128
-
#48
"Egy aszteroida vagy üstökös nem kerül valamelyik égitest közelébe, amely tömegvonzást gyakorol rá, addig mi a pöccs van körülötte?......"
Pöcs éppen vsz. nincs körülötte, de a közelebbi és távolabbi galaxisok és galaxishalmazok gravitációja mindig és mindenhol hat rá.
"Akkor nem szabadbna az űrben lebegned, zuhannod kéne a semmibe... "
Hiszed vagy nem, de pontosan ez történik az adott testtel. -
BlackRose #47 Már ne haragudj de az űrben nem lebegsz. Egyszerűen ha egy test rendelkezik megfelelő energiával akkor az addig foljtatja a mozgását míg valami erő nem hat rá. Pl. összeütközik valami másik testel, vagy valami olyan tömegű test közelébe kerül amelynek gravitációja megváltoztatja az adott test mozgását. Szóval a gravitáció a tömegekhez kötődik és magában egy képzeletbeli világűrben amelyben nem létezik tömeg esetleg igazad van és nincs gravitáció, de ilyen világűr nem létezik a tudomásom szerint. A valódi világűrben a tömegek egymásra hatnak gravitációs erővel és ez az ami meghatározza a mozgást. Most ha én jól értem akkor a gond ott, van, hogy az ismert mennyiségű anyag... tőmeg nem pászol a matematikai modeleinkbe és ezért vezettek be olyan dolgokat mint a sötét anyag stb. hogy ezt az eltérést megmagyarázzák.
Különben éppen az a zsenialitás, hogy Newton volt az elsők között akik megdöntötték azt a több évezredes "elméletet", hogy csak úgy történhet meg egy történet lánc, ha közvetlen vagy közvetett kapcsolat van a benne szereplő történtek között (na ezt megmondtam aki megértette igyon meg egy sört) :) vagyis mivel a gravitáció egy olyan erő amely elméletileg végtelen távolságra hat, (most ha hülyeséget beszélek akkor előre elnézést) de Newton már olyan területeken kezdett járni amelyeken a quantum fizika is megszületett. Különben erről olvastam a közelmúltban egy cikket, de most ha agyonütnek akkor sem jut eszembe, hogy a Scientific American-ban vagy a PNAS-ban vagy valami harmadik helyen.
-
szlovákiai hun #46 Érdemes megnézni, mármint a műsort a nationalon... -
szlovákiai hun #45 Akkor nem szabadbna az űrben lebegned, zuhannod kéne a semmibe... -
szlovákiai hun #44 "Mi az,hogy az űrben nincsen gravitáció?A Föld mégis mitől kering a Nap körül az űrben? Jedierőtől,vagy mi a fasz?"
Egy aszteroida vagy üstökös nem kerül valamelyik égitest közelébe, amely tömegvonzást gyakorol rá, addig mi a pöccs van körülötte?...... -
BlackRose #43 Különben vannak olyanok akik Newton-t nem kedvelik, mert ő volt az aki annak idején ellenált a pénz fizikai méretelenítésének (mint az Angol Tudományos Akadémia vagy valami hasonló most nem jut eszembe elnöke), azt mondta ha valaminek nincs fizikai mérete (térfogat, tömeg stb.) és főleg ha az a valami a pénz szerepét játsza akkor az aki "gyártja" az annyit lophat amennyit csak akar... és ebben is igaza volt, nem tévedett a jelenlegi pénzügyi rendszer egyenesen igazolja. Gondolom valakinek esetleg fáj Newton ez miatt ezért is próbálják meg diszkreditáni már most évszázadokkal halála után. Persze lehet, hogy csak képzelődök :) -
Epikurosz #42 Ha már angol idézetekkel jövünk, van nekem is egy.
"The Mandarin Mentality of Modern Scientific Establishment
Toulmin and Goodfield lamented that "Newton's dynamics or Maxwell's electromagnetism is purchased at the price of a certain detachment from the world of fact."12 The price, as Richard Feynmen observed, is that the details of real-life experience have to be divorced from the fundamental physical laws. Yes, everything in physical science can be ultimately phrased in terms of "a lot of protons, neutrons, and electrons," and of their motions and changes. But what can the language of mathematic physicists tell us about men and history, or beauty and hope. Those entities are irrelevant to scientific truth, but Feynman5 asked:
"Which end is nearer to God? Beauty and hope, or the fundamental laws?"
My favorite story about scientists is the anecdote about a Webstüber (mentally retarded) of Basel: It was midnight, and the Webstüber was seen walking back and forth on the market square, in search of his lost keys. He was assisted by a sympathetic policeman. After half an hour of a vain effort, he was asked where he might have lost his keys.
"Oh, I lost them in the dark alley over there?"
"Why don't you go over there to search?"
"It is too dark out there. I can search better where the street lamps are well lit ."
Scientists have invented a language and can only tell stories with this language. Its limited vocabulary has no words for beauty and hope, and they are thus restricted in their search for a truth which excludes beauty and hope." (Prof. Dr. Kenneth J. Hsü: Why Isaac Newton was not a Chinese?, Zürich, 1994) -
#41
"Na, és az általános relativitáselmélet? az azért betett neki."
Ugyan miért tett volna be neki? Idézem az angol szöveget:
"Newton never made the statement that force equals mass times acceleration. His Second Law says F= d(mv)/dt"
(Kijavítottam az idézett szöveget, a félrevezető l helyett / jelet tettem, ahogyan azt kell.)
Vagyis ha egy másik frame of reference-ből vizsgáljuk a testet, Newton 2. törvénye akkor is érvényes marad, hiszen a sebesség miatt megnőtt a test tömege - így viszont továbbra is áll, hogy a delta momentum per delta idő kiadja az erőt. Newton zsenialitása épp abban mutatkozik meg, hogy - még ha pusztán intuitíve is - delta momentummal számolt, nem pedig delta sebességgel. -
Epikurosz #40 Nem kell lovagolni a címeken. Kereskedelmi szerződésekben sem mérvadók a fejezetcímek. -
#39
Most xopacc???:)))
Mint az köztudott a Newton-i modell gyakorlatilag ugyanaz mint az Einstein-i ált relativitás elmélete viszonylag kis tömegeknél/erőknél és kis távolságokon. Pl nagy tömegek annyira elgörbítik a téridőt, hogy az idő is másképp jár azokhoz közelebb mint távolabb, ilyen nincs a Newton-i modellben. -
#38
Mi az,hogy az űrben nincsen gravitáció?A Föld mégis mitől kering a Nap körül az űrben?Jedierőtől,vagy mi a fasz? -
BlackRose #37 Nem vagyok fizikus, de mivel Beckmann többek között az is volt, gondolom a lényeg a "not contradicted" szavakban van, vagyis az, hogy két elmélet függetlenül, hogy nem ugyanazt állítja még nem jelenti, hogy egymást megsemmísítik vagyis egyik a másikat használhatatlanná teszi. Tudomásom szerint a két elmélet különböző feltételek mellet még mindég áll és alkalmazott. És persze, mint mondják lehet (majdnem biztos), hogy Einstein sem tökéletes :)
De mondom nem vagyok fizikus, csak azzal nem érthetek egyet, hogy Newton tévedett, mert az baromság, mihez képest tévedett? A rendelkezésére álló adatokal és módszerekkel valamint elméjével ezt állította fel, tökéletesnek nem tökéletes, de az teljesen normális mert a tudomány nem a tökéleteségről szól, hanem a legelfogadhatóbb magyarázatokról, amelyek szinte minden esetben csak közelíteni tudják a valóságot de nem 100% tökéletesen leírni. -
codylcran #36 Én nagyon bírom, hogy 1-2 ember itt úgy csinál, mintha ezek a tudósok idióták lennének hozzájuk képest, mert az úgy van, ahogy ti mondjátok.... Vki esetleg fizikai Nobelre pályázik itt? -
Epikurosz #35 A kis ördög azért bennem van.
"Contrary to widespread belief, Newton's laws of motion are not contradicted by Einstein's Theory of Special Relativity."
Na, és az általános relativitáselmélet? az azért betett neki.
-
Epikurosz #34 "már rég nem a Newtoni-i gravitációs modellt alkalmazzák, hanem a relativisztikusat görbült téridővel számolnak. De még itt is láthatók eltérések.
Szal nem annyira Newton, sokkal inkább Einstein az aki tévedett."
Ezt én nem értem. -
Epikurosz #33 Kösz az idézetet, nagyon szép. -
#32
Őöööö ez a "termodinamikus" modell kb 40 évvel ezelött volt általánosan elfogadott. Aztán elkezdték a kvantummechanika eredményeit is alkalmazni a kozmológiára, ami pl a felfúvódás elmélethez vezetett, meg a szingularitások kvantummechanikai szemléletű leírásához. Ez pl segített megmagyarázni a világegyetem nagy léptékű szerkezetét, hogy van ilyen egyáltalán, mert amúgy az univerzumot sokkal egyenletesebbeen kéne, hogy az anyag betöltse. Aztán még mindig volt egy csomó kozmikus anomália, bizonyos szupernóvák által mutatott vöröseltolódás, meg a kozmikus testek anomális mozgása, és ebbe az űrszondák is beleértendők.
Amúgy persze már rég nem a Newtoni-i gravitációs modellt alkalmazzák, hanem a relativisztikusat görbült téridővel számolnak. De még itt is láthatók eltérések.
Szal nem annyira Newton, sokkal inkább Einstein az aki tévedett. -
Epikurosz #31 Egyébként, kedves szlovákiai magyar, a másik kérdésed teljesen jogos volt, mármint, hogy ha tágul a világegyetem, mi tölti be a tágulás helyét?
Erre a válasz az, hogy a világegyetem tágulása nem azt jelenti, hogy az anyag szétszóródik egy statikus, newtoni térben, hanem az anyag ritkulása (a világegyetem fajsúlyának a csökkenése) magának a térnek a tágulásával valósul meg, vagyis maga a tér tágul.
Ez újabb kérdéseket vet fel. A tér tágulása azt jelenti, hogy a tér a semmiből keletkezik. Ez azért furcsa, mert a tér nem teljesen üres valami, ha jól emlékszem a tudós magyarázatra, az abszolút vákuumban is - tehát amelyben még háttérsugárzás és semmilyen elektromágneses hullám vagy külső gravitációs hatás sincs - a tér olyan anyag-antianyag párokból áll, amelyek spontán módon alakulnak át egymásba, a végtelenségig. (A vákuumenergiás megszállottak ezt jelenséget szeretnék megcsapolni energiakinyerési céllal.)
Engem ebben az egészben csak az zavar, hogy, amennyiben elfogadjuk, hogy a világegyetem tágulásával tér születik, akkor elfogadjuk ezeknek az anyag-antianyag pároknak is a létét, amelyek ilymódon a semmiből keletkeznek. Eddig értetettem meg én is. -
Epikurosz #30 OK, ma jókedvemben vagyok. :-)
"HA A VILÁGEGYETEM TÁGUL, MI AZ AZ ERŐ AMI ARRA KÉSZTETI, HOGY TÁGULJON, ÉS HOVA TART, MI LESZ, HA TELJESEN SZÉTTÁGUL, MI AZ AZ ERŐ, AMI ERRE KÉSZTETI?"
A világegyetem az ősrobbanás után azonnal elkezdett tágulni. A tágulással ellentétesen hat a gravitáció, ami a tágulást elvileg valamikor megfordítaná (jojózó világegyetem), de még nem tudjuk a választ arra a kérdésre, hogy: 1. a végtelenségig tágul 2. tágul egy ideig, majd újból összesűrűsödik egy pontba (ez a jojó) 3. tágul, majd megáll (statikus világ)
Ahhoz, hogy ki tudjuk választani a fenti 3 lehetőségből az igazit (persze nem lehet kizárni egy 4. lehetőséget sem, de ezt most hagyjuk), pontosan tudni kellene: 1. a világegyetem korát (kiterjedését) 2. a világegyetem össztömegét (látható+sötét anyag).
Különben most állítólag épp olyan állapotban vagyunk, ami kritikus, tehát innen bármerre mehet a világegyetem a fenti 3 lehetőségből.
Nos, ezt mind szép és jó, de van egy szépséghibája a fenti magyarázatnak: a világegyetem nem csak tágul, hanem gyorsulva tágul! Ezt a tudósok nem tudják megmagyarázni, ezért bevezették a sötét energia fogalmát, amely a gravitációval ellentétesen hat: röpíti szét a világegyetemet.
"PEDIG NINCS GRAVITÁCIÓ AZ ŰRBEN, MÉG IS HOGY MŰKÖDIK EZ AZ ERŐ?"
Az űrben mindenütt van gravitáció. A gravitáció áthatja az egész világegyetemet. Nem lehet előle elbújni. Kb.
A galaxisok ütközésére az a magyarázat, hogy habár - mint már írtam az előző hozzászólásomban - a világegyetem összességében tágul, de helyi szinten a gravitáció felülkerekedik a táguláson, és ott az anyag csomókat képez. Kis csomókat (mint te vagy én, vagy bolygók, csillagok), és nagy csomókat (galaxisok, galaxishalmazok). Ezen nem kell csodálkozni, nincs benne semmi rendkívüli. Általános <-> sajátos (egyedi) -
Sir Ny #29 ezek nem nehéz kérdések. természetesen a NAGY BUMM! ereje még mindig hat. vagyis nem volt semmi, ami lelassítsa őket.
képzelj el egy nagy robbanást a semmi közepén, az anyag minden irányba elkezdett iszonyatos sebességgel száguldani gömb alakban, és a gömb közepe felől kifele. a tágulás még jó hosszú ideig el fog tartani, egészen addig, amíg a gravitáció vissza nem húzza (energiát nem kap sehonnan, tehát ha egészen minimálisan is húzzuk vissza, akkor előbb utóbb (inkább utóbb) megáll és visszajön. ennek következtében egyszer a világmindenség minden agya egy nagy égitestben lesz, amit a saját gravitációja nyom kisebbre és kisebbre. amikor eléri azt a határt, aminél kisebb már nem tud lenni, akkor újra BUMM, és szétrobban, és kezdődik minden elölről. -
Sir Ny #28 de, pontosan azt jelenti, hogy tévedett :) -
BlackRose #27 Marhaság, Newton nem tévedett, csak elmélete is éppen úgy mint minden másik elmélet idővel ki lesz egészítve mert a tudomány éppen az, hogy jobb és jobb magyarázatokat találjunk a természetes jelenségekre. Na de idéznék egy igazán jó szöveget amely világosan elmondja, ki is volt Newton és mennyire is sokat köszönhetünk neki:
"THERE had never been a scientist like Newton, and there has not been one like him since. Not Einstein, not Archimedes, not Galileo, not Planck, not anybody else measured up to anywhere near his stature. Indeed, it is safe to say that there can never be a scientist like Newton again, for the scientists of future generations will have books and libraries, microfilms and microfiches, magnetic discs and other computerized information to draw on. Newton had nothing, nothing except Galileo's qualitative thoughts and Kepler's laws of planetary motion. With little more than that to go on, Newton formulated three laws that govern all motion in the universe: From the galaxies in the heavens to the electrons whirling round atomic nuclei, from the cat that always falls on its feet to the gyroscopes that watch over the flight of space ships. His laws of motion have withstood the test of time for three centuries. The very concepts of space, time and mass have crumbled under the impact of Einstein's theory of relativity; age-old prejudices of cause, effect and certainty were destroyed by quantum mechanics; but Newton's laws have corne through unscathed.
Yes, that is so. Contrary to widespread belief, Newton's laws of motion are not contradicted by Einstein's Theory of Special Relativity.
Newton never made the statement that force equals mass times acceleration. His Second Law says
F= d(mv)ldt
and Newton was far too cautious a man to take the m out of the bracket. When mass, in Einstein's interpretation, became a function of velocity, not an iota in Newton's laws needed to be changed. It is therefore incorrect to regard relativistic mechanics as refining or even contradicting Newton's laws:
Einstein's building is still anchored in the three Newtonian foundation stones, but the building is twisted to accommodate electromagnetic phenomena as well. True, Newton's law of gravitation turned out to be (very slightly) inaccurate; but this law, even though it led Newton to the discovery of the foundation stones, is not a foundation stone itself.
Newton's achievement in discovering the differential and integral calculus is, in comparison, a smaller achievement; even so, it was epochal. As we have seen, the ground was well prepared for its discovery by a sizable troop of pioneers. Leibniz discovered it independently of Newton some 10 years later, and Newton would not have been the giant he was if he had overlooked it. For Newton overlooked nothing. He found all the big things that were to be found in his time, and a host of lesser things (such as a way to calculate Pi) as well. How many more his ever-brooding mind discovered, we shall never know, for he had an almost obsessive aversion to publishing his works. The greatest scientific book ever published, his Principia, took definite shape in his mind in 1665, when he was 23; but he did not commit his theories to paper until 1672-74. Whether he wrote them down for his own satisfaction or for posterity, we do not know, but the manuscript (of Part I) lay in his drawer for ten more years, until his friend Edmond Halley 0656-1742) accidentally learned of its existence in 1684. Halley was one of the world's great astronomers; yet his greatest contribution to science was persuading Newton to publish the Principia, urging him to finish the second and third parts, seeing them through the press, and financing their publication. In 1687 this greatest of all scientific works carne off the press and heralded the birth of modern science." - Petr Beckmann (A History of Pi) -
szlovákiai hun #26 Kedves Epikurosz, még annyit, a világegyetem tágul, de közben galaxisok is egybeütköznek, a mi galaxisunk olyan 3 milliárd év múlva összefog ütközni az szomszédos, az Androméda galaxissal, de felvetődik óhatatlanul a kérdés:
HA A VILÁGEGYETEM TÁGUL, MI AZ AZ ERŐ AMI ARRA KÉSZTETI, HOGY TÁGULJON, ÉS HOVA TART, MI LESZ, HA TELJESEN SZÉTTÁGUL, MI AZ AZ ERŐ, AMI ERRE KÉSZTETI? PEDIG NINCS GRAVITÁCIÓ AZ ŰRBEN, MÉG IS HOGY MŰKÖDIK EZ AZ ETRŐ?
Ha erre nekem választ adsz, mert én soha nem fogok rá, mert emberi elmémmel nem tudom felfogni, hátha te megadod a választ? -
#25
Fing. -
szlovákiai hun #24 Ember vagyok na, tévedhetek én is, de amire idéztél és utaltam az a bizonyos háttérsugárzás, ami a nagy bumm óta van fönn.... -
Epikurosz #23 "a világegyetem tágul, ... milyen anyag töltheti ki az egyre üresedő teret is"?
Víz? Levegő? -
Epikurosz #22 "sötét anyag .... mikor a rádió és Tv-ét hangoljuk be, akkor talán pont ezt az anyagot fogjuk be"
Ez egy Nobel-díjas megállapítás!
Már csak meg kell győzni erről a svéd tudósokat. -
szlovákiai hun #21 A sötét anyag akár lelassult szubatomi részecskék is lehetnek, csak nem bocsájt ki fényt, mikor a rádió és Tv-ét hangoljuk be, akkor talán pont ezt az anyagot fogjuk be, egyes tudósok szerint a NAGY BUMM maradéka, amiből kialakult először az H és He atom, majd a többi atom, persze vele megszületett az idő és tér is...
Ha azt is vesszük, hogy a világegyetem tágul, már pedig tágul, milyen anyag töltheti ki az egyre üresedő teret is...
Hát a Newtoni törvények, a világűrben nincs gravitáció, azokat max az univerzumok egymásra gyakorolt kölcsönhatásai, azon belül fekete lyukak, kvazárok, csillagok stb lehet valamennyire használni, de ott emberi ésszel felfoghatatlan erők működnek, pl. egy fekete lyuk a mi napunknál ezerszer nagyobb csillagot is képes magába szippantani..... -
polarka #20 Pontosan. Akinek nem lenne világos: Newton a saját és kortársai megfigyeléseire alapozva fogalmazta meg a törvényeit. Ezek pedig segítették, h megépíthessük a mai bonyolultabb kísérleti eszközöket, amikkel újabb megfigyeléseket végeztek. És azokra alapozva új törvényeket állapítottak meg(illetve kiegészítették a meglevőeket). Azért mert az újabb megfigyeléseket már nem támasztják alá Newton elméletei, az nem jelenti, h tévedett. Nagyon is igaza volt azokkal kapcsolatban, amiket vizsgált (már ha nem vagyunk a pontossággal szőrős szívűek). -
Déta #19 Egy 400 éves elméletről kiderül, hogy EGÉSZEN MÁS KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT nem helytálló... Ez még nem jelenti azt, hogy Newton tévedett volna. Sőt. Igaza volt, csak az elmélete kiegészítésre szorul... 
-
tomcsa4 #18 Igazad van. Ha tökéletesen le tudnánk írni a világot, akkor nem így élnénk és nem így gondolkodnánk szerintem.
Meg akkor a felfedezés öröme hova lenne? Meg amúgy is, ha megismernénk is, kéne egy olyan időszaknak lennie, maikor még csak ismerjük.
De azért amit letettek anno, elgondolkodtatóak. Gondoljunk csak a környezetükre. -
roliika #17 Newton tévedett? Igen.
Einstein tévedett? Igen.
A jövő nagy elméi tévedni fognak? Igen.
Az ember túl kevés ahhoz jelen formájában, hogy tökéletes elméleteket alkothasson, amit sohasem lehet megcáfolni vagy megkérdőjelezni.
Sőt valószínűleg a világ is elég absztrakt ahhoz,hogy akár még a definíciók is, még ha teljesen pontosak akár meg is változhatnak. -
Sir Ny #16 de hülyeség ez a cím, h "Newton tévedett?". -
Sir Ny #15 ez nem egy új hír. én már sok éve láttam a televízióba', hogy egy csillagász arról beszélt, hogy a csillag valamijének a kiszámolásához a Newton-féle képletet alkalmazzák, pedig az pár másodpercnyit hibádzzik, de mégis azt használják, mert ami van helyette, azzal sokkal bonyolultabb lenne kiszámolni. -
tomcsa4 #14 Hát egy jó tudós minimum őrült. :) Newtont sokáig emlegettük és fogjuk még. Vajon a cikkben szereplő cáfolókat fogjuk? (Mármint nem csak mi, hanem majd leszármazottjaink is?)
-
#13
Na ja. Ez a "Newton tévedett" kb. olyan, mintha azt mondanánk, hogy a görög filozófusok tévedtek, mert az atom nem oszthatatlan. Az állítás tulajdonképpen igaz, csak ugye nem mindegy hogy tévedtek, vagy nem tudtak/tudhattak eleget.
Mindent tudni amúgy is csak a fanatikusok szoktak, nem a tudósok. -
#12
A cikk úgy hülyeség ahogy van szerintem. Newton nem foglalkozott a gravitáció kiváltó okával. Ő "csak" leírta a jelenséget és a mechanika alapjait fektette le a differenciálszámítással. -
kvp #11 A cikkben szereplo tudos par dolgot elfelejtett:
-a vilagunkra nem a klasszikus newtoni hanem relativisztikus szabalyok ervenyesek
-ezeket figyelembe kell venni a csillagaszatban is
-ugy nez ki, hogy a gravitacio terjedesere is ervenyes a relativitaselmelet
(azaz a gravitacios ero terjedesenek is van sebessege, ami tulajdonkeppen egyfajta tertorzulas, tehat nem anyagkent vagy energiakent kell vele szamolni)
-sotet anyagot nem erdemes keresni, legfeljebb antianyagot, arrol meg tudjuk, hogy letezik, csak azt nem hogy mennyi es hol -
akoshun #10 Newtonnak mi köze is van a csillagászathoz...? Nem csodálom, hogy nem felelnek meg a newtoni képletek a csillagok közt tapasztalt dolgoknak. De ez azt hiszem, már elég rég óta világos. Fél évszázada biztos. -
cipike #9 szerintem azért nem kellene így lealázni Newton munkásságát... a maga idejében korszak alkotó volt az elmélete, az persze más kérdés, hogy azóta megdőlt a newtoni világkép, de hát ezt hívják azt hiszem fejlődésnek...