• lapaleves
    #45
    nyilvánvalóan nem tudsz két tök független rendszert kifizetni és fenntartani.

    ezért én azt mondom legyen az önellátás az A terv.

    nem beszélve arról, hogy ha nem az az A terv (azaz nem azt használod élesben, nap mint nap), akkor sose tudod meg működik-e valójában. én leginkább akkor ijedtem meg, amikor elkezdtem megvalósítani az A tervet. rá kellett jönnöm, hogy semmim, de tényleg semmim nincs.

    kicsit filozofikusan szemlélve meg lehet azt mondani, hogy ha nem vagyok képes magamnak előállítani a betevőt, akkor már rég el vagyok veszve. annyi egérutat eleve kaptam, hogy a világ bármely technológiáját későbbre, amikor már tényleg a magam erejéből kell helytállni.

    innen persze messzire lehet menni, tudnék egy szépet kanyarítani az autóval kompatibilis 12v előnyeiről egy worst case menekülési helyzetben, meg egy másikat arról, hogy miért nem szabad kidobni semmit, amit magad nem tudsz otthon előállítani.

    esetleg a vallási vonalat is belekeverve: akkor jönnénk rá mi a pokol és mi a paradicsom, amikor a paradicsom elmúlik, mi pedig saját gyarlóságunk miatt a pokolban találjuk magunkat. ugyebár éhezve-fázva lehet majd azon filózni, hogy mennyi eltartható élelmet vagy fenntartható technológiát lehetett volna venni. én személy szerint jókat röhögök magamon, amikor mindenféle finom és drága szart veszek újra és újra, aztán a másik sorban a szemembe röhög a só, cukor meg a gazgaságos durum tészta. mindez a felsőbb hatalom humorérzékére vallana, amiből azért kaptunk már kóstolót elégszer.

    abbahagyom.