Wheeler–Feynman elnyelési elmélet. Igaz vagy hamis?
  • Frayer
    #39
    Jó tegyük fel, hogy így van.
    De akkor ki hozta létre ezt a két univerzumot? És hogy lehet az, hogy körbe körbe történnek meg benne a dolgok? Ez a körciklus ahhoz hasonlatos, mint ahogy egy szupravezető mágnesben kering a végtelenségig, ellenállás nélkül az elektromosság.

    Csakhogy ugyebár, ezt az elektromos impulzust, előbb bele kell vezetni a mágnesbe, magától csak mert TUDNA a végtelenségig körbe keringeni ez az impulzus, nem jelenti azt, hogy magától megtörténik.

    Csak úgy lehetséges, hogy egy mindent elindító esemény következtében megtörténik a cselekmények egymásra ható folytonossága.

    Számítsd be, hogy a dolgok nem jönnek létre maguktól, és nem történik semmi sem magától.

    Már maga az, hogy semmiből valami előáll is abszurd, számomra.

    Olyan mint 0+0=1
    Van a világon x mennyiségű létező dolog "energia,tömeg" ezek honnan a fenéből jöttek elő?

    Vagy egy olyan másik világból származnak végső soron közvetlenül, vagy közvetetten, ahol nem érvényes a kauzalitás, nem érvényes a tömegmegmaradás, és ahol a "0+0=1" is helyes matematikailag "a matematika a létező világunk egy modellje".

    Vagy pedig eleve nem is létezik ez az egész.
    Mert ha csak ideképzeljük, akkor bárhogy elképzelhetjük.

    Olyan helyzetben is lehetünk akár, mint mondjuk a Crysis 23. remakejében az egyik MI-vel rendelkező ellenfél egyszer csak elgondolkodik magáról és környezetéről, hogy akkor most mi is ez...
    Csak annyit lát, hogy egy szép táj veszi őt körül, és csak történnek az események, és nem tudja, hogy mitől van ez, hiszen ő nem lát ki a játékon kívülre, és fogalma sem lehet arról amit mi élünk meg valóságosnak, nem tudhat a számítógépről, processzorról ami folyamatosan számolja őt, minden egyes gondolatával együtt.
    Nem tudja, hogy került oda, de egyszer csak ott volt, és nem tudja, hogy kihúzhatom a számítógép tápkábelét is.

    Ő is elkezd gondolkodni ezeken a kauzalitási paradoxonokon, és ő is csak arra a következtetésre jut, hogy kell lennie valaminek ami ezt az egész állapotot előidézte, amit ő valóságosnak él meg.