Leállíthatná-e a jog az LHC-t?
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#124
"mert állandók által meghatározott átmérõje van, már amennyire egy valószínûségi felhõ esetében lehet méretrõl beszélni, de azért lehet, karakterisztikaszerûen, tehát némi toleranciával), az pedig soha nem fog feketelyukká sûrûsödni..."
Talan pont attol felnek,hogy utkozestol megis atlepi az "anyag" a kritikus suruseget.
Es ha keletkezik egy akarmilyen akar 1 neutronnyi feketelyuk,akkor nem latom akadalyat,hogy barmit magaba szipantson.
Azert szar lenne egy feketelyukban elni,egy mobiltelefon sulya egy bolygo sulyaval lenne egyenlo.Ebben az esetben talan megfontolando lenne atnevezni a mobiltelefonokat.pl a mozdithatatlan,rendithetetlen telefon szavak jobban kifejeznek a valosagot.
#123
Ajánlott élõ elõadássorozat egész szombaton!
Budapesti Szkeptikus Konferencia.
Elõadás a helyszínen, illetve élõ közvetítés a világhálón.
"A délelõtti elõadások az energiapolitika kikerülhetetlen kérdéseit járják körül: a villamosenergia-igények kielégítésének lehetõségeit és feltételeit, és ehhez kapcsolódóan a megújuló energiák hazai kínálatát. Mit várhatunk a széltõl, a biomasszától, a geotermikus energia hozamától? Kell-e új atomerõmû?"
"Az elmúlt évben a Cinemart Kft. filmet készített a Szkeptikus Társaság közremûködésével. Az ötvenegynéhány perc alatt számos olyan témát járunk körül, amelyek felpiszkálják a kriktikus ember kétkedését: pálcás vízkeresés, asztráltest, gázfogyasztáscsökkentõ mágnes, fogyasztáscsökkentõ benzinadalékok, horoszkópok, méregtelenítés, falszárító..."
Akit érdekel a téma:
http://szkeptikus.bme.hu/
Budapesti Szkeptikus Konferencia.
Elõadás a helyszínen, illetve élõ közvetítés a világhálón.
"A délelõtti elõadások az energiapolitika kikerülhetetlen kérdéseit járják körül: a villamosenergia-igények kielégítésének lehetõségeit és feltételeit, és ehhez kapcsolódóan a megújuló energiák hazai kínálatát. Mit várhatunk a széltõl, a biomasszától, a geotermikus energia hozamától? Kell-e új atomerõmû?"
"Az elmúlt évben a Cinemart Kft. filmet készített a Szkeptikus Társaság közremûködésével. Az ötvenegynéhány perc alatt számos olyan témát járunk körül, amelyek felpiszkálják a kriktikus ember kétkedését: pálcás vízkeresés, asztráltest, gázfogyasztáscsökkentõ mágnes, fogyasztáscsökkentõ benzinadalékok, horoszkópok, méregtelenítés, falszárító..."
Akit érdekel a téma:
http://szkeptikus.bme.hu/
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#122
Mielõtt valaki kötözködni akarna, van antineutron is.
#121
Huh. Ezeket meg honnan vetted?
Egy fekete lyukhoz nem kellenek neutronok, egyetlen dolog kell, elegendõ tömeg elegendõen kicsi térfogatban. Minden tömeghez van egy térfogat, amitõl az fekete lyuk lesz.
Fekete lyukak általában nem neutroncsillagból lesznek, legalábbis a fekete lyukká omló csillag nem idõzik túl sokat egy ilyen állapotban. Esetenként elõfordulhat, hogy egy neutroncsillag tömegét növelve fekete lyukká alakul.
Neutronok csilliószámra keletkeznek rakat részecskefizikai folyamatban, atommagból kinyerve pedig rutinszerûen gyártjuk õket; nem tudom, hol hallottad, hogy nem tudunk neutront csinálni, noha ennek az égvilágon semmi köze az itt tárgyalt problémához. Pláne miért kellene valamiféle különleges "stabil" neutron; neutronból egyféle van.
Egy fekete lyukhoz nem kellenek neutronok, egyetlen dolog kell, elegendõ tömeg elegendõen kicsi térfogatban. Minden tömeghez van egy térfogat, amitõl az fekete lyuk lesz.
Fekete lyukak általában nem neutroncsillagból lesznek, legalábbis a fekete lyukká omló csillag nem idõzik túl sokat egy ilyen állapotban. Esetenként elõfordulhat, hogy egy neutroncsillag tömegét növelve fekete lyukká alakul.
Neutronok csilliószámra keletkeznek rakat részecskefizikai folyamatban, atommagból kinyerve pedig rutinszerûen gyártjuk õket; nem tudom, hol hallottad, hogy nem tudunk neutront csinálni, noha ennek az égvilágon semmi köze az itt tárgyalt problémához. Pláne miért kellene valamiféle különleges "stabil" neutron; neutronból egyféle van.
#120
Ott a pont. 😊
És nem próbálkozol meg levezetni az integrális alakból a differenciális alakot? 😊
És nem próbálkozol meg levezetni az integrális alakból a differenciális alakot? 😊
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#119
Nem bírják nézni, hogy az európai gyorsító nagyobb, mint az amcsi. <#vigyor4>
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#118
És ahhoz a variációhoz mit szólsz, hogy tele van velük az Univerzum, csak nem okoznak gondot, mert a Földhöz viszonyított sebességük általában óriási?
#117
A Napban nem közel fénysebességgel ütköznek a részecskék...
Más okból kifolyólag nem tartom valószínûnek a veszélyes labor-feketelyukak létrejöttét.
A feketelyukak neutroncsillagokból jönnek létre, amelynek a tömege és a sûrûsége elér egy küszöbértéket. De ettõl még a feketelyuk neutroncsillag marad, csak épp már nem engedi ki a fényt, ezért úgy fest, mint egy nagy fekete lyuk az ûrben. Tömege pedig csak neutronnak van (azon a nyomáson már szinte csak neutronok vannak, protonok és elektronok külön már sokkal kevesebb), ergo ahhoz hogy feketelyukat hozhassunk létre, elõször legalább egyetlen nyamvadt neutront kellene tudni létrehozni: stabil neutront, ami mondjuk legalább évekig nem pukkan el!
De a részecskegyorsítókban eddig csak max. pikoszekundumos (ha nem kevesebb, már nem is emlékszem) életû szub-szubatomi részecskéket tudtak létrehozni, neutront soha.
DE ha még létre is tudnák hozni végre valahára azt az elsõ ünnepélyes neutront, az akkor is még mindig csak egyetlen neutron lesz, aminek megvan a maga állandó sûrûsége (egyetlen árva neutron nem tud sûrûbb vagy ritkább lenni, mert állandók által meghatározott átmérõje van, már amennyire egy valószínûségi felhõ esetében lehet méretrõl beszélni, de azért lehet, karakterisztikaszerûen, tehát némi toleranciával), az pedig soha nem fog feketelyukká sûrûsödni...
Esetleg ha sok-sok neutront nagyon közel préselnek egymáshoz mondjuk lézerrel, akkor talán felmerülhet ennek az elméleti lehetõsége, de ahhoz tényleg nagyon sok kell. De nem fog menni, mert az lassúneutron-felhõ, nem pedig hógolyó.
Más okból kifolyólag nem tartom valószínûnek a veszélyes labor-feketelyukak létrejöttét.
A feketelyukak neutroncsillagokból jönnek létre, amelynek a tömege és a sûrûsége elér egy küszöbértéket. De ettõl még a feketelyuk neutroncsillag marad, csak épp már nem engedi ki a fényt, ezért úgy fest, mint egy nagy fekete lyuk az ûrben. Tömege pedig csak neutronnak van (azon a nyomáson már szinte csak neutronok vannak, protonok és elektronok külön már sokkal kevesebb), ergo ahhoz hogy feketelyukat hozhassunk létre, elõször legalább egyetlen nyamvadt neutront kellene tudni létrehozni: stabil neutront, ami mondjuk legalább évekig nem pukkan el!
De a részecskegyorsítókban eddig csak max. pikoszekundumos (ha nem kevesebb, már nem is emlékszem) életû szub-szubatomi részecskéket tudtak létrehozni, neutront soha.
DE ha még létre is tudnák hozni végre valahára azt az elsõ ünnepélyes neutront, az akkor is még mindig csak egyetlen neutron lesz, aminek megvan a maga állandó sûrûsége (egyetlen árva neutron nem tud sûrûbb vagy ritkább lenni, mert állandók által meghatározott átmérõje van, már amennyire egy valószínûségi felhõ esetében lehet méretrõl beszélni, de azért lehet, karakterisztikaszerûen, tehát némi toleranciával), az pedig soha nem fog feketelyukká sûrûsödni...
Esetleg ha sok-sok neutront nagyon közel préselnek egymáshoz mondjuk lézerrel, akkor talán felmerülhet ennek az elméleti lehetõsége, de ahhoz tényleg nagyon sok kell. De nem fog menni, mert az lassúneutron-felhõ, nem pedig hógolyó.
#116
LOL
Kezdjuk ott, hogy terawatt..
Kezdjuk ott, hogy terawatt..
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#115
Pontosan.
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#114
Ha két részecske ütközése tartósan feketelyukat tudna létrehozni, akkor az univerzum tele lenne velük.
Ott a napunk. Bár a legtöbb részecskéje sokkal kissebb energiával rendelkezik mint az LHC gyorsított részecséi, de néhány részecske energiája elérheti a terrawattos nagyságrendet.
A kozmikus sugárzásban is van néhány brutális energiájú részecske.
Az a terrawattos ütközés makroszkópikus méretekben lófing. Most komolyan, bárki komolyan gondolja hogy ez majd elnyeli a földet.
És ne jöjjön senki azzal hogy De ezt nem tudod 100%-os biztonsággal bizonyítani!
Annak is van nem nulla valószínûsége hogy a következõ pillanatba a jupiteren találod magad. És ettõl parázol?
Az se biztos hogy létezel. (Na ezzel bíróságon talán nem érvelnék😊
Ott a napunk. Bár a legtöbb részecskéje sokkal kissebb energiával rendelkezik mint az LHC gyorsított részecséi, de néhány részecske energiája elérheti a terrawattos nagyságrendet.
A kozmikus sugárzásban is van néhány brutális energiájú részecske.
Az a terrawattos ütközés makroszkópikus méretekben lófing. Most komolyan, bárki komolyan gondolja hogy ez majd elnyeli a földet.
És ne jöjjön senki azzal hogy De ezt nem tudod 100%-os biztonsággal bizonyítani!
Annak is van nem nulla valószínûsége hogy a következõ pillanatba a jupiteren találod magad. És ettõl parázol?
Az se biztos hogy létezel. (Na ezzel bíróságon talán nem érvelnék😊
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#113
Vazze akkor azonnal be kell tiltani! Mire várnak még?<#wilting><#banplz>
#112
boccs... <#banplz>
#111
Én phyzikus vagyok és csak cáfolni tudlak<#mf1>
#110
Ezek a phyzikusok szeretik a fekete lyukakat, de még csupasz se jut nekik, mert annyira nem emberek <#nyes>
#109
Az aláírásod nem egy Maxwell egyenlet? Ha télleg fölismertem akkor inkább jöjjön a vég és akarom azt a feketelyukat... 😄D
#108
Eddig olyan elméletek voltak, hogy azért nem találkoztunk eddig más intelligens, magas fejlettségû civilizációval, mert amikor eljutottak a tudomány ezen fázisába, felfalatták magukat egy fekete lyukkal. Azt hiszem ezen túl ezt úgy módosíthatjuk, hogy amint eljutottak ebbe a fázisba, jöttek a jogászok és leállították az egész tudományt <#idiota>
#107
Tipikus jenki jogi gondolkodás. Minden kis apró baromsággal foglalkozik, csak az nem zavarja, hogy a lényegi kérdésben van oltári defekt.
Mi köze egy jenki jogásznak az Cernhez? Ha meg köze van, akkor hogy-hogy nem kerül elõ a nemzetközi közjog, és miért jenki magánjogi frázisokkal operál?
Ez a cikk is az amerikai felsõoktatás publikációs kényszerének produktuma. Sokat nem veszítettünk volna, ha meg sem születik... <#ticking>
Mi köze egy jenki jogásznak az Cernhez? Ha meg köze van, akkor hogy-hogy nem kerül elõ a nemzetközi közjog, és miért jenki magánjogi frázisokkal operál?
Ez a cikk is az amerikai felsõoktatás publikációs kényszerének produktuma. Sokat nem veszítettünk volna, ha meg sem születik... <#ticking>
#106
Mérlegre kellene tenni a gyorsító létrehozásához szükséges pénz kidobott pénzzé nyilvánítását, vagy a civilizációnk jövõje! Tudom kissé sarkított, de az emberi büszkeség, tudásvágy hatalmas, ezért a kis bizonytalanságokat elnyomja. Valaki meg tudja mondani elõre, hogy mikor lesz veszélyes egy kísérlet? Nem hiszem! Nemrég olvastam az LHC-ben keletkezett részecskékrõl, amikor részben a várt részecskék jöttek létre, és részben nem azok. Volt olyan ember aki tudta elõre? Nem! Tehát nincs olyan ember aki tudja azt, hogy a kísérletek nem veszélyeztetik a civilizációnkat! Maximum bízik benne. Ez azért hatalmas különbség!
#105
Elnagyaráznád nekem szegénynek, hogy a "leelenõrzik, hogy téynleg az történik-e, amit várnak"-ból hogy következik az, hogy pontosan tudják, mi fog történni...
Ha arra célzol, hogy elég jó elképzeléseink vannak arra nézve, mi fog történni, az igaz. De ez nem jelenti azt, hogy 100%-ig biztosan ismerjük a lehetséges kimeneteleket, pláne nem azt, hogy ettõl biztonságban vagyunk. Még az ismert lehetséges kimenetek között is van olyan, ami katasztrofális (bár rendkívül alacsony valószínûséggel).
A kérdés az, megtettek-e e mindent, jól csinálták-e, és elfogadhatóak-e az eredmények. Ez egy tisztán szakmai-etikai-jogi kérdés. A probléma azzal van, hogy a csúcson álló szakembereket kellene auditálni, akit senki sem tud rajtuk kívül, tehát nekik kellene maximális önmérsékletet tanúsítani.
"a tudósoknak fontosabb, hogy kockáztassáka világot"
Ezt senki sem hiszi. De a cikk példájánál maradva, a Columbiát összerakó mérnökök sem szántszándékkal tervezték félre a rendszert. A tudományos közösség elfogult az LHC-val szemben, és ezzel nem árt, ha tisztában van.
Ha arra célzol, hogy elég jó elképzeléseink vannak arra nézve, mi fog történni, az igaz. De ez nem jelenti azt, hogy 100%-ig biztosan ismerjük a lehetséges kimeneteleket, pláne nem azt, hogy ettõl biztonságban vagyunk. Még az ismert lehetséges kimenetek között is van olyan, ami katasztrofális (bár rendkívül alacsony valószínûséggel).
A kérdés az, megtettek-e e mindent, jól csinálták-e, és elfogadhatóak-e az eredmények. Ez egy tisztán szakmai-etikai-jogi kérdés. A probléma azzal van, hogy a csúcson álló szakembereket kellene auditálni, akit senki sem tud rajtuk kívül, tehát nekik kellene maximális önmérsékletet tanúsítani.
"a tudósoknak fontosabb, hogy kockáztassáka világot"
Ezt senki sem hiszi. De a cikk példájánál maradva, a Columbiát összerakó mérnökök sem szántszándékkal tervezték félre a rendszert. A tudományos közösség elfogult az LHC-val szemben, és ezzel nem árt, ha tisztában van.
#104
Mivel ismerjük a MI világunk összes fizikai törvényszerûségét,ezért bátran kijelenthetjük, hogy fekete lyuk nem keletkezhet az LHC-ben, ha mégis keletkezik az a következõ pillanatban elenyészik és nem veszélyeztet senkit és semmit.
Van olyan ember a világon aki felelõssége teljes tudatában ezt ki tudja jelenteni? Aligha! Csak olyan lehet aki bízik a számtan tudásában! Ám a tudományos világot sokszor a kísérletek mellékterméke vitte elõre amikor más eredménye lett a próbálkozásnak és valami jó/hasznos dolog sült ki belõle. Erõs a gyanúm, hogy a sok ezernyi tudós aki csillogó szemmel várja a kísérletek eredményét, nem tudja megjósolni, hogy mikor fog balul elsülni a kísérletük, az általunk még nem ismert fizikai/kozmikus összefügések miatt. Ha mégis, akkor ott lesz a többi ezer aki csendre inti...
Ha ennek az esélye 1 a millióhoz, már nem szabadna folytatni, csak azért mert nem lesz több esélyünk! <#ejnye1> Lehet gondolkodni!
Van olyan ember a világon aki felelõssége teljes tudatában ezt ki tudja jelenteni? Aligha! Csak olyan lehet aki bízik a számtan tudásában! Ám a tudományos világot sokszor a kísérletek mellékterméke vitte elõre amikor más eredménye lett a próbálkozásnak és valami jó/hasznos dolog sült ki belõle. Erõs a gyanúm, hogy a sok ezernyi tudós aki csillogó szemmel várja a kísérletek eredményét, nem tudja megjósolni, hogy mikor fog balul elsülni a kísérletük, az általunk még nem ismert fizikai/kozmikus összefügések miatt. Ha mégis, akkor ott lesz a többi ezer aki csendre inti...
Ha ennek az esélye 1 a millióhoz, már nem szabadna folytatni, csak azért mert nem lesz több esélyünk! <#ejnye1> Lehet gondolkodni!
#103
fasza megin részecskefizikai kongresszus van itt.
nemtom megvan-e a múltkori cikk, hogy egy pohár vizet nem tudunk megfejteni. nem azt mondom máglyára az lhc-t, de azt csak nem nehéz belátni, hogy ismeretlen dolgok történhetnek.
még sose volt olyan cikk se, hogy "véletlenül fedezték fel, mert máshogy viselkedett az anyag, mint gondolták.". minden második bejelentés valami ilyesmi mentén jön létre. ami önmagában nem baj, mert feszegetjük az megismerés határait. a kérdés, hogy pont errefelé-e a legbölcsebb ezt megtenni.
nemtom megvan-e a múltkori cikk, hogy egy pohár vizet nem tudunk megfejteni. nem azt mondom máglyára az lhc-t, de azt csak nem nehéz belátni, hogy ismeretlen dolgok történhetnek.
még sose volt olyan cikk se, hogy "véletlenül fedezték fel, mert máshogy viselkedett az anyag, mint gondolták.". minden második bejelentés valami ilyesmi mentén jön létre. ami önmagában nem baj, mert feszegetjük az megismerés határait. a kérdés, hogy pont errefelé-e a legbölcsebb ezt megtenni.
#102
Azért gondolom abban egyetértünk, hogy például egy atomerõmû biztonságát nem az atomerõmûnek kellene auditálni...
Nézd, én nem azt állítom, hogy bármi baj lesz, sõt, szerintem is minimális az esélye. Csak picit kényelmetlenül lekezelõnek érzem a hivatalos állásfoglalást. Nem láttam tanulmányt például, ami azt boncolgatta volna, hogy a "sûrû" laboratóriumi környezet milyen speciális következményekkel járhat, mint amit itt pl. kvp-vel itt lejjebb tárgyaltunk. És ez ügyben csak egy dobásunk lesz, ha valami mégsem úgy sikerül, a "bocs, tévedtünk" esetleg már el sem hangozhat.
Nézd, én nem azt állítom, hogy bármi baj lesz, sõt, szerintem is minimális az esélye. Csak picit kényelmetlenül lekezelõnek érzem a hivatalos állásfoglalást. Nem láttam tanulmányt például, ami azt boncolgatta volna, hogy a "sûrû" laboratóriumi környezet milyen speciális következményekkel járhat, mint amit itt pl. kvp-vel itt lejjebb tárgyaltunk. És ez ügyben csak egy dobásunk lesz, ha valami mégsem úgy sikerül, a "bocs, tévedtünk" esetleg már el sem hangozhat.
#101
"A hozzád hasonló "úgysem lesz semmi" hozzáállásúak figyelmét azért felhívnám arra a tényre, hogy senki sem tudja, pontosan mi fog történni. Egyébként ugyanis nem kellene elvégezni a kísérletet!"
Tévedsz. Azért végzik el a kísérletet, hogy megtudják, hogy amit papíron levezettek, az igaz-e a mi valóságunkra? Tehát csak leelenõrzik, hogy téynleg az történik-e, amit várnak? Ugyanis a fizika kísérleti tudomány. Mérés és elmélet szorosan összefonódik. De lehet hogy neked van igazad, és a tudósoknak fontosabb, hogy kockáztassáka világot, mert nincs bennük fajfenntartási ösztön...
2012... LHC... még Nostradamus is megjósolta! 20-as számrendszerben az LHC = 20*100 + 17*10 + 12 = 2182. És a kísérleti fizika BME TTK youtube videónak is 2182 látogaója van. Én elkezdenék aggódni... xD
Tévedsz. Azért végzik el a kísérletet, hogy megtudják, hogy amit papíron levezettek, az igaz-e a mi valóságunkra? Tehát csak leelenõrzik, hogy téynleg az történik-e, amit várnak? Ugyanis a fizika kísérleti tudomány. Mérés és elmélet szorosan összefonódik. De lehet hogy neked van igazad, és a tudósoknak fontosabb, hogy kockáztassáka világot, mert nincs bennük fajfenntartási ösztön...
2012... LHC... még Nostradamus is megjósolta! 20-as számrendszerben az LHC = 20*100 + 17*10 + 12 = 2182. És a kísérleti fizika BME TTK youtube videónak is 2182 látogaója van. Én elkezdenék aggódni... xD
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#100
Arra céloztam, hogy a cikkbõl is kiderül, hogy az általános állásfoglalás az, hogy nem lehet baj, és született egy darab írás (többrõl nem ír a cikk), ami az ellenkezõjét állítja. Ha elég sokan foglalkoznak egy területtel, elõbb utóbb mindenhol születik egy cikk, ami az ellenkezõjét mondja, mint a többiek. Ezért kell alaposan megvizsgálni, hogy igaza volt-e. Úgy tûnik a CERN-es állásfoglalás szerint nem.
#99
De azért érted, hogy a kérdés az itt, hogy tévedhetett-e az ismerõsöd, vagy esetleg a jelenleg elfogadott összefüggések lehetnek-e hibásak. Feltehetjük-e gyermekeid, ismerõseid, az összes ember életét, sõt, az élet Univerzumban ismert egyetlen lelõhelyét erre a fogadásra? Ez valóban a tudományon túlmenõ kérdés. Néhány megszállott nem dönthet önmagában, mert ahogy a cikk is ügyesen bemutatja, lehetnek kognitív csapdában.
Szerintem egyébként egyszerû a szabály: csak olyan kísérletet szabad végezni, ami igazolhatóan megtörténik pontosan ugyanolyan körülmények között, itt a Földön, természetes módon. Az igazolás pedig arról kell szóljon, hogy a laboratórium feltételei nem jelentenek változást az ismerthez képest.
Szerintem egyébként egyszerû a szabály: csak olyan kísérletet szabad végezni, ami igazolhatóan megtörténik pontosan ugyanolyan körülmények között, itt a Földön, természetes módon. Az igazolás pedig arról kell szóljon, hogy a laboratórium feltételei nem jelentenek változást az ismerthez képest.
#98
ezért fel fognak zabálni ... megjegyzem jogosan
#97
csak azt nem értem hogyha világ elit tudósaiból álló gárda nem bírt dûlõre jutni afölött hogy most mi lesz a kísérlet(ek)következménye a Földre,akkor néhány botcsinálta fizikus miként tehetné ezt meg 😄
#96
Ez nem a "te véleményed" kérdése, hanem a tudományos szóhasználaté, márpedig cikkekben a mikroszkopikus, atomi méretû szingularitásokat is fekete lyuknak hívják.
De ha a a szóhasználattal van bajod, akkor hívjuk õket bizgentyûknek; nos, képzeld, az LHC-nél attól félnek, hogy keletkezik egy bizgentyû és nekünk jaj. Most akkor elégedett vagy?
De ha a a szóhasználattal van bajod, akkor hívjuk õket bizgentyûknek; nos, képzeld, az LHC-nél attól félnek, hogy keletkezik egy bizgentyû és nekünk jaj. Most akkor elégedett vagy?
#95
az is spekuláció, hogy az ilyen esetek ilyen ritkák lennének ...
be kell vallanunk az õszintét, nem tudjuk kizárni hogy az LHC képes megölni minket, de nagyon nagyon valószínûtlen a fatális végkimenet
be kell vallanunk az õszintét, nem tudjuk kizárni hogy az LHC képes megölni minket, de nagyon nagyon valószínûtlen a fatális végkimenet
#94
Röviden a válasz az, hogy az LHC olyan mértékben összesûríti az anyagot, mint amennyire a Nap élete végén sem fogja. ilyenkor történhetnek furcsa dolgok.
#93
A kérdés, hogy az "Azonban amikor egy újabb elméleti munka" szakmailag mennyire helyes. Fizikus ismerõsöm, aki maga számolta ki a jelenleg általánosan elfogadott összefüggésekkel a helyzetre vonatkozó eseményeket, maga is úgy nyilatkozott, hogy a nem túl nagy fekete lyukak nagyságrendekkel gyorsabban sugározzák szét tömegüket, mint ahogy gyarapodhatnának.
#92
Egyelõre még bolygókat se tudunk megfigyelni, nemhogy valamit, ami esetleg milliárd évenként egyszer történik velük az egész Univerzumban.
#91
Butaság. Amirõl te beszélsz, az nem jog vs. tudomány, hanem jog vs. jobb esetben dilinyós szónokok, rosszabb esetben aljas gazemberek.
A holokauszttagadókkal a helyzet pontosan ugyanaz, mint a kreacionistákkal, nincs különbség. A tudomány köntösével takarózva akarnak hitelesnek látszani, sõt, valódi szakértõnek járó jogokat követelnek maguknak, viszont magában az adott tudományban nem akaródzik nekik részt venni. Elméleteik nem állják ki az adott tudomány kialakult módszertanában alkalmazott teszteket, a tudományos közösség számtalan módon kimutatta az elméleteik hibás voltát. Ezek nem "merész" elméletek, amelyekbõl minden kutató fiókjában porosodik néhány kedvenc, hanem egyszerûen rossz, hibás elméletek, amiket valódi kutató pillanatok alatt elvet.
A tudományra persze nem sok hatásuk van, de céljuk nem is a többi tudós meggyõzése: õk tudományosnak akarnak látszani. A nagyközönséget célozzák, nem a tudományos közvéleményt, míg a valódi tudósnak a tágabb közösség csak másodlagos. Így aztán hátráltatják a megismerést, mert parazitaként a valódi tudomány tekintélyét ássák alá. Nagyon sokan ma is azt hiszik például, hogy a kreacionizmus és az evolúció egyenrangú elmélet (NEHOGY valaki elkezdjen itt errõl vitázni, ez csak példa!), és ez a tévedés a politikusokon keresztül befolyásolja a támogatásokat, a kutatások irányát.
Röviden: attól, hogy valaki kiáll és szónokolni kezd, még nem lesz tudós. Ahhoz a többi tudósnak el kell fogadnia. Az önjelölt hülyéket meg ne tekintsük már az emberiség gondolkodóinak. A tudósnak maga dönti el, kit tekint partnernek, és ebben általában nem befolyásolja vallása vagy szélsõjobb irányzatok. A társadalom pedig joga van bizalmat szavazni a tudományos közösségnek vagy azt elvenni tõle, de ettõl teljesen független kérdés, mit kezd azokkal, akiket a tudományos közösség kivet magából.
Ráadásul mindenkinek nyilvánvaló, hogy ezeket az áltudományos irányzatokat az igazság keresése helyett valójában más dolgok motiválják. A HK-tagadóknál pedig esetenként ezek az indokok aljasak, tehát jogosan képeznek büntetõjogi kategóriát.
A holokauszttagadókkal a helyzet pontosan ugyanaz, mint a kreacionistákkal, nincs különbség. A tudomány köntösével takarózva akarnak hitelesnek látszani, sõt, valódi szakértõnek járó jogokat követelnek maguknak, viszont magában az adott tudományban nem akaródzik nekik részt venni. Elméleteik nem állják ki az adott tudomány kialakult módszertanában alkalmazott teszteket, a tudományos közösség számtalan módon kimutatta az elméleteik hibás voltát. Ezek nem "merész" elméletek, amelyekbõl minden kutató fiókjában porosodik néhány kedvenc, hanem egyszerûen rossz, hibás elméletek, amiket valódi kutató pillanatok alatt elvet.
A tudományra persze nem sok hatásuk van, de céljuk nem is a többi tudós meggyõzése: õk tudományosnak akarnak látszani. A nagyközönséget célozzák, nem a tudományos közvéleményt, míg a valódi tudósnak a tágabb közösség csak másodlagos. Így aztán hátráltatják a megismerést, mert parazitaként a valódi tudomány tekintélyét ássák alá. Nagyon sokan ma is azt hiszik például, hogy a kreacionizmus és az evolúció egyenrangú elmélet (NEHOGY valaki elkezdjen itt errõl vitázni, ez csak példa!), és ez a tévedés a politikusokon keresztül befolyásolja a támogatásokat, a kutatások irányát.
Röviden: attól, hogy valaki kiáll és szónokolni kezd, még nem lesz tudós. Ahhoz a többi tudósnak el kell fogadnia. Az önjelölt hülyéket meg ne tekintsük már az emberiség gondolkodóinak. A tudósnak maga dönti el, kit tekint partnernek, és ebben általában nem befolyásolja vallása vagy szélsõjobb irányzatok. A társadalom pedig joga van bizalmat szavazni a tudományos közösségnek vagy azt elvenni tõle, de ettõl teljesen független kérdés, mit kezd azokkal, akiket a tudományos közösség kivet magából.
Ráadásul mindenkinek nyilvánvaló, hogy ezeket az áltudományos irányzatokat az igazság keresése helyett valójában más dolgok motiválják. A HK-tagadóknál pedig esetenként ezek az indokok aljasak, tehát jogosan képeznek büntetõjogi kategóriát.
#90
de az én véleményem szerint szerint
tömeg = gravitáció = sok tömeg = fekete lyuk
heheheee ... ez vélemény ??? még ha a hülyeségben kicsit is keresni akarom a véleményt formáló értelmet akkor, kicsit tovább viszem a "gondolataid" csak hogy röhöghess egy kicsit magadon (ah ez nem sikerül akkor egy kicsit sajnállak)
galaxis = fekete lyuk, mert a galaxis = sok tömeg ???
a térfogat az smafu ?
tömeg = gravitáció = sok tömeg = fekete lyuk
heheheee ... ez vélemény ??? még ha a hülyeségben kicsit is keresni akarom a véleményt formáló értelmet akkor, kicsit tovább viszem a "gondolataid" csak hogy röhöghess egy kicsit magadon (ah ez nem sikerül akkor egy kicsit sajnállak)
galaxis = fekete lyuk, mert a galaxis = sok tömeg ???
a térfogat az smafu ?
#89
Az a baj hogy állítottam valamit és még csak ellenérveket sem kapok. Einsteinek igaza volt, az emberi hülyeség végtelen, így kár vitatkozni, olvasd el még 1x amit írtam.
Én itt akkor be is fejeztem. Lehet fantáziálni meg álmodozni, de azt hiszem a valóság távoll áll a start trek világától, ne értsétek félre, én is szeretem a sci fit !
Én itt akkor be is fejeztem. Lehet fantáziálni meg álmodozni, de azt hiszem a valóság távoll áll a start trek világától, ne értsétek félre, én is szeretem a sci fit !
Windows 7
#88
Egy fekete lyukban is csak addig nagy a sûrûség ameddig megvan a megfelelõ tömeg ahhoz hogy a fekete lyukat a megfelelõ állapotban tartsa.
Tömeg mint mass, a kávéskanálban lévõ cukrot hiába rakom be az lhcbe ha nincs elég mass ami fekete lyuk állapotát fenntartsa.
Ha viszont egy fekete lyuk ból ki tudnák venni egy darabot, az beleférne egy kávéskanálba mégis több tömegbõl állna mint a föld, de a kettõt nem illik összekeverni. Valójában nem tudok odamenni hogy bármit is kilapátoljak.
Ezek egyszerû dolgok, szerintem bárki megértheti.
Tömeg mint mass, a kávéskanálban lévõ cukrot hiába rakom be az lhcbe ha nincs elég mass ami fekete lyuk állapotát fenntartsa.
Ha viszont egy fekete lyuk ból ki tudnák venni egy darabot, az beleférne egy kávéskanálba mégis több tömegbõl állna mint a föld, de a kettõt nem illik összekeverni. Valójában nem tudok odamenni hogy bármit is kilapátoljak.
Ezek egyszerû dolgok, szerintem bárki megértheti.
Windows 7
#87
"...kognitív disszonancia leírja az emberek hajlamát olyan információk kutatása után, ami megegyezik a hitükkel, miközben figyelmen kívül hagyják az azzal ellentéteseket, mivel ha egy új információ ellentmond a korábbi elképzeléseinknek, vagy ismereteinknek, akkor disszonanciát, azaz belsõ feszültséget élünk át, amit igyekszünk csökkenteni."
MIVAN ? ? ? <#falbav> <#banplz>
MIVAN ? ? ? <#falbav> <#banplz>
#86
félre értetted az egészet de még nem késõ észrevenned.
nekem inkább a fekete lyuk fogalommal való visszaéléssel van gondom, de az én véleményem szerint tömeg = gravitáció =
sok tömeg = fekete lyuk
A mikro meg a makro szingularitások, már ha egyáltalán léteznek, nincs energiájuk bármit is beszippantani, amúgy a sûrûséggel én is egyet értek.
nem mondom azt hogy úgy sem lesz semmi, én csupán azt mondom hogy hagyományosan fekete lyukat nem fog eredményezni.
Amúgy mégegyszer mondom, a tudomány jelenlegi állása szerint a fekete lyukak ill szingularitás sem bebizonyított tudományos tény. Még a nagyágyúknak is csak ötleteik vannak legyenek azok jók vagy rosszak, így nehogy már pista meg jóska bácsi ossza nekem az észt.
Írd le a matematika nyelvén mennyél be egy egyetemre, aztán vedd fel a nóbel díjat, de engem ne hülyítsé pls.
nekem inkább a fekete lyuk fogalommal való visszaéléssel van gondom, de az én véleményem szerint tömeg = gravitáció =
sok tömeg = fekete lyuk
A mikro meg a makro szingularitások, már ha egyáltalán léteznek, nincs energiájuk bármit is beszippantani, amúgy a sûrûséggel én is egyet értek.
nem mondom azt hogy úgy sem lesz semmi, én csupán azt mondom hogy hagyományosan fekete lyukat nem fog eredményezni.
Amúgy mégegyszer mondom, a tudomány jelenlegi állása szerint a fekete lyukak ill szingularitás sem bebizonyított tudományos tény. Még a nagyágyúknak is csak ötleteik vannak legyenek azok jók vagy rosszak, így nehogy már pista meg jóska bácsi ossza nekem az észt.
Írd le a matematika nyelvén mennyél be egy egyetemre, aztán vedd fel a nóbel díjat, de engem ne hülyítsé pls.
Windows 7
#85
Másik kérdés. Melyik jelent nagyobb veszélyt az emberiségre? AZ LHC vagy bármely ország nukleáris fegyverarzenálja? Miért nem a Francia, Izraeli, USA, Orosz stb kormányt perelik be, hogy dobják ki a francba a sok ezer atomtöltetet?
Elõbb fogunk atomtelet látni egy Pakisztán-India-Izrael-Irán összecsapásból mint fekete lyukat az LHC-tõl.
Elõbb fogunk atomtelet látni egy Pakisztán-India-Izrael-Irán összecsapásból mint fekete lyukat az LHC-tõl.
#84
Én ugyan nem értek hozzá de amennyire tudom ha a Nap nekiáll szenet köpni 4-5 milliárd év múlva akkor sem lesz belõle fekete lyuk mert nincs meg hozzá a tömege. Na most ha egy ilyen energiájú robbanás nem csinál észlelhetõ fekete lyukat akkor az LHC miért is tenné?
#83
mondasz valamit ...
de én feltételezném, hogyha a világ spontán termelné az ilyen stabil fekete lyukakat, akkor azok közül biztosan lennének olyanok is melyek nem száguldanak, így elõbb utóbb hébe-hóba megzabálnának itt ott amott egy egy anyagi égitestet ... bolygókat csillagokat kicsiket nagyokat ...
persze ez csak spekuláció
de én feltételezném, hogyha a világ spontán termelné az ilyen stabil fekete lyukakat, akkor azok közül biztosan lennének olyanok is melyek nem száguldanak, így elõbb utóbb hébe-hóba megzabálnának itt ott amott egy egy anyagi égitestet ... bolygókat csillagokat kicsiket nagyokat ...
persze ez csak spekuláció
#82
ez tipikusan olyan terulet, amibe semmilyen jogasznak/jognak nincs semmifele beleszolasuk, mert seggek a temahoz, fogalmuk sincs hogy mirol vitatkoznak es hogy kikkel.
#81
Mi volna, ha egy tudós, teszemazt fizikus leírná a saját elméletét a részecskefizikával kapcsolatban és õt ezért büntetõeljárás alá vonnák, elítélnék és bebörtönöznék, mert õ ezzel "sérti mások jogos érzékenységét"?
Gondolom ezzel semmi gond, hiszen ez a gyakorlat a tudomány egy másik szakterületén, nálunk sokkal fejlettebb országokban is már remekül mûködik...
Avagy ami a tudomány egyik szakterületén erény, az a másikon bûncselekmény?
Ha már a tudomány és a jog egy cikken belül így összejött, akkor remélem nem tekintik offnak a hozzászólásom.
Gondolom ezzel semmi gond, hiszen ez a gyakorlat a tudomány egy másik szakterületén, nálunk sokkal fejlettebb országokban is már remekül mûködik...
Avagy ami a tudomány egyik szakterületén erény, az a másikon bûncselekmény?
Ha már a tudomány és a jog egy cikken belül így összejött, akkor remélem nem tekintik offnak a hozzászólásom.
iSS!
#80
.. viszont épp azt feszegetjük itt lentebb, hogy a kísérlet speciális körülményei elvileg okozhatnak valami eddig még meg nem figyelt jelenséget. Például az, hogy két egymással szemben haladó nyalábot ütköztetnek, amelybõl az következik, hogy az ütközés energiája egy közeli nagy anyagsûrûségû tömeghez képest (a Föld) nyugalmi rendszerben szabadul fel. A nagyenergiás kozmikus sugárzás álló targeteket talál el, és ha keletkezik is valami veszélyes, az egyszerûen átrepül a célponton. Nem úgy az LHC-ban.
#79
a fekete lyuk tömege tetszõleges kicsi is lehet, ami számít az a tömeg sûrûsége ... ha elég nagy energiát szabadítasz el kellõen kicsi térfogatban, akkor abból lehet fekete lyuk. Jelenleg van olyan számítás, ami szerint az LHC energiaszintjén létrejöhet fekete lyuk.
Ha létrejön és stabil, akkor a kérdés az, hogy képes e tovább hízni, mivel hihetetlenül kicsi, lehet hogy semmit nem tud magába szívni. De ha képes hízni, akkor milyen gyorsan képes rá ???
azt tudjuk hogy ha az egész földet elnyelné kemény 2 centi lenne az eseményhorizontjának a sugara, és szegény árva holdunk egy láthatatlan kicsi fekete bogyó körül keringene tovább ...
némi megnyugvásra ad okot, hogy a naprendszerünkben sem ritkák az ilyen energiájú ütközések, mégsem vettük észre hogy mini fekete lyukak rohangálnának itt össze vissza ... ebbõl indirekt az következik, hogy az ilyen kicsi fekete lyukak vagy nem jönnek létre, vagy ha létrejönnek akkor nem stabilak, vagy nem tudnak elnyelni semmit ...
az lenne az izgalmasabb eredmény, ha létrejönnek fekete lyukak, mert ez bizonyítaná a tér extra feltekeredett dimenziónak létét
Ha létrejön és stabil, akkor a kérdés az, hogy képes e tovább hízni, mivel hihetetlenül kicsi, lehet hogy semmit nem tud magába szívni. De ha képes hízni, akkor milyen gyorsan képes rá ???
azt tudjuk hogy ha az egész földet elnyelné kemény 2 centi lenne az eseményhorizontjának a sugara, és szegény árva holdunk egy láthatatlan kicsi fekete bogyó körül keringene tovább ...
némi megnyugvásra ad okot, hogy a naprendszerünkben sem ritkák az ilyen energiájú ütközések, mégsem vettük észre hogy mini fekete lyukak rohangálnának itt össze vissza ... ebbõl indirekt az következik, hogy az ilyen kicsi fekete lyukak vagy nem jönnek létre, vagy ha létrejönnek akkor nem stabilak, vagy nem tudnak elnyelni semmit ...
az lenne az izgalmasabb eredmény, ha létrejönnek fekete lyukak, mert ez bizonyítaná a tér extra feltekeredett dimenziónak létét
#78
Ott a pont ! <#eljen>
#77
A "fekete lyuk" bármilyen méretû szingularitást jelenthet. Csillagászok is beszélnek mikroszkopikus fekete lyukakról, amelyek bizonyos elméletekben keletkezhettek az Univerzum kezdetén.
Természetesen az aggódók egy ilyen szingularitástól félnek, nem egy csillag méretûtõl. Nekünk tökéletesen elég, ha a Földdel végez, késõbb akár el is párologhat, ez már nem fog vigasztalni.
A hozzád hasonló "úgysem lesz semmi" hozzáállásúak figyelmét azért felhívnám arra a tényre, hogy senki sem tudja, pontosan mi fog történni. Egyébként ugyanis nem kellene elvégezni a kísérletet!
Természetesen az aggódók egy ilyen szingularitástól félnek, nem egy csillag méretûtõl. Nekünk tökéletesen elég, ha a Földdel végez, késõbb akár el is párologhat, ez már nem fog vigasztalni.
A hozzád hasonló "úgysem lesz semmi" hozzáállásúak figyelmét azért felhívnám arra a tényre, hogy senki sem tudja, pontosan mi fog történni. Egyébként ugyanis nem kellene elvégezni a kísérletet!
#76
Egy akkora feketelyuk létrejötte, ami pl. a tejútrendszer közepében van nem reális.
De egy kisebb méretû létrejötte megeshet. Miért ne ?
"...hiszen olyan folyamatokat élõben még sohasem láthattunk amit egy fekete lyuk belselyében tapasztalhatunk." ---> Na épp ez az ! A két fél közül ráadásul 100 % -osat egyik se mond. A tét viszont qrwa nagy, és a tudósok játékszere nem annyira játék.
De egy kisebb méretû létrejötte megeshet. Miért ne ?
"...hiszen olyan folyamatokat élõben még sohasem láthattunk amit egy fekete lyuk belselyében tapasztalhatunk." ---> Na épp ez az ! A két fél közül ráadásul 100 % -osat egyik se mond. A tét viszont qrwa nagy, és a tudósok játékszere nem annyira játék.
#75
Meg kellene írnod a saját verziód😄