205
-
primavis #85 nos, baromság vagy kacsa szerintetek az mindegy (a sok blődség mellett amit összeirkáltatok, már nem oszt se nem szoroz!), csakhát jelenleg az egyetemeken (orcvosi és biológiai karon) élettanból még így tanitják! Miért is használna fel a nyugalomban levő neuron ugyanannyi energiát mint az aktiví6ingerült állapotban levő? Szerinted az inaktiv izomrost is ugyanannyi energiát használ fel, mint az összehúzódó?
Már miért lenne vadonatúj szerv? csak az emlősagy van vagy 150 millió éves a gerinces agy, meg meg jó 3x annyi! A hominidák agya is több millió éves! Miben is különbözik szerkezetileg az emberi agy egy másik méhlepényes emlős agyától? Nos, elsősorban nagyságban , s működési jellegzetességekben! A neocortex neuronjainak specializálódásában. De azt nem tudjuk, hogy ez mikor kezdődött el! Fix, hogy nem 200.000 éve! Hogy mire lesz képes az ember pár száz éven belül, azt nem lehet tudni, de hogy az evolúció hatása alól nem tudja magát kivonni az fix! Ugyanis része annak! -
lapaleves #84 összevissza beszélsz, aztán még sértegeted is azokat, akik nincsenek egy véleményen veled.
miért kéne analógiának lennie a kutya meg az ember között? csupán arról van szó, hogy beláthatóan egyszerűbb viselkedésforma, hiszen még egy kutya is képes rá.
most hogy mennyire logikus összehasonlítani a végtaggal ásás meg egy többféle, speciális eszközt és alapanyagot igénylő művelet bonyolultságát, azt mindenki döntse el maga.
a kutya ösztönből ás, én nem tudom mi célból. az viszont szerintem legalábbis lehetséges, hogy az akkori ember egyszerű utánzással vette át a szokást. valamit tenniük kellett a megmaradt hússal.
azt már az előttem szóló kifejtette, miért tűnhetett el az ásás a sütés miatt.
ettől függetlenül pontosan milyen logika mentén tudod biztosan, hogy csak az létezik, amit feltártak? egy szavannákon vándorló épphogy eszközhasználó (?) embercsoportnak pontosan milyen nyomai vannak, ami alapján kijelented, hogy márpedig nem ástak gödröt?
én nem várom, hogy ezeket megválaszold, csak szeretném ha nem néznél másokat hülyének, amikor láthatóan neked sem áll össze a kép. inkább csak beszélgessünk normálisan. -
cateran #83 Azert itt van par logikai bukfenc...pl a madarak es az ember repulesenek osszehasonlitasa..az egyik termeszetes,a masik mesterseges..bar az egyiken alapul a masik,amugy koszonoviszonyban sincsenek(keves repulogep csapkod a szarnyaval...)...ez nem sarkitott,hanem egyszeruen nagyon rossz pelda...
2 tuzhasznalat...mar hogy a p..ba ne hasznalnank ugyanugy mint az oseink..a modszer megvaltozott ugyan,de a celja nem (ha a hominidaknak is lett volna ongyujtojuk,elhiheted azt hasznaltak volna...ha meg nekunk nem lenne,akkor meg mi hasznalnank 2 fadarabot..)
Kicsit kevered a termeszetes, esetleg osztonos kepessegeket a technologia vivmanyaival...
Vajon nem lehetseges,hogy -mivel mar nem volt szukseg ra- az "asas" viselkedesforma kihalt az emberekbol? Mert jobb,fejlettebb modszereket talaltak ki? (es mintahogy mas osztonos dolgot is elfelejtettunk vagy eppenseggel elnyomunk...) -
Flammius #82 "Az élelelem földbe ásása nyilván ősibb tudomány, mint a tűzzel való elkészítése"
"A kutya is elássa a csontot,"
Ez egy tipikus esete a felületes, tudománytalan gondolkodásnak. (Az etológiát egyébként pont egy ilyen megállapításokban bővelkedő könyv által keltett felháborodás hívta életre.) Egy jelenséget nem elég egyetlen aspektusból vizsgálni. A kutya/róka elássa a csontot/húst, a mókus elássa a magvakat, stb. Lám milyen primitív állatok is képesek rá, akkor egy ezekhez képest sokszorosan különb mentális képességekkel megáldott hominida biztosan képes volt erre. Tüzet gyújtó rókákról, mókusokról pedig nem tudunk, akkor biztosan előbb ástak a hominidák, és csak utána gyújtogattak.
Csakhogy ez az elképzelés nem helytálló. Ami egy bizonyos állatfaj számára ösztönösen vezérelt cselekvéssor, az egy másik számára nem az. Az ember-szerű lényeknek sem az ásásuk, sem a tűzgyújtásuk nem ösztön vezérelte cselekvéssor, így nem is használható analógiakánt.
Egy sarkítottabb példa: a madarak sokkal régebb óta tudnak repülni, mint az emberek. A repülés az emberi fajnál csak nagy tudásanyag felhalmozása után vált egyáltalán lehetővé. Ezek szerint a madarak már nagyon régen felhalmozták ezt a tudásanyagot. Itt is ugyanaz a hiba, csak egyetlen aspektusból, "csőlátással" van szemlélve a jelenség, csak itt azért már egy óvodásnak is kilóg a lóláb.
Az ember nem ösztönből ás el egy darab húst, nála ez egy tanult viselkedésforma. Pláne nem ösztönből érlel húst föld alatt... Hogy melyik volt előbb, azt a két viselkedésforma komplexitása döntheti el, azonban mai fejjel nem lehet eldönteni, hogy mi komplexebb dolog, elásni egy húst érlelés céljából, vagy megsütni egy húst sült hús céljából. Itt jön kapóra a régészet. Tűzhasználatról régebbi (jóval) leletek vannak, mint földmunkákról, így felettébb furcsa szemmel fognak nézni arra az emberre, aki tényként akarja kezelni, hogy előbb fejlődött ki a hús elásásnak szokása, mint a sütésé. Persze ennek lehetőségét kizárni egyelőre nem lehet, egy ásatáson előkerülhetnek emberi kéz által megmozgatott földrétegek a tűzhasználat előtti korból, csak ugye a valószínűségek.
Az Amazonas vidékén élő, tüzet nem használó, húst érlelő törzs esete sem támaszt alá semmit, mivel nagyon jól lehet tudni, hogy az elődeik tűzhasználók voltak. A cikk/téma szempontjából pedig irreleváns, hogy egy kultúrából kiveszett egy viselkedésforma. Már megint az a bizonyos csőlátás esete... Én sem taplóval gyújtom a tüzet, és nem azon sütöm a húst, hanem elektromos kerámialapon. Nem kell másfajta viselkedésmintákért az Amazonasig menni, Budapesten is kevesen gyakorolják az ősi hominida technikákat, lehet még az Amazonas menti embereknél is kevesebben... De ettől senki nem vitatja, hogy a hominidák gyújtottak-e tüzet, nem is vitathatja, mert a két dolognak csak zavart, logikus gondolkodásra képtelen elmékben van köze egymáshoz. -
Flammius #81 Ez az x%-os kihasználtság egy kacsa/urban legend.
Egy rövid és könnyen érthetőcikk megbízható szerzőtől a témában.
Az a gondolatod viszont, hogy aminél lehetne jobb, az már kiszelektálódott volna alapvető félreértése az evolúció gondolatának. Ugye mondanom sem kell, hogy ennek értelmében, amint megindulna az evolúció, az rögtön el is érné a végállapotát, hiszen ez a mondtad bármikor kimondható a folyamat során.
Szelektálódni az szelektálódik, amire szelekciós nyomás hat. A férfiaknak is van mellbimbójuk, pedig felesleges, sőt "káros" is (létezik férfi mellrák is), mégsem tűnt el, mert nem hatott rá soha szelekciós nyomás. Ha lett volna ilyen szelekciós nyomás, akkor bizonyosan megjelentek volna olyan módon fejlődő magzatok, akiknél a mellek kialakulása a nemi jelleget meghatározó génszakaszok aktiválódása utánra csúszik, így ezek mind mellbimbó nélküli egyedekké fejlődtek volna. Hozzáteszem, lehet, hogy meg is jelentek/jelennek ilyen magzatok, csak mivel evolúciós nyomás nem hat egyik irányba sem, ezért a számuk alacsony szinten stagnál. (Fogalmam sincs amúgy, hogy születnek-e ilyen okokból kifolyólag mellbimbó nélküli férfiak. Elvi akadálya ilyen szempontból nincsen.)
Azon sincs (sem lenne) semmi meglepő, hogy(ha) az agy pazarló (lenne). (Nincs mihez viszonyítanunk, lévén mi vagyunk az egyetlen emberfaj, viszonyítási alap nélkül pedig nem lehet eldönteni, hogy pazarló módon működő, vagy energiatakarékos agyunk van. Majd, ha mi magunk tudunk hasonlót tervezni, létrehozni, vagy máshol találunk ilyet, akkor el lehet dönteni, hogy mennyire pazarló az emberi agy, addig ez egy semmitmondó fogalom.)
De tegyük fel, hogy az agyunk rettenetesen energiapazarló, rossz hatásfokon működő szerv. Ez meglepő? Aligha. Egy vadonatúj szerv, alig 200.000 éves. Azt tudjuk (a linkelt cikkben le is van írva miből), hogy nagyon intenzív evolúciós nyomásnak volt kitéve, de csak nagyon rövid ideig, kb. kétmillió éve kezdődött ez a fajta nagyon intenzív szelekció. Ezek alapján azt várni, hogy kifejlődjön egy minden mérce szerint tökéletes szerv butaság. Ugyanilyen alapon az első madaraktól is elvárhattuk volna, hogy nagyon energia-hatékonyan repüljenek, nyilván az is butaság lett volna, és nyilván nem is tudtak úgy repülni, mint egy mai galamb.
Az egy más kérdés, hogy úgy tűnik, hogy ez az agyra ható erős szelekciós nyomás mára megszűnt, vagy vannak, akik szerint megszűnt. Sokszorosan lényegtelen kérdés, hogy hat-e még az emberre bármiféle evolúció, mivel maximum pár száz éven belül a mai biológiai állapotában is ki tudja magát vonni az evolúció vaksága alól, és ő maga tudja saját felépítését megtervezni. (Az persze egy másik kérdés, hogy evolúciós értelemben egy ilyen faj is részese marad a versenynek, de a klasszikus biológiai evolúció alól felszabadul.) -
Rotyoka #80 Adjunk a kutyának 5 millió éven át főt kaját és szuperdog lesz -
#79
Ez az "agyunknak csak 10-20%-át használjuk ki" akkora baromság, hogy még én sem tudtam kiirtani sok éves pályafutásom alatt.
Pedig erőlködtem. Bizonyítottan.
De nem erről akarok most írni. Épp elolvastam egy kis cikket, amely ezúttal nem brit, hanem MIT-es fiúk munkájáról szól, őket pedig komolyan szoktuk venni. A cikk angolul van, így akik nem tudnak angolul, azok most pechesek, de azért belinkelem. A lényege az, hogy kinyírhatod a dédapád. Elég morbid, mi? -
gosub #78 Most vagy az agy 20%-os kihasználtság nem igaz, vagy az agy méretnövekedésének az evolúciója. Az agy tudtommal a glükóz akár 40%-át is felemészti, (gyermekkorban a dupláját is) pedig ezt az anyagot használja a többi sejt is működéséhez. Ez iszonyat pazarlás lenne annak tükrében, hogy csak úgy 80% az agynak kihasználatlanul álljon.
A másik, ha nincs szükség rá akkor minek van? Minek alakult ki, miért nem tűnt el az evolúció süllyesztőjében? Mennyivel hatékonyabb, energikusabb lenne egy kisebb pocsékolású agy, aminek rég ki kellett volna szelektálódnia, kiszorítva a mostanit.
Amúgy meg az is érdekes, mi összefüggés van az agy mérete és inteligenciája között? A legnagyobb agyú ember 2 literes a legkisebb asszem 800cm3, mégis elegendő volt mindkettőnek a sajátja egyik sem volt abnormális. És elég nagy a szórás, csak nézz magad körül. Még a kalap méretek is a legkisebbtől a legnagyobbig 25%-30%-ra van. Akkor hogy valósul meg az őstörténetben az agy fokozatos fejlődése, ha azt a méretében határozzuk meg? -
#77
Barlangrajzok Kr.e. 30.000-ben, mond valamit? -
lapaleves #76 kis különbség mindezt odúépítés, vagy némi húsillat-foszlány okán csinálni. természetesen nem hülye, és nem olyan erős a szag, hogy csak annak reményében belevágjon.
a letelepedett földművelő életforma nem azonos a táborépítéssel. de gondolom 30.000 éve csak álltak az esőben éjszakánként, mint egy darab...
szóval valami barlangjuk vagy más, épített táborhely szerintem már bc 16.000 körül is lehetett. -
Flammius #75 Mondjuk nem láttam még rókát, amelyik ásóval készítette volna az odúját, pedig az is 40-50 centi alatt van. Vagy a sülök több méter mély üregeit sem fúrópajzzsal ássák, de lehetne még sok más példát is hozni, szóval ez a 40 centi mély gödör elméleted elég fura. -
Flammius #74 Letelepedett életforma 10-15.000 éves dolog, itt meg millió évekkel ezelőtti állapotokról van szó. -
#73
Falmius, mit írnak erről a tankönyveid? -
#72
Az élelelem földbe ásása nyilván ősibb tudomány, mint a tűzzel való elkészítése, de Flammius kolléga annyit bújta az egyetemi tankönyveket, hogy elment a józan esze.
A kutya is elássa a csontot, de az Amazonas medencében lakó ősemberek is kitűnően ismerik a vermelési technikát (növényi gumókat tárolnak így, nem húst), de a tüzet még nem fedezték fel.
Na, bumm! -
lapaleves #71 hát nekem nem tűnik olyan bonyolultnak. vágóhídon dolgozó rokonom kuvasza is folyton nyers birkaszívet meg májat kapott, az is elásta.
nem vitatkozni akarok, mert nem ismerem az akkori körülményeket. a tűzcsinálás nekem innen bonyolultabbnak tűnik, mint az elásás. egy lapos fával meg egy bottal nagyságrenddel gyorsabb és nagyobb gödröt lehet ásni, mint amire egy ragadozó képes. gondolj bele 40-50 centinél megáll a tudomány, mert visszagurul a föld a gödörbe. szerszám nélkül a legügyesebb farkas is csak szenvedne.
meg én azt feltételezem, hogy le vannak telepedve és az asszonyok otthon maradnak ha valami vad rámoccanna.
de ezek csak vad fantáziák, mondom nem tanulmányoztam a lehetséges életkörülményeket. -
Flammius #70 Ez egy olyan bonyolult eljárás, amit kizárt, hogy egy ilyen szintű homonida előbb fejleszt ki, mint a sütést, ráadásul az így elásott húst felfalnák a ragadozók. -
lapaleves #69 mint például a száraz földben egy mélyebbfajta gödörben betemetve? ha jól tudom hűvös, alacsony páratartalmú hely kell csak, meg zsírral be kell kenni. -
Flammius #68 Teljesen kizárt, lényegesen bonyolultabb eljárás, ráadásul olyan helyszínt kell biztosítani, ahol a hús hosszú időn át védve van a ragadozók elől. -
lapaleves #67 nem mindet. egy pár hétig érlelt marhasteak már részben megemésztődött. van hely, ahol a t-bone-hoz elég a villa is. no nem kis hazánkban.
persze világos, hogy nem feltétlenül minden hűsra igaz ez, de gondolom az érlelés hamarabb volt meg, mint a sütögetés.
persze ez megint visszakanyarodik a bőséghez, amikoris nincs harc az utolsó koncért is és ki lehet akasztani a húst. ahhoz meg az együttműködés révén sikers vadászat kellett. -
Flammius #66 Nyers húst elképesztően sokáig kell rágni, tapasztalatból mondom. -
lapaleves #65 azért ez a kutyázós dolog nem pont így néz ki. inkább rettentő mennyiségű kondícionálás, aminek végén a kutya továbbra is feladatként tekint a feladatra, viszont örül (na jó, mondjuk motivált) a végén várható jutalomnak.
kevés rálátásom van a munkakutyák képzésére, de két dolog biztos: a szocializálódás az én értelmemben kötődést is jelent, ez tipikusan nincs így. pár hét elvonás után a normál munkakutya le se szarja az előző gazdáját, simán vált falkát.
a másik az érzelmek dolga: a kutyák értelmesek, de még mindig végtelenül primitíven, célirányosan gondolkodnak. amit szeretetként értelmezünk, jellemzően valami sokkal egyszerűbb ok-okozati összefüggés.
és követelem, hogy a steakes képet vegyék le. egyébként is, a rendes nyers húst nemigen kell tovább rágni szerintem. inkább a feldarabolásra tippelnék. mondjuk a száj kinyúlhatna a fejből a sok fognak, ahogy pl a kutyáknál. -
primavis #64 a felhasználatlan aszociációs feladatot ellátó neuronok száma óriási! Ők felelnek a tárolt és keringő információk felhasználásáról. A tárolás más neuronok feladata. Ez is meg van a Pc-nél, nemde? Ismert olyan eset, amikor egy életfogytinlag elitélt rab kivülről megtanulta New York város telefonkönyvét! Egy dolog a memória és más dolog a tárolt információk helyes és gyors felhasználása. A kettő nem fedi egymást. Lehet lassan vagy gyorsan is helyesen vagy helytelenül gondolkodni. A különbség a neuron jálózatban megtett út hosszából adódik, vagyis olyan mint az Ic meg a személyvonat esete pl. Bp és Győr közt. Mig a két vonat valós sebessége kevesettér el, a sok megállás miatt az utóbbi sokkal később ér el a célhoz. Nos a gondolkodásban ez a szinapszisok számában jelentkezik. A helyesség/heltelenség meg az információk felhasználásánbak a módjában jelentkezik?. Az előbi példánál maradva, ha a vonat nem Tatabánya fele fog menni,hanem eltér Fehérvár fele, akkor biza nehezen jut el Győrbe! -
#63
HA igaz az, hogy pl. életünk során minden történésre emlékezik az elménk és ezt pl. hipnózisban elő lehet hozni (bár nyilván nem 100%-os a módszer), akkor talán nem véletlen, hogy tudatos gondolkodásra csak pár százalékát tudjuk haszálni, nem?! :DDD -
#62
Ez valahogy úgy lehet, mint a kutyáknál. Mivel mi adjuk nekik a kész táplálékot és nem kell egész nap falkában vadászniuk, mint a farkasoknak pl., így volt idejük szocializálódni a velünk tölött tömántelen feles idő alatt, amíg tulajdonképpen zéró dolguk lett volna amúgy. Ezért könnyebben képezhetőek és tanulékonyabbak is, gyorsan hasznos munkára foghatóak és még élvezik is, játéknak tekintik az egészet. A mentőkutyák, juhászkutyák, vakvezető kutyák, rendvédelmi feladatot ellátó kutyák stb. mind-mind jó példái annak, hogy mennyi hasznot hajthat egy állat, ha a napi tevékenységeinek 90%-át átvállaljuk tőle azzal, hogy mi "vadászunk" helyette. -
primavis #61 aha, s gondolom a Pc-d memoria egységeinek a száma is az lehet, vagy nem? Ugyanis a neuronok számának - tipusonként is - kb. ugyanaz a funkciója! Miért is nem tudsz egy W XP-t vagy egy Vistat, Wz-et feltelepiteni egy kis kapacitású gépre? S ahogy egy nagy kapacitású számitógépen sem használod az egész memóriát, pláne ha csak minimálisan szörfölsz a neten és csak szöveget szerkesztel vele, úgy egy nagy kapacitású agyat sem tudsz kihasználni még töredékében sem, ha nem gyűjtsz bele elég információt, nem dolgoztatotd intenziven! + ahogy a Pc-d is lehet gyenge anyagból készitve, rossz alkatrészekből összerakva és akkor hiába nagy akapcitása nem tudod használni megfelelően, úgy az agy esetébe is, ha a neuronok közti kapcsolatok nem funkcionálnak megfelelően, akkor a nagy agykapacitású ember is tök hülye lehet! Ahogy ez igaz, forditva is! -
#60
Amúgy van ebben valami, hogy minél energiadúsabb és hosszabb ideig energiát szolgáltató táplálékhoz jutunk, fajlagosan annál több időnk marad más tevékenységre. Múltkor én is befaltam egy 60dkg-os sztéket (ha már steakhouse-ban voltunk, mondom kipróbálom) és több mint másfél napig egy falatot sem tudtam utána enni. Nem is voltam éhes egyáltalán és ful aktív voltam végig. Mivel a marha nehezen/lassan emészhető így folyamatosan biztosítja a szükséges energiát szinte bármihez. Ugyanezt bogyókból és magvakból már meglehetősen nehéz lenne kivitelezni.
Lásd. az elefánt pl. egész áldott nap kajál folyamatosan, különben nem jut hozzá az életben maradáshoz szükséges tápanyaghoz. Nyilván ha ragadozó lenne, rövidebb idő alatt is fel tunda tankolni, csak hát egy ekkor állatnak elegendő áldozatot találni elég necces hosszú távon.
Mi magunk persze már elő tudunk állaítani nagy energiakoncentrációjú tápanyagokat, csak az emésztésünk még nem bírná a tablettákat élelem helyett. Elcsökevényesedne a bélrendszerünk/gyomrunk stb. és súlyos betegségekhez vezetne. MÉG! Nem kizárt, hogy idővel hozzá tudjuk magunkat szoktatni az efféle mesterséges tápanyagokhoz, viszont utána függőségbe kerülünk saját technológiánktól, hiszen természetes körülmények között már nem tudnánk táplálkozni. Végülis az, hogy nincsenek meg a megfelő rágószerveink és emésztésünk sem, máris függőséget jelent per pillanat is. -
#59
A szték nem nyers. A pácolás is ugyanazt a célt szolgálja, mit a sütés, mégpediglen a rostok lazítását, a sejtek falának meggyengítését. ERGÓ a véresre sütött szték is nagyságrendekkel puhább és könnyebben fogyasztható, mint a valódi nyers hús. Próbálj beleharapni egy élő/frissen elhunyt marhába! Jó szórakozás lesz...
De ugyanez igaz a sózásra is, mivel azonfelül, hogy tartósít, de ehetővé is puhítja egyben a húst (még a szárítást is idevehetjük akár). -
#58
Ez az agyakapcitás duma tudtommal egy urban legend... -
#57
Nem uzsonnázok...
Reggeli és vacsora csak egy nagyon kis valami nálam. Az ebéd meg kb. 25 perc. Reggeli és vacsora kb. 5 perc. Nassolni sem szoktam. -
#56
"10%? Napi 17-18 órát vagyok ébren, de napi 30-35 percnél nem több a kajálás..."
Akkor te olyan ember vagy, aki a fogait teljességgel mellőzve, szinte egészben nyeli le a táplálékot. És keveset alszol. Úgy számolnak, hogy a nap egyharmadát átalussza AZ ember (tehát az átlag), és az 8 óra. Így már csak 16-ot van ébren.
1 táplálkozásra, legyen az reggeli, ebéd, vagy vacsora, nyugodtan rá lehet számolni 15-15 percet. 3×15=45 perc. Uzsonnával és vacsorával 1 óra. Igaz, hogy ez "csak" 6,2%-a a 16-nak, de legtöbb ember állandóan nassol, egyfolytában rágcsál, és így bőven megvan az 1,6 óra, ami pont 10%.
Ha a főétkezéseket bekapod kevesebb, mint 15 perc alatt, akkor elsieted az étkezést. Ha nincs megrágva rendesen az étel, nehezebb emészteni, sőt, még beteg is lehetsz tőle. Amikor közalkalmazott voltam, 24 perc ebédszünet volt előírva. Nem véletlenül. 15 perc kaja+sorbanállás+cigarettaszünet. -
#55
Csak legalább ne azt a nyers sztéket rakták volna be illusztrációnak, mert az egyáltalán nem azt bizonyítja, hogy az emberek tudnak főzni... 
-
Lollerka #54 a vegen kiderul h a rosweli kis szurke lenyek nem foldonkivuliek hanem idoutazok voltak:P -
primavis #53 az nem lesz, mivel a mostani agyunk is bőven elég mindenre! Sőt, alig 20%-át használjuk fel a lehetséges kapacitásának! Viszont a pépes ételek miatt az utóbbi évszázadokban jelentősen csüökkent az állkapcsaink mérete. Ez jól látható a régi csontvázakkal való összehasonlitásnál! Ma már nagyon kevés embernek nőnek ki épen és egészségesen a bölcsességfogai! Sőt sokuknak ki sem nőnek, vagy ki kell húzni őket, Így aztán a mai urópai embernek nem 32 hanem csak 30 vagy még inkább eleve 28 foga van! Azok is összeszorulva, egymnásra nőve helyezkednek el. Ha ez a tendencia folytatódik, ez a helyzet is rosszabbodik s ráadásul a kisebb állkapcsok gyengébb rágóizmokat tudnak csak eltartani! Ergo, egy mókuskerékbe ültünk! -
primavis #52 az emlős koponya és agy fejlődését meghatározta egy sor olyan jellegük amely megkülöbözteti őket a hüllő elődeiktől:
1. az emlős medence zárt, mig a hüllőké nyitott. A hüllő vagy madártojás nem rakható le lágy héjjal! Az újszülött emlős koponyáján viszon kutacsok (ablakok="agyad lágya") vannak s ezek lehetővé teszik, hogy a szülőuton áthaladva a koponya torzulhasson, majd vissszanyerje redeti alakját és még sokáig növekedhessen, mig a csontok teljesen el nem mineralizálódnak/csontosodnak és bezáródnak a kutacsok.
2. az emlős agy jelentősen különbözik a hüllőagytól (főleg az előagy) s ez jelentős többlet a tanulási képeségek tekintetében. Ennek a csúccsa az emberi agy.
3. a tejjel való táplálás lehetővé teszi hogy a vemhesség illetve az újszülött kinti fejlődési ideje igencsak változatos lehessen, az életmódnak megfelelően. Ez is hatással van a koponya illetve az agy fejlődésére. -
primavis #51 paleontológusként teljes mértékben osztom a véleményüket! Azzal a kis javitással, hogy ők valószinüleg nem főzésről, hanem sütésről beszélnek! A szavanna és erdőtüzek során mindig számtalan félig-meddig vagy teljesen megsült állat maradványai találhatók meg, amelyeket persze megesznek a hús-mindenevő állatok! de csak az emeberelőd volt rá képes, hogy ezt mesterségesen létrehozza! A tűz fenntartása, majd a tüzgyújtás egyes módjainak felfedezése ténylegesen biztositotta az emeberré válást. Hiszen tűz nélkül sem kerámia edényeink, sem fémeszközeink nem lehetttek volna! Sőt, még a pattintott kőseszközöket is parázson hevitett obszidiánból hozták létre - eddig egyedülálló módon bizonyitva - a miskolci Avason, már a neandervölgyiek is! -
Intensify #50 Nos,ha úgy vesszük be is indult már a polipos evolúció hiszen annyi sok színű ember van/mármint egy ember is milyen sokszínű/.Az inteligencia egy dolog de valahol sima agyag edényekkel fognak polipot mivel belemászik a szerencsétlen magától és benne is marad tehát értelem mintha nem létezne....Ráadásul szaporodás után egyszerűen elpusztulnak tehát kérdéses hogy jó e ez nekünk ha polippá válunk... 
-
Flammius #49 Mert a vastag csontburok mérete ugyanakkora maradna, és már korai magzati stádiumban zárna. A benne fejlődő nagyobb agy pedig túlnyomás alá kerülne. Ezzel szemben a vékony, szinte tojáshéjszerű csontburok a fejlődő aggyal együtt tágulhat, ehhez jön még hozzá az is, hogy a koponya nagyon sokára zár csak, kb. másfél éves korban. Egy vékony, lágy részeket is magában foglaló koponyát pusztán mechanikailag is szét tud nyomni egy nagyobbra fejlődő agy. Nem kell egy olyan mutációra várni, ami mondjuk 800cm3-es agyat lehetővé tevő koponyáról 1200-asra vált, a fejlődő agy maga szét tudja nyomni a fejlődő koponyát. A nagyra fejlődő, vastag falú koponya nagyon fej nehézzé is tenné az állatot. -
Flammius #48 Ha legörgeted a cikket, még a példák között is ott van. Bal oldali oszlop, hetedik sor. -
Flammius #47 Igen, elírtam. Természetesen millió év, nem milliárd. -
ferceg #46 Ezt kb. 20-25 eve olvastam egy konyvben.