205
-
Flammius #165 Nem kell elküldened, gondolom a X. részt írtad:DDD -
Lollerka #164 hja... es a hyperpolarizacio csak siman fizikai kiegyenlitodes miatt lesz meg negativabb mint a kiindulaskor... egyebirant vannak gyors en lassu pumpak, mekkora refrakcios ideje lenne szegeny neuronnak ha a fizikara biznank mindent:S -
Lollerka #163 szerintem volt racio a postjaban ha nem ilyen uberbrutaltaposistenkiraly konyvekbol tanul az mebre mint te...
teljesen logikusan: evolucio-eng. evoltuion-hun. fejlodes-tudomanyos, biologiai, szocialis, spiritualis
szoval ha kotozkodni akarunk te a tudomanyos/szocialis evoluciorol beszelsz o meg a biologiairol... -
Flammius #162 Most írtam le, hogy a ligandum-kötött receptor blokkolja a pumpa-ATP-áz működését. Mégis mit nem értesz? Azt, hogy a koncentrációkülönbség magától kiegyenlítődik, ezt nem érted? Ez általános iskolai fizika. A pumpa pont a c kiegyenlítődés ellen van, istenem, komolyan mondom, ezt nem hiszem el. -
Lollerka #161 egyebkent sztem az a problema h te mediatorrol en meg ionokrol beszelunk... :P szal igen igazad van ha mediatorrol beszelsz, viszont en ionokra gondoltam -
Flammius #160 Csány Vilmos professzor Úr Etológia tankönyvének első pár fejezetében választ találsz minden felmerült félreértésedre az evolúcióval kapcsolatban, én már unom a sok beképzelt, nulla tudásanyaggal rendelkező, ál-diplomás embernek ugyanazt századszorra leírni. Ha valóban érdekelnek ezek a kérdések elolvasod a saját magad kedvére, ha pedig csak flémelni jársz ide, olyan mindegy mi van az egyébiránt igencsak üres fejedben. -
Lollerka #159 de ha mar itt tartunk az a marha sok Na hova megy ha nem a sejtbe... es a kiegyenlites sem csak ugy magatol van, szegeny Na/K pumpa kell hozza h 3Na ki 2K meg be jojjon sulyos ATP miatt... de ez amr megint szorszalhasogatas... -
Lollerka #158 amugy felszavakhoz mindenki azt rak hozza amit akar ez mar csak igy muxik... -
Flammius #157 Az sem a sejtbe ürül, hanem a ligandum-kötött receptorsejt hatására (vagy amennyiben ioncsatorna-receptorról van szó a ligandum puszta bekötődése által) megszűnik a pumpa működése. Pumpa hiányában pedig megtörténik a koncentrációkiegyenlítődés, konkrét esetünkben a K+ ion ki, a Na+ pedig beáramlik a sejtbe. -
cateran #156 Jujj...bocsi,te tudsz repulni? Akkor visszavonva minden..en sajna nem...es nem, a repules nem az evolucio termeke az embernel (a madaraknal igen...)
Termeszetes uton nem tud az ember...illetve nem tudom mennyire foghato az evoluciora,hogy kepesse valtunk a technologiai fejlodesre (marmint ofc megnovekedett agyterfogat,stb okes, de azert nem hiszem hogy az evolucio keltette bennunk a tudasvagyat illetve azokat a dolgokat, amik meg a status quoert rajongtak es a tudatlansagert..)
Vagy hogy mast mondjak..evolucios fejlodesnek vagy technologiai fejlodesnek hivod a repules feltalalasat? Vagy a 2 legyen 1 es ugyanaz? Az azert erdekesen hangzik..( a logikat kovetve az, aki nem az en technologiai szintemen van, az fejletlenebb evolucios szempontbol..hmm-hmm...) -
Lollerka #155 kotozkodes miatt igazad van, de tenyleg azert h csak beledkossek... ha konnexon sejt-sejt kozott van es ez az egyetlen egy pelda akkor a sok sejt valojaban homogen de tom h nem az csak meg igy utolso poszt erejeig idegesitselek egy kicsit:p
mna :D ennyi off:D -
primavis #154 öcsike, ha nem irtam volna én magam is összehasonlitó anatómiai egyetemi tankönyvet, akkor nem nevetnék ezen a felhiváson! Csakhát én nem szoktam tudalékoskodni egy ismeretterjesztő topicon! Igyakszem a hozzászólók átlaga számára felfogható/érthető stilusban közölni a mondanivalómat! Priviben megkaphatod, ha nagyon kiváncsi vagy rá, a wikis szócikket rólam! -
Lollerka #153 oooh megtalaltam thx primavis:p nos azt a valojaban a sejtbet a natriumra ertettem:D nem a neurotransmitterekre:P a sejt toltese - mig kint minden + a Na bearamlasa a sejtbe inditja el a polarizacios hullamot:D -
primavis #152 nem érdekes, hogy mi van a fogadó sejt részéről, mindig csak az ami az átadóéról!de mint irtam, ez off! -
Flammius #151 "szerinted nem egységes a sejt membránja? hol van rajta valamiféle kapu, nyilás folytonosság hiány? ha a pórusokra gondoltál, akkor tévedsz, mert nem azokról van szó! Biológus tanonc léttedre, hogy irogathatsz ilyesmiket? "
Ajánlom figyelmedbe az Összehasonlító Anatómiai Előadások sorozat (szerk,: Sass Miklós, Zboray Géza) első kötetét, a Kovács János írta Sejttan című könyvet. Sok csuda dolgot tanulhat meg belőle az ember, például rögtön a 28. oldalon, hogy a sejtmembrán inhomogén vertikális és horizontális síkjában is. A 31. oldalon pedig azt is megtudhatod, hogy a pórusoknak nagyon kis része nem kapuzott csak. A 63. oldalon arra a kérdésedre is választ kaphatsz, igaz csak egy példa erejéig, hogy hol vannak nyílások a sejtmembránon. Például a réskapcsolatokban, melyek kb. 100nm átmérőjű folt-szerű képződmények, és melyek konnexonokból épülnek fel.
Milyen diplomád is van neked?
-
primavis #150 1. mi lenne hogy eme hosszú offolás utáén visszatérnénk az alaptémára: főtt/sült ételek szerepére az emberé válásban!
2. s mi lenne ha a válaszkor rákattintanátok arra a hozzászólásra, amelxre válaszoltok? másképpen illetéktelen is magáének érezheti azt a bizonyos inget! -
Lollerka #149 @primavis
de a szinaptikus ingeratadas csak szinapszisnal mukodik... a res nem mindig szinapszis
egyebkent mas sejteknek mas a nyugalmi potencialjuk -
Lollerka #148 nem ertem mi a szemet a mondatszerkesztesemben... de ha te mondod biztosan igazad van:P egyebirant a felfujt holyag stilusomat seme rtem, bevallom ha igazad van, viszont elvarom h ezt mas is megtegye, egyszeruen nem ekllett volna belekotni abba ahogy osszehasonlitottam a 2 agyat:D
nem ertem mi a gond a nyelvujitassal mikor siman ugyan azt jelenti es megertette midnenki,c sak te akadtal el rajta/de megertetted/ es a kemiai nem feszultsegen alapulo atvitel/ATVITEL ERTED ATMEGY/ tovabbitas, terjedes igen
erre a voljaban a sejtbe urulnekre nem emlexem h irtam volna....
es tudod mi, nem mas a velemeny, lehet h hulye ostoba vagyok, es te mindent jobban tudsz, siman megeshet, viszont ha okos vagy akkor is el kellene ismerned h ha vlmit mashogy irok le nem kell belekotni:p -
Rotyoka #147 Az egész evolució egy fasság! Mi mind Chuck Norris-tól vagyunk! -
primavis #146 az ingerküszöbb annak a mértéke, hogy mennyire van aktiválódva/inhibálódva egy-egy neuron. A példáid nem bizonyitják azt, hogy ezekben az esetekben nem szinaptikus uton terjedt az inger! Én azt kértem, hogy két neuron közti nem szinaptikus ingerátadásra adj példát! -
Flammius #145 Miután már bebizonyítottad, hogy logikus gondolkodásra képtelen vagy, látom felbátorodtál, és megvillantottad lexikai ismereteid mély hiányosságait is.
Minden ingerületátvitel depolarizáció-repolarizáció alapú, úgyhogy mind potenciálkülönbségen alapul - igen a "kémiai" is, hogy ilyen szájbarágós legyek. Ez utóbbit, megint csak egy kis nyelvújítással, "vegyi anyagokkal működő kapcsolatnak" hívod, az előbbit (konnexon alapút) pedig egészen hajmeresztő módon "feszültségen alapuló ingerületátvitelnek", mintha a másik nem ilyen alapon működne...
A gap junction esetén a rés valóban nagyon kicsi, 2-2,5 nm, de nem is ez a lényeg, hanem, hogy a hat darab konnexinmolekula egy teljesen egybefüggő csatornát alkot a két sejt között, ezzel 1kDa-ig szabad átjárást biztosítva a két sejt citoszoljában található molekulák számára. (Gap junction azonban nem csak az elektromos szinapszisokban található, hanem a szívizom sejtek között is, sőt anyagcsere-folyamatok összehangolása végett sok más sejtben is megtalálhatóak.)
A "/valójában a sejtbe/" szintén helytelen, mivel a sejtmembránon kívülre, egészen pontosan a szinaptikus résbe ürülnek az ingerületátvivő anyagok, melyeket majd receptorfehérjék juttatnak (aktív transzporttal!) a membrán C-terminális részére. Pont ezen az alapon lehet szabályozni az ingerület átadódását. Ha közvetlenül a citoszolba ürülne az ingerületátvivő anyag, akkor nem is lenne szükség másra, csak réskapcsolatra, nyilván ingerületátvivő anyagról ebben az esetben beszélni sem volna értelme.
Felületesség, ostobaság, félműveltség, a folyamtok meg nem értettsége. Ez ordít minden hozzászólásodról. Ezt tetézed szemét módon való mondatszerkesztéssel, beképzelt, felfújt hólyag stílussal. De gondolom majd megint előjössz, hogy neked más a véleményed, csakhogy ezek nem véleményfüggő dolgok, ezek kő kemény ténykérdések.
-
Lollerka #144 de mire adjak peldat? a szegmentalis inhibiciora ha pl megszurod magad es elkezded fujni kevesbe fog fajni ugyanis a borben levo receptorok ugyan abba a szegmensbe vezetik az informaciot mint a szuras fajdalma? es igy szegmentalisan osszeadodnak a jelek?
vagy arra h mikor hallod h zummoga szunyog centralisan aktivalodik a tr. cutaneus a gerincedben es amint vlmi hozzader egybol ugy erzed h mar csip? vagy miylen peldara vagy kivancsi? -
Lollerka #143 figy vlmi kivaltotta az ingerkuszob elereset... aminek vlmi informacionak kellett lenni, ugyanis adekvalt ingert csakis vlmi informacio valthat ki, nem ropkodnek maguknak a feszultsegek... -
primavis #142 adjál már rá egy példát, rég várom! de az egy másik neuronból származzon! Nagyon kiváncsi vagok rá, hogy miképpen tud egy neuron ingert átvinni más sejtre másképpen! -
primavis #141 ez egy inger! ami ha eléri az ingerküszöböt, akkor ingerületet hoz létre! Az információ az egészen más valami! -
Lollerka #140 en sosem mondtam h nem igy van, azt mondtam h informacio atadasara nem ez az egyetlen lehetoseg:) -
primavis #139 magának a különböző belső/külső ingereknek vannak polarizációt befolyásoló hatásai a sejt (neuron) membránra! De ez mig a világ nem kerülhet ki a sejtből, nem adódhat át egy másik sejtnek, ha nincs axon, vagy ha pl. a végfácska hólyagocskái a folytonos használat miatt kimerülnek! Ez az ideg fáradtság! Nem így van? -
Lollerka #138 es az nem informacio szerinted? -
primavis #137 szerinted ezt a pre- és postszinaptikus inhibiciót/aktivizálást mi hozza létre? azt a bizonyos feszültséget amiről irsz.... -
Lollerka #136 amit leirtal nem igaz, kulonben nem lenne ertelme a terbeli szumacionak, egy inger nem biztos h ingeruletet hoz letre, megvan minden sejtnek a depolarizacios szintje, amit leirsz az teny, de te a kemiai anyagokkal torteno atadast irod, en irtam h van feszultsegen alapulo is, sot atrendezodeses is van/lenyege h meg egy szinapszis no ki igy ugyan arra az ingerre sokkal tobb neurotranszmitter aramlik ki, egyebkent ha myelinizalt neuronrol van szo igazad van, egyebkent nem, mert az axonon lehet indukalni feszultsegvaltozast, de igen, amit irtal az ugy van az axonon keresztul lehet atadni ingeruletet egy masik neuritra/de megint leirom, nem CSAK es kizarolag, de 90%+ban igy tortenik/ -
primavis #135 tévedsz, csak akkor várom el, amikor már tudományosan bizonyitott tényeket közlök! Amikor saját elképzeléseket, akkor csak átgondolást várhatok el bárkitől! -
primavis #134 de nem szinapszison keresztül történő! megint egy fogalomzavar! A fizikai/mechanikai/vegyi ingerek a neuron membránjának bármely részén azt ingerelve , ingerületet hozhatnak létre! De a neuronból ez az ingerület-amely a membrán teljes felületén szét áramlik,- csak az axon végén levő végfácska hólyagocskáinak terméke révén adhatók át egy másik sejtnek(legyen az neuron vagy egy szomatikus sejt). Ha van más elképzelésed, akkor jelzed! -
Lollerka #133 irtam h ha igy ertetted akkor igazad van... mind a kettonek igaza van csak mindenki azt szeretne ha csak neki lenne igaza -
primavis #132 a pórusokat ne tévesszétek össze a folytonosság hiánnyal! látom mindkettőtöknek komoly fogalom zavaraitok vannak! -
Lollerka #131 @ primavis
a feszultseg nem kzvetito anyag? a feszultsegtol fuggo csatornak a feszultseg valtozasara nyilnak vagy zarodnak... megkerdezhetnem mi a szakmad? amint mondtam embernel
es kepzeld: axon, neurit, dendrit-ha osszeparositod akarmelyik 2ot lesz egy kapcsolat ami tenylegesen letezik is, nem mindig az informacioatvitel a lenyeg, a post es preszinaptikus inhibicio nem irformacioatvitel, megis szukseg van ra -
primavis #130 szerinted nem egységes a sejt membránja? hol van rajta valamiféle kapu, nyilás folytonosság hiány? ha a pórusokra gondoltál, akkor tévedsz, mert nem azokról van szó! Biológus tanonc léttedre, hogy irogathatsz ilyesmiket? -
Lollerka #129 @primavis
en sosem jelentek ki semmit... a nihilizmus alapja h nincs igaz es hamis, nicnsenek szabalyok, ami egyben az alapveto paradoxon is az egeszben:D
a ... jelet szeretem hasznalni, azt jelenti h gondolkodj el egy kicsit azon amit irtam:P
flammiusnak igaza van ugyanis tenyleg nem egyseges, kulomben a rajta levo kis csatornak nem mukodnenek szamos akvaporin/7 fele/, szint ha ezeket is a membran reszenek veszed akkor egyseges, ugyanis nicnsenek benne lyukak, es a sejt maga szabalyozza a csatornak allapotat/fiziologiai allapotokrol beszelek/
@Flammius
mi nem velemenyfuggo? azt hittem ebben a forumban velemenyekrol ebszelunke s nem tudomanyos tenyeket cserelunk... a tudomanyos teny is csak egy altalanossagban elfogadott velemeny... regen az volt a teny h a fold lapos es egy velemeny volt csak h kerek, a mas nem azt jelenti h rossz -
primavis #128 nekem ne magyarázd, a szakmámba is vág, de azt elárulhatnád, hogy egy dendrit hogyan ad át egy idegáramot az axonnak, vagy egy másik dendritnek! Kiváncsi vagyok rá! Ehhez közvetitő anyagra lenne szüksége, ami ingert váltson ki a másik sejt memebránján, depolarizálva azt! Hol is termeli ezt az anyagot (acetilcolint pl.)Tehát? -
Flammius #127 "ugyanis mint olyan minden neuron teljes membránfelülete egységes"
Egy ilyen kijelentésért még a középiskolámban is azonnal megbuktattak volna. Egyetemen pedig finoman rákérdeznének, hogy miért is jár ide.
Lollerka: az a probléma, hogy ezek nem véleményfüggő dolgok... (hogy én is használjam egyszer a kedvenc karakteregyüttesed) -
primavis #126 te bármit mondhatsz, de ne várd el, hogy ezt tudomáényosan bizon yitotnak tekintsül! A tudomány ugyanis nem hit, hanem tények kérdése! Mikor a tények nem bizonyitottak, de feltételezhetőek, akkor hipotézisekről beszélünk , ugyebár? Persze, a neuromnok száma az első 2-3 év kivételével a koral folyamatosan csökken, bár újabban már keletkező neuronokról is tud a tudomány! DE a csökkenés ellenére (hacsak ez nem kóros vagy sérülés következtében áll fenn) bőven marad aggastyán korunkra is belőlük!
No, van keringő memória is, de nem tart mig a világ! (pl egy név, egy telefonszám nem túl hosszú ideig kering, ha fontos, rögzül, de ha nem fontos, rövidesen nyom nélkül eltünik).