Wheeler–Feynman elnyelési elmélet. Igaz vagy hamis?
-
#29
Van még egy számomra nagyon érdekes filozófiai gondolati kísérlet, okfejtegetés.
A világunk leg alapvető építőköve, a kauzalitás. Magyarul, az ok-okozat kapcsolata. Semmi sem történik magától. Minden eseményt egy másik esemény vált ki. Ez az ok-okozati kapcsolat, összefüggés.
Ezt szemléltetni a dominó hatással lehet a legegyszerűbben.
A világunk olyan mint egy nagyon nagyon hosszú, nagyon sok elemű, és több szálra szétágazó dominó sorozat. Minden eseményt egy dominó reprezentál.
Egy dominó, hogy egy atom nekimegy egy másiknak, egy másik esemény, hogy ennek hatására az utóbbi atom megváltoztatja haladási irányát, és egy detekorba kerül, ahol végül az ok-okozati láncban felvillan egy lámpa, amire a megfigyelő oda fordítja a tekintetét, amely cselekedet több milliárd neuront aktivál, és amelyeket egyenként is több milliárd atom épít fel.
Tehát az egyértelmű, hogy egy esemény csak akkor történhet meg, ha ezt az eseményt valamilyen másik esemény, mint ok, kiváltja.
Most kövessük visszafelé az eseményeket. Bontsuk vissza a dominó láncot.
Ha megtaláljuk az első dominót amely mögött nincs újabb eldőlt dominó amely kihatott volna az előtte állóra, akkor könnyen megállapíthatjuk, hogy itt történt EGY olyan ESEMÉNY ami elindította az egész folyamatot.
Ugyanígy ha visszakeressük az "első eseményt" a világunkban, az első mindent kiváltó OKOT akkor megállapíthatjuk, hogy paradoxonhoz jutottunk.
Mert az első esemény nem történik meg magától, azt valaminek ki kell váltania, kell lennie olyan valaminek ami ezt az "első eseményt" kiváltja. És ha így van, akkor megyünk tovább a szálon, és soha nem találunk olyan első okot amely mögött nem találhatnánk másik eseményt.
Ha ez a lánc a végtelenbe fut, az hibás következtetés lenne mert így soha nem találnánk olyan kiváltó okot, amely valóban elindítaná az események láncát.
Magyarul. Minden féle képen kell egy kéz amely eldönti a legelső dominót.
Ha végtelen hosszú a dominólánc akkor nem indulhat el a dominó láncesemény.
Az, hogy a jelenünkben események történnek, az arra ad szerintem bizonyítékot, hogy az ok-okozati lánc véges hosszú, és amelynek a végén találunk egy "kezet", amely elindította az első eseményt "innentől megy minden magától" és amely kéz mentes a mi világunk ok-okozati korlátaitól. Ez a kéz "esemény" úgy tudott beavatkozni "elindítani a világot" a világunkban, hogy az nem volt része ennek a világnak, egy kívülről ebbe a világba behatoló cselekményről "eseményről" lehet szó talán.
Más magyarázatot nem tudok. A világunk egyszerűen nem létezhet magától.
Ezt kizárja az ok-okozat. Ugyan ide jutunk, ha nem eseményekről beszélünk, hanem tömegről, és energiáról gondolkodunk.
Az energia megmaradás szerint, ami a teljes világunkban szintén alapvető megállapítás, energia nem jöhet létre, és nem is veszhet el.
De ha nem jöhet létre, akkor az univerzumunk tömege, energiája honnan származik? Ki hozta ide? Ha mindig is volt, akkor az hogy lehetséges?
Ha meg valahogy ide került, akkor előtte hol volt, és egyáltalán volt e olyan, hogy ez az energia, és tömeg nem létezett?