224
-
azbeszt #224 Most akkor az a szkeptikus, aki le akarja állítani az LHC-t vagy aki Entert nyom rá? 
-
n1ckn3v #223 A buddhistak nem ufok,
LOL
-
djhambi #222 Végig szkeptikus és tudományos precízségű érveket hoztam fel. A szkepticzmus a hozzáállás minőségét jelenti. Amit én filozófiának neveztem, az valójában gondolatkísérlet, és azért neveztem filozófiának, mert nem közvetlenül a természettudományokhoz kapcsolóik.
A kérdésed eldöntendő kérdés, és a válaszom: de, szkeptikus gondolkodású vagyok, és a kényelmesség pontosan az, hogy az ember egy folytonosan változó, bonyolult rendszert tudatnak, léleknek egyszerűsít le. Mivel a Földön mi vagyunk a legtudatosabb lények, és sokkal tudatosabbak vagyunk, mint az állatok (valójában a hétköznapjaink, a szokásaink, az ösztöneink ezt cáfolják), és ezér azt hisszük, hogy a tudat egy állandó állatokon felülemelő dolog. Most kíváncsi lennék, ha "földönkívüliek" jönnének, vajon ők mennyivel lennének nálunk tudatosabbak, és vajon az embert az állatok közé sorolnák-e be? Logikailag, hogy magunkat tartjuk a Földön a leginkább tudatosan működő lényeknek, még nem jelenti azt , hogy relatíve tudatos lények vagyunk a világmindenségben. Lehet, hogy a "földönkívüliek" már rég túljutottak a haszonszerzésen, a hierelen indulatokon, az erőszakon, a másik nemét folytatott küzdelmen, és a szex keresésének ösztöniségén. Teljesen szkeptikus minőségű gondolatfolyam, és ebből "vezetgettem le" gondolatfoszlányokat.
A szkeptikus (gondolkodás) - mint melléknév - egy 24 órás folyamat. Mivel az ember 24 órában nem foglalkozhat csak tudománnyal, szükségszerűen más témákkal is foglalkozik, ahol ugyanezt a bizonyítottan helyes logikát, gondolkodást kamatoztathatja. A szkeptikus - mint főnév - azt "vallja", hogy a világ megismerésének legmegbízhatóbb módja a tudományos módszer.
Ne magyarázz a szavaimba olyat, ami nincs! -
Merces #221 ......no lám most meg nem vagy szkeptikus ,mert igy kényelmesseb_? -
#220
"Filozófiai kitéréssel: nem az a becsapás, hogy az állatoknak vagy számítógépük tudata van, hanem az, hogy az embernek sincs!"
Igazából nincs több kérdésem.:(
Én azért hiszek abban, hogy tévedsz és ugyan úgy neked is és nekem is van egy belső szubjektumunk, a tudatunk. Ha úgy tetszik Isten szeme, ami rajtunk keresztül szemléli a világot, önmagát.
Nem az a becsapás, hogy rendelkezünk ezzel, és azonosak vagyunk ebben, mert ezt te is, én is megtapasztaljuk. Hanem hogy ezt összetévesztjük azzal a kreatív álcával, ami ezt körülveszi és elhisszük a különbözőségünket és hogy "csak" valamik vagyunk.
Tesszük ezt valami gyenge ideakonstrukció, az egónk, vagy bármi miatt, az mindegy.
De ám legyen, legyen igazad!
Az a bonyolult szubjektum, amit még sem tudunk tovább bontani legyen csak valami termék, az idegek elektromossága, kémiája.
Azonban ha ez így van, akkor az a lánc tényleg igaz, amit leírsz a lényekről. Csakhogy akkor ez azt jelenti, hogy a tudat (és nem a magasabb rendű képességek, mint amit te fejtegetsz valójában) összekapcsolódik a lények létével, épp úgy ott van az egysejtűekben, a növényekben, baktériumokban, mindenben.
A kör bezárult.
Te is, én is beszélünk valamiről, ugyan arról. De te letagadod, hogy kimondtad volna. -
djhambi #219 "Gondolod, hogy egy számítógép is hisz valamit? Vagy csak, mint egy automata végrehajtja a programot, belül meg nincs semmi aki/ami hinne valamit, helyesebben ami átélhetné a hitet?"
Ez mindeképen érdekes dolog. Próbáld átérezni a fokozatokat!
Gonolom egyetértünk abban, hogy a növnyeknek nincsen tudatuk. Se a gombáknak. Az egysejtűeknél sem beszélhetük ilyesmikről, de ott kialakult már egyfajta ézékelés (papucsállatka), és az érzékelésnek nem lenne értelme, ha nem tudná valami egyszerű módon feldolgozni az indormációt. De bizonyára ezt nem neveznédtudtnak. A gyűrűsférgeknek már fejlettebb idegrendszerük van, dúc idegrendszer, egész összetett mozgásokra és érzékelésre képes. Az emlősök igen fejlett aggyal rendelkeznek. Képesek néha eszközhasználatra, vannak reflexeik, képesek felmutatni tanulékonyságot, mint az egerek, vagy a kutyák, kommuniálnak, sőt, álmodnak is. De talán ezt még nem neveznéd tudatnak. A törzsfejlődés során kialakult a Neandervölgyi ember is. Ők már használtak fegyvereket, és eltemették a halottjaikat. Ez egyfajta tudatosságot feltételez. Valószínűleg nevettek is, de ne tudtak írni, vagy nem beszélve kommunikáltak (nem vált le a gége), hanem ebben inkább a majmokra hasonlítottak. Vajon a beszéd fontos a tudat kialakulásában? Vajon a homo sapiens őseit meddig lehet beszámolni, hogy tudata van? Az ősembernek volt? A 40 ezer évvel ezelőtti embernek? Ez a gondolatmenet szemlélteti, hogy a tudat egy folyamatosan kifejlődő valami, nem egyik pillanatban megszültik, és akkor van és kész. Akkor ez nem csak tisztán az emberi fajjal van összeköttetésben, viszot, ha ez nem függ az emberi agytól, akkor biztosan reprodukálható. Az, hogy érzéseid vannak, nem más, mint kémiai folyamatok az agyadban, és idegpályák rendeződése. Ha amnéziás lennél, akkor elfelejtenéd a szerelmet. Akkor nem izzadnál le a kedvesed láttán. Ezek a folyamatok, az érzések, a tudat, az egyéni önállló gondolkodás,a ciovilizáció mind visszavezethető biológiai és kémiai egységekre, enzimekre, szöveekre, vagyis bonyolult, hosszú képletláncolatokra.
Idegsejteket mi is össze tudunk kapcsolni, mi is tudjuk szimulálni, létre tudunk hozni a bonyolult képletekkel a saját tudatunkat. Persze ehhez a mai fejlettségi szint alacsony, de nincs felső korlát. Már ma is léteznek tanulásra képes algoritmusok. A kulcs a bonyolultságban rejtőzik. Ma meg tudnánk írni egy papucsállatka reakcióit sámítógépen, egy papucsállatka progamot, ami bemeneten azt kapja, amit a lény érzékel, és kifelé pedig azt adja ki kimeneten, ahogy mozogna, amit ürítene. Talán 10 év múlva gyűrűsférget modelleünk, 100 év múlva talán embert tudatostul, tanulékonyságostul, lelkestül.
Filozófiai kitéréssel: nem az a becsapás, hogy az állatoknak vagy számítógépük tudata van, hanem az, hogy az embernek sincs! Az ember lénye 99.9%-ban tanult dolgokból áll, és a maradék 0.1% a megtanult dolgok feldolgozása, összekapcsolása, gyakorlatilag operátor által képzett új dolog, ez az alkotás. Mi sem jobb példa erre az, hogy azok az amatőr művészek, akik nem foglalkoztak még huszaik századi versekkel, rendre újra és újra feltalálják az impresszionalizmust, a szimbolizmust és a romantikát. (Amatőr Művészek Holapja) Tehát az, hogy nem tanultak meg bizonyos dolgokat, gátolja meg őket abban, hogy naprakész műveket alkossanak. Tehát a kreaivitás a megtanult elemek összekapcsolása.
Pl. ha azt mondom, hogy ezüst sarló, és a Holdra gondolok, akkor ez természetes, hiszen a Hold világos árnyalatú, néha sarló formájú, csillog, láttam Holdat, láttam ezüstöt, láttam sarlót, és összekapcsolom. De nem tudok kitalálni egy pamkihút, nem tudommegölteni tartalommal, mert sohasem láttam pamkihút, mert tudtommal nem létezik. Mivel nem láttál még sohasem fotont, ezért golyócskának képzeled el, és mivel nem láttál még fényt, csak szinusz hullámot, ezért a fényt szinusznak képzeled el. Pedig a kettő dolog ugyanaz. Elvi korlátja van, hogy olyan dolgot kreatívkodj ki, amit nem tanultál. Vagyis a kreativitás csak neuronok hálózata, ami eltérő embereknél eltérő, ezért a gondolkodás, kreativitás is eltérő. Ez részben adott, részben pedig bővíthető, fejleszthető. Pl. ha József Attila nem az élettől tanulja meg azt a mérhetetlen fájdalmat, ami verseiben tükröződk, akkor József Attila nem maradandó költő lenne, hanem pl. ha arisztokrata családba születik, csak közpszerű költő. Mert hiányozna belőle az, ami őt József Attilává tette, és azt az utcán és szegényégben tanulta meg.
"Jelenleg a tudomány még mindig valahol a XVII. szd-i óraművesek szintjén van"
Atomóra...
"Az a gond, hogy ebben a dologban sem mondták még ki a végső szót, de te még is elítéled, minősíted azt, aki a másik oldalt képviseli."
A kozmológia egzakt tudomány. A Nagy Bumm helytálló hipotézisnak tűnik (LHC), az evolúció egy működő, létező folyamat, és genetikai modellek, számtalan lelet tanúsítja. Mindenneű vallást vagy teremtéstörténetet ráhúzni ugyanolyan badarság, mint a Bohador fok és a Pokolba zúduló tenger meg az örvényből kilépő tűzokádó sárkány. Egyszr valaki hallott valamit, elmondta egy másiknak, az kitalált valamit, és így lett az intelligens tervezés.
"A tudomány jelenleg gyakorlatilag tagadja a célirányos erőket, ezzel tagadja az emberi tudatot magát is!"
A tudomány a célirányos erők helyett azt mondja, hogy ez a világ tulajdonsága. Nem célirányos, de változó, szerveződő valami. Nincsen egy felső hatalom, aki maga pakolgatja a részecskéket... -
n3whous3 #218 Azt azért ne felejtsd már el, hogy mennyi elkúrt elmélet és mennyi bizonytalanság állt már eddig is a tudomány útjába. Ki tudja, hogy véletlenül pont nem azoknak lesz igaza, akik szerint mégis meghízik az a fekete lyuk, ami képződhet az ütköztetőben? Érdekes, hogy pont most vagyunk a so-called világvége előtt, ami 2012-ben esedékes. Lehet mégis igaz lesz? :D -
n3whous3 #217 az merült fel vele kapcsolatban, hogy begyújtja a légkört és a Föld levegője elég. -
Epikurosz #216 Nem mindenki fél a fekete lyukaktól.
-
#215
Jogos, de valójában mindig ezt is okságra akarják visszavezetni.
Az emberi gondolkodás ehhez képest teljesen jövőre irányuló dolog. Nem azért lett ilyen a jelenlegi társadalom, mert az emberi ösztönökben benne van valami erre irányuló minta, hogy ilyennek alakítsa ki a környezetét. Illetve az az érdekes, hogy ha az ember belső mozgatórugói (legyenek ösztönök) olyanok, hogy ilyen környezetet alakítsanak ki, az nem az eredeti környezet egyfajta reprodukálására szolgál! Az ember belső harca az állati ösztönös örökség és valami idealisztikus jövőben megvalósuló jóság között zajlik, ez utóbbi felé törekszik.
Ez utóbbira viszont nincsen természettudományos magyarázat.
Ugyan így az állatok esetében is. Többé kevésbé náluk is meg van valami törekvés valami náluk magasabbrendű felé, különben pl nem lehetne őket háziasítani. A háziasított állatok szinte extatikus csodálattal és szeretettel élik meg az ember közelségét. Ennek persze van biológiai alapja is. Azonban az a csodálatos, hogy ezt ki lehet belőlük hozni.
Aztán ott van a jelenlegi népbetegség, a depresszió kérdése is: vajon akkor lesz az ember depis, amikor valami olyannal találkozik, ami egy múltbeli feldolgozatlan emléket hoz elő belőle, amivel aztán a pszichológusok, majd évekig, évtizedekig játszanak macskaegér harcot. Vagy akkor, amikor úgy érzi, hogy bezárultak előtte a kapuk, hogy bekerült egy taposómalomba, amiből a jövőben sem fog soha kiszabadulni, és már soha nem lesz semmi jobb?
De miért nem elég már az ugyan olyan sem? -
azbeszt #214 Javaslom a "Nagy a kicsi és az emberi elme" c. könyvet olvasásra. Hawking és Penrose írta. -
azbeszt #213 Aki egy kicsit is jártas a részecskék világában, tudja, hogy lehet módja az idegsejteknek nem előrejelezhetően reagálni az ingerületekre. De ez még nem bizonyított biológiailag. -
Epikurosz #212 "A tudomány jelenleg gyakorlatilag tagadja a célirányos erőket, ezzel tagadja az emberi tudatot magát is!"
Ez nem így van.
A biológiában elismert célirányos erő az ösztön, a társadalomtudományokban meg az emberi tudat különböző termékei - ideológia, vallás, pártprogram - mind célirányos cuccok, amelyekkel a tudomány foglalkozik. Nem beszélve a pszichológiáról, amely aztán tényleg elismeri a tudat, tudatosság, célirányosság stb. létét. -
azbeszt #211 "A tudomány jelenleg gyakorlatilag tagadja a célirányos erőket, ezzel tagadja az emberi tudatot magát is!
Azt, ami minden embernek a legközvetlenebb tapasztalata!"
A tudomány célja nem a tagadás, hanem a megismerés.
-
#210
"Dehozzáálmodta a szférákat is..."
Ettől még tapasztalatokon, megfigyeléseken és nem elméleteken, ideákon, spekuláción és számításokon alapszik a műve.
Newtonnak is voltak misztikus gondolatai, sőt ugye hírbe hozzák mindenfajta titkos társaságokkal is.
"Te a lélekről beszélsz gyakorlatilag, nem?
Amúgy ez magánvélemény, de nem értek vele egyet. Az ember tudata pont az automata, az ember azt hiszi, hogy egy valami irányítja a mozdulatait, és ez az akarat. És könnyű ezt egy tudatnak, lélknek, agynak betudni."
LOL
Nem látod a gondolataidban a logikai bukfencet?
Gondolod, hogy egy számítógép is hisz valamit? Vagy csak, mint egy automata végrehajtja a programot, belül meg nincs semmi aki/ami hinne valamit, helyesebben ami átélhetné a hitet?
A tudat és az intelligencia, az agyi képességek, nem ugyan azok. Ezt magyarázom.
Az intelligencia, más képességek a tudomány számára többé-kevésbé reprodukálható dolgok, az emberi szubjektum, a tudat azonban nem!
Aztán ugye a vallások, amelyek e tekintetben évezredes tapasztalatok tárházai, rájöttek arra, hogy ez a tudat általában nem önmagában való, hanem mindig körülveszi valami test. Ez lehet fizikai, vagy valami kevésbé kimutatható, megtapasztalható, amit igen, léleknek szoktak nevezni.
"Azt aláírom, hogy az agy tudományos feltárása még gyerekcipőben jár, de hát a világ megismerhető."
Én is ezt mondom, viszont azt tagadom, hogy a jelenlegi tudásunk egyfajta extrapolálása lenne csupán ez a végső ismeret. Van itt valami, amit a tudomány csak kerülget, de nem mer igazán hozzá nyúlni.
"De a Holdraszállásnak a véletlenhez semmi köze. Az ember az evolúciós törvényszerűség miatt létezik, és akíváncsiság ugyancsak az evolúciós miatt jött étre, hiszen a gyűjtögető majmoknak néha új eledel kellett fogyasztaniuk, valahogy meg kellett tudni, hogy ki az ellenség, stb... Aztán ott a versengés, ami szintén egy evolúciós okozat, és az is kellett jócskán a Holdraszálláshoz. Meg kellett hozzá tudomány nem utolsó sorban. :) Ezek nélkül nem lett volna Holdraszállás. Mondhatni nulla lenne a valószínűsége ezek nélkül."
Egy ismeretlen, de tapasztalt ténnyel magyarázni a másikat nem magyarázat. Analógia ugyan, de az okokra, a lényegre nem ad magyarázatot.
Igen, az ember csinál dolgokat, pl a tudományt. De ezek a dolgok teljesen ellentétesek a természet tiszta törvényszerűségeivel, statisztikájával. Mint ahogy az ember, mint spirituális lény (tudományos értelemben) léte is az.
Jelenleg a tudomány még mindig valahol a XVII. szd-i óraművesek szintjén van, csak most már sokkal bonyolultabb szerkezeteket alkotunk, több millió soros programokat, több millió alkatrészből álló rendszereket.
Azonban nem tudunk "lelket" adni a rendszereinknek. Nincsenek olyan robotjaink, mint Asimov műveiben.
"Nem nézem le azokat az embereket, akik így gondolkodnak, hiszn sok van belőlük és más körülmények között én is ilyen lennék. Ők is ugyanolyan emberek, mint én."
Vesd össze:
"Dr. Tóth Tibor a Miskolci Egyetem főmarhája, a műszaki tudomány doktora, tanszékvezető tanár, az Informatika Intézet igazgatója, lehet, hogy jó szakmabeli informatikus, mégis, mikor eltér a szakterületéről, pl. kozmológiáról beszél, terjeszti az intelligens teremtéses marhaságait, lejáratja a tudományt."
Az a gond, hogy ebben a dologban sem mondták még ki a végső szót, de te még is elítéled, minősíted azt, aki a másik oldalt képviseli.
Szal teljesen igazságtalan dolog őket elítélni, mivel a világ teleológikus, cél-okságból történő szemlélése évezredek óta szembehelyezkedik a világ csupán ontológiai naturalisztikus szemléletével. A két oldal hívei állandó "harcot" vívnak.
Jelenleg a tudományt olyan elvek uralják, amelyek teljesüléséhez elégséges a pusztán közvetlen okokra visszavezetni a jelenségeket.
Az ember azonban nem egy "meglökött kő", sőt az állatok sem, de még a növények, és talán még a kövek sem ilyenek valójában!
A világ jelenségeinek 99%-a tényleg visszavezethető a naturalisztikus oksági viszonyra. De ez a statisztika úgy is előállhat, hogy a létező dolgok cél-okságból fakadó "cselekedetei" kioltják-lerontják egymást, és csak ritka esetben jutnak el a célirányos önszerveződő komplexitás magas fokára, de a törekvés, és a képesség ettől függetlenül talán minden létezőben megvan.
A tudomány jelenleg gyakorlatilag tagadja a célirányos erőket, ezzel tagadja az emberi tudatot magát is!
Azt, ami minden embernek a legközvetlenebb tapasztalata!
Ez a röhej és nem az amikor bolondos ufókutatók lepkehálóval rohangálnak zöld mezőkön fizikai bizonyítékra vadászva a legutóbbi ufóészlelés után.
-
azbeszt #209 A Vallásosok általában egy univerzumban hisznek, amit "isten teremtett" és ezért éppen olyan, hogy élhetünk benne. Régebben azt hitték, hogy csak a lapos föld létezik és minden körülötte forog. Ha a Biblia vagy bármelyik vallási könyv tényleg isten szava lenne, akkor a relativitáselmélet alapjai és a részecskefizika alapjai is benne lennének olyan kifejezésekkel, amelyeket mindenkor megértenek, különben nincs értelme.
A multiverzum elmélet választ ad arra, hogy miért éppen ilyen a világegyetemünk. Sajnos a legnevesebb elméleti fizikusok között is vannak olyanok ( pl.: Roger Penrose), akik a keresztény vallásuk miatt előítéletekkel állnak hozzá a munkájukhoz. -
#208
:)
Köszi!
Hát nem tudom, mindig is elég racionális voltam, amellett, hogy kutattam, kísérleteztem az ezoterikus dolgokkal is. Persze az ember mindig talál új dolgokat, ami finomítja a téveszméit.
De inkább csak mostanában kevésbé érzem annyira szarnak a világot, mint 1-2 éve.
Azért jó, hogy vannak itt régi, megbízható, strapabíró bútordarabok, akiken a kiscicák mindig tudják élesíteni a karmukat!
-
Epikurosz #207 Régóta olvaslak, és ugyan politikailag nem állunk egy oldalon, de mindig kedveltem a hozzászólásaid, mert amellett, hogy intelligencia van bennük, sokszor humorosak is, és a humor az, ami nehéz dolgokat emészthetővé tesz. Az utóbbi időben egyfajta változást érzékelek a gondolkodásodban, valamiféle elszakadást a szigorúan materialista, szerintem marxizmusra épülő szemléletedtől. Jól látom, vagy csak téves értelmezés? -
djhambi #206 "Ptolemaiosz megfigyelésekre alapozva írta meg legnagyobb csillagászati művét"
Dehozzáálmodta a szférákat is...
"Mert ha csupán a jelenlegi tudomány által leírt módon léteznénk, akkor nem lennénk többek automatáknál, nem gondolkodnánk magunkról és nem a világegyetem egészét akarnánk ésszel felfogni, hanem csak közvetlen környezetünket, ez lenne a logikus."
Te a lélekről beszélsz gyakorlatilag, nem?
Amúgy ez magánvélemény, de nem értek vele egyet. Az ember tudata pont az automata, az ember azt hiszi, hogy egy valami irányítja a mozdulatait, és ez az akarat. És könnyű ezt egy tudatnak, lélknek, agynak betudni. De valójában nem egy tudat létezik, hanem sokmilliárd idegsejt összetett kommunikációja alkotja a tudatot, a kreativitást, és ez részben genetikai eredetű, részben tanulható. Ezt az bionyítja, ha valakinek megsérül a agya külső behatásra, akkor megváltozik a személyisége, a gondolkodásmódja, számtalan példa van erre, az 50-es években bűnözők nazális részébe belefűrészeltek, hogy jámborak legyenek. Ez sikerült, de jóval butábbak is lettek. Vagy a kőzetrobbantó, akinek az agyán átrepült a vascső, és túlélte, és ő is megváltozott tudatú lett. Amit az ember egy tudatnak, léleknek él meg, az valójában sokmilliárd idegsejt kapcsolódása és kommunikációja.
Azt aláírom, hogy az agy tudományos feltárása még gyerekcipőben jár, de hát a világ megismerhető.
"De mit mond arra, hogy pl. a Földön összegyűlik valami energia, ami kilök egy anyagdarabot egészen a Holdig, az aztán mondjuk onnan ugyanígy visszatér a Földre, úgy hogy közben a rajta levő bonyolult életformának semmi baja nem esik?
Megmondom mit mond erre a tudomány, azt, hogy ennek a valószínűsége NULLA!"
A valószínűség fogalma a véletlen események fogalomrendszerében él. Egy kockdobásnak hat kimenetele van, de ha belenyúlok, hogy hatos legyen, jé, csak nem hatos lett? Tedd emberiségfüggetlenné, ténylegesen véletlenné, és rájössz, hogy a tárgyak önmaguktól nem repkednek... Másrészt vannak olyan valószínűségek, amikkel azért nem foglalkozik a mtematika, mert nem lehet jó modellt alkotni, pl. létezik-e idegen élet a galaxisban? Ezt eghagyjuk az ufókutatóknak. :)
De a Holdraszállásnak a véletlenhez semmi köze. Az ember az evolúciós törvényszerűség miatt létezik, és akíváncsiság ugyancsak az evolúciós miatt jött étre, hiszen a gyűjtögető majmoknak néha új eledel kellett fogyasztaniuk, valahogy meg kellett tudni, hogy ki az ellenség, stb... Aztán ott a versengés, ami szintén egy evolúciós okozat, és az is kellett jócskán a Holdraszálláshoz. Meg kellett hozzá tudomány nem utolsó sorban. :) Ezek nélkül nem lett volna Holdraszállás. Mondhatni nulla lenne a valószínűsége ezek nélkül.
"Nem kell elfogadni a dolgokat, de ha becsukod a szemed, mert nem mersz szembenézni bizonyos dolgokkal, legalább ne hülyézd le azt, aki ezt veled szemben megteszi."
Ezt nem tudom mire vélni. Talán arra gondolsz, hogy görcsösn szorongatom a tudományt, és elvetek minden bölcsészfilozófiát és lenézek. Nos, ez nem így van, én is agyalok, csak ezeket nem írom le fórumba, mert nem lenne valóságalapja annak, amit leírnék. Pl. a emberek viselkedésén gondolkoztam sokat, a férfi-női szerepeken, a hatalmon, meg vajon van-e kapcsolat az emberi jóság és rossz életkörülmények között? Sokat gondolkoztam az Isten témán, és más vallásokon, próbáltam elképzelni a jövőt, a birkaszellemet nézegettem, az irányíthatóságot, megpróbáltam az emberi oldalról vizsgálni a politikát, az anyagi oldalról, az élet célján, élrtelmén én is filóztam, és hosszan sorolhatnám... Nem nézem le azokat az embereket, akik így gondolkodnak, hiszn sok van belőlük és más körülmények között én is ilyen lennék. Ők is ugyanolyan emberek, mint én. (Többek között a felsőbbrendűségen, és a rasszokon is filóztam.) Csak annyi a különbsg, amire rá kellett jönnöm, hogy ahogy kigondoljuk a világot, az kevésbé lesz maga a világ, mintha megismerjük. És igen, nekem is voltak filozófiai gondolataim, melyeket a tudomány későbbmegcáfolt, és nem, még sohasem cáfolta meg a gondolat a tudományt. -
#205
"Az analógia hibás, hiszen az ókoi görögök nem a mai tudománytörténetet birtokolták. Ma a tudomány a kísérletekkel van összhangban. Az van benne, amit tapastzaluk. Ami számunkra a valóság. A görögök pedig filozófiai úton gondolkodtak - vajon miért látszódik a hajó árbóca? Vajon meddig lehet osztani egy homokszemcsét? Vajon miért tökéletes szám a 6?"
Nem hibás az analógia, mert Ptolemaiosz megfigyelésekre alapozva írta meg legnagyobb csillagászati művét, az Almagesztet, ami több mint 1000 évig a csillagászat alapműve volt. Ilyen szempontból is korszakalkotó a műve, a modern tudomány előhírnöke volt.
Más kérdés, hogy a fennmaradt táblázatok sem stimmelnek valamiért. De ebbe nem mennék bele most, hogy miért is.
"Ha a csodák megismételhető, reprodukálható jelenségek lennének, akkor helyet foglalnának a tudományban. De ezek pont ellenőrizhetetlen állítások. Még ha lennének is, csak lokálisan, és pillanatnyilag. Pedig azt tapasztaljuk, hogy mindenhol és mindenkor ugyanazok a törvények igazak."
Ez igaz feltéve, ha a tudomány szempontjából elnézően nem veszünk tudomást egy csomó jelenségről.
Kezdve a legalapvetőbbel, az emberi tudattal. Az emberi intelligencián és egyéb az emberhez kapcsolódó agyi képességeken túl az embernek van valami egyetemes szubjektív rendszere, ami maga a titok a tudomány számára.
Mert ha csupán a jelenlegi tudomány által leírt módon léteznénk, akkor nem lennénk többek automatáknál, nem gondolkodnánk magunkról és nem a világegyetem egészét akarnánk ésszel felfogni, hanem csak közvetlen környezetünket, ez lenne a logikus.
Ja és mellesleg ugyan cselekednénk, de kreatív módon döntéseket hozni nem lennénk képesek.
Csak ezzel az "aprósággal" adós a tudomány, hogy mi a lófax is az emberi tudat.
Egész addig, amíg ezt nem illeszti be rendszerébe, minden egyes emberi döntés és sors csoda és megmagyarázhatatlan transzcendentális aktus marad!
Szal az emberi tudás csúcsának integrált rendszerét sokféleképpen nevezték: filozófiának, teológiának, alkímiának, és mostanában tudománynak. Mindegyikhez kapcsolódott egy szervezet, egy intézmény rendszer, amely soxor segítette, soxor meg gátolta alapvetően új gondolatok beépülését ebbe a rendszerbe.
Így talán már nem is tudománynak fogjuk azt a rendszert sem nevezni, ami majd megadja a választ az emberi tudat és az emberiségen túlmutató tudat kérdésére.
A tudomány felírja a lehetőségeket és a valószínűségeket, azonban az alkotás, a kreatív választás aktusával nem tud mit kezdeni.
Pl. leírja, hogy milyen eséllyel csapódnak be meteorok a Földbe.
De mit mond arra, hogy pl. a Földön összegyűlik valami energia, ami kilök egy anyagdarabot egészen a Holdig, az aztán mondjuk onnan ugyanígy visszatér a Földre, úgy hogy közben a rajta levő bonyolult életformának semmi baja nem esik?
Megmondom mit mond erre a tudomány, azt, hogy ennek a valószínűsége NULLA!
Márpedig ez megtörtén, ugye;)
Persze hiszen, a szokásos válaszunk az, hogy az emberi intelligencia tette lehetővé. Nem egészen csak az intelligencia, hanem a tudat, a vágyaink, a kapcsolataink, a belső spirituális lényünk, amik azt mondták, hogy annak ellenére, hogy ilyen dolgok a természetben nem történnek, mi még is megteremtjük.
Szal ezexerint az ember képes valami kisebb csodát tenni, ez tény.:D
A kozmológusok meg sokat filóznak, hogy miért ilyen viszonylag emberbarát a világegyetem, aminek amúgy marha kicsi az esélye, kb mint hogy az előbb említett módon anyagdarabok repkednek fel a Holdra meg vissza.
Innen már csak egy gondolati lépés, hogy miért is ilyen a világmindenség, ki vagy mi tehet erről, és ezek szerint tett is?
Nem kell elfogadni a dolgokat, de ha becsukod a szemed, mert nem mersz szembenézni bizonyos dolgokkal, legalább ne hülyézd le azt, aki ezt veled szemben megteszi. -
djhambi #204 Így a személyes véleményformálás jogosultsága mégkérdőjeleződik... -
djhambi #203 Nem ismersz. -
djhambi #202 "De ebből is látszik, hogy mekkora a kupleráj a tudományos intézményrendszeren belül, mindenki beszél össze-vissza, más meg kapásból leugatja."
Természetes, hogy az aktuáltudományban némileg rendetlenség van, hiszen kevés ember érti. De az idő múlásával kitisztul, a fél évszázados tudomány pedig stabil.
Németit is először kitagadta a magyar matematikai társadalom, később pedig a legnagyob matematikusokkal publikált közösen. De ez most van, a múlt tudománya pedig már kitisztult.
"Ott van pl a Ptolemaiosz féle rendszer a világegyetemre. Nem azért volt jobb mert igazabb volt, mint egy sima heliocentrikus világképp. Épp ellenkezőleg totálisan melléfogott. Azonban volt annyira bonyolult, hogy sok mindent meg tudott magyarázni."
Az analógia hibás, hiszen az ókoi görögök nem a mai tudománytörténetet birtokolták. Ma a tudomány a kísérletekkel van összhangban. Az van benne, amit tapastzaluk. Ami számunkra a valóság. A görögök pedig filozófiai úton gondolkodtak - vajon miért látszódik a hajó árbóca? Vajon meddig lehet osztani egy homokszemcsét? Vajon miért tökéletes szám a 6? A pitagoreusok pl. a számok harmóniáját keresték. Vajon megfigyelt egyetlen csillagász szférákat? Vajon sugároztak alfa részecskékkel atomokat? A görögök pont ott hibáztak, hogy filozófiai módon kutatták a világot. Pl. a Zénón aporták. A mozás értelmetlen, mert Akhilleusz sohasem éri utol a teknőst, pedig a valóságban azt tapasztaljuk, hogy igen. A másik pedig, hogy van két ugyanolyan nyílvessző, az egyik mozog, a másik áll, és nem jöttek rá, amit Newton első törvényébe megfogalmaz, hogy az egyenes vonalú egyenletesen mozgó és álló nyílvessző dinamikailag ekvivalens. Ők azt hittéik, hogy az erő a sebességgel arányos, és ez felszabadíthatatlan ellentéteket mutatott náluk. Ahelyett, hogy kavicsot dobáltak volna, és lejtőn gurítottak volna golyókat. Persze, hogy hibás volt a világkpük is, mégis, a hajóárbócra visszatérve, valami mérés mégiscsak volt, tapasztalat, hiszen hajósok voltak, és ezért kisebb hülyeséget mondtak, mint a totálisan bölcsész egyház.
"pl. a csodák, amelyek ugye azt hívatottak bebizonyítani, hogy a racionalitással szemben is vannak erők a világban."
Ha a csodák megismételhető, reprodukálható jelenségek lennének, akkor helyet foglalnának a tudományban. De ezek pont ellenőrizhetetlen állítások. Még ha lennének is, csak lokálisan, és pillanatnyilag. Pedig azt tapasztaljuk, hogy mindenhol és mindenkor ugyanazok a törvények igazak.
"Nos az a helyzet, hogy csodák, olyan dolgok, amikre a tudomány rendszerének halvány lila hozzálövése sincs nap mint nap történnek."
Ez érdekelne. Tudnál mondani párat?
Remélem nem Uri Gellerre célzol. -
#201
Csak gratulálni tudok. Végre van valami értelmes kísérlet, ráadásul EURÓPAI... ááá, sok hülye anti-technológiai elmehet a vasútállomásra. -
Epikurosz #200 Nem neked írtam. Te nem is létezel. -
Juszufka #199 Ez már megint kit érdekel 
-
dorje #198 Olyan ez, mint amikor kínálgatja magát nekem álmaim nője. Ha ráugrok, lehet, hogy agyonver a díjbírkózó pasija. Ha nem ugrok rá, egész életemben agyalhatok rajta, hogy volt-e egyáltalán díjbírkózó pasija.
Szerintem rá kell ugrani...
-
Epikurosz #197 Anno én is írtam a Wiki csodával foglalkozó cikkébe. -
azbeszt #196 Arról nem beszélve, hogy a vallást annyiféle képen lehet értelmezni, ahány ember létezik. A tudom, meg ugye matematikával van megfogalmazva. -
azbeszt #195 Helló Nexus6!
Kíváncsi lennék én egy csodára. Még soha sem tapasztaltam csodát. Viszont a tudomány történelmi fejlődését olvasva nagyon sok "csodáról" derült ki, hogy meg van a racionális magyarázata.
Ha valaki azt mondja: Csodát láttam, azt nem tudja bebizonyítani, mert valószínűleg érzékcsalódás áldozata, vagy általa ismeretlen jelenséget tapasztalt. -
Merces #194 .....ne erőlködj nem vagy igazi szkeptikus, az igazi szkeptikus a nagy valószinüségekben is kételkedik nem csak a kicsikben. Te meg a nagy tudomány zsoltárát fujod itt nekem és közben simán megégetnél egy Galileit.
.....Sokan azt hiszik, hogy a kételkedés, a szkepticizmus az, hogy ugyanúgy hülyeség........ilyet nem állitottam.
-
#193
"Mindegy, hogy hoyg nevezzük, vagy hogy írjuk le a törvényt, a akkoris törvény mard."
Ja, persze, igaz. De ez most hogy jön ide?
A gond az, hogy az eltérő nyelvezetet, szimbólum, és gondolkodási rendszereket nem képes senki átlátni.
"Dr. Tóth Tibor a Miskolci Egyetem főmarhája, a műszaki tudomány doktora, tanszékvezető tanár, az Informatika Intézet igazgatója, lehet, hogy jó szakmabeli informatikus, mégis, mikor eltér a szakterületéről, pl. kozmológiáról beszél, terjeszti az intelligens teremtéses marhaságait, lejáratja a tudományt."
Ez megint hogy jön ide?
De ebből is látszik, hogy mekkora a kupleráj a tudományos intézményrendszeren belül, mindenki beszél össze-vissza, más meg kapásból leugatja.
Én inkább a Fleischmann-Pons esetet emelném ki, amikor olyan szinten csípőből elutasították a dolgokat, hogy az már híres kutatóknak is szemet szúrt.
Pl a Nóbel-díjas Julian Schwinger inkább lemondott a Amerikai Fizikai Társaságbeli tagságáról, amikor látta, hogy a fizikusok, hogy támadják a vegyészeket, mert az ő területükre tévedtek.
"De fontos kiemelni, hogy a tudomány fejlődésével a modell konvergál a valósághoz."
Azt nem tudjuk szerintem, hogy mihez konvergál, csak azt hogy összetettebbek lesznek, és használhatóbbak. Ott van pl a Ptolemaiosz féle rendszer a világegyetemre. Nem azért volt jobb mert igazabb volt, mint egy sima heliocentrikus világképp. Épp ellenkezőleg totálisan melléfogott. Azonban volt annyira bonyolult, hogy sok mindent meg tudott magyarázni.
Ezért húzódik a szám mindig mosolyra, amikor azt látom, hogy egy amúgy szép tiszta kerek elméletet nekiállnak paraméterezni, csak hogy megfeleljen a valóságnak.
"Mivel nem kitalálja a világot, hanem megismeri, és a modell közeledik az idő függvényében a valósághoz, ez az adolog, ami a legközelebb áll a tényleges valósághoz, így ha van bármilyen "vallás", amit lehet választani, törvényszerűen a tudmány áll a legközelebb a valósághoz."
Nem feltétlenül. A vallás is keres analógiákat a valóságra vonatkozóan, sőt vannak pl. a csodák, amelyek ugye azt hívatottak bebizonyítani, hogy a racionalitással szemben is vannak erők a világban.
Ha a csoda valóságosnak bizonyul, a tudomány nem tudja minden kétséget kizáróan valami racionális,a tudomány rendszerébe illeszthetően a csoda okát meghatározni, akkor a tudomány végessége és a transzcendens dolgok léte is bizonyítottá válik.
Nos az a helyzet, hogy csodák, olyan dolgok, amikre a tudomány rendszerének halvány lila hozzálövése sincs nap mint nap történnek.
Ezek soxor nem transzcendens okokra vezethetők vissza sokkal inkább a tudomány végességének.
Szal ezért javaslok egy kicsit kevesebb vehemenciát, ebben a nagy tudományos hittérítésben. Mert a nagy vergődésnek pont az lesz a vége, hogy csak ez utóbbit sikerül bebizonyítani, az emberek meg még inkább mennek neki a hülyeségnek.
-
Epikurosz #192 Légy szíves nézd a Hír-TV-n Bogár László professzort, most! -
#191
Mer biztos nem voltak még szerelmesek.
-
Epikurosz #190 "fajfenntatási ösztön"
ezért engem lehurrogtak, hogy csak létfenntartási ö. van, egyéni szinten. -
djhambi #189 "Az egyes területek nyelvezete, szimbólum rendszere is eltérő!"
Mindegy, hogy hoyg nevezzük, vagy hogy írjuk le a törvényt, a akkoris törvény mard. Pl. ∮Bdl ≡ μ∑'I+μεd/dt∫EdA és rotH ≡ J+∂D/∂t egyenleteknek ugyanaz a fizikai tartalma, ugyanannak a törvénynek két formája. Úgy tűnhet, hogy teljesen más képileg, mégis ellentmondásmentes, és egymásból kölcsönösen levezethetők.
"A tudományon belül is rengeteg támadás éri azokat, akik valami interdiszciplináris dologgal foglalkoznak, merthogy ugye valójában egyik terület szempontjából sem teljesen tiszták, pongyolaságokat kénytelen alkalmazni."
Dr. Tóth Tibor a Miskolci Egyetem főmarhája, a műszaki tudomány doktora, tanszékvezető tanár, az Informatika Intézet igazgatója, lehet, hogy jó szakmabeli informatikus, mégis, mikor eltér a szakterületéről, pl. kozmológiáról beszél, terjeszti az intelligens teremtéses marhaságait, lejáratja a tudományt. Tessék a szakterületen megmaradni! Egyébként a ME-nek is érdeke, hogy az iskolát ne nézzék hülyének, a tudományban van egyfajta öntisztító folyamat, megszülik a hülyéiket és kitagadják. Ha egyvalaki hülyeséget állít, a többiek meg tudják cáfoli, és meg is teszik, mert a közösségének is van érdkeltsége.
"Nem lehetséges tehát az objektív valóság közvetlen megismerése, az azzal való azonosulás."
Ez így van. De fontos kiemelni, hogy a tudomány fejlődésével a modell konvergál a valósághoz. És egy szint után amúgyis elhanyagolnád. Pl. Építőmérnökök nem számolnak a relativisztikus képletekkel, nekik elég a sima Newton törvényrendszer.
"De csak egy módszer, így az eredményeit, a segítségével megalkotott modelleket egységes, a végső igazságról szóló valaminek tekinteni, már gyakorlatilag a vallásokkal azonos szemléletet takar."
Mivel nem kitalálja a világot, hanem megismeri, és a modell közeledik az idő függvényében a valósághoz, ez az adolog, ami a legközelebb áll a tényleges valósághoz, így ha van bármilyen "vallás", amit lehet választani, törvényszerűen a tudmány áll a legközelebb a valósághoz. Ezért van az, hogy a keresztény vallás kénytelen volt elfogadni a Föld gömbölyűségét, a Föld korát, és el fogja fogadni az evolúciót (már a hatrán van).
"Hinni, hogy a tudományos ismeretek egyfajta egységet és a valóság egyetlen lehetséges magyarázatát adják, csupán hit, mert hogy ezt még senki nem tapasztalta meg!!!"
Azért, mert a világ bonyolult, ezért senki sem fog megvilágosodni egymaga. Emberi korlát. Ez nem jelenti azt, hogy az egyszerű magyarázatok lennének igazak, csakmert azokat egy ember is átélheti. A tudomány egysges, csak az ember béna hozzá. De a tudomány felosztható szakterületekre. Világhírű magyar matematikus (illene tudnom a nevét) sztochasztikával foglalkzik, özegyűjtött egy többszáz fős team-et, és közösen összegyúrtak egy tétel bizonyítását, úgy, hogy az tízezer oldal lett, és részekre van bontva, egy ember képtelen átlátni, vagy megérteni, a különböző csapatok külön részfeladatokat bizonyítottak, és egyben az egész be lett bizonyítva. Nem kellene törvényszerűen ilyennek lenni a tudománynak, de igen, ilyen, és bizonyatja, hogy a tudomány egységes, diszjunkt építőelemekből éítkezik, tehát gátlástalanul felbontható részelemekre. Persze a fizikában kicsit nehezebb ezt átlátni, hiszen pont fordítva szerveződik, mint a matematika. A matematikában def -> bizonyítás -> tétel -> tétel egyéni alklamazásai a sorernd, míg a fizikában egyén alkalmazások (kísérlet) -> [intuitív általánosítás] tétel (axióma), és mivel a bionyítás a definícióból vezethető le, de a világmindenség definícióját nem ismerjük, hanem magunk definiáljuk a mennyiségeket, az axiómákat sosem bizonyíthatjuk. Tehát létezik egységes világ, amit a tudomány szeretne megismerni, de csak kisebb egységekből tudjuk felépíteni, azért, mert ez a világ egy tulajdonsága. De a kisebb egységek idővel nagyonn egységekké állnak össze. Pl. felfedezték az áramot, felfedezték a mágnest, azt hitték, hogy függetlenek, rájöttek, hogy nem, és egységbe gyúrta őket Maxwell.
"Így van, a filozófia a rengeteg irányzatával, viszont a tudomány csúcsán van, vagy alapját képezi, nézőpont kérdése."
Ez ötcsillagos megfogalmazás.
"A félművelt ufóhívők?
A tudományos világ képviselői tényleg lemennek egy ilyen iszapbirkózás szintjére? Ez csak őket minősíti."
Félreérted. Ezt arra hoztam fel példának, hogy a tudomány létjogosultsága a világ reflexiójából ered, tehát az, hogy a géped előtt ülsz, az bizonyatja, hogya tudomány működőképes. A természettudomány azért ilyen sikeres, mert nem fogadnak el olyan állításokat, amiket alapból nem lehet megcáfolni. Pl. Isten létezik. Ez a kijelentés azért hibás, mert még ha nem létezne, akkor se lenne rá alklamam, kísérletem, hogy megcáfoljam. A fizika törvényei kísérletekkel cáfolható, de az a tapasztalat, hogy nem cáfolódnak meg. Ha egy tudományos elméletet egyetlen megalapozott kísérlet cáolja, akkor az egyértelműen az elmélet átdolgozását kívánja maga után hordozni. Tehát az, hogy valaki azt állítja, hogy van UFO, az olyan állítás, ami nem megcáfolható, mert ha nem létezne, se lehetne megcáfolni. A szkeptikusok nem is foglalkoznak emiatt ufohívőkkel.
Azonban az antiholdraszállósokkl igen, és minden általuk felhozott stúdióbizonyítékra hoztak értelmes fizikai magyarázatot. Vanak rövidebbek, de természetesen belinkelt hosszabb, precízebb változat is van.
"mivel a tudományra alapuló orvoslás csak széttárja a kezét, inkább ide járnak, ide költik a pénzüket."
Végső elkeseredettség és fajfenntatási ösztön. Ez érthető, hogy legalább a reményt meghagyja. De kiváltani vele az orvoslást undorító. Másrészt egy olyan ember, aki tudja a készülékéről, hogy nem csinál semmit, elfogadhatatlan haszonszerzés. A kézrátevők sokszor pedig maguk is elhiszik. De nem szólok be, mert nekem is van kézrátevős gyógyítós rokonom, és tudom, hogy a válás után ebben lelte meg a nyugalmát, és azt hozzáteszem, hogy teljesen ingyen gyógyít, és nem is fogadhat el pénzt. -
#188
"Van mégis egy apró különbség. A tudomány a világ megismerése. Világ csak egy van, így tudományi is csak egy van."
Egyrészt viszont szubjektív nézőpontból annyi van, ahány ember, tudat. Másrészt a tudomány maga is széttöredezett. Az egyes területek nyelvezete, szimbólum rendszere is eltérő!
A tudományon belül is rengeteg támadás éri azokat, akik valami interdiszciplináris dologgal foglalkoznak, merthogy ugye valójában egyik terület szempontjából sem teljesen tiszták, pongyolaságokat kénytelen alkalmazni.
És még egy apróság, az emberi agy alapvetően modellez, a modell viszont nem azonos a vizsgálat tárgyával. Nem lehetséges tehát az objektív valóság közvetlen megismerése, az azzal való azonosulás.
A tudomány egy módszer, részben tartalmazza a felállított modell szkeptikus vizsgálatát, illetve módszereket hogy juthatunk minél több információhoz, a környezetünkből.
De csak egy módszer, így az eredményeit, a segítségével megalkotott modelleket egységes, a végső igazságról szóló valaminek tekinteni, már gyakorlatilag a vallásokkal azonos szemléletet takar. Nincs olyan tudós, aki minden területtel egyformán magas szinten tisztában lenne, erre az emberi agy nem képes. Hinni, hogy a tudományos ismeretek egyfajta egységet és a valóság egyetlen lehetséges magyarázatát adják, csupán hit, mert hogy ezt még senki nem tapasztalta meg!!!
"Filózásból, gondolkodásból annyi van, ahány ember."
Így van, a filozófia a rengeteg irányzatával, viszont a tudomány csúcsán van, vagy alapját képezi, nézőpont kérdése.
"Ha egy UFO hívő vagyok, akkor azt állítom, hogy elraboltak, vagy láttam őket, stb. De ezek nem olyan állítások, melyeket próbára lehetne tenni,nem vizsgálahtók precízen. Nem falszifkálhatók. Nem tudok olyan kísérletet létrehozni, ami ezeket cáfolná. Ezért ha azt állítom, hogy látatm UFO-t, akkor nem tudjuk hogy ez megfeel-e a valóságnak? A természettudomány ilyen értelemben egyértelmű, és ez a referencia az érvényességére."
Kik is a szkeptikusok céltáblái?
A félművelt ufóhívők?
A tudományos világ képviselői tényleg lemennek egy ilyen iszapbirkózás szintjére? Ez csak őket minősíti.
Vagy a témát a lehető maximális objektivitással, esetleg kétkedve, de modelleket felállítva kívánják vizsgálni? Ahhoz, hogy az előbbi iszapbirkózásba teljes lelkiismereti tisztasággal belemenjenek a téma mélyreható ismeretével kell rendelkezni. Egy olyan témának, amit 50 éve vizsgálnak a nagyhatalmak kormányainak megbízásából!
"Energiacsakra, jószerencse, asztrológia, távgyógyítás, UFO piramisok, örökmozgók, mind mérhetetlen, ellenőrizhetetlen, vagy természettudományoan cálfolt tartalom."
Erre meg csak azt mondom, hogy az utóbbi 1-2 évben több kollégámnál is, akik amúgy műszaki végzettséggel rendelkező emberkék, némelyik doktori fokozattal is rendelkezik migrénes fejfájással, fülzúgással, akármivel végigjárták a kálváriájukat az egészségügy rendszerében. Röntgen, labor, CT, akármi. Nem találtak náluk semmit. Így aztán járnak, jártak a csontkovácsokhoz, kínai csodadoktorokhoz, mint kisangyal. Csodát nem tettek, de valamit segítettek.
Van akinél elmúltak a panaszok, van akinél nem. Jobb híján, mivel a tudományra alapuló orvoslás csak széttárja a kezét, inkább ide járnak, ide költik a pénzüket. -
#187
"Van mégis egy apró különbség. A tudomány a világ megismerése. Világ csak egy van, így tudományi is csak egy van."
Egyrészt viszont szubjektív nézőpontból annyi van, ahány ember, tudat. Másrészt a tudomány maga is széttöredezett. Az egyes területek nyelvezete, szimbólum rendszere is eltérő!
A tudományon belül is rengeteg támadás éri azokat, akik valami interdiszciplináris dologgal foglalkoznak, merthogy ugye valójában egyik terület szempontjából sem teljesen tiszták, pongyolaságokat kénytelen alkalmazni.
És még egy apróság, az emberi agy alapvetően modellez, a modell viszont nem azonos a vizsgálat tárgyával. Nem lehetséges tehát az objektív valóság közvetlen megismerése, az azzal való azonosulás.
A tudomány egy módszer, részben tartalmazza a felállított modell szkeptikus vizsgálatát, illetve módszereket hogy juthatunk minél több információhoz, a környezetünkből.
De csak egy módszer, így az eredményeit, a segítségével megalkotott modelleket egységes, a végső igazságról szóló valaminek tekinteni, már gyakorlatilag a vallásokkal azonos szemléletet takar. Nincs olyan tudós, aki minden területtel egyformán magas szinten tisztában lenne, erre az emberi agy nem képes. Hinni, hogy a tudományos ismeretek egyfajta egységet és a valóság egyetlen lehetséges magyarázatát adják, csupán hit, mert hogy ezt még senki nem tapasztalta meg!!!
"Filózásból, gondolkodásból annyi van, ahány ember."
Így van, a filozófia a rengeteg irányzatával, viszont a tudomány csúcsán van, vagy alapját képezi, nézőpont kérdése.
"Ha egy UFO hívő vagyok, akkor azt állítom, hogy elraboltak, vagy láttam őket, stb. De ezek nem olyan állítások, melyeket próbára lehetne tenni,nem vizsgálahtók precízen. Nem falszifkálhatók. Nem tudok olyan kísérletet létrehozni, ami ezeket cáfolná. Ezért ha azt állítom, hogy látatm UFO-t, akkor nem tudjuk hogy ez megfeel-e a valóságnak? A természettudomány ilyen értelemben egyértelmű, és ez a referencia az érvényességére."
Kik is a szkeptikusok céltáblái?
A félművelt ufóhívők?
A tudományos világ képviselői tényleg lemennek egy ilyen iszapbirkózás szintjére? Ez csak őket minősíti.
Vagy a témát a lehető maximális objektivitással, esetleg kétkedve, de modelleket felállítva kívánják vizsgálni? Ahhoz, hogy az előbbi iszapbirkózásba teljes lelkiismereti tisztasággal belemenjenek a téma mélyreható ismeretével kell rendelkezni. Egy olyan témának, amit 50 éve vizsgálnak a nagyhatalmak kormányainak megbízásából!
"Energiacsakra, jószerencse, asztrológia, távgyógyítás, UFO piramisok, örökmozgók, mind mérhetetlen, ellenőrizhetetlen, vagy természettudományoan cálfolt tartalom."
Erre meg csak azt mondom, hogy az utóbbi 1-2 évben több kollégámnál is, akik amúgy műszaki végzettséggel rendelkező emberkék, némelyik doktori fokozattal is rendelkezik migrénes fejfájással, fülzúgással, akármivel végigjárták a kálváriájukat az egészségügy rendszerében. Röntgen, labor, CT, akármi. Nem találtak náluk semmit. Így aztán járnak, jártak a csontkovácsokhoz, kínai csodadoktorokhoz, mint kisangyal. Csodát nem tettek, de valamit segítettek.
Van akinél elmúltak a panaszok, van akinél nem. Jobb híján, mivel a tudományra alapuló orvoslás csak széttárja a kezét, inkább ide járnak, ide költik a pénzüket. -
djhambi #186 Ezek az emberek nem a robbanástól félnek, hanem az ismeretlentől, de túl kényelmesek ahhoz, hogy hajlandók legyenek megismerni a tudás lényét. -
debut12 #185 Ok, és miért félünk egy mikro fekete lyuktól???
Én nem parázom, de páran a világvégét látják ebben ugyanúgy, mint az atombomba kísérletkor, amikor is jó sokan attól rettegtek, hogy nem áll le a láncreakció, és game over az egész földnek. Végül is okos dolog ez az atomosdi, csak nem kellet volna fegyvernek alkalmazni. Reméljük ezt az új technológiát nem fogják fegyverkezésre használni, aminek azért sajnos elég kicsi az esélye.