62
-
Kryon #22 Atomhajtóműnek nem igazán örülnének a zöldek :)
és részben igazuk is lenne, mert a dolgok bizony el szoktak romlani, és nukleáris cucc után elég macerás takarítani...
de a Föld körüli pályáról a Holdig, vagy Marsig már nem lenne gond használni, onnan nem hullik a fejünkre :) -
Kryon #21 Nem volt lejtőn a masina?
Ettől függetlenül, már kifejlesztettek fejlettebb hajtóműveket, újrahaszosítható rakétákat stb, ahhoz képest elég nagy visszalépés. -
Kispokhi #20 Szerintem a nukleáris hajtóműveké a jövő, esetleg a nukleáris/elektromos kombináció lehet még jó.A tudás már nagyából meg is van hozzá kivéve persze a hidegfúziót de attól sem vagyunk olyan messze. ha már a 60as-70es években tudtak olyan hajtóművet csinálni, (igaz nem sűrőn lett használvá) ami 20percig üzemel és el lehet érni vele a 9km/s os sebességet egy fokozattal akkor miről beszélünk?
(http://en.wikipedia.org/wiki/NERVA). Csak az akarat hiányzik, ezek a nukleáris hajtóművek szerintem közel sem olyan veszélyesek mint ahogy feltüntetik őket.
Nem értem mért kellet a fejlesztéseket leállítani, e mellet én is szeretném hinni hogy az amcsiknak van valami ütős kis űrhajójuk ami titokban fejlesztenek az 51es körzetben
-
endrev #19 Kb. 10 éve egy barátommal winchestermotorokból raktunk össze impulzushajtómű-modellt, amely ez zárt rendszer. Gyenge volt, de működött, megjelent egy egyirányú erővektor, tehát meghajtóerő, és ez mutatta hogy érdemes ezt fejleszteni. Körülbelül kétezer forintunkba került.
Ha mi ezt a garázsban meg tudtuk tenni egy hirtelen ötletet kipróbálva, akkor egy NASA vagy egy ESA mire lenne képes? Ezek után sír a lelkem, amikor ezt a dedózást látom, és a szakértelem és milliárdok elfecsérlését egy zsákutcának számító technológiára. -
endrev #18 Köszönöm, köszönöm a barátaimnak, akik támogattak, az edzőmnek, aki nem hagyott csüggedni, a kutyámnak Wulfie-nak a lelkesedéséért, és feleségemnek a kitartásáért, és végül a családomnak, akik mellettem álltak a nehéz pillanatokban is! 
Azért dedós, mert már régen készen lehetne a következő generációs meghajtás. Vagy éppen ezért már készen is van, és csak a bolondját járatják velünk. -
polarka #17 endrevet főtervezőnek! -
endrev #16 Ezek a tervek annyira dedósak... -
#15
Nem csak Te röhögtél az űrállopás szón, mert én is nagyot röhögtem.
Ezt hívják Freudi elszólásnak, akarom mondani elírásnak.
-
Kryon #14 Egyrészről a haszna az lenne, hogy a Földön kívüli létfenntartást kutassák, pl. hogyan hasznosíthatók a helyi források, esetleg üzemanyagot gyárthatnak marsutazáshoz. Az oroszok pedig azért mennek, amilyért az előző űrverseny is elindult, félnek hogy a másik valami rosszaságon töri a fejét titokban (pl rakétavédelem kiterjesztése 1-2 cuccal), ezért biztos ami biztos, ők is felmennek... -
#13
A távvezérlésnél már 3 másodperces késés is kritikus esetekben gond lehet. Az autonóm robotok meg egyelőre megmaradnak szép álomnak, mert az ehhez szükséges AI sehol nincs, az alapelvek hiányoznak, nem is a hardver.
#8:
Egy több kilométeres sín tartószerkezete szerintem még a Hold gravitációjában is reménytelen vállalkozás lenne. -
kukacos #12 Csak én röhögtem jót az "űrrálopás" szón?
A megoldás nyilván az automatizálás magas foka lenne, javarészt Földről távvezérelt robotberendezésekkel. Elvileg ledobsz pár robotot, és ők csinálnak kohót, esztergagépet, esetleg új robotok testét és öntenek lapátot a bulldózerekhez (azt azért nem várhatjuk, hogy egy CPU gyárat is felhúznak, azt küldhetjük postán) ... De ez is csak akkor működhet, ha tudunk helyi anyagból dolgozni. Van egy kőzet a Holdon, az ilmenit (http://en.wikipedia.org/wiki/Ilmenite), ami felmerült már mint holdi oxigénforrás és titán/acélgyártás alapanyaga, de nem tudom, mennyire lehetséges kitermelni.
A nehézségek elképesztőek: a Földön, sokkal barátibb körülmények között is több évszázadig kísérleteztünk a fémmegmunkálási technológiákkal. Itt egy egészen új eljárási sort kellene kidolgozni sosem próbált körülményekre, minimális anyagfelhasználás mellett. Egy földi bánya-kohórendszernél is havonta vannak problémák, amit külső erőforrások bevonása nélkül nem lehet megoldani, a Holdon ilyen meg nem lesz. Leskálázott méretekben meg nem lehet nagyot csinálni. Lehetett bármilyen ügyes a falusi kovács háromszáz éve, nem tud előállítani ötezer kilométer acélhuzalt 0.005%-os tűréshatárral.
A következő pár száz évben elég esélytelen. Szerintem.
-
#11
Lásd előbb.
Pluszban telepítsél még fel egy nagyobbacska atomerőművet is, esetleg vagy 40 négyzetkilométer napelemet az energia ellátáshoz. -
#10
Nem az a kérdés, hogy milyen sok, hanem hogy túl sok!
A jelenlegi tervek nem biztosítanak elégséges szállítási kapacitást ahhoz, hogy egy ilyet be lehessen vállalni?
Egy metró építésen hányan dolgoznak?
Kb. 1-2 ezer emberke.
Na ezt küldd fel ezekkel az modernizált Apollókkal, meg Szojúzokkal!
-
#9
"Más kérdés, hogy egy ilyennek az anyagigénye óriási lenne kb, mint a Keopsz piramisé."
Egy metróhoz is sok anyag kell, vagy akár egy nagyobbacska nemzetközi repülőtér sem fér bele a kindertojás sárgájába. -
#8
Miért is Egy gyorsító, egy több kilóméteres sín lenne, tekercsekkel. A hossza is csak attól függ hogy akarnak e élőlényt lőni vele/érzékenyebb eszközt, vagy nem.
Sőt, fordítva is működhetne. Pont az ellenkező oldalon, fékeznek egy rövidet, hogy a pálya másik oldalán (a sín fölött) húzzon el 1 méteres magasságban a rakomány. Odaér, a mágnesek elkezdik fékezni, és így megspórolnak egy rakás üzemanyagot, legalább 1,2km/s-nyit. -
#7
A Holdon valószínűleg tényleg működőképes lehet egy ilyen szerkezet, és ott még elviselhető gyorsítással ki lehet élőlényeket is lőni. Más kérdés, hogy egy ilyennek az anyagigénye óriási lenne kb, mint a Keopsz piramisé.
Ezekkel a tervezett űrhajókkal viszont ilyen horderejű vállalkozást nem lehet megvalósítani. Ha az építést nagyrészt gépekkel végzik, akkor is több tucat, esetleg 1-2 száz munkásnak kéne a dolgon dolgozni, hogy emberi mértékkel belátható időn belül a építkezés befejeződjön. -
#6
Biztos hogy valami van a holdon amiért mindenki oda vágyik. Csak nem publikus MÉG. Lehet hogy az oroszok is a fúziós reaktorra gyúrnak és tényleg kell nekik a hélium3? De amíg nincs BIZTOS He3 elátás addig nem is álnak neki a komolyabb munkának? Ki tudja. Én örülök neki minden esetre. Inkább ilyesmire szórják el a pénzt mint háborúkra! -
kvp #5 "Ha hosszútávon nézzük, ráadásul a produkált eredményhez képest marha drága."
Ha mar van holdbazis, akkor ott lehet elektromagneses befogo/gyorsito palyat epiteni. Nincs legkor, tehat sokkal olcsobban es hatekonyabban lehetne melyuri kuldeteseket inditani. Persze ahhoz rengeteg energia kell, amit viszont ott helyben meg lehet termelni. Egy holdon elhelyezett napelem sokkal hatekonyabb mint a foldiek, mivel nincs legkor, ami kiszurne a sugarzas es ezzel az energia negyobbik reszet. Arrol nem beszelve, hogy ott felhos ido sincs, tehat atlag 50%-os lenne a napos ido, mig a Foldon szinte sehol sem sut napi atlagban 12 orat a nap. A Holdbazis miatt ki lehetne fejleszteni a Mars kudeteshez szukseges technologiakat, nem beszelve az urturizmus miatt szukseges nagy szallitokapacitasrol, ami viszont bolygokozi urhajo epitesenel is jol jonne. -
#4
Ez nem csak turistáskodás miatt lenne jobb, hanem bármilyen olyan okból, amikor nagyobb tömegű anyagot akarnak mozgatni, pl, mert Hold-bázist építenek.
A jelenleg tervezett szállítási infrastruktúrával valszeg max pár fős személyzetű állomást lehetne kiépíteni/ellátni. Ergo komoly ipari/bányász tevékenység kiesik!
Ha hosszútávon nézzük, ráadásul a produkált eredményhez képest marha drága.
Ugyan az lesz mint az űrsiklónál, egy ilyen program minden pénzét elviszi majd az űrügynökségeknek, anélkül, hogy a továbblépést biztosító technológiák kifejlesztésére elég maradna. -
kvp #3 Ez meg mindig nem a jo irany. Az olcsobb es turistak szamara is jarhato megoldas a kovetkezo lenne:
-Foldrol sikloval egy urallomasig
-az urallomastol holdkomppal a holdi urallomasig
-a Hold koruli urallomasrol leszalloegyseggel a Holdra
-majd ugyanigy vissza
A lenyeg, hogy mind a siklo, mind az urallomasok, mind a holdkomp, mind a leszalloegyseg ujra felhasznalhato lenne. Az uzemanyagot a Foldrol kell felvinni, de a jarmuvek maradhatnak ahol vannak. Ha nem kell legkori hasznalatra alkalmasnak lennie a legtobb komponensnek, akkor sokat lehet sporolni a tomegen. A ket urallomas szerepere eleg 2-2 osszekapcsolt tks/fgb modul is (lasd: iss zarja). Ezek maguktol is el tudnak menni a Holdig. A leszalloegysegnel viszont fontos lenne, hogy ne hagyjon semmit a felszinen, mert olcsobb lenne tobb uzemanyagot vinni a Foldrol, mint mindig uj leszallo fokozatot szerelni a jarmure. -
#2
Az utolsó két bekezdés nagyon elgondolkodtató.
Jelenleg az egyetlen, gazdasági megfontolásokból is életképes tevékenység az az űrturizmus lenne. Viszont sem az amcsi, sem az orosz tervek nem alkalmasak arra, hogy ezt igazán kiszolgálják.
3-6 hónapos váltás nem éppen egy üdülés, ráadásul ezeknek az eszközöknek a kapacitása sincs akkora, hogy nagy forgalmat bonyolítsanak le.
A Hold körül keringő bázis, viszont hosszútávon mindenképpen szükséges elemnek tűnik.
Minden esetre az egész úgy ahogy van lóg a levegőben. Igen, nem az a cél, hogy zászlót tűzzenek ki! Hanem??? -
#1
Ember tervez, Isten végez.
Az orosz tervez, az amerikai meg végez.....