán van nagyon mókás. Akinek van affinitása és kedve az modelleze le, én megtettem.
    a) a tér végtelenségig tekeredig az égitest köré
    b) elszakad <-- ez ugye marhaság, mert akkor ott mi lesz?

    amennyiben viszont tekeredik, úgy ennek megfelelően erősen tórzúlna a látó tárgyak alakja ui. a fény meg a megtekeredett téren jönn keresztűl. Ha ez működik akkor meg könnyen lehet, hogy a Nap mellett nincs is csillag, hanem mögöttünk van, csak hát a csavarodott tér. Sőt tovább megyek: ha csak a Nap korát nézem, akkor olyan csomó lehet a körülötte lévő téren, hogy mire a fény kijutt belőle addíg lehet több évet keringett ott, tehát eléggé érdekes információt hordozhat.

    Van még egy megoldás ami sztem értelmetlen válasznak: a nagytömegű testek nem tudják megtekerni a teret. De akkor, hogyan lehetséges, hogy csak meggörbítik?

    És jó lenne ha valaki 1x ábrázolná a 3D görbűlt teret pl. a Nap körűl... érdekesen nézne ki :) Hiszen 360fokban minden irányból a Nap felé hajolna. Ilyen rajt van valahol?
  • dronkZero
    #8
    Sajnos ezekkel a dolgokkal nem az a baj, hogy elméletileg lehetetlenek, hanem hogy a hatásosságuk pontosan nulla. Úgyhogy akármi is derül ki a fizikában, attól még ezeknek a pofátlan csalóknak nem lesz igazuk.
  • JMáté
    #9
    "A fenit kép meg hülyeség, mint minden olyan törekvés, hogy a térgörbületet ábrázolja... Mert a terünk amit érzékelünk az 3D és nem egy 2D sík valami.
    3D-ben meg minden megváltozik. Pl. előszeretettel kihagyják a rajzokból, hogy pl. a bolygó nem a téren helyetzkedik el hanem benne, ergo: az egész testet átjárja a tér teljesen másképpen néz ki a 3D görbűlt tér mint a 2Ds tér amit egy 3D test görbít. További kérdés: egy bolygó felszinén vagy a magjában erősebb a gravitáció, mert amennyiben a magjában akkor a tér igencsak érdekesen nézhet ki arrafele, gy.k. egyre "sűrűbb lesz vagy hogy mondjam"

    Itt meg is válaszoltada saját kérdésedet. Ha nem csak egy síkot rajzolnának fel, hanme a teljes térrácsot, akkor a végeredmény olyan érdekes lesz vagy hogy mondjam :) Nehezen átlátható. Erre mondják hogy néha a kevesebb több.
  • Doktor Kotász
    #10
    "További kérdés: egy bolygó felszinén vagy a magjában erősebb a gravitáció, mert amennyiben a magjában akkor a tér igencsak érdekesen nézhet ki arrafele"

    Egy bolygó magjában, pontosabban a közepén nulla a gravitáció, mert onnan nézve szimmetrikus a bolygó, azaz minden egyes vonzást gyakorló pontra jut egy ellentétes vonzást kiváltó pont, azaz kioltják egymást. Például te pont annyira vonzod a bolygó közepét, mint amennyire egy a föld túloldalán áldogáló kínai.
  • dronkZero
    #11
    A galaxisok forgása nem stimmel. A gravitációt leíró egyenletek alapján túl gyorsan forognak, ekkora sebességnél szét kellene szóródniuk az űrben, de nem teszik.

    A szemléltető ábrákat meg szerintem ne bántsd, az olyanoknak készül, akik nem értik a differenciálegyenleteket. Ha te tudod, hogy ennek így semmi értelme, az dicséretes, de az emberek nagy része még ezek segítségével is képtelen felfogni a dolgot...
  • JMáté
    #12
    "amennyiben viszont tekeredik, úgy ennek megfelelően erősen tórzúlna a látó tárgyak alakja ui. a fény meg a megtekeredett téren jönn keresztűl. Ha ez működik akkor meg könnyen lehet, hogy a Nap mellett nincs is csillag, hanem mögöttünk van, csak hát a csavarodott tér."

    Ez meg pontosan így van. Gravitációs lencse effektus. Napfogyatkozáskor a legkönnyebb megfigyelni, és az általános relativitás elmélet egy egyszerű bizonyítéka. Te tehetséges vagy ember. Feltalálod itt az egész modern fizikát!
  • Vamp17
    #13
    Újra...:P
  • JMáté
    #14
    Bár azt azért hozzá kell tenni hogy a Nap "körbetekerni" nem fogja a fényt, ahhoz nem elég erős a gravitációja. De a fektelyukak pontosan ezt teszik.
  • Chocho
    #15
    "számomra ott bukik meg a dolog, hogy honnan veszik azt, hogy mennyi anyagnak/energiának kellene lennie... Lemérték? Kiszámolták? Miből, hogyan? Mi volt a kiindulási állapot? Ott mennyi energia volt stb... Tehát ezek csak fikciók, ebből következik, hogy a ráépéített elméletek ugyan logikusak és érthetők, csak hát egy fikcióra építenek, szinte biztos, hogy sok köze nincs a tényleges eseményekhez. sztem."

    Nyilván elméleti síkon számították ki, és mivel eddig nem bizonyították az adatok hamisságát, az elmélet erős maradt és dolgoznak vele. A tudomány már csak így működik, semmire sem mondhatjuk, hogy 100%.
  • Vamp17
    #16
    Pontosabban a fizika mukodik igy :) Van olyan tudomany ami pontos, pl a matematika.
  • sly007
    #17
    Nézőpont kérdése hogy pontos e. A világ hullámokból épül fel. Addig igaz hogy egy alma, az egy alma. Da ha PI-ről, függvényekről, stb beszőlünk már mindjárt nem olyan pontos, csak amennyie szeretnénk. :)
  • JMáté
    #18
    Amíg csak beszélünk addig nincs gond. Az meg hogy végtelen nem szakaszos tizedestörtek nehezen ábrázolhatóak a mi kvantált világunkban már nem a szegény pi hibája.
  • Vamp17
    #19
    A matematikai Pí teljesen pontos. Ha mondjuk a Pí/2 kepletet felhasznalod egy hatarertek szamitashoz, akkor a vegeredmeny meg siman lehet pl egy egyész szám, mondjuk 3. De ha ugyanezt megprobalod fiziakilag megvalositani, mondjuk egy aramkorrel pl, akkor soha az eletben nem kapsz pont 3-at, hiszen a dolog mar ott megbukik, hogy az aramkor nem tud pontos pí-t előállítani.( hiszen az lehetetlen)

    Mellesleg, a matematikai fuggvenyek is teljesen pontosak. Az mas kerdes h a fizikai (itt a kucsszo) vilagunkba nem tudjuk oket teljes pontossaggal athozni.
  • Vamp17
    #20
    Na te mondod tökéletesen! :)
  • sly007
    #21
    "Az mas kerdes h a fizikai (itt a kucsszo) vilagunkba nem tudjuk oket teljes pontossaggal athozni." Ez a másik vetülete a gondolatomnak. Tehát eggyet őrtünk. :)
  • egynyári üröm
    #22
    szerintem nagy bátorság szembemenni a gravitációs erő alapvetőnek tartott tulajdonságaival, tényleg annyira expertek ezek a kutatók, hogy megcáfolják Einsteint? ezt azért meghallgatnám bővebben is kifejtve
  • MacropusRufus
    #23
    hát ez az, hogy nem
    ui. az ábrán a 2D háló meg sem közelíti az égitestet.
    Viszont tudjuk, hogy ilyen nincs. Továbbá a másik kérdésem is ide kapcsolódott: hol erősebb a gravitáció, mert ennek megfelelően torzúlna a térháló.
  • MacropusRufus
    #24
    bocsi: én arra gondoltam, hogy ha nem tud elszakadni, akkor fel kell tekerednie a bolygó köré a végtelenségig nyúlva.
  • dronkZero
    #25
    A matematika az nem tudomány, az matematika. :D
  • dronkZero
    #26
    Tekintve, hogy a saját két szép szemünkkel látjuk, hogy nem működik, így azért ehhez nem kell túl nagy bátorság.
  • wednes
    #27
    Pont, hogy a tudománynak nem bátorságról kell/kellene szólnia. Ha meg tudnak valamit cáfolni, akkor cáfolják meg.
  • roliika
    #30
    Nem csak elméletileg számolták ki, hogy itt valami nem stimmel.
    Teljesen konkrét adatokra támaszkodva az jött ki, hogy 10% anyaggal tudnak elszámolni a kutatók.
    Effektive 90% hiányzik.
    Ez 1970 körül már világos volt, hogy van valamilyen nagy tömegű valami..vagy sok kis tömegű valami...de valami van.

    Azt mondták, hogy lehet..nagyon nagyon sokfelé van feketelyuk...csak ez nem stimmel mert ennek igen erős a vonzó hatása, és egész konkrétan látni lehetne, a bolygó mozgásokat.

    Jó..akkor ez kuka, jött a másik ötlet, hogy ááá...barna törpe..szuper sűrű alig látni...de szintén a mozgásokból látni lehetne, hogy van ott valami ami a mozgást eltéríti.

    Aztán jött az, hogy gravitációs hullámok...ez lehetséges...csak ez meg mennyiségében 10%-os hatás lehet (mert jobb esetben pont annyi van belőle mint anyagból...anyag nélkül csak úgy nincs gravitációs hullám),még nincs bizonyítva, de legyen 10%, akkor hol a maradék 80?

    Akkor azt mondták, hogy akkor legyen ilyen űrben lebegő valami gáz, amiből jó sok van mindenfelé...csak ezzel meg annyi a bökkenő, hogy ameddig ellátunk, nem ez tapasztalható, mellesleg mivel van a gáznak is tömege, sűrűsödni fog valamilyen ködbe, vagy valamilyen gázbolygót hoz létre, amit eléggé lehetne látni.

    És az a helyzet, hogy eléggé fogynak a lehetőségek, na innét a fekete anyag...nem fekete, csak egyszerűen nincs rá tipp, hogy mi lehet az.

    Most vannak olyan elméletek, hogy ez a valami lehet a neutrínó is...mindenen átmegy, szupernagy a tömege, szupernagy energiát hordoz...de nagyon nehéz megmérni, hogy mennyi van belőlük, de amennyit sikerült, az még mindíg nem adja ki a 80%-ot...ugye X idő alatt ennyi darab itt...megmérik 500km-el arrébb is ott is annyi...meg megérik még 2000 helyen, ebből azért valamire lehet következtetni.

    Szóval itt nem hasra csapkodás van, hanem ködkamrákkal, meg mindenféle trükkös cuccal megmérik...és mellesleg elég érdekes dolgok ezek.

    Más dolog, hogy a híradóban erről nincs szó...sajnos, pedig lehet lenne annyira érdekes, mint, hogy épp kit vertek agyon, vagy megint ki és mennyit lopott.
  • kutanmiki
    #31
    @egynyari urom: azért einseteinnel szembemenni már nem jelent akkora expertséget
  • JMáté
    #32
    De a bolygónak nem elég erős a gravitációja. Az csak egy kicsit tudja elhajlítani a fénysugarat. De a feketelyukak körül például remekül körpályára tud állni egy fénysugár.

    A rajzról meg még annyit hogy jó, hát nehéz a sokdimenziós függvényeket két dimenzióban ábrázolni. Nekik most így sikerült.
  • immovable
    #33
    Teljesen jó a grafika. Megjeleníti a téridőt amit meggörbít a benne lévő anyag és ábrázolja a sötét energiát, mint konstans, mindenütt jelenlévő erőt.

    Ez nem egy scifi film ez csak szemléltetés.
  • 7th uwu
    #34
    Hát hogyne. A hülye tudósok nem látják a fától az erdőt, és pont egy SG-s hülyegyerek kell a mindentudáshoz XD
  • JMáté
    #35
    Na, várjál! Azt állítod hogy nem volt ősrobbanás, vagy félreértek valamit?
  • Magnum PI
    #37
    Soha nem értettem hogyan tudják az egész galaxis tágulását lemélreni ha egyszer minden csak max fénysebességgel mozoghat. Ez alatt azt értem hogy egy galaxisnak sem ismerjük az aktuális sebességét és állapotát. Pl egy 100fényévre lévő galaxist nem lehet 100000 fényévre lévőhöz viszonyítani mert nem az azonos időpillanatban látjuk az állapotát. Ezt tovább bonyolitja hogy maga a gravitáció is csak fénysebességgel halad vagy.

    Egy extrém példa. Vegyük azt, hogy hirtelen eltünik a nap. Amikor ezt meglátjuk akkor már a 0 gravitáció is ideér, és kijelentjük hogy igen, 8 perccel ezelőtt eltünt a nap. Viszont ha hátranézünk, mondjuk a jupiterre azt fogjuk látni hogy az még mindig kering. Vagyis ha csak a jupitert néznék akkor azt hihetnénk, hogy a nap még mindig ott van. Ha valaki a 9 percben jelenne meg a földön akkor nem érthetné meg, hogy mi az isten kerül kering a Jupiter. Mert nem rendelkezik minden információval. És lehet hogy ez van velünk is. Mi már lehet nem látjuk azt ami miatt úgy viselkedik az univerzum ahogy.
  • MacropusRufus
    #38
    "Teljesen konkrét adatokra támaszkodva az jött ki, hogy 10% anyaggal tudnak elszámolni a kutatók.
    Effektive 90% hiányzik."
    így igen. De honnan tudják, hogy mennyinek kellene lennie? Ez itt a kérdés.
    Utánna már minden megy mint az ágybaszarás.

  • dronkZero
    #39
    Majd ha megmutatod, hogy a matematikai levezetésben hol találtad a hibát, akkor térjünk rá vissza.
  • JMáté
    #40
    Ez természetesen lehetséges, de mi másra alapozhatnánka feltevéseinket mint amit (vagy így vagy úgy de) meg tudunk figyelni?
  • morden
    #41
    A nagy Bummom kívül is van sok más elmélet, ami akár ugyan úgy igaz lehet, majd elválik melyik a jó ( most is van valami vonal elmélet ami arról szól, hogy az unverzum egy vonalból keletkezett, tovább nem értettem az okfejtést sry :D )
  • dronkZero
    #42
    Már egyszer leírtam neked, fasznak kérdezel, ha nem érdekel a válasz? Vagy nem érted?

    #11, de egyébként olyan kurvára nem titkos tudás, hogy ne találj róla információt a neten, hiteles forrásból.
  • Magnum PI
    #43
    Szerintem ez nem egészen így van. A jelenlegi tömeg és gravitációs ismereteink szerint ahhoz hogy a világban ilyen galaxisok jöjjenek létre x tömegre lenne szükség, de akárhova nézünk csak a 10%-a van ott. Ezért feltételeznek sötét anyagot ami összetartja a galaxisokat a sötét energiát meg ami szétfeszíti az univerzumot. Ahogy egy tudos mondta: Nem azért hívják sötét anyag/energia-nak mert nem látjuk. Hanem azért mert gőzünk nincs róla mi az