Egy új eljárás versenyképessé teheti a napenergiát
← ElőzőOldal 4 / 4
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#36
"az elektromosság is:
- mindenütt ott van"
A villamosítás tanyánként 3,5 millióba kerülne, sok közülük nem is ér annyit - és ez csak egy magyar példa.
"- 15 perc alatt "tankolsz", ami jobb is, mert sokan rohannak, mint az õrültek és balesetet okoznak"
Sajnos rohanó világunkban 15 perc is "sok". Lassítani kéne - de akkor nem kapod meg "azonnal" a kívánt terméket. Fene ebbe az elkényelmesedett fogyasztói társadalomba...
"- olcsó"
Nézted már a villanyszámládat? <#ravasz1>
"- zöld"
Sajnos a világon jellemzõen a fosszilis erõmûvek vannak többségben - ez alól például Franciaország a kivétel, ahol túlnyomórészt a nukleáris erõmûvek adják az elektromos energia túlnyomó többségét.
- mindenütt ott van"
A villamosítás tanyánként 3,5 millióba kerülne, sok közülük nem is ér annyit - és ez csak egy magyar példa.
"- 15 perc alatt "tankolsz", ami jobb is, mert sokan rohannak, mint az õrültek és balesetet okoznak"
Sajnos rohanó világunkban 15 perc is "sok". Lassítani kéne - de akkor nem kapod meg "azonnal" a kívánt terméket. Fene ebbe az elkényelmesedett fogyasztói társadalomba...
"- olcsó"
Nézted már a villanyszámládat? <#ravasz1>
"- zöld"
Sajnos a világon jellemzõen a fosszilis erõmûvek vannak többségben - ez alól például Franciaország a kivétel, ahol túlnyomórészt a nukleáris erõmûvek adják az elektromos energia túlnyomó többségét.
#35
Külföldön ezeket a drága dolgokat ki tudja fizeni pl. egy gazdálkodó vagy üzemtulajdonos és meg is térül neki. Itthon? Hány ember van minimálbérre bejelentve? Más világ...
Mellesleg attól, hogy bióból nyered az áramot az is központilag van részben, mert a rendszerirányításnak be kell tudnia avatkoznia szekunder szabályzásban egyes erõmûveknél. Korlátlanul nem tartható fennt az a szemlélet, hogy minden betermelt áramot átvesznek ilyen kis piszlicsáré erõmûvbõl és fejik a KÁT kasszát. Ez a parasztvakítás csúcsa és nem környezetvédelem...
Mellesleg attól, hogy bióból nyered az áramot az is központilag van részben, mert a rendszerirányításnak be kell tudnia avatkoznia szekunder szabályzásban egyes erõmûveknél. Korlátlanul nem tartható fennt az a szemlélet, hogy minden betermelt áramot átvesznek ilyen kis piszlicsáré erõmûvbõl és fejik a KÁT kasszát. Ez a parasztvakítás csúcsa és nem környezetvédelem...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#34
Hova, mibõl? Magyaroszág sík, ebbe bele kell törõdni. Nekünk atom a nyerõ. Akármit választunk midentõl függünk. A víz is messzirõl jön és minden energihordozót szinte importálni kell. Viszont az uránium eloszlása a világon egyenletes és finomított üzemanyag is több helyrõl szerezhetõ be. Ezek nem politikailag instabil állmok. Az nukleáris fûtõanyag jól raktározható. Gyakorlatilag évekre elõre lehet fûtõelemet tárolni. Egyetlen más energiahordozó sem képes erre. Továbba a hulladék ott marad, ahol volt. A reaktorban!
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#33
Nem is kell és nem is cél. Rövidtávon - 100 év - az is kolosszális eredmény lenne, ha az alaperõmûvek 50%-a atomerõmû lenne. Perpillanat viszont nincs más imsmert technológia ami évezredes vagy évmilliós távlatban adhatna olcsó és tiszta elektromos áramot nagy mennyiségben. A mesterségesen fenntartott fúzióról senki sem bizonyította be, hogy megvalósítható a fenti kitételekkel!
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#32
mena?
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#31
Magyarország (és sok más ország) számára a kiút az összefogás. Hatékonynak kell lenni. Építsen napermûvet az, akinek van sivataga. Mi ne próbáljunk már meg naperõmûvet építeni. Viszont jó lenne pl. ha kihasználnánk azt a sok termõföldet aminek egy jó részét semmire nem használjuk. Csak így a hatékony.
Igen, bizony keményen beleszól a politika. Majd akkor lesz ebbõl valami, ha az egyes országok is úgy döntenek, hogy a közös összefogás az út, amelyet járnunk kell.
Technikailag már megoldott a dolog. Az alábbi ábrán a kis téglalapok jelölik azt a területet, amire naperõmûvet telepítve (a jelenleg létezõ technikával!) biztosítani lehetne Európa, illetve a teljes világ jelenlegi elektromos energia szükségletét:
Az energia továbbítása is megoldott (HVDC - high voltage DC kábelekkel). Egy ilyen rendszer kiépítése kevesebb pénzt emésztene föl, mint pl. amit az USA fegyverkezésre fordít. (Miért is? Többek között az olaj miatt...)
Na persze, a fejlõdõ országoknak nem lenne rá pénze. A fejlett országok nem akarnak függõséget tõlük. Azokon a sivatagos helyeken meg ahol van pénze az államnak, nem igazán érdekük ennek a megvalósítása. (Miért is? Ja igen az olaj...)
Tehát korántsem a technikával van a baj. Fõleg az összefogás hiánya a probléma. Ha ezt felfogjuk és túljutunk rajta, akkor fog minden megváltozni.
Igen, bizony keményen beleszól a politika. Majd akkor lesz ebbõl valami, ha az egyes országok is úgy döntenek, hogy a közös összefogás az út, amelyet járnunk kell.
Technikailag már megoldott a dolog. Az alábbi ábrán a kis téglalapok jelölik azt a területet, amire naperõmûvet telepítve (a jelenleg létezõ technikával!) biztosítani lehetne Európa, illetve a teljes világ jelenlegi elektromos energia szükségletét:
Az energia továbbítása is megoldott (HVDC - high voltage DC kábelekkel). Egy ilyen rendszer kiépítése kevesebb pénzt emésztene föl, mint pl. amit az USA fegyverkezésre fordít. (Miért is? Többek között az olaj miatt...)
Na persze, a fejlõdõ országoknak nem lenne rá pénze. A fejlett országok nem akarnak függõséget tõlük. Azokon a sivatagos helyeken meg ahol van pénze az államnak, nem igazán érdekük ennek a megvalósítása. (Miért is? Ja igen az olaj...)
Tehát korántsem a technikával van a baj. Fõleg az összefogás hiánya a probléma. Ha ezt felfogjuk és túljutunk rajta, akkor fog minden megváltozni.
#30
Szivattyús tározós erõmûvet CSAK megfelelõ földrajzi adottságok esetén éri meg építeni. Magyarországon nem nagyon van meg hozzá az adottság.
#29
A megoldás, a kiút Magyarország számára a decentralizáció, az alternatív energiaforrások átfogó és kombinált használata.
Ezt már leírtam többször, és annyira örülnék, ha a pártok ezt a koncepciómat is ellopnák és beépítenék a programjaikba, ne csak a lózungokat.
Magyarország energiafüggõsége túl nagy, így mindent meg kellt enni, hogy egyre több szélerõmû, naperõmû épüljön, és emellett támogatni kell a lakosságot a min, passzív, esetleg aktív házak építésében, ilyenre átalakításában. A komposztálása, a biomassza, biogáz használatával rengeteg pénzt lehetne megspórolni.
Természetesen a nagy elosztócégeknek ez nem érdekük, õk azt szeretik, ha mindenki rá van kötve egy központi vezérlésû gégecsõre, és onnan kap mindent. Azzal érvelnek, hogy a központilag elõállított energia olcsóbb, meg egyéb hazugságok.
A távfûtés példája jól mutatja mekkora hazugság ez.
A családi házak, vagy ezek csoportjai, pláne a lakóparkok, a tömbházak el kell jussanak oda, hogy a távközlési kábeleken kívül semmit ne kellejen oda bevezetni, sem kivezetni.
A szennyvizet ott helyben tisztítani, fedlolgozni, a keletkez hulladékból biomasszá és biogázt létrehozni stb. Mindenütt lenne napelem és napkollektor. A csatornázási mûvek csõdbemenne, mert nem kellene semmilyen szennvizet elvezetnie, esetleg a keletkezõ komposztot vinnék el teherautón évente 3-4-szer.
Tanyákon szélturbina is.
Ez lenen a szép új világ.
Ezt már leírtam többször, és annyira örülnék, ha a pártok ezt a koncepciómat is ellopnák és beépítenék a programjaikba, ne csak a lózungokat.
Magyarország energiafüggõsége túl nagy, így mindent meg kellt enni, hogy egyre több szélerõmû, naperõmû épüljön, és emellett támogatni kell a lakosságot a min, passzív, esetleg aktív házak építésében, ilyenre átalakításában. A komposztálása, a biomassza, biogáz használatával rengeteg pénzt lehetne megspórolni.
Természetesen a nagy elosztócégeknek ez nem érdekük, õk azt szeretik, ha mindenki rá van kötve egy központi vezérlésû gégecsõre, és onnan kap mindent. Azzal érvelnek, hogy a központilag elõállított energia olcsóbb, meg egyéb hazugságok.
A távfûtés példája jól mutatja mekkora hazugság ez.
A családi házak, vagy ezek csoportjai, pláne a lakóparkok, a tömbházak el kell jussanak oda, hogy a távközlési kábeleken kívül semmit ne kellejen oda bevezetni, sem kivezetni.
A szennyvizet ott helyben tisztítani, fedlolgozni, a keletkez hulladékból biomasszá és biogázt létrehozni stb. Mindenütt lenne napelem és napkollektor. A csatornázási mûvek csõdbemenne, mert nem kellene semmilyen szennvizet elvezetnie, esetleg a keletkezõ komposztot vinnék el teherautón évente 3-4-szer.
Tanyákon szélturbina is.
Ez lenen a szép új világ.
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#28
Ezért kéne már építeni pár szivattyús tározós erõmüvet, nálunk magyarországon is.
#27
Nem, alaperõmûnek tényleg nem jó. Sem a szél, sem a naperõmû. A karbantartás költségén túl még fontosabb ok a ciklikusságuk. Egy elektromos hálózatnak állandó feszültségen kell mûködnie, így a jelenlegi hálózatstruktúra mellet mindig szükség lesz a fosszilis tüzelõanyagú erõmûvekre. És ezt még az atomerõmû sem tudja kiváltani, mert az sem elég rugalmas. Nagyon lassan lehet változtatni a teljesítményét. Legjobban a gáz/kõolaj erõmûvek tudják korában tartani a fogyasztók és megújulók okozta kilengéseket.
Egyébként ezért sem lehet egyik pillanatról a másikra annyi szélerõmûvet építeni, amennyit akarunk, mert azokhoz kell a megfelelõ kontrol, ami a beállásuk és kiesésük esetén kompenzálja a ingadozást. Ráadásul az energiapiac is eléggé szétaprózódott - tulajdonviszonyok tekintetében is. Szóval ez is komoly gátja (meg azért motorja is más szempontból) a fejlõdésnek.
És ugye az sem mûködik, hogy túl nagy távolságból próbáljunk egyensúlyban tartani egy területet, mert a vezetékek ellenállása miatt teljesen elvész a hatékonyság. Ha esetleg szupravezetõbõl lennének a vezetékek. (Akkor nem a sineket lopnák 😊 )
Egyébként ezért sem lehet egyik pillanatról a másikra annyi szélerõmûvet építeni, amennyit akarunk, mert azokhoz kell a megfelelõ kontrol, ami a beállásuk és kiesésük esetén kompenzálja a ingadozást. Ráadásul az energiapiac is eléggé szétaprózódott - tulajdonviszonyok tekintetében is. Szóval ez is komoly gátja (meg azért motorja is más szempontból) a fejlõdésnek.
És ugye az sem mûködik, hogy túl nagy távolságból próbáljunk egyensúlyban tartani egy területet, mert a vezetékek ellenállása miatt teljesen elvész a hatékonyság. Ha esetleg szupravezetõbõl lennének a vezetékek. (Akkor nem a sineket lopnák 😊 )
#26
;
az elektromosság is:
- mindenütt ott van
- 15 perc alatt "tankolsz", ami jobb is, mert sokan rohannak, mint az õrültek és balesetet okoznak
- olcsó
- zöld
az elektromosság is:
- mindenütt ott van
- 15 perc alatt "tankolsz", ami jobb is, mert sokan rohannak, mint az õrültek és balesetet okoznak
- olcsó
- zöld
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#25
A benzin/gázolaj legfõbb jellemzõi:
- nagy mennyiségben áll rendelkezésre
- ott tankolsz, ahol akarsz (= mindenhol lehet)
- pár perc egy tankolás
Ezt nem tudja semmi más. Történet vége.
- nagy mennyiségben áll rendelkezésre
- ott tankolsz, ahol akarsz (= mindenhol lehet)
- pár perc egy tankolás
Ezt nem tudja semmi más. Történet vége.
#24
Az a gáz, hogy ez már most is vetélytárs, éppen ezért nyomják le a nullába az olaj lobbyk
#23
Rövidtávon az atomerõmû a megoldás. Csak a környezetvédõk rikogatnak ellenük, valójában talán az összes közül a legzöldebb energia.
Hosszútávon meg drukkoljunk, hogy a fúziós erõmûvekbõl lesz valami.
Hosszútávon meg drukkoljunk, hogy a fúziós erõmûvekbõl lesz valami.
... Alea iacta est - Veni, vidi, vici ...
#22
Csak nehogy tenoristák kezébe kerüljön!
"Timeo Danaos et dona ferentes."
#21
szerintem ha hõt akarsz kiszedni belõle, akkor még mindig a közvetlen fûtésbe kötött vagy pufferes kollektor. ezekhez már vannak jópofa dc szívattyúk (pl. laing), amiket közvetlenül lehet napelemre kötni. önvezérlõ ingyenmeleg évtizedes várható élettartammal, azért nem hangzik rosszul.
az elektromosságra megint sokkal karbantartásmentesebb a napelem. meg csöndesebb, mint egy turbó.
vagy ha nagyon barkácsolni akarsz, akkor beleraksz egy legkisebb biodízel-motort egy generátorral a melegvizes puffertartályba. az akkor öko is, meg magas hatásfokú is, mert csak a kipuffon jön ki veszteség, a többi a vizet melegíti. a kipuffra meg lehet hõcserélõt csinálni valami kondenzvíz-elvezetõvel. de ilyen kis motorok nemigen vannak sajna, a modell-dízelek meg mindenvéle varázslöttyel mennek csak.
mindenesetre a biodízel-dc generátor kombó helyben tudná tölteni a lakás meg az autó akksiait, ha meg nincs napsütés lehetne policyt választani, hogy az akksi(k)ból egyen vagy beinduljon a generátor. ha elindul a nagyfogyasztó mosógép, akkor a generátor önindítja a dízelt, az meg tolja a feszt 80+% hatásfokkal. az általa felmelegített víz meg megy egyenesen ugyanabba a mosógépbe.
az elektromosságra megint sokkal karbantartásmentesebb a napelem. meg csöndesebb, mint egy turbó.
vagy ha nagyon barkácsolni akarsz, akkor beleraksz egy legkisebb biodízel-motort egy generátorral a melegvizes puffertartályba. az akkor öko is, meg magas hatásfokú is, mert csak a kipuffon jön ki veszteség, a többi a vizet melegíti. a kipuffra meg lehet hõcserélõt csinálni valami kondenzvíz-elvezetõvel. de ilyen kis motorok nemigen vannak sajna, a modell-dízelek meg mindenvéle varázslöttyel mennek csak.
mindenesetre a biodízel-dc generátor kombó helyben tudná tölteni a lakás meg az autó akksiait, ha meg nincs napsütés lehetne policyt választani, hogy az akksi(k)ból egyen vagy beinduljon a generátor. ha elindul a nagyfogyasztó mosógép, akkor a generátor önindítja a dízelt, az meg tolja a feszt 80+% hatásfokkal. az általa felmelegített víz meg megy egyenesen ugyanabba a mosógépbe.
#20
Igen, de akkor ott van a turbinás megoldás. Én személy szerint 2 lépcsõs turbinás napkollektoros szerkezetet szeretnék építeni, valamilyen munkaközeggel (a vízhez túl nagy hõmérséklet kell).
#19
A nagyon régótába mondjuk a 13 év belefér?
Viking 29 - thermo-fényelektromos meghajtású autó
A kocsi gázüzemû, hatásfokot nem írnak rá, de nem lehet olyan rossz, ha a nitrogénoxidokat leszámítva gyakorlatilag a zéroemissziós kategóriába esik környezetvédelmi szempontból.
Érdekes, hogy ilyen rendszerben senki nem gondolkodik a nagy gyárak közül, pedig elég jó hatásfokokat lehet látni. Az elméleti csúcs valahol 80% körül lehet, de a gyakorlati valszeg a 60% a reális, ami sokkal jobb mint a hibrid kocsiké (45%) és a hõerõmû áramával feltöltött elektromos kocsiknál is jobb lehet, akár környezetvédelmi szempontból is.
Viking 29 - thermo-fényelektromos meghajtású autó
A kocsi gázüzemû, hatásfokot nem írnak rá, de nem lehet olyan rossz, ha a nitrogénoxidokat leszámítva gyakorlatilag a zéroemissziós kategóriába esik környezetvédelmi szempontból.
Érdekes, hogy ilyen rendszerben senki nem gondolkodik a nagy gyárak közül, pedig elég jó hatásfokokat lehet látni. Az elméleti csúcs valahol 80% körül lehet, de a gyakorlati valszeg a 60% a reális, ami sokkal jobb mint a hibrid kocsiké (45%) és a hõerõmû áramával feltöltött elektromos kocsiknál is jobb lehet, akár környezetvédelmi szempontból is.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#18
eleve ott kezdõdik, hogy nem kéne az erõmûveket erõltetni. elég lol lenne, ha magadnak termelheted az energiát, erre te mégis inkább az erõmûbõl szeded.
megint más kérdés, hogy az általános szint ötödére vissza lehetne venni a háztartási fogyasztást, ha akarnánk. sokkal jobb ötlet, mint a meglévõ pazarló eszközökhöz méretezni a világot meg az erõmûveket.
egyet lehet érteni a tárolás rossz hatásfokával, ha az akksik élettartamát / csereköltségét nézzük.
megint más kérdés, hogy az általános szint ötödére vissza lehetne venni a háztartási fogyasztást, ha akarnánk. sokkal jobb ötlet, mint a meglévõ pazarló eszközökhöz méretezni a világot meg az erõmûveket.
egyet lehet érteni a tárolás rossz hatásfokával, ha az akksik élettartamát / csereköltségét nézzük.
#17
Ha a Föld területéhez képest nézed, akkor igen. Ha az átlagos erõmûvi és egyéb mérnöki szerkezetekhez képest, akkor kezelhetetlen felületrõl van szó. Nézd meg, hogy mennyi karbantarhás kell komoly mûszkai szerkezeteknél. Na, a minimálisnál minimálisabb is x Dunántúl terület = halál...
És akkor szó nem volt arról, hogy az évente jövõ jégesõk hogyan verik szét ezeket.
Szerintem a hülyeséget erõltetik. Alaperõmûként nem jönnek számításba, de még menetrendtartóként is alig-alig...
És akkor szó nem volt arról, hogy az évente jövõ jégesõk hogyan verik szét ezeket.
Szerintem a hülyeséget erõltetik. Alaperõmûként nem jönnek számításba, de még menetrendtartóként is alig-alig...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#16
Piszkáld te is az SG.hu-t, hogy teremtsenek lehet?séget egyes felhasználók tiltására!
#15
Nyílván nem mûködik még. Gyártás, karbantartás, csak a nap felében mûködik - ráadásul az idõjárás jelentõsen ront a hatásfokán . . .
Csak azt írtam, hogy nem egy elképzelhetetlenül nagy területrõl lenne szó.
De jelenleg csak 10 százalék körüli a hatásfok és ha ez dob rajta 50-et akkor is csak 15. Ráadásul annyira olcsó még nem lesz. Nagyon sokat kellene még drágulni az olajnak 😊
Amire utaltam az, hogy ha egyszer lenne megfelelõ technika, akkor nem kéne a fél Dunántúlt lefedni ahhoz, hogy jelentõs energiát nyerjünk ki.
Mert ugye az energiasûrûségi korláttal nem tudunk mit kezdeni.
Csak azt írtam, hogy nem egy elképzelhetetlenül nagy területrõl lenne szó.
De jelenleg csak 10 százalék körüli a hatásfok és ha ez dob rajta 50-et akkor is csak 15. Ráadásul annyira olcsó még nem lesz. Nagyon sokat kellene még drágulni az olajnak 😊
Amire utaltam az, hogy ha egyszer lenne megfelelõ technika, akkor nem kéne a fél Dunántúlt lefedni ahhoz, hogy jelentõs energiát nyerjünk ki.
Mert ugye az energiasûrûségi korláttal nem tudunk mit kezdeni.
#14
Nézd meg az árakat, az élettartamot és ne átlagos számokkal dolgozzál. Ha az energetikának megértné, akkor naperõmûvet építene. Mégsem naperõmû épül, hanem atomreneszánsz van a világban. Kettõt lehet találni, hogy miért...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#13
Az NWO topik és koteóblog felé vedd az irányt...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#12
Magyarán pont emiatt nem versenyképes az atommal. Az mindenféle trükk nélkül ad GW-os nagyságrendben tûpontosan áramot. Attól, mert odafent az ûrben - ahol más alternatíva alig van - és a sivatag kellõs közepén hálózattól távol versenyképes (naná, ha nincs is más, ergo csak ez van...) attól nagyléptékban vicc az egész.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#11
1000 w/(m*m) a lehetséges bevétel a földfelszínen napsugárzásból. Ha ennek a felét lehetne energiává alakítani, akkor már nem is kellene olyan nagy területeket lefedni pár erõmû kiváltásához.
Egy átlagos hazai földgázerõmû 200 MW, Paks 1800 MW.
Szóval nem olyan vészes terület.
Jó matekot.
Egy átlagos hazai földgázerõmû 200 MW, Paks 1800 MW.
Szóval nem olyan vészes terület.
Jó matekot.
#10
Macerás dolog az a stirling motor. Egyrészt magától nem indul be, hanem be kell lökni. Másrészt nagyon érzékeny a kopásra, azaz nem lehet karbantartás nélkül sokáig üzemeltetni. Pontosan meg kell tervezni, hogy milyen hõmérsékleti körülmények között üzemelteted.
A cikkben szereplõ megoldás nagyjából hoznál a stirling jelenlegi képességeit, kivéve a zakatolást, a karbantartást, meg a belökést.
Már nagyon régóta szükség lenne egy hõt közvetlenül elektromossággá alakító olcsó, használható, stb, stb, stb megoldásra. Ez most annak írgérkezik.
A cikkben szereplõ megoldás nagyjából hoznál a stirling jelenlegi képességeit, kivéve a zakatolást, a karbantartást, meg a belökést.
Már nagyon régóta szükség lenne egy hõt közvetlenül elektromossággá alakító olcsó, használható, stb, stb, stb megoldásra. Ez most annak írgérkezik.
Ez így mind nagyon jól hangzik, de van egy kis bökkenõ:
"...a technika árban akár az olajjal is felveheti a versenyt."
Ezért nem lesz belõle semmi. Ami versenyképes az olajjal és hasonlóan széleskörben alkalmazható, azt az olajmágnások úgyis ellehetetlenítik.
"...a technika árban akár az olajjal is felveheti a versenyt."
Ezért nem lesz belõle semmi. Ami versenyképes az olajjal és hasonlóan széleskörben alkalmazható, azt az olajmágnások úgyis ellehetetlenítik.
#8
Hát az a te hiányosságod, az pedig nem azt jelenti, hogy senkinek sincs esze.
Sok helyen használnak stirling+napkollektor párost, mert nagyon olcsó. A sivatagba kihelyezett naperõmûvek is gõzturbinával mennek, aminek max 40% a hatásfoka.
Nézd csak: STIRLING
Sok helyen használnak stirling+napkollektor párost, mert nagyon olcsó. A sivatagba kihelyezett naperõmûvek is gõzturbinával mennek, aminek max 40% a hatásfoka.
Nézd csak: STIRLING
#7
" az áram tároló berendezések meg nagyon rossz hatásfokúak."
Nem a hatásfokkal van a baj, hanem a teljesítménysûrûséggel. A tárolásnak nagyon is jó a hatásfoka.
Nem a hatásfokkal van a baj, hanem a teljesítménysûrûséggel. A tárolásnak nagyon is jó a hatásfoka.
#6
Furcsa, hogy senkinek nics ezek szerint egy csöpp esze sem, ugyanis nem igen halottam még valóban mûködõ ilyen rendszerrõl...
#5
1: Ûrkutatásban, vagy hálózattól elszigetelt helyeken attól még mindig qrvajó lehet egy olcsó energiaforrás.
2. A skálázhatósága szinte korlátlan, tehát ha elég olcsó, akkor akár az atomerõmûveknek is lehet konkurenciája Ft/kWh tekintetében.
A legnagyobb problémája még mindig az, hogy nem tud egyenletes teljesítményt nyújtani egy nap folyamán, az áram tároló berendezések meg nagyon rossz hatásfokúak.
2. A skálázhatósága szinte korlátlan, tehát ha elég olcsó, akkor akár az atomerõmûveknek is lehet konkurenciája Ft/kWh tekintetében.
A legnagyobb problémája még mindig az, hogy nem tud egyenletes teljesítményt nyújtani egy nap folyamán, az áram tároló berendezések meg nagyon rossz hatásfokúak.
#4
Akinek van egy csöpp esze, az egész egyszerûen pl. stirling motort használ napkollektorral. 40% felett is lehet a hatásfoka, és egyáltalán nem drága.
De van még jó pár megoldás, ami sokkal jobb hatásfokot ad, mint ezek a semmirekellõ 5-10% hatásfokú napelemek, amik ráadásul hihetetlenül drágák.
De van még jó pár megoldás, ami sokkal jobb hatásfokot ad, mint ezek a semmirekellõ 5-10% hatásfokú napelemek, amik ráadásul hihetetlenül drágák.
#3
Ez még mindig vicckategóriás. Tényleg nem értem, hogy miért nem fér egyesek fejébe, hogy a napsugárzás teljesítménysûrûsége adott? Ha 100%-os hatásfok lenne egy 40 éves atomerõmûvhöz képest is vicc lenne...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#2
CS
iSS!
#1
Hajrá! Többeknek is ezzel kellene foglalkozniuk. Akkor erõforrás van az égen, hogy emberi léptékkel szinte felfoghatatlan, ráadásul "korlátlan" mennyiségben de csak a töredékét tudjuk a saját hasznunkra fordítani.
← ElőzőOldal 4 / 4