Megpillantották a sötét anyagot?
← ElőzőOldal 5 / 5
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#45
A piciben lévõ a szingularitás, azt nem tudjuk megmagyarázni.
Szerintem a pici egy nagyból lett, amely fluktuál: mikor kitágul, mikor pontig zsugorodik.
Oszcillál, na, mint egy inga.
Szerintem a pici egy nagyból lett, amely fluktuál: mikor kitágul, mikor pontig zsugorodik.
Oszcillál, na, mint egy inga.
Kara kánként folytatom tanításom.
#44
"A másik a világegyetem gyorsuló tágulása, amely szükségessé teszi a sötét energia fogalmát."
ezt ki találta ki, mikor és mire alapozta?
ezt ki találta ki, mikor és mire alapozta?
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#43
Csak a kozmikus háttérsugárzásig tudjuk visszavezetni az Univerzum élettörténetét, azóta - az általunk belátott tartomány - folyamatosan tágult*. Az õsrobbanásra nincs bizonyíték, ez "csak" egy (meglehetõsen elfogadott) elmélet. Természetesen az is lehet hogy igazad van, az Univerzum néha gondol egyet, erre tágul, arra összehúzódik, csak erre szintén nincs bizonyíték. Ilyen esetekben mindig az egyszerûbb, kevesebb handabandával járó elmélet nyer (ami ebben az esetben az Õsrobbanás).
*Igen, tudjuk hogy tágult. Én is utána számoltam, nekem is kijött a Hubble-állandó, lásd könyvem.
*Igen, tudjuk hogy tágult. Én is utána számoltam, nekem is kijött a Hubble-állandó, lásd könyvem.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#42
Pedig pont te jöttél a húrelmélettel... úgy tudom, 7 térdimenziónál járnak, persze ez nem jelenti azt, hogy mindegyiket érzékeljük.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#41
ilyet én is tudok:
ha lenne sötét anyag, akkor az A-nak kéne lennie a nyulak szaporulatának, ehhelyett a BÉ szerint népesednek a nyulak.
ha lenne sötét anyag, akkor az A-nak kéne lennie a nyulak szaporulatának, ehhelyett a BÉ szerint népesednek a nyulak.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#40
Én úgy tudtam, hogy 3 van... az iránybeli kiterjedések, és egy az idõ, amivel a mozgást írjuk le végül is.
Tehát volt mondjuk egy Nap igen igen piciben, és huss kiterjedt, így lett a Zuniverzum?
Ki lett zip-elve! :-O
És a ott a piciben lévõ meg mitõl jött létre?
Tehát volt mondjuk egy Nap igen igen piciben, és huss kiterjedt, így lett a Zuniverzum?
Ki lett zip-elve! :-O
És a ott a piciben lévõ meg mitõl jött létre?
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#39
anyag nélkül nincs téridõ.
bummm!
bummm!
Kara kánként folytatom tanításom.
#38
Bezzeg itt tudsz okos lenni, de a neutrínók, azok neked is betesznek.<#nyes>
Kara kánként folytatom tanításom.
#37
Az anyagnak nincs dimenziója, a téridõnek van.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#36
Nem olyan egyszerû a kérdés, mert van aki azt állítja, hogy nem helyes Newton képletét alkalmazni a galaxisok esetében. Ugyanis a gravitáció nemlineáris jelenség (tehát sok együtt mozgó égitest gravitációs ereje nem adódik össze csak úgy, mivel a gravitációs mezõnek is van energiája, tehát saját gravitációja). A galaxisok pedig sokmilliárd csillagból állnak.
Ezért ha Einstein képleteivel számolunk, az eredmény máris jobban hasonlít a megfigyelt forgási görbéhez. Sötét anyag tehát szerintük nincs.
A sötét energia gyorsítja elvileg az Univerzum tágulását, de ez egyelõre csak egy ötlet. Fogalmunk sincs róla, hogy mi történik valójában, túl friss még a felfedezés.
Ezért ha Einstein képleteivel számolunk, az eredmény máris jobban hasonlít a megfigyelt forgási görbéhez. Sötét anyag tehát szerintük nincs.
A sötét energia gyorsítja elvileg az Univerzum tágulását, de ez egyelõre csak egy ötlet. Fogalmunk sincs róla, hogy mi történik valójában, túl friss még a felfedezés.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#35
A tér az anyag 4 dimenziója közül a három.
Kara kánként folytatom tanításom.
#34
Tér alatt mit értesz?
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#33
Az õsrobbanáselmélet létezik. Hogy õsrobbanás is volt-e, az már más kérdés 😊
#32
"A gravitáció is miért ne lehetne ilyen?"
Én is ki tudok találni egy világot, csak az nem ekvivalens a mi világunkkal.
"Az õsrobbanás elmélet nem létezõ dolog."
Az õsrobbanás-elmélet egy elmélet, amit azért találtak ki, mert észleli az univezum tágulását, amit a vörös eltolódáshoz kötnek, és nem mérési hiba, de ott van a kozmikus háttérsugárzs, ami az az elektrománeses hullám, ami az õsrobbanásból 13,5 milliárd év alatt ér elhozzánk. Ezért kaptak pár éve Nobel-díjat. (Azért nem látunk messzebbre, mint 13,5 fényév.)
Ez olyan, mint a kényszer-erõk. Azért vannak kényszererõk, mert azt tapasztaljuk, hogy bár hat a könyvre a földön egy gravitációs erõ, lefelé kéne gyrsulnia, de a tapsztalat az, hogy nem gyorsul lefele, tehát hat egy nyomóerõ felfle. Ugyanígy, ha forogsz, látod, hogy hozád képest a pisád elfordul, tehát hat rá egy centrifugális erõ. Azért találták ki az õsrobbanást, mert ez látszólag magyarázza az univerzum tágulását, meg a háttérsugárzást. Azér elmélet, mert senki sem volt ott az univerzum születésénél, hogy lejegyezze, mi történt, és ezért megpróbáljuk kitalálni, hogy mi történt annyi éve, nem volt muszáj robbaásnak történnie, azért hívjuk õsrobbanásnak, mert abból szoktak szétfele menni az anyagok.
"Ha kitöltött csak 1 fényév távolságot, akkor úgy mégis mekkora sebességgel kellett kitágulnia? Most akkor vagy a fénysebességgel vannak gondok és az egész elmélet rendszerrel, vagy nem volt õsrobbanás."
Én is láttam a filmet a fizikusról, aki azt állítja, hogy régen a fénysebesség nem állandó volt. Erre azt mondom, hogy ne falszifikálható az állítás, ezért tudományos szepontból nincsen benne információ. Kár is vele foglalkozni. Csak olyan jelenséget ismer el a tudomány, amit ísérletek soraival alá lehet ugyan támasztani, de létezik olyan kísérlet, ami megcáfolhatná. Vagyis leellenõrizhtõ. A fizikus is kijelentette, hogy nincs más dolga, mint bizonyítani elméletét, és kísérlettel alátámasztani. xD
"Hát vagy a gravitáció mibenlétét, kiterjedését, polaritását nem ismerjük... "
Abban igazad van, hogy a fizika oyanszép szokott lenni, hogy agyba-fõbe szimmetrikus, ezét nem elképzelhetetlen, hogy létezzen anti-gravitáció, csak ugye azzal Egely szokott foglakozni, ezért valahogy nem lehet komolyan venni... Én a fizikusokra bízom a tudományt. Imádom, mikor holmi bölcsészek, ovosok, vagy informatikus fórumozók feltalálják a spanyolviaszt...
Én is ki tudok találni egy világot, csak az nem ekvivalens a mi világunkkal.
"Az õsrobbanás elmélet nem létezõ dolog."
Az õsrobbanás-elmélet egy elmélet, amit azért találtak ki, mert észleli az univezum tágulását, amit a vörös eltolódáshoz kötnek, és nem mérési hiba, de ott van a kozmikus háttérsugárzs, ami az az elektrománeses hullám, ami az õsrobbanásból 13,5 milliárd év alatt ér elhozzánk. Ezért kaptak pár éve Nobel-díjat. (Azért nem látunk messzebbre, mint 13,5 fényév.)
Ez olyan, mint a kényszer-erõk. Azért vannak kényszererõk, mert azt tapasztaljuk, hogy bár hat a könyvre a földön egy gravitációs erõ, lefelé kéne gyrsulnia, de a tapsztalat az, hogy nem gyorsul lefele, tehát hat egy nyomóerõ felfle. Ugyanígy, ha forogsz, látod, hogy hozád képest a pisád elfordul, tehát hat rá egy centrifugális erõ. Azért találták ki az õsrobbanást, mert ez látszólag magyarázza az univerzum tágulását, meg a háttérsugárzást. Azér elmélet, mert senki sem volt ott az univerzum születésénél, hogy lejegyezze, mi történt, és ezért megpróbáljuk kitalálni, hogy mi történt annyi éve, nem volt muszáj robbaásnak történnie, azért hívjuk õsrobbanásnak, mert abból szoktak szétfele menni az anyagok.
"Ha kitöltött csak 1 fényév távolságot, akkor úgy mégis mekkora sebességgel kellett kitágulnia? Most akkor vagy a fénysebességgel vannak gondok és az egész elmélet rendszerrel, vagy nem volt õsrobbanás."
Én is láttam a filmet a fizikusról, aki azt állítja, hogy régen a fénysebesség nem állandó volt. Erre azt mondom, hogy ne falszifikálható az állítás, ezért tudományos szepontból nincsen benne információ. Kár is vele foglalkozni. Csak olyan jelenséget ismer el a tudomány, amit ísérletek soraival alá lehet ugyan támasztani, de létezik olyan kísérlet, ami megcáfolhatná. Vagyis leellenõrizhtõ. A fizikus is kijelentette, hogy nincs más dolga, mint bizonyítani elméletét, és kísérlettel alátámasztani. xD
"Hát vagy a gravitáció mibenlétét, kiterjedését, polaritását nem ismerjük... "
Abban igazad van, hogy a fizika oyanszép szokott lenni, hogy agyba-fõbe szimmetrikus, ezét nem elképzelhetetlen, hogy létezzen anti-gravitáció, csak ugye azzal Egely szokott foglakozni, ezért valahogy nem lehet komolyan venni... Én a fizikusokra bízom a tudományt. Imádom, mikor holmi bölcsészek, ovosok, vagy informatikus fórumozók feltalálják a spanyolviaszt...
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#31
rólika,
Az õsrobbanáselmélet létezik, könyvek vanna róla.
ha te nem hiszel benne, az magánügy.
A tágulásról meg annyit, hogy maga a tér tágult, így tehát a fénysebességgel való bûvészkedés értelmetlen.
legalábbis, én így tudom.
Az õsrobbanáselmélet létezik, könyvek vanna róla.
ha te nem hiszel benne, az magánügy.
A tágulásról meg annyit, hogy maga a tér tágult, így tehát a fénysebességgel való bûvészkedés értelmetlen.
legalábbis, én így tudom.
Kara kánként folytatom tanításom.
#30
afénysebesség, mint határsebesség nem a tér tágulására vonatkozik, hanem az energiával rendelkezõ részecskék sebességére, és az is csak lokális érvényû (nem tudjuk, hogy a múltban a fénysebesség annyi volt e mint ma). maga a tér bármekkora sebességgel tágulhat. a fénysebesség sokszorosásval is.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#29
Hát vagy a gravitáció mibenlétét, kiterjedését, polaritását nem ismerjük...
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#28
Az õsrobbanás elmélet nem létezõ dolog.
Én is ezt hiszem...gondoljuk végig...és most ne támaszkodjunk arra amit kiszámoltak..csak kis logika.
Volt egy középpont..vagy több...lényegtelen, az viszont lényeges, hogy ez a robbanás milyen sebességgel történt?
Úgy számolják, hogy kb egy Univerzumnyi méretû valami szinte azonnal betöltötte a rendelkezésre álló ûrt..és itt álljunk meg egy pillanatra!
Ha kitöltött csak 1 fényév távolságot, akkor úgy mégis mekkora sebességgel kellett kitágulnia? Most akkor vagy a fénysebességgel vannak gondok és az egész elmélet rendszerrel, vagy nem volt õsrobbanás.
A kettõ egymásnak ebbõl a szempontból erõsen ellentmond.
Vagy puff felrobbant, kialakult az Univerzum, és aztán jött a felismerés, hogy hú ez nem jó így, kellenek szabályok, és beállt a fénysebesség korlát..stb?
Vagy netán nem gyorsuló mozgással robbant, és így lépte át a fénysebességet..de akkor ez már megint nem robbanás... valami nem passzol... mert ugye azt senki nem mondja, hogy nem mozoghat semmi gyorsabban mint a fény..csak azt, hogy gyorsítással ez nem érhetõ el.
Van még mit dolgozni ezen...
Én is ezt hiszem...gondoljuk végig...és most ne támaszkodjunk arra amit kiszámoltak..csak kis logika.
Volt egy középpont..vagy több...lényegtelen, az viszont lényeges, hogy ez a robbanás milyen sebességgel történt?
Úgy számolják, hogy kb egy Univerzumnyi méretû valami szinte azonnal betöltötte a rendelkezésre álló ûrt..és itt álljunk meg egy pillanatra!
Ha kitöltött csak 1 fényév távolságot, akkor úgy mégis mekkora sebességgel kellett kitágulnia? Most akkor vagy a fénysebességgel vannak gondok és az egész elmélet rendszerrel, vagy nem volt õsrobbanás.
A kettõ egymásnak ebbõl a szempontból erõsen ellentmond.
Vagy puff felrobbant, kialakult az Univerzum, és aztán jött a felismerés, hogy hú ez nem jó így, kellenek szabályok, és beállt a fénysebesség korlát..stb?
Vagy netán nem gyorsuló mozgással robbant, és így lépte át a fénysebességet..de akkor ez már megint nem robbanás... valami nem passzol... mert ugye azt senki nem mondja, hogy nem mozoghat semmi gyorsabban mint a fény..csak azt, hogy gyorsítással ez nem érhetõ el.
Van még mit dolgozni ezen...
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#27
(A bonyolultabbak megértéséhez nekem is meg kellene erõltetnem az agyam, és az fájna)<#nyes>
Kara kánként folytatom tanításom.
#26
Azért szúrtam be ezt az egyszerû grafikont, mert általános iskola 8 osztállyal meg lehet érteni.<#nyes>
Kara kánként folytatom tanításom.
#25
ha nem lenne sötét anyag, a spirálgalaxisok forgását az A görbe írná le. Ehelyett a B görbe szerint forognak a galaxisok, tehát valami nem stimmel, több anyagra van szükség.
Kara kánként folytatom tanításom.
#24
Mivel szerintem nem volt õsrobbanás sem (ha valaki ezzel nem ért egyet, az mondja meg, hogy mi robban fel, miért robbant fel, és ami felrobbant az honnan volt. Ha ezt nem tudja valaki megmondani, akkor felesleges õsrobbanásról hantáznia), ezért nem is kell tágulnia semminek sem, így sötét anyagra sincs szükség. Ja! Vörös eltolódás! Biztos ezzel jönnél. Ez lehet mérési hiba, de lehet az is, hogy mivel az egész észlelhetõ világegyetem nem egy statikus dolog, hanem állandó mozgásban van, így nem meglepõ, ha tõlünk valami távolodik, vagy esetleg valami hozzánk közeledik.
#23
"A tudósok hangsúlyozzák, jelenleg még nem tudják megerõsíteni, hogy valóban a sötét anyagot sikerült-e észlelniük."
Valami nem stimmel itt,ezek mellebeszelnek.Az univerzum 95% sotet anyag,nehogy mar ilyen marha nehez legyen megtalani,amikor a maradek 5% meg semmi problemat nem okoz.
Valami nem stimmel itt,ezek mellebeszelnek.Az univerzum 95% sotet anyag,nehogy mar ilyen marha nehez legyen megtalani,amikor a maradek 5% meg semmi problemat nem okoz.
#22
Epi bácsi.
Mágnesesség...patkómágnes.
A "térereje" bizonyos távolságonként a végénél polaritást vált...vonz/taszít/vonz/taszít..és inhomogén.
A gravitáció is miért ne lehetne ilyen?
Vegyük a tejútrendszert..mert elég nagy...és egy másik jó nagy csillag halmazt...közöttük mondjuk azt hogy nincs anyag..viszont gravitációs polaritás váltás elképzelhetõ...így gyorsíthat, vagy lassíthat bármilyen anyagot...jó ez csak puffogtatás, de ez legalább annyira életképes elmélet mint a sötét anyag..csak kissé földhözragadtabb/reálisabb oszt nemkell olyasmit keresni ami nincs.
Mágnesesség...patkómágnes.
A "térereje" bizonyos távolságonként a végénél polaritást vált...vonz/taszít/vonz/taszít..és inhomogén.
A gravitáció is miért ne lehetne ilyen?
Vegyük a tejútrendszert..mert elég nagy...és egy másik jó nagy csillag halmazt...közöttük mondjuk azt hogy nincs anyag..viszont gravitációs polaritás váltás elképzelhetõ...így gyorsíthat, vagy lassíthat bármilyen anyagot...jó ez csak puffogtatás, de ez legalább annyira életképes elmélet mint a sötét anyag..csak kissé földhözragadtabb/reálisabb oszt nemkell olyasmit keresni ami nincs.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#21
roliika!
Ne kösd az ebed a karóhoz!
Ha nem lenne sötét anyag, nem lehet megmagyarázni a világegyetem mûködését, amit a szemünkkel látunk. Ez az egyik. A másik a világegyetem gyorsuló tágulása, amely szükségessé teszi a sötét energia fogalmát. Lehet ezek ellen rúgkapálózni, és a sötét energia nekem is gyanús, de nem érdemes.
Ne kösd az ebed a karóhoz!
Ha nem lenne sötét anyag, nem lehet megmagyarázni a világegyetem mûködését, amit a szemünkkel látunk. Ez az egyik. A másik a világegyetem gyorsuló tágulása, amely szükségessé teszi a sötét energia fogalmát. Lehet ezek ellen rúgkapálózni, és a sötét energia nekem is gyanús, de nem érdemes.
Kara kánként folytatom tanításom.
#20
Próbálok úgy fogalmazni, hogy akinek ninsc szemellenzõje, és nincs begyöpösödve, felfogja.
Ez egy fórum, nem fogok neked tudományos kutatásokat linkelgetni...bár megtenném szívesen, de akkor engem hívnának úgy, hogy újságíró és most itt úgy vagyok csak jelen mint egyszerû 1 bites júzer...és bocs a szlengekért, de leszarom a túl tudományosított agyon vissza bonyolított fogalmakat.
Informatikus vagyok, és rühellem mind a szakmámban, mind a magánéletben, és a tudományban is azt, hogy pofonegyszerû dolgokat túlmagyaráznak, és megpróbálják úgy beállítani, hogy csak õk értsék azt mirõl beszélnek, noha teljesen egyszerûen is el lehet magyarázni...egy eszköz mûködését, vagy akár a fizikai effektusokat is...sajnos néha muszáj használni a szakkifejezéseket, de csak azért, mert a másik fél csak ezt érti meg, és nem tudja mi van valójában a mögött amirõl beszél...
Ez egy fórum, nem fogok neked tudományos kutatásokat linkelgetni...bár megtenném szívesen, de akkor engem hívnának úgy, hogy újságíró és most itt úgy vagyok csak jelen mint egyszerû 1 bites júzer...és bocs a szlengekért, de leszarom a túl tudományosított agyon vissza bonyolított fogalmakat.
Informatikus vagyok, és rühellem mind a szakmámban, mind a magánéletben, és a tudományban is azt, hogy pofonegyszerû dolgokat túlmagyaráznak, és megpróbálják úgy beállítani, hogy csak õk értsék azt mirõl beszélnek, noha teljesen egyszerûen is el lehet magyarázni...egy eszköz mûködését, vagy akár a fizikai effektusokat is...sajnos néha muszáj használni a szakkifejezéseket, de csak azért, mert a másik fél csak ezt érti meg, és nem tudja mi van valójában a mögött amirõl beszél...
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#19
Hibás elméletek, hibás mérések, hibás következtetések. Ebbe sajnos egyre több dolog tartozik bele, ilyen ez a sötét anyag és a sötét energia is. Nem sorolom tovább, pedig lenne még mit írnom, de nem akarok ebbe a vitába belefolyni. Vak vezet világtalant, így lehetne tömören megfogalmazni.
#18
"El kéne fogadni, az igekötõ külön áll." - Az igekötõt és a hozzá tartozó igét egybe kell írni, amennyiben az igekötõ a hozzá tartozó ige elõtt van közvetlenül.
Az ige a fogadni, az igekötõ az el. Vagyis: elfogadni. De ha az igekötõ nem közvetlenül a hozzá tartozó ige elõtt áll, akkor bizony külön kell írni, pl:
- el akarom fogadni (nem pedig: elakarom fogadni)
- el tudom fogadni (nem pedig: eltudom fogadni)
- el kell fogadni (nem pedig: elkéne fogadni)
- el fogom fogadni (nem pedig: elfogom fogadni)
stb.
A fenti 4 példában a helytelen írásmódok a zárójelben lévõk. Feltehetõleg szövegértelmezési gondjai vannak annak, aki rosszul írja, mert nem tudja, hogy az igekötõhöz melyik ige tartozik.
Az ige a fogadni, az igekötõ az el. Vagyis: elfogadni. De ha az igekötõ nem közvetlenül a hozzá tartozó ige elõtt áll, akkor bizony külön kell írni, pl:
- el akarom fogadni (nem pedig: elakarom fogadni)
- el tudom fogadni (nem pedig: eltudom fogadni)
- el kell fogadni (nem pedig: elkéne fogadni)
- el fogom fogadni (nem pedig: elfogom fogadni)
stb.
A fenti 4 példában a helytelen írásmódok a zárójelben lévõk. Feltehetõleg szövegértelmezési gondjai vannak annak, aki rosszul írja, mert nem tudja, hogy az igekötõhöz melyik ige tartozik.
#17
Próbálj meg tudmányos jellegû hszeket tudományos módon megfogalmazni, akkor te is érthetõbb leszel, és nem tûnik úgy, mintha hiányozna az igényesség legapróbb szikrája is.
"Azt hogy mit hogy sikerül látni, nem reagálnám le, úgysem bírod felfogni."
1. Azt, hogy mit, hogy sikerült látni...
2. Próbáld meg elmagyarázni, ha tudod... nem fogadom el a belinkelt wikiszarokat.
"Az energia csomópontjaim....wazze...húrelmélet...hallottál róla?
Mert képzeld, energia! És minõ meglepõ, minél tömörebb az "anyag" annál több van benne."
Megint nem értem, hogy mirõl írsz. Most húrelmélet vagy tömeg-energia ekvivalcia?
"Az õsrobbanásból származó kinetikus energiáról írtam ami okozhatná a tágulást..ha tudnál szöveget értelmezni..."
Megkédezem, hogy okozhatná a tágulást ha szerinted megszûnt? Persze gyökérség, hogy "elfogyott". Magadat cáfolod. Vagy kijlented mindenféle kutatás, mérés illetve megfigyelés nélkül, hogy nem tágul a tér?
"A párolgás...épp te mondtad, hogy 0K lenne mindennek a hõmérséklete, ha..bla bla bla...erre meg most írod, hogy hõközlés kell a párolgáshoz! Ember!! "
A kettõ nem összeköthetõ. Ahhoz, hogy a víz elpárologjon hõt kell közlni, mert magasabb energiaállapotra kell hozni a molekulákat. Ha az univerzum összes részecskéjének nulla lenne sebessége, nem lenne a részecskéknek kineikus energiája, és az anyag abszolút 0 fokon lenne, a helyzet ennél bonyolultabb, mert van atomfzika, és ott nem állna meg ez a kijelentés, mert ott nem csak kinetikus és potenciális energiára visszavezetetõ energiák vannak.
És ha valami kifogásod van a leírtakkal kapcsolatban, foglmazd meg tudományos igényességgel, és akkor majd tudni fogom, hogy mire válaszoljak.
"Azt hogy mit hogy sikerül látni, nem reagálnám le, úgysem bírod felfogni."
1. Azt, hogy mit, hogy sikerült látni...
2. Próbáld meg elmagyarázni, ha tudod... nem fogadom el a belinkelt wikiszarokat.
"Az energia csomópontjaim....wazze...húrelmélet...hallottál róla?
Mert képzeld, energia! És minõ meglepõ, minél tömörebb az "anyag" annál több van benne."
Megint nem értem, hogy mirõl írsz. Most húrelmélet vagy tömeg-energia ekvivalcia?
"Az õsrobbanásból származó kinetikus energiáról írtam ami okozhatná a tágulást..ha tudnál szöveget értelmezni..."
Megkédezem, hogy okozhatná a tágulást ha szerinted megszûnt? Persze gyökérség, hogy "elfogyott". Magadat cáfolod. Vagy kijlented mindenféle kutatás, mérés illetve megfigyelés nélkül, hogy nem tágul a tér?
"A párolgás...épp te mondtad, hogy 0K lenne mindennek a hõmérséklete, ha..bla bla bla...erre meg most írod, hogy hõközlés kell a párolgáshoz! Ember!! "
A kettõ nem összeköthetõ. Ahhoz, hogy a víz elpárologjon hõt kell közlni, mert magasabb energiaállapotra kell hozni a molekulákat. Ha az univerzum összes részecskéjének nulla lenne sebessége, nem lenne a részecskéknek kineikus energiája, és az anyag abszolút 0 fokon lenne, a helyzet ennél bonyolultabb, mert van atomfzika, és ott nem állna meg ez a kijelentés, mert ott nem csak kinetikus és potenciális energiára visszavezetetõ energiák vannak.
És ha valami kifogásod van a leírtakkal kapcsolatban, foglmazd meg tudományos igényességgel, és akkor majd tudni fogom, hogy mire válaszoljak.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#16
"(Sok hszben láttam hasonlót, és kaparom az asztalt ettõl." <- A zárójelet be szokás zárni.
Azt hogy mit hogy sikerül látni, nem reagálnám le, úgysem bírod felfogni.
Az energia csomópontjaim....wazze...húrelmélet...hallottál róla?
Mert képzeld, energia! És minõ meglepõ, minél tömörebb az "anyag" annál több van benne.
Az õsrobbanásból származó kinetikus energiáról írtam ami okozhatná a tágulást..ha tudnál szöveget értelmezni...
A párolgás...épp te mondtad, hogy 0K lenne mindennek a hõmérséklete, ha..bla bla bla...erre meg most írod, hogy hõközlés kell a párolgáshoz! Ember!!
Azt hogy mit hogy sikerül látni, nem reagálnám le, úgysem bírod felfogni.
Az energia csomópontjaim....wazze...húrelmélet...hallottál róla?
Mert képzeld, energia! És minõ meglepõ, minél tömörebb az "anyag" annál több van benne.
Az õsrobbanásból származó kinetikus energiáról írtam ami okozhatná a tágulást..ha tudnál szöveget értelmezni...
A párolgás...épp te mondtad, hogy 0K lenne mindennek a hõmérséklete, ha..bla bla bla...erre meg most írod, hogy hõközlés kell a párolgáshoz! Ember!!
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#15
Kora délután részeg vagy?
A sötét anyagra abból következtetnek, hogy a mélyûrben úgy mûködnek a mozgási folyamatok, minta jóval több, számunkra nem látható tömeg lenne.
"Elkéne fogadni, hogy anyagi világunk energia csomópontokra oszlik. melyek egymással kölcsönhatásban vannak akárcsak a tenger..de néhol sûrûbb néhol ritkább...ennyi a sztori."
1. El kéne fogadni, az igekötõ külön áll. (Sok hszben láttam hasonlót, és kaparom az asztalt ettõl.
2. Entrópia. Az energia csomópontjaid gyökérségek, arra gondolsz remélem, hogy az energiasûrûség (még) nem homogén.
"Osztán goldoljunk bele miért tágulhat az Univerzum...merthát az õsrbbanás ha volt, már elég rég volt ahhoz, hogy ne maradjon kinetikus energia ugyebár."
Mi van az energiamegmaradással? Hová tûnt a kinetikus energia? A részecskék mozgása nem köthetõ össze a kineikus energiával? Kinetikus energia nélkül abszolút 0 fok lenne az univerzumban, nem lenne élet, és nem is írhanál hülyeségeket.
"Fogja magát és majd jó sokára elfogy...magától..nem kell neki ütögetés, melegítés, robbogatás..semmi..elfogy..mondhatni KITÁGUL."
A víz normlállapotban ugyanannyi részecskét lök ki, szabadít fel, amennyit bevesz. A párolgáshoz kell energia, biztos halottál már a párolgáshõrõl, forráshõrõl: magától minden energiabefektetés nélkül hogy a mennykûbe kerülne a vízmolekula magasab energiaszintre, hogy elmenjen a fenébe?
"baromira nme értik, pedig lehet csak fizika meg kémia órára kellett volna járni "High school"-ban"
Ezt üzenem neked. A kopyrájtot meg a fuckot átegedem neked.
A sötét anyagra abból következtetnek, hogy a mélyûrben úgy mûködnek a mozgási folyamatok, minta jóval több, számunkra nem látható tömeg lenne.
"Elkéne fogadni, hogy anyagi világunk energia csomópontokra oszlik. melyek egymással kölcsönhatásban vannak akárcsak a tenger..de néhol sûrûbb néhol ritkább...ennyi a sztori."
1. El kéne fogadni, az igekötõ külön áll. (Sok hszben láttam hasonlót, és kaparom az asztalt ettõl.
2. Entrópia. Az energia csomópontjaid gyökérségek, arra gondolsz remélem, hogy az energiasûrûség (még) nem homogén.
"Osztán goldoljunk bele miért tágulhat az Univerzum...merthát az õsrbbanás ha volt, már elég rég volt ahhoz, hogy ne maradjon kinetikus energia ugyebár."
Mi van az energiamegmaradással? Hová tûnt a kinetikus energia? A részecskék mozgása nem köthetõ össze a kineikus energiával? Kinetikus energia nélkül abszolút 0 fok lenne az univerzumban, nem lenne élet, és nem is írhanál hülyeségeket.
"Fogja magát és majd jó sokára elfogy...magától..nem kell neki ütögetés, melegítés, robbogatás..semmi..elfogy..mondhatni KITÁGUL."
A víz normlállapotban ugyanannyi részecskét lök ki, szabadít fel, amennyit bevesz. A párolgáshoz kell energia, biztos halottál már a párolgáshõrõl, forráshõrõl: magától minden energiabefektetés nélkül hogy a mennykûbe kerülne a vízmolekula magasab energiaszintre, hogy elmenjen a fenébe?
"baromira nme értik, pedig lehet csak fizika meg kémia órára kellett volna járni "High school"-ban"
Ezt üzenem neked. A kopyrájtot meg a fuckot átegedem neked.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#14
Mióta a maki náluk az elnök, sokkal többet foglalkoznak a setét anyaggal.
Hát nem kéne.
Hát nem kéne.
#13
ennek se füle se farka
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#12
"Ezen elméletek szerint hasonló a tömegük az atommagokéhoz, ..." - mert talán ezek valóban atommagok amik fénysebességgel száguldanak a térben, tehát láthatatlanok és csak akkor áll össze belõlük valamiféle anyag amikor beérkeznek egy gravitációs központba, pl. Föld, Nap, ...
#11
<#nyes>
dixitque deus fiat lux
#10
Nem kell a világûrt kutatni a sötét anyag után. Van itt a földön is épp elég sötét agy...anyag
#9
Jó..hát akkor valszeg csillag halmaz csoportok vannak...de ez, hogy nem értik a fekete izé az mi...szerintem elég durva, plusz még kutatják is.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
"Merthogy felnézek a égboltra este és fú b+ fekete, néhol meg vannak fehér pöttyök ugyibár... ah ezeket egy masszává tömörítjük, akkor kijöhet a 0.4%..talán... és a 3.6% gáz."
a Hubble mélyûr felmérése nem errõl árulkodik, sokkal több a fehér pötty.
a Hubble mélyûr felmérése nem errõl árulkodik, sokkal több a fehér pötty.
#7
A gravitációs erõ pedig olyan mint a mágnesesség..köze nincs a sötét izéhez.
Mint tudjuk BÁRMI mágnesezhetõ.
Miért?
Megint csak az atomi szint a megoldás még kvantumfizika sem kell hozzá.
Ha megnézzük egy mágnes atomjait..azt látjuk, hogy tök olyannak tûnik mint egy darab akármi.
Az eltérés az elektronok mozgásában rejlik. Azaz ami mágneses, ott a külsõ elektronok gyorsabban, míg a belsõk lassabban forognak...ha belegondolunk, atomi méretû generátorok. Hát ettõl mágneses. A külsõk is lehetnek lassabbak a belsõk gyorsabbak..ez a pólusváltás.
MINDEN anyagnál elérhetõ ez, csak "rendezni kell" az elektronok mozgását..egységesíteni, így már mágneses lesz. Nagyon nagyon erõs mágnesekkel el lehet érni...így lebegtettek békát, sütit, vizet...persze nem biztos, hogy ehhez erõs mágnes kell, de egyenlõre erre jöttek rá. És nem a Nasa...õ csak átvette és szerencsétlenkedik vele.
A gravitáció is ilyesmi, csak az erõsségét az atommagok szabják meg...tehát simán elektromossággal nem manipulálható...proton/neutron sugarakkal már valószínûleg igen...esetleg még mikrohullámú sugárzással is.
Mint tudjuk BÁRMI mágnesezhetõ.
Miért?
Megint csak az atomi szint a megoldás még kvantumfizika sem kell hozzá.
Ha megnézzük egy mágnes atomjait..azt látjuk, hogy tök olyannak tûnik mint egy darab akármi.
Az eltérés az elektronok mozgásában rejlik. Azaz ami mágneses, ott a külsõ elektronok gyorsabban, míg a belsõk lassabban forognak...ha belegondolunk, atomi méretû generátorok. Hát ettõl mágneses. A külsõk is lehetnek lassabbak a belsõk gyorsabbak..ez a pólusváltás.
MINDEN anyagnál elérhetõ ez, csak "rendezni kell" az elektronok mozgását..egységesíteni, így már mágneses lesz. Nagyon nagyon erõs mágnesekkel el lehet érni...így lebegtettek békát, sütit, vizet...persze nem biztos, hogy ehhez erõs mágnes kell, de egyenlõre erre jöttek rá. És nem a Nasa...õ csak átvette és szerencsétlenkedik vele.
A gravitáció is ilyesmi, csak az erõsségét az atommagok szabják meg...tehát simán elektromossággal nem manipulálható...proton/neutron sugarakkal már valószínûleg igen...esetleg még mikrohullámú sugárzással is.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#6
Ilyen hülyeségeket hogy lehet írni?
1. Inteligens egysejtû nem létezik. Sejtek milliárdjai alkotják az inteligenciát.
2. Felpillantásra senki nem állapította meg (vagyis de, csak tévesen). Segítségünkre vannak modellek, tapasztalatok, tecnikai eszközök. Ezeknek köszönhetõen már rengeteg mindent megértettünk, és remélhetõleg ezt is meg fogjuk egyszer.
1. Inteligens egysejtû nem létezik. Sejtek milliárdjai alkotják az inteligenciát.
2. Felpillantásra senki nem állapította meg (vagyis de, csak tévesen). Segítségünkre vannak modellek, tapasztalatok, tecnikai eszközök. Ezeknek köszönhetõen már rengeteg mindent megértettünk, és remélhetõleg ezt is meg fogjuk egyszer.
#5
Hú öcsém! Rájöttem!
Fönt a képen az van, hogy 73% sötét energia, 23% sötét anyag, 3,6% intergalaktikus gáz, 0.4% csillagok, stb. Ez vagyon odaírva.
Rájöttem, hogy keresik a semmit.
Merthogy felnézek a égboltra este és fú b+ fekete, néhol meg vannak fehér pöttyök ugyibár... ah ezeket egy masszává tömörítjük, akkor kijöhet a 0.4%..talán... és a 3.6% gáz. A többi meg fekete izé.
Nade mi az a fekete izé kérdeznénk...hát mi... nagyjából vákuum, mersze nem teljesen igaz, mert részecskék meg gázok azért vannak még ott is...nem sok, de van...viszont azért lõn fekete vala, mert fény nem tud róla visszaverõdni..mert vagy nincs mirõl, vagy túl gyenge a megvilágítás.
Ha tényleg ezt nem értik a Nasanál, akkor összefosom magam.
Hátmondjuk a megoldásaikra gondolva, olyan nagyon nem is csodálkoznék...
Aztán ugyi sötét anyag..ja...fogjunk egy darab asztal lapot. Ha megnézzük a atomjait...jééé..tökre nem érnek egymáshoz! Ecsém! Sõt! Ha egy éves orosz acéltermelésbõl származó acél..tehát jóó sok vagon acél elektronjait sikerülne kivonni az anyagból , akkor a maradék atommagok elférnének pár gyufaszálnyi térfogatban.
De b+ ez wáá húú.. akkormost az atomok között is sötét anyag vaaan! Kutassukmár! Hátha sikerül megtalálni a semmit.
Elkéne fogadni, hogy anyagi világunk energia csomópontokra oszlik. melyek egymással kölcsönhatásban vannak akárcsak a tenger..de néhol sûrûbb néhol ritkább...ennyi a sztori.
Osztán goldoljunk bele miért tágulhat az Univerzum...merthát az õsrbbanás ha volt, már elég rég volt ahhoz, hogy ne maradjon kinetikus energia ugyebár.
Namost maradjunk kicsit anyagi szinten.
Tudjuk, hogy a víz párolog...szublimál..ez van.
Tehát a tömörebb nehééz anyagból, kiszakadnak kisebb tömegû részecske csoportok és elmennek a fenébe.
De mondok egy jobbat, még az ólom is szublimál, meg úgy minden anyag.
Fogja magát és majd jó sokára elfogy...magától..nem kell neki ütögetés, melegítés, robbogatás..semmi..elfogy..mondhatni KITÁGUL.
Namost a nagyobb rendszerekre az mi a fenéért ne lenne igaz?
Fogja magát és tágul...a külsõ részek..mint ahogy egy sima szublimáció következtében a könnyebb anyagok jobban gyorsulnak...itt most az Univerzum szélére értendõ ez. És tényleg...van olyan része ami látszólag átlépte a fénysebességet is..baromira nme értik, pedig lehet csak fizika meg kémia órára kellett volna járni "High school"-ban.
És kopirájt meg fuck.
Fönt a képen az van, hogy 73% sötét energia, 23% sötét anyag, 3,6% intergalaktikus gáz, 0.4% csillagok, stb. Ez vagyon odaírva.
Rájöttem, hogy keresik a semmit.
Merthogy felnézek a égboltra este és fú b+ fekete, néhol meg vannak fehér pöttyök ugyibár... ah ezeket egy masszává tömörítjük, akkor kijöhet a 0.4%..talán... és a 3.6% gáz. A többi meg fekete izé.
Nade mi az a fekete izé kérdeznénk...hát mi... nagyjából vákuum, mersze nem teljesen igaz, mert részecskék meg gázok azért vannak még ott is...nem sok, de van...viszont azért lõn fekete vala, mert fény nem tud róla visszaverõdni..mert vagy nincs mirõl, vagy túl gyenge a megvilágítás.
Ha tényleg ezt nem értik a Nasanál, akkor összefosom magam.
Hátmondjuk a megoldásaikra gondolva, olyan nagyon nem is csodálkoznék...
Aztán ugyi sötét anyag..ja...fogjunk egy darab asztal lapot. Ha megnézzük a atomjait...jééé..tökre nem érnek egymáshoz! Ecsém! Sõt! Ha egy éves orosz acéltermelésbõl származó acél..tehát jóó sok vagon acél elektronjait sikerülne kivonni az anyagból , akkor a maradék atommagok elférnének pár gyufaszálnyi térfogatban.
De b+ ez wáá húú.. akkormost az atomok között is sötét anyag vaaan! Kutassukmár! Hátha sikerül megtalálni a semmit.
Elkéne fogadni, hogy anyagi világunk energia csomópontokra oszlik. melyek egymással kölcsönhatásban vannak akárcsak a tenger..de néhol sûrûbb néhol ritkább...ennyi a sztori.
Osztán goldoljunk bele miért tágulhat az Univerzum...merthát az õsrbbanás ha volt, már elég rég volt ahhoz, hogy ne maradjon kinetikus energia ugyebár.
Namost maradjunk kicsit anyagi szinten.
Tudjuk, hogy a víz párolog...szublimál..ez van.
Tehát a tömörebb nehééz anyagból, kiszakadnak kisebb tömegû részecske csoportok és elmennek a fenébe.
De mondok egy jobbat, még az ólom is szublimál, meg úgy minden anyag.
Fogja magát és majd jó sokára elfogy...magától..nem kell neki ütögetés, melegítés, robbogatás..semmi..elfogy..mondhatni KITÁGUL.
Namost a nagyobb rendszerekre az mi a fenéért ne lenne igaz?
Fogja magát és tágul...a külsõ részek..mint ahogy egy sima szublimáció következtében a könnyebb anyagok jobban gyorsulnak...itt most az Univerzum szélére értendõ ez. És tényleg...van olyan része ami látszólag átlépte a fénysebességet is..baromira nme értik, pedig lehet csak fizika meg kémia órára kellett volna járni "High school"-ban.
És kopirájt meg fuck.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#4
Mer? Az intelligencia nem méret függõ.
Nem a lényeg, hanem a fontos!
Picit érdekes, hogy a 0,4% valamely "milliárdomodik" tizedes jegyén élõ ember, meg tudja állapítani az egyész univerzum keletkezését. Kb. mintha egy intelligens egysejtû a bõrömrõl felpillanta megmondaná, hogy hogyan keletkezett a föld...
#2
valahol el kell indulni...
Néha megesik, hogy a kígyó elesik. Mondta a kobra, és eldőlt jobbra.
#1
Hülye amcsik ezt õk bizonyítéknak nevezik, nevetnem kell.<#eplus2>
Csak a semmi lehet tökéletes!
← ElőzőOldal 5 / 5