A főtt étel az emberi evolúció kulcsa?

Csak legalább ne azt a nyers sztéket rakták volna be illusztrációnak, mert az egyáltalán nem azt bizonyítja, hogy az emberek tudnak fõzni...<#ravasz1><#idiota>

a vegen kiderul h a rosweli kis szurke lenyek nem foldonkivuliek hanem idoutazok voltak😛

az nem lesz, mivel a mostani agyunk is bõven elég mindenre! Sõt, alig 20%-át használjuk fel a lehetséges kapacitásának! Viszont a pépes ételek miatt az utóbbi évszázadokban jelentõsen csüökkent az állkapcsaink mérete. Ez jól látható a régi csontvázakkal való összehasonlitásnál! Ma már nagyon kevés embernek nõnek ki épen és egészségesen a bölcsességfogai! Sõt sokuknak ki sem nõnek, vagy ki kell húzni õket, Így aztán a mai urópai embernek nem 32 hanem csak 30 vagy még inkább eleve 28 foga van! Azok is összeszorulva, egymnásra nõve helyezkednek el. Ha ez a tendencia folytatódik, ez a helyzet is rosszabbodik s ráadásul a kisebb állkapcsok gyengébb rágóizmokat tudnak csak eltartani! Ergo, egy mókuskerékbe ültünk!

az emlõs koponya és agy fejlõdését meghatározta egy sor olyan jellegük amely megkülöbözteti õket a hüllõ elõdeiktõl:
1. az emlõs medence zárt, mig a hüllõké nyitott. A hüllõ vagy madártojás nem rakható le lágy héjjal! Az újszülött emlõs koponyáján viszon kutacsok (ablakok="agyad lágya") vannak s ezek lehetõvé teszik, hogy a szülõuton áthaladva a koponya torzulhasson, majd vissszanyerje redeti alakját és még sokáig növekedhessen, mig a csontok teljesen el nem mineralizálódnak/csontosodnak és bezáródnak a kutacsok.
2. az emlõs agy jelentõsen különbözik a hüllõagytól (fõleg az elõagy) s ez jelentõs többlet a tanulási képeségek tekintetében. Ennek a csúccsa az emberi agy.
3. a tejjel való táplálás lehetõvé teszi hogy a vemhesség illetve az újszülött kinti fejlõdési ideje igencsak változatos lehessen, az életmódnak megfelelõen. Ez is hatással van a koponya illetve az agy fejlõdésére.

paleontológusként teljes mértékben osztom a véleményüket! Azzal a kis javitással, hogy õk valószinüleg nem fõzésrõl, hanem sütésrõl beszélnek! A szavanna és erdõtüzek során mindig számtalan félig-meddig vagy teljesen megsült állat maradványai találhatók meg, amelyeket persze megesznek a hús-mindenevõ állatok! de csak az emeberelõd volt rá képes, hogy ezt mesterségesen létrehozza! A tûz fenntartása, majd a tüzgyújtás egyes módjainak felfedezése ténylegesen biztositotta az emeberré válást. Hiszen tûz nélkül sem kerámia edényeink, sem fémeszközeink nem lehetttek volna! Sõt, még a pattintott kõseszközöket is parázson hevitett obszidiánból hozták létre - eddig egyedülálló módon bizonyitva - a miskolci Avason, már a neandervölgyiek is!

Nos,ha úgy vesszük be is indult már a polipos evolúció hiszen annyi sok színû ember van/mármint egy ember is milyen sokszínû/.Az inteligencia egy dolog de valahol sima agyag edényekkel fognak polipot mivel belemászik a szerencsétlen magától és benne is marad tehát értelem mintha nem létezne....Ráadásul szaporodás után egyszerûen elpusztulnak tehát kérdéses hogy jó e ez nekünk ha polippá válunk...<#fejvakaras>

Mert a vastag csontburok mérete ugyanakkora maradna, és már korai magzati stádiumban zárna. A benne fejlõdõ nagyobb agy pedig túlnyomás alá kerülne. Ezzel szemben a vékony, szinte tojáshéjszerû csontburok a fejlõdõ aggyal együtt tágulhat, ehhez jön még hozzá az is, hogy a koponya nagyon sokára zár csak, kb. másfél éves korban. Egy vékony, lágy részeket is magában foglaló koponyát pusztán mechanikailag is szét tud nyomni egy nagyobbra fejlõdõ agy. Nem kell egy olyan mutációra várni, ami mondjuk 800cm3-es agyat lehetõvé tevõ koponyáról 1200-asra vált, a fejlõdõ agy maga szét tudja nyomni a fejlõdõ koponyát. A nagyra fejlõdõ, vastag falú koponya nagyon fej nehézzé is tenné az állatot.

Igen, elírtam. Természetesen millió év, nem milliárd.

Ezt kb. 20-25 eve olvastam egy konyvben.

Nem is gondolnád, milyen okos lehet egy polip:

Ha most azt esznek akkor valószínû régebben sem ettek mást, DE mégis értelmes emberi lényekké váltak.

Keress rájuk <#hehe>:
Speciesism.
Human High Culture.
Diversity Allience.
Humanocentrism.

Majd fog, csak még etesd 1 millió évig.

Tudtam én, hogy aki nem szereti a sztéket, az rendes ember nem is lehet! 😄

Nem is a fogalmommal van a probléma, hanem, hogy azt is 4 milliárd évesnek írta.

Lehet hogy ilyenek a "brittudósok" nevû állatfaj 😊

Én már leírtam, de úgy látszik nem olvasod az írásaim:
Mihelyst kijutunk a zûrbe, az emberi faj diverzifikálódni fog. Nagy pofon lesz ez a globalizáció és az antirasszizmus híveinek!

Ûrbéli utakra a legideálisabb testforma a polipé, így ha ET-k jönnek ide, azok valszeg polipok lesznek.
A karok száma persze változhat, de a 8 karnak megvannak a maga elõnyei.
Az agy természetesen nagy lesz, olyan 2500 köbcenti körüli; fogak valszeg nem lesznek, elég lesz beszippantani a folyékony vagy zselés löttyöket. De amúgy a polip gerinces élelmet is simán megemészt.

Még rugóznék egy kicsit ezen a nyolc karon:
- két karral lehetne mozogni az ûrhajó folyékony közegében<#taps>
- két karral lehetne kezelni a számítógépeket<#email>
- két karral lehetne ölelkezni<#law>
- két karral lehetne integetni<#integet2>
Megvan a nyolc? Megvan.<#nyes>

Csak egy kérdés:

Szerintetek tényleg eljön a biológiai zsákutca és az ember egyszer akkora aggyal jönne világra hogy azt már képtelenség lesz természetes úton megszülni?
Uh még egy:

Mekkora fogaink lesznek akkor?

erdei biotóp létezik.

Én soha a büdös életben nem jártam biológia szakra, csak a gimnáziumban tanultam biológiát, de a biotóp, biocönózis, bioszisztéma, ökoszisztéma kifejezésekre még emlékszem.

Az ilyen Flammius-szerû manusok lediplomáznak, majd pár év múlva tudományos cikkeket írnak, tanítanak stb. Ez van.

"Egy ilyen étrendû faj agytérfogata elvileg sem indulhatna növekedésnek, mivel a vastag csontburok útját állná." Ezt nem igazán értem. Az agy evolúciós fejlõdését, ebben az esetben a megnagyobbodását, miért akadályozza az hogy vastagabb koponyacsont alakul ki körülötte?

Amúgy meg a natgeo-n olyan ökörségeket hordanak össze. Számomra nagy csalódás volt mind a TV csatorna és mind a magyar NatGeo. újság. Pláne az õstörténeti okoskodásuk. De a prímet még mindig szentpéteri fotómûvész címlapon megjelent 100%-ban bizonyított hamisított fotója viszi.

Kolléga, ha téged valaki picit megdicsér, ennyire elszáll az agyad?

4 milliárd éves hominida? Meg erdei ökoszisztéma? Valamit nagyon elírtál, de utána meg 5 milliárdról írsz. Jelen tudomány állás szerint 4,5 milliárd éves a Föld bolygó, az emberszabású fajok meg néhány millió évesek. Persze, lehet, hogy lemaradtam valami tudományos áttörésrõl.

"<...> volt egy cikk egy 4 milliárd évvel ezelõtt élt nemrég felfedezett hominidáról. <...> valaha is sikerül majd rekonstruálni ezt az 5 milliárd éves idõszakot"
Milliárd helyett inkább millióra gondoltál, nem?

Naná hogy evolúció! Az ember keresi a hitet, ha egyet nem akar elfogadni, hát keres egy másikat, ha abban csalódik, akkor megint egy másikat.

Az igazság létezik, a többit meg ki kell találni!

Nem akármilyen írásokra mutat ez a link😊

evolúció?
http://www.christiananswers.net/hungarian/creation/home.html

Egyesült Államokban a tesztbábuk is tíz kilóval többet nyomnak, ahhoz pedig nem elég napi fél órát rágni. Tudom, hogy ez UK, de egyre kisebb a különbség a két ország között ilyen szempontból😊

Szakértõ messze nem vagyok, csak egy sima biológia szakos hallgató.

Igazából sok minden lehetett, eléggé bizonytalan az is, hogy milyen képességei lehettek egy Homo erectusnak. Sok a feltételezés, és a kevés a tény. De azért vannak pozitív eredmények is, például pont a NatGeo e havi számában volt egy cikk egy 4 milliárd évvel ezelõtt élt nemrég felfedezett hominidáról. Izotóparányos eljárással sikerült bebizonyítani, hogy ez az élõlény erdei ökoszisztémában élt, a csontjaiból pedig biztosan lehet tudni, hogy tudott két lábon járni, ezzel végleg megdõlt a "szavanna-elmélet". Persze arról, hogy ennek a lénynek miért volt elõnyös a két lábra állás, arról elég vad elméletek vannak, az a tudós, aki a leleteket találta egy szexuális szelekción alapuló magyarázattal állt elõ, de egyre másra születnek az új elméletek. Koránt sem biztos, hogy valaha is sikerül majd rekonstruálni ezt az 5 milliárd éves idõszakot, könnyen lehet mindig meg fog maradni ez a kevés tény, rengeteg hipotézis állapot. A krimiket mindenki szereti, jól el lehet ezzel adni egy újságot, ismeretterjesztõ filmet, az emberek nagy többségét érdekli a téma, szóval mindig lesz az ilyen irányú kutatásokra keret - engem személy szerint nem érdekel annyira ez a téma, nem tartom különösebben érdekes kérdésnek, persze csak ahhoz képest, hogy milyen más érdekes problémák vannak😊

10%? Napi 17-18 órát vagyok ébren, de napi 30-35 percnél nem több a kajálás...

Akkor ha mindenki pépesített bébiételt zabál hektó szám, 50.000 év múlva 4 literes agyunk lesz? Meg persze qrva okosak?

Kalcium mennyiség nem hiszem, hogy szignifikáns lenne, az energiaráfordítás meg nem nagyon változik, mert többet kell rágni. Sántít. <#crazya><#vigyor0>

Huh, kösz a regényt. <#merges2>
Látszik te mesterfokon értesz hozzá. Nem csak natgeo. <#nevetes1>

Így eléggé logikus, ahogy mondod. De meglehet, hogy a kisebb állkapocs önmagában nem semleges hanem negatív tulajdonság, ami akkor ha jól értem csak csökkenti az adott tulajdonság arányát a populációban, nem szünteti meg teljesen, vagyis nem biztos. Így a valószínûség, hogy mégis a negatív tulajdonsággal rendelkezõ az egyedek dominálnak egy változás során csekélyebb, de van rá esély.

Itt jön a képbe az fõzés/puhítás lehetõsége, ami kvázi semlegessé tette ha a kisebb állkapocs tulajdonságot, ha negatív is volt. Illetve lehettek olyan étrendû közösségek, ahol eleve nem számított sokat. Pl halászó és/vagy gyûjtögetõ közösségek. Szerintem jóval korábban is megjelenhetett a fõzés/sütés mint gondolják. Szerintem még tûz sem kell hozzá. A forró égövi tájon élõ elõemberek észrevehették, hogy ha egy forró napsütötte sziklán hagyják a húst, akkor az elkezd sülni a saját zsírjában és az finomabb. Persze erre semmilyen bizonyíték nincsen, csak feltételezés.

A kép is tetszik, látom volt honnan örökölni:
1 dolgozik a többi néz... xD

De minek ahhoz midenáron tûz, hogy õseink fõtt ételt egyenek?

@Kornan

kevesebb kalcium kell, kevesebb energiat hasznalsz ha ragsz, es lehetoseget ad arra h nojon az agyad😄 de ez egy ordogi kor mert minel kisebb az allkapcsod annal ksiebb energiat tudsz kifejteni, igy ra vagy szorulva a fot etelre ami miatt megint csak csokkenni fog a merete, de meg igy is az ember legerosebb izma a ragoizom😛

Pedig ebben az országban az ész nem menõ...

Na, nehogy már röstellni kelljen az okosságot, csocsó!

Vegetáriánusok elõbb utóbb menthetetlen elbutulnak <#mf1>

Valószínûleg semmilyen elõnnyel nem járt, csak egy alternatív formaként megjelenhetett, és egy kis százalékban elterjedhetett a populációban. A legtöbb változás egyébként semleges, de mint ilyen egy kis százalékban képes felhalmozódni az adott populációban, gyakran fenotípusosan szinte meg sem jelennek ezek a változások. Ha egy környezeti tényezõ azonban megváltozik, és elõnyössé teszi ezt a megváltozott variánst, akkor viszont elég hirtelen (a szelekciós nyomás nagyságának függvényében) felszökik a számuk. Ha egy olyan újabb mutáció jelenik meg, aminek feltétele egy addig semleges változás megléte, akkor azoknak az egyedeknek a száma fog felszökni, amelyek mind a két módosulást hordozzák. Pl. van egy A semleges mutáció, ami 0,5%-ban terjed el a populációban, és ezen az értéken stabil x ideig, majd megjelenik egy olyan B mutáció, ami, ha együtt jár A-val, akkor komoly elõnyt jelent az adott egyed számára, ilyenkor az A+B egyedek száma hirtelen fel fog szökni. A leleteken persze csak az A+B felfutást fogjuk észlelni, mivel addig az A típus csak igen kis mértékben képviselte magát a populációban, fenotípusosan pedig valószínûleg még kisebb arányban, ezért jó eséllyel nem, vagy alig lesz sima A variáns leletünk. A B variáns akár lehet elõnytelen tulajdonság is önmagában - például a nagy agyat fejlesztõ magzatok életképtelenül születnek, vagy elvetélnek a nem A egyedekben. Ilyenkor ez már nem számít, mert az A+B egyedek fognak elterjedni, ezért képes a B génváltozat is terjedni, és a B gén százalékos aránya az A-val együtt felfut.

A 19. században sok biológus gondolta úgy, hogy a semleges változások is eltûnnek, nem csak az elõnytelenek, maga Darwin is. Ez mai napig eléggé így él a köztudatban. Tipikusan sok ezért például a 19. századi magyarázatokban a szexuális szelekcióra való hivatkozás - mivel a madaraknál gyakori ez a jelenség, ezért nyilván kézenfekvõ megoldásnak tûnt, például a kis fogú nõk jobban tetszettek a hímeknek, ez egy tipikusan 19. századi magyarázat lenne. Ma már tudjuk (vagy inkább tudatosítottuk), hogy még a kedvezõtlen, avgy halálos tulajdonságokat kódoló gének sem hullanak ki egy populáció/faj összgenomjából, a semlegesek pedig pláne nem. Ha nem lenne ilyen alternatív változatoknak a tömkelege eleve "betárazva" az adott faj génkészletébe, akkor az alkalmazkodás túl lassú lenne, és gyakorlatilag minden komplexebb faj kihalna, mert alkalmazkodási képesség túlságosan lassú lenne a környezeti paraméterek változásához képest. Gyakorlatilag arra kéne "várni", hogy mutációval létrejöjjön végre egy olyan variáns, ami éppen megfelel a megújult környezetnek, ehelyett az összgenomben már eleve ott lapulnak azok a variánsok, melyek az új környezetet jobban viselõ egyedet kódol, a megszokott környezeti viszonyok között pedig ugyanolyan fitt, vagy alig deficites egyedet. Így, ha megtörténik a változás, mondjuk pár fokot emelkedik az átlaghõmérséklet, akár az adott faj szinte "varázsütésre" alkalmazkodik, ez azért lehetséges, mert már potenciálisan ott vannak ezek az, meleget inkább kedvelõ egyedek, ha nincs ilyen változat, az nagy valószínûséggel vezethet kipusztuláshoz.

És azt lehet tudni, hogy az állkapocs méretének csökkenése, milyen evolúciós elõnyökkel járt rövid távon? Ha az agytérfogat növekedés csak késõbb jött a képbe?

Bazz szerintem írnod kéne nekik. Lehet megkapod a Nobel díjat. <#ijedt>

Te kibaszott okos lehetsz.

Az elõbb a brit tudósok, most a Harvard. Rendben vagyunk.
Vazze, ilyen tanulmányt én írok ezeret hetente, olcsón.

A fõzés-sütés megjelenésének fontosságát akkor tudnák ezek a szellemi fogyatékosok értékelni, ha figyelembe vennék az öregedést, és a fogak romlását illetve kihullását. Ugyanis foghíjas embereknél tényleg elõny a fõtt étel, de másrészt ott van a kórokozók elpusztítása is.
Mert az sem mindegy, hogy valamilyen baci vagy baktérium dögleszt meg 23 éves korodban, vagy fõzõcskézéssel nyersz még 3 évet.
A 3 év nem tûnik soknak, de addig is véded a porontyaidat, és nyilvánvaló evolúciós elõnyhöz jut a genetikai vonalad ezáltal.

Nem önmagában a rágást kell nézni, idióta harvardosok, hanem a jelenséget a maga komplexitásában kell vizsgálni.

Kedves harvardosok!
Tartok tanfolyamokat. Be lehet hozzám jelentkezni. Nem vagyok olcsó, de tényleg megnövelem az agytérfogatotokat!

mert még arra is csökött agyu vagy, hogy alap trükköket taníts neki

Darálójuk nem volt, és a nyers hús azért nyers hús marad, függetlenül attól, hogy felvágják villányi falatokra, vagy sem, iszonyatosan sokáig kell rágni. Próbáld ki, én meglepõdtem milyen más a teljesen nyers hús, és, hogy mennyire sokáig tart megrágni, pedig kis falatokra vágtam 20. századi késsel. (Disznót semmiképpen ne egyél nyersen, inkább marhát.)

Azt már lehet tudni (egyébként nem egy túl régi felfedezés), hogy az állkapocs méretének csökkenése megelõzte az agytérfogat növekedését. Ebbõl pedig messzemenõ következtetéseket lehet levonni. Például egy magvakat fogyasztó homonidának még csonttaraj is fejlõdött a koponyáján, hogy az óriási rágóizmok tudjanak hova tapadni. Egy ilyen étrendû faj agytérfogata elvileg sem indulhatna növekedésnek, mivel a vastag csontburok útját állná. A csökkent állkapocs, fog, rágóizom méret együtt járt az izom tapadási felületének és a csont vastagságának csökkenésével is, így lehetõség nyílt arra, hogy nagyobb agytérfogatú egyedek is létrejöhessenek. Specializálódott tollak is csak tollas élõlényen jelenhetnek meg. A helyzet nem más itt sem, csak a vékony, merevítõelemektõl mentes koponyacsont a toll, és a növekvõ agy a specializálódó tolltípus.

Persze egy ilyen, vagy hasonló cikk alapján nehéz szétválogatni a tudományos tényeket és a hipotéziseket. Ráadásul ebben a témakörben feltûnõen sok a hipotézis, és kevés a tény, de azért mára már jóval több a tényszerû tudás, mint akár 50-60 évvel ezelõtt is volt, így sok régi hipotézis mára meg is dõlt. Ez egy amúgy egy teljesen normális dolog.

Ha az evés egyszerüsödése vezettt az apróbb fogajhoz, akkor lehet, hogy szimplán az eszközhasználat vezett oda. A kezdetleges eszközökkel kisebb darabokat vágtak ki a húsból és nem kellett akkor pofa, hogy megrágjuk a nagy húsdarabokat.

Ha belegondolsz, nem túlzás, fõleg, ha tízórai és uzsonna is van a napirendünkben.
A kisebb fogak azért jelentek meg, mert a fõtt étel megrágásához már nem kellettek nagyobbak sztem.

"Egy emberi méretekkel rendelkezõ fõemlõs faj elméletben az ébrenlét 48 százalékát tölti rágással, állapították meg a kutatók. Ezzel szemben az ember mindössze 10 százalékban rágcsál naponta"

Ez egy kicsit túlzó adat. Ember nem hiszem hogy napi kb másfél órát rág. Habár ha a rágógumit is belekalkuláljuk és átlagolunk... <#miaz> Vagy ha vki pattogatott kukoricát eszik csk...


Az nem lehet, hogy a nagyobb agytérfogat és a kis állkapocs méret, ergo kisebb fogak az egy egyszerre megjelent változás? És a nagyobb agynak köszönhetõ pozitívum üti a kisebb fogak negatívumát? Csk egy gondolat.