245
  • bvalek2
    #205
    A neutron önmagában lebomlik 14 perc és 46 másodperc felezési idővel, úgyhogy ez az ötlet nem állja meg a helyét.
  • bvalek2
    #204
    Dehogynem üti, pont ez a legnagyobb dilemmája az általános relativitáselméletnek (az mellett, hogy miért pont 4 dimenzió?). A teret és időt tárgyak egymáshoz való viszonyában értelmeztük, erre kiderül, hogy ez a téridő vissza tud hatni a tárgyakra, meg hullámok terjednek benne, akkor is ha teljesen üres. Mivel az elmélet csak feltérképezni tudja a téridőt, magyarázatot nem ad erre a problémára.

    Tudtommal sem erre, sem a téridő 4 dimenziós mivoltának magyarázatára nincs még csak egy vad ötlet sem, nemhogy elmélet. Úgy vagyunk vele, mint ősember a tűzzel, ismerték a tulajdonságait, épphogy elkezdték használni, de fogalmuk sem volt, hogy mi történik az égés során. Remélem nekünk nem fog olyan sokáig tartani kideríteni a téridő természetét.
  • bvalek2
    #203
    Egy zárt anyagi rendszer energiája definíció szerint az a mennyiség, aminek állandó marad a számértéke, ahogy telik az idő. Ilyen mennyiség mindig csak egyetlen egy van, és mindig azt tekintjük energiának.

    (vagyis az energiamegmaradás törvénye sosem sérülhet, hiszen azt neveztük el energiának, ami megmarad. Ha amit méricskélünk, mégsem marad meg, akkor rossz mennyiséget méricskéltünk, és tovább kell keresni azt, ami akkor is megmarad, ha leszakad az ég)

    A sötét energia csak egy fedőnév, de tényleg. Halvány fogalmunk sincs mit takar, csak elneveztük, hogy beszélni tudjunk róla. Hívhatnánk mumusnak is.
  • andersh
    #202
    mivan? már nem csak a pornó topicban de már itt is a vallás?
    felejtsék már el az emberek egyszer és mindörökre..
  • endrev
    #201
    "Az elméleti fizikusok szerint ez a sötét anyag a Wimpeknek (gyengén kölcsönható, tömeggel rendelkező részecskék) nevezett szubatomi részecskékből tevődik össze. Ezen elméletek szerint hasonló a tömegük az atommagokéhoz, ami minden atom tömegének a döntő hányadát eredményezi, azonban ezek inkább "lepattannak", semmint kölcsönhatásba lépnek bármilyen más anyaggal."

    Bátorkodok szólni, hogy ez pont megfelel a lassú neutronnak... Szükségtelen lenne új részecskét kitalálni, amikor gerjesztetlen neutronmasszával ugyanúgy magyarázható az egész jelenség, és az anyag evolúciója.
  • Legendary
    #200
    És ha belegondolsz, teljesen igaza van.
  • Legendary
    #199
    Nem, ezt Einstein találta ki
  • Epikurosz
    #198
    Én a bizonyos szót kicserélném a pontosra.
    Ezt amúgy te találtad ki?
    Szépen hangzik.
  • Epikurosz
    #197
    " amiknek nincs értelme anélkül, hogy lenne ott valami, aminek mérete és élettartama van. Ezek szerint a téridő létezik a benne lévő tárgyaktól függetlenül is, és képes kölcsönhatásra."

    Ez nem üti egymást?
  • Merces
    #196
    a setét anyag a bányában van,XD és milyen energiát méricskéltek odalenn ?
    vagy az energia is alapfogalom amit nem kell megmagyarázni(bocs a tudatlanságomért, álltalában megfájdul a fejem a metafizikusoktol)
  • Sir Ny
    #195
    a pont és a halmaz definiálva van. és nekem halvány lila gőzöm sincs, hogy mi az a tér. azon kívül, hogy általában zöld kockákkal szokták ábrázolni.
  • Legendary
    #194
    "Amennyiben a matematika törvényei a valóságra vonatkoznak nem bizonyosak, amennyiben bizonyosak, nem a valóságra vonatkoznak."
  • bvalek2
    #193
    A gravitációs hullámok a téridő hullámzásai. Ez nem valamiféle anyag vagy éter, hanem az a tér, amiben távolságokat mérünk, utat teszünk meg, és az az idő, amit órákkal mérünk ahogy eltelik közben, ez benne a megdöbbentő. Miért 4 dimenziós? Rejtély. Hogy hogy hullámzik, forgó testek körül csavarodik, amikor nincs is ott semmi? Hiszen csak távolságokból és időtartamokból áll, amiknek nincs értelme anélkül, hogy lenne ott valami, aminek mérete és élettartama van. Ezek szerint a téridő létezik a benne lévő tárgyaktól függetlenül is, és képes kölcsönhatásra.
  • bvalek2
    #192
    Naiv vagy :)

    Helyezzünk el két próbatestet egymáshoz képest mozdulatlanul a világűrben. Ha gravitációs hullámok haladnak keresztük rajtuk, akkor periodikusan közelíteni és távolodni kezdenek egymáshoz képest, úgy, hogy közben egyáltalán nem gyorsulnak. Ez egy bizonyított jelenség, 1993-ban Nobel-díjat osztottak ki érte. Na most akkor magyarázd el nekem, hogy képes egy "alapfogalom" ilyesmire? :)
  • qetuol
    #191
    a teret nem definiáljuk, mert alapfogalom (olyan mint a pont vagy a halmaz). hallgatólagosan mindenki egyetért abban, hogy mi az a tér. akinek nincs elképzelése arról, mi az a tér, az szellemileg fogyatékos.
  • Sir Ny
    #190
    miért látjuk a dolgokat? mert a dolgok nem neutronokból állnak...
    az elektron pl kék, mivel minden minek mínusz töltése van, az kék. a proton meg piros. egyébként ha így van, akkor a neutron nagy valószínűséggel sárga, és akkor a tárgyak színét az adja meg, hogy milyen arányban találhatók benne protonok, neutronok, és elektronok.
  • Sir Ny
    #189
    mármint ez az amit nem hiszek el. az a baj, hogy folyton elfelejtem, hogy már nem hiszek az ősrobbanásban. hiszen olyan logikus, és úgy adja magát. csak sajnos van benne egy igen apró bökkenő.
  • djhambi
    #188
    Ha tényleg el akarunk képelni egy neutront ,akkor kezdjük azzal, hogy nem egygolyócska, mint azt szemléletesen, és hibásan a fejünkbe veri a Bohr modell. Valami számunkra teljesen elképzelhetetlen, megismerhetetlen, idegen kinézete van. Nincs színe, mert nem golyócska. Nem a hétköznapi értelemben vett anyag. És mivel a látható fény (!) hullámhossza nem összemérhető a neutron hullámhosszával, valószíűleg láthatatlan. (Most beszólhatsz, hogy akkor miért látjuk a dolgokat, de ez túlságosan felettünk áló dolog, és nem vagyok hajlandó válaszoli, mert a kérdés lenne ahülyeség.)
  • Sir Ny
    #187
    de mi még abban a fázisban vagyunk, hogy gyorsulva gyorsul. a világegyetem az még nagyon-nagyon-nagyon fiatal.
  • Epikurosz
    #186
    Hurrá! Megjöttek az okoskodók!

    Már csak a szőrözők hiányoznak!
  • Sir Ny
    #185
    ez egyszerű. a végtelennek az 5%-a szintén végtelen.
    hogy miért? ha jól tudom, akkor a végtelen definíciója az, hogy egyenlő a saját maga egy részével. ezt nagyon, de nagyon nehéz felfogni. illetve felfogni, megérteni nem is lehet, az igazságnak való elfogadása nagyon nehéz. például, ha én azt mondom neked, hogy pontosan, darabra ugyanannyi racionális szám van, mint ahány egész szám, akkor a józan logikád tiltakozni fog, hogy ez hülyeség. hiszen tényleg hülyeség. dehát ez van.
  • djhambi
    #184
    Ezt már leírtam, olyan, mintha 7000 m/s lenne a kezdősebesége, de valójában nagyon rövid időalatt gyorsul fel ekkora sebességre, ugyanis a repesz repül, és amíg a bomba egyen van, egyre nagyobb erő hat a kémiai reakció közben a testre, mire az átszakad, és akkor, mikor elindul a repesz, neki s fel kell gyorsulnia, olyan ez, mint a puskagolyó. Olyan gyorsan felmegy 7000 m/s-ra, és utána gyorsulás olyan hamar eltűnik hogy kihagyjuk a számításból és a grafikonról,és azt mondjuk, hogy 7000 m/s kezdősebességgel repül egy bombarepesz.
  • Sir Ny
    #183
    fekete szín = nem érkezik vissza fény az adott dologról. mivel egy neutronról nem tud fény visszaverődni, tehát egértelműen fekete a neutron.
  • Sir Ny
    #182
    szín = a dologól visszavert fény hullámhossza.
    ha te visszaversz nekem egy neutronról egy fényt, akkor én majd megmondom neked a színét.
  • djhambi
    #181
    Ezt szintén pongyolán, a könnyebb érthetőség miatt fogamaztam meg így. Az abszolút koodinátarendszer nem létezik, de ezt egy másik topicban kifejtettem.
  • djhambi
    #180
    Minenhol milliárd.
  • MacropusRufus
    #179
    "mert úgy tűnik, hogy minden anyag egy ponttól távolodik. "

    a tudósok egy dolgot szoktak kihagyni: a nézőpontot. Ui. ez a távolodás bizonyítottan csak a mi szemszögünkből igaz. De ugye az ember a világ közepe: tehát ha mi ezt látjuk akkor máshol is ez van. Az embernek továbbá a határok is kellenek: olyan nincs, hogy valami mindíg is volt és nem keletkezet sehogy és nem is fog elpusztúlni sehogy. Ezért most ugye ott tartanak, hogy a robbanással keletkezett és gyorsúlva tágúl ergo: elöbb v. utóbb de "szét fog esni" tehát megszűnik. Ismét egy korlát, semmi nem tart örökké. Hiszen az ember nem ismer olyat ami örökké van, tehát ennek sem szabad örökké lennie.
    Ez mondjuk valahol érthető is: a Földön minden kezdődik és véget is ér, ninc solyan, hogy pl. megyek és soha nem érkezek meg sehová, mert legrosszabb setben körbementem a bolygón. Ismét egy korlát.



  • djhambi
    #178
    Ugynis nem látunk messzebbre, mint 13,7 millió fényév. De a 13,7 milió fényév sugarú gömb térfogatának 5%-a galaxis. Bár pongyola megfogalmazás, mert az anyag inhomogén.
  • djhambi
    #177
    Az ilyen kis foronoknál, elektronoknál az van, hogy egy állandó egésszámú többszörösnyi energiája van, nincs átmenet, és ennek a kvantumszámok az okai. (Az elektronoknál.) Ezt úgy nevezzük, hogy előre meghatározott diszkrét energiaszinteken létezhenek. Az atomoknál nagyobb anyagra nem jellemző, hogy a sebesség-idő függvényben nem megszüntethető szakadás van, ami lényegében annyit tesz, hogy ugrásszerűen nem változik meg a sebesség, csak folyamatosan, bámilyen kicsi időtartamokra nézed ezt.
  • Sir Ny
    #176
    "Lehet hogy hülyeség de ha vmi felrobban - C4 sacc 7000 m/s ha jól emlékszem - akkor 0ról rögtön ennyire ugrik? 7000re. Kihagyva a többi "sebességfokozatot"? "

    ez egy jó dolog. ebben hinni lehet. ha valami felrobban, az magától, mindenféle misztikus bizbasz nélkül, egyre gyorsabban tágul.
  • MacropusRufus
    #175
    "Az elméletek szerint a hagyományos anyag, a gázok, csillagok, bolygók és galaxisok kevesebb mint 5 százalékát teszik ki a világegyetemnek, a fennmaradó rész láthatatlan. "

    na végre. Már vártam az újabb érdekességet. Egy végtelen tér 5%-a... mennyi és egy végtelen 5%-a? (és mielött belémkötne valaki: nincs bizonyítva a világegyetem végessége)
  • djhambi
    #174
    Nos, a 3nál töb térdmenzió bevezetésére azért volt szükség, mert csak így jöhttek ki a kísérleti eredmények értelmesnek. Ezt nem csak kitalálták. Ugyanígy a fekete lyuk. Egyszer Hawking kiokosodta, hogy lehet, hogy léteznek, aztán kiderült, hogy minden galaxis közepén feketelyuk csücsül.
  • Sir Ny
    #173
    "de az Ősrobbanás nevet kapta, mert úgy tűnik, hogy minden anyag egy ponttól távolodik."

    ezt Epikével beszéld meg
  • djhambi
    #172
    A krónikák, kolostorok és az első egyetemek idején a papok egyet jelntettek a tudománnyal, hiszen ők művelték, tanítotá, ők voltak az olvasó emberek.
  • Sir Ny
    #171
    az ősrobbanás egy ciklus, ami ismétlődik újra és újra. most aztmondják az okosok, hogy a világegyetem tágul. én azt mondom, hogy egyszer majd abba fog maradni a tágulása, és újra összevonzzák egymást az anyagok, megint ősrobbanás lesz, aztán megint, aztán megint, aztán újra és újra és újra...
  • Sir Ny
    #170
    ""Sima feketelyuk". A feketelyuk is csak egy elmélet. Nem látott még sehol senki egyet sem, csak feltételezik, hogy itt meg ott vannak. "

    bazmeg, láttad már a saját segglyukadat? NEM?! akkor a segglyukad egy elmélet, nincs bizonyítva, hogy létezik.


    egyébként a feketelyuk az egy teljesen közönséges csillag, aminek olyan nagy a tömege, hogy a saját fényét visszaszívja magába. ennyi, és nem több.
  • Sir Ny
    #169
    NEMNEMNEM!!!
    rosszul értelmezed!
    az ősrobbanás az nem az anyag, hanem a jelenleg ismert univerzumunk keletkezését írja le!
  • johnsmitheger
    #168
    matematika + sötét anyag = a valóság leírása

    Már csak az a fránya sötét anyag nem világos :)

    Picit off, de fizika tanár sem tudta rá a választ anno réges-régen: milyen szine van a neutronnak? Csak úgy magában: full fekete? tükröződik :)? átlátszó? Ha bárki tudja lécci válaszoljon, mert ez nekem még kérdéses. Thx!
  • Garrett27
    #167
    Folytathatod a flémet reggelig, de mit sem változtat a tényen!
  • Epikurosz
    #166
    Amúgy ellent is mondottam saját magamnak, egy kicsit.

    Mert, lehetnek olyan jelenségek, amelyeket a matematika segítségével gyönyörűen megmagyarázunk - például, a fekete lyukakat vagy a 11 dimenzió létét -, de azok a valóságban nem léteznek.

    Ezért kell a megfigyelés és a kísérlet, amely kiszűri a sok elmélet közül azt, amely fedi a valóságot.