245
  • bvalek2
    #165
    A katolikus egyház mindig is jóban volt a tudománnyal, de legalább is Aquinói Szent Tamás óta egész biztosan, vagyis kb. 800 éve. Neki volt az a nézőpontja, hogy a vallásnak és a tudománynak ugyanaz a célja, az igazság kiderítése. Teljesen természetes hogy léteznek paptudósok, Lemaitre mellett pl. Mendel a genetika atyja is pap volt.

    A tudománnyal inkább kis modern szekták szoktak hadilábon állni, mint a hitgyülisek...
  • Epikurosz
    #164
    Egyébként, tudod hol tévedsz?

    Ott, hogy a matematika egy része valós problémákat tárgyal, egy része pedig nem valós, hanem csak virtuális, elképzelt, elméleti problémákat.

    Mondok egy példát, oksi?
    Négyszín-tétel

    "A négyszín-tételnek nincsen praktikus kartográfiai alkalmazása, és nem is kartográfiai probléma megoldásaként született. Kenneth May szerint, aki matematikatörténészként a Kongresszusi Könyvtár atlaszait tanulmányozta, nem fedezhető fel olyan tendencia, hogy a térképkészítők a színek számát minimalizálálni próbálnák. Sok térkép a színeket nem csak a politikai régiók jelölésére használja. A legtöbb térkép négynél több színt használ, és gyakran amikor négy színt használnak, akkor éppenséggel négynél kevesebb szín is elegendő lenne.
    Ráadásul, a legtöbb valódi térképen tavak vagy vízfolyások is vannak, amiket ugyanazzal a színnel szokás jelölni – a politikai régiókhoz tartozó színeken túl. (Ha a tavakat egy régiónak tekintjük, a tétel nem vonatkozik a térképre; viszont vonatkozhat a térkép szárazföldi részeire, és a tavakat „hozzácsaphatjuk” egy-egy szomszédos politikai régióhoz.)
    A térképészeti és a térképészet történetével foglalkozó munkák nem említik a négyszín-tételt, bár a térképek színezését tárgyalják. Általában a térképkészítőket jobban foglalkoztatja, hogy a térképeket kiegyensúlyozott módon színezzék, olyan módon hogy egy szín se domináljon. Az, hogy ezt négy vagy öt színnel valósítják meg, kevésbé foglalkoztatja őket."
  • Epikurosz
    #163
    Na, látod épp itt van a huncutság, hogy n^0 egy földönkívülinek is 1. Nem lehet másként, mert bezavarna a számításokba.
    Függetlenül a jelölésektől.
  • Xellos999
    #162
    Ezért írtam, hogy a matek önmagával jól elvan, csak semmi köze a valósághoz, rá hivatkozni teljesen felesleges. Arról nem is beszélve, hogy HA véletlenül esetleg valaha mégiscsak találkozunk egy földön kívüli értelmes (na persze mihez képest) fajjal és náluk a 7 a nulladikon nem 1 (persze a saját karaktereikkel), akkor majd jót röhögnek a pofánkba és húzhatjuk le a WC-n az összes komolyabb számítási képletünket, ami az elmúlt pár ezer évben egyeseknek kipattant a fejéből.
  • djhambi
    #161
    Nem érted. Nem létezik olyan, hogy nullaszor szorzok valamit, ezér közös meggyezésben ételmet adtak neki.
  • Epikurosz
    #160
    Aióma azért elég kevés van, és a formális logikára épülnek - tudtommal.
  • Epikurosz
    #159
    Hatványozó lustaságok!
  • SovereignX
    #158
    Ha jól tudom a matek mind sok egyéb tudomány axióma rendszerre épül. Melyek be nem bizonyíthatóak de általánosan elfogadottak. Mert... minden arra mutat, hogy az úgy van ahogy. A geometriának pl talán 3 van.
  • Epikurosz
    #157
    Egyébként, nem muszáj hatványozni, basszus!

    Minden hatványozási műveletet fel lehet írni szorzatként.

    Az n^0 így be sem jön, hanem simán 1-essel dolgozunk.

    A n^0-ra a következetes írásmód miatt van szükség. Be lehetne oda írni mindjárt egy 1-est is.
  • SovereignX
    #156
    Isten szolgái közt is akad azért olyan aki nem utasítja el a tudományt.
  • Epikurosz
    #155
    Kukucs!

    A hatványozást tetszik keverni a szorzással.
    Persze, a kettő hasonlít, de a nulla egy spéci eset, mer ha szorzok vele akkor nyulla, ha meg valamit vele hatványozok, akkor 1.

    Ez ilyen és ekkora!
  • SovereignX
    #154
    Ez egy picit már kínai de ha jól értem akkor vannak olyan dolgok - részecskékre gondolok személy szerint - amik alapból nem 0 sebességgel "születnek". Lásd foton pl.
  • Epikurosz
    #153
    Amit el szoktak hallgatni:

    Georges Lemaître, római katolikus belga jezsuita pap

    :-D
  • SovereignX
    #152
    Ergó csak logikusan. Én is erre gondoltam.
  • Xellos999
    #151
    1-el több lett a nem XDDDD
  • Xellos999
    #150
    Jaaah, bocs. Akkor, hogy is van az, hogy "A matek pedig nem hazudik!"? Hát persze, saját komplex rendszerén belül valóban nem, csak ez a rendszer nem egyeztethető a valósággal XD. Ha a 7-et 0-szor (vagy nem) nem szorzom önmagával abból 2 millárd év múlva sem lesz 1 XDDDDD
  • SovereignX
    #149
    Ez így nekem kósernek hangzik. Nagyon kösz!
  • lordofchaos
    #148
    Mivel mindenhez szükség van alapra.
  • Xellos999
    #147
    Ez kurva nagy XD. Szóval a matematika logikán alapul, de azért vannak benne megállapodások XDDDDD
  • lordofchaos
    #146
    Azt hiszem a hatványozás azonosságai alapján látható be.
  • Epikurosz
    #145
    Egyébként lehet, hogy van erre jobb magyarázat is, vagy bizonyítás, csak én nemtom.
  • djhambi
    #144
    Nagyon egyszerű, mivel definíció szerint egy, ezért nem kell (és nem is lehet) levezetni.
  • Epikurosz
    #143
    7^0=1
    ez egy konvenció, amely összhangban van a matematika egyéb eredményeivel.

    Ugyanígy konvenció az is, ha
    * = 1
    ** = 2
    *** = 3

    A 2x3 = 6 az már nem konvenció.
  • bvalek2
    #142
    Ettől majdnem félrenyeltem
  • Xellos999
    #141
    Akkor azt vezesd le, hogy lesz a 7 a nulladikon 1? XD (fingom nincs, hogy kell itt felső indexbe írni)
  • Epikurosz
    #140
    Túl nagyot akarsz te egyszerre markolni.
    Haladj apró lépésekkel.

    A matematika a lényeg!
    Persze, elveszítetted a fonalat, de mások tovább vihették.

    Ugyanúgy, ahogy 23x12 = 276, és ezt elhiszed, és nem hiszel annak, aki szerint hasraütve ez 275, ugyanígy a többi cuccost is ki lehet kalkulálni matematikával.

    A matek pedig nem hazudik!
  • Epikurosz
    #139
    Ne légy ennyire durva.
    Elijeszted az embereket, a tudomány iránt érdeklődő, nyitott, kreatív gondolkodású willcoxot.
  • djhambi
    #138
    A magyarázat, amit írtam f*szság, de sebességekre igaz, mert a termézetben a elenségek alapból állandó gyorsulással léteznek (bár mesterségesen létrehozhaunk nem állandó gyorsulást), és az állandó gyorsulás konstans, aminek az integrálja ax alakú de a plussz konstans a kezdeti feltétel, amitől fog indulni, és ez kizárja a 'nem megszüntethető szakadásokat' a sebesség-idő függvényben.
  • djhambi
    #137
    A világ makroszinten folytonos, csak atomi szinten diszkrét, vagyis fel kell gyorsulnia a puskalövedéknek is, mielőtt nagy lesz a sebessége.
  • djhambi
    #136
    Hogy mi volt az Ősrobbanás előtt? Ha feketére festek e öld kerítést, és egy amatőr szemlélődő vagyok, akkor azt látom, hogy fekete a kerítés, de nem tudom, hogy előtte milyen színű volt. Az is elképzelhető, hogy az Ősrobbanás előtt semmi sem volt, és Isten ezzel teremtette meg az univerzumot, vagy mindig is volt univerzum, és pulzál, néha összesűrűsödik, mindegy, mindegyik meghaladja az ember felfogóképességét. Lekaparni a fekete festéket? Ez még meghaladja a tudásszintünket.
  • djhambi
    #135
    A huszadik századi nagy kvantumfizikai előrelépés utolsólépéseként jelent meg a tranzisztor, aminek kszönhető az egész információtechnológia fejlődés. (Fotoeffektus, félvezetők, lyukezetés, P-N átmenet...) Téridő nélkül nincs kvantumfizika, kvantumfizika nélkül nincs tranzisztor, tranzisztor nélkül nincs számítógép. Dióhéjban.
  • bvalek2
    #134
    #133-ban leírtam hogy mire szorítkozik az Ősrobbanás elmélete. A részleteit Georges Lemaître az általános relativitáselmélet segítségével dolgozta ki. Ismerős a történet, hogy Einstein a kozmológiai állandót élete legnagyobb baklövésének nevezte, mert megakadályozta abban, hogy megjósolja az Univerzum tágulását? Lemaître nem követte el ezt a hibát, és 2 évvel Hubble felfedezése előtt megjósolta a jelenséget.

    Az általános relativitáselmélet pontosan leírja a téridő viselkedését, (hogyan kell mérni benne távolságokat és időtartamokat), így a tágulást is leírja, de az okáról nem tud mit mondani (mert csak egy ilyen méricskélős elmélet). Olyan ez mint a földmérés, szépen le lehet írni egy hegység alakját, de a kialakulásáról ez nem mond sokat (mert az földtani kérdés).

    Hát igen, az Univerzum 4 dimenziós (pszeudoriemann) görbült téridő, hogy ezen kívül mi van, arról fogalmunk sincs.

    Ha robban a C4, a lökéshullám fokozatosan felgyorsítja 7000 m/s-re a repeszdarabokat, de utána csak lassulnak a levegőben. Úgy tűnik, hogy az Univerzum lökéshulláma a sötét energia, és egyre csak gyorsítja.
  • bvalek2
    #133
    Van egy megfigyelés, a tágulás. Egy pontig vissza tudjuk vezetni az eseményeket az időben, tovább nem. Ha azóta szállnak széjjel a galaxisok, akkor logikus feltételezni, hogy korábban közelebb voltak egymáshoz mint manapság. Talán mind együtt voltak egy kis térrészben, amiből valamiért kirepült az anyaguk. Tudománytörténetileg ez az Ősrobbanás elmélete, semmi több.

    Beszélgethetünk arról, hogy az általános relativitás elmélete mit mond a dologról, csak az a baj, hogy te már Maxwellnek* sem hiszel, pedig ő se mai csirke (az egyenleteit 1863-ban írta fel). Pedig azóta volt Einstein, Schrödinger, Gell-Mann, stb...

    * A Maxwell-egyenletekből le lehet vezetni a speciális relativitáselmélet koordináta-transzformációs képleteit. Végül is Einstein is így csinálta eredetileg. Mi is utána csináltuk az egyetemen, alapfeladat. És kijön belőle a téridő vazze, erre mit csipázol, gyökér?
  • SovereignX
    #132
    Ezt én értem. Persze az Univerzum... hát beletágul valamibe vagy legalább is valami ehhez hasonlót csinál.
    De a kérdésemre a választ még nem kaptam meg. Lehet e a tágulás oka a robbanás maga.
    Az oké, hogy nem vákuumban lassul, vákuumban fix sebességgel halad. De az az izé amibe az univerzum tágul ha egyáltalán van valami amibe tágul annak a tulajdonságait azt hiszem nem ismerjük.

    Lehet hogy hülyeség de ha vmi felrobban - C4 sacc 7000 m/s ha jól emlékszem - akkor 0ról rögtön ennyire ugrik? 7000re. Kihagyva a többi "sebességfokozatot"?
  • willcox
    #131
    Egy dolgot kiemeltél, a többiről meg szemérmesen tudomást sem veszel (pl. mi és miért robbant fel, és ami felrobbant az honnan volt). Ez a komolytalan dolog!
  • willcox
    #130
    Pontosan arra passzol! Amúgy meg ócska az érvelésed.
  • bvalek2
    #129
    Hidd el, gondoltak erre a lehetőségre. Az Univerzum tényleg gyorsulva tágul. Ilyen nagyléptékű távolságméréseknél már évtizedek óta figyelembe veszik, hogy egy adott távolságban egy adott múltbeli állapotot látunk, nem a jelenlegit.

    Az Univerzum valamiért gyorsulva tágul, ezt elnevezték sötét energiának. Ez afféle fedőnév, nincs jelentősége. A sötét anyag pedig nem nélkülözhetetlen, csak divatos. "Keressük a sötét anyagot" című kutatási projektekre könnyebb pénzt kapni, mert be kerül vele az intézet a hírekbe.
  • Garrett27
    #128
    Ez csakis az általad leírtakra passzol, ne bújj ki a felelősség alól!
  • bvalek2
    #127
    Hát tessék.

    Az ősrobbanással próbálják a kezdetet megmagyarázni.

    Nem igaz, csak a megfigyelt tágulást próbálják megmagyarázni vele. Így a további eszmefuttatásod sem ér semmit. Azt sem tudod mi ellen hadakozol, komolytalan vagy.
  • willcox
    #126
    Osztjátok az észt, de a #90-re mégsem tudtok semmilyen magyarázatot adni. Sőt, a többire sem, amit korábban írtam. Mellébeszélés viszont van rendesen. Meg minősítgetések. Magatokat hogyan minősítenétek?