physis#147
Az általam megadott kísérletben a referencia-rendszer pontosan megadható, és nincs szükség második referencia-renndszer bevezetésére, ezért itt lehet egyidejűségről beszélni (automatikusan az adott referencia-rendszerre vonatkozóan értjük azt).
Úgy értettem, ahogy Wheeler Téridőfizika c. könyvében összehangolták az órákat a Wheeler által érzékletesen leírt referencia-rendszerben.
Referencia-rendszer
Tegyük fel, hogy van egy koordinátatengelyem (elég egy, most nem kell a másik), ezt méterenként beosztjuk (kilométerkövek helyett méterkövek vannak).
Minden egyes méterkőnél egyben van egy-egy óra is.
Tehát méterkövek és a hozzájuk tartozó órák hálózatából áll referencia-rendszerünk, ez alkalmas arra, hogy eseményeket regisztráljunk, és a relativitáselmélettel kapcsolatos kísérletekről, törvényszerűségekről beszélhessünk.
Az órák nem másodpercben, nem órában, nem napban mérik az időt, kényelmesebb egységet választunk az idő regisztrálására. Az idő egysége legyen a fényméter, az szükséges idő, amennyi alatt a fény egy méter távolságot megtesz.
Az órákat a következőképp hangoljuk be:
- először álló helyzetben előhangoljuk őket
- az indítást későbbre halasztjuk: külön egy indító fényjel fogja az indítást végezni
Előhangolás
Az origónál lévő órát 0 fényméter időpontra állítjuk be.
Az első méterkőnél lévő órát 1 fényméter időpontra állítjuk be
...
minden egyes órát épp annyi fénymásodperces időpontra állítunk be, ahányas méterkőnél az óra elhelyezkedik.
Indítás
Most jön az indítás. Az origóban nagyon erős fényt villantunk fel. Ez az időzítő fény eléri az egyes órákat, az órák fotocellájuk révén ezt észlelik, és az észlelés pillanatában elindulnak.
Wheeler ezt a keretet használta referencia-rendszerként, én is erre gondolok.
Egyidejűség
Ha pontosan adott a leírásoknak alapjául szolgálóreferenciarendszer, akkor nyugodtan beszélhetünk egyidejűség fogalmáról, hiszen az pontosan definiálható az adott referenciarendszerben.
Az én ollóm nem mozog gyorsan (1 mm/s-os sebességgel bőven elég összehúzni az olló pengéit, hogy a vágáspont látszólagos fénysebeség-feletti mozgása előálljon), szóval nincs szükség külön referencia-rendszer bevezetésére.