Verseny a szupergyors helikopterekért
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#73
Persze vannak helybõl felszálló , billenõmotoros repcsik,de szerintem ezek túl nagyok. Egy mentõhelikopternek kisebbnek és olcsóbbnak kellene lennie,mert különben senki se veszi meg, vagy egyszerûen csak nem fér el. A haditengerészet más tészta:)
#72
esetleg, ha a MI-12-höz hasonló óriás helikoptert készítenek az helybõl fel le szállhat.
De egy helikopter lassú, drága, bonyolult.
Akkor inkább mágnesvasút (szárazföldön)
De egy helikopter lassú, drága, bonyolult.
Akkor inkább mágnesvasút (szárazföldön)
Egyesek feje a gondolatok temetkezési helye. Nem mindegy, hogy vizibusz vagy buzi visz!
#71
Tovább fejlesztett változatát Usa haditengerészet már használja 2010 májusa óta vagyis nem maradt prototipus
forrás:http://en.wikipedia.org/wiki/Bell-Boeing_V-22_Osprey
forrás:http://en.wikipedia.org/wiki/Bell-Boeing_V-22_Osprey
#70
Ez irtó jóóóó!
Ezentúl, ha kigyullad a gép, akkor nem kell a sötét, fojtó füstben, nagy tumultusban a vészkijáratokat keresni
Az utasok egyszerûen keresztülugrálnak majd a gép falán! <#eplus2><#nyes>
Ezentúl, ha kigyullad a gép, akkor nem kell a sötét, fojtó füstben, nagy tumultusban a vészkijáratokat keresni
Az utasok egyszerûen keresztülugrálnak majd a gép falán! <#eplus2><#nyes>
#69
Na, ugye!
Tudtam én, hogy van bennem valami. :-)
Tudtam én, hogy van bennem valami. :-)
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#68
olllyan gépet kõne csinyáni mindami a zavatarba vót, az bisztos menne minta zolajozott veszettfene
#67
itt az igazsag. karakan a madarcsont szerkezetere gondol. a forroveru madarera. pfu-pfu. :))
#66
Az uj airbus is konnyu femvazra epitett muanyagbol van, de mar a legujabb boeing-ok is. Ha nem lenne benne tulnyomas, akkor repules kozben kezzel be lehetne torni a falat. (foldon rakodas kozben mar volt ra pelda)
Ez tuti? Ebben kételkedek. Ennél jóvel erõsebb a törzs. A gép és külsõ légkör között nincs akkor nyomásdifi. Maga a borítás olyan vastag, hogy azt nem ütnéd át még kézikalapáccsal sem igazán. Az, hogy néha nekitolatnak ezzel-azzal a gépeknek az más tészta.
Ez tuti? Ebben kételkedek. Ennél jóvel erõsebb a törzs. A gép és külsõ légkör között nincs akkor nyomásdifi. Maga a borítás olyan vastag, hogy azt nem ütnéd át még kézikalapáccsal sem igazán. Az, hogy néha nekitolatnak ezzel-azzal a gépeknek az más tészta.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#65
Bár azt elismerem, hogy mentési célokra ez nem szempont, annak nem kell túl magasba emelkednie
#64
A felhajtóerõ a sûrûségkülönbséggel (ez adott) és a térfogattal arányos.
Megfelelõ felhajtóerõhöz léghajónyi térfogat kell, egy repülõgépet hiába építenénk hidrogéntartalmú habból.
Következõ problémák nagy magasságban jelentkeznének, mégpedig kettõ:
-- adott térfogat felhajtóereje a nyomással (azaz a környezõ levegõ sûrûségével) arányos. Ha a levegõ sûrûsége 1,3 kg/m3 -ról a tizedére csökken, akkor az adott térfogat (maximálisan elérhetõ) felhajtóereje is a tizedére csökken.
-- a csökkenõ nyomás miatt kitáguló hidrogén vagy elszökik, vagy csinálni kell vele valamit, de a csináláshoz szükséges eszközök nehezek. (a nagyobb cella-falvastagságú hab is nehezebb)
Megfelelõ felhajtóerõhöz léghajónyi térfogat kell, egy repülõgépet hiába építenénk hidrogéntartalmú habból.
Következõ problémák nagy magasságban jelentkeznének, mégpedig kettõ:
-- adott térfogat felhajtóereje a nyomással (azaz a környezõ levegõ sûrûségével) arányos. Ha a levegõ sûrûsége 1,3 kg/m3 -ról a tizedére csökken, akkor az adott térfogat (maximálisan elérhetõ) felhajtóereje is a tizedére csökken.
-- a csökkenõ nyomás miatt kitáguló hidrogén vagy elszökik, vagy csinálni kell vele valamit, de a csináláshoz szükséges eszközök nehezek. (a nagyobb cella-falvastagságú hab is nehezebb)
#63
A hélium még könnyebben sszökik el. Ui. egy hélium atom (atomos gáz) sokkal kisebb, mint egy H2 molekula, és a nagyon kompakt elektronhéj miatt a kölcsönhatások is kisebbek (pl. Van der Waals erõk) ezért olyan nehéz cseppfolyósítani.
#62
Gondolkodj erõsen, hátha összejön a 17-ik Nobel-díjunk! <#nyes>
#61
OK, per pill. feladom, de ha még szembe jut valami, feltétlen szólok.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#60
Egyrészt nem sok plusz felhajtóerõt lehetne vele nyerni, másrészt a vákuum miatt a buborékokat egy atmoszfére nyomás éri kívülrõl, amit nem kompenzál belül semmi, így az anyag össze akar roppani. Persze erõs és nem teszi, de gyengíti az anyagot.
#59
Ménem vákummal tölti?
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#58
Használhatatlan technológia, egy köbméter hélium egy kilogramm felhajtóerõt ad, önmagában nincs semmi jelentõsége, hogy héliummal vagy levegõvel töltöd fel a buborékokat. A buborék a lényeg csak. Illetve buborék helyett olyan vázszerkezet, ami csak a minimális helyeken van, a stresszpontoknál erõs csak.
#57
Mondjuk nem tudom melyikõtöknek van igaza,hogy mennyire volt stabil az X-22, de ennek ellenére lehet hogy ma már meg lehetne építeni stabilnak. Fejlett szabályozóelektronikával és akár elektromotorok alkalmazásával.
#56
Én lemondtam a H-rõl, mert benttarthatatlan. Héliumban gondolkodom.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#55
Mondom, hogy lopod mások ötletét.
Ezt a hidrogéntöltetû habot már egy ötvenes évekbeli ifjúsági regényben leírták. A regényben ebbõl építették a jövõbeli lebegõ városokat.
Ezt a hidrogéntöltetû habot már egy ötvenes évekbeli ifjúsági regényben leírták. A regényben ebbõl építették a jövõbeli lebegõ városokat.
#54
Na, jó, akkor elmondom mégegyszer:
Mindenütt, ahol lehet a levegõnél könnyebb (!) buborékokat raknék az anyagba. Most is van rengeteg porózus anyag: burkolatok, ülések, tömések, stb. amelyeknél a pórusokban levegõ van.
Az én forradalmi ötletem az, hogy ezeket az üreges, szivacsos anyagokat úgy gyártjuk, hogy a levegõ helyett annál könnyebb gázokat alkalmazunk, ezzel nagyon könnyû anyagokat hozunk létre. A probléma persze az, hogy a levegõnél könnyebb gázok rendkívül illékonyak, de esetleg a vegyületeiket, vagy kötéseiket alkalmaznánk. A végén a repülõk maguktól lebegnének, csak tovább kell õket lökdösni.
Mindenütt, ahol lehet a levegõnél könnyebb (!) buborékokat raknék az anyagba. Most is van rengeteg porózus anyag: burkolatok, ülések, tömések, stb. amelyeknél a pórusokban levegõ van.
Az én forradalmi ötletem az, hogy ezeket az üreges, szivacsos anyagokat úgy gyártjuk, hogy a levegõ helyett annál könnyebb gázokat alkalmazunk, ezzel nagyon könnyû anyagokat hozunk létre. A probléma persze az, hogy a levegõnél könnyebb gázok rendkívül illékonyak, de esetleg a vegyületeiket, vagy kötéseiket alkalmaznánk. A végén a repülõk maguktól lebegnének, csak tovább kell õket lökdösni.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#53
Nem.
Az elsõ mintapéldány éppen ebbõl az okból zuhant le. A másodikhoz már új stabilizáló rendszert fejlesztettek ki, és folytatták a berepülési programot. Ez a példány azóta is múzeumban van, nem használják semmire.
Az elsõ példány használható elemeibõl szimulátort építettek, ez az amit te, tévesen, repülõ példánynak vélsz.
Az elsõ mintapéldány éppen ebbõl az okból zuhant le. A másodikhoz már új stabilizáló rendszert fejlesztettek ki, és folytatták a berepülési programot. Ez a példány azóta is múzeumban van, nem használják semmire.
Az elsõ példány használható elemeibõl szimulátort építettek, ez az amit te, tévesen, repülõ példánynak vélsz.
#52
"Az X-22 nem vált be, pont stabilitási gondok voltak vele."
Kevered. Az az ospray. Az x22-est hasznaltak meg mas helikopterek szimulalasara is, mivel programozhato volt a stabilitasa es elsore sikerult vele a fuggolegesbol vizszintesbe valtas, ami mai napig egyedi teljesitmeny. Csak akkoriban nem volt szukseg ilyen gepre, tovabba a sugarhajtasu gepekhez kepest nem volt eleg gyors, viszont dragak voltak a burkolathoz hasznalt kompozit anyagok. Ma viszont pont jo lenne a fenti barkacs megoldasok helyett, akar varosi repulo kisbusznak is. (gazdagabb varosokban)
A sikorsky megoldasa jo es egyszeru, bar nem olyan konnyu iranyitani mint egy stabil tiltrotor gepet (nincs thrust vectoring), viszont leszallas elott le lehet allitani, hogy az utasokat ne szivja be. Az eurocopter-esek meg differencialis farokrotort hasznalnak, tehat a ket huzo legcsavar forgasi kulonbsege adja azt a forgato erot amit az egy farokrotor adna. Ezt viszont nem lehet kikapcsolni ha a forotor forog, mert azonnal elkezd porogni a gep, meg akar a foldon is. Vezerlesi szempontbol meg egy remalom, mert a forotor sebesseget es a lapatok allasat bele kell szamolni a ket oldalso rotor kulonbozeti kepletebe, mindezt az aktualis vizszintes sebesseg figyelembevetelevel, szabalyozhato modon.
En szemely szerint egy turbofan-os valtozatra szavaznek, ahol a vizszintesen elhelyezett ducted fan egy kuplunggal kapcsolhato a turbinara, ami a helikopter rotorfelfuggesztese elott/mellett szivna es mogotte fujna ki. Ezzel at lehetne adni a turbina teljesitmenyenek egy reszet a vizszintes turbofan-nek, de alapvetoen nem is latszana kivulrol, hogy ilyen egyaltalan be van epitve, tovabba az utasok ki es beszallasi utvonalan semmilyen mozgo alkatresz vagy szivo orveny nem lenne.
Kevered. Az az ospray. Az x22-est hasznaltak meg mas helikopterek szimulalasara is, mivel programozhato volt a stabilitasa es elsore sikerult vele a fuggolegesbol vizszintesbe valtas, ami mai napig egyedi teljesitmeny. Csak akkoriban nem volt szukseg ilyen gepre, tovabba a sugarhajtasu gepekhez kepest nem volt eleg gyors, viszont dragak voltak a burkolathoz hasznalt kompozit anyagok. Ma viszont pont jo lenne a fenti barkacs megoldasok helyett, akar varosi repulo kisbusznak is. (gazdagabb varosokban)
A sikorsky megoldasa jo es egyszeru, bar nem olyan konnyu iranyitani mint egy stabil tiltrotor gepet (nincs thrust vectoring), viszont leszallas elott le lehet allitani, hogy az utasokat ne szivja be. Az eurocopter-esek meg differencialis farokrotort hasznalnak, tehat a ket huzo legcsavar forgasi kulonbsege adja azt a forgato erot amit az egy farokrotor adna. Ezt viszont nem lehet kikapcsolni ha a forotor forog, mert azonnal elkezd porogni a gep, meg akar a foldon is. Vezerlesi szempontbol meg egy remalom, mert a forotor sebesseget es a lapatok allasat bele kell szamolni a ket oldalso rotor kulonbozeti kepletebe, mindezt az aktualis vizszintes sebesseg figyelembevetelevel, szabalyozhato modon.
En szemely szerint egy turbofan-os valtozatra szavaznek, ahol a vizszintesen elhelyezett ducted fan egy kuplunggal kapcsolhato a turbinara, ami a helikopter rotorfelfuggesztese elott/mellett szivna es mogotte fujna ki. Ezzel at lehetne adni a turbina teljesitmenyenek egy reszet a vizszintes turbofan-nek, de alapvetoen nem is latszana kivulrol, hogy ilyen egyaltalan be van epitve, tovabba az utasok ki es beszallasi utvonalan semmilyen mozgo alkatresz vagy szivo orveny nem lenne.
#51
Az X-22 nem vált be, pont stabilitási gondok voltak vele.
A hibrid meghajtáslánc túl rossz hatásfokú, és ráadásul nehéz is. A repülõgépiparban ebbõl az egyik is bõven elég, hogy eszébe ne jusson senkinek használni.
A hibrid meghajtáslánc túl rossz hatásfokú, és ráadásul nehéz is. A repülõgépiparban ebbõl az egyik is bõven elég, hogy eszébe ne jusson senkinek használni.
#50
Feltaláltad a spanyolviaszt, fél évszázados késéssel.
A kompozit anyagokat, és a fémhabot már az ötvenes évektõl, a mûanyagokat a kitalálásuk óta használja a repülõgépipar. Ez már réges-rég rutin, csak neked új.
A kompozit anyagokat, és a fémhabot már az ötvenes évektõl, a mûanyagokat a kitalálásuk óta használja a repülõgépipar. Ez már réges-rég rutin, csak neked új.
#49
Az uj airbus is konnyu femvazra epitett muanyagbol van, de mar a legujabb boeing-ok is. Ha nem lenne benne tulnyomas, akkor repules kozben kezzel be lehetne torni a falat. (foldon rakodas kozben mar volt ra pelda)
A gyors helikopterre meg mindig az X22-es fele megoldas a legjobb, mert a 4 pontos felfuggesztes (4 rotor) miatt stabil es a hatul elhelyezett turbinak miatt meg egyszeru is. Lehet belole mechanikus vagy elektromos hajtaslancu valtozatot is kesziteni, tovabba nagy sebessegnel a legcsavarok mellett/helyett a ket turbina is hasznalhato turbofan modban. (tehat ekkor sugarhajtomuket is mukodnenek) Viszonylag olcso gyartani es megbizhato. Anno az egyetlen baj az volt vele, hogy a hideghaboru miatt nem volt szamara aktualis feladat. Most mar lenne, csak gyartani kellene. Meg azokat a korai kompozit anyagokat is tovabbfejlesztettek, amikbol anno epult, igy most mar hatekonyabban lehetne gyartani. Arrol nem beszelve, hogy egy elektromos hajtaslancu valtozata kepes lenne a toloero alapu kormanyzasra is.
A gyors helikopterre meg mindig az X22-es fele megoldas a legjobb, mert a 4 pontos felfuggesztes (4 rotor) miatt stabil es a hatul elhelyezett turbinak miatt meg egyszeru is. Lehet belole mechanikus vagy elektromos hajtaslancu valtozatot is kesziteni, tovabba nagy sebessegnel a legcsavarok mellett/helyett a ket turbina is hasznalhato turbofan modban. (tehat ekkor sugarhajtomuket is mukodnenek) Viszonylag olcso gyartani es megbizhato. Anno az egyetlen baj az volt vele, hogy a hideghaboru miatt nem volt szamara aktualis feladat. Most mar lenne, csak gyartani kellene. Meg azokat a korai kompozit anyagokat is tovabbfejlesztettek, amikbol anno epult, igy most mar hatekonyabban lehetne gyartani. Arrol nem beszelve, hogy egy elektromos hajtaslancu valtozata kepes lenne a toloero alapu kormanyzasra is.
#48
Akkor meggyõztetek, hogy a helikopter helyett jobb lesz majd az antigravitációs hajtómû. Budán már tervezik. :-) (akarom mondani, gyûjtenek pénzt a költségekre)
Per JPÉ, a fõ probléma még mindig az, hogy a levegõ egy ritka kõzeg, abba belekapaszkodni nagyon nehéz. Az egyik megoldás az, hogy a repülõ szerkezet súlyát csökkentjük és akkor könnyebben fel tud emelkedni. Ilyen szempontból a legjobb a léghajó lenne, de az meg lomha és nehezen irányítható.
Meg veszélyes is tud lenni.
De! Van megoldás!
És amit ezt követõn írok az mind szerzõi jogvédelem alá esik, vagyis Copyrigh 2010, Kara kán, Minden, de minden jog fenntartva (még a szomszédosak is)!
Na, szóval, térjünk a lényegre!
Nagy figyelmet kérek!
Ha a léghajó könnyû de lomha, a fémvázas repülõgép/helikopter gyors de nehéz, akkor nincs mese, csak egy megoldás van: könnyûvé kell tenni a fémvázar repülõ szerkezetet. Hogyan?
Mindjárt mondom, de elõtte még annyit megjegyzek, hogy a duralumínium ismertt anyag, alkalmazzák is, meg a titánötvözeteket is, de tovább kell lépni, mégpedig abba az irányba, hogy:
1. a repülõgép vázának súlyát csökkentjük MÛANYAGOK, SZÉNSZÁLAS KOMPOZITOK, pókselyem meg ilyenek alkalmazásával. Igazából a szerves polimerekkel jó eredményeket lehet elérni, a hõmérsékeli változások és az ibolyántúli sugárzás ellen kell ellenállóvá tenni õket.
2. FÉMHABOK és könnyû mûanyagok alkalmazása a repõlõgép nem szerkezeti elemeinél.
Még azt is el tudom képzelni, hogy a belsõ elválasztó falalakat, üléseket, padlókat stb. stb. valamilyen könnyû - nem feltétlen hélium - gázzal töltik fel. Tehát, habok, habok, habok mindenütt.
Szent Habakukk!
Per JPÉ, a fõ probléma még mindig az, hogy a levegõ egy ritka kõzeg, abba belekapaszkodni nagyon nehéz. Az egyik megoldás az, hogy a repülõ szerkezet súlyát csökkentjük és akkor könnyebben fel tud emelkedni. Ilyen szempontból a legjobb a léghajó lenne, de az meg lomha és nehezen irányítható.
Meg veszélyes is tud lenni.
De! Van megoldás!
És amit ezt követõn írok az mind szerzõi jogvédelem alá esik, vagyis Copyrigh 2010, Kara kán, Minden, de minden jog fenntartva (még a szomszédosak is)!
Na, szóval, térjünk a lényegre!
Nagy figyelmet kérek!
Ha a léghajó könnyû de lomha, a fémvázas repülõgép/helikopter gyors de nehéz, akkor nincs mese, csak egy megoldás van: könnyûvé kell tenni a fémvázar repülõ szerkezetet. Hogyan?
Mindjárt mondom, de elõtte még annyit megjegyzek, hogy a duralumínium ismertt anyag, alkalmazzák is, meg a titánötvözeteket is, de tovább kell lépni, mégpedig abba az irányba, hogy:
1. a repülõgép vázának súlyát csökkentjük MÛANYAGOK, SZÉNSZÁLAS KOMPOZITOK, pókselyem meg ilyenek alkalmazásával. Igazából a szerves polimerekkel jó eredményeket lehet elérni, a hõmérsékeli változások és az ibolyántúli sugárzás ellen kell ellenállóvá tenni õket.
2. FÉMHABOK és könnyû mûanyagok alkalmazása a repõlõgép nem szerkezeti elemeinél.
Még azt is el tudom képzelni, hogy a belsõ elválasztó falalakat, üléseket, padlókat stb. stb. valamilyen könnyû - nem feltétlen hélium - gázzal töltik fel. Tehát, habok, habok, habok mindenütt.
Szent Habakukk!
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#47
De igen, leszálláskor is forog. A szárnyon lévõ lévõ forgószárnyak ellensúlyozzák a precessziót vagyis a rotor forgatónyomatékát.
#46
Gondolom kisteljesítményû hobbigépnek elég az is. Meg lehet hogy sima robbanómotorokat többen meg tudnak javítani akár házilag is minta turbinát. :)
#45
nézd meg a discoveryn "a chopper is born" sorozatot. a fazon házilag pakolt össze egy kétszemélyes kis helikoptert. abban is szimpla robbanómotor volt. és valóban repült:)
\"The voices are back... Excellent.\"
#44
csak sikerult kihagynom egy szokozt. pedig meg figyeltem is. ezzel nem csak en vagyok igy manapsag.
#43
..."az Airwolf képes volt hangsebességgel repülni, ami ismerve a helikopterek korlátait, még sokáig a fikció kategóriájába sorolandó. Két tervezõ cég azonban hamarosan megközelítheti sebességben a filmbéli példaképeket, prototípusaik átléphetik az óránkénti 500 kilométeres sebességet."
ja. ez mar tenyleg megkozeliti. olyan is van, hogy l a s s a n , e r t e l m e s e n m o n d u n k valamit, nem? duplanulla.
ja. ez mar tenyleg megkozeliti. olyan is van, hogy l a s s a n , e r t e l m e s e n m o n d u n k valamit, nem? duplanulla.
#42
Huhh, ez tetszik. Erre fogok gyûjteni, nyugdíjas éveim alatt.
<#eljen>
<#eljen>
http://www.tradeximp.com/
#41
Ez a tankos dolog kíváncsivá tett. Kb 1500 lóerõs gázturbina van benne, amivel kb 100km/h-val tud menni. Beszarás...
Soyo 4saw2 | AMD 486DX5-133 | 64MB EDO | Tseng ET6100 2.25MB | Crystal ESS 1696 | 14" Samsung CRT
#40
Ráadásul ez a megoldás 100% hatékonyságú, a hibrid(generátor+villanymotor) meg, ha mindkettõ 90%-os, akkor, ha egyéb veszteség nincs, csak 81%!!Ez egy autónál még elmegy, helikopternél viszont nem!
Ráadásul a kombó nagyon súlyos, ami a hasznos teher kárára megy.
Az egyszerûbb megoldások a jobbak.
Ráadásul a kombó nagyon súlyos, ami a hasznos teher kárára megy.
Az egyszerûbb megoldások a jobbak.
"Lehet hogy érdemes lenne ilyen gépekben a robbanómotort csak áramtermelésre használni és elektromos motorral hajtani a rotorokat, így nem kéne bonyolult mechanika a sok rotorhoz, vagy nem kell több motor a gépbe. Egy motor, sok rotor, nagy mosoly"
Nem használnak robbanómotort a helikoptereknél.
Az UH-1 óta gázturbina hajtja a rotorokat. Ez egy olyan sugárhajtómû, ami nem rakétaként fejt ki tolóerõt, hanem lapátokat forgat az erejével, így egy tengelyt hajt meg.
Még az Abhrams harckocsikban is ilyen motor van.
Nem használnak robbanómotort a helikoptereknél.
Az UH-1 óta gázturbina hajtja a rotorokat. Ez egy olyan sugárhajtómû, ami nem rakétaként fejt ki tolóerõt, hanem lapátokat forgat az erejével, így egy tengelyt hajt meg.
Még az Abhrams harckocsikban is ilyen motor van.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#38
Hát én nem lennék ilyen botor. :)
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#37
Hát én nem lennék ilyen bátor. :)
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#36
Szerintem meg léghajóval kéne menniük... (/me ásít)
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#35
Azért annyira nem lehetnek bonyolultak, ha van belõlük HOME KIT. Persze azok megint más kategóriát képviselnek, de teljes értékû helikopterek és repülnek.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#34
Képzeld el ahogyan a Harrier 20m-rel a sérült fölött lebeg. Nem lenne több gond a sérülttel. :)
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#33
A cikkben szereplõ feladatra ez se rossz:
http://en.wikipedia.org/wiki/Curtiss-Wright_X-19
http://en.wikipedia.org/wiki/Curtiss-Wright_X-19
#32
"Robbanómotort aligha használnak nagyobb teherbírású helikopterben, mivel a tömeg/teljesítmény aránya sokkal rosszabb, mint a gázturbinának."
Igazad van, elfelejtettem. Az elsõ TVG vonatot is gázturbinával csinálták meg, pont ilyen apropóból. de ettõl függetlenül nem változik a dolog, mert gázturbinában is lehet gondolkodni.
"A turbina-generátor-rotor megoldással több gond is van, elsõként, rögtön a hatékonyság."
Mind a generátor, mind a villanymotor 90-95% feletti hatékonyságú. Ráadásul egy generátorhoz tervezett motort (gázturbinát) talán még optimalizálni is lehet a feladatához. Ami viszont gond lehet, nem értek hozzá, hogy a dinamikája más lenne az egésznek, nem biztos hogy jó lenne az hogy mikor-milyen teljesítményt adnak le.
"Másodjára, így minden rotorhoz külön villanymotor kéne, ami eléggé felbillenthetné a helikopter egyensúlyát."
Ez valóban igaz. Kicsit a V-22-ben gondolkodtam, ott külön turbina van mindkét rotorhoz, a szárnyvégeken.
Igazad van, elfelejtettem. Az elsõ TVG vonatot is gázturbinával csinálták meg, pont ilyen apropóból. de ettõl függetlenül nem változik a dolog, mert gázturbinában is lehet gondolkodni.
"A turbina-generátor-rotor megoldással több gond is van, elsõként, rögtön a hatékonyság."
Mind a generátor, mind a villanymotor 90-95% feletti hatékonyságú. Ráadásul egy generátorhoz tervezett motort (gázturbinát) talán még optimalizálni is lehet a feladatához. Ami viszont gond lehet, nem értek hozzá, hogy a dinamikája más lenne az egésznek, nem biztos hogy jó lenne az hogy mikor-milyen teljesítményt adnak le.
"Másodjára, így minden rotorhoz külön villanymotor kéne, ami eléggé felbillenthetné a helikopter egyensúlyát."
Ez valóban igaz. Kicsit a V-22-ben gondolkodtam, ott külön turbina van mindkét rotorhoz, a szárnyvégeken.
#31
No igen, ezt kihagytam. Leszállni sem tud akárhová a kilépõ forró gázok miatt.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#30
1. Zajos. Nem kicsit, nagyon.
2.. A fajlagos költsége. A Harrier vagy F-35 méretû gép 2-3 utasnál többet nem vihetne és fajlagos repórakültségük 10-20 k $ / óra táján vannak. Még, ha lecsupaszíva is lenne ilyen gép, akkor sem érné meg és légiutántöltés nélkül még nem is lehetne interontinentális sem.
3. Repbiztonság. A Harrier gépekbõl 100 ezer óránként átlagosan 10-12 perecelt oda. A kereskedelmi utasszállítóknál ez az érték kb. 2-3 nagyságrenddel jobb asszem, bár ez abból is adódik, hogy azokkal nem feszítik túl a húrt annyira, mint a vadászgépekkel. Az utasgépekel csak sétarepülgetnek azokhoz képest.
4. Ebbõl kifolyólag igazából igény sincs helybõl felszálló utasszállító gépekre. A heli felvesz bent, kivisz a reptérre és ott elvisz a gép.
Röviden. Utópia. Ez nem megy. Most még bizotsan nem.
2.. A fajlagos költsége. A Harrier vagy F-35 méretû gép 2-3 utasnál többet nem vihetne és fajlagos repórakültségük 10-20 k $ / óra táján vannak. Még, ha lecsupaszíva is lenne ilyen gép, akkor sem érné meg és légiutántöltés nélkül még nem is lehetne interontinentális sem.
3. Repbiztonság. A Harrier gépekbõl 100 ezer óránként átlagosan 10-12 perecelt oda. A kereskedelmi utasszállítóknál ez az érték kb. 2-3 nagyságrenddel jobb asszem, bár ez abból is adódik, hogy azokkal nem feszítik túl a húrt annyira, mint a vadászgépekkel. Az utasgépekel csak sétarepülgetnek azokhoz képest.
4. Ebbõl kifolyólag igazából igény sincs helybõl felszálló utasszállító gépekre. A heli felvesz bent, kivisz a reptérre és ott elvisz a gép.
Röviden. Utópia. Ez nem megy. Most még bizotsan nem.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#29
Elavult, lassú, megbízhatatlan, a számítógépesítéssel is roppant nehéz vezetni és már nem is gyártják. Amúgy egy katonai harci repülõt nem tudom milyen formában lehetne a civil szférában alkalmazni.
Ha magára a megoldásra gondolsz amit a Harrier használ, annak is megvan a saját betegsége, ez pedig a kiáramló forró gázok okozta feláramlás, ami az elvesztett Harrier-ek nagy részét okozta, illetve még okozza ma is. Továbbá, rendkívül üzemanyag igényes és a függõleges leszállásra is csak minimális terheléssel képes és arra is csak a 30 éve folyamatosan továbbfejlesztett Pegasus hajtómûvel képes igazán.
Ha magára a megoldásra gondolsz amit a Harrier használ, annak is megvan a saját betegsége, ez pedig a kiáramló forró gázok okozta feláramlás, ami az elvesztett Harrier-ek nagy részét okozta, illetve még okozza ma is. Továbbá, rendkívül üzemanyag igényes és a függõleges leszállásra is csak minimális terheléssel képes és arra is csak a 30 éve folyamatosan továbbfejlesztett Pegasus hajtómûvel képes igazán.
#28
Miért nem lehet átállni Harrierekre?
Gondolom ki lehetne fejleszteni olcsó polgári változatot is.
Gondolom ki lehetne fejleszteni olcsó polgári változatot is.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#27
Robbanómotort aligha használnak nagyobb teherbírású helikopterben, mivel a tömeg/teljesítmény aránya sokkal rosszabb, mint a gázturbinának. A tubinák eleve termelnek elektromos áramot, amit a fedélzeti rendszerekhez, illetve a vezérlõ rendszerhez is használnak. A turbina-generátor-rotor megoldással több gond is van, elsõként, rögtön a hatékonyság. Másodjára, így minden rotorhoz külön villanymotor kéne, ami eléggé felbillenthetné a helikopter egyensúlyát. Arról nincs pontos információm, hogy ugyanakkora méretben és súlyban nem erõsebb-e a gázturbina.
#26
Semmit. A helikopterek világa idegen tõlem. Elképesztõen komplikált mechanikájuk van.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#25
Lehet hogy érdemes lenne ilyen gépekben a robbanómotort csak áramtermelésre használni és elektromos motorral hajtani a rotorokat, így nem kéne bonyolult mechanika a sok rotorhoz, vagy nem kell több motor a gépbe. Egy motor, sok rotor, nagy mosoly <#kacsint>
#24
Akkor úgy kérdezem: Miben jobb/rosszabb a hagyományos légcsavar a csõlégcsavarnál?
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
Oldal 1 / 2Következő →