llax#12
Olvastam ott is, illetve korábban máshol is hasonlókat. Van benne igazság. Viszont azt is figyelembe kell venni, hogy a mentőrakéta rövid működése alatt többszörös gyorsulást produkál, mint az űrhajó terhe nélküli rakéta, így biztosított a gyors eltávolodás a rakéta leállása nélkül is, ráadásul nem is az eredeti haladási irányba, hanem attól eltérő szögbe repíti. Illetve az ejtőernyőket nem azonnal, hanem a leválasztás után több másodperccel nyitják, így az esetleg keletkező törmelékekkel is nagyon kicsi valószínüséggel találkozhat.
A rakéta meghibásodásán kívül még szerencsétlen véletlenek sorozata is kell ahhoz, hogy a mentés sikertelen legyen. Az egyik ilyen helyzet, amikor nagyon kockázatos a mentés, az indítóálláson és a start utáni néhány másodpercben bekövetkező meghibásodás. Nagyobb veszélyt a gyútás után a rakétán végigfutó lökéshullám okozhat és rögzízések elengedése utáni stabilizáslás is problémás lehet az első néhányszor 10 méteren. A második probléma folyékony hajtóanyagnál is adott, az első viszont könnyebben mérsékelhető. A repülés ezt követő szakasza sziárd hajtóannyaggal viszonylag hosszú ideig biztonságos, talán biztonságosabb, mint folyákony hajtóanyaggal. A következő problémás szakasz, amikor kezd nagyon vékony lenni a hajtóanyag réteg, emiatt és az eltelt idő miatt is kezd átmelegedni a rakétatest külső burkolata a kiszolgáló egységekkel együtt, ami növeli a meghibásodás kockázatát. Robbanás nagyobb kockázatával csak ekkor és gyújtáskor lehet számolni.