73
-
gemihu #73 Persze vannak helyből felszálló , billenőmotoros repcsik,de szerintem ezek túl nagyok. Egy mentőhelikopternek kisebbnek és olcsóbbnak kellene lennie,mert különben senki se veszi meg, vagy egyszerűen csak nem fér el. A haditengerészet más tészta:)
-
drevil666 #72 esetleg, ha a MI-12-höz hasonló óriás helikoptert készítenek az helyből fel le szállhat.
![]()
De egy helikopter lassú, drága, bonyolult.
Akkor inkább mágnesvasút (szárazföldön) -
MrTressy #71 Tovább fejlesztett változatát Usa haditengerészet már használja 2010 májusa óta vagyis nem maradt prototipus
forrás:http://en.wikipedia.org/wiki/Bell-Boeing_V-22_Osprey -
halgatyó #70 Ez irtó jóóóó!
Ezentúl, ha kigyullad a gép, akkor nem kell a sötét, fojtó füstben, nagy tumultusban a vészkijáratokat keresni
Az utasok egyszerűen keresztülugrálnak majd a gép falán!
-
#69
Na, ugye!
Tudtam én, hogy van bennem valami. :-) -
brueni #68 olllyan gépet kőne csinyáni mindami a zavatarba vót, az bisztos menne minta zolajozott veszettfene -
hangulati #67 itt az igazsag. karakan a madarcsont szerkezetere gondol. a forroveru madarera. pfu-pfu. :)) -
#66
Az uj airbus is konnyu femvazra epitett muanyagbol van, de mar a legujabb boeing-ok is. Ha nem lenne benne tulnyomas, akkor repules kozben kezzel be lehetne torni a falat. (foldon rakodas kozben mar volt ra pelda)
Ez tuti? Ebben kételkedek. Ennél jóvel erősebb a törzs. A gép és külső légkör között nincs akkor nyomásdifi. Maga a borítás olyan vastag, hogy azt nem ütnéd át még kézikalapáccsal sem igazán. Az, hogy néha nekitolatnak ezzel-azzal a gépeknek az más tészta. -
halgatyó #65 Bár azt elismerem, hogy mentési célokra ez nem szempont, annak nem kell túl magasba emelkednie -
halgatyó #64 A felhajtóerő a sűrűségkülönbséggel (ez adott) és a térfogattal arányos.
Megfelelő felhajtóerőhöz léghajónyi térfogat kell, egy repülőgépet hiába építenénk hidrogéntartalmú habból.
Következő problémák nagy magasságban jelentkeznének, mégpedig kettő:
-- adott térfogat felhajtóereje a nyomással (azaz a környező levegő sűrűségével) arányos. Ha a levegő sűrűsége 1,3 kg/m3 -ról a tizedére csökken, akkor az adott térfogat (maximálisan elérhető) felhajtóereje is a tizedére csökken.
-- a csökkenő nyomás miatt kitáguló hidrogén vagy elszökik, vagy csinálni kell vele valamit, de a csináláshoz szükséges eszközök nehezek. (a nagyobb cella-falvastagságú hab is nehezebb) -
halgatyó #63 A hélium még könnyebben sszökik el. Ui. egy hélium atom (atomos gáz) sokkal kisebb, mint egy H2 molekula, és a nagyon kompakt elektronhéj miatt a kölcsönhatások is kisebbek (pl. Van der Waals erők) ezért olyan nehéz cseppfolyósítani. -
Alfa Of NS #62 Gondolkodj erősen, hátha összejön a 17-ik Nobel-díjunk!
-
#61
OK, per pill. feladom, de ha még szembe jut valami, feltétlen szólok. -
Alfa Of NS #60 Egyrészt nem sok plusz felhajtóerőt lehetne vele nyerni, másrészt a vákuum miatt a buborékokat egy atmoszfére nyomás éri kívülről, amit nem kompenzál belül semmi, így az anyag össze akar roppani. Persze erős és nem teszi, de gyengíti az anyagot. -
Sir Ny #59 Ménem vákummal tölti? -
Alfa Of NS #58 Használhatatlan technológia, egy köbméter hélium egy kilogramm felhajtóerőt ad, önmagában nincs semmi jelentősége, hogy héliummal vagy levegővel töltöd fel a buborékokat. A buborék a lényeg csak. Illetve buborék helyett olyan vázszerkezet, ami csak a minimális helyeken van, a stresszpontoknál erős csak. -
Alfa Of NS #57 Mondjuk nem tudom melyikőtöknek van igaza,hogy mennyire volt stabil az X-22, de ennek ellenére lehet hogy ma már meg lehetne építeni stabilnak. Fejlett szabályozóelektronikával és akár elektromotorok alkalmazásával. -
#56
Én lemondtam a H-ről, mert benttarthatatlan. Héliumban gondolkodom. -
teddybear #55 Mondom, hogy lopod mások ötletét.
Ezt a hidrogéntöltetű habot már egy ötvenes évekbeli ifjúsági regényben leírták. A regényben ebből építették a jövőbeli lebegő városokat. -
#54
Na, jó, akkor elmondom mégegyszer:
Mindenütt, ahol lehet a levegőnél könnyebb (!) buborékokat raknék az anyagba. Most is van rengeteg porózus anyag: burkolatok, ülések, tömések, stb. amelyeknél a pórusokban levegő van.
Az én forradalmi ötletem az, hogy ezeket az üreges, szivacsos anyagokat úgy gyártjuk, hogy a levegő helyett annál könnyebb gázokat alkalmazunk, ezzel nagyon könnyű anyagokat hozunk létre. A probléma persze az, hogy a levegőnél könnyebb gázok rendkívül illékonyak, de esetleg a vegyületeiket, vagy kötéseiket alkalmaznánk. A végén a repülők maguktól lebegnének, csak tovább kell őket lökdösni. -
teddybear #53 Nem.
Az első mintapéldány éppen ebből az okból zuhant le. A másodikhoz már új stabilizáló rendszert fejlesztettek ki, és folytatták a berepülési programot. Ez a példány azóta is múzeumban van, nem használják semmire.
Az első példány használható elemeiből szimulátort építettek, ez az amit te, tévesen, repülő példánynak vélsz.
-
kvp #52 "Az X-22 nem vált be, pont stabilitási gondok voltak vele."
Kevered. Az az ospray. Az x22-est hasznaltak meg mas helikopterek szimulalasara is, mivel programozhato volt a stabilitasa es elsore sikerult vele a fuggolegesbol vizszintesbe valtas, ami mai napig egyedi teljesitmeny. Csak akkoriban nem volt szukseg ilyen gepre, tovabba a sugarhajtasu gepekhez kepest nem volt eleg gyors, viszont dragak voltak a burkolathoz hasznalt kompozit anyagok. Ma viszont pont jo lenne a fenti barkacs megoldasok helyett, akar varosi repulo kisbusznak is. (gazdagabb varosokban)
A sikorsky megoldasa jo es egyszeru, bar nem olyan konnyu iranyitani mint egy stabil tiltrotor gepet (nincs thrust vectoring), viszont leszallas elott le lehet allitani, hogy az utasokat ne szivja be. Az eurocopter-esek meg differencialis farokrotort hasznalnak, tehat a ket huzo legcsavar forgasi kulonbsege adja azt a forgato erot amit az egy farokrotor adna. Ezt viszont nem lehet kikapcsolni ha a forotor forog, mert azonnal elkezd porogni a gep, meg akar a foldon is. Vezerlesi szempontbol meg egy remalom, mert a forotor sebesseget es a lapatok allasat bele kell szamolni a ket oldalso rotor kulonbozeti kepletebe, mindezt az aktualis vizszintes sebesseg figyelembevetelevel, szabalyozhato modon.
En szemely szerint egy turbofan-os valtozatra szavaznek, ahol a vizszintesen elhelyezett ducted fan egy kuplunggal kapcsolhato a turbinara, ami a helikopter rotorfelfuggesztese elott/mellett szivna es mogotte fujna ki. Ezzel at lehetne adni a turbina teljesitmenyenek egy reszet a vizszintes turbofan-nek, de alapvetoen nem is latszana kivulrol, hogy ilyen egyaltalan be van epitve, tovabba az utasok ki es beszallasi utvonalan semmilyen mozgo alkatresz vagy szivo orveny nem lenne. -
teddybear #51 Az X-22 nem vált be, pont stabilitási gondok voltak vele.
A hibrid meghajtáslánc túl rossz hatásfokú, és ráadásul nehéz is. A repülőgépiparban ebből az egyik is bőven elég, hogy eszébe ne jusson senkinek használni. -
teddybear #50 Feltaláltad a spanyolviaszt, fél évszázados késéssel.
A kompozit anyagokat, és a fémhabot már az ötvenes évektől, a műanyagokat a kitalálásuk óta használja a repülőgépipar. Ez már réges-rég rutin, csak neked új. -
kvp #49 Az uj airbus is konnyu femvazra epitett muanyagbol van, de mar a legujabb boeing-ok is. Ha nem lenne benne tulnyomas, akkor repules kozben kezzel be lehetne torni a falat. (foldon rakodas kozben mar volt ra pelda)
A gyors helikopterre meg mindig az X22-es fele megoldas a legjobb, mert a 4 pontos felfuggesztes (4 rotor) miatt stabil es a hatul elhelyezett turbinak miatt meg egyszeru is. Lehet belole mechanikus vagy elektromos hajtaslancu valtozatot is kesziteni, tovabba nagy sebessegnel a legcsavarok mellett/helyett a ket turbina is hasznalhato turbofan modban. (tehat ekkor sugarhajtomuket is mukodnenek) Viszonylag olcso gyartani es megbizhato. Anno az egyetlen baj az volt vele, hogy a hideghaboru miatt nem volt szamara aktualis feladat. Most mar lenne, csak gyartani kellene. Meg azokat a korai kompozit anyagokat is tovabbfejlesztettek, amikbol anno epult, igy most mar hatekonyabban lehetne gyartani. Arrol nem beszelve, hogy egy elektromos hajtaslancu valtozata kepes lenne a toloero alapu kormanyzasra is. -
#48
Akkor meggyőztetek, hogy a helikopter helyett jobb lesz majd az antigravitációs hajtómű. Budán már tervezik. :-) (akarom mondani, gyűjtenek pénzt a költségekre)
Per JPÉ, a fő probléma még mindig az, hogy a levegő egy ritka kőzeg, abba belekapaszkodni nagyon nehéz. Az egyik megoldás az, hogy a repülő szerkezet súlyát csökkentjük és akkor könnyebben fel tud emelkedni. Ilyen szempontból a legjobb a léghajó lenne, de az meg lomha és nehezen irányítható.
Meg veszélyes is tud lenni.
De! Van megoldás!
És amit ezt követőn írok az mind szerzői jogvédelem alá esik, vagyis Copyrigh 2010, Kara kán, Minden, de minden jog fenntartva (még a szomszédosak is)!
Na, szóval, térjünk a lényegre!
Nagy figyelmet kérek!
Ha a léghajó könnyű de lomha, a fémvázas repülőgép/helikopter gyors de nehéz, akkor nincs mese, csak egy megoldás van: könnyűvé kell tenni a fémvázar repülő szerkezetet. Hogyan?
Mindjárt mondom, de előtte még annyit megjegyzek, hogy a duralumínium ismertt anyag, alkalmazzák is, meg a titánötvözeteket is, de tovább kell lépni, mégpedig abba az irányba, hogy:
1. a repülőgép vázának súlyát csökkentjük MŰANYAGOK, SZÉNSZÁLAS KOMPOZITOK, pókselyem meg ilyenek alkalmazásával. Igazából a szerves polimerekkel jó eredményeket lehet elérni, a hőmérsékeli változások és az ibolyántúli sugárzás ellen kell ellenállóvá tenni őket.
2. FÉMHABOK és könnyű műanyagok alkalmazása a repőlőgép nem szerkezeti elemeinél.
Még azt is el tudom képzelni, hogy a belső elválasztó falalakat, üléseket, padlókat stb. stb. valamilyen könnyű - nem feltétlen hélium - gázzal töltik fel. Tehát, habok, habok, habok mindenütt.
Szent Habakukk!
-
stremix #47 De igen, leszálláskor is forog. A szárnyon lévő lévő forgószárnyak ellensúlyozzák a precessziót vagyis a rotor forgatónyomatékát. -
Szefmester #46 Gondolom kisteljesítményű hobbigépnek elég az is. Meg lehet hogy sima robbanómotorokat többen meg tudnak javítani akár házilag is minta turbinát. :) -
waterman #45 nézd meg a discoveryn "a chopper is born" sorozatot. a fazon házilag pakolt össze egy kétszemélyes kis helikoptert. abban is szimpla robbanómotor volt. és valóban repült:) -
hangulati #44 csak sikerult kihagynom egy szokozt. pedig meg figyeltem is. ezzel nem csak en vagyok igy manapsag. -
hangulati #43 ..."az Airwolf képes volt hangsebességgel repülni, ami ismerve a helikopterek korlátait, még sokáig a fikció kategóriájába sorolandó. Két tervező cég azonban hamarosan megközelítheti sebességben a filmbéli példaképeket, prototípusaik átléphetik az óránkénti 500 kilométeres sebességet."
ja. ez mar tenyleg megkozeliti. olyan is van, hogy l a s s a n , e r t e l m e s e n m o n d u n k valamit, nem? duplanulla. -
#42
Huhh, ez tetszik. Erre fogok gyűjteni, nyugdíjas éveim alatt.
-
#41
Ez a tankos dolog kíváncsivá tett. Kb 1500 lóerős gázturbina van benne, amivel kb 100km/h-val tud menni. Beszarás... -
teddybear #40 Ráadásul ez a megoldás 100% hatékonyságú, a hibrid(generátor+villanymotor) meg, ha mindkettő 90%-os, akkor, ha egyéb veszteség nincs, csak 81%!!Ez egy autónál még elmegy, helikopternél viszont nem!
Ráadásul a kombó nagyon súlyos, ami a hasznos teher kárára megy.
Az egyszerűbb megoldások a jobbak. -
Doktor Kotász #39 "Lehet hogy érdemes lenne ilyen gépekben a robbanómotort csak áramtermelésre használni és elektromos motorral hajtani a rotorokat, így nem kéne bonyolult mechanika a sok rotorhoz, vagy nem kell több motor a gépbe. Egy motor, sok rotor, nagy mosoly"
Nem használnak robbanómotort a helikoptereknél.
Az UH-1 óta gázturbina hajtja a rotorokat. Ez egy olyan sugárhajtómű, ami nem rakétaként fejt ki tolóerőt, hanem lapátokat forgat az erejével, így egy tengelyt hajt meg.
Még az Abhrams harckocsikban is ilyen motor van. -
Sir Ny #38 Hát én nem lennék ilyen botor. :) -
#37
Hát én nem lennék ilyen bátor. :) -
Sir Ny #36 Szerintem meg léghajóval kéne menniük... (/me ásít) -
philcsy #35 Azért annyira nem lehetnek bonyolultak, ha van belőlük HOME KIT. Persze azok megint más kategóriát képviselnek, de teljes értékű helikopterek és repülnek. -
philcsy #34 Képzeld el ahogyan a Harrier 20m-rel a sérült fölött lebeg. Nem lenne több gond a sérülttel. :)
