• kamov
    #16
    "Viszont azt is figyelembe kell venni, hogy"
    A helyzet mindent figyelembe véve is szar.

    A szilárd hajtóanyagú rakéta leállíthatatlansága miatt a mentőrakétát az Ares-1-nél erősebbre kellett méretezni ami plusz 2G gyorsulással jár (10 helyett 12 G), a mentőrakéta tömegét a több hajtóanyag növeli ami a hasznos teherből jön le. Az Ares-1 például jelenleg teljesítményhiányban szenved.

    És igen, egy mentőrakétát a szerencsétlen véletlenekre szokás méretezni. Ezért nem karácsonyfadísz.

    Az állítólagos "nem veszélyes" tartományban van (60s)a maximális aerodinamikai terhelés pontja is. A Challenger felrobbanásában is számított.

    Mivel a teljes belső tere nagynyomású égéstér, ezért szilárd hajtóanyagú fokozatok meghibásodása mindig végzetes az adott rakétafokozatra és a tapasztalatok szerint az egész adott rakétára is.


    A nagyméretű szilárd hajtóanyagú rakéták vibrációs problémákkal küzdenek. A folyékony hajtóanyagú rakétáknál ez ellen az üzemagyag betáplálásba való aktív beavatkozással lehet segíteni. Az Ares-1 SRB-nél a vibrációk 100 és 115 másodperc között olyan szintűek, hogy több tonnás vibrációelnyelő berendezések beépítésére kényszerítik a tervezőket. Plusz mindig módosítani kell emiatt az Orion űrhajó terveit ami a költségek további megfutását okozta. Mellesleg ezért van az is hogy az előrejelzett 26,8 tonna teher helyett a teherbírás 23 tonna alá esett. A Delta-2 rakéta legutólsó balesete pontosan bizonyította hogy a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéta meghibásodása bármikor bekövetkezhet (a rakétatest gyártási hibája volt a bűnös).