Flammius#81
Ez az x%-os kihasználtság egy kacsa/urban legend.
Egy rövid és könnyen érthetőcikk megbízható szerzőtől a témában.
Az a gondolatod viszont, hogy aminél lehetne jobb, az már kiszelektálódott volna alapvető félreértése az evolúció gondolatának. Ugye mondanom sem kell, hogy ennek értelmében, amint megindulna az evolúció, az rögtön el is érné a végállapotát, hiszen ez a mondtad bármikor kimondható a folyamat során.
Szelektálódni az szelektálódik, amire szelekciós nyomás hat. A férfiaknak is van mellbimbójuk, pedig felesleges, sőt "káros" is (létezik férfi mellrák is), mégsem tűnt el, mert nem hatott rá soha szelekciós nyomás. Ha lett volna ilyen szelekciós nyomás, akkor bizonyosan megjelentek volna olyan módon fejlődő magzatok, akiknél a mellek kialakulása a nemi jelleget meghatározó génszakaszok aktiválódása utánra csúszik, így ezek mind mellbimbó nélküli egyedekké fejlődtek volna. Hozzáteszem, lehet, hogy meg is jelentek/jelennek ilyen magzatok, csak mivel evolúciós nyomás nem hat egyik irányba sem, ezért a számuk alacsony szinten stagnál. (Fogalmam sincs amúgy, hogy születnek-e ilyen okokból kifolyólag mellbimbó nélküli férfiak. Elvi akadálya ilyen szempontból nincsen.)
Azon sincs (sem lenne) semmi meglepő, hogy(ha) az agy pazarló (lenne). (Nincs mihez viszonyítanunk, lévén mi vagyunk az egyetlen emberfaj, viszonyítási alap nélkül pedig nem lehet eldönteni, hogy pazarló módon működő, vagy energiatakarékos agyunk van. Majd, ha mi magunk tudunk hasonlót tervezni, létrehozni, vagy máshol találunk ilyet, akkor el lehet dönteni, hogy mennyire pazarló az emberi agy, addig ez egy semmitmondó fogalom.)
De tegyük fel, hogy az agyunk rettenetesen energiapazarló, rossz hatásfokon működő szerv. Ez meglepő? Aligha. Egy vadonatúj szerv, alig 200.000 éves. Azt tudjuk (a linkelt cikkben le is van írva miből), hogy nagyon intenzív evolúciós nyomásnak volt kitéve, de csak nagyon rövid ideig, kb. kétmillió éve kezdődött ez a fajta nagyon intenzív szelekció. Ezek alapján azt várni, hogy kifejlődjön egy minden mérce szerint tökéletes szerv butaság. Ugyanilyen alapon az első madaraktól is elvárhattuk volna, hogy nagyon energia-hatékonyan repüljenek, nyilván az is butaság lett volna, és nyilván nem is tudtak úgy repülni, mint egy mai galamb.
Az egy más kérdés, hogy úgy tűnik, hogy ez az agyra ható erős szelekciós nyomás mára megszűnt, vagy vannak, akik szerint megszűnt. Sokszorosan lényegtelen kérdés, hogy hat-e még az emberre bármiféle evolúció, mivel maximum pár száz éven belül a mai biológiai állapotában is ki tudja magát vonni az evolúció vaksága alól, és ő maga tudja saját felépítését megtervezni. (Az persze egy másik kérdés, hogy evolúciós értelemben egy ilyen faj is részese marad a versenynek, de a klasszikus biológiai evolúció alól felszabadul.)