186
-
#26
;
az elektromosság is:
- mindenütt ott van
- 15 perc alatt "tankolsz", ami jobb is, mert sokan rohannak, mint az őrültek és balesetet okoznak
- olcsó
- zöld -
Anaghmar #25 A benzin/gázolaj legfőbb jellemzői:
- nagy mennyiségben áll rendelkezésre
- ott tankolsz, ahol akarsz (= mindenhol lehet)
- pár perc egy tankolás
Ezt nem tudja semmi más. Történet vége. -
Rotyoka #24 Az a gáz, hogy ez már most is vetélytárs, éppen ezért nyomják le a nullába az olaj lobbyk -
#23
Rövidtávon az atomerőmű a megoldás. Csak a környezetvédők rikogatnak ellenük, valójában talán az összes közül a legzöldebb energia.
Hosszútávon meg drukkoljunk, hogy a fúziós erőművekből lesz valami. -
#22
Csak nehogy tenoristák kezébe kerüljön! -
lapaleves #21 szerintem ha hőt akarsz kiszedni belőle, akkor még mindig a közvetlen fűtésbe kötött vagy pufferes kollektor. ezekhez már vannak jópofa dc szívattyúk (pl. laing), amiket közvetlenül lehet napelemre kötni. önvezérlő ingyenmeleg évtizedes várható élettartammal, azért nem hangzik rosszul.
az elektromosságra megint sokkal karbantartásmentesebb a napelem. meg csöndesebb, mint egy turbó.
vagy ha nagyon barkácsolni akarsz, akkor beleraksz egy legkisebb biodízel-motort egy generátorral a melegvizes puffertartályba. az akkor öko is, meg magas hatásfokú is, mert csak a kipuffon jön ki veszteség, a többi a vizet melegíti. a kipuffra meg lehet hőcserélőt csinálni valami kondenzvíz-elvezetővel. de ilyen kis motorok nemigen vannak sajna, a modell-dízelek meg mindenvéle varázslöttyel mennek csak.
mindenesetre a biodízel-dc generátor kombó helyben tudná tölteni a lakás meg az autó akksiait, ha meg nincs napsütés lehetne policyt választani, hogy az akksi(k)ból egyen vagy beinduljon a generátor. ha elindul a nagyfogyasztó mosógép, akkor a generátor önindítja a dízelt, az meg tolja a feszt 80+% hatásfokkal. az általa felmelegített víz meg megy egyenesen ugyanabba a mosógépbe. -
UnnameD #20 Igen, de akkor ott van a turbinás megoldás. Én személy szerint 2 lépcsős turbinás napkollektoros szerkezetet szeretnék építeni, valamilyen munkaközeggel (a vízhez túl nagy hőmérséklet kell). -
#19
A nagyon régótába mondjuk a 13 év belefér?
Viking 29 - thermo-fényelektromos meghajtású autó
A kocsi gázüzemű, hatásfokot nem írnak rá, de nem lehet olyan rossz, ha a nitrogénoxidokat leszámítva gyakorlatilag a zéroemissziós kategóriába esik környezetvédelmi szempontból.
Érdekes, hogy ilyen rendszerben senki nem gondolkodik a nagy gyárak közül, pedig elég jó hatásfokokat lehet látni. Az elméleti csúcs valahol 80% körül lehet, de a gyakorlati valszeg a 60% a reális, ami sokkal jobb mint a hibrid kocsiké (45%) és a hőerőmű áramával feltöltött elektromos kocsiknál is jobb lehet, akár környezetvédelmi szempontból is. -
lapaleves #18 eleve ott kezdődik, hogy nem kéne az erőműveket erőltetni. elég lol lenne, ha magadnak termelheted az energiát, erre te mégis inkább az erőműből szeded.
megint más kérdés, hogy az általános szint ötödére vissza lehetne venni a háztartási fogyasztást, ha akarnánk. sokkal jobb ötlet, mint a meglévő pazarló eszközökhöz méretezni a világot meg az erőműveket.
egyet lehet érteni a tárolás rossz hatásfokával, ha az akksik élettartamát / csereköltségét nézzük. -
#17
Ha a Föld területéhez képest nézed, akkor igen. Ha az átlagos erőművi és egyéb mérnöki szerkezetekhez képest, akkor kezelhetetlen felületről van szó. Nézd meg, hogy mennyi karbantarhás kell komoly műszkai szerkezeteknél. Na, a minimálisnál minimálisabb is x Dunántúl terület = halál...
És akkor szó nem volt arról, hogy az évente jövő jégesők hogyan verik szét ezeket.
Szerintem a hülyeséget erőltetik. Alaperőműként nem jönnek számításba, de még menetrendtartóként is alig-alig... -
#16
NaNá, hogy ződ! -
Nos #15 Nyílván nem működik még. Gyártás, karbantartás, csak a nap felében működik - ráadásul az időjárás jelentősen ront a hatásfokán . . .
Csak azt írtam, hogy nem egy elképzelhetetlenül nagy területről lenne szó.
De jelenleg csak 10 százalék körüli a hatásfok és ha ez dob rajta 50-et akkor is csak 15. Ráadásul annyira olcsó még nem lesz. Nagyon sokat kellene még drágulni az olajnak :)
Amire utaltam az, hogy ha egyszer lenne megfelelő technika, akkor nem kéne a fél Dunántúlt lefedni ahhoz, hogy jelentős energiát nyerjünk ki.
Mert ugye az energiasűrűségi korláttal nem tudunk mit kezdeni. -
#14
Nézd meg az árakat, az élettartamot és ne átlagos számokkal dolgozzál. Ha az energetikának megértné, akkor naperőművet építene. Mégsem naperőmű épül, hanem atomreneszánsz van a világban. Kettőt lehet találni, hogy miért... -
#13
Az NWO topik és koteóblog felé vedd az irányt... -
#12
Magyarán pont emiatt nem versenyképes az atommal. Az mindenféle trükk nélkül ad GW-os nagyságrendben tűpontosan áramot. Attól, mert odafent az űrben - ahol más alternatíva alig van - és a sivatag kellős közepén hálózattól távol versenyképes (naná, ha nincs is más, ergo csak ez van...) attól nagyléptékban vicc az egész. -
Nos #11 1000 w/(m*m) a lehetséges bevétel a földfelszínen napsugárzásból. Ha ennek a felét lehetne energiává alakítani, akkor már nem is kellene olyan nagy területeket lefedni pár erőmű kiváltásához.
Egy átlagos hazai földgázerőmű 200 MW, Paks 1800 MW.
Szóval nem olyan vészes terület.
Jó matekot. -
T0nk #10 Macerás dolog az a stirling motor. Egyrészt magától nem indul be, hanem be kell lökni. Másrészt nagyon érzékeny a kopásra, azaz nem lehet karbantartás nélkül sokáig üzemeltetni. Pontosan meg kell tervezni, hogy milyen hőmérsékleti körülmények között üzemelteted.
A cikkben szereplő megoldás nagyjából hoznál a stirling jelenlegi képességeit, kivéve a zakatolást, a karbantartást, meg a belökést.
Már nagyon régóta szükség lenne egy hőt közvetlenül elektromossággá alakító olcsó, használható, stb, stb, stb megoldásra. Ez most annak írgérkezik. -
amitakartok #9 Ez így mind nagyon jól hangzik, de van egy kis bökkenő:
"...a technika árban akár az olajjal is felveheti a versenyt."
Ezért nem lesz belőle semmi. Ami versenyképes az olajjal és hasonlóan széleskörben alkalmazható, azt az olajmágnások úgyis ellehetetlenítik. -
UnnameD #8 Hát az a te hiányosságod, az pedig nem azt jelenti, hogy senkinek sincs esze.
Sok helyen használnak stirling+napkollektor párost, mert nagyon olcsó. A sivatagba kihelyezett naperőművek is gőzturbinával mennek, aminek max 40% a hatásfoka.
Nézd csak: STIRLING -
UnnameD #7 " az áram tároló berendezések meg nagyon rossz hatásfokúak."
Nem a hatásfokkal van a baj, hanem a teljesítménysűrűséggel. A tárolásnak nagyon is jó a hatásfoka. -
L3zl13 #6 Furcsa, hogy senkinek nics ezek szerint egy csöpp esze sem, ugyanis nem igen halottam még valóban működő ilyen rendszerről... -
L3zl13 #5 1: Űrkutatásban, vagy hálózattól elszigetelt helyeken attól még mindig qrvajó lehet egy olcsó energiaforrás.
2. A skálázhatósága szinte korlátlan, tehát ha elég olcsó, akkor akár az atomerőműveknek is lehet konkurenciája Ft/kWh tekintetében.
A legnagyobb problémája még mindig az, hogy nem tud egyenletes teljesítményt nyújtani egy nap folyamán, az áram tároló berendezések meg nagyon rossz hatásfokúak.
-
UnnameD #4 Akinek van egy csöpp esze, az egész egyszerűen pl. stirling motort használ napkollektorral. 40% felett is lehet a hatásfoka, és egyáltalán nem drága.
De van még jó pár megoldás, ami sokkal jobb hatásfokot ad, mint ezek a semmirekellő 5-10% hatásfokú napelemek, amik ráadásul hihetetlenül drágák. -
#3
Ez még mindig vicckategóriás. Tényleg nem értem, hogy miért nem fér egyesek fejébe, hogy a napsugárzás teljesítménysűrűsége adott? Ha 100%-os hatásfok lenne egy 40 éves atomerőművhöz képest is vicc lenne... -
Amergin #2 CS -
#1
Hajrá! Többeknek is ezzel kellene foglalkozniuk. Akkor erőforrás van az égen, hogy emberi léptékkel szinte felfoghatatlan, ráadásul "korlátlan" mennyiségben de csak a töredékét tudjuk a saját hasznunkra fordítani.