IBM - búcsú a Microsoft Office programjától

"Pl olyan "apróságokat" mint az ACL alapú jogosultságkezelés, amit egyébként a mai napig nem sikerült tökéletesen ráerõltessenek a 30 éves unix kövületekre, nem is nagyon ismerik, nem is nagyon használják."

nem tudom mi az, de baromira fontos lehet, ha nem használják.

Ezért kár volt regisztrálnod, te szerencsétlen <#vigyor2>

Srácok értelme nincs ennek a vitának. Kheller-rõl tudni kell, hogy egy elvakult habzó szájú vérfanboy. Szerinte minden szar ami nem m$ és csak az a jó ami m$, de az nagyon. Mint látható vagy a szövegek kifordításával, vagy m$ által szponzorált statisztikákkal dobálódzik (szeret valami m$ közeli oldal webstatjait mutogatni, hogy milyen kevesen használnak linuxot, meg nem internet explolert), vagy csak szimplán marhaságokat magyaráz, és mindezt úgy hogy szakmaibbnak tûnjön, hogy a laikusok elhigyjék. Viszont ha hozzáértõkkel találkozik, jönnek a sima "akkor is szar" "hülye vagy" érvek (persze nem feltétlenül ezekkel a szavakkal), és persze a "kollégáinkkal itt röhögünk a hülyeségeiden" érvelés.
Elég régóta térít itt, hogyhogy nem ismeritek?

Csak én érzem úgy hogy az SG-nek rohamosan romlik a színvonala legalábbis itt a fórumon? Most õszintén kit érdekel hogy ki mit használ? Azon kívûl hogy teljesen off topic, szerintem senkibe se verik bele hogy neked aztán csak Microsoft oprendszert szabad használnod, de ez igaz a másik oldalra is! Van itt mindenki olyan érett hogy eldöntse saját maga hogy melyik rendszer felel meg az õ igényeinek! A nyílt forrású szoftverek igen is jók AMIRE SZÁNJÁK! Ahova elég az Open Office ott LEHET alternatíva, ahol meg nem, egyértelmû hogy nem azt fogják használni! Nyilván az IBM se azért akarja az open offic-t hogy szivassa magát vele..

"Ne próbáld megmagyarázni nekem hogy a Firefox, a Linux és minden egyes open source software szar és gyenge minõségû másolat"

Nagyrészük az, a maradék pedig, idézem magamat:
"egyébként egyáltalán nem rosszul, én is ff-ot használok sok esetben"
"adott részfeladatra/toolra, ezer kiváló kis util készült igy"

"A hihetetlenül innovatív Microsoft pedig 6 év alatt rakta össze a nem éppen közkedvelt Vistát."

Majd 2 évvel késõbb annak optimalizált, polirozott utódját a w7-et, amely már béta állapotban is többszörösen lekörözte az összes linux telepitést és a legnagyobb elektronikus boltokban a legnagyobb számban elõrendelt szoftver. A win7 legjobb feature-jeinek alapjait a vista tette le, mostanra értek be ezek a vista-s fejlesztések.

"Mellesleg a Gimpnek van egy hatalmas elõnye a Photoshophoz képest: ingyen van"

Ahogy a legtöbb linux is, mégsem kell senkinek. Ahogy az openoffice sem. Bizonyos helyzetekben ez lehet elõny, de a világ 90% esetén ez lényegtelen. Valaki emlitette már lejjebb, hogy nagyon sok esetben a windows 30e ft-os ára aprópénz a hardver árához vagy az egyéb használt szoftverek árához képest. Másoknál pedig nagyon is komoly összegnek számit mégis kifizetik, mert többet veszitenek ha linuxal és ingyenes tákolmányokkal kellene dolgozniuk. Megint mások pedig még a bsa-s lebukást is inkább kockáztatják, minthogy linuxot és opeonffice-t kelljen vállalati környezetben használjanak. Szóval ez a dolog korántsem olyan egyszerû a való világban, hogy "majd én megmutatom a rohadt multiknak" mint ahogy sokan otthon a kis pc-jük mellett elképzelik. (korábban emlittem már, hogy a cégnél minden évben megpróbáljuk az openoffice-t, sõt a linuxot is bevezetni, olyan eredménnyel, hogy a vezetõség vigan fizeti ki a win-ek, offie-ok és egyéb alkalmazások árát.)

"Ez az ami most kezd kibontakozni, hogy a Linux is komoly üzlet lesz."

A kernelre ez most is igaz (ebbõl is hatalmas k. anyázások vannak, hogy mi tetszik linusnak és mi nem) csakhogy a kernel önmagában használhatatlan. A userek nem a kernelért de mégcsak nem is az oprendszerért kapcsolják be a gépüket, hanem az alkalmazásokért. Ott pedig a csirája sincs meg ezeknek az elgondolásoknak, megy az agyatlan párhuzamos tákolás ezerrel, az eredmény meg a legtöbb esetben egy nagy nulla, inkompatibilitás és szivás.

"Az összes open source fejlesztõ dögöljön meg, vagy jelentkezzen a Microsoftnál dolgozni? "

Már miért gondolnám én ezt? Csinálnak amit akarnak, eddig el volt velük is és nélkülük is a világ, a legtöbb piacon nem sok vizet zavarnak. Ha csinálnak pár okos kis toolt, azt boldogan használom most is. Ha nem, akkor majd megoldom mással, nem különösebben érdekel.

"A Linuxot dobják ki, Firefox se legyen és a Gimpet is dobják a picsába?"

Csinálnak vele amit akarnak, FF-ot használok, gimp-et, elnézve a fejlesztés ütemét és irányát sosem fogom, ahogy az openoffice-t sem. Hogy aztán ezekkel ki szivatja magát az nem különösebben érdekel, én legfeljebb akkor "szólalok fel" ha valaki nyilvánvaló hülyeségekkel reklámozza ezeket a bénaságokat, kvázi hülyének beállitva mindenkit, aki megveszi a valóban profi alkalmazásokat. Esetleg még be is akarja bizonyitani, hogy egy photoshop vagy ms office milyen szar ezekhez képest.

Ne próbáld megmagyarázni nekem hogy a Firefox, a Linux és minden egyes open source software szar és gyenge minõségû másolat, és soha nem is lesz több. A hihetetlenül innovatív Microsoft pedig 6 év alatt rakta össze a nem éppen közkedvelt Vistát. Mellesleg a Gimpnek van egy hatalmas elõnye a Photoshophoz képest: ingyen van, és ha nekem választanom kell, hogy sok pénzért a Photoshop, vagy ingyen a Gimp, akkor a Gimpet választom, mivel nekem bõven elég.

Én úgy gondolom az ortodox total open source (vagyis a mindenki azt csinál amit akar)nem vezet célra, hanem a hierarchizált fejlesztést támogatom, amikor vannak fõállású fejlesztõk, akár több cégnél is, egy közös projekten dolgozva. Persze ha valaki valami újat akar hozzáadni a szoftverhez, megteheti, amennyiben ezt a vezetõk elfogadják. Ez az ami most kezd kibontakozni, hogy a Linux is komoly üzlet lesz. Erre céloztam eddig is.

Akkora méretûre nõtt már a flame, hogy azt hiszem, rövidítek: mondd meg, te mit szeretnél? Az összes open source fejlesztõ dögöljön meg, vagy jelentkezzen a Microsoftnál dolgozni? A Linuxot dobják ki, Firefox se legyen és a Gimpet is dobják a picsába?

"biztos vagyok benne, hogy ezen a korai problémán túl tudják majd tenni magukat."

KORAI probléma? Az linux és az opensource lassan 20 éve igy mûködik! Nincs normális fejlesztési irány, kismillió párhuzamos barkácsolás folyik, bármiféle együttmûködés nélkül, folyamatos anyázás közepette. (lásd linux dev. levlisták)

"A valódi innováció pedig szerinted a Microsoftnál zajlik."

Nem csak a microsoft-nál, hanem a profi alkalmazások fejlesztõinél.

"Lásd pl Vista vagy Win7, 0 db használható újdonsággal, ami mégis új, azt õk is "koppintották"."

Nocsak, mesélj, honnan koppintották pl a directaccess-t a win7-be?

"A Win7 annyiban jobb, hogy nem zabálja meg a géped reggelire."

Lehet, hogy te ennyi különbséget vettél észre a win7-ben, de ez nem a win7-et minõsiti.

"A koppintásról annyit, hogy szoftverszabadalmak csak az USA-ban léteznek, mindenütt máshol elfogadott a régi és bevált ötletek implementálása."

Itt nem is szabadalom sértésrõl van szó vagy hogy legális-e amit csinálnak, hanem arról, hogy mit kapnak a userek a "pénzükért". Sokéves technológiák és ötletek gyenge koppintását (openoffice, samba, gimp stb.) vagy valóban új és használható feature-öket.

"Ha Photoshop koppintást keresel, akkor mondtad volna inkább a GimpShopot"

Az is csak egy gimp fork, ami a photoshop kinézetét próbálja a gimp-re erõltetni. De itt nem csak a felületekrõl van szó, hanem a programok tudásáról.

"Az Opera még mindig nem nyílt, nincsenek benne kiegészítõk, helyette inkább mindent belezsúfoltak, amit csak lehetett."

A firefox modulárisabb a kiegészitõk miatt? És? A tényen nem változtat, hogy itt sem az opensource volt az innovativ, itt egy zárt forrású fizetõs termék feature-jeit koppintották. (egyébként egyáltalán nem rosszul, én is ff-ot használok sok esetben)

"Majd nézd meg hányszor szokott a Google pereskedni szabadalmakért, és hányszor a MS"

Ahogy növekszik a google úgy van egyre több per ellene, akár szabadalmai, akár más témában. Akárcsak a ms esetén.

"És melyiknek mekkora jogi részlege van."

detto.

"A tanulság inkább annyi, hogy ott, ahol elegendõ pénz áll rendelkezésre, és elég sok embert érdekel a dolog, az open source struktúra hatékonyabb."

Ezt eddig nem sikerült tényekkel alátámasztani. Éppenhogy a kisebb projekteknél tud normálisan mûködni az opensource. Pár tucat fejlesztõ, egy adott részfeladatra/toolra, ezer kiváló kis util készült igy. De pl a linux méretû projektnél már hatalmas a fejlesztési káosz.

"A speciális szoftverek és játékok pedig továbbra is megmaradnak zárt forrásúak, ami nem is baj, csak ne only-Windows legyen."

Engem nem zavar, ha nem windows only valami. De a VALÓSÁG az, hogy a linuxnak olyan elhanyagolható a piaci részesedése, hogy a gyártók 99%-a nem foglalkozik vele. Ha majd azt látják, hogy megéri nagy mennyiségû pénzt abba ölni, hogy linuxra is kiadjanak és supportáljának alkalmazásokat, mert a linuxos userek elég sokan vannak és megveszik szép pénzért a termékeket, akkor majd lesznek nem windows-only alkalmazások a profi szegmensben is.

A folyamatok a szabványosítás irányába mutatnak, és biztos vagyok benne, hogy ezen a korai problémán túl tudják majd tenni magukat.

Jó, tehát az az elgondolásod lényege, hogy semmi újat nem tudnak kitalálni, mindent csak lemásolnak, mint valami robotok. A valódi innováció pedig szerinted a Microsoftnál zajlik. Lásd pl Vista vagy Win7, 0 db használható újdonsággal, ami mégis új, azt õk is "koppintották". A Win7 annyiban jobb, hogy nem zabálja meg a géped reggelire.
A koppintásról annyit, hogy szoftverszabadalmak csak az USA-ban léteznek, mindenütt máshol elfogadott a régi és bevált ötletek implementálása. Az autógyártók is menjenek a fenébe, hiszen a kerék ötletét õk is koppintották...

Ha Photoshop koppintást keresel, akkor mondtad volna inkább a GimpShopot, mondjuk annak tényleg az a lényege, hogy pont ugyanolyan legyen, csak ingyenes.

Igen? Rohadtul eltérõ a két böngészõ filozófiája. A tab az egyedüli közös. Az Opera még mindig nem nyílt, nincsenek benne kiegészítõk, helyette inkább mindent belezsúfoltak, amit csak lehetett. A felületük is elég különbözõ.

Google =/= (nem egyenlõ) Linux. Majd nézd meg hányszor szokott a Google pereskedni szabadalmakért, és hányszor a MS. És melyiknek mekkora jogi részlege van.

A tanulság inkább annyi, hogy ott, ahol elegendõ pénz áll rendelkezésre, és elég sok embert érdekel a dolog, az open source struktúra hatékonyabb. Igen, pl a Google támogatta Linux és Firefox fejlesztésnél. Soha nem állítottam hogy egyszer majd minden ingyenes lesz, hiszen a fejlesztõk is meg szeretnének élni valamibõl. A speciális szoftverek és játékok pedig továbbra is megmaradnak zárt forrásúak, ami nem is baj, csak ne only-Windows legyen.

Nincsen. Ami azt illeti akármelyik platformra "ArchiCad-szintû" (ami nem az archicad) sincsen. De ezt építészként te is tudod, ugye?

Na szép, magamnak válaszoltam. <#szomoru1> Természetesen az elõzõ a #28-ra ment.

köszi. nincs több kérdésem.

Építész vagyok, és egy ArchiCAD 1.500.000 Ft. Pont leszarom azt a 30e Ft-ot amennyibe egy oprendszer kerül, csak fusson rajt az ArchiCAD. Tudom lehetne Mac OS is, de már megszoktam a pc-t. De ha valaki tud nyílt forráskódú építész tervezõ programot akkor linket kérek.
Elõre is köszi!

"mert az open source lényege hogy _ingyenes_!"

Súlyos tévedés. A firefox alapitvány pl dollármilliókat keres a googlere irányitott keresési forgalomból. De pl a red hat is szép pénzeket keres a supportból, a novell pedig súlyos pénzekért ÁRULJA a suse enterprise servert. Összekevered a freeware-t az opensource-al, utóbbinak egyáltalán nem kötelezõ tulajdonsága, hogy ingyenes, az meg végképp nem, hogy a készitõi ne akarnának pénzt keresni vele. Ennyit a böszmeségekrõl és a hozzáértésrõl...

Na miaz? Ha kifogyunk az ellenérvekbõl, mert tudjuk hogy a másik jót mond, akkor elkezdünk trollkodni?

De még trollozásnak is böszmeség, mert az open source lényege hogy _ingyenes_!

"Blizzard Entertainment havonta 100 millió dollárt keres egyetlen játékával, amiben egy kanyi eredetiség nincs, a sikere csak annyiban rejlik hogy jól össze vannak válogatva a koppintások."

Hohó, akkor csak igy tovább opensource, a jó úton haladtok, készitsétek a bõröndöket a sok pénznek, ami csak úgy ömleni fog <#ravasz1>

Mindenki azt használ amit akar. Kivéve az ibm dolgozók, akikre a vezetés ráerõlteti a hulladék openoffice-t, mivel maguktól inkább a ms office-t választották a wines gépeiken... <#vigyor2>

"az open source a gyors ütemû fejlesztésrõl szól"

szép elmélet, de a gyakorlat mást mutat. A linux kiegészitõket, alkalmazásokat elnézve inkább a teljes káosz jellemzõ, ugyanarra a feladatra 40-50 féle próbálkozás összehányva, miközben valójában egyik se jó teljesen, inkompatibilisek egymással, eszement függõségeik vannak, 1-1 program frissitése az egész modulokat tesz havonta tönkre (irtam már errõl korábban a cégnél linuxon futtatott vmware esetén).

"azonban le fogja hagyni a zárt forrást"

Nem valószinû, semmivel sincs közelebb most hozzá, mint 10 éve, csak kullognak a nagyok után sok év lemaradásban, nulla valódi innovációval.

"Az általad leírt koppintás-jelenséggel számottevõen csak az OpenOffice-nál lehet találkozni"

Pedig megnézheted akármelyik linuxos programot, 95%-a valamelyik windows-os profi alkalmazás (általában nagyon gyenge) koppintása. Csak annyit mondok, GIMP...

"szerintem a Linux pl nem a Windows 2000 koppintása"

Ebben a formában én sem állitanám, de azért elég sok ötletet koppintottak (és a mai napig koppintanak) a windowsokról. Pl olyan "apróságokat" mint az ACL alapú jogosultságkezelés, amit egyébként a mai napig nem sikerült tökéletesen ráerõltessenek a 30 éves unix kövületekre, nem is nagyon ismerik, nem is nagyon használják.

"és a Firefox sem az öt évvel ezelõtti Explorer 6-osé."

Az valóban kivétel, az az opera koppintása, amely szintén zárt forrású, fizetõs termék volt akkor...

"Nem tudom, te szereted-e, ha mamutcégek diktálnak neked, és fizetned kell mindenér"

Nekem nem diktálnak mamutcégek, csak per pillanat az õ termékeik elégitik ki a cégem igényeit, ezért azokat használom (egyébként linux mellett). Ha majd nem ezek a termékek lesznek a feladatra a legjobbak, akkor majd váltok másik termékekre. Hogy fizetni kéne mindenért az is hülyeség, cégnél pl 3 hyper-v server fut, ingyen és bérmentve a microsofttól, többek között linuxos virtuális gép is fut benne.

"És biztos hogy a jövõ útja a duplaklikk szabadalmaztatása és a Linuxot használók szopatása? "

Oh dehogy, a jövõ, a nagy linux támogató és használó google aki az egyszerû nyitólapot szabadalmaztatta...

Bár nekem konkrétan még nem kellett fizessek a duplakattintásért, csak gondoltam, ha már ilyen ovodás szintre süllyedünk, akkor a google is kiveheti a részét a hülyeségbõl...

"Összekevered a fejlesztést a koppintással. Koppintással sehova sem lehet jutni."

Blizzard Entertainment havonta 100 millió dollárt keres egyetlen játékával, amiben egy kanyi eredetiség nincs, a sikere csak annyiban rejlik hogy jól össze vannak válogatva a koppintások. Errõl ennyit.

Igen,olyan 4-5 évvel,de szerintem õ is erre gondolt.

operában meg még elõbb volt a füles böngészés, mint az IE-ben.

Mind az összes itt megjelent hozzászólásodban levõ felvetések alapján, akkor már csak egy kérdésem van:
- Tehát, mi a helyes és követendõ megoldás, szerinted?

Szerintem teljesen felesleges ezen anyázni. Az IBM megvette a Lotus-t bõ 10-15 évvel ezelõtt, tehát a programok kvázi ingyen rendelkezésére állnak házon belül. Az IBM most megspórol magának félmillió office licenszt, ami azért nem kis pénz. Ennyi, még ha azt is nyilatkozza az ember hogy nem 😊.

Igen, az általad felsorolt dolgokra is tökéletes az OO . Egy OO és egy MsO között nem vennéd észre a különbséget sem nyomtatásban,sem pdfben.Csak azért íródnak word ben ,mert az a kötelezõ.Magyar felsõoktatás? ECDL? ismerõs? Meg sem említik az OO-t.25 milliárdért vesz az állam MS cuccokat jóhogy azzal írnak mindent.
Titkánõtõl a tudományos publikációig megállja a helyét. Legalábbis egyszer sem éreztem olyat hogy MsO-val könnyebb/gyorsabb/szebben lehetett(volna) megoldani.

"Opera/Firefox tab -> Explorer"
Bocsi a tabos böngészésre gondoltam, analógiaként állítva az office új kezelõfelületének másolására

Nem tudom, miért nem érted meg hogy az open source a gyors ütemû fejlesztésrõl szól, nem arról hogy régi programokat másolunk le, amiket a Microsoft írt. Most még hátrányban van (ezt elismerem), azonban le fogja hagyni a zárt forrást.
Az általad leírt koppintás-jelenséggel számottevõen csak az OpenOffice-nál lehet találkozni (az is csak az újak kedvvéért), szerintem a Linux pl nem a Windows 2000 koppintása, és a Firefox sem az öt évvel ezelõtti Explorer 6-osé.

Nem tudom, te szereted-e, ha mamutcégek diktálnak neked, és fizetned kell mindenért, de szerinted ez az ideális? És biztos hogy a jövõ útja a duplaklikk szabadalmaztatása és a Linuxot használók szopatása?

Nem tudom milyen profikra gondolsz, a tanulmányok, kiadványok, könyvek kb 95%-a wordben iródik (referenciák, kereszthivatkozásak, lábjegyzetek, képek, ábrák nyilvántartása számozása, tördelése, ha többen dolgoznak ugyanazon, akkor a korrektúra, külsõ adatok linkelése, csatolt grafikonok stb-stb)

A magazinok, különleges grafikájú vagy tördelésû kiadványok pedig nem, de ettõl még nem különböztetnék meg profikat és nem profikat...

"Kisebb irodai,iskolai cuccokhoz 100%osan elég egy OO"

gyakori agymosás, hogy az emberek csak az office programok 5-10%-át használják ki. Ami sokaknál igaz, csak éppen nagyon nem ugyanazt az 5-10%-át. Másrészt az oo elképesztõen bugos a mai napig. Hiába tudja esetleg feature szinten amire a usernek éppen szüksége van. Nálunk gyakorlatilag minden évben van egy pilot projekt az oo bevezetésérõl, mindig kipróbáljuk a legújabb verziót. Katasztrofális a fogadtatása, mind a végfelhasználók, mind a fejlesztõk részérõl. Alkalmatlan a komoly munkára.

"Kb a piac 70-80%a ebbõl a rétegbõl jön ki."

Marhaság.

A "profik" nem fognak sem OOt sem MsO-t használni,meg van a saját angyalkájuk.
Kisebb irodai,iskolai cuccokhoz 100%osan elég egy OO.Kb a piac 70-80%a ebbõl a rétegbõl jön ki.

"de a linux alapvetõen nem desktop környezet"

Valóban nem. Mégis néhány ember keresztesháborút indit bárki ellen, aki az ellenkezõjét állitja...

A példákkal van egy kis gond. A koppintás nem önmagában idõbeliséget jelent (ti. két ugyanarra a célra kifejlesztett eszköz megjelenési ideje) hanem a tudáson is múlik. Ha egy adott problémára kitalálnak egy jobb megoldást az nem lesz koppintás. Az lesz koppintás, ha a korábban megjelent termék tudását (évekkel lemaradva) próbálják egy másik megoldásba másolni idõrõl idõre, fejlesztésnek csúfolva. A C# (ha valóban a szintaktikára gondolsz és nem magára a .NET platformra, pontosabban a CLR-re) jórészt a java egyik alkotójának az eredménye amiben többek között a java hibáit orvosolták azzal, hogy a nulláról épitették fel a nyelvet, konkrétan jóval fejlettebb nyelv mint a java. A hasonlóság maximum a platformfüggetlenségben van (amihek egyébként a C#-nak semmi köze, az összes CRL alapú nyelv ilyen, VB.NET, C#, J# stb) és a C szerû szintaxis.
Flash -> Silverlight, hasonló a helyzet, mindkettõ ugyanarra jó, de a silverlight valójában csak a CRL nyelvek böngészpluginként való felhasználását tette lehetõvé, mindössze annyi köze van a Flash-hez, hogy mindkettõ a böngészõben fut, csak a mig a flash programozása egy borzasztó béna "nyelven" történik, addig a silverlight a .NET alapú nyelvekén és ha összenézel egy feature listát, nemigen fogsz olyasmit látni mint pl egy msoffice-openoffice esetén.
Linux shell -> MS PowerShell detto, a powershell, mint egy teljesen .NET integrált nyelvet azért nehogymár a linux shell koppintásának nevezzük 😊)
Hogy csak a legalapabb dolgot emlitsem, a linux shellben a pipe két program között a mai napig egy végtelenül buta text (egyik program szöveges kimentét próbálja parsolni a másik bemenete) szemben a powershell-el, ahol ugyanez erõsen tipusos objektumok segitségével zajlik. Ég és föld, bár mindkettõre lehet mondani, hogy "shell".
Opera/Firefox tab -> Explorer meg már az idõbeliség sem stimmel, IE elõbb volt.

"miért ne lehetne futtatni Windows desktop-on, az is támogatott"

Itt nem azon volt a hangsúly, hogy támogatott-e windows-on az oo, hanem a helyzet komikusságán, hogy a nagy opensource és linux támogató ibm 2009 évén fenyegetni, kényszeriteni köteles a saját dolgozóit, hogy a több tizezer wines(!!!) gépein használjanak openoffice-t. Most akkor gondoljon bele mindenki, ha egy ekkora linux támogató cégnél a mai napig nemhogy nem természetes a linux használata, hanem kényszeriteni kell a dolgozókat, hogy winen mit használjanak, akkor mire lehet alkalmas egy átlagember kezében?

Kheller amit írtál abban sok igazság van, de a linux alapvetõen nem desktop környezet. A szerverek piacán igencsak jelentõs részesedése van. Hogy a kiragadott példáidra reagáljak:
Új technológiák kitalálása (koppintás), ebben azért a MS is jó helyen áll, lásd Java -> C#, Flash -> Silverlight, Linux shell -> MS PowerShell, Opera/Firefox tab -> Explorer

Samba sebesség problémák az azért világos, hogy egy olyan protokollról beszélünk amirõl nincs dokumentáció, két linux között minek másolni Samban keresztül, van ezer más lehetõség.

És végül az OpenSource != Linux, OpenOffice-t miért ne lehetne futtatni Windows desktop-on, az is támogatott. Ami az OpenOffice primitívségét illeti, a felhasználók 90%-nak még sok is a tudása.

A linux lassan 20 éve van a piacon, 10 éve már komoly részesedése volt speciális szervereken, 1998 óta kiálltják ki minden évet a linux desktop évének, azóta röhögnek ezen a szakmabeliek. Egyhelyben toporog. Fizetõs programok sok évvel ezelõtti változatnánk koppintásából nem lehet sehova sem jutni, mint ahogyan azt fényesen bizonyitja évrõl évre a valóság. De ha te úgy érzed jól magad, hogy hirdeted tovább az igét és várod a linux eljövetelét, akkor egészségedre, a tényeken nem változat.

"A fejlesztés üteme a lényeg, nem a helyzeti elõny (legalábbis hosszú távon)."

Összekevered a fejlesztést a koppintással. Koppintással sehova sem lehet jutni. Új dolgokat kell kitalálni és diktálni a piacot, ahogy pl a ms is teszi akár az office, akár a fejlesztõeszközök, akár alkalmazás platformok (pl .net) akár szerverek esetén (lásd pl 2008 R2 újdonságait, direct access-t és társait, nem volt még ilyesmi a piacon, pár év múlva már vicces lesz a mai kézzel kiépitett VPN-eket elnézni) stb-stb. A linuxnak meg legnagyobb kihivása, hogy hogyan tudja majd implementálni pl az SMB2-t. Mire összebarkácsolnak valami erõs jóindulattal, döcögõsen mûködõ valamit (pl samba SMB1-es implementációt, lásd hup-on pl. a megoldhatatlan teljesitménygondokat tucatnyi threden, gigabites hálón jó ha 10 megával tudnak másolgatni linuxok között) addigra a ms már rég a kettõvel késõbbi generációját fogja tervezni/implementálni. És ez szinte minden területre igaz. Az emlitett területeken (grafika, profi zene, game stb) is ugyanez a helyzet, katasztrofális állapotok vannak a linuxban ezen a téren (szintén javaslom a hup olvasgatását az audio káoszok kapcsán) tehát az alapok sincsenek meg ezekhez a területekhez (egy két kivételtõl eltekintve) és amig ez igy van addig, eszébe sincs a profi alkalmazásokat gyártó cégeknek foglalkozni vele. És persze ott van a több évtizede a mérési hibatáron lavirozó piaci részesedés is. Szóval lehet itt pezsgõt bontatni, hogy egy linux támogató cég 2009 végén eljut oda, hogy központilag rákényszeriti a dolgozóira az egyik bugos és igencsak primitiv opensource office program használatát az egyébként jórészt wines desktop gépeire, de jobban belegondolva ez valójában katasztrofális helyzetjelentés az opensource jelenlegi állapotáról...

Tíz éve sehol nem volt a linux, csak a geekek meg kockák tudták használni. Most már ott van azon a szinten, hogy a legtöbb embernek otthoni használatra megfelelne, pl netezés, zenehallgatás, alapszintû irodai dolgok. Akikhez még nem ért el: grafikusok, hardcore gamerek és speciális Windows-szoftverek felhasználói.
Tíz éve még tényleg röhejesen hangzott, de a folyamat már akkor látszott. Tíz év múlva meg már a mostani helyzeten fogunk röhögni.

A fejlesztés üteme a lényeg, nem a helyzeti elõny (legalábbis hosszú távon). Most inkább olyan 5-6 év lemaradása van az OpenOffice-nak, de dolgozzák le. A kezelõfelület átalakításáról pedig: nem azért csinálják, mert annyira tetszik nekik (persze lehet hogy tényleg jobb), hanem hogy megkönnyítsék a MS Officeról áttérést, ez az egyik legfontosabb szempont az OO-nál.

Ezt hallgatjuk már tiz éve. Meg a linux évét...
Lesznek még nagy pofára esések és lufi kipukkanások a nyilt forrással kapcsolatban, majd meglátod.

"Ha pedig hibásan jeleníti meg? Kijavíjták a bugot, hiszen õk írják a szoftvert!"

Ez nagyon szépen hangzik, ha tiz év alatt nem odáig jutottak volna, ahol a ms office kb 2000 környékén tartott. Egyszerûen csak évekkel lemaradva kullognak a profi termékek után és próbálják koppintani õket. (lásd office 2007 felület, amire most alakitottak koppintóbrigádot az openoffice-osok, pár év múlva eljutnak oda amin a ms 2006 körül kezdett el dolgozni)

Ez is a Microsoft Office helyzeti elõnye, hidd el, lesz még jobb és népszerûbb az OpenOffice. Ha pedig hibásan jeleníti meg? Kijavíjták a bugot, hiszen õk írják a szoftvert! Remélehetõleg az OpenOffice is profitál belõle, nem csak a Lotus.

Sok területen még a zárt forrású szoftverek vannak elõnyben (lásd Photoshop, játékok), ez azonban helyzeti elõnynek tudható be. A nyílt forrású szoftverek fejlõdésének tempója felülmúlja a zártakét, sõt néhány helyen már le is körözték õket (pl Firefox).

Nincs itt semmi meglepõ, az openoffice és forkjai eddig is csak ott tudtak terjedni, ahol rákényszeritették a userekre. Az odt-re fogni a váltást persze ökörség, hiszen az ms office is irja olvassa. Majd akkor lesz meglepetés, ha a symphony hibásan jelenit meg fontos dokumentumokat, vagy rájönnek, hogy nem tudnak ezer dolgot megoldani benne (automation, távoli lekérdezések stb) de ez már az õ bajuk <#ravasz1>

Nyerni fog az open source, a nyílt szabványok és a kisebb független és decentralizált fejleszõk/fejlesztõcégek. A szoftver-mamutvállalatok kora lejárt, csak még nem vették észre. Egy darabig még küzdhetnek ez ellen, de már nincs túl sok idejük hátra. A Microsoft pedig vagy elpusztul vagy átalakul, nem lesz más választása.

Nem talalkoztam meg olyan IBM szoftverrel ami ne lenne egy rakas hulladek. Kivancsi lennek a dolgozoik belso levelezesere, ritka nagy anyazasok mehetnek mostanaban 😄

Nálunk egy ideje az újak nem kapnak automatikusan Office licencet, ettõl függetlenül külön jóváhagyással minden gond nélkül meg lehet kapni. Az Office pedig sosem fog eltünni, mivel egyes munkakörökhöz elengedhetetlen. Pl. senki nem fog nekiállni átírni Excel makrókat Symphonyra. Plusz Samnek ajánlom, hogy egyszer nézze meg, hogy a centerünk milyen összegányolt desktopokat használ összebarmolt rendszerimaggel, 80 feletti futó processzámmal. Örülök, ha Notes + Sametime kettõs mellett életben marad a gép, ha erre elindítok egy Symphonyt, tuti meghal, ismerve a Lotus termékek csodálatos gépigényét 😊

ummm érdekes, nekünk még nem szóltak errõl 😉

Hajrá, hajrá!!!<#puszis>

Olálá!
Ez azért egy vezérlépés volt!

Jól nyomják.

A helyes irányban tett lépés.