Newton tévedett?

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

NEXUS6
#78
Õööö a jelenlegi tudásszinten erre a kérdésre nincs válasz. Ami megint csak jelzem, hogy távolról sem jelenti azt, hogy valaha is lesz. Pl, mert valójában a kérdés maga értelmetlen, mert a kiinduló elmélet is hibás!

A végtelen ciklus meg simán elképzelhetõ, ha az energia nem disszipálódik, vagy ha van ugyan valamifajta dissszipálódás, de ez máshonnan (pl. ZPE) pótlódik.

A jelenlegi szinten sem a teret sem az anyagot magát(fõleg a tömeget) nem tudjuk kimerítõen definiálni. Ha tudnánk és ennek lenne technikai megvalósítása is, akkor valszeg már Warp-ûrhajókkal utazgatnánk, mint a Sztártrekben.
😊))

Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs

#77
nagyon helyes, hogy olvasgatsz, bár mi ezeken már túl vagyunk. (van még egy olyan varázsszó is, hogy spontán szimmetriasértés. ennek tudtommal senki nem tudja az okát. ez kvantummechanikai, szubatomi fogalom, de a jelenség megnyilvánul makrokozmikus léptékben is.)

Kara kánként folytatom tanításom.

#76
Bármit fel lehet tételezni, de kanyarodjunk vissza a fõ kérdéshez: ha a világegyetem tágul, akkor a semmibõl születik a tér?

Egyébként az egészet fel lehet fogni egy csavarrúgóként is. (Azért jutott ez eszembe, mert nemrég megpróbáltam megjavítani egy redõny ún. automatáját, amelyben csavarrúgó van).
Eszerint nincs itt semmiféle tágulás (a csavarrúgó hossza sem változik, amikor kienged, vagy összenyomjuk), csupán az elemek egymáshoz viszonyított helyzete módosul, és ezzel együtt jár az erõhatások módosulása is.
Persze, a példa nem jó, mert a csavarrúgót össze kell nyomni, magától nem tudja fenntartani a ciklust.

Kara kánként folytatom tanításom.

#75
Newton idejében 1 font sterling = 453.6 gr sterling ezüst = ???
Attól, hogy volt mögötte ezüstfedezet, x mennyiségû ezüst ugyanúgy érhetett az egyik nap 20 kiló kenyeret, a másik nap meg 15öt.

#74
Itt most nem a fedezékrõl van szó vagy az aranyról, ezüstrõl... az más téma, itt most a fizikai méretekrõl és annak nemlétezésérõl van szó a jelenlegi pénznél (amit Newton nem akart). Mindegy, hogy a pénz mibõl van, lehet fából is ami azt illeti (ha az adott anyagnak van piaci értéke akkor nincs semmi gond), az amirõl itt szó van, az, hogy megállapítható e, hogy mi (fizikailag mérhetõ tulajdonságok) vagy nem. Newton ELLENEZTE, hogy a pénzt megfosszák fizikailag mérhetõ tulajdonságaitól.

Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan

#72
NEM NEM NEM. Newton ennek éppen ellenált.

Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan

#71
Lehet, hogy én fogalmaztam rosszul, persze, hogy igazatok van, van gravitáció az ûrben is, ha eldobok egy tárgyat az addig fog száguldani, még nem valami megállásra, vagy kinemz téríti más irányba, de ez a gravitáció nem olyan mint a földön, ott nincs levegõ, ezáltal súrlódás vagy levegõközeg ellenállás, ezért ez nem olyan gravitáció, az aszteroidák akár az univerzum peremérõl is jöhetnek több millió év alatt még ide nem érnek....

A sötét anyag lehet ez is, mit ez az ábra szemléltet a nagy bumm idejébõl, nem volt egyenletes, ha nem egyenetlen volt, a képen a sötétfoltok azok, amelyekbõl a galaxisok is létrejöttek...Idézet egy cikkbõl:

"A galaxishalmazok csírái és a felfúvódás

A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás egyik legfõbb jellegzetessége, hogy minden irányból közel egyenletes hõmérsékleten (2,73 Kelvin) érkezik. Roppant fontosak azonban a sugárzásban tapasztalható apró ingadozások, amelyeket a Cosmic Background Explorer nevû amerikai mûhold talált meg elõször, még 1992-ben (a mûhold század-százaléknyi eltérésekre bukkant, lásd a lenti képen). A sugárzás hõmérsékletingadozásai ugyanis az õsanyag sûrûségingadozásai miatt alakultak ki. Ez arra utal, hogy az õsanyagban kisebb-nagyobb gócok, csomók léteztek, s ezek növekedésével, a sötét anyag vezérletével alakultak ki a mai galaxishalmazok. Ezen õsi sûrûségingadozások nélkül nem tudnánk magyarázni létezésüket."


KillerBee
#70
Ha virtuális részecskékrõl van szó, akkor azok további kölcsönhatásokban vesznek részt, folytonos átalakulások folyamán és részecskeként nem is detektálod õket. Ha viszont már megfigyelted azokat a fotonokat, akkor már "valódi" részecskékké váltak, és ekkor az energiamárleg egyéb forrásból egyenlítõdik ki (mivel a kölcsönvett energiát vissza kell adni a vákuumnak).

http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)

NEXUS6
#69
"Erre én is gondoltam, de nem akartam itt bonyolítani a dolgokat.
Anyag-antianyag pár kölcsönös megsemmisítésekor energia szabadul fel. Arra nem mernék megesküdni, hogy ez csak elektromágneses energia, vagyis foton lenne, ennyire nem vagyok a témában! Mi lesz ezzel az energiával? Mert ugye akkor a vákuum csak termelné az energiát, nem is kellene bonyolult vákuumenergia-kinyerõ szerkezet, csak egy megfelelõ vevõantenna."

Tegyük föl, hogy ezt az antennát úgy hívják, hogy anyag. És tegyük föl hogy ez az antenna folyamatosan, igaz elhanyagolhatóan kis mértékben csapolja meg a nullponti energiát.
Még ha az univerzum állandó is amúgy, még is valszeg azt látnánk, hogy volt egy idõpont a múltban, amikor az anyag nagy sûrûséget ért el és annak hûlése a mindenfajta háttérsugárzás. Ez is egy lehetõség igaz nagyon messze van a standard kozmológiai modelltõl.

Csak azt akarom ezzel mondani, hogy a jelenlegi fizikai/kozmológiai elméletek és az eszközeink, amik mérése alapján ezeket kitaláljuk, annyira adnak valós képet az univerzumról, mintha most kapnál életedben elõször a kezedbe egy fényképet egy valós, végtelenül bonyolult tárgyról, és meg kéne állapítani, hogy mi is az valójában. Szal talán még nagy vonalakban sem ismerjük, mert nem ismerhetjük az univerzum valós téridõ szerkezetét, ugyanis eddig csak egyetlen nézõpontból néztük azt!

A kvantummechanika mint elmélet, ha úgy nézzük valóban felfoghatatlan dolgokat tartalmaz. Ami viszont nem jelenti azt, hogy az elmélet érvényes, és a világ maga is felfoghatatlan.

Nem egyszer fordult már elõ a tudomány történetében, hogy felfoghatatlan, inkonzisztens, túlparaméterezett elméletek uralkodtak csak azért, mert az adott terület képviselõ, már sem ezt, sem pedig a fejlettebb modellt nem tudták/nem akarták megérteni.

Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs

#68
Ez tényleg érdekes hír.<#taps>

Kara kánként folytatom tanításom.

#67
Erre én is gondoltam, de nem akartam itt bonyolítani a dolgokat.
Anyag-antianyag pár kölcsönös megsemmisítésekor energia szabadul fel. Arra nem mernék megesküdni, hogy ez csak elektromágneses energia, vagyis foton lenne, ennyire nem vagyok a témában! Mi lesz ezzel az energiával? Mert ugye akkor a vákuum csak termelné az energiát, nem is kellene bonyolult vákuumenergia-kinyerõ szerkezet, csak egy megfelelõ vevõantenna.

Ha engem kérdezel, a keletkezõ energia mindjárt létrehoz egy anyag-antianyag párt, így a kör bezárul. Igazából, ez is valamiféle húrrezgés lehet, de nagyon elemi szinten.

Különben, a korábban általam felvázolt világegyetem modellrõl annyit, hogy a gyorsuló tágulásban én nem hiszek, de ez nem hit kérdése. Ha a tudósok kiszámolják, és a kísérletek vagy megfigyelések azt igazolják, akkor ott nincs apelláta. Hinni a templomban kell!

Ezért én szépen felmondom, amit megtanultam akadémiai tudósoktól, oszt esetleg hozzáfûzöm lábjegyzetben a különvéleményem, mert azt lehet.

Amúgy, például a kvantummechanika olyan dolog, hogy azt igazából nem is lehet megérteni, el kell fogadni oszt jónapot.

Kara kánként folytatom tanításom.

#66
Fura most ez a cikk, hiszen pont múlt hét elején volt egy nagy bejelentés miszerint közvetlen bizonyítékot találtak a sötét anyag létezésére... (NASA oldalán volt a bejelentés)

Ha jól értelmeztem:

Amit találtak: Egy galaxis ami nagy sebességgel átment egy nagy viszonylag "sûrû" gázfelhõn.

Amit történt: A látható anyag szépen fentakadt a gázfelhõben és lelassult (csak egy kicsit, de pont eléggé). Míg a sötét anyag (ami ugye nem lép kölcsönhatásba a látható anyaggal) nem lassult, így gyakorlatilag a gázfelhõ mint egy szûrõ szépen szétválaztotta a sötét anyagot és a láthatót. A sötét anyagról szépen lemaradt a látható.

Elég egyszerû 😄, ez a szép a tudományban, hogy sokszor a legbonyolultabb kérdésekre is tök egyeszerû a válasz, csak sokáig tart megtalálni.

Common sense,based on a strict construction of the term,consists of what people in common would agree on:that which they\"sense\"(in common)as their common natural understanding. Go buy some!

#65
Engem ez most itt nem érdekel.
Legfeljebb annyiban, hogy - ha jól értettem - Newton egy szemét volt, mert elszakította a pénzt a fedezetéül szolgáló aranytól és ezüsttõl. Lehet válaszolni Igennel, vagy Nemmel.

Kara kánként folytatom tanításom.

KillerBee
#64
Az aranyfedezetû pénz sem volt éppen Isten áldása. Azt sem mondanám, hogy akkoriban ismeretlen volt az infláció, hiszen a pénz vásáróerejét egy a termeléstõl vagy árufedezettõl teljesen független fém mennyisége határozta meg - pl. egy új aranybánya termelésének hatására csökkent a forgalomban lévõ aranypénz vásárlóereje.

Többnyire persze deflációs hatások lehettek, pl. amikor éppen nagyjából állandó volt a forgalomban lévõ aranypénz (vagy aranyfedezetû papírpénz). Ilyenkor a növekvõ árufedezettel szemben álló változatlan pénzmennyiség a termelés gátjává vált, mert a nyereség nem a termelõnél csapódott le. Ilyenkor gáz volt, ha nem állt rendelkezésre elég arany a pénzveréshez. Végsõ soron ezért is szûnt meg a pénz aranyfedezethez kötése.

A pénz valódi fedezete az árufedezet, nem az arany vagy az ezüst. Abban persze igazad van, hogy az aranyfedezet megszüntetésével sokkal könnyebbé vált a pénz "légiesítése", amit a mostani monetáris válság is szépen igazol.

http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)

#63
"Ez azért furcsa, mert a tér nem teljesen üres valami, ha jól emlékszem a tudós magyarázatra, az abszolút vákuumban is - tehát amelyben még háttérsugárzás és semmilyen elektromágneses hullám vagy külsõ gravitációs hatás sincs - a tér olyan anyag-antianyag párokból áll, amelyek spontán módon alakulnak át egymásba, a végtelenségig. (A vákuumenergiás megszállottak ezt jelenséget szeretnék megcsapolni energiakinyerési céllal.)"

Ezzel van egy kis probléma anyag és anti-anyag annihilációban mindkét részecske megsemmisülésekor keletkezõ fotonok hova lesznek ?

Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml

KillerBee
#62
Úgy értem, hogy nem a mozgáshoz kell erõ (hiszen az egyenes vonalú, egyenletes mozgás megkülönbözhetetlen az álló helyzettól, mihez képes ugye), hanem a mozgás irányának vagy sebességének megváltoztatásához kell erõ.

A sebesség semmiképpen nem erõ, még akkor sem, ha vektorosan ábrázolható. Az igaz, hogy erõ hatott egy testre, amikor nõtt vagy csökkent az egyenes vonalú mozgásának sebessége, de az az erõ épp akkor szûnt meg, amikor a test megszûnt az erõ irányában gyorsulni vagy lassulni. Amire te gondolsz, az a mozgásmennyiség, azaz a momentum.

http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)

#61
Ezt most hogy érted? Miaz hogy a mozgáshoz nem szükséges erõ?
Magától csaknem lódul meg egy aszteroida vagy üstökös...
Már hogyne lenne erõ a sebesség is? Vektorosan is fel lehet írni. Másrészt meg valami hatott rá, hogy ekkora sebességgel száguld, az pedig v.színû egy erõ volt és nem vattacukor 😊
De értem mire akartál kilyukadni, csak te se fogalmaztál túl jól.

Amikor eldobsz egy labdát arra is hat legalább 2 erõ. (persze tudom h több)
Az az erõ amivel eldobtad. És a gravitációs ami lehúzza. (meg légellenállás stb)
És amikor a labda repül annak az erõnek a segítségével repül, amit te 'adtál' neki. És a gravitáció miatt nem száll ki az ûrbe.
És a sebesség meg tömegbõl ki lehet számolni mekkora erõvel is halad az a labda, a grav. megtömeg segítséégvel pedig h mekkora erõvel hat rá az az erõ. Stbstbstb...

#60
OFF:

Különben végképpen egyszerû a dolog, Newton idejében 1 font sterling = 453.6 gr sterling ezüst. Ma 1 font = ???

Aki itt megadja a definiciót annak le a kalappal.

Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan

#59
OFF:

Ez nem "mérettelenítés" volt hanem "hígítás" vagyis a méretek megváltoztatása. A mai pénznek nincs mérete, egészen más kategóriáról van szó, még csak nem is hasonló.

Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan

#58
OFF:

Azt jelenti, hogy a pénz azelõtt tömegben volt definiálva, pl. 1 font (sterling) az 1 font (453.6 gr) sterling ezüst volt aminek az összetétele 92.5% ezüst és 7.5% réz volt. Tehát fizikai méretei voltak, tömeg és térfogat. Az emberek tudták, hogy mi a pénz (és ha papírban volt akkor is tudták, hogy a bankban hever 1 font sterling ezüst az 1 font értékû papír ellen, mert a papír csak bizonyítvány volt a fizikai anyag létezésére). Ma viszont (és ezt már akkor akarták megcsinálni ennek állt ellen Newton) nem tudjuk mi is valójában egy font vagy dollár stb. Nincs fizikai megfelelõje, csupán egy dimenzió nélküli valami amit egy számmal látnak el és semmi módszer nem létezik amivel tudnád, hogy az ami tegnap 1 font volt az ma mennyi (vásárlóerõt megközelítõleg komplikált makrogazdasági módszerekkel meglehet elméletileg állapítani de az még ha pontos is akkor sem tudod megállapítani a fizikai méretektõl mentes pénz tulajdonságait (mert nem léteznek) és ezért nem tudod azt sem, hogy állandó vagy sem.) Ha valamit nem tudsz mérni, nem tudod megállapítani állandóságát sem. Maga a szám amit ráirnak az fikció és nincs kötve semmi féle valós tulajdonsághoz. Különben az állandó fizikai méretekkel rendelkezõ pénz vásárlóereje is változik, de az ilyen pénz fizikai tulajdonsága állandó, tehát nem lehet manipuláni, keverhetsz bele kisebb "vásárlóerejû" anyagot de ezzel megváltozik fizikai tulajdonsága és már nem lesz egyenlõ az elõbbi pénzel. Amikor a Római császárok elkezdték vasból és rézbõl csinálni a pénzt arany és ezüst helyett, hogy finanszírozzák a hadjárataikat, akkor infláció volt mert a pénz mennyisége növekedett (értéke csükkent), de az akinek aranypénze volt megtakarítva, nem veszített semmit mert az õ pénze értéke megmaradt, mert fizikai tulajdonságai egyértelmûen elválasztották a rézbõl készült pénztõl. Nem nevezték mindkettõt 1 tallérnak hanem az egyiket aranytallérként kezelték a másikat nem és a kettõ vásárlóereje is különbözött. Nem veszett el a vásárlóereje politikai döntések miatt. Ma ez lehetetlenség.

Érdekeségként meglehet említeni, hogy nyelvileg is ellentmondásos dolgok vannak a gazdasági modelekben mert pl. az infláció szó csak olyan dolgoknál alkalmazható amelyeknek térfogatuk létezik (3 dimenzió), és mivel az árak egy fizikai mértékeket nélkülözõ pénzben vannak kifelyezve, amelyek értéke csak 1 dimenzionális (az árat kimutató szám) lehetetlenség inflációról beszélni következtetetten és logikus formában. De ez nem foglalkoztatja a "szakembereket", errõl nem olvashatunk cikkeket, hogy valaki tévedett (pedig itt egyértelmû a hiba) hanem inkább erõszakolják ezt a hibás modelt és egy fantáziavilágban képzelve el magukat azt a modelt alkalmazzák amely megfelel nekik és nem azt amely tudományos alapon a legközelebb áll a valósághoz.

Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan

#57
"A kísérõkben található csillagok megfigyeléseink szerint sokkal gyorsabban mozognak, mint ami a gravitáció törvénye alapján lehetséges volna számukra. Amennyiben a klasszikus fizika helytálló, akkor ez csak a sötét anyag jelenlétének tulajdonítható"

Mi történik ha két vagy több galaxis összeütközik és nemcsak az egyik közepén van több milliónyi naptömegû fekete lyuk ?
Hármas galaxis karambol :

Nagy az esélye hogy a két galaxis közül az egyik nagyobb tömegû és annak uszályába kerülnek a kisebb galaxis külsõ részei, de mivel eltérõ irányba mozognak a kisebb galaxis közepén levõ szintén több milliónyi csillagtömegû fekete lyuk nem lesz része az új galaxisnak, hanem nagy ívben fog elhaladni mellette és a közös tömegközéppont körül fog keringeni. Ez a törpegalaxis nemcsak a fekete lyukat tartalmazza hanem a kisebb galaxis galaxismagját is mivel arra õ nagyobb vonzást gyakorolt mint a nagyobb galaxis.
Szóval meg kell nézni hogy a rendellenesen (gyorsabb a csillagmozgás) viselkedõ törpegalaxisok közepén van e fekete lyuk.
#56
"pénz mérettelenítése" ezt már a mért pénzzel rendelkezõ civilizációkban is alkalmazták, hogy pénzhez jussanak: az eredeti arany érméket beolvasztották és újra vertek belõlük érméket kisebb aranytartalommal 😊

Az igazi mérettelenítés a papírpénz bevezetése, mert önmagában csak annyi az értéke hogy "jelzi" hogy mennyit ér, de ha egy állam többet bocsát ki ebbõl akkor elértéktelenedik mert ugyanannyi megvásárolható árumennyiséghez több "jelzett" pénz társul.
KillerBee
#55
Annyival egészítenélek ki, hogy a mozgáshoz nem szükséges erõ és a sebesség nem erõ.

http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)

KillerBee
#54
"Az üstökösnek (mivel mozgása van, van gravitációs mezeje) ha nem kerül egy nálánál nagyobb gravitációjú mezõbe, addig ellenáll. Nem?"

Hogyan áll ellen? Polgári engedetlenséggel?

Minden testre az õt körülvevõ testek gravitációs erejének eredõje hat, függetlenül attól, hogy az egyes testek saját, vagy az összes test eredõ gravitációs ereje nagyobb vagy kisebb a sajátjánál.

http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)

#53
Az üstökösnek a tömege miatt van gravitációja. A sebesség csak azért jó neki, mert eleve van egy erõ ami mozgatja, így nehezebben kerül más bolygók v. csillagok gravitációs mezejében. Attól függetlenül hatnak rá a csillagok gravitációs mezõi csak szerencsés esetben a két erõ ( a csillag grav ereje és az üstökös sebessége) pályára állítja az üstököst. És így jópár ezer évig képes keringeni. Aztán ahogy fogy a 'hajtóerõ' úgy módosul a pálya, míg végül a rá ható gravitációs erõk közül a legnagyobb felé veszi az irányt. Vagy ami épp a pályája útjába kerül...

#52
De az ûrben sem mindenhol ugyanakkora a gravitációs erõ. Az üstökösnek (mivel mozgása van, van gravitációs mezeje) ha nem kerül egy nálánál nagyobb gravitációjú mezõbe, addig ellenáll. Nem?

Egy laikus kérdezi ezt. (Csak kíváncsi vagyok.)

Ráadásul üstökös nem keletkezik csak úgy, hanem kell hozzá egy robbanás(?).

Örökzöld sláger lett a \"Hol a Start-menü?\", melyet a mai, informatikában dolgozó, az adófizetők pénzén kiképzett, magukat értelmiségnek nevező emberek költöttek. Ennyi konzervatív f@szt...

#51
"õ volt az aki annak idején ellenált a pénz fizikai méretelenítésének"

Ezt azért szebben kifejthetted volna.
Különben mérettelenítés, két t-vel, de nem tudom mit értesz ez alatt. Röviden, ha lehet.

Kara kánként folytatom tanításom.

#50
Itt megint elõjön a lokális meg az általános. Minden testre, amely a naprendszerünkben van hat a Nap gravitációja. Olyan ez, mint egy nagy játékvonat, amely egy ellipszis alakú pályán mozog. A forgásnak megvan a jól meghatározott iránya, de te, mint benne ülõ utas akármerre mozoghatsz benne, akár hátrafelé is, amíg elérsz az utolsó kocsi végére. Még ki is ugorhatsz belõle, de ehhez erõt kell kifejtened, nem is kicsit. Pld. egy szék magától nem tud kiugrani, de ha hozzávágsz egy másik széket, akkor ki is ütheted, mint egy billiárdgolyót. Ha a Naprendszeren kívül kerülnél, akkor a Tejútrendszer, a mi galaxisunk gravitációja hatna rád, amely helyenként változó, természetesen, ahogy közelebb kerülsz a galaxis magjához, annál erõsebb. Ha kijutsz a galaxisközi térbe, ott az egyes galaxisok gravitációja hat rád, központi mag ott már nincs.

Kara kánként folytatom tanításom.

#49
nem lebegsz az ûrben, hanem itt vagy a Fõdön, és hülyeségeket irkálsz.

,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI

KillerBee
#48
"Egy aszteroida vagy üstökös nem kerül valamelyik égitest közelébe, amely tömegvonzást gyakorol rá, addig mi a pöccs van körülötte?......"

Pöcs éppen vsz. nincs körülötte, de a közelebbi és távolabbi galaxisok és galaxishalmazok gravitációja mindig és mindenhol hat rá.

"Akkor nem szabadbna az ûrben lebegned, zuhannod kéne a semmibe... "

Hiszed vagy nem, de pontosan ez történik az adott testtel.

http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)

#47
Már ne haragudj de az ûrben nem lebegsz. Egyszerûen ha egy test rendelkezik megfelelõ energiával akkor az addig foljtatja a mozgását míg valami erõ nem hat rá. Pl. összeütközik valami másik testel, vagy valami olyan tömegû test közelébe kerül amelynek gravitációja megváltoztatja az adott test mozgását. Szóval a gravitáció a tömegekhez kötõdik és magában egy képzeletbeli világûrben amelyben nem létezik tömeg esetleg igazad van és nincs gravitáció, de ilyen világûr nem létezik a tudomásom szerint. A valódi világûrben a tömegek egymásra hatnak gravitációs erõvel és ez az ami meghatározza a mozgást. Most ha én jól értem akkor a gond ott, van, hogy az ismert mennyiségû anyag... tõmeg nem pászol a matematikai modeleinkbe és ezért vezettek be olyan dolgokat mint a sötét anyag stb. hogy ezt az eltérést megmagyarázzák.

Különben éppen az a zsenialitás, hogy Newton volt az elsõk között akik megdöntötték azt a több évezredes "elméletet", hogy csak úgy történhet meg egy történet lánc, ha közvetlen vagy közvetett kapcsolat van a benne szereplõ történtek között (na ezt megmondtam aki megértette igyon meg egy sört) 😊 vagyis mivel a gravitáció egy olyan erõ amely elméletileg végtelen távolságra hat, (most ha hülyeséget beszélek akkor elõre elnézést) de Newton már olyan területeken kezdett járni amelyeken a quantum fizika is megszületett. Különben errõl olvastam a közelmúltban egy cikket, de most ha agyonütnek akkor sem jut eszembe, hogy a Scientific American-ban vagy a PNAS-ban vagy valami harmadik helyen.

Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan

#45
Akkor nem szabadbna az ûrben lebegned, zuhannod kéne a semmibe...
#44
"Mi az,hogy az ûrben nincsen gravitáció?A Föld mégis mitõl kering a Nap körül az ûrben? Jedierõtõl,vagy mi a fasz?"

Egy aszteroida vagy üstökös nem kerül valamelyik égitest közelébe, amely tömegvonzást gyakorol rá, addig mi a pöccs van körülötte?......
#43
Különben vannak olyanok akik Newton-t nem kedvelik, mert õ volt az aki annak idején ellenált a pénz fizikai méretelenítésének (mint az Angol Tudományos Akadémia vagy valami hasonló most nem jut eszembe elnöke), azt mondta ha valaminek nincs fizikai mérete (térfogat, tömeg stb.) és fõleg ha az a valami a pénz szerepét játsza akkor az aki "gyártja" az annyit lophat amennyit csak akar... és ebben is igaza volt, nem tévedett a jelenlegi pénzügyi rendszer egyenesen igazolja. Gondolom valakinek esetleg fáj Newton ez miatt ezért is próbálják meg diszkreditáni már most évszázadokkal halála után. Persze lehet, hogy csak képzelõdök 😊

Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan

#42
Ha már angol idézetekkel jövünk, van nekem is egy.

"The Mandarin Mentality of Modern Scientific Establishment

Toulmin and Goodfield lamented that "Newton's dynamics or Maxwell's electromagnetism is purchased at the price of a certain detachment from the world of fact."12 The price, as Richard Feynmen observed, is that the details of real-life experience have to be divorced from the fundamental physical laws. Yes, everything in physical science can be ultimately phrased in terms of "a lot of protons, neutrons, and electrons," and of their motions and changes. But what can the language of mathematic physicists tell us about men and history, or beauty and hope. Those entities are irrelevant to scientific truth, but Feynman5 asked:

"Which end is nearer to God? Beauty and hope, or the fundamental laws?"

My favorite story about scientists is the anecdote about a Webstüber (mentally retarded) of Basel: It was midnight, and the Webstüber was seen walking back and forth on the market square, in search of his lost keys. He was assisted by a sympathetic policeman. After half an hour of a vain effort, he was asked where he might have lost his keys.
"Oh, I lost them in the dark alley over there?"
"Why don't you go over there to search?"
"It is too dark out there. I can search better where the street lamps are well lit ."

Scientists have invented a language and can only tell stories with this language. Its limited vocabulary has no words for beauty and hope, and they are thus restricted in their search for a truth which excludes beauty and hope." (Prof. Dr. Kenneth J. Hsü: Why Isaac Newton was not a Chinese?, Zürich, 1994)

Kara kánként folytatom tanításom.

KillerBee
#41
"Na, és az általános relativitáselmélet? az azért betett neki."

Ugyan miért tett volna be neki? Idézem az angol szöveget:

"Newton never made the statement that force equals mass times acceleration. His Second Law says F= d(mv)/dt"

(Kijavítottam az idézett szöveget, a félrevezetõ l helyett / jelet tettem, ahogyan azt kell.)

Vagyis ha egy másik frame of reference-bõl vizsgáljuk a testet, Newton 2. törvénye akkor is érvényes marad, hiszen a sebesség miatt megnõtt a test tömege - így viszont továbbra is áll, hogy a delta momentum per delta idõ kiadja az erõt. Newton zsenialitása épp abban mutatkozik meg, hogy - még ha pusztán intuitíve is - delta momentummal számolt, nem pedig delta sebességgel.

http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)

#40
Nem kell lovagolni a címeken. Kereskedelmi szerzõdésekben sem mérvadók a fejezetcímek.

Kara kánként folytatom tanításom.

NEXUS6
#39
Most xopacc???😊))

Mint az köztudott a Newton-i modell gyakorlatilag ugyanaz mint az Einstein-i ált relativitás elmélete viszonylag kis tömegeknél/erõknél és kis távolságokon. Pl nagy tömegek annyira elgörbítik a téridõt, hogy az idõ is másképp jár azokhoz közelebb mint távolabb, ilyen nincs a Newton-i modellben.

Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs

bardocz
#38
Mi az,hogy az ûrben nincsen gravitáció?A Föld mégis mitõl kering a Nap körül az ûrben?Jedierõtõl,vagy mi a fasz?
#37
Nem vagyok fizikus, de mivel Beckmann többek között az is volt, gondolom a lényeg a "not contradicted" szavakban van, vagyis az, hogy két elmélet függetlenül, hogy nem ugyanazt állítja még nem jelenti, hogy egymást megsemmísítik vagyis egyik a másikat használhatatlanná teszi. Tudomásom szerint a két elmélet különbözõ feltételek mellet még mindég áll és alkalmazott. És persze, mint mondják lehet (majdnem biztos), hogy Einstein sem tökéletes 😊

De mondom nem vagyok fizikus, csak azzal nem érthetek egyet, hogy Newton tévedett, mert az baromság, mihez képest tévedett? A rendelkezésére álló adatokal és módszerekkel valamint elméjével ezt állította fel, tökéletesnek nem tökéletes, de az teljesen normális mert a tudomány nem a tökéleteségrõl szól, hanem a legelfogadhatóbb magyarázatokról, amelyek szinte minden esetben csak közelíteni tudják a valóságot de nem 100% tökéletesen leírni.

Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan

#36
Én nagyon bírom, hogy 1-2 ember itt úgy csinál, mintha ezek a tudósok idióták lennének hozzájuk képest, mert az úgy van, ahogy ti mondjátok.... Vki esetleg fizikai Nobelre pályázik itt?
#35
A kis ördög azért bennem van.

"Contrary to widespread belief, Newton's laws of motion are not contradicted by Einstein's Theory of Special Relativity."

Na, és az általános relativitáselmélet? az azért betett neki.

Kara kánként folytatom tanításom.

#34
"már rég nem a Newtoni-i gravitációs modellt alkalmazzák, hanem a relativisztikusat görbült téridõvel számolnak. De még itt is láthatók eltérések.
Szal nem annyira Newton, sokkal inkább Einstein az aki tévedett."

Ezt én nem értem.

Kara kánként folytatom tanításom.

#33
Kösz az idézetet, nagyon szép.

Kara kánként folytatom tanításom.

NEXUS6
#32
Õöööö ez a "termodinamikus" modell kb 40 évvel ezelött volt általánosan elfogadott. Aztán elkezdték a kvantummechanika eredményeit is alkalmazni a kozmológiára, ami pl a felfúvódás elmélethez vezetett, meg a szingularitások kvantummechanikai szemléletû leírásához. Ez pl segített megmagyarázni a világegyetem nagy léptékû szerkezetét, hogy van ilyen egyáltalán, mert amúgy az univerzumot sokkal egyenletesebbeen kéne, hogy az anyag betöltse. Aztán még mindig volt egy csomó kozmikus anomália, bizonyos szupernóvák által mutatott vöröseltolódás, meg a kozmikus testek anomális mozgása, és ebbe az ûrszondák is beleértendõk.

Amúgy persze már rég nem a Newtoni-i gravitációs modellt alkalmazzák, hanem a relativisztikusat görbült téridõvel számolnak. De még itt is láthatók eltérések.
Szal nem annyira Newton, sokkal inkább Einstein az aki tévedett.

Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs

#31
Egyébként, kedves szlovákiai magyar, a másik kérdésed teljesen jogos volt, mármint, hogy ha tágul a világegyetem, mi tölti be a tágulás helyét?

Erre a válasz az, hogy a világegyetem tágulása nem azt jelenti, hogy az anyag szétszóródik egy statikus, newtoni térben, hanem az anyag ritkulása (a világegyetem fajsúlyának a csökkenése) magának a térnek a tágulásával valósul meg, vagyis maga a tér tágul.
Ez újabb kérdéseket vet fel. A tér tágulása azt jelenti, hogy a tér a semmibõl keletkezik. Ez azért furcsa, mert a tér nem teljesen üres valami, ha jól emlékszem a tudós magyarázatra, az abszolút vákuumban is - tehát amelyben még háttérsugárzás és semmilyen elektromágneses hullám vagy külsõ gravitációs hatás sincs - a tér olyan anyag-antianyag párokból áll, amelyek spontán módon alakulnak át egymásba, a végtelenségig. (A vákuumenergiás megszállottak ezt jelenséget szeretnék megcsapolni energiakinyerési céllal.)

Engem ebben az egészben csak az zavar, hogy, amennyiben elfogadjuk, hogy a világegyetem tágulásával tér születik, akkor elfogadjuk ezeknek az anyag-antianyag pároknak is a létét, amelyek ilymódon a semmibõl keletkeznek. Eddig értetettem meg én is.

Kara kánként folytatom tanításom.

#30
OK, ma jókedvemben vagyok. :-)

"HA A VILÁGEGYETEM TÁGUL, MI AZ AZ ERÕ AMI ARRA KÉSZTETI, HOGY TÁGULJON, ÉS HOVA TART, MI LESZ, HA TELJESEN SZÉTTÁGUL, MI AZ AZ ERÕ, AMI ERRE KÉSZTETI?"
A világegyetem az õsrobbanás után azonnal elkezdett tágulni. A tágulással ellentétesen hat a gravitáció, ami a tágulást elvileg valamikor megfordítaná (jojózó világegyetem), de még nem tudjuk a választ arra a kérdésre, hogy: 1. a végtelenségig tágul 2. tágul egy ideig, majd újból összesûrûsödik egy pontba (ez a jojó) 3. tágul, majd megáll (statikus világ)

Ahhoz, hogy ki tudjuk választani a fenti 3 lehetõségbõl az igazit (persze nem lehet kizárni egy 4. lehetõséget sem, de ezt most hagyjuk), pontosan tudni kellene: 1. a világegyetem korát (kiterjedését) 2. a világegyetem össztömegét (látható+sötét anyag).

Különben most állítólag épp olyan állapotban vagyunk, ami kritikus, tehát innen bármerre mehet a világegyetem a fenti 3 lehetõségbõl.

Nos, ezt mind szép és jó, de van egy szépséghibája a fenti magyarázatnak: a világegyetem nem csak tágul, hanem gyorsulva tágul! Ezt a tudósok nem tudják megmagyarázni, ezért bevezették a sötét energia fogalmát, amely a gravitációval ellentétesen hat: röpíti szét a világegyetemet.

"PEDIG NINCS GRAVITÁCIÓ AZ ÛRBEN, MÉG IS HOGY MÛKÖDIK EZ AZ ERÕ?"

Az ûrben mindenütt van gravitáció. A gravitáció áthatja az egész világegyetemet. Nem lehet elõle elbújni. Kb.

A galaxisok ütközésére az a magyarázat, hogy habár - mint már írtam az elõzõ hozzászólásomban - a világegyetem összességében tágul, de helyi szinten a gravitáció felülkerekedik a táguláson, és ott az anyag csomókat képez. Kis csomókat (mint te vagy én, vagy bolygók, csillagok), és nagy csomókat (galaxisok, galaxishalmazok). Ezen nem kell csodálkozni, nincs benne semmi rendkívüli. Általános <-> sajátos (egyedi)

Kara kánként folytatom tanításom.

#29
ezek nem nehéz kérdések. természetesen a NAGY BUMM! ereje még mindig hat. vagyis nem volt semmi, ami lelassítsa õket.
képzelj el egy nagy robbanást a semmi közepén, az anyag minden irányba elkezdett iszonyatos sebességgel száguldani gömb alakban, és a gömb közepe felõl kifele. a tágulás még jó hosszú ideig el fog tartani, egészen addig, amíg a gravitáció vissza nem húzza (energiát nem kap sehonnan, tehát ha egészen minimálisan is húzzuk vissza, akkor elõbb utóbb (inkább utóbb) megáll és visszajön. ennek következtében egyszer a világmindenség minden agya egy nagy égitestben lesz, amit a saját gravitációja nyom kisebbre és kisebbre. amikor eléri azt a határt, aminél kisebb már nem tud lenni, akkor újra BUMM, és szétrobban, és kezdõdik minden elölrõl.

,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI