79
-
#79
:D
-
Alfa Of NS #78 Kicsit utánanéztem az 1914 körüli léghajóknak és az LI-2-nek.
léghajó: 1500 LE, 9 tonna teher, 80km/h
LI-2: 2000 LE, 2 tonna teher, 240 km/h
Ha jól számolom fele energiába kerül a léghajónak a szállítás. Amit még nem tudok, hogy a repülőgépeknél hogyan változik a hajtóművek üzemelése a terhelés, sebesség függvényében. A Zeppelin NT-nél a 3db, egyenként 200LE-s motorból mindössze csak egy kell a 70km/h utazási sebesség fenntartásához. Nyílván repülőgépnél se maxon nyomják utazás alatt, bár a nagyobb terhelésnél lehet hogy szükség van rá, léghajónál meg nem. -
teddybear #77 A példában írtam, hogy két tucat ember szállításáról van szó. Ez kb. mindkettőnél a max. terhelés. -
Alfa Of NS #76 A te dolgod, hogy leírd miről beszélsz, nem az olvasó feladata hogy utánanézzen.
De így konkért adatokkal jobb. A kérdés hogy mennyi a repülő és a léghajó terhelhetősége? Mert hiába fogyaszt kétszer annyit a léghajót ha tízszer annyi terhet elcipel. Mert a témával kapcsolatban ez a legfőbb kérdés. -
polarka #75 Ok, köszi. -
teddybear #74 Gazdaságtalan a teherszállító léghajó, ezért nem is foglalkozik vele senki, aki kicsit is ért hozzá. Aki meg mégis, az általában megszállott mániákus, aki amíg ezzel foglakozik, addig sem kezd dühöngeni. A harmadik fajta meg az akit a mániákus be tud hülyíteni. -
teddybear #73 Mondjuk utána is lehet nézni....
A '914-ben rendszeresített harci zeppelinek 3 Maybach motorral voltak szerelve, darabonként 540-600 LE teljesítménnyel. Ez összesem 1660-1800 LE. Az adatok szerint ez kb. 120 km/ó sebességre volt jó.
A LI-2 a DC-3 orosz licencváltozata, egyáltalán nem ismeretlen, legalábbis a magyar repülősök között. 2 db AS82T motorral szerelték darabonként 740 LE teljesítménnyel. Az összesen 1480 LE.
Közelítőleg egyforma a két összteljesítmény, Ami nagyjából egyforma fogyasztást jelent ugyanannyi idő alatt.
A LI-2 utazósebessége 245 km/ó, maximális sebessége 310 km/ó körül.
Budapest-Szeged táv úgy 150 km légvonalban.
Ezt a távot a LI-2 félóra alatt letudja. Egy zeppelinnek ugyanerre a távra kb. 1 óra és 15 perc kell.
Ha még mindig nem érted, akkor én nem tudok rajtad segíteni... -
Alfa Of NS #72 Te beírtál valami ismeretlen léghajót és valami kevéssé ismert repülőgépet. Valami tényekkel alátámaszthatnád hogy hasonló a motorjuk vagy valami ilyesmit írtál. -
polarka #71 Én a léghajó, mint szállító jármű lehetőségéről beszélek, nem a cikkben szereplő kikötözött radarállomásról. -
teddybear #70 Annak sem jó, mert esetleg letépi a szél a kötélről, vagy annyira meghimbálja, hogy a radarkép használhatatlan lesz. -
polarka #69 "Az alsó légáramlatok inkább csak a léghajónak jelentenek akadályt."
Tehát a légballonnak nem akadály - sőt segíti - de a léghajónak akadály
-
teddybear #68 Az alsó légáramlatok inkább csak a léghajónak jelentenek akadályt.
Ha meg nem sürgős a dolog, akkor ott a kamion, vagy a tehervonat, vagy a hajó. Mind a töredékéért elviszi, és jóval többet. -
teddybear #67 Az arány a lényeg, nem pedig, hogy konkrétan hány litert fogyasztanak. -
polarka #66 Az alacsonyabb légáramlatok nem változtatnak irányt időről időre? Meg gondolom létezik olyan áru is amelyiknek mindegy, h 1hét vagy 1hónap múlva ér célba, ilyenkor spórolhatnának.
A hőlégballonosok is csak a felhajtóerőt szabályozzák, aztán a szél viszi őket. -
bleifrei #65 az is nagy előnye, hogy bármelyik lufiárus mozgó indítóállomás lehet. leleplezhetetlen. és majd ha a föld is le akar esni majd amerika megmenti a világot és masnira kötve 14 ilyennel (kiszámoltam az erre vonatkozó megtámadhatatlan tudományos képlettel, íme: x-+34logexp56% - cug * Fs || vagymégse) talán még a tejút széléig is ellebeghetünk. a lehetőségek száma szinte korlátlan. -
nnnnnn3 #64 Szerintem ennek csak akkor van értelme, ha a katonai bázison a toronyépítést ezzel a léghalyóval helyettesítik. -
Alfa Of NS #63 Konkrét számaid vannak? Mert ez így semmi. -
Alfa Of NS #62 "Mint mondtam, ha a leghajo lenne az idealis formaja a repulesnek, akkor madarak helyett lebego halak lennenek az egen."
A madarak repülésénél sok szempont van, nemcsak a hatékonység, másrészt az evolúció folyamatában ott van a kényszer, hogy a meglévő állatokból alakulhat ki mésik, jelentős strukltúrális átalakulások vagy nagyon hosszú idő alatt zajlanak el vagy egyáltalán nem. -
teddybear #61 A légáramlat segíthet, de mondjuk egy 20 km/ó sebességű hátszél csak annyit jelent, hogy az 1 óra 20 percből lesz 1 óra 10 perc, a repülőgépnél talán 1 perc az eltérés. De ha szembe szél van, akkor a léghajó 1 óra 30 percet fog menni, a repülőgép meg késik 1 percet. -
polarka #60 És a légáramlatok nem fújják odébb? Azon nem lehet spórolni? -
lekvároshurka #59 Ahoy bekell látnom tényleg hülye vagy ,nézd már vissza : hü j e igy van irva ,igy akkor szokás "viccböl" irni amikor nem gondoljuk komolyan, tudod mint a :P ,csak aféle baráti guny, de sajnos amikor a humorérzéket osztották nem álltál sorba :)a szoközt meg azért raktam bele hogy 1értelmü legyen... tod mint a lyoska meg a goja xD csak vicc .)temeg széddurransz itt 1böl mint 1 tultöltött légballon ,akarom mondani lufi. -
teddybear #58 A radaregységnek sok minden kell a működéshez. Először is energia, méghozzá sok, azután vezérlés, majd a vett jeleket is le kell vinni a kiértékelő személyzethez.
Ez mind támadási felület, azaz védeni kell. Nem véletlenül telepítették az ilyesmit az amik a táboruk belsejébe. -
teddybear #57 "A levegőnél könnyebb légi járműveket a polgárháború óta alkalmazzák az amerikai hadászatban, akkoriban ballonok emelkedtek a magasba, melyekről emberek figyelmeztették csapataikat az ellenük irányuló tüzérségi támadásokról."
Pontosabban a tüzérségi tűz megfigyelésére, és helyesbítésére használták, illetve a környéket is figyelték.
"Mérete ellenére azonban a 74 méteres aerosztát sem ígérkezik könnyű célpontnak, viszonylagos mozgás hiányában ugyanis radarokkal elég nehezen észlelhető."
Ha ad, akkor igen nagy távolságból is észlelhető, és be is mérhető, akár műholdról is. Viszont a vadászgépek dopplerradarja tényleg nehezen tudja érzékelni, mert nem mozog.
A rendszer legnagyobb előnye a viszonylagos mobilitás, ennek a radarnak nem kell hegytető, lásd a Zengő-csúcs majd a Tubes körüli hercehurcát, -
#56
Aha...
Hát igazad van néha túl lövök a célon, de azért elmondhatom asszem, hogy ennél a beszólásodnál bármelyik kommentem többet ér!;D -
kvp #55 "ööö én nem értek hozzá, de a radarokhoz már kell külön 12v csati is, nem? és azért 2 x 3 kilométer rézdraut nem kevés súlyú, vagy tévednék? pláne ha egy 70 méteres böszmeséget kell visszatartania többszáz kmh-s szélben. ésvagy első villámig jól működő dolog-e ez?"
Ha van ket szigetelt acelkabel osszesodorva, akkor a tapfesz problema alapvetoen meg is van oldva. Az acel jol vezeti az aramot es ha kell egy hidat is megtart (lasd: fuggohidak). De leteznek rezhaloval bevont kompozit kotelek is, amik ennek a tobbszoroset is kibirjak, meghozza az aramvezetokepesseguk megtartasa kozben. (valahol a discovery-n volt errol egy musor, ott is leghajohoz hasznaltak oket)
"a mai repülőgépek mellett iszonyatosan lassú"
Igen, mivel a mai repulogepek mar olyan gyorsan mennek, hogy viszonylag kis szarnyfelulet is akkora felhajtoerot termel, hogy semmi szukseg arra, hogy a gepet az archimedeszi torvenyek emeljek. Mint mondtam, ha a leghajo lenne az idealis formaja a repulesnek, akkor madarak helyett lebego halak lennenek az egen. -
#54
Egyébként rohadnagy hátránya az, hogy kibszottul nagy hangár kell nekik, zabálják az üzemanyagot mint állat, és a mai repülőgépek mellett iszonyatosan lassú. -
lapaleves #53 ööö én nem értek hozzá, de a radarokhoz már kell külön 12v csati is, nem? és azért 2 x 3 kilométer rézdraut nem kevés súlyú, vagy tévednék? pláne ha egy 70 méteres böszmeséget kell visszatartania többszáz kmh-s szélben. ésvagy első villámig jól működő dolog-e ez? -
#52
Kötve hiszem, hogy egy 10cm átmérőjű drótkötelet ellőnének :D -
#51
Nem az tehet róla. Most tisztázni szeretnék mindent:
A léghajók a huszadik század elején rendkívül sikeresek voltak magas terhelhetőségük, és a korai repülőgépek mellett viszonylag nagy sebességük (130-200km/h) miatt. Az eleinte hidrogénnel töltött léghajók nem értek el nagy sikereket a háborúban, a háború után többek között ezért tértek át a héliumra. Meg is építették például az amerikának szánt USS Los Angelest, és a német Graf Zeppelint, amely hatalmas sikereket ért el a személyszállításban, mivel luxuskörülmények között tudott szállítani rengeteg utast. Amikor a náci párt vette át németország vezetését, az USA, az egyetlen nagy héliumkitermelő, nem juttatott több héliumot németországba. Az, ekkor fénykorát élő léghajózásnak ez nagyon betett. Tervezték a Graf Zeppelin 2, és a Hindenburg megépítését, de sajnos csak az utóbbit sikerült elkészíteniük, hélium híján, hidrogénnel, aminek meg is lett a következménye...
A német kormány ezek után (nem a hindenburg katasztofálja volt a fő érv!) minden német léghajó gyártását beszüntette, és a maradék léghajót propagandacélokra használták föl.
A mai léghajókat sajnos nem becsülik meg, reklámokat helyeznek el rajtuk, ahelyett, hogy kihasználnák az előnyeit. Természetesen ma is van egy-két nagyobb zeppelin, amiket sétarepülésekre használnak, de a személyszállításban már sajnos nem elterjedtek.
Továbbá: A Zeppelin nem azonos a léghajóval! Zeppelin egy német gróf volt, az ő cége rengeteget tett a léghajózásért, ám sok ötletet a kevésbé ismert Schütte professzortól vett át (géppuskaállások, az áramvonalas forma, a gázszellőztető-tengelyek, doboz alakú vezérsík helyett kereszt alakú farokszerkezet).
Saját iromány, remélem megcáfolhattam pár tévhitet :D -
kvp #50 Ez a leghajo gyakorlatilag a tovabbgondolasa az amerikai hatarorok altal mar sok evtizede hasznalt radarhordozo leghajoknak. Ha a sivatag kozepen akar valaki radarallomast epiteni, akkor negy dolgot tehet:
-keres egy hegyet es arra teszi (marha van a kozelben)
-epit egy nagy tornyot (ez egy kisse draga dolog)
-repulogepet hasznal (allando sokfos szemelyzet kell, tobb gep napi harom valtasban + tartalek gepek es nem tudnak pontosan egyhelyben maradni)
-fog egy olcso leghajot, rakoti a radart, felkuldi es kikoti, a kezelot meg beulteti ala egy bodeba (vegul ez utobbi tortent)
A legutoljara emlitett megoldasnak a tovabbfejlesztett valtozata a cikkben szereplo jarmu. Rajottek, hogy ha a femfoliaval bevont burkolatot hasznaljak antennanak az jobb lesz mintha a jarmu aljan logna egy radar kontener. Alapvetoen hatorizetre valo, de gyorsan bevetheto radarhalonak is jo, mivel a tornyokkal ellentetben ezeket el lehet pakolni az emberek szeme elol. Az elso felhasznalas az amerikai hatar menten varhato, kulonos tekintettel az ujmexikoi sivatagra. A masik felhasznalas pedig jol johet csehorszagban, ahol nem kell megepiteni az orosz raketak elleni radarallomast, csak el kell dugni nehany leghajot egy hangarba. Haboru eseten nem a tulelesuk a cel, csak az, hogy jelezzek ha tamadas jon. (vagy radarkep alapjan vagy azzal ha lelovik oket)
ps: A leghajo energiahatekonyabb szallitojarmu mint a repulogep, csak sajnos ez a hatekonysag csak a repulogepek atesesi sebessege alatti haladasnal ervenyesul, ezert alapvetoen akkor erdemes hasznalni oket, ha olcson, egy helyben maradva, kozepes tavra fel akarunk emelni valamit. Tipikusan ilyen egy hirdetotabla, egy radar vagy egy kommunikacios alallomas. Nagyobb sebessegeknel jobb a repulogep, hosszabb idonel pedig erdmes valami fix alatamasztast keresni. Egyebkent meg ha a leghajo lenne a repules idealis formaja, akkor az evolucio miatt a madarak ugy lebegnenek, mint a gombhalak. -
#49
De jó, hogy te még a tudósoknál is "okosabb" vagy és mindent "bizonyítasz" az sg.hu-n egy kommentben. :O -
#48
Sajna a léghajó nem jó semmire!
Egyrészt olyan nagy a repülők hatótávolsága (főleg legi utántöltéssel), hogy biztos találnak repülőteret hatósugáron belül, ezért nem gáz, ha gyakorlatilag a levegőben maradáshoz is üzemanyag kell, mert van honnan utántölteni.
Ráadásul a léghajó nagyobb felülete, légellenállása miatt fajlagosan többet zabál.
Másrészt a bazi léghajók sokkal érzékenyebbek az időjárási körülményekre mint a göbzik. Egy baxomnagy léghajót egy kis orkán erejű szél pillanatok alatt szétkap, ha nincs hangárba, ami még a léghajónál is nagyobb kell hogy legyen.
Akkor már inkább az antigtravitációs hajtóműre szvazok!:) -
#47
Asszem 2006-ban törölték a kb 500t teherbírású léghajó tervét. Arra mondjuk rá lehetett volna pakolni vagy 10-15 Harriert, harcihelikoptert meg miegymást. Micsoda repülő-gépanyahajó lett volna.
Hogy sci-fizzünk is egy kicsit!;))) -
teddybear #46 Számolj!
Mondjuk Szegedre kell vinni két tucat embert. Egy '914-es léghajó elbírja, max. seb 120 km/ó. Kb. egy LI-2-es is tud ennyit elvinni. Motorteljesítmény nagyjából ugyanakkora, de a léghajónak 1 óra 20 perc az út. A repülőgép letudja bő fél óra alatt 250 km/ó utazóval.
Melyik eszik az úton többet? -
polarka #45 ...egy repülőgép ugyanolyan távra sokkal kevesebbet eszik, mint egy léghajó.
Tuti? -
Failure #44 (a Hindenburg katasztrófával zárult az egész hajcihő, ha minden igaz) -
Failure #43 Nyilván benne volt, hogy elég sokáig erőltették a hidrogén töltést a hélium helyett eleinte. Aztán úgy hiszem, egy időben elég rossz sajtója volt ezeknek emiatt, volt sok szép fényképes cikk a kiégett léghajókról, bár nem tudom, ebben mennyire lehetett benne esetleg a repülőgépgyártók lobbija akkortájt.
Ami meg nyilvánvalóan vitathatatlan különbség a kettő között, az a haladási sebesség... léghajóval azért tovább tart A-ból B-be. Föl meg leszállni is macerás vele, marha nagy hely is kell neki... szóval, ilyen szempontok alapján a repülő polgári alkalmazásra biztos praktikusabb. -
teddybear #42 Az nem tévhit. A két világháború között szinte minden nagyobb haderő és sok egyén is kísérletezett zeppelin rendszerű léghajóval. 10-ből 7-8 kigyulladt, a levegőben széttört, vagy mint pl. az Italia eltűnt. Ez utóbbiról később kiderült, hogy a szél és a hó megrongálta a burkolatot. A léghajó végül kényszer-leszállt, és jégnek ütközött. A gondola kettétört, egyik fele hat fővel és a ballon maradványaival elrepült. Erről a roncsról többet nem tudunk. Nobilét, a vezetőt egy repülőgép nem sokkal később elszállította. A többiek közül a túlélőket a Kraszin jégtörő vette föl. -
Failure #41 De most őszintén, én nem értem, hogy mit nem értesz. Én is olvastam a cikket. Egyébként meg ez egy elég meddő vita, alapvetően nem rajtam, vagy rajtad múlik, hogy költenek-e erre egy halom lóvét, vagy sem. :)
Amerikai bázisok felett.
Tehát, felteszem, ez nem úgy lesz, hogy ott felengedik, aztán elsétálnak onnan, hogy a tálibok azt csináljanak vele, amit akarnak. Értem én, hogy katonák, de ennyire nem hülyék ám. :)
Nyilván valami, amire elköltenek x millió dodót, arra azért próbálnak majd vigyázni is, egyetért?
Ezt meg már teljesen nem értem, hogy mit akarsz ezzel mondani:
"Amúgy, énis olvastam a cikket, abból kiderült, hogy legfőképp rakétavédelemre karják használni,(a nevéből is adódik) vagy a régi radarok helyett... Miből gondolod, hogy a saját bázisaikat nemkéne megvédeni a cirkálórakétáktól?"
Igen, erről beszéltünk eddig is.
És?
Tehát?
Hol itt az ellentmondás?
-
Ahoy #40 Ja és mégyegyszer elnézést kérnék a online-kurvaanyázásért, és helyesírásnáciságért :) tényleg csak az indexes cikket akartam bemutatni :)