IBM - búcsú a Microsoft Office programjától
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
Oszt' jónapot! <#beka2>#beka2>
Jelöld ki az E sozlopot, és tedd fel a vágólapra.
Nyisd meg a Wordöt, és ilelszd be a vágólap tartalmát egy üres doksiba. Csak az adatok fognak megjelenni, a képletek útközben elvesznek.
Jelöld ki megint a Wördben az egész cuccot, told fel a vágólapra, menj vissza az Excelbe, és illeszd be a G oszlopba. Ennyi. Oszt jónapot!
Kara kánként folytatom tanításom.
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
tobb tablazatom van melyekben kulombozo adatok es szamitasok vannak, .....ami kifog rajtam a kovetkezo: irjuk at az E oszlop tartalmat (ket oszlop van ebben osszevonva a B es a D) a G oszlopba ugy,hogy
az ujjonnan letrehozott oszlop tartalma ne fuggjon az E oszlop tartalmatol (vagyis az ebben hasznalt fugvenyektol),szoval ONALLO LEGYEN!Ha megvaltoztatok majd valamit az E oszlopban a Gben ne valtozon meg....
A GIMP-et is már néhány éve használom, de a közelébe sem jutottam annak, amire az képes, nekem sokkal kevesebb is elég; igaz, nem vagyok grafikus, csak a saját fotóimat dolgozom fel, illetve feldolgozva, átméretezve építem be a könyveimbe, jegyzeteimbe.
Három hónapja ismét ellopták a notebook-omat és az eddigi jó szabad szoftveres tapasztalatok miatt kidobtam az XP-t és egy Ubuntu Linux-ot tettem fel az új notebook-ra. Eddig egyszer fagyott le, és az OpenOffice is egyszer állt le magától. Az OpenOffice varázslatosan gyorsabb, a nagy dokumentumokat 10-20-szor gyorsabban tölti be, mint XP alatt. Csak a régi, 8 éves szkenneremet nem tudtam vele elindítani, így most fényképezek és a fényképeket használom, de ha lesz 10.000 forintom, az operációs rendszer megtakarított árán veszek egy új szkennert. Az Ubuntu Linux rendkívül kényelmes: néha szól, hogy van valamennyi frissítés, letölti és kész. Sokkal ritkábban kell emiatt a gépet újraindítani, nekem úgy tûnik, hogy jobban meg van írva a kernelje, mint az XP-é. Ja és még egy: ugyanúgy 1 GB memória van a gépemben, mint amennyi a régiben volt, és annak ez az XP elcseszett memória kezelése miatt soha nem volt elég, és állandóan swappelt a masina és ilyenkor ugye dög lassúvá vált. Linux alatt ezt még az eltelt három hónapban egyszer sem tapasztaltam (pedig fentem rá a fogamat, hogy majd jól be fogom állítani a kernel paramétereket, mert itt végre ezekhez normálisan hozzá tudok férni). Nem tudom, hogy az XP-t követõ Windows fejlesztések hova vezettek, de XP-ben az egész Registry-t feltúrtam és képtelen voltam rávenni arra, hogy ugyan már ne használja a memória felét gyorsító tárnak, mert azon a néhány programon kívül úgysem fogok többet betölteni, mint amit már használok.
Mielõtt valaki a M$ fanboyok közül nekem esik: nem állítom, hogy a Linux jobb, mint a Windows. Csak azt állítom, hogy amire nekem szükségem van (és azt hiszem a normál irodai felhasználók igényesebb felsõ 1-2%-ába tartozom), arra tökéletesen elég, egyáltalán nem szenvedek a Windows-M$ Office hiánya miatt. Nem így gondolkodnék, ha speciális, Windowsra fejlesztett programokat használnék: PhotoShop, CorelDraw, ArchiCAD, Macromédia, Warcraft stb. De nekem ezekre nincs szükségem, ahogy a Windows felhasználók 90%-ának sincs erre szüksége. Ezért velem a logika azt diktáltatja, hogy egyre több vállalat jön rá erre és tér át az IBM-hez hasonlóan az ingyenes szoftverekre.
Polló László
Azért valahogy elszüttyögnek még ezzel az otthoni kis oprendszerrel szerver és kliens oldalon egyaránt a nasdaq-on, otp-ben, mnb-ben, az air force one-on és még pár gyerekes helyen... <#vigyor2>#vigyor2>
Azt nem tudom, mikor kezdted a szakmát, de erõsen el vagy tévedve a való világ eseményeit ismerve.
Ha nem ismernél még: második nevem veszély, az első játék... Ambient Enjoy
"Windows azt a szintet sem éri el mint egy Ubuntu LTS"
ezt a böszemeségedet próbáltad netcraft statisztikákkal alátámasztani, elég kevés sikerrel. Nem tudom egyáltalán hogy végezhet windows-os szerver a top10-ben nagyon-nagyon sok linux elõtt hónapról hónapra, ha annyira instabil. Ja tudom, megkenték õket... <#lama>#lama>
hazugság, az OO a dokumentált és nyilt OOXML-t is hibásan nyitja meg. És nem eldugott featureöket, hanem tökegyszerûeket is, amiknek az xml tagjait én megmondom 1 perc alatt két file összehasonlitásával, se reverse engineer, se dokuemntáció nem kell hozzá, mégis képtelen rá az OO.
Ha nem ismernél még: második nevem veszély, az első játék... Ambient Enjoy
Azt hiszem erre mondják, hogy öngól a javából <#taps>#taps>
Van egy fogadásom, hogy neked nincs is PS3 a tulajdonodban. No sebaj. Ökörségeket jogodban áll irni.
TOP 50 legmegbízhatóbb szolgáltatóból a cikk írásának pillanatában 21 szolgáltató használ Linuxot, 12 valamilyen Windows Server operációs rendszert, 7 használ FreeBSD-t, 4 valamilyen Solaris verziót, 4 ismeretlen OS-t, és 1 F5 Big-IP-t.
Összedva
Win 12 Linux 21
Win 12 *NIX 32
Egyéb?
Ha nem ismernél még: második nevem veszély, az első játék... Ambient Enjoy
Ami a lényeg, az IBM mostantól OO-t használ. Ez egyrészt pénzügyileg is elõnyös, másrészt beleillik a stratégiájukba is.
Amugy meg az ilyen döntések minden nagyobb cégnél felülrõl jönnek. Higyjétek el, hogy fordítva is "kényszerítik" a felhasználót, hogy egy adott programot használjon. Pl. én közigazgatásban dolgozom, de itt külön engedélyt kell kérni, hogy OO-t használhassunk - pedig mi vagyunk az egyik szószólója az open source-nak. Ez van, sehol nem találsz egy olyan szervezetet, ahol bármilyen felhasználó kénye-kedve szerint telepíthet bármit. Ez nem jelenti azt, hogy az IBM-nek kényszerítenie kellene a dolgozóit a váltásra...
Másrészt a kompatibilitásról:
az, hogy az OO hibásan (ez egyébként az esetek 99%-ban már nem igaz) jeleníti meg az office zárt fájlformátumát talán nem az OO sara, nem? Ha mindenki nyílt szabványt használna (akár ODF akár OOXML), ez a gond nem lenne gond többé :-)
És igen, általános dokumentumok elküldésére, export / importjára (no macro) tökéletesen megfelel az OO. Ezt használjuk sok sok szerzõdésnél, hivatalos iratnál, semmi gond nincs az Office-szal való együttmûködés terén (a mi osztályunknak szabad használnia).
Hogy megér-e egy kis plusz energiát a licenceken való spórolás? Kinek igen kinek nem. Pl közigazgatásban, adófizetõként örülnék, ha másra költenék a pénzem és ahol lehet OS terméket használnának
písz!
Vulnerability & exploit code
Nem tudom, hogy mûködik, mi? :-) Az eredeti teardrop is egy nem szabályos SMB csomag hibás kezelése miatt volt, nem? Meg ez is. Bár a protokoll eltér, akkor is SMB. De ha jól emlékszem a Windows egy "túl nagy" ICMP csomag miatt is hajlandó volt megállni (értsd: még az egérpointer se mozgott), ha néhány KB-nál nagyobb payload-al volt megfejelve a csomag.
(amirõl természetesen nemhogy a win95, de még az xp sem hallott)
Cikk:
Link
Ha nem ismernél még: második nevem veszély, az első játék... Ambient Enjoy
Ez nem látszik 😊
Urban legend: A freebsd egyik fejlesztõjének véleménye a dologról
De még maga az urband legend is a jó 10 évvel ezelõtti winekre utalt és bár azokra sem volt igaz, azóta 2x újrairták az egész stack-et.
Kara kánként folytatom tanításom.
Ha nem ismernél még: második nevem veszély, az első játék... Ambient Enjoy
Én meg a palacsintát szeretem a spenótot meg utálom, jöhet a flame 😊
Nincs normális fejlesztési irány, kismillió párhuzamos barkácsolás folyik, bármiféle együttmûködés nélkül, folyamatos anyázás közepette.
A kismillió párhuzamos barkácsolás megvan a zárt forráskódú világban is. Vagy ha nem, akkor nem is tudtam, hogy minden szoftver Microsoft gyártmány...
Összekevered a fejlesztést a koppintással. Koppintással sehova sem lehet jutni.
Koppintás, hm. Az elsõ Honda motorkerékpár egy olasz motor koppintása volt, megvásároltak pár motort, ellesték hogy mûködik, aztán gyártották mint a güzü. Hol is tart ma a Honda?
A Linux kernelmag nem koppintás volt, hanem egy POSIX-szabványt követõ megvalósítás, amin aztán az akkori szoftverek az akkori GCC-vel lefordítva mûködtek. Akkori összehasonlítás alapján a Windows 3.0/3.1 és az XFree86 2.x és 3.x (meg egy föléhúzott Window manager, mondjuk MWM vagy FVWM) ég és föld volt, szerintem már akkor is a Linux javára. <#vigyor2>#vigyor2>
Hadd idézzek "Igazi programozó" c. szösszenetbõl: "Volt egy programozó, aki elment egy kiállításra. A bejáratnál azt mondta az õrnek, hogy nagyon figyeljen, mert õ egy híres tolvaj. Az õr egész nap nagyon figyelte, de nem látott nála semmit, pedig távozáskor át is kutatta. A programozó másnap is elment, azt mondta az õrnek: Tegnap nagyon sok zsákmányt szereztem, de ma még többet fogok, figyeljen. Az õr aznap sem talált nála semmit. A kiállítás alatt végig ott volt a programozó, de az õr nem talált nála semmit sem. Az utolsó nap megállította az õr a programozót, és megkérdezte: Mégis, mit tudott ellopni, ha motozással sem találtam semmit sem? A programozó mosolygott, és így válaszolt: Ötleteket."
A világ így mûködik: ötletekbõl. A Honda példáján a japánoknál maradva: van egy kifejezésük, "kaizen" - ez pontosan azt jelenti, hogy vesznek ötletet, és továbbfejlesztik. És nem szabad egyoldalúan szemlélni a világot, a Microsoft sehol sem lenne a Xerox-nál kitalált egér és GUI nélkül. Az elsõ Windows az elsõ Apple Macintosh koppintása volt. Annyi ötletet lopott össze, most éppen folyik ellene egy XML szabadalmi per, éppen megúszta azt, hogy levegyék a polcokról az Office 2003-at és 2007-et 60 napon belül a teljes USA-ban(!), de ez lehet hogy csak a büntetés kezdetének kitolása. Valahogy érdekes ez a kettõs mérce: a szoftverszabadalmakat fegyverként használja a máshogy meg nem fogható Linux ellen, és a Windows-hívek örülnek, de felháborodnak azon, ha a Microsoft kerül górcsõ alá szabadalom megsértés miatt. A Microsoft gyárt egy pár terméket, de miért is kell imádni õket? De nem kell piedesztálra emelve imádni a másik oldalt sem, mindenki a saját érdekeit nézi, legyen az akár pénzügyi vagy morális. Én sokkal nyugodtabb vagyok, mióta nem használok Windowst. A vírusok miatt a rendszer viselkedése nemdeterminisztikus. A számítógép legyen egy kiszámítható munkaeszköz, nem pedig egy sértõdõs AI. Ha félrekonfigurálok valamit a Linux alatt, akkor azt tudom, hogy én rontottam el, és helyre is tudom hozni, és véletlenül vagy egy malware miatt nem áll vissza egy beállítás "magától".
"amely már béta állapotban is többszörösen lekörözte az összes linux telepitést"
A Windows 7 majd meglátjuk, hogy tarol-e vagy sem. Azért én nem írnám le a Linuxot, stabilítás terén le van maradva 2 utcahosszal kb... Azt meg nem tudhatjuk mennyien szimpatizálnak, használnak valamilyen Linuxot akár Win -en virtuálisgépként, vagy dualboot al.
Ha nem ismernél még: második nevem veszély, az első játék... Ambient Enjoy
A pc-k mar ket generacioval a konzolok elott jarnak, tehat minden olyan jatek ami multiplatform jobban nez ki pc-n. A csak pc-n futo programokrol nem is beszelve. Konzolt az vesz aki nem ert pc-hez, de szivesen fizet azert, hogy ne is kelljen. (vagy csak jatszani akar egy konzol exkluziv jatekkal, ami pl. ps3 eseten nem nagyon van)
"pl. egy sima konfiggal el lehet a winben is intézni, hogy bizonyos oldalak letõltése esetén autómatikusan a kérést a localhost felé irányítsa a 127.0.0.1-re és az oldal nem lesz megjeleníthetõ."
A windows ip stack-je a bsd unix-bol jon (anno megvasaroltak a kodot) ezert ezek a file-ok egyforman mukodnek mindket rendszeren. Ennek koszonheto a posix alrendszer meglete is ami mar a windows nt 4.0-ben is megvolt. A fejlesztesek is nagyjabol parhuzamosak. Pl. a beepitett tuzfal is megvolt a winnt4.0-ban, de meg a windows 2000-ben is olyan nehez volt beallitani, mint linux alatt az ipchains-t. Aztan windows-on jott az elore konfiguralt tuzfal, grafikus felulettel, mig linux-on jott az iptables kesz konfigokkal. Csak a filozofia ter el, a ket rendszer mukodese egyforman szabvanyos es neha mindkettoben hianyzik egy-ket dolog.
"De ugye egy windows user inkább letõlt valamit oszt jónapot. 😊 és nem igazán érdekli, hogy a sok kis háttérben futó okosság a gép erõforrásait zabálja ui. a windows nem ismeri a daemonokat és ezért minden fut ha kell hanem)"
Windows alatt ezeket service-nek hivjak. Szep grafikus feluletrol allithato be a mukodesuk, de iranyithatoak parancssorbol is. De az atlag emberek meg csak nem is hallottak roluk.
Kara kánként folytatom tanításom.
Az odt-re fogni a váltást persze ökörség, hiszen az ms office is irja olvassa.
Erre csak ez a válaszom:
Update on ODF Spreadsheet Interoperability
A follow-up on Excel 2007 SP2's ODF support
Ez így nem igaz a daemonok is folyton futnak, kivéve azok amik az inetd alá tartoznak azok valóban csak elsõ használatkor indulnak.
A daemon nem más mint, egy alkalmazás esetlegesen bezárt stdin, stdout, stderr streamekkel ami háttérben fut. Ez gyak a Windows-ban az ablakot nem nyító Win32 GUI alrendszerû alkalmazásnak felel meg. Funciónalitásban azonban még is csak a szolgáltatásokhoz áll közelebb. Ja és attól még hogy valami a Task Managerben látszik még nem fut folyamatosan, csak amikor jelt kap.
Vannak kézi indítású szolgáltatások és driverek amik akkor kezdenek elindulni, amikor valami elõszõr meghívja.
Unixban és klónjaiban egy folyamat akkor lesz daemon ha meghívja a daemon() függvényt.
A hogy éppen melyik ül a háttérben két dolog határozza meg: hálózati szolgáltatás-e és ha igen az init.rc-ben van, vagy az inetd configjában, ha az inetd configjában érkezett-e hívás arra a portra ami hozzá van rendelve, valamint melyik run levelben van a rendszer.
http://www.sg.hu/cikkek/62218/100_millio_dollart_kolt_a_microsoft_linux_licencekre
"A Novell a maga részérõl a SUSE Linux Enterprise Server csomagok licenceit adja el partnerének, amely gyakorlatilag szabad kezet kap azok felhasználását illetõen. "
szerintem azért ez sem semmi... Aztán megjelennek pl. a SBS szerverekben a liszencelt cucc és elindúl a vita, hogy a zárt kód azért jobb a nyíltál mert...
bezony. Továbbá: ha a windows-t jól beakarja konfigolni valaki akkor szintén kockának kell lenni ui. egy átlag usernek a pl. a user policy v. a group policy semmit nem mond akár csak a registry. (pl. egy sima konfiggal el lehet a winben is intézni, hogy bizonyos oldalak letõltése esetén autómatikusan a kérést a localhost felé irányítsa a 127.0.0.1-re és az oldal nem lesz megjeleníthetõ. De ugye egy windows user inkább letõlt valamit oszt jónapot. 😊 és nem igazán érdekli, hogy a sok kis háttérben futó okosság a gép erõforrásait zabálja ui. a windows nem ismeri a daemonokat és ezért minden fut ha kell hanem)
De az is igaz, hogy windows fan-t soha nem lehet "linuxosítani" és fordítva. Ez ilyen. De csak azért az mondani valamire, hogy azért szar mert pl. a Rage nem fog lefutni rajta marhaság. Egy spanom lenézi mind a linuxos mind a windows-os bandád, mert szerinte a pc nem játék gép az munka vas, játékra ott a ps2/3 wii xbox360 stb... Neki spec egy PS3-van és hát õszintén: még nem láttam pc-n játékok ami utolérné a ps3 grafikáját, a srác megközelítése jogos: a pc-k grafikája egy shit. Minden csak nézõpont kérdése 😊)
olvasgatnivaló
Szemezgetek kicsit belõle:
" Fortunately, all modern UNIX and Linux systems support ACLs, even if they aren’t used all that often."
" Windows ACLs, or, more specifically, access control entries (ACEs), support a much wider range of features than POSIX ACLs. For example, Windows has a Take Ownership ACE that has no corresponding permission in UNIX. POSIX uses only UNIX’s basic read, write, and execute permission model "
stb-stb.
A legtöbb linuxon egyébként be sincs kapcsolva alapból az ACL, mivel hiányos a kezelése (valóban sok tool nem tud vele mit csinálni) másrészt meg valóban nem sokan ismerik akik leragadtak az õs unix primitiv jogosultságkezelésénél.
tenorista (igen önmagam kezébe kerültem, szóval már késő). Az rpg-7 legyen veled!
Erre a mondatodra gondoltam.Ahogy elnézem mégicsak ismerik és használják.
tenorista (igen önmagam kezébe kerültem, szóval már késő). Az rpg-7 legyen veled!
Ha már a google-t megtaláltad, javalom olvass is bele pár linuxos acl-t taglaló irásba, különösképpen a korlátaiba a windows-al összehasonlitva. (azt már csak halkan jegyzem meg, hogy ez a biztonságtechnikailag igen fontos feature, a windowsban 1993 körül jelent meg, a linuxban - erõsen butitott változatban - valahol 2000 körül)
hát ez nem semmi... <#vigyor2>#vigyor2>
nem tudom mi az, de baromira fontos lehet, ha nem használják."
Háthogyne, hiszen a User-Group-World(-SUID-SGID) trió(pentó) tökéletesen elég mindenhez, mi. ACL-lel szépen minden egyes felhasználónak külön lehet jogokat adni, vannak örökült jogok.
Amúgy itt egy kis olvasmány: Access Control List