halgatyó#8
Más. A rák és más betegségek kockázata nem szökik az egekbe, ez egy akkora bulvárszar, hogy hanyattvágom magamat.
Az ionizáló sugárzásnak (mert most erről van szó, nevezzük nevén!) többféle hatása van, azokat többféle szempont szerint lehet csoportosítani:
1.) Valószínűségi jellegű hatás(ok) és biztosan jelentkező hatások.
Az előbbi tipikusan a hosszú időre (évek, évtizedek) elnyújtottan kapott sok kis dózisra jellemzőek. Ezeknél az egészségi hatás KOCKÁZATA lesz nagyobb, ha a dózis nagyobb.
Az utóbbi a rövid idő alatt vagy egy alkalommal megkapott nagyobb dózisok esete. Itt VAN egy KÜSZÖBDÓZIS, mi alatt a hatás (hányinger, tengeribetegség, vérképromlás, stb) nem jelenik meg, a küszöbdózis fölött pedig megjelenik.
Ezért NEM szökik az egekbe a károsodás valószínűsége: teljesen más hatások érvényesülnek nagyobb dózisoknál.
2.) A sugárzásnak vannak azonnali és később jelentkező hatásai.
Az azonnali hatások tipikusan az egyszeri vagy rövid idő alatt megkapott nagyobb dózisokra jellemzőek. (az előző pont második esete)
A késői hatások mind az egyszeri (rövidebb idejű) nagy dózis, mind pedig a hosszú időre elnyújtott kis dózisok esetére jellemzőek lehetnek. Ezek között előfordulhat a rák is (ez a valószínűségi jellegű károsodás) de vannak más hatások is, amelyek a szövetroncsolódásból következnek. (például a bőrön jelentkező jellegzetes elváltozás, ami azoknak az ujjain figyelhető meg, akik sok éven át vagy még tovább dolgoztak izotóplaborban és kézzel fogdosták a forrásokat.)