62
-
kamov #62 Hja egy újszülöttnek minden vicc új.
Ezerszer megválaszolt dolgok ezek.
Válaszok a megfelelő topikban meg mondjuk itt:
http://www.braeunig.us/space/hoax.htm -
#61
Egyébként a Holdra szálással kapcsolatban itt van egy kis érdekesség :
1. Amikor az asztronauták leszúrták az amerikai zászlót, az lobogott - márpedig a Holdon nincsen szél.
2. Azokon a képeken, amelyeket az Apollo űrhajósai a Hold felszínén állva készítettek, nem látszik egyetlen csillag sem.
3. A Holdra szálló egység fedélzetén készített képeken nem látszik egyetlen kráter sem.
4. A leszállóegység 17 tonnás volt, ám semmilyen nyomott nem hagyott a felszín homokjában - miközben a mellette álló űrhajósok lábnyoma tisztán kirajzolódott.
5. Miközben a Holdon nincs nedvesség, atmoszféra és jelentős gravitáció, a finom homokban olyan élesek voltak az űrhajósok lábnyomai, mintha nedves homokon jártak volna.
6. Amikor a leszállóegység felemelkedett a Hold felszínéről, nem lehetett látni, hogy láng csapott volna ki a meghajtó rakétából.
7. Ha az ember felgyorsítja a holdsétáról készített felvételt, olyan érzése van, mintha az a Földön készült volna - és lelassították volna.
8. Az űrhajósok túl sem élték volna az utat a Van Allen sugárzási övezet okozta károsodás miatt.
9. A Holdról hozott kövek pontosan olyanok, mint azok, amelyeket egy tudományos expedíció a Déli-sarkon talált.
10. Mind a hat Holdra szállás Richard Nixon elnöksége idején történt - egyetlen másik amerikai vezető sem állította, hogy embert küldött volna a Föld kísérőjére, pedig az elmúlt negyven év gyors technológiai fejlődést hozott. -
endrev #60 Igen. Voltaképpen ezért nincs értelme bármilyen vitának erről, addig amíg nem látsz működő modellt. Bár a nagy Hadronütköztetőről sem látsz működő modellt, sem az OpenCL-technológiáról, mégis valóságosnak fogjuk fel őket. Ergo a dologban van némi szubjektivitás is, a nagysága pedig ismeretlen.
A megemlítés természetesen még nem vita. :)
Bocs, elfelejtettem visszanézni pár napig. -
#59
Azt hiszem, nem értesz. Természetesen elfogadom a találmány forradalmiságát, ha az működik és nem magyarázható az ismert fizikai törvényekkel. Ez esetben természetesen az ismert fizikai törvényeket kell felülvizsgálni, tetszik vagy nem.
Az általad belinkelt "találmányok" azonban vagy nem működnek (még magyarázó szöveg sincs hozzájuk, csak egy animáció), vagy a működésük megmagyarázható az ismert fizikai törvényekkel (inga kitérése, csónak haladása a medencében). Vagyis ezek a "találmányok" semmi eddig ismertnek nem mondanak ellent.
Mindaddig, amíg valaki elő nem áll egy MŰKÖDŐ és az eddigi fizikai ismereteknek ellentmondó találmánnyal, pusztán spekuláció a változó sebességű körmozgáson alapuló reakciómentes meghajtásról beszélni - főleg úgy, hogy tudományos elmélettel sem támasztják alá az állítólagos működést. Ez a vélemény messze nem zárja ki az új találmányok lehetőségét vagy a jelenleg ismert törvények kibővítését, ám lásd be, hogy hibás az az elmélet, amelyet a kísérletek nem támasztanak alá. Aminthogy hibás a nem működő találmány is. :) -
endrev #58 Kedves KillerBee, képzeld magad egy olyan feltaláló helyébe, aki valamilyen minden eddiginek ellentmondót alkotott. Szerinted nem mosolyognál azokon, akik spekulációval vádolnak?
Ha az ember(iség) nincs a mindentudás állapotában, akkor semmi másra nem képes, csak spekulációra. Legfeljebb egyre kevésbé jellemző ez, de ahogy a 20. század elején is nevetséges volt a "már mindent feltaláltunk, ami feltalálható"-gondolat, úgy ma is az.
(mosoly) -
#57
Nem az a spekuláció, amit én írok, hanem az, amit ezek a "feltalálók" írnak és mondanak. A már ismert és milliószorosan érvényesnek bizonyult fizikai törvényeket ne nevezzük már spekulációknak!
Én nem spekulációkkal, hanem a magam nem is túl mély fizikai ismereteivel, a régóta ismert alaptörvények felhasználásával meg tudom magyarázni, miért teszik a szóban forgó eszközök azt, amit tesznek, és miért nem fognak soha működni a világűrben.
Ha a "feltalálók" ezzel nem értenek egyet, akkor kéretik ezt demonstrálni olyan eszközökkel, amelyek működése nem magyarázható meg az eddig ismert fizikai törvényekkel. A csónak mozgása vagy az inga kitérése megmagyarázható velük, animációkat meg értelmes ember nem tekint bizonyítéknak.
Azt senki nem várja el a "feltalálóktól", hogy a tudományos elméletet is megadják az eszközük működéséhez, megteszik majd ezt a tudósok, már amennyiben lesznek ezt megkívánó, működő "találmányok". -
endrev #56 KillerBee, mindez amit írsz, csak spekuláció (mi más, hiszen csak írod), ahogy ez a csevely is. Aminek igazán értelme van, az nem a beszélgetés, hanem az esztergálás, kísérletezés, fejlesztés. -
#55
Az általad linkelt videóban többször is hivatkoznak az ingateszt eredményességére, vagyis hogy ha egy fonálra felfüggesztik a szerkezetet, akkor az a függőlegestől egy adott irányban eltér az ingamozgás átlagában. Ezzel a cucc működőképességét vélik igazolva látni.
Első pillantásra ez meggyőzőnek tűnik, de csak az elsőre. Te meg tudod ezt magyarázni? Próbáld meg és ha nem sikerül, akkor szabad a gazda és én elmondom, miért történik ez. A magyarázat igen egyszerű, és szó sincs olyan hajtóerőről, amely a változó sebességű körmozgásból lineáris mozgást állítana elő. (Ettől persze egy függönyrúdról lelógatva a cucc előre haladna a rúdon, de csak a korábban már említett súrlódás miatt. A világűrben nem működne.)
-
#54
Az első videóhoz nincs semmi magyarázat, ez így értelmezhetetlen.
A másodikban a "feltaláló" kb. ötször elmagyarázza, hogy a három karika azonos impulzusmomentummal rendelkezik forgáskor (mert bár átmérőjük különböző, az anyaguk sűrűsége is az), és hogy síkjuk egymással 90 fokot zár be. Meghajtásról azonban egyedül a címben van szó (gyroscopic propulsion), a szöveges magyarázatban már egyszót sem szól meghajtásról. A dolog erősen hasonlít a human gyroscope-hoz, ebben nincs semmi különös. -
#53
Nos, a #49-ben megadott videó csak látszólag meglepő, de nincs benne semmi különös, noha persze elég ötletes. Az egész a súrlódáson ill. a közegellenálláson alapul és ugyanezt bárki képes megtenni pl. jégen, de akár egy csónakban előre-hátra hajolgatva is. Amikor rövidebb úton, de gyorsabban mozog a tömeg, akkor legyőzi a súrlódást, ám amikor lassabban, akkor a mozgási súrlódásnál erősebb tapadási súrlódás miatt impulzust ad át a talajnak ill. a víznek.
Vízben a változó közegellenállás játszik. Bár a csónak látszólag egyenletes sebességgel halad, a valóságban ingadozik a sebessége és ezáltal változik a közegellenállás.
A világűrben mindez nem működik.
A #48-ban megadott link nem jó. -
endrev #52 Ez csak animáció, de a jól illusztrálja a lenti 1. pontban említett megoldás működését. http://www.youtube.com/watch?v=HbGHp0Ieh1I&feature=related
Itt egy szabadalmazott elektromágneses megoldást magyaráz a feltaláló, bár ez csak animáció. http://www.youtube.com/watch?v=7Lka6d6DDBs
Nem láttam azt a filmet. :D
-
Kispokhi #51 http://www.projectrho.com/rocket/rocket3am.html
http://en.wikipedia.org/wiki/Reactionless_drive
http://orbitalvector.com/
-
Kispokhi #50 Azért kérdtem mert csak a youtubeon találtam valamit róluk, köszi a linkeket.
"Az egyetlen útja annak, hogy valaki felismerésekre jusson ezen a téren, az az, hogy teljesen kiirtja magából a fizika törvények dogmatizmusát, és minden törvényt csak látszólagosnak (az aktuális körülmények között, általában érvényesnek) tekint. Ne higgy az elődöknek, mindenről győződj meg magad... :)"
Erről egyből a Békés harcos útja c. film jutott eszembe az öreg ugyan ezt mondja a srácnak csak űrhajó meghajtással kapcsolatban :D -
endrev #49 Na, itt már kicsit precízebben csinálták meg. http://www.youtube.com/watch?v=GmtWcmm2Wgw
Látszik, hogy bár működik, nagyon gyenge, gyakorlatilag használhatatlan, azonban mutatja a legfontosabb dolgot: megoldható. Csak kutatni, fejleszteni kell.
Annak a kajaknak a mozgása hasonló az első távírójelhez. Soha nem volt kétséges, mégha akkortájt sokan kételkedtek is benne (ki-ki helyettesítse be magát :) ), hogy a végeredmény a HDTV-lesz, meg mobiltelefónia stb. -
endrev #48 Itt az 1. pontban említett megoldásról van szó, amennyire az ábrák alapján hirtelenjében meg tudom állapítani: Tömeg keringetése változó sebességgel Bár szerintem épp elrontotta valahol, de az irány jó. -
endrev #47 KillerBee: Én sem értem a működési elvüket, kivéve az 1-2. pontokban írtakét, de arról sem tudom hogy hogyan írhatnám le ide. Animációk kellenének, esetleg kinematikai modellezés is, ez pedig nem egyszerű. Akkor tíz éve készítettem ilyet, ezzel készültünk fel a tényleges kivitelezésre, és megspóroltunk egy csomó kudarcot, de már ezek az animációk elvesztek.
De nem adtam fel. ;)
"Nem lehet, hogy a szerkentyűk a Föld impulzusmomentumát "csapolják meg"?"
Biztos vagyok benne, hogy nem, de persze egyetlen ilyen hajtóművet sem próbáltak ki a Földtől távol.
Kispokhi: Most keresgéltem a témában a neten, de "impulse engine" vagy "impulse drive" szavakkal főleg sci-fi anyagok találhatóak. Az egyetlen útja annak, hogy valaki felismerésekre jusson ezen a téren, az az, hogy teljesen kiirtja magából a fizika törvények dogmatizmusát, és minden törvényt csak látszólagosnak (az aktuális körülmények között, általában érvényesnek) tekint. Ne higgy az elődöknek, mindenről győződj meg magad... :) -
Kispokhi #46 Endrev tudnál adni 1-2 linket ahol ezekről magyarul vagy angolul olvashatnék mert nem igazán értem a működésüket. köszi
-
#45
Lehet, hogy én vagyok fafejű, de akkor sem értem, hogyan keletkeznék a leírtakból tartósan nettó erő, amely tartósan egyenes vonalú gyorsuló mozgást idézne elő. Elmagyaráznád nekem részletesen a fizikai működésüket?
Mivel tömegeket forgatsz, itt bejön az impulzusmomentum megmaradásának törvénye is. Nem lehet, hogy a szerkentyűk a Föld impulzusmomentumát "csapolják meg"? Kicsit hasonlatosan ahhoz a látszólagos erőhöz, amely hatására a Hold távolodik a Földtől? -
endrev #44 "És birtokolja ezeket a "jelenlegi ismereteket"? :)"
És KI birtokolja...
Késő van... :) -
endrev #43 Egyébként bocs a ritka válasz miatt, most jutott csak eszembe újra ránézni itt a hozzászólásokra. -
endrev #42 "Az impulzusmegmaradás törvénye általános érvényű törvény, a jelenlegi fizikai ismeretek szerint nem lehet megkerülni. Az alapja az, hogy egy rendszer tömegközéppontja külső hatás nélkül nem változhat meg."
És birtokolja ezeket a "jelenlegi ismereteket"? :)
Kérésedre válaszul:
1. Változó sebességű tömegkeringetés. Az impulzusmegmaradás törvénye miatt egy ellenerő lép fel a szerkezetben, azonban ezt egy jóminőségű motor esetén a motor kompenzálni tudja (az erő a motorra terhelődik).
2. Ugyanennek egy másfajta mechanikával történő jobb megoldása.
3. Tömegek forgatása három tengelyen. Ezt már komplikáltabb megvalósítani.
4. (hasonló a 3.-hoz, csak kicsit más)
Ezek mind nagyon rázkódnak, könnyen széteshetnek a fellépő erőhatások miatt, inkább csak kezdeti fázisoknak jók.
5. Lehetőleg minél nehezebb folyadék áramoltatása egy zárt rendszerben, két nagyon pontosan megtervezett forgó tárcsa között. Olyan áramlási pálya jön létre, amelyben az atomok három tengely mentén fordulnak el. Ez már nagyon bonyolult, nem egy sufniszínvonal, viszont ez 200 kg-os modell 2,5 tonnát tudott felemelni. Nem könnyű a fejlesztése, mert ha egy kicsit is félreméretezik a tárcsák topográfiáját, akkor semmi sem történik.
Viszont a természetben megtalálható minden kiindulási alap.
Remélem mostmár kielégítő voltam KillerBee. -
#41
Avagy mondjam, hogy a hülyék fegyvere az, hogy megalapozatlan állításokat tesznek, ráadásul még csak utána sem olvasnak - bármilyen nyelven? -
#40
Nethozzáférésed és guglid neked is van, keress utána olyan nyelven, amelyet értesz. Esetleg a babelfish lefordítja neked egy általad is ismert világnyelvre (orosz, német, olasz, francia). Ha egyetlen ilyet sem ismersz, az meg a te szoc. problémád, már nagyon hosszú ideje minden középiskolában kötelező megtanulni legalább egy világnyelvet.
-
Sir Ny #39 olvasni tudok, viszont angolul nem. és az a gyengék fegyvere, hogy olyan érvekkel dobálóznak, amik olyan nyelven vannak, amiket a dog sem ért. -
#38
Az impulzusmegmaradás törvénye általános érvényű törvény, a jelenlegi fizikai ismeretek szerint nem lehet megkerülni. Az alapja az, hogy egy rendszer tömegközéppontja külső hatás nélkül nem változhat meg.
Az egyetlen fizikailag még nem elég alaposan vizsgált elképzelés az, hogy a vákuumnak is van impulzusa és ennek "kiszivattyúzásával" lehetséges lenne a reaktív anyag nélküli impulzusmeghajtás. Eléggé kétlem azonban, hogy endrevnek mindezt pár HDD-motorral sikerült megvalósítania. Vízautó? -
Kispokhi #37 Én is nagyon kíváncsi lennék ezekre a meghajtásokra....... -
#36
Aha, szóval ennyire titkos - vagy ennyire képtelenség. :P -
#35
Már kértelek a #25-ben, hogy mesélj róla. Vagy annyira titok?
Mi az a legalább 5 működő megoldás? -
endrev #34 "minden esetre elég elkeserítő hogy nincs egy olyan techinka amivel felehet jutni a földről biztonságosan valami az űrbe többször is (újra töltés nélkűl) és azzal viszonylag gyorsan elérní mongyuk a plutót"
Az impulzusmeghajtásra (az impulzusmegmaradás törvényének megkerülésén alapuló meghajtásokra) legalább öt működő megoldásról tudok, de több is lehet, szupravezetőkkel pedig még talán mozgóalkatrész nélkül is meg lehetne oldani.
Egy ilyen meghajtással működő űrhajó teljes egészében elektromos árammal mehetne nehéz égetnivaló üzemenyag nélkül, és nemigen tudna elromlani, tehát akkor így a meghajtás már csak az áramtermelésen múlna. Lassan már kihalnak a konzervatív vezetők és a nyitottabb fiataloknak köszönhető végre bekerülhet a fejlesztésbe a nullpontienergia-vonal.
Ekkor már csak erősebb anyagokra és jobb szigetelésre lenne szükség, és akár el is készülhetne a "Prométheusz, X302" (gy.k. áthallás a Csillagkapuból), bár az alakja nyilván jobban hasonlítana egy lapított gömbre vagy ellipszoidra, fúvókák nélkül. :D
Dollárszázmilliók mennek el a rakétaüzemanyagra. Ezeket a pénzeket a fentiek fejlesztésére is lehetne fordítani, ez teljesen megváltoztatná az űrtechnológia alapjait és igazi űrhajókat (nem csak nagy, önmeghajtásos ágyúgolyókat) hívhatna életre, lezárva ezzel a rakétakorszakot. -
endrev #33 Nem volt lejtőn, a kezemben volt, és amikor bekapcsoltuk, elhúzta magát a kezemmel együtt. A következő generációs modellt már nem tudtuk elkészíteni, de ami késik, nem marad el.
kukac, inkább ne mondj semmit, az sokkal értékesebb. ;) -
#32
Már ha olvasni is tudsz, nem csak okoskodni. -
Sir Ny #31 ezer évre elegendő urán. jah. csak attól függ, hogy mennyire van elérhető helyen. -
#30
A Földön ezer évre elég urán van, földi felhasználásra marhaság lenne kitermelni. Holdi felhasználásra is, mert egyszerűbb odavinni a szokásosnál sokkal jobban feldúsított fűtőelemeket. Szimpla burvárhír az egész, hogy a gyogyósoknak legyen min csámcsogni. -
Sir Ny #29 "Biztos hogy valami van a holdon amiért mindenki oda vágyik. Csak nem publikus MÉG."
http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20090630-uranium-a-holdon-a-tavoli-jovoben-akar-energia-termelesere-is.html -
Sir Ny #28 hogy kerülnek az orosz tervek a Holdra és a Marsra? ki az a hülye aki orosz terveket szállítgat qrva messzire? a Posta mennyiért vinné el a terveimet a Marsra? -
Kispokhi #27 minden esetre elég elkeserítő hogy nincs egy olyan techinka amivel felehet jutni a földről biztonságosan valami az űrbe többször is (újra töltés nélkűl) és azzal viszonylag gyorsan elérní mongyuk a plutót. Például ott van a VASIMR ami még mindig nincs kifejlesztve de elég gyors akár 300km/s el lehet vele érni de egy ilyen az életbe nem emel fel semmit a földről. Viszont egy fúziós hajtóművet a légkörben használni nem lenne bölcs dolog. Csillagközi utazásról nem is beszélve. Sajna messze van meg a lidérceket verő daedalus :S:S -
#26
Természetesen itt elsősorban arra a megoldásra gondolok, amikor a reaktor felhevíti a kiáramló gázt. A különféle elektromos meghajtásokkal jóval nagyobb kiáramlási sebességet lehet elérni, csakhogy azoknál a reaktor hőjéből előszor elektromos energiát kell nyerni (nagy veszteség), a megmaradó elektromos energia felhasználásánál meg belép az impulzusmegmaradás törvénye miatti hatékonyságcsökkenés. -
#25
Mesélj! :)) -
#24
"Szerintem a nukleáris hajtóműveké a jövő"
Sokáig én is ezt hittem, de mostanában, főleg egy korábbi topicban megbeszéltek kapcsán már nem vagyok ebben annyira biztos - bár még reménykedem. A mai eszközökkel a reaktív anyagot nem lehet lényegesen (mondjuk min. egy nagyságrenddel) nagyobb sebességgel kifúvatni, mint a hagyományos kémiai hajtóművekkel, akkor meg a reaktív anyag maga is adhatja az energiát. Az eddigi kísérletek szerint max. 2-3-szoros hatékonyságot lehetne elérni nukleáris meghajtással.
Az alapvető korlátot az impulzusmegmaradás törvénye jelenti. :( -
kukacos #23 Én se értem, mit bénáztatok az impulzushajtóművel. Mi a haverommal ötévesen fúziós erőművet csináltunk sufnituninggal, rotschildhajtóműves parittyamodellből. Két rágónkba és egy játékmaci karjába került, de le kellett állítanunk, amikor megjelent a polgári védelem. Egyébként ma már minden zenélő bili ezzel üzemelne.