A fõtt étel az emberi evolúció kulcsa?
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#155
kotozkodes miatt igazad van, de tenyleg azert h csak beledkossek... ha konnexon sejt-sejt kozott van es ez az egyetlen egy pelda akkor a sok sejt valojaban homogen de tom h nem az csak meg igy utolso poszt erejeig idegesitselek egy kicsit:p
mna :D ennyi off:D
mna :D ennyi off:D
#154
öcsike, ha nem irtam volna én magam is összehasonlitó anatómiai egyetemi tankönyvet, akkor nem nevetnék ezen a felhiváson! Csakhát én nem szoktam tudalékoskodni egy ismeretterjesztõ topicon! Igyakszem a hozzászólók átlaga számára felfogható/érthetõ stilusban közölni a mondanivalómat! Priviben megkaphatod, ha nagyon kiváncsi vagy rá, a wikis szócikket rólam!
#153
oooh megtalaltam thx primavis:p nos azt a valojaban a sejtbet a natriumra ertettem:D nem a neurotransmitterekre:P a sejt toltese - mig kint minden + a Na bearamlasa a sejtbe inditja el a polarizacios hullamot:D
#152
nem érdekes, hogy mi van a fogadó sejt részérõl, mindig csak az ami az átadóéról!de mint irtam, ez off!
#151
"szerinted nem egységes a sejt membránja? hol van rajta valamiféle kapu, nyilás folytonosság hiány? ha a pórusokra gondoltál, akkor tévedsz, mert nem azokról van szó! Biológus tanonc léttedre, hogy irogathatsz ilyesmiket? "
Ajánlom figyelmedbe az Összehasonlító Anatómiai Elõadások sorozat (szerk,: Sass Miklós, Zboray Géza) elsõ kötetét, a Kovács János írta Sejttan címû könyvet. Sok csuda dolgot tanulhat meg belõle az ember, például rögtön a 28. oldalon, hogy a sejtmembrán inhomogén vertikális és horizontális síkjában is. A 31. oldalon pedig azt is megtudhatod, hogy a pórusoknak nagyon kis része nem kapuzott csak. A 63. oldalon arra a kérdésedre is választ kaphatsz, igaz csak egy példa erejéig, hogy hol vannak nyílások a sejtmembránon. Például a réskapcsolatokban, melyek kb. 100nm átmérõjû folt-szerû képzõdmények, és melyek konnexonokból épülnek fel.
Milyen diplomád is van neked?
Ajánlom figyelmedbe az Összehasonlító Anatómiai Elõadások sorozat (szerk,: Sass Miklós, Zboray Géza) elsõ kötetét, a Kovács János írta Sejttan címû könyvet. Sok csuda dolgot tanulhat meg belõle az ember, például rögtön a 28. oldalon, hogy a sejtmembrán inhomogén vertikális és horizontális síkjában is. A 31. oldalon pedig azt is megtudhatod, hogy a pórusoknak nagyon kis része nem kapuzott csak. A 63. oldalon arra a kérdésedre is választ kaphatsz, igaz csak egy példa erejéig, hogy hol vannak nyílások a sejtmembránon. Például a réskapcsolatokban, melyek kb. 100nm átmérõjû folt-szerû képzõdmények, és melyek konnexonokból épülnek fel.
Milyen diplomád is van neked?
#150
1. mi lenne hogy eme hosszú offolás utáén visszatérnénk az alaptémára: fõtt/sült ételek szerepére az emberé válásban!
2. s mi lenne ha a válaszkor rákattintanátok arra a hozzászólásra, amelxre válaszoltok? másképpen illetéktelen is magáének érezheti azt a bizonyos inget!
2. s mi lenne ha a válaszkor rákattintanátok arra a hozzászólásra, amelxre válaszoltok? másképpen illetéktelen is magáének érezheti azt a bizonyos inget!
#149
@primavis
de a szinaptikus ingeratadas csak szinapszisnal mukodik... a res nem mindig szinapszis
egyebkent mas sejteknek mas a nyugalmi potencialjuk
de a szinaptikus ingeratadas csak szinapszisnal mukodik... a res nem mindig szinapszis
egyebkent mas sejteknek mas a nyugalmi potencialjuk
#148
nem ertem mi a szemet a mondatszerkesztesemben... de ha te mondod biztosan igazad van:P egyebirant a felfujt holyag stilusomat seme rtem, bevallom ha igazad van, viszont elvarom h ezt mas is megtegye, egyszeruen nem ekllett volna belekotni abba ahogy osszehasonlitottam a 2 agyat:D
nem ertem mi a gond a nyelvujitassal mikor siman ugyan azt jelenti es megertette midnenki,c sak te akadtal el rajta/de megertetted/ es a kemiai nem feszultsegen alapulo atvitel/ATVITEL ERTED ATMEGY/ tovabbitas, terjedes igen
erre a voljaban a sejtbe urulnekre nem emlexem h irtam volna....
es tudod mi, nem mas a velemeny, lehet h hulye ostoba vagyok, es te mindent jobban tudsz, siman megeshet, viszont ha okos vagy akkor is el kellene ismerned h ha vlmit mashogy irok le nem kell belekotni:p
nem ertem mi a gond a nyelvujitassal mikor siman ugyan azt jelenti es megertette midnenki,c sak te akadtal el rajta/de megertetted/ es a kemiai nem feszultsegen alapulo atvitel/ATVITEL ERTED ATMEGY/ tovabbitas, terjedes igen
erre a voljaban a sejtbe urulnekre nem emlexem h irtam volna....
es tudod mi, nem mas a velemeny, lehet h hulye ostoba vagyok, es te mindent jobban tudsz, siman megeshet, viszont ha okos vagy akkor is el kellene ismerned h ha vlmit mashogy irok le nem kell belekotni:p
#147
Az egész evolució egy fasság! Mi mind Chuck Norris-tól vagyunk!
#146
az ingerküszöbb annak a mértéke, hogy mennyire van aktiválódva/inhibálódva egy-egy neuron. A példáid nem bizonyitják azt, hogy ezekben az esetekben nem szinaptikus uton terjedt az inger! Én azt kértem, hogy két neuron közti nem szinaptikus ingerátadásra adj példát!
#145
Miután már bebizonyítottad, hogy logikus gondolkodásra képtelen vagy, látom felbátorodtál, és megvillantottad lexikai ismereteid mély hiányosságait is.
Minden ingerületátvitel depolarizáció-repolarizáció alapú, úgyhogy mind potenciálkülönbségen alapul - igen a "kémiai" is, hogy ilyen szájbarágós legyek. Ez utóbbit, megint csak egy kis nyelvújítással, "vegyi anyagokkal mûködõ kapcsolatnak" hívod, az elõbbit (konnexon alapút) pedig egészen hajmeresztõ módon "feszültségen alapuló ingerületátvitelnek", mintha a másik nem ilyen alapon mûködne...
A gap junction esetén a rés valóban nagyon kicsi, 2-2,5 nm, de nem is ez a lényeg, hanem, hogy a hat darab konnexinmolekula egy teljesen egybefüggõ csatornát alkot a két sejt között, ezzel 1kDa-ig szabad átjárást biztosítva a két sejt citoszoljában található molekulák számára. (Gap junction azonban nem csak az elektromos szinapszisokban található, hanem a szívizom sejtek között is, sõt anyagcsere-folyamatok összehangolása végett sok más sejtben is megtalálhatóak.)
A "/valójában a sejtbe/" szintén helytelen, mivel a sejtmembránon kívülre, egészen pontosan a szinaptikus résbe ürülnek az ingerületátvivõ anyagok, melyeket majd receptorfehérjék juttatnak (aktív transzporttal!) a membrán C-terminális részére. Pont ezen az alapon lehet szabályozni az ingerület átadódását. Ha közvetlenül a citoszolba ürülne az ingerületátvivõ anyag, akkor nem is lenne szükség másra, csak réskapcsolatra, nyilván ingerületátvivõ anyagról ebben az esetben beszélni sem volna értelme.
Felületesség, ostobaság, félmûveltség, a folyamtok meg nem értettsége. Ez ordít minden hozzászólásodról. Ezt tetézed szemét módon való mondatszerkesztéssel, beképzelt, felfújt hólyag stílussal. De gondolom majd megint elõjössz, hogy neked más a véleményed, csakhogy ezek nem véleményfüggõ dolgok, ezek kõ kemény ténykérdések.
Minden ingerületátvitel depolarizáció-repolarizáció alapú, úgyhogy mind potenciálkülönbségen alapul - igen a "kémiai" is, hogy ilyen szájbarágós legyek. Ez utóbbit, megint csak egy kis nyelvújítással, "vegyi anyagokkal mûködõ kapcsolatnak" hívod, az elõbbit (konnexon alapút) pedig egészen hajmeresztõ módon "feszültségen alapuló ingerületátvitelnek", mintha a másik nem ilyen alapon mûködne...
A gap junction esetén a rés valóban nagyon kicsi, 2-2,5 nm, de nem is ez a lényeg, hanem, hogy a hat darab konnexinmolekula egy teljesen egybefüggõ csatornát alkot a két sejt között, ezzel 1kDa-ig szabad átjárást biztosítva a két sejt citoszoljában található molekulák számára. (Gap junction azonban nem csak az elektromos szinapszisokban található, hanem a szívizom sejtek között is, sõt anyagcsere-folyamatok összehangolása végett sok más sejtben is megtalálhatóak.)
A "/valójában a sejtbe/" szintén helytelen, mivel a sejtmembránon kívülre, egészen pontosan a szinaptikus résbe ürülnek az ingerületátvivõ anyagok, melyeket majd receptorfehérjék juttatnak (aktív transzporttal!) a membrán C-terminális részére. Pont ezen az alapon lehet szabályozni az ingerület átadódását. Ha közvetlenül a citoszolba ürülne az ingerületátvivõ anyag, akkor nem is lenne szükség másra, csak réskapcsolatra, nyilván ingerületátvivõ anyagról ebben az esetben beszélni sem volna értelme.
Felületesség, ostobaság, félmûveltség, a folyamtok meg nem értettsége. Ez ordít minden hozzászólásodról. Ezt tetézed szemét módon való mondatszerkesztéssel, beképzelt, felfújt hólyag stílussal. De gondolom majd megint elõjössz, hogy neked más a véleményed, csakhogy ezek nem véleményfüggõ dolgok, ezek kõ kemény ténykérdések.
#144
de mire adjak peldat? a szegmentalis inhibiciora ha pl megszurod magad es elkezded fujni kevesbe fog fajni ugyanis a borben levo receptorok ugyan abba a szegmensbe vezetik az informaciot mint a szuras fajdalma? es igy szegmentalisan osszeadodnak a jelek?
vagy arra h mikor hallod h zummoga szunyog centralisan aktivalodik a tr. cutaneus a gerincedben es amint vlmi hozzader egybol ugy erzed h mar csip? vagy miylen peldara vagy kivancsi?
vagy arra h mikor hallod h zummoga szunyog centralisan aktivalodik a tr. cutaneus a gerincedben es amint vlmi hozzader egybol ugy erzed h mar csip? vagy miylen peldara vagy kivancsi?
#143
figy vlmi kivaltotta az ingerkuszob elereset... aminek vlmi informacionak kellett lenni, ugyanis adekvalt ingert csakis vlmi informacio valthat ki, nem ropkodnek maguknak a feszultsegek...
#142
adjál már rá egy példát, rég várom! de az egy másik neuronból származzon! Nagyon kiváncsi vagok rá, hogy miképpen tud egy neuron ingert átvinni más sejtre másképpen!
#141
ez egy inger! ami ha eléri az ingerküszöböt, akkor ingerületet hoz létre! Az információ az egészen más valami!
#140
en sosem mondtam h nem igy van, azt mondtam h informacio atadasara nem ez az egyetlen lehetoseg:)
#139
magának a különbözõ belsõ/külsõ ingereknek vannak polarizációt befolyásoló hatásai a sejt (neuron) membránra! De ez mig a világ nem kerülhet ki a sejtbõl, nem adódhat át egy másik sejtnek, ha nincs axon, vagy ha pl. a végfácska hólyagocskái a folytonos használat miatt kimerülnek! Ez az ideg fáradtság! Nem így van?
#138
es az nem informacio szerinted?
#137
szerinted ezt a pre- és postszinaptikus inhibiciót/aktivizálást mi hozza létre? azt a bizonyos feszültséget amirõl irsz....
#136
amit leirtal nem igaz, kulonben nem lenne ertelme a terbeli szumacionak, egy inger nem biztos h ingeruletet hoz letre, megvan minden sejtnek a depolarizacios szintje, amit leirsz az teny, de te a kemiai anyagokkal torteno atadast irod, en irtam h van feszultsegen alapulo is, sot atrendezodeses is van/lenyege h meg egy szinapszis no ki igy ugyan arra az ingerre sokkal tobb neurotranszmitter aramlik ki, egyebkent ha myelinizalt neuronrol van szo igazad van, egyebkent nem, mert az axonon lehet indukalni feszultsegvaltozast, de igen, amit irtal az ugy van az axonon keresztul lehet atadni ingeruletet egy masik neuritra/de megint leirom, nem CSAK es kizarolag, de 90%+ban igy tortenik/
#135
tévedsz, csak akkor várom el, amikor már tudományosan bizonyitott tényeket közlök! Amikor saját elképzeléseket, akkor csak átgondolást várhatok el bárkitõl!
#134
de nem szinapszison keresztül történõ! megint egy fogalomzavar! A fizikai/mechanikai/vegyi ingerek a neuron membránjának bármely részén azt ingerelve , ingerületet hozhatnak létre! De a neuronból ez az ingerület-amely a membrán teljes felületén szét áramlik,- csak az axon végén levõ végfácska hólyagocskáinak terméke révén adhatók át egy másik sejtnek(legyen az neuron vagy egy szomatikus sejt). Ha van más elképzelésed, akkor jelzed!
#133
irtam h ha igy ertetted akkor igazad van... mind a kettonek igaza van csak mindenki azt szeretne ha csak neki lenne igaza
#132
a pórusokat ne tévesszétek össze a folytonosság hiánnyal! látom mindkettõtöknek komoly fogalom zavaraitok vannak!
#131
@ primavis
a feszultseg nem kzvetito anyag? a feszultsegtol fuggo csatornak a feszultseg valtozasara nyilnak vagy zarodnak... megkerdezhetnem mi a szakmad? amint mondtam embernel
es kepzeld: axon, neurit, dendrit-ha osszeparositod akarmelyik 2ot lesz egy kapcsolat ami tenylegesen letezik is, nem mindig az informacioatvitel a lenyeg, a post es preszinaptikus inhibicio nem irformacioatvitel, megis szukseg van ra
a feszultseg nem kzvetito anyag? a feszultsegtol fuggo csatornak a feszultseg valtozasara nyilnak vagy zarodnak... megkerdezhetnem mi a szakmad? amint mondtam embernel
es kepzeld: axon, neurit, dendrit-ha osszeparositod akarmelyik 2ot lesz egy kapcsolat ami tenylegesen letezik is, nem mindig az informacioatvitel a lenyeg, a post es preszinaptikus inhibicio nem irformacioatvitel, megis szukseg van ra
#130
szerinted nem egységes a sejt membránja? hol van rajta valamiféle kapu, nyilás folytonosság hiány? ha a pórusokra gondoltál, akkor tévedsz, mert nem azokról van szó! Biológus tanonc léttedre, hogy irogathatsz ilyesmiket?
#129
@primavis
en sosem jelentek ki semmit... a nihilizmus alapja h nincs igaz es hamis, nicnsenek szabalyok, ami egyben az alapveto paradoxon is az egeszben:D
a ... jelet szeretem hasznalni, azt jelenti h gondolkodj el egy kicsit azon amit irtam:P
flammiusnak igaza van ugyanis tenyleg nem egyseges, kulomben a rajta levo kis csatornak nem mukodnenek szamos akvaporin/7 fele/, szint ha ezeket is a membran reszenek veszed akkor egyseges, ugyanis nicnsenek benne lyukak, es a sejt maga szabalyozza a csatornak allapotat/fiziologiai allapotokrol beszelek/
@Flammius
mi nem velemenyfuggo? azt hittem ebben a forumban velemenyekrol ebszelunke s nem tudomanyos tenyeket cserelunk... a tudomanyos teny is csak egy altalanossagban elfogadott velemeny... regen az volt a teny h a fold lapos es egy velemeny volt csak h kerek, a mas nem azt jelenti h rossz
en sosem jelentek ki semmit... a nihilizmus alapja h nincs igaz es hamis, nicnsenek szabalyok, ami egyben az alapveto paradoxon is az egeszben:D
a ... jelet szeretem hasznalni, azt jelenti h gondolkodj el egy kicsit azon amit irtam:P
flammiusnak igaza van ugyanis tenyleg nem egyseges, kulomben a rajta levo kis csatornak nem mukodnenek szamos akvaporin/7 fele/, szint ha ezeket is a membran reszenek veszed akkor egyseges, ugyanis nicnsenek benne lyukak, es a sejt maga szabalyozza a csatornak allapotat/fiziologiai allapotokrol beszelek/
@Flammius
mi nem velemenyfuggo? azt hittem ebben a forumban velemenyekrol ebszelunke s nem tudomanyos tenyeket cserelunk... a tudomanyos teny is csak egy altalanossagban elfogadott velemeny... regen az volt a teny h a fold lapos es egy velemeny volt csak h kerek, a mas nem azt jelenti h rossz
#128
nekem ne magyarázd, a szakmámba is vág, de azt elárulhatnád, hogy egy dendrit hogyan ad át egy idegáramot az axonnak, vagy egy másik dendritnek! Kiváncsi vagyok rá! Ehhez közvetitõ anyagra lenne szüksége, ami ingert váltson ki a másik sejt memebránján, depolarizálva azt! Hol is termeli ezt az anyagot (acetilcolint pl.)Tehát?
#127
"ugyanis mint olyan minden neuron teljes membránfelülete egységes"
Egy ilyen kijelentésért még a középiskolámban is azonnal megbuktattak volna. Egyetemen pedig finoman rákérdeznének, hogy miért is jár ide.
Lollerka: az a probléma, hogy ezek nem véleményfüggõ dolgok... (hogy én is használjam egyszer a kedvenc karakteregyüttesed)
Egy ilyen kijelentésért még a középiskolámban is azonnal megbuktattak volna. Egyetemen pedig finoman rákérdeznének, hogy miért is jár ide.
Lollerka: az a probléma, hogy ezek nem véleményfüggõ dolgok... (hogy én is használjam egyszer a kedvenc karakteregyüttesed)
#126
te bármit mondhatsz, de ne várd el, hogy ezt tudomáényosan bizon yitotnak tekintsül! A tudomány ugyanis nem hit, hanem tények kérdése! Mikor a tények nem bizonyitottak, de feltételezhetõek, akkor hipotézisekrõl beszélünk , ugyebár? Persze, a neuromnok száma az elsõ 2-3 év kivételével a koral folyamatosan csökken, bár újabban már keletkezõ neuronokról is tud a tudomány! DE a csökkenés ellenére (hacsak ez nem kóros vagy sérülés következtében áll fenn) bõven marad aggastyán korunkra is belõlük!
No, van keringõ memória is, de nem tart mig a világ! (pl egy név, egy telefonszám nem túl hosszú ideig kering, ha fontos, rögzül, de ha nem fontos, rövidesen nyom nélkül eltünik).
No, van keringõ memória is, de nem tart mig a világ! (pl egy név, egy telefonszám nem túl hosszú ideig kering, ha fontos, rögzül, de ha nem fontos, rövidesen nyom nélkül eltünik).
#125
egyebkent egy neuron tobb ezer masik neuronnal van kapcsolatba
#124
tobbfele kapcsolat van van axo-axonasil, dendrid-axonalis az a lenyege a kozponti es periferias inhibicionak az inkeruletatvitelkor, a feszultsegen alapulo ingeruletatvitelkor a szinaptikus res sokkal kisebb mint a mikor vegyi anyagokkal tortenik az ingeruletatvitel, potencialvaltozas nyitja meg a Na es K porusokat amin kiaramolnak a sejtkozi terbe/valojaban a sejtbe/ igy egy polarizacios hullam jon letre ami kepes informaciot tovabbitani
#123
s azoknál hogy megy át az ingerület egyik sejtmembránról a másikra? ugyanis mint olyan minden neuron teljes membránfelülete egységes és sértetlen! Dendritrõl mehet át ingerület másik neuronra s hogyan?
#122
nem vagyok ostoba, csak mas a velemenyem a tiednel, es nem kezdek belekotni minden apro hibadba... kijelentettem vlmit felvetettel vlmit, megirtam ra mit gondolok, nem latok problemat azzal amit irtam... viszont azt eszrevettem h mikor elmondtam h ertettem egybol elakadtal azon h ekezet nelkul irok, most meg meg le is ostobazol:P ezt eszrevettem
#121
Ostoba vagy a végtelenségig, nem tudok mást mondani:(
#120
ja meg akkor is ha ilyen hibassan irok mint torott kezzel..:P
#119
@flammius..
mint mondtam a lenyeget olvast, megerted ha ekezet nelkul irok ha nem ha osszekever a betuket ha nem, ugy is csak az elso es utolsonak kell a helyen lennie es eleg ha bennevan az osszes tobbi /sry a diszlexiasoktol rajuk nem gondoltam:)/
de akkor is ha helytelenul es ekezetek ne adj isten pontok vesszok nelkul irok amit teszek is egyebkent es ferde vonalat hasznalok zarojel helyett nem kell mondano- tudom:D
de a lenyeg a lenyeg marad nem kell belekotni minden kis huylesegbe mikor nincs is mibe belekotni...
mint mondtam a lenyeget olvast, megerted ha ekezet nelkul irok ha nem ha osszekever a betuket ha nem, ugy is csak az elso es utolsonak kell a helyen lennie es eleg ha bennevan az osszes tobbi /sry a diszlexiasoktol rajuk nem gondoltam:)/
de akkor is ha helytelenul es ekezetek ne adj isten pontok vesszok nelkul irok amit teszek is egyebkent es ferde vonalat hasznalok zarojel helyett nem kell mondano- tudom:D
de a lenyeg a lenyeg marad nem kell belekotni minden kis huylesegbe mikor nincs is mibe belekotni...
#118
@Flammius
azert h elsore nem latsz osszefuggest meg lehet ott vannak, ha halmazokat veszel es reszhalmazait a reszhalmazokat osszehasonlitjhatom az egesz halmazzal, sot meg a halmazon kivuli elemekkel is, csak olyan kovetkezteteseket fogok levonni amit ellentmondanak egymasnak vagy eppenseggel teljesen ertelmetlenek, de az ertelmetlen kovetkeztetesnek is van lenyege, lasd diferencialdiagnozisok
@piramis
nem csk vegyi uton tortenik inheruletatvitel, teny h az embernel a legtobb szinapszis igy mukodik, de vannak feszultsegen alapulo szinapszisok is
egyebkent is nehez olyan dolgokrol beszelni aminek nem ertjuk a mukodeset, en pl mondhatom h az ember ugy szuletik meg h mindent tud / a neuronok szama fiatal korban sokkal magasabb/ amig nem hasznljuk fel oket /allandositjuk az informacioaramot/ addig nem ferunk hozza / tanulas/ es ha nem is kezdunk bele /nem kezdunk el zongorazni csak akkor mikor mar 60 evesek vagyunk/ szegeny nem hasznalt neuronjaink elhalnak...
masik nezet h korkoros folyamatokban folyton ugyan az az informacio kering agyunkban, es akkor engedjuk be a tudatunkba mikor szukseg van ra
azert h elsore nem latsz osszefuggest meg lehet ott vannak, ha halmazokat veszel es reszhalmazait a reszhalmazokat osszehasonlitjhatom az egesz halmazzal, sot meg a halmazon kivuli elemekkel is, csak olyan kovetkezteteseket fogok levonni amit ellentmondanak egymasnak vagy eppenseggel teljesen ertelmetlenek, de az ertelmetlen kovetkeztetesnek is van lenyege, lasd diferencialdiagnozisok
@piramis
nem csk vegyi uton tortenik inheruletatvitel, teny h az embernel a legtobb szinapszis igy mukodik, de vannak feszultsegen alapulo szinapszisok is
egyebkent is nehez olyan dolgokrol beszelni aminek nem ertjuk a mukodeset, en pl mondhatom h az ember ugy szuletik meg h mindent tud / a neuronok szama fiatal korban sokkal magasabb/ amig nem hasznljuk fel oket /allandositjuk az informacioaramot/ addig nem ferunk hozza / tanulas/ es ha nem is kezdunk bele /nem kezdunk el zongorazni csak akkor mikor mar 60 evesek vagyunk/ szegeny nem hasznalt neuronjaink elhalnak...
masik nezet h korkoros folyamatokban folyton ugyan az az informacio kering agyunkban, es akkor engedjuk be a tudatunkba mikor szukseg van ra
#117
Amúgy a billentyûzetedrõl, az ékezetes betûkön kívül, a központozás jelei is hiányoznak, vagy mind át lettek állítva a "..." jel kódolására? Túl azon, hogy irtózatos marhaságokat írsz, még olvasni is kellemetlen.
#116
ha a kisagy azonos meratu lenne a nagyaggyal nagyobb felulete lenne...
igen igazad van.. nem csak mozgas mert meg egyensulyozas, izomtonust szabalyoz... de kerlek.. nem azert h mindenben hibat keressek, de az egyensulyozas es az izomtonus is mozgas/motorikus funkcio
de ki beszelt az alma kortevel valo hasonlitkatasarol? a kortete es az osszes tobbi gyumolcs alakjanak hasonlitgatasarol esetleg...
igen igazad van.. nem csak mozgas mert meg egyensulyozas, izomtonust szabalyoz... de kerlek.. nem azert h mindenben hibat keressek, de az egyensulyozas es az izomtonus is mozgas/motorikus funkcio
de ki beszelt az alma kortevel valo hasonlitkatasarol? a kortete es az osszes tobbi gyumolcs alakjanak hasonlitgatasarol esetleg...
#115
melyik majomnak nagyobb az ayga mint az emebré??? még ha delfint vayg fogascettet irtál volna....
ami meg a szinapszisok számát ilelti, már irtam, hogy a gondolkodás, az ingerekre adott válaszok mobilitása pont attól függ, hogy az minél kevesebb szinapszis révén valósuljon meg! Ugyanis a neuront ért ingerület a következõ neuronra csak a megfelelõ vegyi anyagok által kiváltott újabb inger létrejötte után léphet át! Ez biza nagyon lelassithatja a választ! Persze, ha csak gondolkodunk valamin, akkor határozatlan számú szinapszison át tehetjük meg.
ami meg a szinapszisok számát ilelti, már irtam, hogy a gondolkodás, az ingerekre adott válaszok mobilitása pont attól függ, hogy az minél kevesebb szinapszis révén valósuljon meg! Ugyanis a neuront ért ingerület a következõ neuronra csak a megfelelõ vegyi anyagok által kiváltott újabb inger létrejötte után léphet át! Ez biza nagyon lelassithatja a választ! Persze, ha csak gondolkodunk valamin, akkor határozatlan számú szinapszison át tehetjük meg.
#114
"csak annyi h azt hasonlitok ossze amit akarok azzal amivel akarok"
Olyan, a nyelvtani szabályoknak megfelelõ, mondatot szerkeszthetsz az "x-et összehasonlítom y-al" mintájára, amilyet csak akarsz. De ezt mondani, más, mint megtenni az összehasonlítást. Ha ennek a belátására/felfogására is képtelen vagy, akkor többet én már nem tehetek.
Olyan, a nyelvtani szabályoknak megfelelõ, mondatot szerkeszthetsz az "x-et összehasonlítom y-al" mintájára, amilyet csak akarsz. De ezt mondani, más, mint megtenni az összehasonlítást. Ha ennek a belátására/felfogására is képtelen vagy, akkor többet én már nem tehetek.
#113
a legnehezebb megerteni a semmi fogalmat, de kerlek ne tereld a temat, tudod h huylesegbol irtam, es igan, ossze lehet hasonlitani az agyat a semmivel... oylan mintha megkerdem hany almad van te meg azt mondod nekem h milyen hulye vagyok h nem tudom alapbol h egy almad sincs mert nincs kezed... ennek ellenere puszta kivancsisagbol/azert h idegesitselek... megkerdezhetem:P
nem az ertelemrol van szo, foleg nem ennek a mondatnak az ertelmerol, csak annyi h azt hasonlitok ossze amit akarok azzal amivel akarok..
nem az ertelemrol van szo, foleg nem ennek a mondatnak az ertelmerol, csak annyi h azt hasonlitok ossze amit akarok azzal amivel akarok..
#112
a kisagynak nem csak motorikus funkciói vannak és a felülete sem nagyobb -aránylagosan- mint az elõagyé! Mellesleg, soha sem láttám még ilyen összehasonlitást, hiszen az almát nem szokás a körtével hasonlitgatni!
#111
A "növények agyát", egy referencia nélküli fogalmat hogyan akarod összehasonlítani bármiféle aggyal is? Azért, mert a nyelvtani szabályok lehetõvé teszik bizonyos mondatok megszerkesztését még nem biztos, hogy az a mondat értelmes is lesz.
#110
ne hülyüljünk már, az emberi agy a minimum 800 köbcentinél kezdõdik, de a hobbitok és a pigmeusok agya ennél is kisebb! Ezen a határon felül , de általában az 1100-200 közti sávban már nem a méret számit, ugyanis az pont a majmok/australopithecusok és a Homo közt ugrik át a mennyiségbõl a minõségre! A rengeteg boncolás révén óriási mennyiségû adattal is rendelkezik a tudomány s mivel a halottak jórészérõl azt is lehet tudni, hogy min. milyen végztségüek (sõt sokukról, hogy tudósok vagy éppen idióták)kiderült, hogy ebben az emelitett sávban a méret már nem mérvadó!
#109
ertsd:
az alma a legnagyobb mertekben almara hasonlito gyumolcs a novenyi termesek kozott, en ezt mondtam
ha nagyon meg akarjuk eroszakolni a nyelvet
az alma a legnagyobb mertekben almara hasonlito gyumolcs a novenyi termesek kozott, en ezt mondtam
ha nagyon meg akarjuk eroszakolni a nyelvet
#108
azert a paradicsomot/zoldseget ettem nem ugyan az a legkisebb mertekben sem...
mert az olyan mintha azt mondtad volna h a ferrari motorkerekpar...
es amugy a mi agyunkat ma miert nne hasonlithattam volna ossze az osszes emberszabasuval?:P ha akarom az osszes allato mondom, esetleg noveny vagy gombat... ha nagyon hibat keresel megtalalod...
mert az olyan mintha azt mondtad volna h a ferrari motorkerekpar...
es amugy a mi agyunkat ma miert nne hasonlithattam volna ossze az osszes emberszabasuval?:P ha akarom az osszes allato mondom, esetleg noveny vagy gombat... ha nagyon hibat keresel megtalalod...
#107
Nem volt helyes, hogy lett volna? Pont azért nem volt helyes, mert egy kategória hibát vétettél. Elõzõ példáddal élve olyan a helyzet, mintha a "Paradicsomot ettem." mondatot a "Zöldséget ettem." mondattal akartad volna helyettesíteni. Egy olyan kategóriába helyezted be a Homo sapiens sapiens fajt, aminek az nem része.
Egyébként a "Gyümölcsöt ettem." mondat jelentése eltér az "Almát ettem." jelentésétõl - függetlenül attól, hogy mindkét mondat referálhat ugyanarra a konkrét almára. (Ajánlom figyelmedbe Frege Jelentés és jelölet címû rövid munkáját.)
Egyébként a "Gyümölcsöt ettem." mondat jelentése eltér az "Almát ettem." jelentésétõl - függetlenül attól, hogy mindkét mondat referálhat ugyanarra a konkrét almára. (Ajánlom figyelmedbe Frege Jelentés és jelölet címû rövid munkáját.)
#106
a veszekedes ekdveert ami kis hazankban annyira divat...:P
ha azt mondom h gyumolcsot ettem az nem ugyan azt jelenti h almat? tom h tagabb fogalom, de mindenfele rendszertannak megfelel...
es ez siman lepcsofokokba rendezett, amit mondtam helyes volt, nem kell mindenbe belekotni:((
ha azt mondom h gyumolcsot ettem az nem ugyan azt jelenti h almat? tom h tagabb fogalom, de mindenfele rendszertannak megfelel...
es ez siman lepcsofokokba rendezett, amit mondtam helyes volt, nem kell mindenbe belekotni:((