59
-
llax #19 "A helyzet mindent figyelembe véve is szar."
Ez tény. Ha rajtam múlna, én sem SRB tetejére ültetnék embert. Ott a Delta 4 heavy. De nem rajtam múlik. Ugyanakkor az SRB-t sem tartom teljességgel alkalmatlannak erre a célra.
A max. aerodinamikai terhelés egy "karcsú" rakétánál közel sem akkora probléma, mint az STS-nél. A Challenger esetén egy erős magaslégköri szél is "megcsavargatta" a rendszert, olyan hatásokat fejtett ki rá, amivel tervezéskor nem számoltak, erre szintén kevésbé érzékeny egy "soros" építésű rakéta. Ez mind hozzájárult a katasztrófához, de nem ezek adták a fő okot, hanem alapvetően az SRB "szivárgása". Az Ares1 esetén ez sem lenne végzetes. Továbbá azt sem szabad elfelejteni, hogy a Challenger robbanását pont a két SRB élte túl, gyakorlatilag a robbanás után is üzemképesek maradtak, a "hibás" is.
A vibrációs probléma jelen van ez tény...
A kényszerű "fogyókúra" után már egy Delta 4 heavy is felvinné. Az Atlas 5 heavy-hez nem kellene ekkora súlycsökkentés viszont olyan még nem repült, gyakorlatilag csak papíron létezik.
De szerintem politika és üzlet, ami miatt az SRB-hez ragaszkodnak. A Delta és Atlas indítóállások nem a NASA területén vannak... Munkát kell adni a régi partner cégeknek is (gondolom ezekben sok politikus is részvényes)... stb... -
#18
Ez így nagyon pongyola és tutira téves szerintem.
A hadsereg = US ARMY. Te gondolom a telejes DoD költségvetésre célzol. A NASA költségvetése 16 milliárd körül van most évente. Ennél biztos többet költenek egészségügyre, közlekedés támogatásra stb. -
djhambi #17 Az USA ott kefélte el, hogy a '80-as évektől a világ legnagyobb hitelezőjéből a legnagyobb hitelfelvevőjel lett mára, aztán csodálkoznak, hogy hol a pénz: nos, akkor meg a költségvetést kell megcsonkítani. De mivel a NASA zabálja el a hadsereg után a legtöbbet, és inkább az űrpresztizst csökkentik, mint az amcsi "békefenntartó" presztizst, ezért a NASA-t faragják le. Most Reagan hibájának levét isszák meg. Persze, mint Magyarországnál, ott is lehetetlen lenne az adófizetőkre hárítani a túltermett életszínonaluk terhét. -
kamov #16 "Viszont azt is figyelembe kell venni, hogy"
A helyzet mindent figyelembe véve is szar.
A szilárd hajtóanyagú rakéta leállíthatatlansága miatt a mentőrakétát az Ares-1-nél erősebbre kellett méretezni ami plusz 2G gyorsulással jár (10 helyett 12 G), a mentőrakéta tömegét a több hajtóanyag növeli ami a hasznos teherből jön le. Az Ares-1 például jelenleg teljesítményhiányban szenved.
És igen, egy mentőrakétát a szerencsétlen véletlenekre szokás méretezni. Ezért nem karácsonyfadísz.
Az állítólagos "nem veszélyes" tartományban van (60s)a maximális aerodinamikai terhelés pontja is. A Challenger felrobbanásában is számított.
Mivel a teljes belső tere nagynyomású égéstér, ezért szilárd hajtóanyagú fokozatok meghibásodása mindig végzetes az adott rakétafokozatra és a tapasztalatok szerint az egész adott rakétára is.
A nagyméretű szilárd hajtóanyagú rakéták vibrációs problémákkal küzdenek. A folyékony hajtóanyagú rakétáknál ez ellen az üzemagyag betáplálásba való aktív beavatkozással lehet segíteni. Az Ares-1 SRB-nél a vibrációk 100 és 115 másodperc között olyan szintűek, hogy több tonnás vibrációelnyelő berendezések beépítésére kényszerítik a tervezőket. Plusz mindig módosítani kell emiatt az Orion űrhajó terveit ami a költségek további megfutását okozta. Mellesleg ezért van az is hogy az előrejelzett 26,8 tonna teher helyett a teherbírás 23 tonna alá esett. A Delta-2 rakéta legutólsó balesete pontosan bizonyította hogy a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéta meghibásodása bármikor bekövetkezhet (a rakétatest gyártási hibája volt a bűnös). -
djhambi #15 Mnden tiszteletema gondolatodé, de az is igaz, hogy a más pénzét könnyebb elajándékozni, mint a sajátodat. 
-
#14
A biatorbágyi első Magyar űrkilövő ilyen síremlékekkel lesz majd körül véve, terveink szerint!
-
#13
Azért ez már a hülyeség csúcsa. Egyszer azért rinyál valaki, hogy az USA fegyverekre költi a pénzét. Aztán azon, hogy nem avatkozik be xy helyen. Aztán az a baj, hogy nem költ űrkutatásra, aszeroida figyelésre, stb. Most meg az a baj, hogy igen.
Az ilyen barmokat elásnám fél méter mélyre... -
llax #12 Olvastam ott is, illetve korábban máshol is hasonlókat. Van benne igazság. Viszont azt is figyelembe kell venni, hogy a mentőrakéta rövid működése alatt többszörös gyorsulást produkál, mint az űrhajó terhe nélküli rakéta, így biztosított a gyors eltávolodás a rakéta leállása nélkül is, ráadásul nem is az eredeti haladási irányba, hanem attól eltérő szögbe repíti. Illetve az ejtőernyőket nem azonnal, hanem a leválasztás után több másodperccel nyitják, így az esetleg keletkező törmelékekkel is nagyon kicsi valószínüséggel találkozhat.
A rakéta meghibásodásán kívül még szerencsétlen véletlenek sorozata is kell ahhoz, hogy a mentés sikertelen legyen. Az egyik ilyen helyzet, amikor nagyon kockázatos a mentés, az indítóálláson és a start utáni néhány másodpercben bekövetkező meghibásodás. Nagyobb veszélyt a gyútás után a rakétán végigfutó lökéshullám okozhat és rögzízések elengedése utáni stabilizáslás is problémás lehet az első néhányszor 10 méteren. A második probléma folyékony hajtóanyagnál is adott, az első viszont könnyebben mérsékelhető. A repülés ezt követő szakasza sziárd hajtóannyaggal viszonylag hosszú ideig biztonságos, talán biztonságosabb, mint folyákony hajtóanyaggal. A következő problémás szakasz, amikor kezd nagyon vékony lenni a hajtóanyag réteg, emiatt és az eltelt idő miatt is kezd átmelegedni a rakétatest külső burkolata a kiszolgáló egységekkel együtt, ami növeli a meghibásodás kockázatát. Robbanás nagyobb kockázatával csak ekkor és gyújtáskor lehet számolni. -
kamov #11 Űrkutatás topik -
kamov #10 Az űrkutatás topikban kimerítően lett taglalva. hogy mi a probléma a szilárd hajtóanyaggal. -
llax #9 Soros felépítés és mentőrakéta mellett szerintem elég biztonságos a szilárd hajtóanyag is.
Az STS SRB-iből közel 260 példány repült, abból is egy esetben volt súlyosabb probléma (Challenger), de az is a párhuzamos felépítés miatt vezetett hatasztófához. Ha nagyobb átalakítás nélkül akarnák felhasználni, akkor azt lehetne mondani, hogy az egyik legbiztonságosabb. Viszont 5 szegmensesre bővítve már olyan terheléseket kap, amit eddig nem kapott az STS rendszer oldalán.
Ha nagyon el akarnák kerülni a szilárd hajtóanyagot, akkor ott lenne nekik a Delta 4, abból összeállítható lenne olyan konfig, ami pályára állíthatná az Orion-t...
Ez a történet is olyan lesz (vagy már most is az), hogy a végén kiderül, olcsóbb lett volna az alapoktól egy új rendszert tervezni, mint a korábbi elemeket felhasználni (amiből a végén semmi nem marad, 4 vs. 5 szegmens). -
Caro #8 Azért vicces, hogy az új rakétánál szempont volt, hogy SRB-t kell használni... Von Braun embert nem ültetett volna ilyen rakétára, mondván, hogy nem biztonságos.
Igaz, a tolóereje nem kicsi, de az energiasűrűsége igen és sok üzemanyagot használ.
Ha komolyan vennék a dolgot, akkor valami rendes alsó fokozatott fejlesztettek volna ki, folyékony hajtóanyaggal.
De azért jó, hogy lett valami előrelépés legalább. -
llax #7 Azért érdekes ez a kísérlet... Igazából annyi történt, hogy elindítottak egy saját irányítórendszerrel ellátott űrrepülő SRB-t némi formatervezett súllyal a tetején...
Akkor lett volna érdekes, ha már az 5 szegmenses ( már készült olyanteszt , illetve a Thiokol már 2003-ban is tesztelt ilyet) vátozatot indítják , mivel annak nagyobb tolóerőt kell kifejtenie, illetve nagyobb magasságból és nagyobb sebességgel kell épségben visszaérkeznie az óceánba... Így igazából olyan problémák nem derülhettek ki, amik majd a végleges változatnál jelentkezheznek...
Továbbá érdekes számomra a második fokozat AZONNALI bukdácsolása. Ha az kész fokozat lenne, arra sem lenne idő, hogy begyújtsák, így nem tudnák stabilizálni sem. Sok ezer munkaóra vár még itt a mérnökökre...
Bukdácsolásra van egy teóriám: ugyanakkor választották le az SRB-t, mint az űrrepülőről. Ekkor még egy nagyon minimális tolóerőt kifejt (ez az űrrepülőnél szükséges a biztonságos leválasztáshoz), illetve túl hamar gyújtották az elforgatást végző motorokat. Még azelőtt elkezdődött az elforgatás, mielőtt teljesen megszakadt volna a mechanikus kapcsolat. Ehhez várni kellett volna még 2-3 másodpercet a tolóerő teljes megszűnéséig, illetve az elforgatást csak egy minimális eltávolodás után kellene kezdeni. Ez 4-5 sec csúszást jelentene a 2. fokozat gyújtásánál. Ami nem is lenne gond, ha mindez 10-20km-el magasabban történne... Márpedig láthatóan versenyeznek az idővel: többek között azért forgatják az SRB-t, hogy minél gyorsabban tudják gyújtani a 2. fokozatot (akármilyen ritka a légkör 40km-en, azért fékez még rendesen). -
llax #6 A NASA dolga lenne az afrikai éhezőket etetni??? Vagy talán az USA kormányáé??? Nem is tudtam... Én élelem mellett/helyett óvszert és fogamzásgátlót küldenék nekik... -
#5
Nem kötözködésképp, de jövőképe (a jövőről alkotott képe, elképzelése) csak értelmes lénynek lehet. Egy műszaki eszköznek csak jövője lehet (vagy nem lehet). -
#4
A múlt héten még nem 350 miillió volt a költség?
Link
Ez a fránya infláció!
Afrikában meg éheznek!
-
#3
Videjó itt -
#2
Kilövés? Rakétát indítanak, nem kilőnek. -
Pares #1 "A kilövés időzítése és 445 millió dollárra rúgó költségei ugyancsak nagy vihart kavartak, a NASA vezetői azonban számos fórumon hangsúlyozták a küldetés fontosságát. "Ez a teszt bármilyen jövőbeli döntéstől függetlenül értékes lesz. Igazolhatjuk az aero-akusztikával és a terhelésekkel kapcsolatos matematikai modelljeinket" - magyarázta Doug Cooke, az űrügynökség űrkutatási rendszerek direktorátusának helyettes vezetője."
Ennek annyi...Nemhiszem, hogy Augustint a matematikai elméletek igazolása fogja izgatni, pont most. Inkább az egésznek az árát fogja nézni. Merthogy a zűrkutatástól sajnálunk minden pénzt, ugyebár, bezzeg a... de had ne kezdjem el...